Szex, pornó és forradalom

Szex, erotika, kínzás nem távoli fogalmak! Nem arról van szó, hogy egy domina kínoz, hanem arról, hogy itt a férfi szenved! Irtózatos kínzás a Pannon töredék zárójelenetében: A film nemcsak azért felejthetetlen, mert Sólyom András minden rendezői, produceri és forgatókönyvírói munkában felmondta a szolgálatot. Marozsán Erika álommellén kívül tartalmaz egy olyan jelenetet, amire minden férfinéző emlékezni fog élete végéig. Kari Györgyi, az ávós vallatónő felizgatja hősünket, majd – kérem az érzékeny olvasókat, innen ne olvassnak tovább! – üvegcsövet dug a húgycsövébe. A Rákosi után született nézők meglepetésére a kihallgatott férfi ezt természetesnek veszi, mondhatni a füle botját sem mozdítja, pedig ilyesmire még belőlem is kiszakadna egy óvatos „ejha”. Lehet, hogy akkoriban zsenánt volt ilyen apróságot egy nő szemére hányni, ha kufircolás volt kilátásban? A megalázott férfi mindenestre faarccal hallgat, hogy a végén velünk együtt borzasztóan meglepődjön! Tovább a többi forradalmi ihletésű erotikus videókra

[Babes videók] Marozsán Erika a Szomorú vasárnapban, további moziszex

Szadó mazó pornófilmek fogattak a Gellért hegyen

sm_pornoNőt kínoztak: Brutális szado-mazo pornót forgattak fényes nappal a fővárosban a Gellért hegyen. Itt állandóan rengeteg turista van, a parkoló tele van buszokkal.  A mellbevágó képsorokon a hátrakötözött kezű, Sabrina Sweet (23) néven futó pornósztárt egy másik lány kezdi vetkőztetni, hogy aztán egy pálcával elfenekelje. Később egy férfit elégít ki orálisan, és erőszakosan közösül vele, miközben többször meghúzzák a haját, és csizmával a padhoz nyomják a fejét. A videón három másik, valószínűleg a stábhoz tartozó férfi is látható, akik végignézik a bizarr aktust, ám a háttérben néhány járókelő is feltűnik.
– Ízléstelen és erkölcsöt sértő, hogy egy ilyen filmet az utcán vesznek fel. Akár egy kisgyerek is megláthatja, akinek a trauma egy egész életre tönkreteheti a lelki fejlődését – mondta dr. Rusz Edit, a Blikk szexológus szakértője. A szado-mazo műfaj, elmondása szerint, már a római kultúrában is létezett, hívei a fájdalom nélkül nem is tudják élvezni a szexet. – Ezt a négy fal között is megtehetnék, de a tudat, hogy ott van a kamera, és bárki megláthatja őket, még inkább felizgatja őket – tette hozzá.
Kovi, a magyar pornóguru szintén azt mondja, ez a műfaj nem az utcára való. – Korábban is volt rá példa, hogy a nyílt utcán, például az Andrássy úton vagy a Hősök terén forgattak. Erre ha kérnének, sem kapnának engedélyt, de az ilyen filmekkel foglalkozó külföldi stábok hajlamosak fittyet hányni a szabályokra – mondta el Kovi.
Márpedig a nyilvános pornózás kimeríti a szeméremsértés fogalmát, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. – A közterület-felügyelők, ha ilyen cselekményt tapasztalnak, felszólítják az elkövetőket a cselekmény megszüntetésére, befejezésére, illetve értesítik az illetékes rendőrhatóságot a mielőbbi intézkedés lefolytatása érdekében – közölte Janocsek Ferenc, a Fővárosi Közterület-felügyelet szóvivője.
A pornósok ezt nagy ívben leszarják, simán kifizetik a bírságot a produkció költségvetéséből.

Japánok extrém szexuális szokásai

A japán férfi többnyire éjjel vad szexgép, nappal aktakukac: A japánok munkaőrületéről és a társadalom nyomasztó teljesítmény kényszeréről világszerte legendák keringenek, s az egyetlen dolog, ami a nyugatiak szemében még a távoli szigetország munkamoráljánál is „perverzebbnek” tűnik, az az a mód, ahogyan a japánok kieresztik a fáradt gőzt…
Egy átlagos japán férfi napi 10-13 órát görnyed a vállalati irodaasztalnál, aztán kikapcsolódásképp a szabadidejét is a munkatársakkal tölti, nem a családjával.

Gyakran azért sem lehetséges, hogy délután hazaruccanjon, mert éppen „kiküldetésben van”, azaz hónapokra távol kerül otthonától. Így aztán nem csoda, hogy férj és feleség külön-külön, mindegyik a maga útját járva – igaz legtöbbször a fantázia világában – élik ki természetes vágyaikat.
A fantázia alatt pedig a hentai (erotikus manga) világát kell érteni. Az eladott példányszámok alapján a magukra hagyott feleségek kedvence ebben a műfajban az Amour magazin, melyben gyakran közölnek brutális megerőszakolási jeleneteket ábrázoló szituációkat. Hozzáértők szerint a dolog hátterében kulturális okok állnak: Japánban a 19. században a nők feladata egyértelműen az új nemzedék biztosítása volt, s a gazdagabb harcosok megengedhették maguknak, hogy poligámiában éljenek. A házon belül örökös intrika folyt a férj kegyeinek – pillanatnyi – megszerzéséért, a nő állandó féltékenységben élt, de ezt nem mutathatta ki.
Ami azt illeti, a modern idők sok mindenben hasonlítanak a 19. századi történetre. A nők és férfiak ugyan házasok, de sokszor fizikailag és lelkileg is szinte állandó a távolság köztük. A nők általában csupán a diplomaosztótól a férjhez menésig dolgoznak pár évet, aztán a családnak szentelik az életüket.
A féfiak pedig egyfajta „szexuális nyugtalanságban” élnek. Fantáziavilágukat a 17 év körüli, matrózruhás, hosszúcombú lánykák töltik ki, a való életüket pedig gyakran a dominák. A japán üzletemberek, vezető pozíciójú férfiak olyan elképzelhetetlen nyomás alatt élik az életüket, hogy úgy érzik, a stressztől már csak egy kreatív és brutális nő keze alatt szabadulhatnak meg.
A japán szadomazót a 16. századi kínzásmesterek és technikái ihlették. Képviselői legendásak voltak arról, hogy egyetlen érdes kötéllel, az idegpályákat változatos sorrendben elszorítva, gyötrelmes halálba vezessék az áldozatot.
A dominák Japánban évekig tanulják veszélyes mesterségüket, ám csak másodállásban luxus kötöző-korbácsoló-mesterek. Többségük olyan nő, aki fittyet hányva az előírt, szenvedő anyuka szerepének -egyedülálló, erős egyéniségű író, festőművész vagy táncos. Tokióban becslések szerint ma mintegy 300 hivatásos domina dolgozik, nem is olcsón: egyetlen feszültségoldó szeánsz ára elérheti a 400 dollárt is. Magyar domina itt. Japán erotikus manga, hentai műfajok itt.

Natascha Kampusch vágyik a pincébe

Három éve egy zavarodott fiatal lány kért segítséget egy bécsi kerület utcájában: Natascha Kampusch (21) volt az, akit nyolc és fél évvel korábban rabolt el Wolfgang Priklopil (†44). A lány azóta ritkán szólalt meg, de most egy szokatlanul őszinte interjút adott a Süddeutsche Zeitung című német lapnak. – Úgy érzem magam, mint egy növény, amelyet sodor a víz, és ugyan néha megpróbál a part menti iszapban gyökeret verni, de aztán az ár elsodorja. Kísérleti nyúl lettem – vélte a lány, akinek saját bevallása szerint senkije sincs.
– Mindenki a legjobbat akarta nekem, a kórházi orvosok számára egy különleges eset voltam. Azóta sem hagynak önállóan dönteni, valaki mindig meg akarja mondani, mi lenne nekem a legjobb. A pincémben ez nem így volt. Ott tökéletes voltam, befejezett. De amióta kint vagyok, elvesztettem az egyéniségemet. Elvették az emberek. Ott olyan lehettem, amilyen vagyok, és senki sem befolyásolt – döbbentette meg a lap munkatársát Natascha, aki az interjúban csak pozitívan nyilatkozott elrablójáról. Igaz, nevén sosem nevezte, végig a „tettes” kifejezést használta rá.
– A tettes hagyott élni, nem szabott nekem határokat. Csak azt akarta, hogy mindig jobb legyek. Annyira őszinte volt. De amikor kijöttem, akkor azt a szerepet kellett játszanom, akit elnyomtak, megaláztak és kínoztak.
Natascha nem tud elszakadni a múltjától. Szakértők szerint talán éppen ezért vette meg azt a házat, amelyben nyolc és fél évig raboskodott. – Még mindig magyarázkodnom kell azért, amilyen vagyok. Egy pillanat alatt kellett felnőnöm. Senki sem ért meg – jelentette ki a lány, aki az utóbbi hónapokban visszavonultan él volt börtönében. (Blikk)

Lady Jenny magyar domina

domina_megalazA kíntól oldódik a mindennapos stressz: Lady Jenny azt sem tartja elítélendőnek, ha valaki nős emberként jár hozzá. Ugyanis nem szeretkezni mennek hozzá, erre lehetősége sincs. “Vágyai vannak, amit otthon nem mer elmondani, vagy nem kap támogatást a vágyai beteljesítéséhez. Nem hiszem, hogy ezzel megcsalja a feleségét, vagy nem szereti kellőképpen őt és a családja minden tagját. Szerintem inkább levezeti a hétköznapi feszültségeket, kiéli vágyait, oldódik a mindennapos stressz. Boldogabban, kiegyensúlyozottabban tér haza. Nem egy szolgám parancsba kapja, hogy lepje meg a feleségét valami aprósággal, amikor tőlem hazamegy. Néhány feleség pedig egyenesen kéri, hogy foglalkozzak a férjével. Sőt, javaslatot is tesznek, hogy mennyire és miért büntessem meg őt. Ezt van úgy, hogy egy lezárt borítékban küldik el, van aki sms-t ír, vagy felhív.” – Tovább a teljes cikkre

Lady Jenny domina testileg lelkileg megkínoz

domina_kinozKovács István, Kovi sminkese volt, mostanra profi dominaként űzi a szado-mazo tevékenységet Lady Jenny, akihez nem csak férfiak, de nők és házaspárok is járnak. Néhány feleség egyenesen kéri, hogy foglalkozzon a férjével. Az asszony szerint a testi-lelki kínzás levezeti a hétköznapi feszültségeket, oldódik a mindennapos stressz. Szexre viszont nincs lehetőség. Tizenkilenc éves korában kezdett domináskodni, egy véletlen helyzet ismertette meg a szado-mazoval Lady Jennyt. Akkoriban sminkesként dolgozott egy jól ismert magyar pornócégnél, Kovács Kovi István kezei alatt. Több filmforgatáson is jelen volt, akaratlanul is látta, miről szól ez a számára akkor még furcsa stílus.

A szado-mazo nemcsak a kínról szól
“A dominastúdióban az előkészületek közben tetszett, hogy a férfi szolgák úrnőnek szólítják a dominát, hogy remegve várják, mikor néz rájuk, szól hozzájuk, érinti meg őket álmaik úrnője” – mesélte a Velvetnek Lady Jenny. “Eleinte mókásnak tartottam azt a mérhetetlen rajongást, megalázkodást, amivel a szolgák a hölgyekhez viszonyultak. Aztán egy forgatási napon az egyik komorna lebetegedett, a forgatókönyvben benne volt egy szerep, amire nem volt modell. A producer megkérdezte, nincs-e kedvem elvállalni ezt a jelenetet. Kicsit meglepett. Lady Jenny a legjobb nevű magyar domina mellé került néhány forgatáson, aki elmondása szerint türelemmel tanította, praktikákat mutatott neki a szünetekben, néhányszor pedig a forgatási napokon kívül is. “Egyre jobban megtetszett ez az élet, ez a furcsa, bizarr légkör. Tudom sokan értetlenül állnak a szado-mazóhoz, azt hiszik, ez csak a kínról szól, mások szexet álmodnak bele. Valóban, van alapja mindkét meglátásnak. De igazából ez csak két véglet, a szado-mazo ennél lényegesen többről szól” – magyarázta, és hozzátette, a témáról órákig is lehetne beszélni, és egyszer, ha sok ideje lesz, könyvet ír erről.

Nők, házaspárok is járnak a dominához
“Dominához főleg férfiak járnak” – folytatta. “Természetesen időnként előfordul egyedülálló hölgy, ritkán házaspár is. Nehéz behatárolni, milyen társadalmi réteget érdekel ez a fajta játék. Néhány éve még elmondhattam volna, hogy főleg értelmiségi, jó anyagi körülmények között élő, 40-50 év közötti korosztály az, akit érdekel a szado-mazo, mostanában viszont egyre több a fiatal, 19-25 éves érdeklődő, szolgálni, vagy szenvedni vágyó férfi. A szolgáim között megtalálható a taxis, az ügyvéd, sebészprofesszor, egyetemi tanár, rendőr, bankár, bróker, üzletember, politikus. Sokuk rendszeres, visszajáró szolgám. Egyre többen érkeznek külföldről, sok osztrák, német, jelentkezik szolgálatra. Néhányan messzebbről is, például Svédország, Izrael, Spanyolország, Kanada, hogy néhányat említsek.
Családi állapotukról, munkájukról, életükről viszont ritkán érdeklődik a domina. “Van, aki magától mesél, van, akit akaratlanul felismerek, közéleti szereplései miatt. Természetesen, hozzájuk sem rohanok oda, hogy: Helló! Láttalak a délelőtti parlamenti közvetítésben! Szerintem mindketten tudomásul vesszük, hogy ez egy diszkrét kapcsolat. Nem tartozik másra, ami kettőnk között zajlik.”

A kíntól oldódik a mindennapos stressz
Lady Jenny azt sem tartja elítélendőnek, ha valaki nős emberként jár hozzá. Ugyanis nem szeretkezni mennek hozzá, erre lehetősége sincs. “Vágyai vannak, amit otthon nem mer elmondani, vagy nem kap támogatást a vágyai beteljesítéséhez. Nem hiszem, hogy ezzel megcsalja a feleségét, vagy nem szereti kellőképpen őt és a családja minden tagját. Szerintem inkább levezeti a hétköznapi feszültségeket, kiéli vágyait, oldódik a mindennapos stressz. Boldogabban, kiegyensúlyozottabban tér haza. Nem egy szolgám parancsba kapja, hogy lepje meg a feleségét valami aprósággal, amikor tőlem hazamegy. Néhány feleség pedig egyenesen kéri, hogy foglalkozzak a férjével. Sőt, javaslatot is tesznek, hogy mennyire és miért büntessem meg őt. Ezt van úgy, hogy egy lezárt borítékban küldik el, van aki sms-t ír, vagy felhív.”
Az asszony minden szolgáján más és más praktikát alkalmaz kellő hatékonysággal, ezért meglehetősen nehéznek találta kérdésünket, hogy ezek közül mi a kedvence: “Nekem az érdekem, hogy a subom ragaszkodjon hozzám, imádjon, élvezze a szeánszot, tudja, hogy bennem megbízhat. Ezt a kötődést elérni, ez az, amit igazán kedvelek. De, hogy írjak konkrét dolgot is, a fenekelés – spanking, amit igazán kedvelek. Szeretek ütni pálcával, korbáccsal, vagy paskolóval. Kedvelem a cipő és lábimádatot, a taposást. Szerepjátékok közül a tanárnő-diák, a póni és kutyatréning, amit talán kicsit jobban szeretek a többi szerepjátéktól.”

Nincs 8 napon túl gyógyuló sérülés
Annak ellenére, hogy a legtöbb esetben itt nem enyhe fájdalomról van szó, és a kezdő jelentkezők többségének fogalma sincs, mire vállalkozott, Lady Jenny elmondása szerint arra még nem volt példa, hogy feljelentették volna testi sértés miatt. Mivel közös megállapodás szerint játszanak: a domina nem okoz 8 napon túl gyógyuló sérülést, és általában van egy menekülőszó. “Ez főleg olyan szolgáknál szükséges, akik nincsenek még tisztában önmagukkal, akik nem sűrűn voltak még nálam – így én sem biztos, hogy megérzem, hol a határ. A menekülőszó kimondásakor azonnal megállunk, a kötelékeit eloldozom. Kap pár perc pihenőt, eközben megbeszéljük mi volt az, ami miatt ki kellett mondania a menekülőszót, és van-e kedve tovább folytatni? Minden szeánsznak azonnal vége van, ha a menekülőszó háromszor kerül kimondásra. Ha a szolga rosszul lesz, orvosi segítségre van szüksége. Ilyenre nálam még nem volt példa, de számolni kell vele.”
Hétköznapi életben az Úrnő egész normális életet él, saját cége van, a dominaság csak egy játék. Szerep, amibe beleéli magát: élvezi, ahogy imádják és félnek tőle, olyan környezetben, ami nagyon bizarr, nagyon extrém.
Soha nem fogalmazódott meg így bennem, hogy most én domina leszek, és ezt meg akarom tanulni” – folytatta Lady Jenny korábban megkezdett [1] beszámolóját és kiderült, hogy szolgáltatása nem a munkája. “Nem ebből élek, van normális polgári foglalkozásom is. Igaz, meglehetősen sok időmet a BDSM teszi ki, filmforgatások, szolgák. Szerencsére saját cégem van, így az időmet magam osztom be. Érnek támadások, legtöbbjük olyan emberektől érkezik, akiknek igazából semmi köze ehhez az életformához, az ég egy adta világon semmit sem tudnak róla, rólam. Esetleg megnéztek egy SM filmet, és ebből vonnak le egyoldalú következtetést.” A domina elmondása szerint nem is szokott foglalkozni ezekkel a támadásokkal, nincs ideje és energiája mindenkinek elmondani, mi is az a szado-mazo, mit miért tesz. “Őket általában meghagyom a saját hitükben. Konstatálom, hogy megint én vagyok a perverz, mert ilyen filmben szerepelek, ő pedig a normális, mert ő csak megvette, letöltötte, megnézte – esetleg onanizált rá párszor.”

Ez csak egy szerep
Nekünk viszont mesélt, így megtudtuk, hogy a domina feladata meglehetősen összetett dolog. A praktikákat például nem elég névről ismerni, tudni kell őket biztonsággal alkalmazni. “Felelősséggel tartozunk a szolgánk életéért, egészségéért, lelkiállapotáért. Egy rosszul sikerült szeánsszal lelkileg–pszichikailag is megtörhetünk embereket.
Nekem talán szerencsém volt a filmezéssel, sok, a témában tapasztalt emberrel találkoztam, láttam őket dolgozni, segítettek, ha valamit nem tudtam, rosszul csináltam. Rengeteg filmet megnéztem, itt megint csak azt tudom mondani, hogy szerencsére ismerem a filmgyártás menetét, így filmnézéskor tudom, mikor áll meg a kamera, miért mutat mást, mikor álltak meg a szereplők pihenni, mit rontott el a domina-, esetleg a sub a jelenetben” – magyarázta Lady Jenny, aki a saját filmjeit is vissza szokta nézni – főleg vágáskor, így látja azt, hogy máskor mit kell másként csinálnia.
Szerintem ez a tanulás – de ez nem tudatos dolog, mert érdekel, mert élvezem, így gyakorlatilag észrevétlenül ragadnak meg bennem az információk. Ezen túl fontosnak tartom, hogy a domina pontosan tudja, mikor kezdődik és ér véget a szerepe.” De ez mégiscsak egy szerep – tette hozzá, hiszen nem mindig játszható, élhető, alkalmazható. “Van család, barátok, ismerősök, akik nem igénylik a dominanciát feltétlenül. Néha tudni kell megállni, életszerűen, emberien viselkedni. Még a szolgáinkkal is. Nagyon ritkán van az, hogy csak munkaként tekintek egy-egy forgatásra, vagy szolgára.”

Élvezi, ha imádják, félnek tőle
Lady Jenny az esetek többségében teljesen beleéli magát a szerepébe, nem kifejezetten a kínzás okoz örömet neki, hiszen van olyan szeánsza, ahol csak lelki megalázás szerepel. “Az egész helyzetet élvezem, a kommunikációt egy másik emberrel, olyan környezetben, olyan helyzetben, ami nagyon bizarr, nagyon extrém. Élvezem a másik ember reakcióit, élvezem azt, hogy imádnak, félnek tőlem, ha látom, hogy teljesen átadja magát nekem. Valójában azt tehetek, amit csak akarok. Ehhez nagyon nagyfokú bizalom szükséges a másik fél részéről. Ezt a bizalmat kivívni, ez, ami igazán élvezetes számomra. “
Munkája során már több esetben is előfordult, hogy a szolgának jelentkező személy megfutamodott. A domina pont ezért nem is szívesen fogad teljesen kezdő, önmagával és a vágyaival tisztában nem lévő szolgát. “Sokan megnéznek néhány fotót, filmet. Izgalmasnak találják a helyzetet. Aztán a kötél szorít, a tűszúrás fáj, a viasz éget, és a pálca! Az nagyon fáj!” – számolt be a kínosabb szituációkról.

Ha idegesítik, dűhítik, nem kínoz
“Egyébként minden szeánsz más és más, nincs előre megírt forgatókönyv – ezt még a filmeknél sem kedvelem. Természetesen vannak mozzanatok, ami szerint felkészülök egy szeánszra.” Új szolga esetén például mindig kér egy bemutatkozó emailt, vagy telefonon tesz fel kérdéseket. Mi a szolga elképzelése, vágyai, miről álmodik, milyen tapasztalattal rendelkezik. “Ez nem azt jelenti, hogy a szolga fogja a saját elképzelése szerint alakítani a szeánszot. Pusztán nekem ad támpontokat. Milyen ruhát vegyek fel, milyen cipőt, csizmát. Milyen eszközöket készítsek elő. Amennyiben úgy ítélem meg, hogy nem szimpatikus a hozzáállása, nem tetszik a stílusa, egyszerűen megkérem, keressen más dominát. Nem vagyok hajlandó olyan embert fogadni, akivel nincs meg az összhang, aki idegesít vagy dühít.”
Fontosnak érzi többek között, hogy a szolgával legalább néhány percig kötetlenül elbeszélgethessen, mielőtt elkezdődik a szeánsz. Megisznak egy kávét, vagy üdítőt. “A beszélgetés végén elmondom a szabályokat, a menekülőszót, ha ez szükséges. A viselkedésére vonatkozó feltételeimet. A szerepjáték során használandó megszólításomat, stb. Ezután elküldöm tisztálkodni, hiszen senki sem szívesen ér hozzá egy izzadt, rossz szagú emberhez. Még akkor sem, ha közöttünk szó sincs semmilyen szexuális kapcsolatról.
Amint a szolga belép a stúdióba – már egy másik világban van – itt már a szerepjátékunk szerint játszunk.”(Velvet)

De Sade a szadizmus atyja

de_sadeA XVIII. században élt Donathien Alfonse Francois Sade márki, a francia nemes neve- legalábbis az utolsó- ismerősen csenghet sokunknak, hisz’ a híres- hírhedt férfiról nevezték el a perverzitás egyik kiemelkedő példáját: a szadizmust. De Sade márki 1740- ben született és 1814- ben halt meg, és életének meghatározó részét- 27 évet elmegyógyintézetben töltött.
A márki gazdag életművet hagyott maga után, a pornóirodalom legjavának szolgálhat ma is alapul perverzióra épülő munkássága, filozófiája.
Saját korában komoly felháborodást keltett írásaival és életvitelével, a korabeli erkölcsi normák semmibe vételével, de elsősorban az egyház erős támadásával. Lerántotta a leplet gátlástalanul a képmutató papokról, akiket kéjvágyó, erőszakos alakoknak tüntetett fel, a szerzeteseket pedig szabados életmóddal vádolta. Vad szexuális fantáziája valamennyi könyvének vezérfonala, egészen naturálisan, aprólékos részletekbe menően írt pl.: az anális szexről, szodómiáról- állatokkal létesített aktusról-, homoszexualitásról és a különféle szexuális eszközök használatáról.
Életművének legelső és legismertebb darabja a Justine, avagy az erény bukása című írás, melyet szinte megjelenésével egy időben már be is akartak tiltani és megsemmisíteni a korabeli, megbotránkoztatott erkölcscsőszök. Azonban már akkor is akadtak kíváncsi, nyitott szellemiségű rebellisek, akik titokban, kéz alatt adták tovább könyveit, így maradtak meg az utókornak. Angliában betiltották, de a British Múzeum őrzött egy példányt belőle, melyet csak a canterbury érsek jelenlétében volt szabad olvasni a XX. századig.
De Sade márki számos követőre talált az irodalomban, a Lady Chatterly szeretője című művet pl.: a mai napig nem adták ki Angliában és Apollinaire: Tizenegyezer vessző- je is csak az erős gyomorral és idegzettel rendelkezőknek nyújthat kellemes időtöltést, brutális, pedofíliával fűszerezett felhangja miatt. Leghíresebb hazai költőink pedig Magyar Erato címmel gyűjtötték egy kötetbe erotikus verseiket. A Szodóma 120 napját Pasolini filmesítette meg.

A Gothic meg Emós csajok nagyon komolyak bazz

gothic2A lányokon középkorias öltözködés, a fűzők,  a csipkés szoknyák bakanccsal kombinálva jelennek meg sötét, főleg fekete sminkkel, amely már-már olyan, mintha álarcot viselnének. Az odafigyelésre és elfogadásra vágyó tinik stílusai minden generációban mások és mások. Legtöbben csak egy kis törődést szeretnének, mások egy kis nyugalmat, hogy ne szabjanak meg nekik mindent olyan szigorúan. Szélsőséges esetekben megjelenik a teljes befelé fordulás, kitaszítottság érzése, a mély depresszió és az önpusztítás.

A zenészekről ragadt át a közönségre? Vagy a közönség, egy egész korosztály, helyzete ihlette a zenészeket?
A fiatalok mindig szerették magukra felhívni a figyelmet. A bennük lejátszódó változások és a mai családi körülmények fényében egyre gyakoribbak a szélsőségek. Helyzetük nem könnyű. A világ tele van „emészthetetlen dolgokkal”, mint az erőszak, vagy a terrorizmus és a médiának köszönhetően túl nagy mennyiségben jutnak el az emberekhez ezek a negatív kicsengésű események. Nehéz megemészteni őket, még érett, felnőtt fejjel is, pláne ilyen mennyiségben.
A másik fontos dolog, az értékrend megváltozása. Sorra arról hallunk, ki kit csapott be a nagyobb profit reményében, ki sikkasztott milliárdokat, arról ritkábban, hogy a tisztességes ember a tehetségével és a szorgalmával milyen gyorsan jutott a csúcsra.

Lassan nem látják a tinik, kihez fordulhatnának, mit is kéne tenniük. A szülők eddig két területen is nyújthattak nekik, tárgyszerűen és tapasztalati szinten is többet tudtak, mint gyermekeik, de egy mai szülő joggal tanácstalan maga is az életet illetően, a fiatal korosztály pedig nagyon is jól látja, hogy a tisztességes és szerény embernek vagy a törtető és másokon átgázoló embertársának van-e jobb dolga…

gothic_sm_02és akkor a gothic SM erotika! Felhívom a figyelmed, ez nagyon durva! A teljes galériát itt nézheted meg.

Kicsit szolidabb kép válogatás itt.

Egy fizetős goth oldal Goth gangbang 

Goth csajok 01 02 03 04 05

Az első kínzás

Ma még rengeteg dolgunk van! – a kacagása semmi jót nem jelentett.

Beültünk az autójába és elindultunk a számomra ismeretlen úti cél felé. Kimentünk a városból és néhány perc múlva lefordultunk egy mellékútra, ami a közeli kis dombok erdejébe vezetett.

Nagyjából 20 perces autókázás után egy tisztásra értünk, ahol egy hatalmas kőkerítéssel körülvett ház állt. Útközben nem szóltam egy szót sem, nem nagyon tudtam, hogy mit mondja, és ő is csak néha nézett rám, így azt sem tudtam hová érkeztünk.

Egy erdészház lenne talán? A kőkerítésen lévő kapu hangtalanul kinyílt, mi pedig behajtottunk rajta a házig. Timi kiszállt a kocsiból és intett nekem, hogy kövessem. Az ajtó kártyával nyílt, a riasztó berendezést pedig az ujjlenyomatával hatástalanította. Az előtérbe belépve láttam meg, hogy nem vadászházban, hanem egy pazar módon berendezett luxusvillában vagyok. Kié lehet ez? Ennyi pénze volna neki? Természetesen egy szót sem mertem szólni. Mióta a cipőjét megcsókolva a rabszolgájává váltam, egyre jobban a hatalmában éreztem magam, amit magabiztos viselkedése is csak megerősített.

Az előtérből egy gyönyörű nappaliba vezetett az ajtó, a hatalmas bőr ülőgarnitúrákon túl a falnál egy bárpult állt, előtte bárszékek, mögötte csillogó bárszekrény. A bárpulttól balra egy lépcső vezetett fel a felső szintre.

– Mielőtt körbevezetnélek, le kell fürödnöd – mondta és a földszinti fürdőszobába vezetett, ami szintén káprázatos volt. Rámutatott a hatalmas fürdőkádra – Fürödj meg, mosd meg a hajadat a samponnal, a farkadat pedig ezzel! – és a kezembe nyomott egy intim tusfürdőt.

– Mikor végeztél ezeket vedd fel! Hátul bilincseld össze a kezed! – parancsolta és a mellette álló székre mutatott, valamint egy derékhoz rögzíthető rendőrbilincset vett elő. – Én addig átöltözök.

Utasításainak megfelelően tisztálkodtam, majd a hajszárítás után elkezdtem felvenni a kikészített ruhákat. Nem volt sok. Egy hosszú ujjú, hosszúszárú fekete fényes testhezálló tornaruhát kellet felvennem, amin a farkam helyénél egy lyuk volt, így bár fel voltam öltözve, ágaskodó férfiasságom mindenki számára láthatóvá vált.

Egy hosszú térdig érő fehér zoknit is fel kellett húznom, lábaimra pedig belebújós fekete lakk komornyikcipő került. Belenéztem a tükörbe, egy lakáj nézett vissza rám akinek fekete passzos ruhájából kilógott a farka. Ahogy elindultam a bilincs felé kínosan vettem észre, hogy a lakkcipő minden egyes lépésemnél hangosan koppan egyet. Éreztem, hogy elvörösödök, pedig még nem is látott senki.

A bilincs övét a derekam köré raktam úgy, hogy a bilincs a hátam mögé került a fenekem fölé, kiléptem a fürdőszobából, becsuktam az ajtót, majd kezeimet hátra tettem és rákattintottam a fém karpereceket. Most már teljesen kiszolgáltatottá váltam bárki számára.

– Itt vagyok a nappaliban! – kiáltotta Tímea, nagyot sóhajtottam és elindultam a szobába.

Csakúgy, mint első találkozásunkkor, egy bárszéken ülve pillantottam meg. Fehér blúz, fekete szűk nadrág és hosszú fémsarkú fekete térdcsizma volt rajta. Ahogy meglátott megalázó öltözékemben hangosan felkacagott.

-Gyere ide! – parancsolta és rögtön odasiettem hozzá. Elé álltam Ő pedig megfogta ágaskodó farkam és finoman elkezdte simogatni.

Tudtam, hogy a rabszolgája vagyok mégis, eddig ismeretlen kéjes érzésem támadt. Magához húzott és megcsókolt.

– Tudod mióta vártam már erre a pillanatra? Sokszor gondoltam rá és most végre az enyém vagy! Azt csinálok veled, amit csak akarok! – csizmájával a combomat simogatta és látszott rajta, hogy tényleg élvezi a helyzetet. – A tulajdonom vagy! A rabszolgám! – majd észrevéve, hogy a csizmáját bámulom, elmosolyodott – Tetszik, ugye? Ez a kedvencem! Nagyon sokszor fogod lenyalni – kuncogta és éreztem, hogy lüktetni kezd férfiasságom a kezében.

Felállt és a farkamnál fogva a bőr ülőgarnitúrához vezetett. Leült az egyik hatalmas fotelba és megparancsolta, hogy térdeljek mellé. Az üvegasztalon fekvő papírra mutatott és rám szólt:

– Olvasd fel hangosan! – én pedig megtörten olvasni kezdtem.

„A rabszolgák tízparancsolata

 1. A rabszolgám vagy. Mostantól nincs saját akaratod, a tested és a lelked az Enyém, mert Én vagyok a te Úrnőd, akit Istennőként imádsz és szolgálsz minden cselekedeteddel, minden gondolatoddal.

2.Engedelmeskedsz. Amit megparancsolok, azt azonnal, gondolkodás nélkül megteszed, nem ellenkezel. Mindent addig csinálsz, amíg más parancsot nem adok.

3. Imádsz. Imádod mindenemet, megőrülsz értem, bármit megteszel a kedvemért. A jelenlétemben nem figyelsz semmi másra, Én töltöm be minden gondolatodat. A leggyönyörűbb, legcsodálatosabb Nő vagyok, akit valaha szolgáltál. Imádsz engem és mindent, ami velem kapcsolatos.

4.Tisztelettudóan viselkedsz. Nem érinthetsz meg, nem érhetsz hozzám semmilyen formában, amíg meg nem parancsolom.

Felsőbb Lény vagyok számodra. Nemhogy arra nem vagy méltó, hogy szeretkezzem veled, de még a csizmám talpát sem mocskolhatod be a nyelveddel, mindaddig, amíg erre parancsot nem adok.

5. Nem beszélsz. Egy hangot sem akarok hallani. Szó nélkül teszed, amit mondok, és tűröd, amit kapsz. Csak akkor szólalhatsz meg, ha kérdezek valamit, vagy ha Én megengedem, hogy szólj Hozzám.

6. Elviseled a fájdalmat. A fájdalom, amit Tőlem kapsz, ajándék. Hálás vagy érte. Boldog vagy, hogy szenvedhetsz, boldog vagy, hogy uralkodom rajtad, boldog vagy, hogy bármit tehetek veled, te semmit sem tudsz tenni Ellenem.

7. Megköszönöd a büntetést. Hálás lehetsz, ha megbüntetlek, mert így csinálok belőled engedelmes rabszolgát, így törlek meg, hogy egész lelkeddel szolgálhass engem.

8. Alázatos vagy. Tudatában vagy annak, hogy Én fölötted állok. Ha belépek a terembe, leborulsz a lábaim elé, és ott várod a parancsomat. Engedélyem nélkül egyetlen pillantást sem vethetsz Rám.

9. A te Úrnőd Én vagyok, és csakis Én parancsolom meg, hogy kit szolgálsz még rajtam kívül, Én viszont annyi rabszolgát tartok amennyit akarok.

Ha úgy döntök más Úrnő is kedvét lelheti kínzásodban.

10. Mostantól nem szabadulhatsz, rabul ejtettelek. A tulajdonom vagy. Nincsenek jogaid Velem szemben csak kötelességeid, Nekem pedig csak jogaim vannak veled szembe kötelességeim nincsenek! Ez a dolgod, rabszolga, ez a létezésed értelme, és semmi más. „

Amikor végzetem hozzám hajolt és azt súgta:

– Ne izgulj, néha azért szeretkezhetsz is Velem! – majd nyelvével elkezdett játszani a fülcimpámmal és hirtelen beleharapott.

Szisszeni se mertem.

– Ügyes fiú! – mondta ma már másodjára – Ha jól emlékszem kitűnő tanuló voltál általános iskolában. Ezt a tízparancsolatot szóról-szóra megkell tanulnod, és ha kikérdezéskor csak egy szót is vétesz kegyetlenül megbánod! – határozott, kemény szavaiból kitűnt, hogy nem viccel.

– Gyere, kapsz Tőlem valamit! – fordított maga felé és egy nyakörvet csatolt rám. Első látásra azt hittem bőr nyakörvről van szó, kívülről annak is látszott, csak túl merevnek tűnt, csat és lyukak sem voltak rajta és amikor a nyakamhoz ért furcsán fémes volt a tapintása.

Felállt és átült egy másik fotelbe ami előtt több hely volt, engem pedig maga elé térdeltetett.

– Nyaltad már valakinek a csizmáját? – kérdezte. Megráztam a fejemet. – A legfontosabb, hogy amikor csinálod érezzem a lábujjaimon nyelved tapintását – mondta oktató hangon. – Kezdheted! – mosolygott rám. Odahajoltam a lábaihoz, hátrabilincselt kezem megfeszült és tétován nyalni kezdtem csizmáját.

– Érezzem! – kiáltott rám, én pedig remegve teljesítettem parancsát.

A bőr íze szétáradt a számban és éreztem, hogy a megalázott helyzet ellenére ismét lüktetni kezd a farkam. – Gondoltad volna iskolás korunkban, hogy egyszer majd előttem térdelve a csizmáimat fogod nyalogatni? – nevetett. Bár minden szavától nyomorultabbul éreztem magam, mégis valami új bizsergés járta át a testemet.

– Egészen jól csinálod! – dicsért meg – Míg végzel a tisztítással, felhívnám a figyelmedet a Parancsolat néhány fontosabb pontjára. – és kezébe vette a nemrég felolvasott papírlapot.

– Én nem tudom kívülről, ez majd a te feladatod lesz, a kikérdezésnél is csak én használhatok majd segédeszközt! A 2. pont: „Amit megparancsolok, azt azonnal, gondolkodás nélkül megteszed, nem ellenkezel.” Persze először lesznek majd olyan kérések, amiket vonakodva hajtasz végre, de vannak módszereim amivel egy hét alatt a világ legengedelmesebb rabszolgáját faragom belőled! Bármilyen kis hibát is vétesz a parancs végrehajtásában megtorlása valamilyen kínzás lesz. Ne félj, rengeteg ötletem van hogyan okozzak fájdalmat neked!

5. pont: „Csak akkor szólalhatsz meg, ha kérdezek valamit, vagy ha Én megengedem, hogy szólj Hozzám.” Természetesen magáznod kell, a tévesztést kegyetlenül megbüntetem. A megszólításom Gazdám, de a Királyi Fenség, Úrnőm, Császárnőm, Istennőm is megengedett. Ha kérdezek vagy parancsolok valamit a válaszod: Igen, Gazdám! Érted?!

– Igen, Gazdám! – válaszoltam gyorsan.

– Jól emlékeztem én, hogy gyorsan tanulsz! – kacagott gúnyosan – A nyakörvednek, amit természetesen csak én tudok levenni rólad egy speciális kulccsal, két fontos funkciója van.

Az egyik, hogy a benne lévő jeladóval jelzi, hogy merre vagy. Ha eltávolodnál a háztól először csak gyenge, majd egyre erősebb áramütéseket érzel. Amennyiben megpróbálnád lefeszíteni a nyakadról, szintén erős áramütést érne. A másik, hogy a karomon lévő karperec segítségével is erős fájdalmat tudok neked okozni. Erre akkor lenne szükség, hogy ha úgy gondolnád erősebb vagy, mint én és valami ostobaságot tennél annak érdekében, hogy kiszabadulj. Természetesen a karperecet sem tudod levenni rólam. De gondolom ilyen dolgok eszedbe sem jutnak, ugye?

– nézett rám fenyegetően.

– Nem, Gazdám! – feleltem sietve. Majd felemelt a kezét és megnyomott egy gombot a karperecen, amitől iszonyú fájdalom hasított a nyakamba. Most már nem bírtam ki és feljajdultam.

– Helyes! Ez csak egy kis bemutató volt elrettentés képpen. És most gyere, megmutatom neked az egyik kedvenc szórakozásomat! – felállt és ismét a farkamnál fogva egy másik szobába vezetett. Ebben a helyiségben egy speciális deres állt. Alul fém lábai voltak, de felül bőrrel volt bevonva.

Az egyik végénél, ahová a lábaimat lehetett rögzíteni, egy kis háromszög alakú emelkedés volt, így ha végig feküdtem rajta a fenekem felemelkedett kiváló pózban ahhoz, hogy elfenekeljenek. A deres másik végén egy kaloda szerű rész volt 3 lyukkal, ide lehetett a fejemet és mellé a két kezemet rögzíteni.

– Fáradj fel rá, légy szíves! – duruzsolta udvariasan Úrnőm, alig tudta leplezni hangjában a kéjes örömöt. Kibilincselte a kezemet, a nyakörv miatt természetesen szabad kezekkel is mindenben engedelmeskedtem neki, először a lábamat bilincselte meg, majd ráfeküdtem a deresre, kezemet és fejemet a kalodába helyezve azt is rám zárta.

Közben valami vidám nótát dúdolt. A kínzóeszközön feküdve, felmeredt védtelen fenékkel, mozdulni sem tudtam. Ő pedig leült szembe velem egy fotelba és a csizmája talpával az orromat kezdte paskolgatni, miközben vidáman magyarázott nekem:

– Több féle kínzóeszközöm is van. A büntetés nagyságától függ majd, hogy éppen melyiket választom. Ez itt a pálca. Nem kellemes, de ez mindközül a legkevésbé fájdalmas. Szerintem csak akkor fogsz találkozni vele, amikor olyan kegyes leszek hozzád, hogy választhatsz, mivel verjelek el.

Ez a gumibot szerűség már sokkal fájdalmasabb. Természetesen ezt jobban is kedvelem. Azonban, bár első látásra nem tűnik annak, ez a legfájdalmasabb – és kezébe vett egy 100 cm hosszú ostort. – Én korbácsnak hívom. Mivel a korbács a kedvencem, több is van belőle!

Kínosan feszengtem a deresen, már amennyire mozogni bírtam.

– Jól van, jól van, mindjárt kezdjük! – szólt kedvesen, mintha minden az én érdekemben történne. – Szerintem kezdjük a legfájdalmasabbal.

Legalább megtudod, hogy melyik a legrosszabb büntetés, már ami a fenekelést illeti, és engedelmesebben teljesíted majd a parancsaimat. Tudod bármelyik eszközzel is fenekellek el maximum 10-et szoktam ütni, mert az pálcával is nagyon sok. Korbáccsal viszont szinte elviselhetetlen. – felállt és kezében a leggyötrőbb korbácsot lengetve lassan mögém sétált. Közben zavartalanul és felettébb vidáman folytatta a magyarázkodást – Nem szabad gyorsan egymás után ütni, mert az előző fájdalom tompíthatja a későbbit.

Ezt pedig nem szeretném. Meg kell várni, míg az égő fájdalom zsibbadássá enyhül és utána jöhet a következő ütés, ha lehet egy kicsit lejjebb. Korbácsolásnál viszont az ötödik ütés után már annyira sajogni fog a feneked, hogy muszáj lesz egy kicsit pihenni. Ha megfeszíted a feneked, az az ütés nem számít! Számold! – mivel mögöttem állt hiába fészkelődtem, nem láttam mit csinál. Hirtelen égő fájdalmat éreztem a fenekembe, a szemem pedig megtelt könnyel.

– Mondtam, hogy számold!

Kezdjük előlről – kiáltotta Úrnőm. Átszaladt a fejemen, hogy ellenkezzek, de hamar rájöttem, hogy itt csak én húzhatom a rövidebbet, ezért inkább csendben maradtam. Gazdám, ígéretének megfelelően kivárta, hogy ne fájjon annyira a fenekem, csak akkor ütött megint.

-Egy! – ordítottam. Kis szünet, majd ütés.

– Kettő! – hörögtem. Valójában már a harmadik volt és igaznak bizonyult a jóslat: egyre fájdalmasabbak lettek az ütések.

– Három! – lihegtem a következőnél és önkéntelenül megfeszítettem a fenekemet.

– Ne feszítsd meg, mert nem számít! – fenyegetett Úrnőm. Minden erőmet összeszedtem és elernyedtem.

– Négy! – csattant a következő ütés. Csak még ezt bírjam ki és szünet!

– Öt! – suttogtam elhalóan.

– Nos, túl vagyunk az első félidőn – mondta Királynőm, előresétált és leült a szemben lévő fotelba, lábait pedig felrakta az orrom elé a deresre. Önkéntelenül nyalogatni kezdtem a csizmáját. – Nagyon rendes rabszolga lesz belőled – szólt elismerően rólam.

– Lehet, hogy egy hét sem kell hozzá! Beszélgessünk egy kicsit! Hogy is szól a 7. parancs? – villantotta rám a szemét. Rémülten kezdetem el gondolkodni, de hiába, a fájdalom miatt nem forgott az agyam. Ha nem tudok Úrnőm kérdésére válaszolnom plusz büntetést kapok? Az nem lehet, ezt is alig fogom kibírni! Hirtelen derengeni kezdett valami:

– Meg kell köszönnöm a kínzást! – válaszoltam elhalóan és reméltem, hogy helyesen.

– Nem is tudod milyen nagy szerencséd van, hogy eszedbe jutott!

Minden verés, és bármilyen más kínzás végeztével, elém kell térdelned, meg kell csókolnod mindkét lábam és azt kell mondanod: „Köszönöm, Gazdám!” Ha elfelejtenéd, kezdődik elölről az egész tortúra! – ezzel felállt és mögém sétált.

– Hol is tartottunk? – kérdezte és már ütött is.

– Hat! – kiáltottam és meglepődve vettem észre, hogy a pihenés ellenére jobban fáj mint az ötödik ütés.

– Hét! – bukott ki belőlem a következő csattanás után.

Már csak hármat kell kibírni, gondoltam vicsorogva.

– Nyolc! – sóhajtottam.

– Befeszítettél, ez nem ér! – a fájdalomtól elvesztettem az önuralmamat és feleselni kezdtem:

– Nem feszítettem be! Könyörgök legyen ez a nyolcadik, Úrnőm!

– Itt Én döntök! – válaszolta hidegen – de ha továbbra is feleselsz kezdhetjük az egészet előlről.

– Elnézést Királyi Fenség, kérem bocsásson meg nekem! – vinnyogtam megalázottan.

Válasz helyett jött a következő ütés.

– Nyolc! – mondtam megadóan és próbáltam ellazulni.

– Kilenc! – vonaglottam és próbáltam az utolsóra koncentrálni.

– Tíz! – kiáltottam és remegve vártam, hogy mi lesz a folytatás, de Gazdám nem mozdult. Jeges rémült járta át a szívemet : talán önkéntelenül mégis megfeszítettem a fenekemet és nem ér az utolsó ütés?

– Rendben, végeztünk – hallottam a mennyei hangot. Mikor kiszabadultam fogságomból önkéntelenül is leborultam Úrnőm elé és könnyes szemmel hálásan mondtam köszönetet neki, miközben csizmáját csókolgattam.

– Egész ügyes voltál! 12 ütéssel megúszni az első kínzást ritka dolog! Jutalmul pihenhetsz egy kicsit. Végig vezetlek a házon és elmondom a napi programodat. Utána persze folytatjuk tovább a mókát! Koránt sincs még vége a szórakozásomnak! El kell árulnom neked, hogy a korbácsolásnál sokkal kegyetlenebb kínzások is vannak! – kacagása most sem ígért semmi jót…