A titkosszolgálat hivatásos kéjnőjeként kezdte a pályafutását Staller Ilona, művésznevén Cicciolina – állítja a most megjelent Luxushotel, Hungary című könyv.
„Behálózták a fontos vendégeket, hogy információkat csaljanak ki belőlük. Az egyik ilyen belügyes csábító egy alig 19 éves, feltűnően fehér bőrű és jó alakú leányzó volt, akit akkoriban Ilonaként ismertek a Duna InterContinentalban. Ma már inkább Cicciolinaként emlegetik a nagyvilágban” – szerepel munkatársunk, Kordos Szabolcs bestsellerében, amelyet a szállodák világát jól ismerő, illetve ott dolgozó informátorok elmondása alapján írt meg.
Szinte rá sem ismerni a 17 éves Cicciolinára, aki akkoriban még barnán hódított.
A Blikk megkeresésére Staller Ilona (60) elárulta: valóban kémkedett és ágyba bújt a vendégekkel.
– Kíváncsian figyelem, hogy milyen hírek jönnek otthonról a szállodák luxusprostituáltjairól, mert én voltam a műfaj egyik ősanyja. A hajdani Metró Klubban – 17 évesen – egy Tamás nevű férfi szervezett be. Fehér köténykében és csipkefityulával a fejemen kezdtem riszálni a vendégek előtt – vallotta be Cicciolina. – Alig egy hete kezdtem dolgozni, amikor három férfi keresett fel, az igazgatónő irodájába hívattak és kémkedésre vettek rá, a családom és az én jólétemet emlegetve. A luxusszállodában igazgatókkal, gazdag üzletemberekkel, politikusokkal kellett kedvesnek lenni, mindent kiszedni belőlük, amit csak lehet, beleturkálni a táskájukba. Az első kuncsaftom egy kopaszodó idős német miniszter volt. Este nyolckor kellett a 203-as lakosztály ajtaján egymás után két rövidet kopogni. Selyem köntösben nyitott ajtót az elvtárs, azonnal berántott a szobába. Fenséges ételeket vacsoráztunk, utána behűtött pezsgőt szolgáltam fel neki a fürdőkádba – mesélte.
A ma 60 éves Ciccolina nem szégyelli, hogy mivel foglalkozott fiatalon.
Staller Ilona saját bevallása szerint átkutatta a politikus táskáját, amíg az a fürdőkádban várt rá, de az aktus elől már megszökött.
– Másnap az öltönyös megbízóim megszidtak, hogy nem teljesítettem „rendesen” a feladatot, de megegyeztünk, hogy ez volt az első munka, legközelebb jobban fog menni. Jobban is ment – tette hozzá Cicciolina, aki szerint a nagy borravalókat a szálloda „hivatásos lányai” kapták, míg nekik, a hotelbe állított kémeknek gyakorlatilag ingyen kellett dolgozniuk. Úgy menekült meg a kémkedéstől és a hosszasabb szállodai szextől, hogy a hotel egyik olasz vendégének, – a nála 25 évvel idősebb Salvatore Martini pár hetes udvarlásának – engedve, hozzá ment feleségül, hogy „nyugaton” kezdhessen új életet. Forrás: Blikk.
prsoti
Kirúgtak egy prostituálttal erőszakoskodó rendőrt
Megszüntették egy szekszárdi rendőr jogviszonyát, miután egy prostituált azt állította, hogy a férfi megerőszakolta, írja a teol.hu. A Tolna megyei hírportál cikke szerint egy budapesti prostituált korábban azt állította: a férfi fizetett a szexért, ám erőszakosan bánt vele. Ezért kérte, hogy az aktust hagyják abba. A férfi ekkor elővette a rendőrigazolványát, visszakérte a pénzt, majd tovább erőszakoskodott.
A lapnak Daubner Gabriella, a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetője megerősítette, hogy a szekszárdi kapitányságvezető azonnali hatállyal megszüntette a vizsgálati osztályon dolgozó próbaidős vizsgáló szolgálati viszonyát. Az illetékes ügyészségi nyomozóhivatal hivatali visszaélés gyanúja miatt folytatja az eljárást.
A prostitúció történetéből 2
Az 1. rész itt. A prostitúció tömegessé válása és a szifilisz 1500 körüli váratlan és rohamos terjedése Európában azután véget vetett a toleráns beállítottságnak. Az addig jól jövedelmező (adózó!) nyilvánosházakat Európa több országában hosszú időre bezáratták, a prostitúciót – mint a közegészséget fenyegető tevékenységet – egyértelműen üldözni kezdték. Ugyanakkor a késő reneszánsz illetve barokk királyi udvarokban majd hogy nem státuszszimbólummá vált a szeretők tartása. A királyok többnyire nemesi származású, az udvarhölgyek közül kikerülő állandó szeretőket, ágyasokat tartottak, és szolgálataikat busásan megjutalmazták. A királyi hálótermek hírhedt kegyencnői közül néhány különösen nagy, esetenként a király törvényes hitvesénél is nagyobb hatalomra, befolyásra tett szert. A királyok példáját természetesen a nemesurak is követték. Erkölcsi aggályok ebben nem zavarták sem őket, sem „hivatásos szeretőiket”, hiszen a közvélekedés ebben az időben az volt, hogy „csak aki kis embereknek engedi át magát, az a szajha, nem pedig aki királyokkal és nemes urakkal gyakorolja a szerelmet”. Persze, a kéjhölgyek rangsorának alján ezekben az időkben is a bordélyházakban dolgozó prostituáltak voltak.
Mindinkább kettős erkölcs jellemezte a prostitúció megítélését (is). A 18. századi Velencében pl. kurtizánnak lenni sikk volt, így Európa többi városából is akadtak, akik testük áruba bocsátásából szerettek volna ott élni. De pl. az örökség nélkül maradt nők számára is gyakran vonzóbbnak tűnt az örömlányok életformája, mint cselédként dolgozni, vagy egy boldogtalan érdekházasságban élni. (Hozzáteszem, nem csak ott és nem csak akkor…) A kéjvágy szolgálónői gyakran pompázatos ruhakölteményekbe öltöztek, hogy gazdag polgárnőknek higgyék őket, és így megjelenhessenek a város azon részein, amelyekből a kurtizánok ki voltak tiltva. A jól öltözött kéjhölgyek pl. a templomokban elfoglalhatták a gazdag polgárokat megillető helyeket is. Az álruha így segített áthidalni a társadalmi osztályok közötti szakadékokat. A kurtizánok, utcai színészek számára azután a XVI. században rendeletben írták elő a maszkok és álruhák viseletét.Az előkelő hölgyek csak a XVII. századtól kezdték ezeket hordani, újra eltüntetve – külsőleg – a különbséget.
A viktoriánus kor Angliája ugyancsak kettős erkölcsöt mutat. Egyrészt a szemforgató álszemérmeskedés hatására az irodalmi művekből eltűntek a testi folyamatokra vonatkozó kifejezések, és elfogadhatalan volt nevén nevezni egy alsóneműt, másrészt e korszakra – a népesség gyors szaporodása mellett – a prostitúció és pornográfia térhódítása volt jellemző. Az 1800-as évek első felében nyolcvanezerre, 1870 táján pedig ötvenezerre becsülték a Londonban élő utcalányok számát. A rendőrség által nyilvántartott prostituáltak száma – a dolgok természetes rendje szerint – ennek persze a töredékrésze. Bár a hatóságok – akkor – tudták, hogy a prostitúció végső soron nem akadályozható meg, egyre több hivatalos korlátot, akadályt és szabályt állítottak szembe vele. A bordélyok bezáratása mellett (ami akaratlanul az utcai és a „titkos” prostitúciót erősítette), több országban rendszeres orvosi vizsgálatokat vezettek be a hivatalosan bejelentett, s ezzel „legalizált” prostituáltak számára. A XVIII. századtól kezdve a polgári kultúra szigorúbb nemi erkölcsöt eredményezett, amely egyfelől élesen elítélte a prostitúciót, másfelől azonban nélkülözhetetlenné tette. A polgáriasodással megjelenő új nyomor ráadásul sok proletár nőt és lányt, sőt fiúkat is prostitúcióra kényszerített. Mindezek együttes hatására a XX. század elejére a prostitúció jelentős, azonban keményen elfojtott szociális problémává nőtt.
Napjaink prostitúciója – A test örömeinek felszabadítása – annak emberi (érzelmi, erkölcsi stb.) hozadékától elszakítva – hatalmas iparág kialakulásához vezetett. A XX. század végére a prostitúció alapvető elemeiben változott meg. Az ipari országokban a női prostitúció ma változatos formákban létezik: utcai strichelés, callgirl, domina stúdió, eszkort-szerviz, eros-center, klub, lakásbordély, peepshow, szexmozi, telefonszex és internetszex. Vannak keverék formák is, hiszen ma ez az ősi üzlet is állandóan és kiterjedten változik. Az egyes formák között ugyanakkor számottevő különbség van: a prostituált és az ügyfél kapcsolatában, az ügyfél által fizetett összeg elosztásában, valamint abban is, ahogy egyikük vagy másikuk szempontjából mennyire veszélyes az adott forma.
Németországban pl. (a Hydra nevet viselő prostituáltszervezet adatai szerint) körülbelül 400 ezren foglalkoznak prostitúcióval A szexipar egyik legsikeresebb vállalkozási területe az elmúlt évtizedben a telefonszex, amelynek tipikusan férfiak az ügyfelei, mégpedig 80%-ban olyanok, akik stabil partnerkapcsolatban élnek. Az Internet eleve az egyik legjelentősebb szexipari szolgáltatóként indult, a becslések szerint a világhálón szörfözők 40%-a szexajánlatokat is nézeget. A leggyakrabban keresett fogalmak százas toplistáján a szex és az erotika az első és a második helyet, a ‘gay’ (homoszexuális kapcsolatban a gyengébb nem szerepét játszó fél) a kilencedik, a ‘domina’ (prostituált) a tizedik, a pornó a tizennyolcadik, a telefonszex a huszonkilencedik helyet foglalja el. A szexpiac legújabb ága azoknak a szolgáltatásoknak a csoportja, amelybe az erotikus masszázs, a „meztelen takarítónő” közvetítése, a bérelhető sztriptíz és a biztonságos házasságtörést megszervező ügynökségek tartoznak.
Kínál-e tanulságot mindez? Egyet mindenképpen: prostitúció volt és van, igazán még sehol, soha nem tudták megszűntetni. Ahol és ameddig csak írásos emlékek állnak rendelkezésre, valamilyen formában mindig létezett. Mind az ókori, mind a középkori és a modern társadalmak is kimondva, kimondatlanul tudomásul vették, hogy a teljes monogámia egy ideál. Azt is tudták, hogy az intézményesített párkapcsolat élethosszig tartó szexuális kizárólagossága olyan ideál, amelynek a gyakorlatban csak ritkán sikerült megfelelni. Újra- és újra tapasztalták, hogy elsősorban a férfiak, de a nők is keresnek és találnak házasságon kívüli kapcsolatokat, azonban többségükben anélkül, hogy a saját házasságukat veszélyeztetni akarták volna. Ezért azután bizonyos engedményeket tettek, figyelembe véve a monogámiából való esetenkénti kilépésre vonatkozó igényt. Ilyen engedmény volt a prostitúció. (Emellett a házasságon belüli részleges szexuális szabadság elemei voltak az ágyasok és a szeretők épp úgy, mint az olyan orgiaszerű ünnepek, mint a szaturnáliák és a karnevál). Egyértelmű viszont az is, hogy a prostitúció viszonylag kisebb szerephez jutott, ha a férfiak és nők saját kezdeményezésük alapján, viszonylag könnyen egymásra találhattak. Csökkent ott, ahol jobbak voltak az életfeltételek, ahol a nőknek jobb kereseti lehetőségei voltak, és ahol több jogot és nagyobb képzési esélyeket kaptak.