Annak idején sokat jártunk biliárdozni az osztályból és mindig verődtek hozzánk új emberek is, így történt, hogy egy idő után csatlakozott hozzánk Andi is.
A lényeg, hogy egy pár ilyen alkalom után egyszer elmentünk kettesben „lökni” és elég rendesen összemelegedtünk, míg végül is megegyeztünk, hogy felmegyünk hozzá egy szerdai napon suli előtt (délutános suliba jártunk).
Azt hiszem már igen – igen viszketett a csiklója, és ahogy elmesélte az első alkalom sem volt egy nagy durranás. A megbeszélt helyen és időben találkozunk majd felmentünk a lakására, ami csak az övé volt, szépen berendezett lakás volt, amit kiemelt a szobájában lévő hatalmas francia ágy.
Épp csak megérkeztünk máris a szobája felé invitált, ami meglepő volt, hiszen Andi egy szende szűz kislány benyomását keltette, bár a szája igen „mocskos” volt.
Mivel már elég meleg volt akkor az idő Andin csak egy egyszerű „leányka” ruha volt, megálltunk az ágy előtt és Andi máris cselekedett.
Odahajolt hozzám és elkezdtünk smárolni, szinte csak az én számban volt a nyelve és vadul forgott benne, mint a ringlispíl, én pedig mindeközben a kezemet járattam, és alányúltam a ruhája alá a popsiját simogatva.
Formás feszes kis popsija volt és tangát hordott, amitől éreztem, kezdek begerjedni, egyszer csak Andi elkezdte kigombolni a farmeromat majd benyúlt a boxeromba, és a meleg tenyerébe fogta a péniszem.
Azt hittem rögtön elélvezek ahogy elővette a farkam és finoman elkezdte verni, nem sokáig elégedett meg vele mert hirtelen lecsúszott a számról és mohón kezdte nyalni a makkom hegyét majd teljesen bekapta 18 centis rudamat és elkezdte szopni azt.
Volt, hogy tövig „benyelte” a péniszemet és jól megnyálazta, hogy akadály nélkül csúszhasson a fitymám, ha éppen verte a farkam, nem sokáig bírtam és pont amikor a szájába „voltam” beleélveztem egy jó nagy adag gecit.
Egy pillanatra megremeget, de nem köpte ki a „lémet” hanem az egészet lenyelte és még lenyalta, ami később buggyant ki a „vágásomon”.
Felállt, rám mosolygott és levette magáról a ruháját, Andinak gyönyörű teste volt, szép sportos mellek, izmos has és már a tangáján is átütő csupaszra borotvált punci, ehhez párosult vállig érő barna hullámos haja, barna szeme és aranyos pofikája.
Lassan teljesen levetkőztetett és lehúzta magáról a tangáját, mint már mondtam teljesen borotvált volt és a látványtól a farkam ujj erőre kapott.
Lefeküdtünk az ágyra én pedig szép lassan lefelé haladva végig csókoltam a testét, a nyakát, a mellbimbóit, a hasát a köldökét a csupasz szemérem dobját pedig végig nyaltam egészen a csiklójáig.
Ahogy a nyelvemmel a punciját kezdtem nyalni megremeget és egész testébe elkezdett vonaglani, minél tovább nyaltam annál nedvesebb lett de én nem bántam, hogy a nedvét nyeltem.
Hirtelen elővarázsolt egy óvszert és felhúzta a péniszemre, lassan kezdtem becsúsztatni a puncijába rudamat, láttam rajta, hogy minden lökésemet élvezi és kívánja.
Egy idő múlva helyet cseréltünk és ő volt felül, pár percen belül éreztem, hogy vaginája elkezd egyre ütemesebben összehúzódni mindaddig, amíg el nem élvezett.
Ekkor valami olyan dolgot művelt amit egy profi kurva sem tudna, ahogy az elévezett puncija szorította a farkam megállt a mozgásban, tövig hagyta, hogy beléhatoljak és anélkül hogy a péniszem egy centire is kicsúszott volna elkezdett mozogni rajtam.
Azt hiszem csak paradicsomban fogom újra így érezni magam, nem sok kellet és másodszor is elsültem, de valahogy megérezte ezt és kért, hogy évezzek a hasára.
Hát lehet nemet mondani, kivettem belőle a farkam és míg gyorsan lehúztam a gumit ő elém feküdt és még az előzőnél is hatalmas adagot spricceltem a testére.
Az utolsó cseppeket a simára borotvált szeméremdobján kentem szét, egy kis csókolózás után elmentünk zuhanyozni.
Az iskolában nem tudták mire vélni, hogy oda ültem mellé, egy másik történetben talán (ha kíváncsiak vagytok rá) elmesélem hogy csatlakozott hozzánk egyszer a másik osztálytársnőm Petra.
suli
Orális szex, szexting és pornó lesz a tananyag a suliban
Nemcsak a védekezésről, a nemi betegségek felismeréséről, hanem az orális és anális szexről is tanulhatnak ezentúl a diákok.
Lényegesen pikánsabb és részletgazdagabb szexuális felvilágosítást vezetnek be valamennyi New York-i középiskolában. A Huffington Post arról is beszámolt cikkében, hogy az új tanterv szerint a diákok ezentúl mindent megtudhatnak az iskolában az orális és anális kényeztetés titkairól, a szextingről, a telefonszexről és a pornóról – sőt, még „a pornófilm osztálytermi megtekintése” is terítékre kerül.
Az oktatási minisztérium szerint fontos, hogy a gyerkőcök „mindent tudjanak a szexről, amit csak lehet”, mert csak így védhetik ki a nemi betegségek terjedését, a nem kívánt terhességet és a fájdalmas,bűntudattal és szorongással teli szexuális életet. A sok elméleti tudnivalóhoz meglepő módon gyakorlati feladatsorok is tartoznak: nem, nem szexelni kell a vizsgán a tanárokkal, hanem például meg kell keresni a legközelebbi útvonalat a legközelebbi nőgyógyászig, meg kell jegyezni az üzletekben beszerezhető óvszerek tulajdonságait… és így tovább.
Egyelőre megoszlanak a vélemények a pikáns tanterv-módosításról, a konzervatívabb, vallásos szülők ugyanis nem érzik iskolába illőnek az intimitás témakörét. A többség azonban elégedett a gyakorlatias és részletes felvilágosító órák tervével, hiszen így a gyerekek minden apróságot szakemberektől tudhatnak meg, ahelyett, hogy a haverokat vagy a szülőket nyaggatnál ezzel.
Ti szívesen részt vennétek hasonló oktatáson a sulitokban?
Gimis sztori 2
Másnap büszkén, mondhatnám álló szerszámmal mentem a suliba, és vártam a találkozót a lányokkal. Nem futottunk össze a nagyszünetig.
– Sziasztok! Hogy vagytok? – és jött a válasz, ami nem egészen az volt, amire számítottam.
– Szia! Kösz, szarul! Töri dogánk lesz, és semmit nem tudunk.Vártam volna valami, „még mindig bizsergek….., vagy mikor jössz fel megint….” jellegű reakciót, de semmi hasonló nem hangzott el. Most mit lehet erre mondani? Én voltam az éretlen, ha beszélhetünk róla, azt nem nekem kell kezdeményeznem. Próbáltam valami elkeseredett kísérletet tenni arra, hogy gyorsan vegyük át a tananyagot, vagy ilyesmi, de fakó közöny fogadta az ötletem. Juli és Évi is annyira enervált volt, hogy szinte kezdtem kételkedni az eseményekben. Lehetséges, hogy én ezzel a két lánnyal keféltem át a péntek délutánt? Lehetséges, hogy már hétfőn szóba sem kerül ez? Arra gondoltam, hogy a kaland csak nekem volt ilyen különleges. Nekik, ez az eksön annyi volt, mint nekem egy kakaós csiga a büfében. Kétségeimet egy távoli haverom is tovább erősítette. Csak neki mertem elmondani kalandomat, de ő nem nagyon hitte el.
-Figyelj! Ne kábíts már! Ilyen csak a mesében van. Persze, első alkalom, és egyszerre kettővel! Hagyjál már! – mondta, és be kellett látnom, hogy fordítva én sem hittem volna neki.
Persze másnap is, és harmadnap is kerestem a lehetőséget, hogy összefussak a lányokkal. A laza csevegésben egyre jobb lettem, sokszor csak a csöngetés vetett véget egy-egy témának. De én nem ezt akartam gyakorolni. Mivel úgy éreztem, hogy magom gyümölcse most már nem mehet veszendőbe, így megtartóztattam magam. Harmadnap este nap már nem bírtam ki. Gondolom kitalálható, hogy a két csajszira gondoltam végig, és egy másfél méteres lövéssel adóztam a péntek délutáni események emlékének. Remélem, a nagyra becsült olvasó kitalálta, hogy nem meséltem volna el, az eddigieket, ha velem történtek nem tartogatnának még, további kalandos részeket. Ez a kaland pénteken jött el. A szokásos nagyszüneti „randink” után, Júlia már visszament a terembe. Éva is elindult, de megtorpant és visszalépett.
– Targi figyelj! Mondanom kell valami fontosat! Kérlek, gyere ki fél óra múlva a folyosó végére! – Targi a becenevem, hogy miért ez, majd elmondom, de most nem az a lényeg.
– Fél óra múlva? Még órám van, és neked is!
– Nem baj! Gyere ki, várlak! – és bement. Lehet ilyenkor nem kimenni?
A „tankérem” hülyének nézett, vagy betegnek, mert valami nagy baromsággal kéredzkedtem ki. Hogy mivel, arra már nem emlékszem, csak a tanár úr szemére, amiben sok minden volt, csak megértés nem. Évi pontos volt. Ahogy odaértem, behúzott a fiúvécébe. Azonnal rám fonódott. Szerintem készült, mert még a nadrágja gombját is előre kikapcsolta. Rövid, de vad csókcsata, közben kezem a pólója alatt, majd a Julitól már ismert kézbevezetés a bugyiba. Úgy elkezdett nyögdécselni, hogy a háta mögé kellett kerülnöm, hogy befogjam a száját. A helység még így is megtelt a visszafogott édes hangocskákkal. Zavarom vegyült az élménnyel és a lebukástól való félelemmel. Ezek ellenére persze úgy felizgultam, hogy recsegett a nadrágom. Elévezett. Kipirult és megizzadt. Lihegett még egy kicsit a kezeimben, majd kaptam egy száj puszit, egy köszit, majd megigazította ruháit és otthagyott.
– Bazzeg, ez most mi volt?- mondtam ki hangosan. – És velem mi lesz? – folytattam a varázsmondattal, de ez most nem segített. Ott álltam, bocsi, álltunk leforrázva. Farkam kielégülésért, tudatom magyarázatért, testem most már egy valódi ölelésért kiáltott. De hiába, vissza kellett mennem.
Útközben valamiért az arcomhoz nyúlhattam és egy régi vicc jutott az eszembe, amiben egy presszóban a vendég visszaküldi a kávét, mivel az pinaszagú. Visszaküldi a másodikat is, ugyan ezzel az indokkal. A pincér kihozza a harmadikat is, de előtte azt mondja a vendégnek, – Uram! A kávénak semmi baja, javaslom, hogy mosson kezet. Tartsatok perverznek, én a második szünetben mostam csak kezet. Egy röpke ideig volt egy kis bizonyítékom, hogy nem vagyok bolond, nem hallucinálok, velem igen is megtörténnek ezek az események. Aznap már nem találkoztunk. A hétvége keservesen telt, már nagyon vártam a hétfőt, és nem hiába. Már – már becsöngettek, amikor Juli azt mondta:
– Figyu! Évivel nem nagyon értjük a matekot. Felugranál valamelyik délután matekozni?
– O.K.! Ma délután?
-Rendben! Gyere kettőre, a címet tudod. Lemoshatatlan vigyorral mentem vissza az osztályunkba. – Megmatekozlak titeket, az biztos! Olyan korrepetását tartok, hogy kigyullad a lepedő. – mondtam magamban ezeket, és még sok hasonlót. Egy pillanatra felrémlett, hogy hátha tényleg csak matekozni akarnak, de arra jutottam, hogy ha igen, akkor mehetnek a picsába végleg, de erősen reménykedtem, hogy szóba sem kerül majd a tananyag.
Frissen, illatosan érkeztem, egy kicsit hamarább is. A csöngetésre csak lassan jött a válasz, de a kapu berregése megnyugtatott. Bementem. A lakásban a kaputelefon felé vezető vizes lábnyomok jelezték egyrészt a lassú válasz okát, másrészt a lányok tartózkodási helyét. Azonnal döntöttem. Bementem a már ismert szobába, ledobtam a ruháim és a fürdőbe indultam.
– Sziasztok! Dugtam be először csak a fejemet.
– Szia! Nem jössz? Nem kellett kétszer mondani. Ők már bemelegítettek egymással, én alig tudtam játékba kerülni. Hogy a kis kád adottságait is figyelembe vegyem, valamint senki se unatkozzon, beálltam kettőjük közzé. Julit csókoltam és jobb kezemmel fogtam a seggét, a bal kezemet hátratéve Évit izgattam alul, majd cseréltünk. Izgatottságunkkal kényelmetlenség érzésünk is fokozódott.
– Gyertek, folytassuk kint! – mondtam, és magam is meglepődtem, hogy milyen természetesen veszem át az irányítást. Őrület ez a két csajszi. Lefeküdtek egymás mellé az ágyra úgy, hogy a lábuk lelógott. Szétnyitották édes kis combjaikat és szinte egyszerre szólaltak meg:
– Gyere nyaljál! A földre térdelve pont nyelvre estek. Évivel kellett kezdenem, mert mint már említettem neki csodaszép kis puncikája volt, és teljesen szőrtelen. Persze Juli sem szenvedett hiányt, övét ujjaimmal gyönyörködtettem.
A bemelegítés nem volt eredménytelen, mind a ketten rettentő lucskosak voltak. Cseréltünk. Julié sem teljes bozont, nyírbálja ő is, csak nem kopaszra. Imádok nyalni, nyílalt belém a felismerés. Itt ez a kis borostás puncika olyan fancsali képet vág, de se baj. Tuti kis nyitott szárnyú pillangót nyalok belőled. Látod, Éviének már sikerült! Jézusom! Pinákkal beszélgetek, ráadásul magamban! Nem baj, biztos az izgalom hormonok, vagy ilyesmi. Szóval imádok nyalni. Ezek a kis érintések igazi gyönyört hoznak. Nem is tudok hasonlót, ami ilyen hatással lehetne. Nyaltam-faltam őket felváltva amilyen érzékien csak tudtam. Már karcolták a nyelvemet a kemény kis csiklócskák. Kezemmel áttértem a külső tájakról belsőre. Kíváncsi voltam, hogy Évi mit szól majd, amikor középső ujjamat lassan bevezetem neki. A hangokból és a lepedőmarkolászásból ítélve tetszett neki. Elkezdtem ki-be- mozgatni a kezem, ez még nagyobb hatást váltott ki. O.K., akkor jöhet Juli is. A hatás hasonló volt, de hamar rájöttem, hogy neki már egyből két ujjam kell.
Feltérdeltem közéjük, és két kézzel két csajban osztottam a gyönyört. Évi volt az élelmesebb, mert ő fogott rá égnek álló farkamra, és kezdett az általuk már elért magasságok felé repíteni. Mind a két pina olyan sikamlós volt, hogy kívül-belül tudtam izgatni a csajokat úgy, hogy ujjaimat kihúzva a forró lyukakból egész felsimítottam a pillangó szárnyak közt az érzékeny csúcsocskákig. A hatás nem maradt el. Kórusban sikongattak, kezükkel hol fejüket fogták, hol mellüket markolták, vagy az ágyneműt. Juliba már három ujjam volt Évibe kettő. Ez a sokujjas verzió kicsit nehezítette ezt a játékot, így kitaláltam valamit. Igaz így sem lett nekem kényelmesebb, de nagyom hatásos volt. A hüvelykujjamat (ez most nem teljesen találó) a csúcsocskákon hagytam és így, a többi ki-be járó ujjaimmal együtt mozogva, egyszerre izgattam őket kívül és belül is. Na ez betett nekik. Pár mozdulat múlva fokoztatták velem a tempót, és úgy elélveztek, szinte egyszerre, hogy zengett a ház. Persze faszocskámat Évi már rég elengedte, mert gondolom megszűnt neki a világ. Talán jobb is, mert ahogy rángatózott a kéjtől, talán le is tépi. Fáradt, zsibbadt kezekkel dőltem el.
Dőlés után Julit néztem, ezt a gyönyörű lányt, aki csukott szemmel piheg itt mellettem. Valahogy nem így képzeltem, kapcsolatunkat, amikor még csak álmodoztam arról, hogy egyszer közöm lesz hozzá. Örültem is neki, meg nem is. Na mind egy, van itt most fontosabb téma is. Hátamra fordultam, hogy felkiáltó jelet tegyek magamra. Az a csúnya pénteki cserbenhagyás most nem ismétlődhet meg. Ez az Évi lány sokkal tüzesebb, mint a barátnője. Most is ő lépett elsőnek. Kapaszkodónak használva bájdorongomat, oldalról rám hasalt. Finoman, nagyon finoman kezdte nyalni farkam belső felső végét. Talán egyedül érezte magát, mert megszólalt:
– Gyere Juli, rójuk le hálánkat. Juli is rám kúszott és olyan műsort adtak ők ketten, amit biztos nem fogok soha elfelejteni. Két nyelvvel és kézzel, alul felül kényeztettek, de annyira jól, mintha már valaha farkuk is lett volna, és így pontosan tudják, hogy miként a legizgatóbb.
Lassan kezdték, nem siettek semmivel. Sokáig be sem vette egyik sem a szájába, csak nyalogattak. Amikor már a tövig bekapós szakaszba értünk, amit Évi vállalt, Juli végigcsókolta a testemet egész a számig. Nem csókolóztunk, inkább csak csókolgatott, nyalogatta az ajkaimat. Lassan fokozatosan vittek a csúcsra. Amikor Évi érezte, hogy közel vagyunk, felállított, ő elém térdelt és nyitott szájából kidugta a nyelvét. Ott fejeztem be, már magamnak marokra fogva. Úgy láttam, hogy torkon lőttem rendesen. Volt bennem puskapor, szerda óta gyűjtöttem. Annyira teleraktam a száját, hogy kifolyt. Összerogytam. Hagyták, hogy nyugodtan kiélvezzem a mámort. Talán soha nem volt ekkora kielégülésem. Visszagondolva, lehet, hogy nem is voltam magamnál. Úgy emlékszem megszólalt a fejemben a Kossuth rádió, majd ismeretlen világok felé repültem az űrben. Sajnos utána visszaestem a földre, de nem volt baj, mert itt két angyal is várt. Nem is akármilyen angyalok, igazi sex angyalok, akiket talán az égben képeztek ki.
Amikor kinyitottam a szememet, mosolyuk talált meg elsőnek. Arcukra azt írták, „büszkék vagyunk arra, mit tudunk”. El kellett ismernem: tudják mi a jó. Magamhoz húztam őket jobbról és balról. Így feküdtünk egy kicsit. Nagyon hamar kibontakoztak mellőlem, úgy éreztem, túl hamar is. Mintha kellemetlenül érezték volna magukat, ez a lelkünk összeér hangulat nem volt kedvükre. Ez kicsit lehangolt. Ők előre mentek zuhanyozni, én még elgondolkoztam ezen, de inkább utánuk mentem. A fürdőben Évi volt a gyorsabb, ő épp kilépet, amikor én be. Juli a hátára eresztette a vizet, láthatóan nem sietett. Szótlanul mosakodtam. Miután végeztem, finoman elkezdtem szappanozni Júliát. Hagyta. Popsijához érve szappantól csúszós kezem kissé becsúszott a vágatba. Kicsit rándult a teste és egy halk sóhajt is hallani véltem. Visszamentem még egyszer, most már tudatosan és úgy simítottam végig a két félteke közti árkot, hogy érezze ez már nem véletlen.
A hatás erősödött. Magához húzott, és férfi lelket zsongító hangon a fülembe súgta:
– Tudod, múltkor annyira izgató volt, amikor Évát fenékbe dugtad. Én akkor magamat elégítettem ki, de egyfolytában titeket néztelek. Annyira izgató volt látni, hogy nektek mennyire jó.
– Akarod? – kérdeztem, és magam is meglepődtem, hogy mennyire rámenős lettem, meg… bátor és ilyenek.
– Akarom, itt és most. Ezen még jobban meglepődtem, magamat valami sexistennek éreztem, aki egy ujjának simításával begerjeszt egy lányt. Évi valamit tudhatott, mert Juli kipillantott és Évi kisvártatva egy krémmel tért vissza. Először fordult elő, hogy Évi nem vett részt az akcióban. Lerakta a tubust, rápaskolt a seggemre, és egy elismerő mosolyt küldve kiment. Julival gerjesztő csókokkal kezdtük egymás szeretését. Amint éreztük, hogy teljesen átitat minket a vágy az egyesülésre, ő megfordult és a fürdő falán a szerencsés magasságban elhelyezett törölköző tartót megfogva előrehajolt, nekem háttal.
Tökéletes póz. Évi által hozott krémet kicsit túladagoltam, csúszkált a lány fara alul is, felül is. Nem törtem ajtóstól a házba. Elsőnek a szárnyacskák közt átcsúszva, a csiklóját döfködtem, majd megjárattam farkacskám a főbejáraton keresztül. Fokozatosan gyorsuló, egyre mélyebb lökésekkel adtam meg az alaphangulatot. Mikor kihúztam, egy csalódott „na..a” jelezte, hogy nem volt már messze a beteljesülés. Nem akartam felsülni a cél előtt a másik járatban, így nem érdekelt ez a jelzés. Célra tartottam és lassan, óvatosan benyomultam. Egy kicsit be, egy kicsit ki. Még egy kicsit beljebb, majd megint ki… és így tovább egyre mélyebbre. A meglepetés hangjait egyre jobban az élvezet nyögdécselése váltotta fel. Juli itt sem volt a gyorsaság híve. Lassan reszelgettem, amit ő egyre jobban élvezett. Jobb kezével elengedte a törülköző tartót, és maga alá nyúlva fokozta a mámorát. A zuhany eredetileg a hátára folyt, de valamiért elfordult a vízsugár és most a fejére záporozott a melegvíz. Nem érdekelte.
Hosszú szőkés haja a víztől sötétebbre változott, és a most már mindenhol nedves lány látványa extrán izgatott. Úgy éreztem, hogy fokoznom kell a tempót, ez neki is tetszett. Így kergettük egymást a csúcsra. A végén tövig nyomtam, és tisztán éreztem, ahogy az a pár köbcenti maganyagom átáramlik az ő testébe. Újból két kézzel fogta a rácsot, fejét is nekinyomta. Ha nincs ez a tartó, talán bele is rogyott volna a fehér kádtengerbe mámoros zsibbadtságában. Segítettem neki felegyenesedni. Rám borult, és a tőle megszokott nyíltsággal szolgáltatta ki nekem, az önfeledt pillanatait. Úgy ölelkeztünk, mint egy igazi szerelmes pár, de éreztem, hogy ez még sem pont olyan. Néhány szóval summáztuk az eredményt, bár a másikunk élvezetét magunkban is értékelni tudtuk, de kellett a szóbeli megerősítés. Megtörölköztünk, és öltözni kezdtünk. Még idefele elhatároztam, hogy szóba hozom kapcsolatunkat. Egyszerűen tudni akartam, hogy mi ez most közöttünk!? Miért nem beszélünk erről a suliban, vajon meddig fog ez tartani, és egyáltalán mire is alapozódik a mi kis édes hármasunk?
Már – már kimondtam volna az első kérdésem, amikor Juli az órára nézve felkiáltott:
– Jesszusom! Anyáék mindjárt hazaérnek! Targi, kérlek siess! Én gyorsan felöltöztem, kérdéseimet elfeledtem. Majd máskor – mondtam magamban. Kicsit fel is lélegeztem, mert azért féltem a válaszoktól. Annyira futotta csak elhatározásomból, hogy az ajtóban a két puszi és a két szia után megkérdeztem:
– Mikor találkozunk itt legközelebb? – az „itt”-re egy kicsit nagyobb hangsúlyt tettem.
– Majd! Nemsokára. Meglátjuk. – jött a semmitmondó válasz, és az ajtó becsukódott. Az élmény és a kétség tekergett bennem. Mi a fasz van most velünk. Kicsit lehiggadtam és rájöttem, hogy talán én is tudom a válaszokat. Mi hárman sexpartnerek vagyunk. Nem járunk, inkább csak az élvezetért keressük egymás társaságát. Hogy meddig fog ez tartani? Amíg élvezzük. Persze reméltem, sőt akkor még hittem is, hogy ez akár az örökké-t is jelentheti.
De még valamire rájöttem. Ezek a lányok játszanak velem. Nem is rosszul, és nem is rosszat. Kiéheztetnek tettben és gondolatban is, ezért nem beszélünk kapcsolatunk ezen részéről a suliban. Nagyon büszke voltam magamra, mert ilyen furmányról még nem hallottam, nem olvastam, talán filmet sem készíttetek róla, de én rájöttem. Ötletem sem volt, hogy mit kezdjek ezzel a felismeréssel, de maga a tudat, hogy rájöttem, már boldogsággal töltött el. Ahogy erre a következtetésre eljutottam, már is kétségbe estem. Mi jöhet még ezután? Hogyan lehet még ezt fokozni? Nem túl gazdag saját tapasztalataim mellé, a hallomásból és a filmekből kapott élményeket tettem. Azt gondoltam, hogy nem sokára itt a vége, kimerül a lehetőségek tárháza, nekem lassan annyi. Képzeletem szélesnek hitt spektruma is kevés volt ahhoz, hogy azt gondolhassam, hogy ez még csak a kezdet. Nem hittem, hogy a két tizenhét éves lányka, még annyi ötlettel, még annyi élménnyel fog megajándékozni engem, hogy a végén csak azt kérdezhetem majd magamtól, hogy miért pont én? Mitől vagyok annyira különleges, hogy rászolgáltam a kiválasztott szerepére?
Gimis sztori 1
Nekem kicsit lassabban ment az érés, de talán ez a fiúknál szokásos. Talán még ma sem értem be teljesen, de ez most nem tartozik ide. Szóval ez a kis késés, a lányokkal való elmélyültebb kapcsolatok alakulására is kihatott. 4.-es gimis voltam, amikor komolyabb kalandba kerültem, nem is akár milyenbe. Ezt mesélem most el. Amíg felfűtenek a memória celláim, el kell mondanom egy – két háttér infót, egyébként nem lesz teljesen érthető és átélhető. Mondhatnám: más lesz a leányzó fekvése, az előzmények nélkül. Kezdjük is ezzel! Mint említettem már végzős voltam, amikor megláttam Őt. Hogy miért nem vettem észre addig, hogy lehetett ilyen gyenge a szemlencsém, nem tudom. Egyetlen pillantás elég volt és már csak rá tudtam gondolni. Ő volt Júlia. Szinte soha nem láttam Éva barátnője nélkül, ami igen bosszantott, mert így nagyobb bátorság kellett volna, hogy megszólítsam. Kivételesen nem volt csúnya a barátnő sem, de nem volt az esetem. Nekem a magasabb, hosszú szőkés hajú lányok tetszettek, Éva alacsonyabb cicás szemű fekete volt. Hiába kutattam, kerestem közös barátot, ismerőst, nem akadt senki és semmi, ami közelebb hozhatott volna minket. A legtöbb, amit megtudtam a nevük, és hogy a III. B.-be járnak. Kínomban ruhatárát leltároztam.
Minden nap megfigyeltem mit visel, pár hét után, már tudtam, ha újat kapott, vagy valamit kölcsönadott az osztálytársnőinek. Persze ez bután hangzik, de ez volt a legtöbb, amit még megtudhattam róla, de végül ez segített. Egy nap, persze megint „véletlenül”, mögöttük álltam a sorban a menzánál. Arról beszélgettek, hogy a sárga, vagy a kékes blúza áll neki jobban. /Szerintem egyik sem jó, én a csipkés szélű fehér pólóra szavaztam./ Még mielőtt átgondolhattam volna, hangosan kimondtam véleményem. Megfordultak. Éveknek tűnő másodpercekig nem szólaltak meg. Éreztem, hogy ég az arcom és még a fülem is vörös.
– Na ugye! – válaszolt Júlia Évának, mintha mi sem történt volna. Bár ez a „na ugye” nekem nem volt értelmes, de ez most nem számított.
– Ha így értesz a ruhákhoz, miért jársz ilyen vacakba? – csippentette meg pólómat. (Csak egy márkásabb ingem és pólóm volt, de pont ma nem ezekből választottam.)
– Tudod mit? Segítek! – folytatta válaszomat meg sem várva. – A bátyám olcsón tud szerezni, a legújabb cuccokból is. Suli után megnézzük. O.K?
– O.K! Hebegtem.
Ekkorra már megkaptuk az ételt, és őket hívták egy asztalhoz. Otthagytak. Térdeim remegést alig sikerült csillapítanom, fejemben idegsejtek milliói próbálták feldolgozni a történteket, de sikertelenül. Az ebéd ízét nem nagyon éreztem, csak a randira tudtam gondolni. Randi ez egyáltalán? És mikor, hogyan, ezt meg sem beszéltük! Csak el ne hibázzam ezt a soha vissza nem térő lehetőséget. Szerencsére nekik eggyel több órájuk volt, mint megtudtam. Gyorsan hazamentem, fogat mostam, sőt hónalj szagom buzdítására még zuhanyoztam is. Frissen, fitten mentem vissza suli elé.
– Szia! Na gyere! – szólt Júlia. Én készültem mindenféle jópofa témával, próbálgattam a szófordulatokat, de lehengereltek. Ezzel az egyszerű megszólítással, de később a buszon is úgy vontak be Évával a beszélgetésbe, mintha száz éve dumapartnerek lennénk. Most végre igazán jól megnézhettem a melleit. Jobb kezével kapaszkodott, ballal válltáskája pántját fogta, így nem takarta elölről semmi, és a tömeg miatt olyan közel álltunk egymáshoz, hogy pillantásaimat csak titkosan tudtam lejjebb vinni. Csodaszép! Nem kicsi, nem nagy, de pont kézbe való. Én nem formájuk alapján osztályozom a melleket, inkább praktikus kézre álló szempontok szerint. Azt szeretem, ha kicsit nagyobb csak, mint a tenyerem, ha megfogom, majdnem beterítem, de egy kicsi itt is-ott is kimarad még. Ha másban nem is, de ebben már volt gyakorlatom. A picik elvesztek kezemben, a nagyokat pedig túl nagy kihívásnak éreztem.
Megérkeztünk. Leszálltunk a buszról. A megálló szomszédságában volt egy kis üzlet. Ahogy Júlia meglátta eszébe jutott valami.
– Jaj, ne haragudj! Anyám megkért, hogy vegyek egy-két dolgot. Mert mire ő hazaér már se tej, se kenyér. Kérlek, ugorj már be a boltba! Ott lakunk, a 42-ben, addig én előre megyek és előveszem a legszupibb pólókat.
– Rendben! – mondom, magamban egy kissé furcsállva a kérést. Kezemben kis műanyag szatyival csöngettem. Szép kétszintes családi házban laktak, kis előkertel. A kaputelefonból Júlia hangja szólt:
– Gyere! Halk berregéssel jelezte a kapu, hogy mehetek. Az ajtó nyitva, belépek.
– Jó napot kívánok!
– Csak én vagyok itthon! Gyere erre! Elindulok a hang irányába, a szatyorkámat leteszem egy asztalra.
– Ta-ta-ta-tám! – tárul fel egy szobaajtó. Júlia egy neki kissé nagy, fiús szabású pólóban jelenik meg, farmerét egy feszes rövidnadrágra cserélte.
– Na mit szólsz? – szóhoz sem jutok. Szinte elalélok. Persze nem a márkás póló van rám ekkora hatással.
– Tetszik! – mondom teljesen őszintén.
– Ezt például fél áron szerezi a bátyám, de ez nem minden, mutatom a következőt.Visszamegy a szobába, az ajtót becsukja.
– És a legújabb modell! – lép ki ismét. A földig érő tükörben magát nézve pördül egyet.
-De most figyelj! Ez tuti tetszeni fog. Szobába vissza, ajtó becsuk. Mint egy divatbemutató.
Nem is rossz, ilyenen még úgy sem voltam, gondolom. Most kissé több idő telik el, mint eddig. Körülnézek a nappaliban. Ízléses, szép bútorok, jó színválasztás, szívesen laknék én is ilyen lakásban. Egy-két tárgy utal a bentlakókra, a mosogatóban egy kávéscsésze áztatás nélkül, és a nyitva hagyott kenyértartó jelzi a reggeli rohanás hangulatát. Júlia hangját hallom meg a szoba felöl, de nem értem a csukott ajtón keresztül, hogy mit mond.
– Tessék? – lépek az ajtóhoz.
– Segíts! Beakadt a… – de a többit még mindig nem értem.
– Mi akadt be? – de nyílik az ajtó, Júlia hátrál kifele, fején a félig lehúzott póló, vékony nyaklánca akad be egy rakoncátlan szálba. Felső teste fedetlen, meztelen hátát látom. De ahogy kilép, az ajtó melletti tükörben meglátom elölről is. Kezem már indult a fogságba esett aranylánc felé, de hirtelen kikerült akaratom vezérlete alól, és kétoldalt hátát érintve előrecsúszott melleire. Pillanatra visszatér öntudatom, és vártam az ellencsapást. A lány lassan leeresztette eddig ég felé tartott kezeit, és arcáról lehúzta a pamutszövetet. Fejét hátrafordította és gerincemet is zsibbasztó érzéki hangon azt mondta:
-Már azt hittem, hogy teljesen hülye vagy! Hogy ezt pontosan miért mondta csak napok múlva esett le, de persze a lényeget azonnal megértettem.
Nem lesz ellencsapás, sőt! Hagyta, sőt követelte, hogy simogassam testét, és nyakát csókolgassam. Fejét hátrafordítva csókolóztunk, miközben a tükörben néztük magunkat. Nem tudom mennyi idő telhetett el. Kezdtem érezni, hogy kihasználtunk mindent, amit a helyzet kínált, de a hogyan továbbra nem volt ötletem. Neki igen. Jobb kezemet a rövidnadrágba irányította, félreérthetetlen határozottsággal. Huh, a nyakamban lüktettek az erek, fejem zsibbadt, a világ megszűnt. Csak én voltam és ő. Amit odalent éreztem kezemmel, a maga volt a gerjedelem. Síkos és forró volt. Kemény kis pecke koronázta meg a bizonyosságot. Ezt a csajt kegyetlenül felizgattad barátom, mondtam magamnak igen büszkén. A punci fogásban még csak egy gyakorlaton estem át, de az a lány nem volt szemérmes. Megmondta, hogy hol és hogyan jó neki. Ezt az emléket próbáltam felidézni és nem is sikertelenül. Júlia összeszorította combjait és csípője mozgatásával diktálta a ritmust. Szemét becsukta és oly izgató hangocskákat nyögdécselt, hogy alig bírtam magammal. Elélvezett. Hagyta, hogy a gyönyör átjárja, és minden gátlás nélkül megmutatta ezeket az öntudatlan zsibbadt pillanatokat.
Annyira hatással volt rám, hogy szinte azt éreztem, amit ő. Megfordult és úgy csókolt, mint akinek most okoztak ilyen örömöt először. Azt hittem lecsillapodik, de ismét szaporábban vette a lélegzetet, és nadrágom gombját kezdte kikapcsolni. Segítettem, de még le sem húztam a zipzárt, már megmarkolt. Tövig lenyúlt, érezni akarta az egészet. Föl-le mozgatta a kezét és arra is ügyelt, hogy makkom csuklója belső feléhez hozzá érjen.
– Gyere, dugjál meg! Furcsa volt ezt hallani, de rájöttem, ilyenkor ezt kell mondani és kész. Hogyan került le a póló róla nem tudom, de a hiányzó nyaklánca jelezte, hogy ez most nem számít. Megfogta ingemet és szinte beráncigált a szobába. Mintha én nem lehetnék elég gyors, ő húzott le rólam mindent. Mellém feküdt, a rövidnadrágját bugyijával együtt, már háton fekve húzta le.
– Gyere már belém! Tett szét lábait. Nem kellett noszogatni. Sokszor nyúltam már magamhoz, elképzelve, hogy milyen egy punci belülről, de a valóság minden képzeletemet felülmúlta. De itt megint kiszakadtunk mindenből, bezárult a múlt a jövő, csak a most volt, abban is csak mi.
A hangocskák adták az ütemet. Sokáig csak nagyon lassan akarta. A tempó nem gyorsult, de egyre erősebb és kéjesebb hangok jelezték, hogy nagyon élvezi, ez engem is gerjesztett. Farkamból soha nem érzett gyönyör indult testembe szét, pedig még messze éreztem a befejezést. Megfogta vállamat, és ritmikus szorításaival jelezte, hogy gyorsíthatunk. Nagyon meglepődtem, mert hat-hét szorítás után keze ereje nem engedett ki, teste megfeszült és a mindent elsöprő élvezet hangjával adta tudtomra, hogy elment. Még egy – két utómozgás után kihúztam csőre töltött, de el nem sült fegyverem. Most sem szégyellte örömét, még egy-két perc múlva is apró rángások jelezték, hogy csak lassan tér vissza a kéjcsúcsról. Amikor láttam, hogy szeme kitisztult és felkönyökölt, kezemmel faszomat simogatva jeleztem, hogy itt tenni kéne még valamit. Oda kúszott hozzám és mintha ez lenne a legtermészetesebb, a szájába vette.
Azt hittem, hogy lyukában már minden jót megismertem, ami kis faszomat érheti, de tévedtem. Annyira jól csinálta, pont a makkom alján, pont annyira nyomva oda nyelvét, hogy nem kellett sok, és eldördült fegyverem. Amint érezte, hogy jövök, olyan vákuumot készített szájával, hogy azt hittem behorpad a prosztatám. Úgy éreztem, hogy kiszívott az utolsó csöppig. Kinyúltam. A plafon fele néztem, de nem láttam semmit. Egy gondolat sem talált magának helyet a fejemben, csak a zsibongó kéj töltött el. Ilyen lehet a nirvána. Gondoltam később. Zajt hallottam és egyből Júliára néztem. Ő csak mosolygott és nem tett semmit.
– Ne izgulj ez csak Éva. – mondta. Én azt hittem, hogy haza ment és egyedül vagyunk. Gondoltam tudja, hogy mit csináltunk, és nem jön be. De bejött. Ahogy belépett rándult a kezem, hogy betakarózzak, de valahogy áthatott az a laza érzés amit Julitól kaptam, és nem tettem semmit. Éva fürdőköpenyben volt, vizes haját törölgette.
– Én végeztem, látom ti is. – állt meg az ajtóban.
– Na, hogy tetszik! – egy vékony tincset szőkítet ki szénfekete haján
Miután megdicsértük, előrehajolt, haját maga elé vetve fésülte, majd hátradobta. Közben szétnyílt a köpeny, ami alatt nem volt semmi. Borotvál volt a pinája és nagyon szép. Hogy mitől szép egy ilyen domborulat, azt nem tudom megmondani, de ez gyönyörű volt. Ledobta a törülközőt, és mielőtt átgondolhattam volna, hogy mi történik, hova kerültem, leült mellém és simogatni kezdte a combomat, majd ettől új életre kelt farkamat. Rám hajolt, megcsókolt és átvetve rajtam lábait rám ült, kezével magába illesztve kőkemény faszocskámat. Ez a pina is forró és lucskos volt. Tuti biztos, hogy a csajszi meglesett minket, mert az, az egy-két perc, amióta a szobában volt kevés ilyen fokú izgalomhoz. Nagyon jól mozgott. Kissé szűkebb volt mint Juli, hamarabb is kezdtem érezni a fejem tetejéig ható zsiborgást. Juli unatkozhatott, mert feltérdelt és a rajtam ülő Éva mellét kezdte simogatni, valamint finoman ajkai szélét csókolgatta.
Évi becsukta a szemét. Én kezdtem úgy érezni, hogy Juli nagyobb hatással van őrá mint én, pedig én vagyok benne és nem ő. Jól éreztem. Éva leszállt rólam és Julival összefonódva csókolózni kezdtek. Kezüket egymás lába közé tették, és finom mozgásokkal gyönyörködtek egymásnak. Egy ideig néztem őket. Nagyon szép volt a két arányos női test, amint egymásba gabalyodnak.
– És velem mi lesz? – mondtam ki gondolatomat hangosan. Eddig bevált ez a szókimondás.
– Te gyere ide! – szólt Éva és egyik fél popsijának felhúzásával jelezte, hogy van még egy szabad bejárata. Anyám hozzá majd sok virágot a síromra! Én kész vagyok! Kész voltam, de nem rest. Odasimultam Éva hátához, egy kicsit azért még bemártottam a magamét Évi szűk, de csutakos lyukába és benyomultam egy emelettel feljebb. Ez a járat sem volt tág, de így igazán extrán izgatott. Őrület! Itt van mellettem két vonagló III.B.-s lány, akik egymással szeretkeznek, én meg épp seggbe kúrom az egyiket. Éva láthatóan engem is élvezett, sőt, szabad kezével átnyúlva jelezte, hogy gyorsabban és erősebben. Ezen ne múljon. Adtam a farának rendesen. A végén még is én nyertem meg a ki okoz nagyobb örömet Évának játékot, mert miután beleerősítettem, Évi lassan elengedte Julit, kezemet a mellére tette, hogy markolásszam, és egyre hangosabban közelített a végállomás felé. Juli sem akart kimaradni, de ő csak magára számíthatott már.
Egyszerre mentünk el mind a hárman. Hosszú percekig csak ziháltunk. A lányok egy-egy kéjes hangicsát lihegtek még ki. Együtt mentünk zuhanyozni is, alig fértünk el a kádban. Mivel egymást mostuk meg, majdnem folytattuk a műsort, de nem volt már erőnk hozzá. A búcsúzást nem tudtam hova tenni. Mintha mindent megbántak volna, apró puszikat kaptam csak meg egy sziát. Kettős érzésekkel mentem haza. Egyrészt egy bombasztikusat keféltem és ez nem semmi, másrészt nem tudtam hova tenni ezt az egészet, pláne a búcsúval együtt. Lehet, hogy holnap a suliban szóba sem állnak majd velem? Mi lesz ebből? Nem tudtam még csak teóriát sem gyártani. Lesz, ami lesz, gondoltam, most már igazi férfi lettem és ezt nem veheti el senki. Ha nem lesz semmi én már akkor is nyertem. Majd meglátjuk holnap.
[Történetek]