Francia férfiaknak árulják szexre ezrével a román kislányokat. Háromezer román kiskorút zsákmányolnak ki a prostitúcióval és koldulással foglalkozó bűnhálózatok Franciaországban – közölte szerdán a francia Európa-ügyi államtitkár a nemzetgyűlésben.
Pierre Lellouche azt is jelezte, hogy szeretne Bukaresttel egy olyan új egyezményről tárgyalni, amely rögzítené e gyerekek hazaküldésének feltételeit. Erre azért van szükség, mert az alkotmánytanács múlt csütörtökön az emberi jogokra hivatkozva megsemmisítette azt a kétoldalú francia-román egyezményt, amelynek értelmében leegyszerűsödött volna azoknak a kiskorú román állampolgároknak a hazaküldése, akik egyedül tartózkodnak Franciaországban.
A két ország között még 2007-ben aláírt megállapodás ugyanis úgy tette lehetővé gyorsított eljárásban a hatóságoknak a kiskorúak hazaküldését Romániába, hogy semmilyen fellebbezési lehetőséget nem biztosított az ügyészségi döntéssel szemben.
Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a megállapodás elsődleges célja az volt, hogy megerősítse a Franciaországban egyedül tartózkodó román gyerekek védelmét, s azt követően lehetővé tegye a hazaküldésüket. Elmondása szerint az egyezmény parlamenti ratifikálását Bukarest sürgette, miután azt a román parlament is megtette.
Az ellenzéki szocialisták viszont azért fordultak az alkotmánytanácshoz, mert úgy ítélték meg, hogy a megállapodás a romániai kiskorúak esetében kivételezett helyzetet teremtett a gyermekekkel foglalkozó bíróságok megkerülésére. A 2007-es egyezmény egy 2002-ben aláírt, három évre szóló megállapodást váltott fel. Az új szövegből viszont kikerült az a megkötés, hogy a gyerekek hazaküldéséhez egy kiskorúakkal foglalkozó bíró beleegyezése is szükséges. Jogvédők szerint a román-francia megegyezéssel a gyermekek helyzetének megvizsgálása 24 órára korlátozódott, és a kiutasítási eljárás automatikussá vált.
Lellouche szerint sürgősen szükség van egy új megállapodásra, mert Franciaországban a szervezett bűnbandák háromezer olyan román gyereket kényszerítenek koldulásra és prostitúcióra, akik egyedül, szüleik nélkül tartózkodnak az ország területén. „Az a tény, hogy semmilyen szöveg nem rendelkezik róluk, nem segíti őket” – tette hozzá.
Az elmúlt hónapokban diplomáciai bonyodalmakat keltett Párizs és Bukarest között a Franciaországban nem rendezett körülmények között élő romániai cigányok tömeges hazaküldése, amelyet a nemzetközi közvélemény bírálatai ellenére Nicolas Sarkozy elnök a nyár folyamán felgyorsított – írja a Csellengők.net.
örömlányok
Francia férfiaknak árulják szexre ezrével a román kislányokat
Francia férfiaknak árulják szexre ezrével a román kislányokat. Háromezer román kiskorút zsákmányolnak ki a prostitúcióval és koldulással foglalkozó bűnhálózatok Franciaországban – közölte szerdán a francia Európa-ügyi államtitkár a nemzetgyűlésben.
Pierre Lellouche azt is jelezte, hogy szeretne Bukaresttel egy olyan új egyezményről tárgyalni, amely rögzítené e gyerekek hazaküldésének feltételeit. Erre azért van szükség, mert az alkotmánytanács múlt csütörtökön az emberi jogokra hivatkozva megsemmisítette azt a kétoldalú francia-román egyezményt, amelynek értelmében leegyszerűsödött volna azoknak a kiskorú román állampolgároknak a hazaküldése, akik egyedül tartózkodnak Franciaországban.
A két ország között még 2007-ben aláírt megállapodás ugyanis úgy tette lehetővé gyorsított eljárásban a hatóságoknak a kiskorúak hazaküldését Romániába, hogy semmilyen fellebbezési lehetőséget nem biztosított az ügyészségi döntéssel szemben.
Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a megállapodás elsődleges célja az volt, hogy megerősítse a Franciaországban egyedül tartózkodó román gyerekek védelmét, s azt követően lehetővé tegye a hazaküldésüket. Elmondása szerint az egyezmény parlamenti ratifikálását Bukarest sürgette, miután azt a román parlament is megtette.
Az ellenzéki szocialisták viszont azért fordultak az alkotmánytanácshoz, mert úgy ítélték meg, hogy a megállapodás a romániai kiskorúak esetében kivételezett helyzetet teremtett a gyermekekkel foglalkozó bíróságok megkerülésére. A 2007-es egyezmény egy 2002-ben aláírt, három évre szóló megállapodást váltott fel. Az új szövegből viszont kikerült az a megkötés, hogy a gyerekek hazaküldéséhez egy kiskorúakkal foglalkozó bíró beleegyezése is szükséges. Jogvédők szerint a román-francia megegyezéssel a gyermekek helyzetének megvizsgálása 24 órára korlátozódott, és a kiutasítási eljárás automatikussá vált.
Lellouche szerint sürgősen szükség van egy új megállapodásra, mert Franciaországban a szervezett bűnbandák háromezer olyan román gyereket kényszerítenek koldulásra és prostitúcióra, akik egyedül, szüleik nélkül tartózkodnak az ország területén. “Az a tény, hogy semmilyen szöveg nem rendelkezik róluk, nem segíti őket” – tette hozzá.
Az elmúlt hónapokban diplomáciai bonyodalmakat keltett Párizs és Bukarest között a Franciaországban nem rendezett körülmények között élő romániai cigányok tömeges hazaküldése, amelyet a nemzetközi közvélemény bírálatai ellenére Nicolas Sarkozy elnök a nyár folyamán felgyorsított – írja a Csellengők.net.
Láthatósági mellényt kell viselniük a prostituáltaknak
Spanyolországban a feltűnő mellény nem a nagyobb üzlet miatt lett munkaruha az örömlányoknál, hanem a rendőrség kötelező előírását próbálják betartani ezzel, ugyanis az út szélén tébláboló prostik veszélyeztetik a közlekedést.
Akár 11 ezer forintos büntetést is kaphat az a prostituált Spanyolországban, aki ezentúl nem visel láthatósági mellényt munkája során. A prostitúció nem illegális Spanyolországban, de sok városból kitiltották az örömlányokat. Az út szélén dolgozókkal azonban nem tud mit kezdeni a rendőrség és csak akkor tudják őket megbüntetni, ha nem viselik a kötelező láthatósági mellényt.
A mediterrán országban több mint 300 ezer prostituált van, és komoly problémát okoznak a törvényhozóknak. A spanyol kormányfő José Luis Rodrigue Zapatero pedig már többször ígérte, hogy betiltják az újságok szexhirdetéseit, de eddig egyetlen kezdeményezésük sem járt sikerrel.
Láthatósági mellényt kell viselniük a prostituáltaknak
Spanyolországban a feltűnő mellény nem a nagyobb üzlet miatt lett munkaruha az örömlányoknál, hanem a rendőrség kötelező előírását próbálják betartani ezzel, ugyanis az út szélén tébláboló prostik veszélyeztetik a közlekedést.
Akár 11 ezer forintos büntetést is kaphat az a prostituált Spanyolországban, aki ezentúl nem visel láthatósági mellényt munkája során. A prostitúció nem illegális Spanyolországban, de sok városból kitiltották az örömlányokat. Az út szélén dolgozókkal azonban nem tud mit kezdeni a rendőrség és csak akkor tudják őket megbüntetni, ha nem viselik a kötelező láthatósági mellényt.
A mediterrán országban több mint 300 ezer prostituált van, és komoly problémát okoznak a törvényhozóknak. A spanyol kormányfő José Luis Rodrigue Zapatero pedig már többször ígérte, hogy betiltják az újságok szexhirdetéseit, de eddig egyetlen kezdeményezésük sem járt sikerrel.
Kurvák a Parlament előtt
Performance-t adnak elő a szexmunkások a Parlament előtt szeptember 20-án. Így akarják felhívni a figyelmet a gondjaikra.
A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete 10 éves fennállásának és évfordulójának méltó megünneplésére, valamint a szexmunkások kiszolgáltatott helyzetére történő figyelemfelhívásra készül. A szexmunkások a Parlament előtt szeptember 20-án, hétfőn performance-ot készülnek előadni, mellyel fel kívánják hívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem tölti be feladatát, így annak felülvizsgálata és újraalkotása elengedhetetlen. A performance részleteiről nem szól a meghívó, de az biztos, hogy verset szaval Dömötör László költő, majd a résztvevők visszavonulnak a Parlament kávézóba, köszönetet mondanak a partnereknek, és felvágják a születésnapi tortát.
A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a törvénygyár átmenetileg bezárt, legközelebb az október 3-i önkormányzati választások után lesz parlamenti plenáris ülés.
További kurvás témák: A férfiak szerint nem megcsalás a kurvázás – Kurválkodik a politikus felesége – Megtámadták a szűz pináját áruló Lillát – Szexmunkások szervezete 48 millió forint támogatást kap. További cikkek a témában: A galaci faszszopó kurvák olcsóbban szopnak – Kamionos gyilkolja az útszéli pár meurós prostikat – Mindent elveszíthet a két focista mert tinikurvát dugtak – Az orosz cári balett tinilányainak és madamjainak titkaiból – Baszdmeg az Olimpiq szex innováció oldalon – Magyar lány szüzessége eladó – Tinikurvák úgy öltöznek, hogy szellőzzön a picsájuk – TBC-s beteg kurva szopta a faszokat Miskolcon – A prostitúció egy mély gödör – Sztárok és luxusmadámok – Nem tetszik a celebkurváknak ha alázzák őket – Luxusprostik az egyetemen, a tandíjat összebasszák – Utcalányt csinált belőlem – Dubaiban ribanckodnak a magyar lányok 1.rész 2. rész 3.rész 4.rész – Lecsukták a 17 éves borsodi prostituáltat – Hármat szeretnék: a szádat, pinádat, seggedet – A kurvák a legjobb pszichológusok – Keleti Györyi kurválkodott – Megbaszom az összes kurvát – Mit tett Molnár Anikó a hercegségben kétmillióért? – Kurva vagyok üss kedvedre, szopass meg, bassz szét – Virtuális húspiac: partner, szexpartner, masszázs, domina – TBC-s beteg kurva szopta a faszokat Miskolcon – A legdurvább orgiák a sztárvilágban! – Kurva drága a kurva – Film a prostitúcióról: K1 – Lady Jenny domina testileg lelkileg megkínoz – Intim Center szexshop, Bp. Károly krt. 14. – Dughat egyet a győztes hacker – Ribancok masszázst hazudnak – Több tízezer magyar kurva külföldön – Kitálal Brunei szultán egyik háremhölgye – Kurvák hirdetőoldala a Szex-partner.hu – Stricik és megkéselt, eltört karú, letépett körmű örömlányok – A kiskorú kurvázós botrány után megbocsájt Ribéry neje – Dominák szolgái többnyire diplomások – Szexmunkásnő a mobilcég reklámarca – Szeretek baszni, szopni, ribanc vagyok
Éjjeli lepkevadászat, bordélyvilág a régi időkben
Békebeli kurvázások: Szeretjük számon tartani értékeinket. Albumokat, monográfiákat és történeti munkákat készítünk belőlük. Lehet albumunk a legszebb várainkról, művészeti alkotásainkról, heraldikánkról, labdarúgásunkról, a balatoni hajózásról, a budapesti tömegközlekedésről, a fotográfiáról etc. Így van ez mindenütt: vannak nagy összefoglaló művek a kávéról, borról, csokoládéról, nyakkendőről, gyűszűkről, mandzsettagombokról és még kitudja mi mindenről.
Aztán vannak kevésbé promotált kurva témák. Olyanok, amiket nem szeretünk lobogtatni, amikről nem készülnek hasonló összefoglaló művek, egészen egyszerűen azért, mert nem vagyunk rájuk túl büszkék. Nem készülnek például nagy, színes-látványos összefoglaló albumok történelmünk hitvány alakjairól, vagy mondjuk az alkohol vagy a dohánytermékek árnyékos oldaláról sem, (mert arról, hogy a nemes ital illetve a dohánylevél valamely fajtája miként készül, persze igen.)
Császtvay Tünde kiadványa egy hasonló, a hétköznapi értékrendszerben nem elhelyezhető témát dolgoz fel: a bordélyok, a prostitúció, a pornográfia jelenlétét a történeti Magyarországon. A kurvázásét, magyarán. Mert az egy dolog, hogy a mai Európában egy átlagembernek Magyarországról biztos, hogy eszébe jut a fejlett és minőségi erotika- valamint pornóipar, de bizony nemzeti nagyjaink dicsfényben úszó történelmi idejében sem volt ez másképp, hát még a kiadványban taglalt időszakban, mikor is Budapest nagyvárossá nőtte ki magát.
Az Éjjeli lepkevadászat nyugati típusú, könnyen befogadható album, mely a 19. század közepétől követi figyelemmel a magyarországi prostitúció útját fényképek, újságcikkek, képeslapok, viccek, beszámolók, szépirodalmi művek segítségével. Nincsen túlbonyolítva, nem tanulmány, a lábjegyzetek is csak a legfontosabb információk közlésére szorítkoznak. Nem, vagy csak ritkán foglalnak álláspontot, nem ítélkeznek, hanem tényszerűen közlik az adott képanyaghoz, újságcikkhez, forráshoz tartozó legfontosabb tényeket, tudnivalókat. Például.: „Katalógusból rendelhető művészi aktfotó”, vagy „Beállított erotikus fotó a 1900-as évekből”, de a bizarr anyagokhoz tartozó szövegleírásokban is megmarad a távolságtartás: „Rézkarc illusztráció a Júlia és a nők című, leszbikus szerelmi kalandok sorát elmesélő regényből, mely 1888-ban játszódik” – a rézkarcon egy agár részesít orális örömökben egy kéjtől vonagló nőt. És vannak persze egészen hasznos pluszinformációk: megtudhatjuk, hogy például Becker Béby, aki a húszas évek Magyarországának egyik leghíresebb táncosa volt, főleg a vetkőző műsorszámaival hívta fel magára a figyelmet, amit baráti összejöveteleken kérés nélkül is előadott – így Karinthy Frigyeséknél is. Ugyanígy a híres kaméliás hölgy, Pilisi Róza is több ismert személlyel, politikussal tartott kapcsolatot, például Pekár Gyulával és Krúdy Gyulával.
Az erotika ipar fejlettségét mi sem szemlélteti jobban, mint a súlyos, nagyméretű album, mely töménytelen anyagot tartalmaz. Van itt minden, prostituáltak ajánlkozó levelei, nyilvános házak és kéjnők számának kerületekre osztott pontos nyilvántartásai, kéjnő-nyilvántartási formanyomtatványok, erotikus képeslapok, műtermi és amatőr erotikus és pornófotók, rajzok, grafikák. Az egyik legmeghökkentőbb egy több oldalas műszaki tervrajz, a soproni Küttel Olga által tervezett emeletes luxusbordélyház tervrajzai: homlokzatrajz, alaprajz, műszaki tervek.
A szélsőségekből is jut bőven az olvasónak, de a válogatás nagy hangsúlyt fektet a minőségi erotika irányzatoknak. Ízléses, beállított műtermi aktfotók százait, korabeli költők szerelmes és erotikus verseit közli az album. A békebeli Magyarországnak mindez látszólag természetes eleme, harisnyakötős-kalapos, molett és teltkarcsú hölgyek fotói inkább bájt és éteri nyugalmat sugároznak: a finomabb, ízlésesebb kivitelezésű fotográfiák a mai kor mindent látott olvasójának már tényleg inkább esztétikai élményt nyújtanak és kevésbé erotikusat.
A kötet persze nem áll meg ezen a ponton. Előre haladva egyre borúsabb hangulat uralja el az albumot. A korral haladva egyre több a szélsőséges erotikus anyag, gyarapodnak a durva pornográfiára építő vágykeltő fotók, képeslapok. Egyre több a direkt ábrázolás. Míg az album elején, a korai időszakokban a meztelenség is mindig némi finom diszkrécióval lett megjelenítve (véletlenül a legfontosabb részekre hulló sál, szégyenlősen összezárt lábak) addig a kötet második felében gyarapodnak a nyers, széttárt lábú, bizarr testhelyzetekbe állított nőket és férfiakat ábrázoló fotók, tömegjelenetek, kemény szexuális akciók.
Egyre nagyobb hangsúllyal jelennek meg a prostitúció árnyoldalai: nemi betegségeket bemutató kézikönyvek, tüneteket ábrázoló rajzok, gyógymódok, megdöbbentő statisztikai adatok a lakosság nemi betegségekben szenvedő hányadáról, fertőző utcanőket feljelentő levelek másolatai, meggyilkolt prostituáltakról szóló bűnügyi jegyzőkönyvek, kamaszlányok ajánlkozó levelei. Íme egy részlet: „[…] Kérem engem odaájáltak, hogy lenne oly szíves értem jönni és van egy kis adoságom. és kérem lenne olyan szíves és írni hogy van e szükséke lányra. Kérem még üzletbe nem voltam mert még nagyon fiatal vagyok. Kérem legyen szíves írni, mert várok választ és okvetlen és kérem magam lakok… Persze az Éjjeli lepkevadászat nem tanulmány. Így nem születnek nagy következtetések a végére, nem ítélkezik és nem véleményez. Nem takargat semmit, de nem is akar megrendíteni. Ez az album egy nagyszabású kordokumentum, mérhetetlenül sok, talán kicsit túl sok anyaggal és látszólag rengeteg kutató- és gyűjtőmunkával. Ha a szó klasszikus értelmében nem is hasznos, mindenképpen értékes és főleg érdekes kötet.
További kurvázások: A galaci faszszopó kurvák olcsóbban szopnak – Kamionos gyilkolja az útszéli pár meurós prostikat – Mindent elveszíthet a két focista mert tinikurvát dugtak – Az orosz cári balett tinilányainak és madamjainak titkaiból – Baszdmeg az Olimpiq szex innováció oldalon – Magyar lány szüzessége eladó – Tinikurvák úgy öltöznek, hogy szellőzzön a picsájuk – TBC-s beteg kurva szopta a faszokat Miskolcon – A prostitúció egy mély gödör – Sztárok és luxusmadámok – Nem tetszik a celebkurváknak ha alázzák őket – Luxusprostik az egyetemen, a tandíjat összebasszák – Utcalányt csinált belőlem – Dubaiban ribanckodnak a magyar lányok 1.rész 2. rész 3.rész 4.rész
A galaci kurvák olcsóbban szopnak
Válságkedvezményt hirdetnek a galaci örömlányok! A válság a prostitúciót is sújtotta Romániában, az utcalányok például Galacon akár 25 százalékos kedvezményes tarifáért is hajlandók dolgozni, és ezt hirdetik is, írja a Click napilap.
A galaci körgyűrűn futtatott lányok a bulvárlapnak elmondták, az árleszállítás kedvező hatással van az üzletre. „A válság előtt naponta akár 20 férfi is volt, de amióta ez a szegénység van, a kliensek azt mondják, hogy nagyon drága”– közölte a 25 éves Gica, akinek főleg a teherautó-sofőrök adnak munkát.
Az üzlet hanyatlása miatt kénytelenek voltak árakat csökkenteni – számol be a manna.ro. „Ezelőtt az orális szex 40 lejbe került, most 30 lejt kérek. Egy normál menetért 65 lej helyett 50 lejt kérek. És megy. Jó napokon olyan 15 kliensem is akad” – tette hozzá Gica.
További cikkek a témában: Kamionos gyilkolja a prostikat – Kurváztunk – Johan Cruyff a VB meccs előtt kurvákkal üzekedett – Berlusconi egyik kurvája csoportszexről vallott – Ártatlanságát árulja egy magyar szűz pina
Kiskorú kurva lökte ki a tizedikről Szilvit
Prostituáltként kereste kenyerét a 16 éves Szilvia és az őt mélybe lökő 17 éves Annamária. A tini vesztőhelyévé vált miskolci panellakás a szomszédok szerint kuplerájként működött. Zűrös helynek mondják a miskolciak a Király utcai panelsort. Múlt szerdán az egyik ház tizedik emeletéről lökték mélybe a 16 éves Szilviát, a lány szörnyethalt. A környékbeliek szerint egy negyvenes éveiben járó férfi bérli a lakást, ahol sok fiatal hölgy megfordul. A tragédia napján is négy lány tartózkodott ott, a 17 éves Annamari és az egy évvel fiatalabb Szilvi az erkélyen kapott hajba, majd Annamari kilökte onnan vitapartnerét. Állítólag egy fiún és néhány ruhadarabon vesztek össze. A környékbeliek úgy tudják: mindketten prostituáltként dolgoztak. Szilvi a Miskolctól 60 kilométerre lévő gönci gyermekotthonban lakott. Valószínűleg onnan szökött meg, az otthonban azonban nem nyilatkoztak lapunknak.
A 17 éves gyanúsítottat 24 órával a gyilkosság után fogták el.
– Eleinte közigazgatási eljárás keretében vizsgálták a halálesetet kollégáim, de egy nappal később már emberölés miatt folytatódott a nyomozás – közölte Dobi Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. – Az erkélyen dulakodás nyomait fedezték fel a helyszínelők, a tanúk kihallgatása után jutottak el a gyanúsítotthoz.
A rendőrség egyelőre nem kommentálja, hogy valóban örömlányok voltak-e a tragédia érintettjei, s hogy nyomoznak- e a lakást bérlő férfi ellen. A szóvivő csak annyit jegyzett meg: vizsgálatuk minden körülményre kiterjed.
[Bulvár] Ketrecben hordta a prostituáltakat – Erkölcstelen tüzes pinájú szuka vagyok
Ketrecben hordta a prostituáltakat
Ketrecbe zárva fuvarozta egyik bordélyházból a másikba örömlányait egy brit futtató. Michael Dalton és bűntársa, Nikki Chen Kínából csempészte be az országba a fiatal lányokat, akiket aztán négy titkos bordélyukban dolgoztattak.
Hogy az ügyfelek mindig „friss áruhoz” jussanak, a lányokat folyamatosan cserélgette a négy egymás melletti kisvárosban fenntartott kuplerájaiban, a fuvarokhoz egy furgont használt, amelynek hátsó ajtajára ketrecrácsot szerelt, nyilván, hogy a lányok meg ne szökhessenek. Daltonék végül lakossági bejelentésre buktak meg, üzletszerű kéjelgés elősegítése miatt több év börtön vár rájuk.
– Fél év alatt csaknem 1 millió fontnyi (330 millió forint) haszonra tettek szert, általában hét-nyolc lányt dolgoztattak a bordélyaikban – mondta a nyomozás vezetője, aki a sajtónak azt a ketrecrácsos furgont is megmutatta, amelyben Dalton a lányokat vitte.
[Bulvár]
Stricik és megkéselt, eltört karú, letépett körmű örömlányok
Az amszterdami kurvafuttatás során elkövetett bűnözés (az összes bűncselekmény 80-90%-a!) túlnyomórészt magyarországi cigányokhoz kötődik; ez az elmúlt években felerősödött. A mokka stricik a nem csupán az általuk odavitt örömlányokat terrorizálják: a nekik nem perkáló, egyéb magyarokat is befenyítik: karjukat törik, letépik a körmüket. Illetve, extrém esetben, egyenesen meggyilkolják őket. Hát igen: a cigány “kultúra”…
Magyar futtatók telepedtek rá Amszterdam szexiparára: Amszterdam vigalmi negyedét járom már negyedik napja, és nem találom a magyarázatot arra, miért épp magyar örömlányból van a legtöbb itt, ahol a világ szinte minden nációja kelleti magát a kirakatban az ecuadori transzszexuálistól a fekete-afrikai lányokon át az ázsiai „masszőrökig”.
Egy keresztény ifjúsági szálláson lakom a vörös lámpás negyed kellős közepén, ahol éjfél előtt imára várják a lakókat, miközben az ajtón kívül teljes gőzre kapcsol a szexipar. Kint beszívott tinédzserek, matt részeg bulituristák és otthonról elszabadult tisztes családapák mustrálják a kirakatokat, idebent csendes elmélkedés van – elképzelni sem tudok élesebb kontrasztot.
– A magyar lányok különösen elszántak: mindent vállalnak, és lehet velük alkudni – mondja egy keresztény szociális munkás, aki évek óta járja az utcát, és próbál segíteni a prostituáltaknak. Még a szervezet nevét sem írhatom le, mert féltik a lányok körében nehezen kivívott bizalmat. – Legtöbbjük alacsonyan iskolázott, és a magyaron kívül semmilyen nyelvet nem beszélnek. Ez különösen kiszolgáltatottá teszi őket, hiszen nem tudnak segítséget kérni, és a kuncsafttal sem tudnak világosan megegyezni arról, mi fér bele a kialkudott tarifába.
A középkorú nő egy érdekes jelenségre is felhívja a figyelmem: az utóbbi időben megjelentek a tisztes családanyának kinéző, harminc és negyven közötti átlagos nők is, akik sokszor férjet és gyereket hagytak otthon. Két-három hónapig dolgoznak prostituáltként, hogy az így megkeresett pénzt hazavigyék Magyarországra.
Ha valaki naiv turistaként érkezik ebbe a városba; sokkoló látványban lesz része. A központi vasúti pályaudvartól alig néhány utcányit kell gyalogolni a csatornák között, hogy pokolról forgatott film díszletei között érezze magát az ember. Egysíkú a kínálat: bájaikat kellető prostituáltak, szexshopok, könnyű drogokat áruló kocsmák és szuvenírboltok közül választhatunk. Az egész negyedet belengi a marihuánás cigaretta füstjének szaga és a tömény erotika. Évszázadok óta űzik itt az ősi mesterséget: régen a matrózokat szolgálták ki a lányok, ma pedig a világ egyik szexfővárosaként mindenkit, akit a vörös lámpás negyed idevonz. A kirakatban kínált szolgáltatást 2000 októberében legalizálták teljes mértékben, ennek következtében tavaly már száznegyvenkét bordélyház működött a városban, közel ötszáz kirakatot üzemeltetve.
Becslések szerint a negyed bordélyházainak éves jövedelme megközelíti a százmillió dollárt, és ez csak a legális része a dolognak, hiszen virágzik az illegális prostitúció is, hiszen hivatalosan kizárólag az EU-tagországokból érkező lányok dolgozhatnak.
Egy tavalyi felmérés a városban dolgozó prostituáltak számát nyolc- és tizenegyezer közé teszi; egy lány naponta átlagban 370 eurót keres. A válság azonban ezt az iparágat is sújtotta: egy májusi hír szerint harminc-negyven százalékkal csökkent az örömnegyed forgalma. Ezen belül a lányok bevételei a felére estek, a kirakatok bérleti díja viszont januárban negyedével drágult. A pangó piac helyzetét rontja az olcsó kelet-európai prostituáltak dömpingszerű megjelenése is.
A magyar lányok az óváros összes utcájában megtalálhatók, de két utca szinte kizárólag az övék: a Molensteeg és a rá merőleges csatorna partjain futó, több száz méter hosszú Oudezijds Achterburgwal.
Ez utóbbiban, a 38-as szám alatt dolgozott a 19. életévét alig betöltött Berti, akit február 23-án hajnalban meggyilkoltak. A tragédiával ötéves gyilkosságmentes időszak ért véget a vörös lámpás negyedben – a fiatal, egygyerekes nyíregyházi lány emlékére csendes felvonulást szerveztek a társai.
A Molensteeget különben egyszerűen Nyíregyháza utcaként hívják a bordélytulajdonosok és a szociális munkások, hiszen itt kizárólag erről a településről érkezett lányok dolgoznak. Nehéz szóba elegyedni velük, ha egy férfi megáll az ablakuknál, csak azt hajtogatják: „Fifti ájró.” Ahogy megszólalok magyarul, és beszélgetni szeretnék, válogatott szidalmakkal küldenek el melegebb éghajlatra: abba se mennek bele, hogy kifizetem a tarifát, és a rendelkezésemre álló húsz percet szex helyett beszélgetéssel töltjük.
Minden hivatalosan működő ablakban ott egy telefonszám: a bordély tulajdonosának elérhetősége. Felhívom az egyiket, és meglepetésemre kész egy találkozásra. Két kirakat között nyílik az ajtó, mindkét oldalon műszak van, a lányok incselkedve hívnak magukhoz, és csalódottan veszik tudomásul, hogy velem egyikük sem csinál ma üzletet. Szűk csigalépcsőn megyek fel a ház tetejébe, ahol hatalmas monitor előtt ül a tulaj. A középkorú férfi harminckét ablakot birtokol. Az irodában óriási plakát angol nyelven: „Hollandiában tilos a futtatás!” Ezzel némileg ellentmondásban van az asztalon magyarul (!) kifüggesztett házirend első pontja: „A strici nem tartózkodhat a szobában!” Érdekes a többi szabály is: a lányok nem tarthatnak drogot vagy fegyvert a szobában, nem hangoskodhatnak, tilos lopott tárgyakkal kereskedniük. Érvényes papírokkal (útlevél) kell rendelkezniük, legalább huszonegy évesnek kell lenniük, és a bérleti díjat egy nappal előre kell rendezniük. A bérleti díjakat külön hirdetmény tartalmazza a falon: két kategóriában, három műszakban lehet ablakot bérelni. A legdrágább (százötven euró) az este nyolctól hajnali négyig tartó időszak, egy kirakat egy nap alatt 360 eurót keres meg tulajdonosának.
Nehezen tudunk beszélgetni, nagy a forgalom: dél körül vagyunk, indul az első váltás, a lányok folyamatosan jönnek a kulcsokért. Szinte csak magyarok, akik amikor meglátnak, és meghallják a magyar szót, felkapják a kulcsot, és azonnal eltűnnek. A tulaj elmondja: a lányoknak mindössze érvényes útlevéllel kell rendelkezniük, és ha van szabad hely, melyre ki tudják fizetni előre a bérleti díjat, azonnal kezdhetnek. Ő kizárólag az EU-ból érkező lányoknak adhat bérbe szobát, és ezt szigorúan be is tartja, hiszen a rendőrök rendszeresen ellenőrzik a lányokat, és azonnal bevonják az engedélyét, ha kirívó szabálytalanságot észlelnek.
– Nálam biztonságban vannak – hangsúlyozza, és kifordítja a hatalmas monitort, melyen a kirakatok előtti utcák élőképét látom. A szobában nem lehet kamera, van viszont pánikgomb, melyet ha megnyomnak, két percen belül megérkezik a rendőrség speciális, a vörös lámpás negyedre szakosodott egysége.
– A korhatár ugyan csak tizennyolc év – tudjuk meg a férfitól -, de én ragaszkodom a huszonegy éves korhoz. Úgy gondolom, ez alatt még nem elég érett a személyiségük, nem akarok gyerekeket látni prostituáltként.
Hozzáteszi: a városban dolgozó lányok ötven-hatvan százaléka magyar.
– Berti is tőlem bérelt szobát. Két műszakban dolgozott, olyan volt, mint egy gép. Sokszor figyelmeztettem, pihenjen inkább, de azt mondta, nagy szüksége van a pénzre.
Újabb ellentmondás: a februárban meggyilkolt magyar lány alig töltötte be a tizenkilencet, így a bordély házirendje szerint nem is dolgozhatott itt. A főnök, látva elbizonytalanodásomat, hamar megmagyarázza: ezt a szabályt január 1-jén vezette be az újonnan érkező lányokra, így nem volt érvényes azokra, akik már korábban is a bérlői voltak.
A régi templom körüli hangulatos utcácskák egyikében működik egy különös vállalkozás. Az egykori örömlány, Mariska Majoor által alapított Prostitution Information Center tulajdonképpen turisztikai iroda: a turistáknak tíz euró fejében szombat esténként egyórás gyalogtúrát szerveznek a vörös lámpás negyedben szakavatott idegenvezetőkkel. A székhelyen szuvenírbolt is működik, és berendeztek egy kirakatot az ablakukban, ahol bárki beöltözhet az iroda által biztosított kellékek és szaktanácsok segítségével prostituáltnak, és kipróbálhatja, milyen az ablak másik oldalán állni. Az idegenvezetőiktől hiába kérdezzük ennek a világnak az árnyoldalait – szerintük a lányok önként vannak itt, futtatásnak és erőszaknak nyoma sincs, alaptalan a rossz híre e romantikus foglalkozásnak.
Egy másik egykori prostituált, Karina Schaapman ezt másként gondolja. A városi önkormányzati testületbe is bejutott hölgy két éve könyvet írt az életéből (címe Anyátlanul – Igaz történet a szeretetről és túlélésről), tavaly pedig egy tanulmányt tett le politikustársai és a rendőrség asztalára az emberkereskedelemről. Ebben felleltározta a nyolcvan legerőszakosabb-legveszélyesebb futtatót (fotókat is készített róluk). A futtatók közül csak három született Hollandiában!
A szervezett bűnözés erőteljes megjelenése miatt a városvezetés radikális lépésekre szánta el magát. Tavaly közel száz ablakot megvásároltak közpénzen a bordélytulajdonosoktól, és ezekbe fiatal dizájnerek és képzőművészek alkotásait helyezték ki. A Red Light Fashion elnevezésű projektet egészen addig akarják folytatni, amíg a kirakatok fele át nem változik.
A polgármester, Job Cohen úgy gondolja, hogy a történelmi csatornanegyedben bőven elég kétutcányi hely a prostitúciónak. Jobban szeretnék, ha a várost ezentúl a művészetekről, a kamarazenéjéről és a múzeumairól ismernék, nem pedig a vörös lámpás negyedéről és a szabadon árult drogokról. A változás jegyében bezárják a marihuánát áruló coffee shopok felét is. „A tolerancia, amelyre mi itt, Amszterdamban büszkék vagyunk, nem azonos a közömbösséggel – nyilatkozta. – Az elmúlt pár évben nagyon sok áldozatával találkoztunk az emberkereskedelemnek, és olyan lányokkal is, akiket kényszerítettek a prostitúcióra. Csak a szigorú ellenőrzéstől remélhetünk átláthatóságot. Ha egyes emberek azt gondolják, hogy illegális dolgokkal próbálkoznak, akkor utánuk megyünk, és megtaláljuk őket.”
A törvénnyel itt a magyaroknak gyűlik meg a legjobban a bajuk – a tények azt mutatják, hogy a lányok jelentős része nem önszántából, családfenntartói szándékkal érkezik ide, hanem szervezetten hozzák őket. Az amszterdami rendőrség sajtóosztályán segítőkészek, azonnal kapcsolnak egy magyarul is beszélő kollégát az emberkereskedelmet feltáró osztályról. Székely Tibor udvariasan elhárítja a személyes találkozásra való kérelmem: túl sok a dolga, ugyanis a magyar ügyek adják az osztály teljes tevékenységének nyolcvan-kilencven százalékát!
Az osztály tavaly nyáron hét, decemberben három, az idén eddig két magyart tartóztatott le, mindannyian szabolcsi romák. (Kuruc.info: ha bárkinek bármi kétsége lett volna a lánykereskedők származásával kapcsolatban…) Utóbbi kettőt már a magyar kollégáikkal közösen, Nyíregyházán fogták el. A vád emberkereskedelem, valamint prostituáltak kizsákmányolása, és a nemzetközi akciónak köszönhetően le tudták foglalni a vagyonukat is: többkilónyi arany ékszert, jelentős mennyiségű készpénzt, plazmatévéket és három nagy értékű személygépkocsit.
A holland kollégák eljöttek megnézni, hogy milyen egzotikus város az, ahol mindenki strici vagy prostituált – fogalmazott a közös akció kapcsán tartott nyíregyházi sajtótájékoztatón Orosz István, a megyei rendőr-főkapitányság alezredese.
A legalább százfős, zömében szabolcsi romákból álló banda új, Hollandiában eddig nem ismert fogalmakat is bevezetett: „polcpénzt” szedtek a strici nélkül dolgozó magyar lányoktól, vagyis csak az kerülhetett az utcafronti kirakatba, aki fizetett nekik. Aki ellenállt, annak eltörték a kezét, vagy leszedték a körmeit, és a lányokat az otthon maradt hozzátartozók fenyegetésével is sakkban tartották. (Kuruc.info: ehhez sem kell túl sok kommentár. Cigánytempó, na.)
A jelenség már a statisztikában is világosan tükröződik: az elmúlt három évben majdnem megnégyszereződött azon magyar prostituáltak száma, akik a stricik elől menekülve a helyi rendőrségtől kértek védelmet. (Kuruc.info: vö. “csökken a [cigány]bűnözés”-hazugság) Ezzel Magyarország a negyedik lett a toplistán: a helyiek mellett csak a kínai és a nigériai lányokról derült ki többször, hogy emberkereskedők áldozatává váltak. A magyar striciket nehezebb lebuktatni, hiszen uniós állampolgárként jogosan tartózkodnak Amszterdamban, és az iskolázatlan, a magyaron kívül más nyelvet nem beszélő lányokat is sokkal könnyebben sakkban tudják tartani a bűnözők.
Holland forrásból úgy tudjuk: még az idén nagyszabású tanulmány készül a magyar prostituáltakról, és ebben a megoldások mellett a prevenció lehetőségét is vizsgálják. A holland kormány és a civil szervezetek közösen több millió eurós programot terveznek a lányok hazaküldésére és otthon tartására, és ehhez magyar partnereket kerestek. Ezek egyike a Magyar Baptista Szeretetszolgálat. Nekik van gyakorlatuk a témában, hiszen az elmúlt évben az emberkereskedelem 76 áldozatát hozták haza külföldről, elsősorban Svájcból, Hollandiából és Angliából, de volt mexikói ügyük is. Szenczy Sándor, a karitatív szervezet vezetője nem rejti véka alá, hogy nagyon nehéz és sikerekben egyáltalán nem gazdag munkáról van szó: gyakorlatilag évente alig három-négy lányt tudnak „kigondozni”, a többi visszamegy az utcára. Most „menedékvárosban” gondolkodnak – egy régi, elhagyott orosz laktanya átalakításával a lányok a testi-lelki rehabilitáció és képzés mellett megélhetési, vagyis munkalehetőséget is kapnának.
A baptista lelkész szerint ideje elgondolkodnunk azon, miért vált szinte törvényszerűvé, hogy a magyar állami gondozásból kikerülő lányok jelentős része gyakorlatilag azonnal prostituálódik.
Beesteledik Amszterdamban, indul a nagyüzem. Előttem két bikanyakú, kigyúrt férfi mustrálgatja a kirakatokban vonagló lányokat. Hüvelykujjnyi aranylánc az egyiken, effélét sokat láttam otthon a VIII. kerületben. A sejtésem beigazolódik, amikor el tudom olvasni a másik férfi tetoválását hatalmas bicepszén: „Szeretlek, Dzsenifer!” A férfiak szó nélkül odabiccentenek a kirakatokban álló lányoknak – alighanem a műszak előtti utolsó ellenőrzést végzik.
Eközben sok ezer férfi kavarog a szűk utcákon. Van, aki barátnőjével együtt érkezett, mások kisgyerekeiket is elhozták csodát látni. Két, incselkedő lánnyal teli kirakat között meghökkentő dolgot látok: kitömött, hatalmas agyarú vaddisznófej néz rám az ablakból. Alul felirat: Red Light Fashion – ezt is megvette a város, és odaadta egy fiatal művésznek a különös performance-ra. (Kuruc.info)