Rammstein – Pussy

A pornóformula. A Rammstein új lemeze. Szeptemberi explicit klipje után a német indusztriálrock/-metal legsikeresebb együttese kiadta új lemezét, sorban a hatodikat, négy év szünet után. A Liebe Ist Für Alle Da az első lemezek súlyát és himnuszait ígéri, de a lírai folytonosság jegyében. Kritikusunk előbb elmereng a pornó és a cirkusz mibenlétében, majd ítéletet hirdet.

A Rammstein Pussy című klipjének több szempontból is sikerült négy percbe sűrítenie a Rammstein lényegét. Egyúttal alkalmat ad arra is, hogy tisztázzuk, mi az a pornó. A pornó ugyanis nem esztétikai kategória, hanem a lehető legegyszerűbb technikai kérdés. Egy film attól pornó, és csak attól, hogy valódi behatolást/aktust mutatnak benne. Ebből a szempontból nincs különbség az Érzékek birodalma, Tinto Brass Caligulája és a Private Goldon látható akármelyik húszperces (és a Pussy) között. A különbség más, mondjuk, hogy esztétikai, koncepcionális stb. Ha viszont a Pussy klipjében látható pornót behelyettesítjük azzal, „ami bármilyen műfajban a jó”, és mindezt a Rammstein zenéjére vonatkoztatjuk, akkor kiderül, hogy miért unalmas a Rammstein. Mert: ha már dugást mutatunk, akkor az lehetne akár izgalmas is. A Pussy viszont (azon túl, hogy az első, de ugye csak az első alkalommal valóban meglepő, amit látunk benne) egyrészt a lehető legunalmasabban nyúl a pornó toposzaihoz, a benne látható típusfigurák/-helyzetek már rég nem viccesek; másrészt nem is élvezetesek. A Rammstein elintézi egy rövid sokkolással, nem válik jó pornóvá, bármi is legyen az – ez pedig tökéletesen illik a Rammstein zenéjére is, amely (a műfaj több évtizedes hagyományából adódóan) jól ismert külsőségek mellett egyfolytában a komfortzónán belül mozog, valódi szélsőségeket nem vállal, inkább csak beszél róluk (értsd: azok csak külsőségeiben jelennek meg). Ráadásul ez a fajta kényelmes irónia és szarkazmus egy elsős gimnazistának sem kihívás, ami tökéletesen illeszkedik is abba a stratégiába, amelynek köszönhetően a Rammsteinnek sok-sok millió lemezét veszik meg.
Más oldalról viszont: a Rammstein legnagyobb erényei akkor mutatkoznak meg, ha popegyüttesként tekintünk rá – mert egyértelműen az; a pop sem valami elvont esztétikai kategória, hanem simán egy körülményt jelöl: azt, amikor valami tömegméreteket ölt. A kezdetek óta ugyanabban a felállásban működő, részben ennek köszönhetően is konzekvens hatást keltő berlini együttes ugyanis az elejétől fogva képes volt szórakoztatni és himnikus slágereket írni. Jó nagy lufi az övé, ám ezzel tisztában van (szarkasztikus lufi), és a mai napig ki is használja. Tömegeket szórakoztat azzal, hogy reciklálja azt, ami őelőtte is létezett (Laibach, Die Krupps, az egész szub-nyolcvanas évek, lerágott csont); németül, műfasszal és lángoló fejjel meneteltet, és úgy, hogy az a tömeg gyomrát se feküdje meg túlzottan – azaz nem provokál, hanem cirkuszt csinál –, ezzel pedig szépen illeszkedik a rendszerbe, amiből a maga módján tréfát űz. De mint ahogy a pornó sem értékítélet önmagában (sem pozitív, sem negatív értelemben), úgy a Rammstein külsőségei sem oldják fel azt a problémát, hogy ugyanazzal a formulával lehet-e a hatodik lemezen is szórakoztatni. A válasz annyira nem lesz meglepő.
A Rammstein hatásfoka a kétezres évek fordulója óta jócskán megcsappant, bár az együttes ilyen vagy olyan formában mintha állandóan jelen lett volna, és pl. kifejezetten vicces dolgokat is csinált. A több szempontból (popkulturálisból és dalszerzőiből egyaránt) csúcspontként értelmezhető Mutter után legutóbbi két lemeze (Reise, Reise, 2004; Rosenrot, 2005 – utóbbi gyakorlatilag az előbbi folytatása) inkább közönyt váltott ki, vagy legalábbis néhány jó, de múló pillanaton kívül egyebet nem nyújtott. A Liebe Ist Für Alle Da című hatodik lemezen két dolog tűnik fel elsőre. Egyrészt a Rammstein igyekszik újrateremteni saját identitását, a lemezt indító dal címe Rammlied, és a másfél évtizeddel ezelőtti Rammstein című szám után a refrén szövege ismét az együttes nevének ritmikus skandálása. Másrészt a líraiság után a Rammstein a Sehnsucht album keménységéhez igyekszik visszatérni.
Ennek megfelelően a Liebe Is Für Alle Da erős felütéssel indul, a Rammlied dobjai/lábdobjai nem indusztriális értelemben mechanikusak és technoidok, mint pl. a Du Hast volt annak idején, nem ipari metronómként vannak kizárólag jelen, sokkal organikusabbak, élőbbek. Az energia, vagyis az egykoron volt energia felidézése, mai környezetben való újrateremtése nagyjából húsz percig tart ki, ehhez pedig nagyban hozzájárul az Ich Tu Dir Weh című dal is, amely talán az egyetlen valódi himnusz a lemezen, ismét befészkeli magát az ember fejébe, és a Mutter arányos csúcspontjait idézi (a Waidmanns Heilben Till Lindemann énekes hajlításai pedig Serj Tankiant). Viszont hiába az energia, mindez csupán egy jól ismert – és közepesen izgalmas vagy közepesen unalmas – formula marad, így hamar érdektelenné és semlegessé válik. Főleg, hogy a lemez felénél megjelenik az első líraibb szám (Frühling In Paris), amely egyrészt egészen érdekes módon olyan, mintha a Rammstein Editors-slágert akart volna írni, másrészt ugyanaz az érzésem vele kapcsolatban, mint bármelyik más lírai Rammstein-dalnál: önmagában értékelhetetlen, csak a Rammstein-kategórián belül lehet vele mit kezdeni, úgy viszont teljesen felesleges (hasonló a helyzet a lemezt záró Roter Sanddal is).
Ez amúgy az egész Liebe Ist Für Alle Da albumra igaz: összességében egy energikus és ismét súlyos Rammstein-lemez, de nincsenek rajta igazán jó dalok (ebből a szempontból emelkedik ki a korábban említett Ich Tu Dir Weh, illetve illeszkedik bele a szórakoztató eurodance-es kiállás ellenére rendkívül középszerű Pussy), csak a képlet. Így leginkább a Rammstein-lemezek kategóriáján belül számíthat akármilyennek, mondjuk a legutóbbiakhoz képest relatíve jónak; máskülönben nem az.

Pornóval tér vissza a Rammstein

botranyos_szexA Rammstein nevű német együttes nemrég debütált videóklipjének kiszivárogtatott képkockái már hetekkel ezelőtt világszerte kicsapták a biztosítékot, ám a teljes verzió még így is tartogatott meglepetéseket. A Pussy című kliphez forgatott anyag nem nélkülözi az orális szexet, az ujjazást, és magát az aktust sem. Október 20-án jelenik meg a Rammstein legújabb nagylemeze, melynek előfutáraként szeptember 18-án egy kétszámos digipack formátumú lemez érkezik. Ezen a CD-n a Rammlied című szám mellett a Pussy kapott még helyet, amihez az együttes egy klipet is forgatott. A videóból már hetekkel ezelőtt csepegtettek ízelítőt az interneten, a képkockák pedig már akkor botrányt okoztak. Bár a pornótartalomról sokan úgy gondolták, hogy csak egy rossz vicc, 16-án este bebizonyosodott, hogy szó sincs erről, a klip megnézése előtt valóban szükség van a „Felnőtt tartalom, igen elmúltam 18 éves” panelocskának a felbukkanására. Akik azt hitték, hogy a Mann gegen Mann videoklip és a Bück dich koncertfelvétel után a Rammstein már nem tud provokatívabb, pofánköpősebb anyaggal előállni a világról és az emberekről, az nagyot tévedett. Nem is csoda, hogy a videó premierje nem egy zenei csatornán debütált 22 órakor, hanem egy amatőr pornóoldalon. Bár a klip első felében csupasz női melleket is alig látni, a végére szépen behozzák a lemaradást, és az alapvető pornóelemeket (nyalást, ujjazást, dugást) közvetlenül az arcunkba kapjuk. Arról nem szólnak a hírek, hogy a zenei csatornák milyen formában fogják majd leadni a képkockákat (amit a csapat a svéd filmrendezővel, Jonas Åkerlund-dal közösen készített, aki többek között már a Metallica-val, Madonnával, a U2-val, Pink-kel a Prodigy-vel is dolgozott együtt), de már a Youtube videómegosztóról is száműzték a frissen feltöltött videót. Maga a zene egyébként nem egy nagy durranás, szövegileg viszont hű a kliphez: „Neked puncid van, nekem farkam, szóval mi a gond? Csináljuk gyorsan!” – hangzik a dal, ami ellen a német anyukák már akkor felháborodásukat fejezték ki a Bild napilapnak, amikor még meg sem jelent hozzá a klip. „Ilyesminek nem szabadna nyilvánosságot kapni, mert a gyerekek számára kifejezetten káros” – skandálta egyikőjük a szokásos szöveget. A Pussy című klip teljes egészében megtekinthető a visit-x.net -en.