Szinte az internet közkinccsé válásával egyidejű a probléma, hogy az óriási lehetőségek mellett milyen veszélyeket rejt a világháló a „nem kívánatos” kategóriáktól (vírusok) a felnőtt tartalmakig. A szex- és pornóoldalak a függőség kérdését is felvetik.
Bárkiből lehet függő, ha felvesz egy viselkedésmintát. Például ha rendszeresen fogyaszt alkoholt, akkor előbb-utóbb elkezd a függőség kialakulni. A hangsúly a rendszerességen van – hívta fel a figyelmet Benák-Tömöri Judit klinikai szakpszichológus, szexuálpszichológus, szexuálterapeuta, aki a XI. Szegedi Pszichológiai Napokon tartott előadást a témában. Nem egy nap vagy egy hónap alatt alakul ki a dependencia. Ha viszont valaki nap mint nap az interneten lóg, akkor előbb-utóbb pótszerré kezd válni az életében – magyarázta portálunknak a szakember.
Nem csak személyiség vagy gyakoriság kérdése – Érdekes, nem is feltétlenül személyiségjegyeken múlik a dolog, jóllehet a szakirodalom nevesíti a dependens típusú személyiségek jellemzőit, mint az önbizalomhiány, a félénkség, a problémákkal való nehéz megküzdés. Ők azok az emberek, akiknek kell valami vagy valaki, ami vagy aki támaszként, „pótszerként” van jelen az életében. Azonban ezen jegyek nélkül is kialakulhat pornófüggőség – hangsúlyozta a klinikus szakpszichológus. A pótcselekvés gyakorisága sem feltétlenül jó mutató. A pszichiátria szerint valami akkor válik kórossá, ha az egyéb tevékenységek rovására megy. A szakember elmondta, jól szemlélteti ezt például a gyerekkori maszturbáció. A legtöbb szülő megijed akkor, ha például 3-6 éves kislánya az asztal sarkához dörgölőzik. Ha ez hetente egyszer történik, még nem feltétlenül kell aggódni, akkor válik komoly problémává, ha nem csinál más, a fejlődéshez szükséges tevékenységet, mint például nem játszik – így a pszichológus. Hasonlóképpen, ha már valaki a pornón keresztül éli meg a valóságot, az probléma: nem megy el ismerkedni a lányokkal, mert fél a helyzettől, sokkal egyszerűbb, ha otthon többször maszturbál egy pornófilm közben. Vagyis a funkcióromláson van a lényeg, amely a normalitás rovására megy – összegzett Benák-Tömöri Judit.
Függő vagyok, ments ki innen – A pszichológus arról is beszélt, az emberek általában nem szokták felismerni, hogy függővé váltak, kicsi a belátásuk. Ha valaki mégis rádöbben, lehet találni segítő oldalakat is az interneten, de a szakember tapasztalata szerint ha az illető saját erejéből szeretne megszabadulni pótcselekvésétől, általában kudarcot vall. „Nem látják azt az összefüggést, hogy nem lehet valamit elvenni, hogy helyette ne adjunk valami teljesen mást. Valami más pótcselekvésre van szükség, ami nem rombolja az illetőt” – fejtegette portálunknak Benák-Tömöri Judit. Hozzátette: ugyanakkor ezzel együtt általában még mindig félénk, bizonytalan személyiséggel állunk szemben, vagyis az alapprobléma – hogy nem tud kialakítani normális kapcsolatokat – nem fog megoldódni. Ekkor jönnek a visszaesések. Érdekes, gyakran meg tudják állni, hogy ne nézzenek pornót akár három hónapig is, de amint egy negatív dolog történik, azonnal visszaesik arra a szintre, ahol három hónapja volt. Ha ezt is felismeri, általában külső segítséget kér, mert a gyökerét kell rendezni a problémának.
Még több függő – A szakember azt is kiemelte, a pornófüggőség a szexfüggőség része. A pornófüggőknél a viselkedésterápia eszközeit alkalmazzák, azaz egy teljesen új viselkedési mintát kell megtanulnia a páciensnek. A pornónézés egy rögzült cselekvés, amelyet bizonyos tényezők, ingerek automatikusan kiváltanak. Az első lépés az, hogy azonosítják ezeket, és utána jöhet a viselkedésterápia. Benek-Tömöri Judit portálunknak azt is elmondta, volt már olyan esete, mikor a terápia egyes elemeinek megismerése után a páciens úgy gondolta, hogy most már egyedül is boldogul, és otthagyta a szakembert az első találkozás után. Így azonban elvész a kontroll: az illető több hónap után tért vissza, mondván, hogy nem jó a módszer, pedig éppen a rendszeres konzultáció alkalmával tudják kielemezni, min bukik el a delikvens.
Arra a kérdésre, hogy a pornófüggőség „történetében” milyen „újítást” hozott az internet, a szakember úgy fogalmazott: ha nem lenne internet, kevesebb lenne a függő…
szexfüggőség
Szex, szex, szex…
Számukra a leghatásosabb gyógyír minden bajra a szex. Ezt „használják” testi, lelki fájdalmakra, stresszre, feszültségre. Egész életük a szexualitás körül mozog, úgy szervezik napjaikat, hogy a testi érintkezés semmiképpen se maradjon ki a programból. Szenvedélybetegség ez, vagy csak túl nagy szexuális étvágy? Mint minden szenvedélybetegségnél, a szexfüggőségnél is ott van a kritikus pont, ahol az illető elveszti önuralmát, és már csak a kívánt anyag vagy cselekedet irányítja gondolatait. A határt persze a szakértők sem tudják teljesen pontosan meghúzni, bár ez esetben, ez maga az aktus. A szexfüggő emberek többségénél a pszichológusok valamiféle szexuális traumát tárnak fel, ám előfordulhat, hogy egy kapcsolati törés vagy szakítás miatt menekül az illető az ágyba. Ők itt próbálják kiegyenlíteni a szerelmi sikertelenségüket.
Egy felmérés szerint a brit nők 1-2 százaléka szenved ettől a szenvedélybetegségtől, és csak egyre nő a számuk. Többek között köszönhető ez az internet terjedésének is, ahonnan könnyen megszerezhetik szükség esetén az „enyhítő pornóanyagot”. Egy pszichológus már meg is alapította a szigetországban a névtelen szexfüggők körét, ahol – hasonlóan az alkoholizmusban szenvedőkhöz – a betegek a többiek előtt mesélhetnek életükről. Nagy-Britanniában ilyen magas a szexfüggők száma, de Amerikában még többen küzdenek ezzel a problémával. És sajnos egyedül a tengerentúlon léteznek kifejezetten erre szakosodott klinikák, ahol megpróbálják kigyógyítani a pácienseket, állításuk szerint többnyire sikerrel.
Annak, akinek normális szexuális szükségletei vannak, nevethet ezeken az embereken. Nem sokan tudják, hogy az számukra a szex már nem öröm, hanem ugyanolyan függés, mint a drogosoké vagy alkoholistáké. Sokukat kiveti magából a társadalom, hiszen a betegség odáig fajulhat, hogy kényszeresen az utcán mutogatják, „árulják „magukat.
Ki ki maga döntse el, hogy perverzió vagy normál vágyak a nemiség kavalkádja: análszex, animalszex, beöntés szex, bukkake, családipornó, deathmetal pornó, extrém maszti, fájdalom, fisting szex, gaypornó, hányás szex, hatalmas fasz, hentai, kakiszex, kikötözés, matureporno, mélytorok, menstruáció, nagy csikló, pisiszex, emale, strapon, szexbaba, szőrös punci, szűztelenítés pornó, terhespornó, tinpornó. Extrém szexualitás: animalszex, családi szex, durva szopás, shemale, hentai, torzószex, menstruációs szex, pisiszex, kakiszex, hányás, beöntés, plázacica szex.
Megcsalás vagy szexfüggőség?
Egyre több híresség bukik le, vagy kényszerül kínos vallomásokra, amelyekből az derül ki, párjuk rendszeres megcsalásának hátterében kóros szexfüggőségük áll.
Hosszú volna a híres szexfüggők névsorát összeállítani, hiszen csak a közelmúltból olyan nevek bukkannak fel, Mark Owen és Ronald Keating a popszakmából, vagy Tiger Woods világhírű profi golfozó, hogy David Duchovnyt az X-akták Mulder ügynökét és a Kaliforgia viseltes, és szexuális kalandokba gyakran bonyolódó íróját ne is említsük.
Susan Qulliam szexológus szerint a megcsalás és a szexfüggőség két egészen különböző dolog. A szexfüggőség alig különbözik a drogfüggőségtől, ilyenkor az ebben szenvedő megszállottan cselekszik, gyakran teljesen nyilvánvaló ostobaságokat követ el, mivel nem képes a következményekkel számolni. Az esemény után ugyanakkor bűnösnek érzik magukat, amit – ördögi kör – úgy igyekszenek enyhíteni, hogy ismét szexuális kalandba bonyolódnak. A megcsalás azonban egészen másképp működik – véli a szakember. A megcsalás során az adott személy azt választja, hogy kapcsolatot létesít valaki mással. Sokkal tudatosabb döntés ez, mint a szexfüggők csillapíthatatlan szexuális éhségének impulzív kielégítése. Teljesen mindegy ilyen szempontból, hogy a megcsalás csupán egy egyéjszakás kaland távol az otthontól, egy futó kaland vagy valódi szerelem. A szexfüggőség miatti megcsalás viszont már súlyosan felforgatja az abban szenvedő életét, attól teljesen eltérően, ahogy az egyszeri megcsalás.
A szexfüggőség sokáig rejtett maradhat az abban szenvedő párja előtt, Susan Quilliam erre egy 25 éves marketingmenedzser esetét hozta fel, mint a legjobb példát. A fiatal nő csak akkor kezdett el gyanakodni, hogy valami nem stimmel a barátjával, mikor összeköltöztek. A lány akkor vette észre ugyanis, hogy amikor TV-t néztek vagy az utcán jártak-keltek a fiú nem bírja megállni, hogy ne kommentálja a képernyőn vagy az utcán látott nőket – és kivétel nélkül a megjegyzések szexuális töltetűek voltak. A fiatal lányra természetesen nem hatottak jól ezek a megnyilvánulások, önértékelése romokban hevert. Mivel a szexfüggők képtelenek összefüggésbe hozni a szexuális aktust a szerelemmel, ezért ebben az esetben is első lépésként a pár nemi élete ment tönkre. A lány gyakran ébredt arra reggelenként, hogy a fiú a másik szobában éppen pornófilmet nézett ahelyett, hogy a párjával lett volna együtt. Később a lánynak beismerte, hogy kapcsolatuk kezdete után két héttel már mással is lefeküdt – az elkerülhetetlenül bekövetkezett szakítás után pedig az is kiderült, hogy egy sornyi egyéjszakás kalandja volt végig az együttélésük ideje alatt.
Susan Quilliam szerint egy dolog közös a megcsalás és a szexfüggőség kezelésében: amint a partner gyanút fog, azonnal szembesítse azzal párját. El kell mondani a szexfüggőnek és a megcsaló félnek is, hogy amennyiben ugyanígy folytatják, akkor elveszítik az irántuk érzett szeretetet és elkötelezettséget. A szakember szerint sokat segíthet, ha a pár hajlandó együtt elmenni párterápiára.
A szexfüggőség ugyanakkor mégis nehezebb eset, itt ugyanis a racionális érvek csak ritkán működnek. Quilliam szerint, ha nem képesek a szexfüggők szembenézni tetteikkel, illetve elismerni viselkedési zavarukat, akkor sajnos nincs remény, nem fognak meggyógyulni.
A szakember ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is: a megcsalásukat szexfüggőség indoka mögé rejtő férfiak egy része egyáltalán nem szexfüggő, csak szeretne több nővel lefeküdni, a szexfüggőség ugyanis nagyon ritka pszichiátriai eset. Egy brit terápiás klinika vezetője, Steve Pope szerint a hírességek szexfüggőségéről szóló híradások, bármilyen meglepő is, pozitív hatást gyakoroltak az emberekre.
A szakember szerint a sztárok vallomásai sikeresen feloldottak egy túl sokáig élt tabut. Steve Pope szerint a szexfüggők 75-80 százaléa valamilyen gyermekkori fizikai vagy érzelmi abúzus áldozata volt. Az ilyen esetekben az emberek hajlamosak megismételni azt, amit ellenük követtek el, ami egy ördögi kört indít el, hiszen önmagukat egyre mocskosabbnak és alávalóbbnak érzik, amit aztán újabb és újabb aktusokkal próbálnak enyhíteni mindhiába.
Túl sok szex! Élvezet vagy veszélyes betegség?
Egyre több helyen olvashatunk erről a problémáról, legutóbb minden idők legsikeresebb golfozójáról, Tiger Woodsról derült ki, hogy szexfüggő, és hogy emiatt csalta meg a feleségét. De vajon tényleg létezik ez a betegség, vagy ez is csak egy újabb sztárallűr?
„Gyötrődik miatta, de nem tud felhagyni a viselkedésével.”
– A szexfüggőség mint új terület csak az 1990-es években került a szexuálterápia érdeklődésének homlokterébe – kezdi a beszélgetést Kincses Györgyi. – A szexuális addikció a viselkedési függőségekhez tartozik, mint a drog- vagy az alkoholfüggőség, a játékszenvedély vagy a kényszeres vásárlás, így ma már a szenvedélybetegségek körébe soroljuk, és a kezelése is ennek megfelelően történik. Az internet nyújtotta lehetőségek, az ezzel járó szabadsággal együtt, összefüggésbe hozhatóak a szexfüggőség tömeges megjelenésével, illetve ennek folyományaként a cyberszex- vagyis internetszex-függőség is új csúcsokat ért el.
Bűntudattal jár: A szexfüggő számára a szex válik a legfontosabb szükségletté, így ez határozza meg a viselkedését is, amely ezáltal kontrollálhatatlanná válik – mondja a szakember. – A szexfüggő erős belső késztetést él át, amely cselekvésre ösztönzi, hiszen egyre feszültebbnek érzi magát, mindaddig, amíg a kielégülés be nem következik. A túlhajtott szexualitás és a vágytörekvések folyamatos kielégítése előbb-utóbb megszokáshoz vezet, csökkentve az élvezetet. Ezért az illetőnek egyre markánsabb ingerre van szüksége a kielégüléshez, így szexuális vágyai egyre inkább a szélsőség felé mozdulnak el. Ilyenkor kerülhet sor mondjuk csoportszexben való részvételre, vagy akár mások szexuális viselkedésének megfigyelésére. Ha ez a folyamat elfajul, a szexfüggő egyre agresszívebbé válhat, és akár bűncselekményt is elkövethet.
– A szexfüggő többféle viselkedési mintát követhet: például a megrögzött maszturbáció (önkielégítés), a túl sok szexuális kapcsolat, az egyéjszakás kalandok, az ismeretlen személyekkel, prostituáltakkal folytatott viszony, a pornó és a cyberszex is a betegség egy-egy formája – folytatja Kincses Györgyi. – Az illetőnek túl sok idejét és energiáját köti le a saját megszállottsága, illetve testileg és lelkileg is veszélybe kerülhet miatta, az aktus pedig az élet problémáinak kezelését szolgálja. Sokszor a szexfüggés más függőségekkel is összekapcsolódik, ami tovább ront az illető állapotán. Az ilyen embert csak a saját vágyainak kielégítése érdekli, mélyebb intimitásra és érzelmi kötődésre képtelen. Fél a lebukás veszélyétől, gyötrődik, bűntudata van, ennek ellenére bármennyire is próbál leszokni kényszeres viselkedéséről, nem tud felhagyni vele.
Férfiaknál gyakoribb: Előfordulási gyakoriságát tekintve a szexfüggőség főleg a férfiakat érinti, de a társadalom bármely szintjén találhatunk függőségben szenvedőket – magyarázza a szexuálpszichológus. – A férfiakra jellemzőbb, hogy pornográf anyagokat nézegetnek az interneten, mivel ők így is képesek izgalomba jönni – ez általában maszturbálással jár együtt. Ha egy kapcsolatban élő férfi minden szexuális energiáját ebbe öli, a párjával rohamosan romlani fog a szexuális életük. A nőkre inkább az interneten való chatelés jellemző. Ez azonban legalább akkora veszélyt jelent az aktuális kapcsolatukra, mint a pornográf anyagok nézegetése a férfiaknál, mivel a cyberszex valós viszonnyá fejlődhet.
[Szex Dr] A szexuális vágy meghülyíti a férfiakat – A szexfüggőség nem öröm – Szexfüggőség: betegség vagy hóbort? – A szex rabságában – Szexfüggő álcákkal büntet a Transformers 2 – Jóni masszázs, hogy szexfüggő legyen tőled a csajod
Internetes pornó
A statisztikák szerint a férfiak többsége havonta legalább egyszer ellátogat pornó helyekre a weben. És vannak, akik nem csak egyszer… Rohamosan terjed egy új lelki betegség, amelyet a szakemberek internetes pornófüggőségnek neveznek. A pornográfia egyidős a kultúrával. Már az ókorban létezett, és azóta is végigkíséri az emberiség történetét. Igazán tömeges méreteket csak a huszadik században öltött, de az internet megjelenéséig megmaradt egyfajta karanténba zárva. A világháló azonban új helyzetet teremtett: a pornót behozta a családi otthonokba. Szakértők szerint a pornográfia és az internet olyan veszélyes elegyet alkot, amely súlyosan deformálhatja a felnőttek, és még náluk is jobban a felnövekvő nemzedékek szexuális viselkedéskultúráját. A szociálpszichológusok világméretű kísérletről beszélnek, amelynek szenvedő alanyai mi vagyunk, a terapeuták pedig egy új járvány, az internetes pornófüggőség gyógymódját keresik.
Lógunk a pótszeren – A széles sávú kapcsolatok terjedésével az internet egyre jobban háttérbe szorítja a tévét. Egy közelmúltban végzett brit felmérés szerint egy átlag angol naponta 164 percet tölt a web böngészésével, míg tévénézéssel csak 148 percet. Ebbe a napi három órába rengeteg értelmes tevékenység belefér: az ember híreket olvas, információkat gyűjt a munkájához vagy a szabadidő eltöltéséhez, apróhirdetéseket bogarászik és így tovább. De sokan vannak, akiknél a szörfözés több praktikus időtöltésnél: olyan pótcselekvés, amely már kóros méreteket ölt. A pszichológusok szerint az internetfüggőség legfontosabb ismérvei: rendszeresen tovább szörfözünk a weben, mint eredetileg terveztük, ismerőseinknek kevesebb időt vallunk be a ténylegesnél, állásunk, munkánk, emberi kapcsolataink is veszélybe kerülnek a túlzásba vitt böngészés miatt, és a feszültséget is a hálón vezetjük le. Ugyanez kicsit humorosabb megfogalmazásban: internetfüggőnek tekinthetjük magunkat, ha hajnali négykor a vécére menet gyorsan megnézzük, hogy nem kaptunk-e újabb e-mailt – és visszafelé megnézzük még egyszer…
Számít a méret – Az internetfüggőség egyik sajátos válfaja, amikor a pornóhelyek látogatása válik lelki kényszerré. Az összes nettel kapcsolatos lelki nyavalya közül ez a leginkább személyiségromboló hatású. A pornó a világhálónak az a sötét tartománya, amelynek kiterjedését legfeljebb becsülni tudjuk. Az internetes szűréssel foglalkozó N2H2 cég adatbázisa 1998-ban még csak 14 millió ilyen oldalt tartalmazott, 2003-ban már 260 milliót, és az oldalak száma ma már félmilliárd körül járhat. Van olyan szakértő, aki azt állítja, hogy a világhálón található összes honlap többsége szexuális tartalmú! És ezt a sötét zónát nem veszi körül kerítés, nincs elválasztva a világháló többi részétől, mint a vigalmi negyedek egynémely nagyvárosban. Elég beírni a keresőbe, hogy XXX, és máris milliónyi oldal közül válogathatunk, amelyek bármelyike egyetlen gombnyomással elérhető. Vagyis az internet általunk ismert része egy szennyes óceánon úszik, és a férfiak többsége időnként szívesen végez kutatómerüléseket. Egy Egyesült Államokban végzett 2004-es felmérés szerint a 18 és 34 év közötti férfiak több mint hetven százaléka legalább havonta egyszer felkeres a weben pornográf helyeket. És noha erről nincs pontos statisztika, a pszichológusok beszámolói szerint rohamosan nő azok száma, akik nem csupán hébe-hóba kukkantanak be ide, hanem kényszeres látogatóivá válnak a pornográf weboldalaknak.
Leküzdhető-e? – Végzetes vonzerő – Mitől olyan delejesen vonzó az internetes pornó? A szakértők három alapvető okot emelnek ki. Először is olcsó. A helyek jelentős része ingyenes, reklámokból tartja fenn magát, és ahol fizetni kell, a tarifák alacsonyak, a látogató viszonylag szerény előfizetési díjért juthat rendszeresen „friss áruhoz”. Bár nem árt megjegyezni, hogy ez az olcsóság viszonylagos. Az internetes pornó hatalmas üzlet – a The Washington Post januári becslése szerint éves forgalma megközelíti a hárommilliárd dollárt –, és ezt a hatalmas összeget, ahogy mondani szokták, nem a méhecskék hordják össze.Egy pornófüggőt anyagilag is nagyon le tudnak meríteni a nyakló nélküli előfizetések. Az internetes pornó vonzerejét fokozza, hogy gyorsan és kényelmesen hozzáférhető. Nem kell lemenni érte a sarki újságos kioszkba, vagy betérni egy gyanús külsejű szexshopba: ott van csábítóan közel, pár kattintásnyira, és a nap huszonnégy órájában elérhető. A harmadik fontos tényező az ügymenet diszkrét, személytelen jellege. A felhasználónak nem kell megadnia a nevét, feltárnia személyazonosságát, nincs kitéve a sanda pillantásoknak, és ha körültekintő, a lebukás kockázata is kicsi. Ez a három körülmény együtt annyira felfokozza a csábítást, hogy még olyanok is meginognak, akik egyébként jártasak a lemondás művészetében. Egy lelkipásztorok körében végzett amerikai felmérésből például kiderült, hogy a megkérdezett lelkészek fele erős kísértésként éli meg az internetes pornót, és több mint egyharmaduk állandó harcot vív e kísértés ellen.
Csábít és kábít – A férfiak többsége tehát, aki rendszeres internetkapcsolattal rendelkezik, a statisztikák szerint ellátogat néha pornóhelyekre, és a pszichológusok – akik megengedőbbek ezen a téren, mint a vallási vezetők – azt mondják, hogy ez többé-kevésbé normális. De mikortól számít valaki internetes pornófüggőnek? Nehéz megvonni a határt a normális viselkedés és a kényszeresség között: a szakértők általában úgy fogalmaznak, hogy a kóros viselkedés ott kezdődik, ahol az egyén szociális, munka- és rekreációs tevékenységei sérülnek. Egy amerikai tanulmány ennél konkrétabban fogalmaz: ha valaki hetente tizenegy óránál többet nézeget pornóhelyeket, az már függőnek tekinthető. Van olyan szakértő, aki a kábítószerhez, a kokainhoz vagy a crackhez hasonlítja az internetes pornót. És valóban, a rászokás mechanizmusa és idegrendszeri hatása meglehetősen hasonló. Ezt PET (pozitron-emissziós tomográf) vizsgálatok is bizonyítják: a pornóképek látványa a kísérleti alanyokból hasonló agyi reakciókat váltott ki, mint a kábítószerfüggőkből a kokaint ábrázoló fényképek.
Lelombozó mennyiség – A pornó különböző hordozókon a világháló megjelenése előtt is hozzáférhető volt – igaz, körülményesebb módokon, de aki akarta, beszerezhette a napi adagját. Az internetes pornó megkönnyítette a hozzáférést, de ezen kívül hozott-e más változást is? Igen, mondják a szakértők. A világháló nem csupán egy újfajta hordozó, a magazinok és videokazetták korszerű megfelelője. A kínálat kimeríthetetlen gazdagsága újfajta „fogyasztási” szokásokat generál: a szörföző vágyai tárgyát keresve képről képre ugrik, és egyre intenzívebb hatást keres. Késztetései eközben torzulnak, és egyre kevésbé elégíthetők ki valóságos élethelyzetekben.
Az effektust szelídebb változatban tévézés közben is megfigyelhetjük: minél több csatornánk van, annál kevésbé tudunk koncentrálni bármelyikre, és miközben vadul nyomogatjuk a távirányítót, egyre jobban elhatalmasodik rajtunk az érzés, hogy az összes műsor nem ér egy hajítófát sem. A csalódás garantált, a folyamatba bele van kódolva a (lelki) kielégíthetetlenség és az eszkalálódás. Azok az internetpornó-függők, akik problémájukkal terapeutához fordultak, arról számoltak be, hogy viszonylag hamar eljutottak olyan szélsőségekig, amelyeket korábban maguk is elutasítottak. Eközben egyre frusztráltabbá váltak, szexuális életük elsivárosodott, és partnerkapcsolataik tönkrementek.
Szembenézés a problémával – Az internetes pornó azáltal, hogy beszivárog a családi otthonokba, a gyermekek szexuális tanulási folyamatát is befolyásolja. Egy angol gyermekek körében végzett 2003-as felmérés szerint a 9–19 éves gyerekek háromnegyede hozzáfér otthon az internethez, és közülük 57 százalék látott pornót a weben, 25 százalék kapott pornográf levelet. Ez az első olyan nemzedék, amely a serdülőkorban ilyen brutálisan szembesül a pornóval. Megjósolhatatlan, hogy ez milyen hatással lesz a szexuális fejlődésükre. Traumatizálja őket, vagy – ez az optimista forgatókönyv – növeli a tűrőképességüket? A pszichológusoknak nincs egyértelmű válaszuk a kérdésre. És egyértelmű gyógymódot sem kínálnak az internetes pornófüggés ellen. A leszokás, mint minden szenvedélybetegségnél, hosszú és kínkeserves folyamat. Súlyosabb esetekben mindenképp javallt szakemberhez fordulni. A pszichológusok azonban hangsúlyozzák, hogy az első és legfontosabb a belső szembenézés a problémával. Aki legalább önmagának képes bevallani a keserű igazságot, nagy lépést tett a gyógyulás felé.