Egyeztetés: (7 pont)
Könnyen ment, telefonon, utólag visszagondolva nem csoda, ilyen mentalitással nem lehet sok vendége.

Megközelítés: (6 pont)
Közel a Király utcához, (már ebből kellett volna tudnom, hogy baj lesz; valahogy az a ház nekem rossz Ómen). Parkolás nehézkes, de tényleg a Belváros közepe.

Helyszín: (3 pont)
Rendben van, szép, új lakás, de többen rendelnek, ami nem derül ki számunkra, és bizony a fürdőszobát nem éreztem elég tisztának. A leginkább az idegesített, hogy miközben Nórával egyezkedtem (mert meglepetésemre kellett ilyet), a lányok a másik szobában vihogtak/veszekedtek, zenét hallgattak.

Lány külseje: (4 pont)
Nóra szép, nagyon kicsi, nagyon vékony lány. A külsejével semmi gond, ám teljesen más karakter, mint ami a képekről lejön. Egyáltalán nem buja, inkább kissé esetlen (bár biztos belejátszik rémes élményem, hogy így látom).

Action: (3 pont)
Jó pár hete már, hogy Nórinál jártam; eddigi pályafutásom legnagyobb csalódása, legrosszabb élménye volt. Azért vártam eddig a beszámolóírással, mert nem akartam hirtelen felindulásból inkorrekt lenni, de be kell vallanom, azóta sem hevertem ki ezt a traumát. Azóta sem voltam más lánynál. De azzal nyugtatom magam, hogy már csak a nagy számok törvénye alapján is, előbb-utóbb ennek is be kellett következnie.
A hölgy utcai ruhában, farmerben és pólóban fogadott, és amikor beljebb kerültem a lakásba, akkor derült csak ki számomra, hogy nem egyedül rendel, legalább 3-4 lány kukucskált ki még az ajtó mögül. Itt egy kissé már elbizonytalanodtam, mert nem erre számítottam. De végül is – gondoltam – én voltam a barom, miért nem kérdeztem meg a telefonban, hogy egyedül rendel-e.
Bementünk egy kis szobába, leültetett az ágyra, és megkérdezte, mit szeretnék. Ilyenkor én mindig azt szoktam mondani, hogy csináljuk, ami mindkettőnknek jól esik, szólunk, ha valami nem jó, vagy nem fér bele a másiknak, nem szeretek számolgatni, az nekem olyan illúzióromboló. De ő csak erősködött. Gondoltam rendben, ezzel még semmi baj, csak korrekt akar lenni, nem akarja, hogy meglepetés érjen, kissé túlaggódja a dolgokat. Végül elmondtam, hogy szeretkezni és franciázni szeretnék. Ekkor derült csak ki, miért volt a nagy aggódás.
Mondta: ők itt mindig előre kérik a pénzt. Na, ez már igencsak meglepett, mert 8 éves pályafutásom alatt, ilyen sem volt még velem. Gondoltam, semmi gond, hallottam már ilyet az MT-éktől, talán eddig csak szerencsém volt. Kérdeztem, mennyibe kerül összesen, és ott csapott belém a villám: olyan összeget mondott a franciára, ami a megszokott piaci ár kétszerese. Hát, gondoltam, nem gond, innen már nem fordulok vissza (a cipőmet is levettem már), valami nagyon jót kell nyújtania ezért az árért. Kíváncsivá tett. Kitettem a pénzt (nem keveset, annyit, amennyit eddig csak nagyon professzionális szolgáltatóknál, nagyon exkluzív környezetben fizettem), aztán irány a fürdőszoba. Hibáztam: sarkon kellett volna fordulnom.
A fürdőszoba nedves és nyirkos volt; szinte még éreztem az előző vendég párás leheletét. Ezt kissé zavart, de nem keserített el. Visszamentem a szobába, ő el tusolni. Egy perc múlva visszajött, hogy elfelejtett valamit: akarok-e leszbi-sztriptízt, mert arra is van mód. Na, gondoltam, itt fekszem meztelenül, kitettem a lét, de még többet le akarnak húzni. Nem kérek, köszönöm. – mondtam, de ekkor már nagyon baleknak éreztem magam.

Kis idő múlva megérkezett Nóra. letelepedett mellém az ágyba, és kényeztetni kezdett. A szája hozzám sem ért. Gondoltam, semmi gond, csak izgatni akar. Ám amikor tíz perc telt el így, a fejét (gyengéden és udvariasan) megpróbáltam a téma felé irányítani. Nem, az Istennek nem akarta szájba venni. Ekkor úgy döntöttem, én kezdeményezek: a hátára fektettem, csókolgattam a testét, és elindultam lefelé. Mikor odaértem, sikoltva felugrott: Nem, azt nem lehet, nálunk ez nincs benne az árban. Hát, ettől mindenem lelankadt – szó szerint. Ennyi pénzért még csak ki sem ny**hatom?! – bosszankodtam magamban.
Elkeseredetten még visszafeküdtem a hátamra, és szinte vártam, hogy vége legyen. Nem szenvedtem soká, a kezével elintézett (szerintem a szájával hozzám sem ért).
Egy percet sem vártam, szó nélkül felöltöztem, és eljöttem. Nem voltam tovább 20 percnél az órás program helyett. Remélem, érezte, hogy valami gond van. De nem hiszem, hogy tanul belőle, nem az a típus.

Elszámolás: (3 pont)
Nagyon rossz ár-érték arány. Tényleg, felsőkategóriás hölgyeknél szokás ennyit fizetni, aki egyedül vár az exkluzív lakásában (nem leskelődnek a lányok az ajtó mögül), aki csak rád koncentrál. Maximális korrektség, maximális diszkréció, élvezetes társalgás, tökéletes aktus, nincs pénzlehúzás. Itt valahonnan kellett keríteni egy sámlit, hogy le tudjam tenni a ruháimat (jól össze is vesztek rajta), mondtam, inkább vigye vissza; a földre tettem le a cuccaimat. Egyszerűen pénzlehúzás, iszonyatosan átverve éreztem magam. És persze, mindezt, előre fizetve.

Összkép: (3 pont)
Ismét bebizonyosodott számomra, hogy csakis előre kinézett lányokhoz szabad menni, hirtelen felindulásból (csak mert valahová muszáj mennem), lustaságból (ami éppen a közelbe esik) ne válasszunk lányt. Igen, olvassuk el szorgalmasan a beszámolókat. És ha nem érzed magad biztonságban, vagy nem érzed azt, hogy igen, jó helyen vagyok, bármennyire is ciki vagy udvariatlan, fordulj ki! Igen, ezt valószínűleg a gyakorlottabb MT-ék már tudják, nos, higgyünk nekik.