Leszarta a fejét

Szarral még soha nem játszottunk, de azon kívül szinte mindennel. Nem is tudom, mikor, talán decemberben, éppen kettesben néztük az állami romaidomár Józsi Barátot, amikor Bikám benyögi, hogy mi is bemehetnénk egyszer a műsorába.
– Hát, aztán neked mi problémád van? Nincs kinyalva a segged? – kérdem.
– Csak a poén kedvvért, és elmesélnénk, hogyan szoktunk kúrni – válaszolta.
– Na, ez nagy poén lenne. Gondolod, adásba is engednék
Látványosan unatkoztunk, de nekem szerencsére dolgom volt, házon kívül. Aznap este vendégségben jártam… és így kezdeném a Szar köreit.
Nem messze lakik tőlünk egy haver – ők hívtak át. A csávó következő viszonyban van a nőivel: egy 26 éves full hippi palit képzeljetek el (Miklós), aki két nővel él együtt (Ágnes és Barbara). Egész nap be vannak állva, és úgy kódorognak a lakásban, mint a kísértetek. Az egyik csajnak meglepően jó melója van, és elég sokat keres (hogy konkrétan mit csinál, nem tudom, de valami tőzsdés cucc). A másik csibe a cukra után kap állami támogatást és a szüleivel él. Ezek hárman igazi beteg állatok.
Még délben felhívtak, hogy csináltak a tiszteletemre egy kis színdarabot és szeretnék bemutatni nekem. „Kíváncsiak a szakértő véleményemre.” Na, ez nem lehet egyszerű – gondoltam és este átmentem.
Ágnes engedett be. A lakás elsötétítve, mécsesek égnek és valami elmebeteg zene szól halkan. Barbara a földön, felpolcolt párnákon, fekete gumilepedőn fekszik anyaszült meztelenül. Ágnes izgatottan maga mellé ültet, mint valami lepukkant színház programszervezője. Áhítat az arcán – ülünk az ágyon, amikor egyszer csak Miklós sétál be, szintén pucéron. Tudomást sem véve rólunk, nehogy kizökkenjen a szerepéből, zavartalanul Barbara arca fölé guggol és erősen leszarja a fejét. Először kis kecskebogyók potyognak a lány arcára (a száját persze nem meri kinyitni, ennyire nem akar nagylány lenni!) majd egy formás kis szarhurka óvatoskodik elő szégyenlősen, végül egy kevés, nagyjából két evőkanálnyi fos is becsapódik az arcba. Biztos azért sikerült ilyen eklektikusra a végtermék, mert izgult a művész úr. Ha meg akartak botránkoztatni engem, ez kevés volt hozzá. Nem tudom, mi volt a céljuk, de talán semmi – a nagy nulla. Egy hangyányit húztam csak föl a szemöldököm, de mondhatni nem döbbentem meg, mint közönség.
Miklós a műlesikló pózból felegyenesedik, halál komoly arccal rám néz, majd azt mondja:
– Ez a nő most le van szarva.
Olyan színpadiasan homályos hangon jelenti be, mint a filmekben az orvos, amikor megállapítja a halál időpontját. Erre sem borzadtam el. Első gondolatom az volt, hogy tisztességesebben is rákészülhetett volna a művész úr, teszem azt, több rostot fogyaszt, és akkor egyben és szépen kijött volna a most szégyenteljesre porciózott adag. A végén az a kicsi fos olyan volt, mint valami utóirat egy fenyegetőlevélen. Ágnes tapsviharban tört ki. Valóban szürreális darab volt, akár a Ludwig-ban vagy a Kogart-ban is be lehetne mutatni, ha helyet szorítanak neki két zsidó között. Elképzeltem, ahogy frakkos pincérek pezsgőt szolgának fel, a sok sznob meg koccint, és ágaskodó répával, kigúvadó szemmel lesi a műsort.
Miklós elvonult, Ágnes pedig odaszaladt és leguggolt a leszart fejű Barbara mellé – egy pillanatra megijedtem, hogy most le fogja enni róla a cuccot, de nem történt ilyen. Nem nyalta le. Barbara egy előre odakészített papír kéztörlővel kente szét magán a mocskot, Ágnes pedig segített neki ebben. „Hát, igen, a sminkednek annyi, bogaram„ Nem tudom biztosan, hogy nyalják-e egymást ezek ketten, de erős a gyanúm, hogy igen leszbik. Pláne amikor Miklóssal hármasban nyomják – ezt biztosan tudom, mert Miklóssal közös témánk a nő általi férfisegg-nyalás, és mindig konzultálunk erről. Neki még nem csináltam, és nem is fogom, mert egy bunkovics alkoholista szardarab.
Miklós felöltözve tért vissza, már ha a szakadt mackóját ruhának vesszük, Barbara is rendbe hozta magát – csevegtünk még egy kicsit. Ettünk valami szendvicset is, a lányok csinálták – merem remélni, hogy valóban csak szendvicskrém volt rajta, nem pedig házi szardellapaszta.
Ahogy hazafelé baktattam, valahogy én is kedvet kaptam egy kis borzongató bizarr szexre. Gondoltam, meglepem Bikámt. Az ötlet olyan gyorsan hasított belém, hogy észre se vettem. A következőt találtam ki: mivel én se szarral, se hányással nem játszom – de az élmény érdekel – befordultam a sarki kínaiba és elvitelre kértem abból a jellegzetes kínai levesből, ami sűrű, és valóban egy jól kicsapott hányás textúráját idézi. Két dupla adagot kértem. Ez jó lesz. Nem vagyok finnyás, hiszen szeretem, ha lehugyoznak, de a valódi büdös barnaszar más. A hányással meg az a bajom, hogy én nem tudom előidézni, és ha igen, akkor rosszul leszek tőle, és minden vágyam elszáll. Értitek ezt?
Amikor a lakásba lépek Bikám még mindig a tévé előtt kókad. Elaludt. Mint egy nagy baba! Pont jó. Levetkőztem meztelenre. Kinyitom az egyik műanyag dobozt, amiben a hányásom van, és annyit kortyolok belőle, amennyit csak tudok. A nappaliba megyek és lassan Bikám ölébe ereszkedek. Az kinyitja a szemét, és álmos fejjel bambul rám. Én közben elképzeltem, hogy milyennek láthat most ő engem: pocokmódra felfújt pofával, mint egy debil, ülök az ölében. Erre a képre hirtelen elkapott egy görcsös nevetésroham és orromon, számon, de még tán a szememen is kirobbant az anyag. Bikámt elárasztottam levessel. Szegény srác nem tudta, mire gondoljon. Elpilled a tévé előtt egy kicsit, és most úszik valami hányásban.
10 percig tartott, míg összeszedtem magam. Muszáj volt kimennem a konyhába, mert nem bírtam Bikámra nézni, hiszen akkor újból elkapott volna a röhögő görcs. Amikor rendben voltam, elmeséltem neki, hogy miért csináltam a trükköt, és nem ez volt a célom. Elmeséltem neki a Miklós-féle szarszíndarabot is, majd mutattam, hogy milyen néznivalót kaptunk. Be is raktuk azonnal.
Na, a film egy nagyon érdekes darab volt: spanyol hányáspornó, népművészeti motívumokkal, latinos gitárszólókkal, ugyanis a szereplők mind be voltak öltözve Carmennek meg matadornak, vagy mit tudom én, minek. Tisztességesen meg volt csinálva, mint egy tévésorozat, áriafutamokkal, szöveggel, sztorival. Az egyik jelenetben az úrnő bugázáson kapja a cselédlányát, akit azonnal meg is büntet (no, no szenyóra, szí, no, no, por favóre!!). Lenyomta a padlóra és ledugta az ujját a saját torkán. Lehetett látni, hogy igazi hány készülődik felfele… Le is okádta a szegény cselédlányt, aki hamarosan élvezni kezdte a dolgot és kente szét magán a cuccot. Aztán cseréltek, de a cselédlány annyira szegény volt, hogy nem volt mit kihánynia – ezt csak én gondolom, mert némi nyálkás öklendezés után, nem túl hiteles, barna lé ömlött a szájából, amit nem láttunk, tehát azt – kamerán kívül – jól bekortyolta kamulag, mint én az előbb a levest. Persze, meg volt rendezve az egész, semmi erőszak nem volt ott, és ez annyira nevetségesen látszott.
Végignéztük, majd Bikám lehúzta a nadrágját és két kezébe kapta irdatlan lomposát. Hanyagul eldobta magát, mint valami maharadzsa. „Nem szolgálnád fel a levest, te riherongy?” – kérdezte halk torokhangon. Annyira felizgultam hatalmas, dölyfösen követelőző faszának látványától és attól, hogy mindjárt le fogom hányni neki, hogy esküszöm megszédültem, mint egy szélütött vén hülye. A fürdőszobába mentünk – elvégre nem vagyunk állatok! Én nem fogom a szőnyegből reggel szedegetni a tofut, az kurva isten. Amit az előbb Bikámra köptem, szerencsére rajta is maradt, így ami kicsi mellément, azt könnyen fölszedtem a bőrkanapéról egy ronggyal. Mindennek megvan az egészséges határa. Gyorsan befejezem, mert kicsit már unom az írást. Na, megyünk hányni: ő befekszik a kádba. Hozom a levest, kortyolok és ráköpöm, közben rá is játszom kicsit, hányáshangokkal, mintha friss gyomortartalom lenne, nem pedig az utcai gasztronómia remeke. Bikámt először arcon köptem, majd a faszát hánytam le szép szolidan. Amikor már kellően begerjedtünk, ő fenékbe jött belém, majd úgy akart elélvezni hogy miközben a seggét nyalom, kiverem neki. Így is lett, ő pedig cserébe élvezésig ujjazott. Nagyon szeretek ujjazva lenni, ez az én bűnöm, bocsássatok meg érte.

Bizarr táborozás

Még suliba jártam olyan 15 éves lehettem, de már nagyon kívántam a szex-et. De sajnos a többi fiú hoz képest fejletlen voltam. Ezért a lányok hanyagoltak. Nagyon kívántam az érett nagy mellű magas csinos nőket. Mindenre hajlandó lettem volna, hogy végre meg csókolhassam egy jó nő pináját. Odahaza mindig a sex dvd-ket néztem. Főleg a dominás, sm videókra gerjedtem be. Szerencsére a nagybátyámnak voltak kemény sexfilmjei így aztán volt mire verni a bránert. Május volt, 30 fokos kánikula jellemezte az időt Osztály kirándulást szervezett az osztályfőnök nőnk Ili néni. Aki egy 45 körüli nő volt, de mivel testnevelést is ő oktatta szeretett túrázni. És egy nagyon szexi, nagydarab szőke történelem tanárnőnk is volt, aki velünk jött. Az osztályfőnöknőnk és a töri tanárnő felügyeltek a 24 diákra.
A hegyekbe mentünk sátorozni, nagyon szép helyre ahol volt egy kispatak. Tábortüzet gyújtottunk este, és berendezkedtünk 2 napra. Másnap az egész osztály elment túrázni az osztályfőnöknővel, de valakinek ott kellet maradnia vigyázni a sátortáborra.
Én jelentkeztem, mert nem volt kedven kirándulni. A töri tanárnőt Helgának hívták és hallottam, ahogy a tanárnők beszélgetnek, és Helga tanárnő sem akart túrázni menni.
Azt mondta Ili néninek, hogy székrekedése van, és nem tud menni a wc-re úgyhogy marad a táborban, mert görcsöl a hasa. Na, én titkon örültem. Azt terveztem, hogy meglesem, amikor elmegy wc-zni. Tudtam, hogy hová jártak a lányok, mert az osztályfőnök kijelölte a lányoknak a helyet meg a fiuknak is, hogy hova járjanak.
A Helga tanárnő bement a sátorba lepihenni miután mindenki elment, én meg oda lopakodtam a sátorhoz és egy kis résen keresztül belestem. Láttam, hogy leveszi a ruháját. csodálatos szép nagy feszülő mellein nagy barna bimbók voltak. Simogatja a melleit, aztán felvette a bikinijét és kijött a sátorból. Én elbújtam, hogy ne lásson meg. És Helga tanárnő elindult az erdő felé a tisztásról kezében egy csomag WC-papír, gondoltam utána megyek. Siettem oda értem a kijelölt helyre, ö jött és lehúzta a bikini alsóját.
Egy bokorból lestem meg. Csodálatosan szép, duzzadó puncija volt, fazonra volt igazítva és nagy csiklójában volt egy piercing. Leguggolt és láttam, hogy erőlködik, de nem sikerült neki kakálni. Aztán dörzsölgette a hasát fel ált sétált, megint leült. Egyszer csak a keze a pinájára tévedt és elkezdte dörzsölni a csiklóját látszott rajta, hogy jól esik neki.
Én egyre jobban izgultam, a faszom már teljesen meg merevedett, és extatikus remegő kéjes érzés lett rajtam úrrá. Mindent meg tettem volna, csak benyalhassak abba a nagy duzzadó pinába. Helgának hosszú izmos combja i voltak kb. 185 cm magas sportos erős testalkatú izgató 30 év körüli nő. A szőke hosszú haján megcsillant a napfény. A kék szemei hidegen tekinttetek előre. Így telt el kb. 5, perc ö dörzsölgette a pináját és kéjesen sóhajtozott. Ekkor hirtelen abba hagyta, leguggolt és elkezdett kakálni. Olyan 5 méterre lehettem tőle. Láttam, ahogy kitágul a segglyuka és egy nagy vastag szar indul el lassan belőle. Éreztem a szagát, de nem volt kellemetlen inkább izgatónak találtam.
Egy kicsit közelebb húzódtam. Vesztemre eltört egy száraz ág a lábam alatt ami az erdő csendjét megtörte. Helga megrezzent és hirtelen fel ált. Láttam, hogy a kakija ráesik a belső combjára, majd a bikini alsójában esik. Megfordult és ott ált ő és én egymással szemben. Én álló fasszal, ő pedig lehúzott bugyival Helga törte meg a csendet.
– Te mit művelsz? Te kis perverz disznó! – Kiáltotta.
– Gyere ide, de rögtön! – Közelebb mentem hozzá.
– Közelebb! – kiáltotta.
Helga pedig lezavart nekem egy iszonyatos nagy fülest. Olyan nagyot, hogy térdre estem, és pont szembe kerültem a tanárnő duzzadó pinájával. Hirtelen az futott át az agyamon, hogy nekem már úgy is minden mindegy, és mivel még mindig be voltam gerjedve átöleltem a fenekét és benyaltam Helga nagy, duzzadó csiklójába, és mohon nyaltam. Éreztem a pisi izét. A kaki szag elárasztotta a levegőt, de nagyon beindultam ettől. Eltelhetett olyan 15 másodperc is mikor Helga ellökte a fejemet a pinájától, és rám ordított:
– Te kis féreg! Hogy merészelted ezt?
Megint megütött, de ez már nem fájt úgy, mint az előző. Én pedig elkezdtem könyörögni, hogy én mindent megteszek neki:
– Tanárnő bocsánat! Még a kakiját is megenném, annyira kívánom a tanárnőt. Nem tudom, hogy ez, hogy jutott az eszembe, de biztos az egyik domina filmben volt ahol a szolga megette a domina úrnő szarát. Eléggé zavarodott voltam. Ekkor Helga rám ripakodott:
– Igen te disznó? Akkor edd meg a szarom! – és rámutatott a darab kakira, ami a bikini alsójába esett be.
Hirtelen nem tudtam, hogy komolyan akarja-e de megfogtam a kakit a kezembe éreztem, hogy még meleg és a számhoz emeltem A tanárnő izgatottan várta, hogy most mit teszek. Én pedig beleharaptam tiszta kaki lett a szám. Elég rossz íze volt, de a szexuális vágy, hogy megfeleljek Helgának erősebb volt bennem. Ekkor Helga megszólalt:
– Na, te kis szar evő disznó! Ízlik a szarom?
– Igen tanárnő. – Válaszoltam remegő hangon a kéjtől.
– Rendben kaphatsz még. De csak akkor, ha meg ígéred, hogy ez soha semmilyen körülmények között nem derül ki, ami itt ma történik.
– Ígéred? – Megígértem.
– Akkor gyere, te disznó! Nyald a seggem!
És nekem nyalnom kellet Helga még rendesen szaros seggét.
– Gyerünk te kis perverz, nyomd a nyelved mélyen a segglyukamba! Csináld!
De valószínű, nem lehettet elég jó, amit csináltam, ezért Helga meg parancsolta, hogy feküdjek le a földre. Én lefeküdtem a hátamra és ő rá ült a számra alig kaptam levegőt.
– Na, gyerünk féreg! Nyald! – Kiáltotta és én nyaltam a nagy segge lyukát.
Már teljesen tisztára nyaltam. Ekkor azt mondta:
– Most a pinámat nyald!
Én nyaltam, mint egy állat. Tiszta lucsok volt addigra Helga pinája a zaft az arcomon csorgott le. Ez így ment elég hosszú ideig. A nyelvem már alig éreztem de ö egy re csak noszogatott. Ekkor felállt és a közeli bokorhoz ment le tört egy darab veszőt és elkezdett ütlegelni.
– Nem értesz a szóból, te mocskos disznó? Azt mondtam, hogy nyalj erősebben te nyeszlett faszú! Élvezni akarok! Nem tudsz elélveztetni?
Az ütésektől hurkás lett a combom.
– Igen, tanárnő! – Mondtam neki. De ö csak tovább ütött.
– Neked Úrnő, te féreg!
– Igen, Úrnőm.
– Na, gyere! Nyalj tovább!
Eltelt egy 10 perc, mire Helga Úrnő remegve mondta:
– Na, most erősebben! Mindjárt élvezek!
Ekkor a duzzadó pinából, mint egy vízsugár folyt ki a nedű. Helga elélvezett.
– Na, most pedig megitatlak a vizeletem el. – Mondta.
– Nyisd nagyra a szádat! De ne köpd ki te féreg, vagy jön vesszőzés!
Kinyitottam a számat, és ö elkezdett hugyozni a számba. Sós íze volt, és én nyeltem, mint valami meleg teát. Nagyon sokat pisilt már alig bírtam magamba fogadni a sok folyadékot, de kiköpni nem merészeltem. Ekkor Helgán látszott, hogy nagyon élvezi, hogy, uralkodik felettem.
– Jól van, és most jön a desszert. Kapsz egy kis csokit a szádba. Gyerünk, feküdj le a földre te mocsok!
– Igen is Helga úrnő.
Hanyatt feküdtem és ö elhelyezkedett kényelmesen. Ráült a mellkasomra aztán feltérdelt, a végbél nyílása pont úgy helyezkedjen el, hogy pont a számba tudjon szarni.
– Figyelj te disznó! Most teleszarom a szádat. Nyisd nagyra! Gyerünk!
Nagyra nyitottam és Helga Úrnő belefosott a számba. Nem számítottam rá, hogy ilyen erővel csapódik a híg szar lé a számba. Telement a torkomra, a garatomra és kénytelen voltam nyelni, hogy ne fulladjak meg. Rengeteget fosott 10 percig lesem szállt a fejemről.
Közben kéjesen, nőiesen sikongatott. Elcsukló hangon mondta:
– Egy hete szorulásom van, te kis lankadt faszú. Most egy heti adagot kapsz a szádba. És Helga csak fosott, fosott a fejem már nem is látszott ki a sok szartól. Ekkor elégedetten fel állt és WC-papírral kitörölte a seggét.
– Mára végeztünk. – Mondta.
– Menj és fürödj meg a patakban! Én is megyek utánad.
A faszom még mindig állt. Ráhúztam egy párat és el is élveztem. Elmentem a patakhoz és bele ugrottam lemostam magamról a kakit. Helga is utánam jött egy kis táskából elővett tusfürdőt, fogkefét, fogkrémet megmosta magát aztán ide adta a tusfürdőt es meg parancsolta, hogy legalább egy óráig mosakodjak és a számat is mossam ki alaposan, és ledobta a fogkefét es fogkrémet a földre. 1 óra mosakodás után már nem is lehetett érezni semmilyen szagot a testemen. Az nap már nem történt semmi megjöttek a többiek is és másnap reggel véget ért a kirándulás…
[Történetek]

Operabál a’la ellentranszvesztita: Szegénység kint, csillogás bent

operabal_fasszalA képen Jorek-Sárosi Benzon ellentranszvesztita véleménye látható az operabálról. Szabad fordításban talán: szarok az operabálra, vagy faszom a bálozóknak.
A bál: A celebek többségét nem zavarta, hogy az utcán nyomorgó emberek tüntetnek, többek között Kiszelt, Serdült Orsit, Horváth Évát, Karafiáth Orsolyát, Berta Szófiát, Szabó Patríciát sem. Voltak akik bojkottálták a bált.
A művész: Andy Duchamp szkatovizuális projektje: az ellentranszvesztita művész munkásságának minden mozzanata vérbeli kortárs gesztus, amelynek centrális rendezőelve az a felfedezés, miszerint egy nő akkor a legnőiesebb, ha a transzvesztiták által szorgalmasan összegyűjtött manírokat maradéktalanul visszasajátítja. Jorek-Sárosi akkor került először a nemzetközi művészeti élet látókörébe, mikor egy 1986-os svájci kiállításán fagylalttá transzmutáltatta a lelkét, majd azonnal színlelt mohósággal el is fogyasztotta, miközben nagy címletű bankjegyeket osztogatott. Ezzel felhívta a figyelmet a fajok közti egyenlőtlenségek lehetséges okaira, mely széles körű társadalmi vitát robbantott ki. Ennek egyik következményeképp azóta is töretlen népszerűségű talkshowját vezeti egy belga kereskedelmi tévében, melyben kizárólag transzvesztitákat készít ki idegileg, illetve saját mélységeibe hatol be, hogy határait feltérképezze – olykor a két tevékenység nem válik el egymástól. Alkotásai, magatartásművészete nem csak megreformálja a performanszok porosodó hagyományát azáltal, hogy szenvtelenül továbbgondolja a kreatív életidőt a lukrativitás mentén, hanem mindeközben a bioetika magasabb szintjeiről tekint le rájuk. Andy Duchamp, a kiállítás kurátora, Gertrude Stein díját a szkatovizuális projektjére kapta. Az elképzelés lényege a befogadásesztétika és a gyermekpszichopatológia átjárhatóságára tett kísérlet volt: a projekthez csatlakozó felnőtt önkéntesek a nadrágjukba székelnek kiállítótermekben egy-egy híres festmény előtt, annak szemlélése közben, múzeumi nyitvatartási időben. Megkötés nincs azt illetően, hogy mennyire kell elszínészkedni azt, hogy az adott műtárgy hatása volt ilyen fokon átütő, ezáltal az a különös szituáció jön létre, amikor elidegenedik önmagától a befogadó személye és a műtárgy észlelete kiváltotta hatás megéltsége. 1972-ben – technikai feltételek hiányában – az alkotás nem valósulhatott meg; ezt a hiányt pótolva valósította meg Jorek-Sárosi Benzon 2008-ban egy újabb értelmezési réteget hozzáadva a műhöz, a párizsi Musée de Merde-ben. Az anyagi feltételek hiányában Jorek-Sárosi aktualizációja azzal a különbséggel realizálódott, hogy figyelmen kívül hagyta – az eredeti tervben egyébként komoly hangsúllyal jelzett – székletellenőrzési beszarási műszeres fázist. Az erről készült dokumentációt kiállítja. A művész honlapja itt

[Baszdmeg]