Vegyünk egy poligám társadalmat, amelyet kellőképp szabályoztak ahhoz, hogy a szüzek megbecstelenítése ne maradjon büntetlenül, keverjünk hozzá néhány csepp szexuális frusztrációt, majd lassú tűzön forralva adagoljunk hozzá 72, égbe extrapolált szüzet. Nem csoda, ha robban.
Bár az öngyilkos missziók nem minden esetben vallási alapúak, mégis amikor a vallásos elem a terrorizmussal keveredik, az elkövetők többnyire muzulmánok. S bár könnyedén levonhatnánk a következtetést, hogy a bombarobbantásos terrorizmus az iszlámizmusból eredeztethető, Diego Gambetta oxfordi kutató szerint a terrorizmusnak semmi köze az iszlámhoz vagy a Koránhoz, sokkal inkább a szexualitással, pontosabban a szexuális önmegtartoztatással áll kapcsolatban. A szex a hibás? Az iszlámot két erős jegy különbözteti meg a többi vallástól: egyrészt térítő vallás (ebbe a kategóriába az iszlámon kívül csak a kereszténység tartozik), másrészt az egyetlen, amely megengedi a poligámiát. A poligámia elfogadásával az iszlám lehetővé teszi néhány „erős” férfi számára, hogy monopolizálja az összes nőt, ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy néhány férfitól eleve megvonja az utódnemzés lehetőségét, hiszen a poligámia krízishelyzetet hoz létre a „becserkészhető” nők piacán.
Ha a férfiak fele minimum két feleséggel büszkélkedhet, akkor a maradék kevésbé szerencsésnek egyetlen feleség sem marad. Ahhoz, hogy egy poligám társadalomban a férfiak az utódnemzés tekintetében egyáltalán helyzetbe kerüljenek, sokkal agresszívebbnek, törtetőbbnek kell lenniük, főleg azoknak, akik eleve hátrányosabb szociális helyzetből kell, hogy felküzdjék magukat.
Nem minden robban, ami fénylik
Nem véletlen tehát, hogy ezekben az esetekben nem riadnak vissza az erőszakos eszközöktől sem, ha éppen társkeresésről van szó. Helyzetükből adódóan eleve kevesebbet veszíthetnek ahhoz képest, hogy mennyit nyerhetnek azok a férfiak, akik máris több feleséggel rendelkeznek.
Az összes poligám társadalomban megfigyelhető, hogy a férfiak erőszakosabbak, az erőszakos cselekedetek száma – mint a nemi erőszak vagy gyilkosság – nagyobb, mint a deklaratívan monogám társadalmakban. Mindezek ellenére a poligámia önmagában nem elég ahhoz, hogy a terrorizmust megmagyarázzuk, hiszen az afrikai törzsek esetében is jelen van, mégis ritka, hogy ezek a törzsek bombákkal játszadoznának.
Vallás nélkül a szex sem az igazi
A poligámia szükséges, de önmagában nem elégséges ok a bombarobbantgatáshoz, az iszlám viszont magában rejti azt az elemet is, amellyel megbolondítva a poligámia kineveli a maga terroristáit. Az ígéret szerint minden mártírt, amely az iszlámért áldozta életét, 72 szűz várja az égben.
A szüzekre való exkluzív jog annyira negédes azok szemében, akik társadalmi helyzetük miatt csak álmodoztak az evilági szexuális kapcsolatról, hogy egy monogám pasi érzelmi képességeit ez messze meghaladja. Mindenesetre mély motivációs erőként működhetnek mindazok számára, akiket a szürke valóság nemhogy szüzekkel nem kényeztetett, de az utódnemzést működtető energiáit is visszájára fordította.
A tuti kombináció: a Hamász és a Hezbollah titkos receptje
Vegyünk tehát egy poligám társadalmat, amelyet kellőképp szabályoztak ahhoz, hogy a szüzek megbecstelenítése ne maradjon büntetlenül, keverjünk hozzá néhány csepp szexuális frusztrációt, majd lassú tűzön forralva adagoljunk hozzá 72, égbe extrapolált szüzet. Nem csoda, hogy robban.
Vágynak rájuk, de eldugják őket
Az iszlám ellenzi a nemek közötti társadalmi interakciót, kiváltképp ha egyedülálló nőről van szó, de nem mindenféle interakciót. Jó példa erre Kadijja, kétszer is megözvegyült üzletasszony, aki alkalmazta Mohamedet, majd feleségül ment hozzá. Házassága előtt többször is találkozott Mohameddel üzleti ügyekben, és Mohamed többi felesége is tanította és tanácsot adott Medina női és férfi lakosainak.
Néhány iszlám országban, mint például Irán és Szaúd-Arábia, a nemi szegregáció kikényszerített társadalmi gyakorlat volt, vagy az ma is. Ennek extrém példája volt az afganisztáni tálibok bánásmódja a nőkkel. Még azokban az országokban is, ahol inkább megengedett a nemek együttes társadalmi tevékenysége, a mecsetekben szigorú az elkülönülés, mert a szertartás közeli testi kapcsolatot kíván, és a másnemű hívő közelsége megzavarhatja az imádkozás iszlám formáját. Forrás: Manna.ro és Wikipédia
korán
Mohamed és a szex
Az iszlám alapítójával, Mohameddel fogunk foglalkozni. Mohamed próféta nyugati időszámítás szerint 571 és 632 között élt. Nem volt visszafogott ember, azzal feküdt le, akivel éppen kedve tartotta. Hála Allah törődésének, aki figyelemmel kísérte a Próféta szexuális életét, a Korán rengeteg részletet megörökített a szent együttlétekről.
Élete során Mohamed tizenegyszer nősült (más értelmezések szerint tizenháromszor). Felváltva hált feleségeivel, ám néha előfordult, hogy közösen vigadoztak. Ilyen alkalmak után a Próféta néha fáradtságra panaszkodott. Egyszer Mohamed megkívánta fogadott fia feleségét, Zeidet. Lássuk, mi volt Allah véleménye erről:
„És miután Zeid elintézte vele a dolgot, hozzád adtuk őt feleségül, hogy a jövőben ne legyen akadály a hívő férfiaknak a fogadott fiaik feleségeivel való házasság, ha elvégezték velük a dolgukat. Allah parancsa végrehajttatott.” (Korán 33:37)
Igen, őt is elvette feleségül. Mint az idézetből is kikövetkeztethető, korábban nem volt szokás csak úgy kedvünkre összeállni a menyünkkel. Ezután azonban már simán ment, hiszen Allah parancsolta így.
De tulajdonképpen mekkora szexuális hatásköre is volt Mohamednek a rokonok körében? A következő szúra rávilágít erre is:
„Próféta! Megengedtük, hogy a feleségeid legyenek: azok, akiknek a fizetségét odaadtad, és akiket a jobbod birtokol a zsákmányból, amit Allah juttatott neked, és a te apai nagybátyád, és apai nagynénéid leányai, és az anyai nagybátyád és anyai nagynénéid leányai, akik veled együtt vándoroltak, és minden hívő asszony, ha odaajándékozza magát a prófétának és a Próféta is feleségül akarja őt venni; ez a hívők közül kizárólag téged illet meg – tudjuk, hogy mit róttunk ki rájuk feleségeiket és azokat illetően, akiket jobbjuk birtokol –, hogy ne legyen előtted akadály. Allah Megbocsátó és Könyörületes.” (Korán 33:50)
Tehát gyakorlatilag végtelen mennyiségű szexuális szolgáltatást vehetett igénybe bárki részéről. Rabszolgákkal és rokonokkal is lefeküdhetett. És ha kedve tartotta, feleségül is vehette az illetőt. Egyébként minden más muszlim számára előírta, hogy legfennebb négy felesége lehet, csak önmagával tett kivételt.
Namármost, a társadalmi státusra érzékeny nők körében zúgolódást keltett az, hogy Mohamed a rabszolgákat is egyenlő módon részesíti ágyékának javaiból. Erre is találtak megoldást:
„Te későbbre halaszthatod közöttük azt, akit akarsz, és magadhoz fogadhatod azt, akit akarsz, és ha olyasvalakit kívánsz feleségül, akit korábban elküldtél, nem róható föl vétkedül. Így érhető el leginkább az, hogy meg legyenek elégedve, és ne legyenek szomorúak, és hogy elégedettek legyenek mindazzal, amit adtál nekik.” (Korán 33:51)
Vagyis attól fogva törvény írta elő, hogy ne nagyon zúgolódjanak.
A konkrét eset, ami ennek az életvezetési törvénynek a megszületéséhez vezetett, az volt, hogy Mohamed megkívánt egy kopt lányt, Máriát. Mária Mohamed feleségének, Hafszának volt a szolgálólánya.
Miután kiderült, hogy kavar vele, a Próféta feleségei elkezdtek fenyegetőzni, hogy elválnak tőle. Erre Mohamed, hogy kiengesztelje őket, megvonta magától a női test nyújtotta örömöket. Egy hónappal később aztán beszüntette az önsanyargatást, de csak azért, mert Allah rápirított:
„Ó Próféta! Miért tiltod meg – feleségeid tetszését áhítozván – azt, amit Allah megengedett neked? Allah Megbocsátó és Könyörületes.”
A hadíszok (Mohamed életéről szóló, hitelesnek elfogadott történetek) még több érdekességről tudósítanak. A Sahi al-Bukhari című hadísz-gyűjteményből például arról is tudomást szerzünk, hogy a Próféta nem vetette meg az éretlen lányokat sem. Kedvenc felesége mindössze 9 éves volt, amikor összekerültek:
„Ursza mesélte: A Próféta (a házassági szerződést) akkor írta alá, amikor Aisa hat éves volt, és kilenc éves korában hálták el a házasságot, és Aisa kilenc évet maradt vele (a Próféta haláláig).” (Bukhari 62.88)
Ez a házasság egyesek szerint csak politikai húzás volt
Mohamed részéről. Az viszont nem valószínű, hogy Aisa kizárólag csak babázott, Mohamed pedig kizárólag csak beszélgetett vele, hiszen több helyen is szó esik arról, hogy „elhálták” a házasságot. Később pedig… nos ez sem egy mindennapi kép:
„Aisa mesélte: A Próféta a Koránt idézte, fejét ölembe hajtva, havi vérzésem idején.” (Bukhari 93.639)
A Próféta halála után a lány apja, Abu Bakr lett az első kalifa, Aisa pedig nem házasodott újra, ugyanis Mohamed özvegyeinek Allah megtiltotta az újraházasodást.
A Próféta Aisával való kapcsolata igen problematikus pontja az iszlám szexualitáshoz való viszonyának. Sok hívő számára kínos, és ezért hiteltelennek tartják a hadíszokat. Csakhogy ezek a történetek régóta a hivatalos kánon részei, és nem igazán lehet őket megkérdőjelezni. Évszázadokon át minden rendben volt velük, csak a 20. század óta jelentenek problémát, mióta a társadalomban elterjedt a pedofília fogalma.
Többen azzal kelnek a Próféta védelmére, hogy akkoriban másképp vélekedtek a gyerekkorról, és a beduin társadalmakban megszokott volt a korai házasság, ugyanis az első menstruáció után a lányok már felnőttnek számítottak. Ezért telhetett el 3 év a házasság „elhálásáig”: Mohamed megvárta a lány első ciklusát.
Bárhogy is legyen, a muszlim törvények ma sem ítélhetik el egyértelműen a pedofíliát, hiszen minden, amit Mohamed tett, helyes volt, vagy később helyes lett. És ezzel elég nagy támadási felületet biztosítanak az iszlám kritikusai számára.