Nem gondoltam volna, hogy a fantáziámat hónapokig izgató eseményeknek leszek tanúja, amikor Péter barátom felhívott azzal, hogy mennyünk el egy magashegyi túrára. Mikor mondtam neki, hogy hívja fel Laci barátunkat, örült az ötletnek, de néhány perc múlva visszahívott, hogy Laci sajnos nem ér rá, de a társaságunkba tartozó felesége, Ági viszont szívesen jönne velünk, amin egy kicsit csodálkoztunk, de végül is elfogadtuk. Így kialakult a csapat, Péter tizennégy éves fiával, Gergővel kiegészítve. Két sátorral vágtunk neki a déli Alpoknak, de a nagy hőség miatt még a magasabb hegyekben sem számítottunk nagyon hidegre.
A túrát négy naposra terveztük, és a költségek miatt igyekeztünk nem hivatalos kempingekben táborozni, hanem védettebb helyeken táborozunk. Mivel évek óta egy társaságban mozogtunk, ezért nem okozott gondot a felosztás Ági Gergővel, én pedig Péterrel voltam egy sátorban. Már korábban észrevettem, hogy Áginak tetszik Péter: erős, izmos jó humorú és jóképű srác, mindig csillogott Ági szeme, amikor Péter közelébe került. Péter ugyan néhány éve újranősült, de az a fajta fiú volt, aki mindig próbálkozik, élvezi a flörtöt, és mindig kész egy kis kalandra. Ennek ellenére nem gondoltam, hogy bármi is történhet közöttük, hiszen Péter odavolt a fiáért, amikor a közelében volt szinte megváltozott, látszott, hogy igazi apa. Ági egyébként déli szépségnek mondható kicsit teltebb idomokkal megáldott csinos lány. Sötétbarna egyenes haj, szép arcvonások, zöld szemek, kicsit erősebb lábak, popsi, és a magasságához nagynak mondható mellek. Igazából nekem nagyon tetszett Laci felesége, de hát mivel nekem családom van, így csak gyönyörködtem a formás lányban.
Első este, miután letelepítettük a sátrainkat, kényelmesen berendezkedtünk egy erdős rész mellett, távol mindenféle településtől és úttól, tüzet raktunk, beszélgettünk, iszogattunk egy keveset, jó hangulatban megvártuk a naplementét. Elsőként Gergő ment aludni, majd én is elbúcsúztam a többiektől és a sátramba mentem. Péter és Ági még maradtak, és még hallottam, hogy a családról, barátokról, kapcsolatokról beszélgettek. A fáradságos túrázós nap után szinte azonnal elaludtam. nem tudom mennyi idő telt el, de felébredtem, mert a hegyen még nem szoktam meg légkört. Óvatosan kinéztem a sátorból és láttam, hogy Péter és Ági szenvedélyesen csókolóznak. Magamban végigszidtam őket, hogy most mind a ketten megcsalják párjaikat, de még nekem is tudnom kell erről, de mivel izgatott Ági, tovább néztem a műsort. A tűz még pislákolt egy rádobott nagy farönk miatt és így szinte művészi látvány volt a két szerelmeskedő. Úgy láttam nem állnak meg egy szimpla csóknál, mert simogatások, majd kínosan lassú vetkőztetés kezdődött.
Mivel meleg volt, Péter félmeztelen volt, Ágiról meg lekerült a póló és a melltartó. A nagy mellek rugalmasan mozogtak, és az éjszakai tábortűz fényei még szebbé festették felsőtestét. A sok kényeztetés kellőképpen feltüzelte a párocskát és Ági láthatóan gyakorlott mozdulattal lehúzta Péter sliccét, és a kényelmesen hátrakönyöklő barátom farkát kezdte el szopni. Nagyon ügyes volt, mert egyrészt Péter farka azonnal keményen felállt, másrészt nagyon változatos technikát alkalmazott: hol csak az ajkait csúsztatta végig a makkon, hol lágyan nyalogatta, hol erősen és finoman felváltva mozgott az ajkakkal fel és le. Nekem is felállt a farkam amint oldalról láttam a térdelő Ági élvezetes szopását, ringó csípőjét és melleit, melyeken hoki korong nagyságú mellbimbók díszelegtek.
Egyszer csak Ági abbahagyta a szopást és maga elé kapta a ruháját. Akkor láttam, hogy Gergő kimászott a sátrából, és ki tudja mióta szintén nézi őket. Péter megőrizve a hidegvérét annyit mondott:
– Gergő menj vissza aludni, holnap megbeszéljük.
A válasz megdöbbentette mindkettőjüket:
– Ha nézhetem, nem mondom el anyunak.
Rövid csend után Ági lassan leengedte ruháit, és folytatta a szopást, úgy hogy a fiú is lássa. Gergő kigombolta a nadrágját és matatni kezdett a kis kamasz farka körül. Pétert, úgy tűnt nem zavarja annyira a dolog, átadta magát az élvezetnek, majd kis idő múlva annyit mondott: – Akkor tanulj kisfiam, és segíts apának, húzd le a nadrágját! Gergő Ági mögé kúszott, és lehámozta róla a sortot és a bugyiját. Még én is megéreztem a lány édeskés nedveinek jellegzetes illatát, melyek az égnek álló kerek nőies feneke és puncija felől jött. Péter finoman megállította Ági szopását, mögé került és kutyapózban magáévá tette a gyönyörű női fenék alatt nedvesedő puncit. Lassan tolta be a farkát, hogy Gergő lássa, majd gyönyörködve a saját férfiasságában egyre gyorsabban előbb kényeztetni, majd dugni, sőt baszni kezdte Ágit, úgy hogy a heréi ütemesen nekicsapódtak a lány csiklójának.
– Nézd fiam, így kell majd bánnod a lányokkal, ezt szeretni fogják – mondta Péter, miközben Ági halkan, de határozottan nyögdécselve élvezte a dugást. Gergő most már nyíltan húzogatta a bőrt a kamasz farkán, látható élvezettel figyelve a szerelmeskedő párt. Még néhány mozdulat után Ági hátranyúlt, leállította Pétert, hanyatt fektette, és ráült a csillagos égnek meredő farokra.
A látvány lélegzetelállítóan gyönyörű volt: Ági csípője fel – le néha meg köröket leírva mozgott, a súlyos melleken, melyek ütemesen ugráltak a tűz vörös és meleg fénye parádézott, a lány feneke jellegzetes hanggal csattogott Péter combjain. Á hangok amúgy is kimerítették az érzéki erotika teljes tárházát, Péter izmos teste meg válaszolt a nő kéjsóvár mozgására, izmai szintén jól láthatóan mozogtak fény-árnyék játékot produkálva a pislákoló tűz fényében. Gergő nem is bírt magával és fura, kamasz fiúhoz illő hanggal elélvezett.
– Ez a fiam! – néhány vadabb lovagló mozdulat után az apa még így is figyelt a fiára. Abban a pillanatban egy magasabb hangot kiadva Ági remegő mozdulatokkal elélvezett.
Miután kiélvezve Péter merev rúdjának minden porcikáját Ági leszállt róla, óvatos mozdulatokkal, finoman megmarkolva a férfiasságot kifacsarta belőle a már majdnem tomboló „vulkánt”. A sperma lefolyt Ági kezén és ő csillogó szemekkel nézte a szépsége által előcsalogatott magokat.
Én csendben úgy tettem mintha nem tudnék az esetről, de a következő estéken is figyeltem az eseményeket, és bizony nem is csalódtam, a furcsa „hármas” felállás megismétlődött még kétszer. Azóta amikor eszembe jut ez a túra, a hegyek szépsége mellett inkább az erotikus fantáziák dominálnak az emlékeimben.

Talán egy éve találkozhattam Karesszal, akibe első pillantásra beleszerettem. Mindent elkövettem, hogy felfigyeljen rám, és idővel észrevettem, hogy én sem vagyok közömbös számára. Telt-múlt az idő. Találkozgattunk, beszélgettünk. Mindig nagyon kedves volt, de ennél több nem történt. Már kezdtem úgy érezni, hogy ez minden, mígnem egy nap csörgött a telefonom. Felvettem, és ő volt a vonal túlsó végén. Randira hívott, de ez most más volt, mint a többi. Volt valami a hangjában, amivel eddig nem találkoztam, és ez engem is egészen felizgatott. Vártam, hogy a napnak vége legyen, és vele lehessek. Kora este volt, de a nyári nap meg mindig fényesen ragyogott, amikor megérkezett. Útközben a nyaraló fele kellemesen elbeszélgettünk csupa jelentéktelen dologról. Közben Karesz egyik keze a térdemen pihent, és néha finoman megsimogatta. Próbáltam a zavaromat leplezni, nem sok sikerrel.
A nyaraló rendkívül romantikus képet nyújtott. Szebbet nem is lehetett volna elképzelni. Egy percig csak néztem, mintha egy festmény lenne. A piciny házikó fákkal, bokrokkal volt körülölelve. Béke és nyugalom honolt ezen a helyen. Messze a város zajától, egy csodálatos helyen voltunk mi ketten. Csak ő és én.
– “Éhes vagy?” – kérdezte mosolyogva miközben haladtunk az ajtó felé.
– “Igen” – válaszoltam röviden.
– “Nagyszerű, mert főztem neked valamit. Remélem, hogy ízleni fog.”
– “Biztos lehetsz benne” – mosolyogtam. “Farkas éhes vagyok.” Egymásra néztünk, és összenevettünk, amikor beléptünk a ház ajtaján. A nyaraló belülről legalább olyan szép volt, mint kívülről. Ilyen romantikus helyen meg sohasem jártam azelőtt. Az asztal már meg volt terítve. Karesz rögtön hellyel is kínált, és nekiláttunk az általa készült étel elfogyasztásának, ami nagyon ízletes volt. Meg is dicsértem, hogy milyen jól tud főzni, mire ő csak szerényen elmosolyodott.
– “Ha ezzel végzünk, azt hiszem jobb lesz, ha felmegyünk az emeletre. Ott sokkal kellemesebb.” – mondta.
Én csak helyeslően bólogattam, mert éppen egy falattal birkóztam, és ő csak mosolygott, és azt mondogatta, hogy mindent meg kell ennem, addig nem szabadulhatok az asztaltól. Az emeletre fából készült csigalépcső vezetett fel, amin elég bizonytalanul haladtam felfele. Karesz megnyugtatott, hogy ne féljek, ha véletlenül leesnék, ő majd elkap. Néhány bútor, egy kanapé, és egy franciaágy töltötte be a fenti szintet, amiről egy erkély nyílt. Ő meg a konyhában volt, és italokat készített elő, amíg én felfedeztem az épületnek ezt a részét. Kiléptem az erkélyre, és nagyokat lélegeztem a friss levegőből. Boldog voltam, és nyugodt. A csillagos eget kémleltem, amikor egy puha érintést éreztem a derekamon.
– “Örülök, hogy itt vagy” – mondta lágy hangon.
– “Én is. Csodálatos ez a hely, és te is nagyon kedves vagy hozzám.”
Szavak nélkül álltunk így az erkélyen a csillagos ég alatt. Kavarogtak bennem az érzések. Végül ő törte meg a csendet.
– “Gyere, menjünk be, kicsit lehűlt a levegő, nem akarom, hogy megfázz.” – Nem ellenkeztem. Kézenfogva mentünk be a szobába, és leültünk a kanapéra, beszélgettünk, néha összetalálkozott a tekintetünk, de mindketten túl zavarban voltunk ahhoz, hogy hosszan egymás szemébe nézzünk. Beszéltünk mindenről ami eszünkbe jutott, és amikor már a sok beszédből elég lett, kértem, hogy hallgassunk zenét. Felállt, és egy kazettát helyezett a magnóba, majd visszajött hozzám, de nem mellém ült le, hanem a földre.
– Mit csinálsz?” – kérdeztem meglepődve.
– “Gyere, feküdj az ölembe.” – mosolygott rám, mint mindig, és én ismét engedelmeskedtem neki.
Lefeküdtem, és ő finoman elkezdte simogatni az arcomat. Annyira kellemes volt…..nyugtató…..izgató. A szívem egyre hevesebben vert, azt kívántam bárcsak megcsókolna. Meg soha nem csókolt meg, és én erre vágytam amióta csak megismertem. Behunyt szemmel élveztem az érintését. Kezei lassan elhagytak az arcomat, és a nyakamat kezdték el cirógatni, majd végigsiklottak a mellemen, a hasamon, a lábamon, és aztán vissza. Halkan sóhajtoztam. Éreztem, hogy a mellbimbóim megkeményednek, amikor a kezeivel végigsimogatta őket, és ezt minden bizonnyal ő is észrevehette a vékony blúzon át. Nem tudom meddig dédelgethetett így, de egy idő után már nem bírtam tovább. Kinyitottam az addig lehuny szememet, és ránéztem.
Felemelkedtem annyira, hogy elérjem az ajkait és megcsókoltam. Ő finoman viszonozta, majd kézen fogott és szavak nélkül odavezetett az ágyhoz. Lefektetett rá, ahol tovább csókolóztunk.
– “Kívánlak……..örülten kívánlak” – súgta remegő hangon miközben a fülcimpámat harapdálta finoman. Én nem szóltam, de egyre vadabbul kezdtem el csókolni, és lefejtettem róla a ruháját. Fölém hajolt, és csak néztünk egymás szemébe. Én kezeimmel a mellkasát simogattam, majd felemelkedtem, és elkezdtem nyalogatni a mellbimbóját. Halk sóhajai nyugtázták, hogy jólesik neki a nyelvem érintése, de nem sokáig kényeztethettem így. A kezei a blúzom alá csúsztak, majd egy röpke mozdulattal megszabadították tőle. Aztán a nadrágom következett. Már csak a melltartó és a bugyi takarta a testemet, de alig vártam, hogy az is a földre kerüljön. Nem kellett sokáig várnom. Néhány perccel később mar teljesen meztelenül feküdtem az ágyon, és Karesz éhes szemeit legeltette rajtam, miközben a hasamon ült. Két kezével megfogta a melleimet és csak simogatta, markolgatta.
– “Istenem, de gyönyörűek… látom alig várják, hogy a számba vegyem őket. Nézd milyen hegyesen állnak a bimbócskáid.” – mosolygott.
A tekintetem a mellemre irányítottam, de mire odaért Karesz már éhesen nyalogatta a bimbóimat. Közben nem hagyta abba a simogatásukat sem. Lágyan ringtag, ahogy megszívta, majd elengedte őket, és én nagyon élveztem minden egyes érintést. Hagytam, hogy csináljon velem azt, amit csak akar. A testem minden porcikája kívánta, hogy az öve legyek. Remegtem egész testemben, és halk szavakkal, sikolyokkal adtam a tudtára mennyire élvezem amit csinál. A fejét és a hátát simogattam, majd mikor betelt a melleim nyújtotta gyönyörrel felkúszott az ajkaimhoz, és ismét csókolóztunk. Mellém feküdt, és egyik kezével az arcom simogatta, a másikkal pedig elindult felfedezni a testemnek eddig számára nem ismert zugait. Kívántam, hogy mindenhol megérintsen, és hogy én is őt. Ziláltan feküdtem mellette, úgy éreztem mozdulni sem tudok, csak azt akartam, hogy kényeztessen, minden érintéssel, és csókkal egyre hevesebben vert a szívem, és a testem szinte izzott a forróságtól.
Akaratlanul is szétnyíltak a lábaim, és ő az ujjával megérintette a nedves puncimat.
– “Látni akarom” – mondta és szinte egy pillanat alatt a lábaimnál termett. Ott térdepelt előttem a férfiasságát simogatva egyik kezével, és teljesen kiszolgáltatva éreztem magam, ami még inkább csak izgatott. “Kérlek, húzd szét a szirmaid. Látni akarom a puncidat… teljesen.” – a hangja annyira elhaló volt, szinte alig értettem a szavait. A kezem végigsiklott a testemen egészen a szirmaimig, és halk nyögéssel kísérve széthúztam őket. Izgató volt látni őt, ahogy betelik a testem nyújtotta látvánnyal. Lassú mozdulattal odahajolt, és hosszan végignyalta. Majd újra és újra. Minden egyes nyalás ami végigsiklott a csiklómon halk sikolyt hozott fel belőlem. Karesz tökéletesen tudta, hogy mivel tud az eszméletvesztésig felizgatni. Miközben nyalogatott egyik ujjával lassan belémhatolt.
Halk cuppanások szakították meg a sikongatásomat. Úgy éreztem nem bírom tovább……
– “Gyönyörű vagy kicsim, és borzasztóan finom a puncid.” – mondta lihegve, miközben felkúszott rám, megcsókolt, és a férfiasságát a melleim köze helyezte. Két oldalról összeszorítottam őket, és Karesz lassan elkezdett mozogni föl-le. Én közben próbáltam elérni az ajkaimmal, a nyelvemmel, és amikor sikerült felnyögött. Nyitott szemmel nézte, amint a farka föl-le csúszkál a melleim között, és ahogy a nyelvem megérinti. Látszott rajta, hogy nagyon izgatja, és hogy már ő sem bírja sokáig visszatartani magát.
– “Akarlak!” – mondta vadul, és hanyatt feküdt az ágyon. “Kérlek ülj rám… pont ide.” Fölé hajoltam, és finom mozdulattal magamba illesztettem a férfiasságát. Hangosan felsikoltottam a gyönyörűségtől. Erre vártam már hosszú idő óta, és most megtörtént. Először csak lassan mozogtam rajta. Élveztem, ahogy megfeszül bennem, és ahogy egyre mélyebbre csúszik, de tudtam, hogy nem sokáig bírom így. Két kezünk egymásba volt kulcsolódva, és én egészen fölé hajoltam. Miközben így mozogtam rajta, ő hol az egyik, hol a másik bimbómat szopogatta. Még mohóbb volt, mint azelőtt, néha szinte fájt, annyira szívta. Így élveztük egymás testét, és amikor elértük a gyönyört mindketten megfeszültünk és hangos sikoltások, lihegések törtek fel belőlünk. A testére rogytam, nem éreztem erőt a tagjaimban. Kielégülten feküdtünk egymás mellett, a karjai bölcsőként ringattak álomba, s azt kívántam, bár soha ne jönne el a reggel.

Előre bocsátom, nem szoktam megcsalni a feleségem, nem vagyok egy nőfaló. A barátnőjét, Ágit már régóta ismertem, sokszor találkoztunk, szinte azt mondhatom barátságban voltunk. Mindig is nagyon kihívóan öltözködik, és viselkedik. Nagyon csinos, vékony, formás kis mellei vannak, és hosszú gyönyörű combja.
Egyszer a feleségem azt kérdezte, hogy nálunk lakhat – e Ági egy hétig, mert felújítják a lakását. Rögtön beleegyeztem, de nem gondoltam semmi másra. Eljött a nap, és Ági megérkezett. A nappaliban aludt, amit az étkezőtől egy foncsorozott üvegajtó választ el. Már az első este sokáig beszélgettünk, majd a feleségem lefeküdt aludni, nekem még volt egy kis munkám, elkezdtem az ebédlőben jegyzetelni. Ági elment zuhanyozni.
Egyszer csak megjelent egy rövid fürdőköpenyben, csak úgy lazán összefogva, és leült velem szemben. Átlagos dolgokról beszélgettünk, de közben nem bírtam betelni gyönyörű combjának, és kivillanó melleinek látványával. Nagyon zavarban voltam. Nemsokára mondta, hogy lefekszik. Bement a nappaliba, bezárta az ajtót, és én természetesen néztem az üvegen át. Levette fürdőköpenyét, és még a foncsorozott üvegen át is látni lehetett fantasztikus testének vonalát. Teljesen felizgultam, így azt gondoltam, legjobb, ha lehűtöm magam egy fürdővel. Mikor végeztem, meglepődve látom, hogy nyitva az ajtó és tv – t néz. Azt mondta nem tud aludni, beszélgessünk még. Bezártam az ajtót, és egy fürdőköpenyben odaültem mellé. A paplant a nyakáig húzta, de tudtam, hogy alatta meztelen. Kicsit beszélgettünk, majd néztük a tv – t.
Nemsokára egy erotikus jelenet következett. Egyre jobban zavarba jöttem, és azt vettem észre, hogy Ágira is hatással vannak a látottak. Egyszer csak kibújt egyik keze a takaró alól, és a lábamat kezdte simogatni. Ránéztem, hozzáhajoltam, és megcsókoltam. Ekkor már markolta merev farkam, és vadul izgatta.
Keze becsúsztattam a paplan alá, és kezemben éreztem általam annyiszor megkívánt melleit. Időm sem volt tovább simogatni, mert szétbontotta rajtam a köpenyt, és szájával rögtön a farkam vette célba. Elkezdett szopni, de úgy amilyet még életemben nem éreztem. Tövig a szájába vette, és kezével előbb a tojásaimat izgatta, majd újjai a segglukam felé kalandoztak. Már majdnem belespricceltem a szájába, de mintha érezte volna a legjobb pillanatot, abbahagyta.
Végigcsókolta mellkasom, majd nyelvét mélyen a számba dugta. Mondtam neki, hogy én szinte még semmit nem csináltam, és szeretném én is kinyalni édes punciját. Azt mondta, most semmit ne csináljak, majd holnap! Ekkor teljesen kibújt a paplan alól, és rám ült. Feltárult előttem csodálatos teste, gyönyörű mellei. Lassan ráült kőkemény farkamra, hátrahajolt, kezeivel a térdemre támaszkodott. Csodálatos látvány volt, ahogy vonaglott rajtam ebben az éjszakai fényben. Nem akarta elhinni, hogy ez velem történik. Legszívesebben ordítottam volna a kéjtől, de nem tehettem.
Simogattam melleit, majd felültem, és édes kis fenekét kezdtem masszírozni.
Egyre hevesebb lett, és azt suttogta a fülembe, hogy MOST. Egyszerre élveztünk el, majd rám borult csodálatos teste. Sokáig meg sem mozdultunk. Csak lihegtünk egymás fülébe. Legszívesebben ott töltöttem volna az egész éjszakát, de hát..
Még egy hétig lakott nálunk, de sajnos csak egyszer volt még lehetőségünk.
Mikor az utolsó éjszakát töltötte nálunk, én sokáig dolgoztam. Mikor hazaértem, kb. 1 – kor, Ági állt a konyhában, és mosogatott. Azt mondta, nem tud elaludni, de a feleségem már alszik.
Egy rövid fürdőköpeny volt rajta. Biztos voltam benne, hogy semmi nincs alatta. Ez rögtön felizgatott. Hátulról átöleltem, kezem becsúsztattam a köpeny alá, és markomba fogtam feszes mellét. Azonnal elzárta a csapot, hátrahajtotta fejét, éreztem hajának fantasztikus illatát. Simogatni kezdte melleit masszírozó kezeimet. Majd egyik kezével hátranyúlt, és ügyesen kiszabadította nadrágomba zárt merev farkamat. Egyik kezemmel közben szétbontottam a köpenyt, és a punciját kezdtem simogatni. Éreztem, hogy teljesen benedvesedett.
Így izgattuk egymást egy ideig, majd megfordult és letérdelt elém. Elkezdte szopni a farkam. Hihetetlenül jó érzés volt. Hol nyalta, hol szopta, közben egyik kezével a golyóimat morzsolgatta, a másikkal a segglukamat izgatta. Huncutul felnézett rám, és azt mondta, azt szeretné, ha hátulról dugnám. Felállt, megfordult, és egyik lábát egy kisszékre rakta. Gyönyörű formás segge hívogatta merev farkam. Először lassan a nedves puncijába hatoltam be. Fogtam a csípőjét, és dugtam, dugtam, ahogy bírtam. Közben egyik ujjammal a segglyukát kezdtem izgatni.
Hátrasúgott, hogy pont erre gondolt. Kihúzta a farkam a puncijából, és a másik nyíláshoz illesztette. Lassan nyomni kezdtem. Meglepően könnyen ment. Csodálatos érzés volt. Egyre hevesebbek lettünk. Éreztem, mikor elélvezett, de én még tartottam magam. Azt mondta, szeretné látni, ahogy elélvezek. Lehajolt, és farkam egész töltetét a mellére verte. Majd a makkommal szétkente. Egy utolsó csókolózás után nyugovóra tértünk.

Tikkasztó nyári hőség volt azon a szerdai napon, mikor ez a bizarr eset megtörtént Renátával. Abban a kávézóban ült barátnőivel, ahova már középiskolás korukban is jártak. Érettségi óta két év telt el, a lányok ugyanolyan szépek voltak, mint egykoron. Persze Renáta magasan fölébük emelkedett küllemével. Selymes fekete haja, csillogó kék szeme rendkívüli bájról tanúskodott. A teste ezzel ellentétben sokkal inkább nevezhető dögösnek. Feszes kebleit, előszeretettel hagyta szabadon, a popsijára a legszűkebb nadrágokat húzta, s a hosszú lábai előtt a férfiak tucatjai hevertek. Már fiatalon felfigyelt saját szépségére, s egy idő után megtanulta kiaknázni ezekből adódó lehetőségeit. Nagy sikerrel modellkedet, ami számára testhez álló feladat volt, mert nagyon szeretett pózolni. Tucatnyi diszkós kép, és egyéb házilag készített szexi fénykép készült róla. S azt is szerette, ha az utcán megnézik a testét. Ilyenkor nagyot nőtt az egója, s titkon belül még izgatta is a sok figyelő tekintet.
Az asztalnál a szokásos lányos témákról beszéltek, shopping, buli, pasik. Ez utóbbiakat előszeretettel beszélték ki. De a főtéma mégis Renáta szépségversenyes indulása volt. Nagy sikert ért el a versenyen, bekerült a legjobb harminckettő közé, ezzel a hírnév kapujába találta magát, amire mindig is vágyott. A barátnői sokszor alárendelték magukat Reni akaratának, és mindig keresték az elismerő szavait.
– Tényleg nagyon szép voltál – szólt Évi.
– Igen, szerintem te nyered meg az egészet, a többi lány nagyon csúnya – licitált rá Tündi.
– Köszönöm, nagyon cukik vagytok – jött Renátától a gyors válasz.
A kávézó teraszán foglaltak, helyet, s a mellettük elhaladó férfiak csorgatták a nyálukat, mikor megpillantották a lányokat. Azok vagy melleik kidomborításával feleltek vagy legyintéssel koptatták le a bámészkodókat.
– Reni, képzeld, kit láttam a múltkor – szólt Évi.
– Na kit?
– Emlékszel, az osztályból Lacikára? Arra a kis nyomi gyerekre? Még mindig olyan ragyás, mint akkor suliban volt. De sokszor megszívattuk szegénykét.
– Igen, sokszor elbántunk ilyen nyomorékokkal- helyeselt Tündi.
– De tudjátok ki volt a kedvencem? – mosolygott Reni. Az a stréber Pisti. Ahányszor kosarat adtam neki… Egyszer még el is sírta magát, mikor azt hitte elmegyek vele randizni.
Mindhárman nagyot nevettek, mikor visszaemlékeztek ezekre a régi történetekre.
Folytatták tovább csendben a kávézást, mikor megszólalt Renátának a telefonja. Ismeretlen szám volt, ezért nem vette fel. Két perc sem telt el, mikor megint csörgött a készülék, mivel Évi és Tündi a mosdóba ment időközben, ezért felvette a telefont.
– Igen, tessék?
– Reni, te vagy az? – halkan a telefon másik végéről.
– Igen, de egyébként ki keres?
– Nagyon szexi vagy – lihegett a hang. Mi van rajtad?
– Tudom, és ahogy hallom éppen az egyik fotómra vered ki.
Ezzel letette a telefont a lány. Ezután legalább háromszor csörgött, ezért Reni jobbnak látta lenémítani. A barátnőinek, aki visszajöttek a mosdóból elmesélte a furcsa telefonost, s ismét rájöttek, hogy a férfiak mennyire balfaszok. Rövid idő után megrezdült újra a telefon, de most nem hívás jött, hanem egy MMS üzenet. Renáta, megnézte a képet, s szörnyülködve látta magáról egy korábbi fotót. Az előző pasija eléggé perverz volt, és gyakran csináltak az szex közben képeket, és most ennek egyikét kapta meg a lány. Alatta az üzenet: „Még mindig nem akarsz velem beszélni? Hívj!”
A lány érezte, hogy ez keresztbe tehet a szépségkirálynői ambícióinak, ezért felhívta azt a telefonszámot, amelyről az üzenetet küldték.
– Halló – remegő hangon Reni.
– Örülök, hogy hívtál – kissé magabiztosabban a másik hang.
– Mit akarsz tőlem?
– Inkább te mit akarsz tőlem? A képeket?
– Igen – jött a gyors válasz.
– Annak bizony ára van.
– Mi lenne az?
– Találkoznunk kellene.
– Kizárt dolog – elutasítóan a lány.
– Hmm, ha kizárt, akkor lehet a következő kép üzenetet, valaki másnak küldöm el.
A lány érezte, hogy sarokba szorította a zsaroló, ezért belement a találkozóba. A barátnői nem értették, hogy miért ment el ilyen sietősen. Miután elbúcsúzott a lányoktól, felhívta az idegen számot.
– Hova kellene mennem?
– A város külső részén a Barna Géza utcában van egy aluljáró. Az férfi wc-ben az egyik fülkében hagyom, a fotókat.
– És mennyit kérsz érte?
– 50000 forintot. Ja és elmondod, végre, hogy mi van rajtad?
– Hófehér top, rózsaszín csíkokkal, farmer szoknya, magas sarkú.
– Hmm, fincsi. Vigyázz, majd magadra! Veszélyes a környék.
Ezután megszakadt a vonal. A lány a legközelebbi automatához ment, és levette az összeget, s fogott egy taxit, amivel a megadott helyre ment. A sofőr kicsit furcsán nézett a lányra, hogy egyedül merészkedik arra a helyre.
Mikor a lány kiszállt a taxiból megértette a zsaroló tanácsát. Tényleg rossz környéken volt az aluljáró. Tele csövessel. Mikor lement a lépcsőn Renáta, egy kisebb bandába botlott, akik be is szóltak neki, de szerencséjére megúszta ennyivel. Besietett a férfi mosdóba. Két fülkét látott, az egyik használaton kívüli volt, ezért a másikba ment be. Kereste a fotókat, de nem talált semmit. Ingerülten hívta a zsarolót.
– Hol vannak a fotók?
– Melyik fülkébe mentél be? Jobb- vagy a baloldaliba?
– A baloldaliba, a másik használaton kívül van.
– Hmm, pedig a másikban van.
A lány nyitotta volna az ajtót, mikor jött a figyelmeztető hang.
– Nana! Maradj a helyeden, és zárd be az ajtót!
Renáta szót fogadott.
– Látod azt a lyukat a fülke oldalán?
– Igen.
– Nézz bele!
A lány ismét követte az utasítást, majd látta, hogy egy róla készült erotikus fotót tartottak elé.
– Told át alul a pénzt!
– Akkor megkapom a képeket?
– Csak told át – jött a válasz, fenyegetően.
Kinyitotta a táskáját Renáta, s kivette a pénzt. A fülke alatt a résen átdugta a pénzt, amit hamar elvett onnan egy férfikéz.
– Hol vannak a képek? – ezt már nem a telefonba mondta.
– Lépj, hátrébb, és vedd le a felsőd.
– Nem erről volt szó, odaadtam a pénzt.
– Változott a felállás, tedd amit mondtam.
Renáta hátrébb lépett, s levette a topot, majd a melltartót is. A dús keblei feszesen merevedtek, s a bimbói is szinte az égnek álltak. A férfi a lyukon át nézte a csodálatos látványt.
– Simogasd, játsszál vele.
Markolászni kezdte melleit a lány, olyan duzzadtak voltak, hogy alig fértek el a kezeiben. Nyelvével először a jobb, majd a bal mellbimbóját nyalogatta meg. A túloldalról a férfi, élvező hangot adott ki. A lány azt is hallotta, amint a cipzár lehúzódott, s beigazolódott a balsejtelme. A zsaroló, a lyukon átdugta a farkát. Renáta megharapta a szája szélét és minden utasítás nélkül tudta, hogy mi a dolga. Letérdelt az ágaskodó hímvessző elé, s megfogta a lüktető szerszámot. Húzogatta rajta a bőrt, majd óvatosan szájába vette. Elég rossz íze volt, mintha már napok óta nem mosta volna meg a tulaja, de nem finnyáskodhatott tette a dolgát. Teljesen felhúzta a zsaroló farkán a bőrt. Körbenyalta a pirosló makkot, majd bevette ismét a szájába. A lány a két kezét a fülke oldalára rakta, s szájával izgatta a férfit. Hangosan cuppogott a lány, miközben szopott.
– Ugye nem cumiztál még ilyen jó farkat? – jött a kérdés a túloldalról.
Alap esetben Reni nem is nyúlt volna hozzá egy ennyire ápolatlan hímvesszőhöz, de most meg kellett játszania magát, ha akarta a fotókat.
– Igen! Még egyik barátomnak sem volt ilyen izgató farka – majd folytatta a cumizást.
Próbálta a zsarolót rendesen leszopni, nehogy valami probléma lépjen fel megint. Teljesen bevette a férfi farkát, majd a szájában játszadozott vele. Kicsit feljebb emelkedett a lány, s a mellei közé rakta a hímvesszőt, ami már nagyon lüktetett.
– Szólj, ha elmész, mert nem szeretném, ha..
– …ha egy cseppje is kárba veszne – vágta rá a zsaroló.
– Igen – jött a válasz. Persze a lány nem szerette a spermát, eddig még egyetlen pasijának sem nyelte le. És most ennek a gusztustalan alaknak meg kell tennie. Ismét a szájába vette a férfi farkát. Vadul szopott, szinte már élvezte is a megalázó helyzetet, s érezte az egyre erősödő lüktetést. Mélyen a torkánál volt a pénisz, amikor jöttek az első cseppek. Sőt, spricceltek. A lány engedelmesen mindet a szájába tartotta, miközben a férfi nagyokat nyögött.
– Mutasd a szádat!
Renáta kinyitotta a száját, ami tele volt gecivel. A zsaroló a lyukon leskelődött.
– Most nyeld le!
Nagyot nyelt Reni, s nehezen bírta ki hányás nélkül, mivel rossz ízűnek találta a spermát.
– Hol vannak a képek? – miközben öltözködött a lány.
– Ismét meggondoltam magam, majd később kapod meg.
Kikerekedett a lány szeme.
– Köszönöm a pénzt, és az élvezetes szopást. Azt javaslom, várj még néhány percig odabent, míg eltűnök, különben te jársz rosszul.
Renátának könnyes lett a szeme, s térdre borult, de most a szomorúság miatt. Hallotta, amint a másik fülkéből távozik a zsaroló, aki még visszaszólt a lánynak.
– Majd még jelentkezek!
A lány teljesen elkeseredett. Minden álma összetörni látszott, s nem tudta, hogy a zsaroló milyen kéréssel fordul hozzá a legközelebb. Retteget, hogy ki ne tudódjon, hogy mi történt a WC-fülkében.

Következő hétfőn lényegesen fürgébb voltam a szokásosnál. Sokat segített, hogy kinyitottam a szemem, így egyből megtaláltam mindent a fürdőszobában, hunyorogva, vagy leeresztett szemhéjjal ez hasonlíthatatlanul komplikáltabb. Gyors reggeli – más nem nevezné annak, de nekem megfelel.
A múltheti, szexjáratos, saját menetrendemnél pár perccel korábban értem a buszmegállóhoz, meg kellett állnom már előbb, mert még sok-sok ember várakozott az igazi járatra. Mikor befutott, készségesen befogadta az utazni vágyókat, és sűrű nyögésekkel útjára indult, beálltam a helyére.
Kerestem egy cd-t, hosszú idők óra először úgy, hogy odanézve válogattam: az jó lesz, amit Mariann olyan ügyesen kitalált. De régen volt péntek!
Telt az idő. Kicsit rapszodikusan: először nem moccantak az óra számjegyei, s mikor végre elérkezett a szexjárat indulási időpontja… mi van itt?… egymást kergették a percek.
Még a telefonszámát sem ismerem, hogy megkérdezzem:
– Elaludtál, megbetegedtél?
Tíz percet várakoztam, majd vontatott mozdulatokkal, kelletlenül elindultam. Vár a munka! Olyan félút tájékáról még erős kísértést éreztem, hogy visszafordulok, mert biztos késett, ott vár hiába…
Napomat egyetlen szóval jellemezhetném… esetleg egy másikkal még: eltelt.
Reméltem, hogy Mariann nem lett beteg.
Az sem tudott feldobni, amikor kollégám – akinek mindig élvezettel hallgatom a sztorijait – újabb történettel szórakoztatott. Megismerkedett egy csajjal, rá is beszélte, hogy menjenek fel a lakásba, semmi rendkívüli nem történt, megegyeztek a következő napi ismételt együttlétben. Csakhogy – valamit félreérthetett – a csajszi másnap este bőröndökkel állított be ámuldozó kollégámhoz.
Kedden zuhogó esőre ébredtem és tele kétségekkel. A rutin- és reflexszerű mozdulatsor után, kissé megázva beültem a kocsiba és gurultam a megszokott útvonalon.
A buszmegállóban egy rikítóan sárga esernyőt láttam, alatta pedig formás lábak farmerben… Mariann! Tehát nem beteg!
– Hát szia! – libbent mellém a szokásos derűjével és elmaradhatatlan hátizsákjával.
Mielőtt megfogalmaztam volna kérdő arckifejezésemet, válaszolt:
– Tegnap… Indultam éppen, le ne késselek, amikor anyu állt ki a garázsból, hogy elvisz, neki arra van dolga. Még azt hittem először, a buszmegállóig akar fuvarozni, de nem ám! Végig! Mit mondhattam volna? Hogy jobb nekem a megszokott busz?
A legfontosabb, hogy nem beteg. Sőt! Annyira virgonc, hogy hozzám simult, szinte átfészkelődve az én ülésemre. A tegnapi üresjárat után ismét szexjárat…
– Már sajnáltam az állandó stopposomat! – Valami ennél lényegesen kedvesebbet szerettem volna mondani, de nem sikerült.
– Érvényes még a bérletem? – mosolygott.
Mintha mindketten kissé megilletődtünk volna. Talán a viszontlátás öröme okozta? Nem is tudtam mit mondani.
– Biztos találnál más utast a szexjáratra! – szólalt meg Mariann kis szünet után.
– Nem szoktam stoppost felvenni – vágtam rá gyorsan. Inkább azt akartam mondani: Ki tudná helyettesíteni? – Illetve nagyon ritkán…
– Aha! Csajszikat persze… – jelentette ki.
– Mintha csak csajok stoppolnának, mindig csak ők integetnek!
– Az mááás! – nevette. – Akik integetnek, azok nem utazni akarnak, ők vállalnak fuvart.
– Én az igazi stopposokról beszélek. – Visszatértünk lassacskán a régi kerékvágásba, vidáman beszélgettünk a szexről. – Régebben történt, pirosnál odalépett hozzám egy csaj, megkérdezte, elvinném-e. Útbaesett a falu, amit megnevezett. Útközben beszélgettünk: dolgozni megy, szeretne sokat utazni, családja messze él… mindenféléről. Megérkeztünk, amikor még utoljára megkérdeztem, hol is dolgozik, ahová így estefelé kell beérni. A válasz: Itt, a masszázsszalonban.
– Fogadjunk, hogy nem mentél be! Csak mondtál valami lepattintó, de udvarias szöveget…
– Nyertél! Kicsit beszélgettünk még, mert azért izgat egy ilyen hely légköre, meg kíváncsi voltam, hogy is működik. Azt javasolta, keressem meg nyugodtan, majd úgy olcsóbb lesz az action. Én meg azt válaszoltam, hogy majd gyűjtök rá.
– Mennyibe kerülnek a szolgáltatások? Mit mesélt?
– Egy belépő, elég drága italok, hat-nyolc-akárhány csaj, akik közül lehet választani, és mindennek van ára, szigorú időkorlátok is szabályozzák az action-t, félórás, 1 órás és 2 órás változatot lehet igénybe venni. Azt mesélte, hogy a legelső vendége bilincset és korbácsot vett elő a táskájából, és ő már éppen el akart szaladni, vagy segítségért kiáltani, amikor a koma azt kérte, hogy bilincselje az ágyhoz, és korbácsolja meg.
– Haha!
– Biztos az ellenkezője is előfordulhat, mert valami olyasmit mondott, hogy tudna mesélni.
– Ha mégis bementél volna, mennyibe kerül? – kíváncsiskodott.
– Nem tudom már pontosan a tarifákat, de engedményt ajánlott az árakból.
– Mégis?
– Az érdekel, hogy milyen szolgáltatásokat igényelnék?
– A következő kérdésem éppen ez lenne. Egyszerre is megválaszolhatod: mit kérnél, és mennyibe kerülne?
– A legkisebb a félóra, azon belül az alapszolgáltatás egy, idézem „francia gumi nélkül és egy dugás gumival”, ez így a legolcsóbb, plusz az ital és a belépő, de az árakat nem tudom, elhadarta. Inkább a marketingre fektette a hangsúlyt…
– Haha! Jó volt a marketingje?
– Kiemelte, hogy visszajáró vendégei vannak, mind elégedett.
– Te elégedett vagy velem? – nézett rám tettetett szigorral.
– Az árakról nem is beszéltünk…
– Fuvarozol minden nap, az nem elég?
– Szívesen teszem, a jó társaságért. A szex már csak az extra.
– Mesélte a csajszi, hogy miket kérnek, vagy ő miket vállal be?
– Azt mondta, ez is a marketing része volt, hogy ő bármit vállal… példálózott dolgokkal, barátnőjével közös show műsortól kezdve lehet kérni akár popószexet is, hozzátette, hogy mérettől függően.
Odakinn elállt az eső, vagy legalábbis kiértünk a felhők alól.
– Téged izgat a popószex?
– Nem is tudom… Inkább úgy mondanám, hogy nincs ellenemre, de nem is vonz. Téged?
– Mérettől függő! – nevetett. – Neked sokat kellene udvarolni, hogy belemenjek… A szolgáltatásokért mind külön kell fizetni?
– Természetesen.
– Te mit kérnél? – Megint ugyanide lyukadtunk.
– Egy olyan menüt, mint pénteken volt, veled.
Ez – úgy tűnt – elnyerte Mariann tetszését. Megsimogatta a fejem, jól válaszoltam.
– Szoktál masztizni? – kérdezte minden átkötés nélkül.
– Ühüm.
– Olyankor miért nem keresel inkább valakit gyorsan?
– Éppen ahelyett van az önki, mert azért nem mindegy, kivel… – A válaszom megint simogatást érdemelt. – És te?
– Rád gondoltam hétvégén…
– Úgy értsem: masztizás közben?
– Lehet másképp érteni? – kacarászott. – Nem is jártál azóta sem arra?
– Hol? – kérdeztem, mert a masztinál leragadtam. – Ja, a masszázscsajok felé? Elhajtottam már az épület előtt néhányszor, ha arra vezetett az utam, de nem mentem be, a csajt sem láttam többé. Miért is? Ha úgy akarom, akkor rögtön is lehetett volna.
– Nem is izgat, hogy bemenj, most a csajszitól függetlenül? Bemennél, kérsz egy sört és rendelsz egy szexuális szolgáltatást, felsorolod, mit szeretsz… Kiválasztod a legszebb csajt, vagy a legérdekesebbet… Egy hatalmas ciciset, vagy éppen egy kiscsajosat…
– Köszi a tippeket!
– De nem derült még ki, mit szeretsz legjobban!
– Te sem…
– Pénteken tapasztalhattad. Azokat csináltam veled, amiket szeretek, legjobban szeretek.
– Lesz ma szexórátok?
– Már megint ideértünk? – Fogta a hátiszákját, esernyőjét, s mielőtt becsapta volna a kocsiajtót, derékmagasságból integetett.
A cégnél azért nekem akadt szexóra! Egyik kolléganővel, akivel – haveri alapon – egyre több intim dolgot is meg szoktam beszélni, összefutottunk a folyosón. Messziről látszott rajta, hogy nagyon mesélne valamit; elég sok zűrös üggyel összefutott pasik személyében.
– Kipróbáltad már? – kérdezte súgva. Összebeszéltek Mariannal?
– Mit? – húztam az időt visszakérdezéssel. Pontosan tudtam, mire vonatkozik a kérdés, hiszen az utóbbi időben gyakori téma közöttünk.
– Hát a popóba…- türelmetlenkedett.
– Majd szólok, megígértem! – Nem értette, engem miért nem izgat, amikor minden pasi „azt” szeretné. Időnként figyelmeztet: ha kipróbálom, számoljak be róla, miért akarják mások annyira. – És te? Kipróbáltad már?
Körbetekintve a folyosón és enyhén elpirulva súgta:
– Nem ment be.
Úgy tűnt, ez lehetett a sürgős mondanivaló, mert tovább is lépkedett, melleihez szorítva néhány színes dossziét.
Mintha kevesebb idő jutna beszélgetésre, mint régen! Nem is tudom követni, most éppen milyen dilije van az aktuális pasijának. Popsimániás?
– Tegnap ügyesen kikerülted a választ! – Ismét cicikidobós ruhában ült be mellém, szerda reggel.
– Mármint a kedvenceimről? Nem volt szándékos, és tulajdonképpen meg is beszéltük, mindenevő vagyok, de akad olyan is, ami nem izgat.
– A popó?
– Például. Meg a nagyon extrém dolgok talán, de annyira sem érdekel, hogy kipróbáljam, jó-e nekem. De cicimániás vagyok, muti! – hajoltam közelebb, már amennyire vezetés közben szabad.
– Megfoghatod, ha nem nézel ide, vezess rendesen! Punimat is megsimogathatod, jólesik az érintésed. De neki ne menjünk egy fának!
Kihasználtam mindkét alkalmat, utóbbi izgalmas lehetőségnél meg is állapodott a kezem
– Délután meddig dolgozol? – kérdezte hirtelen Mariann.
– Úgy valahogy, a szokásos… Megvársz? – lelkesedtem.
– Nem lehet, de azért lenne egy ötletem! – Titokzatos mosoly. – Eljöhetnél hozzám délután, ha hazaérsz.
– Vacsorára?
– Kaphatsz azt is, de mással töltenénk inkább az időt, nem főzőcskézéssel. Szüleim jó későn, valamikor éjjel érnek haza, szabad a pálya!
Egy ujjam máris élvezte a szabad pálya nyújtotta, süppedős forróságot.
– Erről beszélek! – mutatott matató ujjaimra. – Minden a helyére kerülhet. Benne vagy?
– Benned leszek!
– Mondhatod jelen időben is nyugodtan, én meg csak úszni fogok a saját bugyimban!
– El tudsz élvezni a kezemtől? – puhatolóztam. Annyi mindent nem tudtam még róla!
– El… – sóhajtotta. – Lassabban, finomabban… Majd megadom!
– Szívesen szerzek örömet, nekem is jólesik, élvezik az ujjaim.
Suhantak a fák, villódzott a napsugár.
Megragadta a csuklóm, és nem engedte mozdulni a kezem, erősen magához szorított, kapkodva lélegzett… és néhány hosszút, elégedett-morgóst.
– Köszi! – Nyújtózkodott, eligazgatta a ruháit. – Kár, hogy nem maradt rád idő, de megadom, ígérem.
– Remélem is! Majd számon kérem.
– Megjegyzed a címet, vagy felírjam? Ha dudálsz egy picikét, fordulj rá a garázsajtóra, és beengedlek, ne az utcán álljon a kocsi! Jó?
– Jó lesz ám! Menetrend szerinti szexjárat után különjárat.
– Valami különleges kérés? Mivel várjalak?
– Te főleg, ciciddel, punciddal és egy üveg alkoholmentes sörrel… ha lehet rendelni.
– Jegyeztem, uram.
– Észrevetted, hogy minden nap rövidül az út?
– Szerintem már nem is viszel el végig, vagy a közepénél eltereled a figyelmemet és átugrunk egy szakaszt!
Több hasonló, új építésű, többszintes ház közül – alig néhányra írták ki a számot – megtaláltam, amelyiket kerestem. Az instrukcióknak megfelelően rákanyarodtam a mélygarázs-bejáróra, ugyanakkor hangtalanul felemelkedett a fehérre festett kapu. Legördültem egy Audi mellé.
– Erre gyere!- hangzott egy nyitott ajtón át a kedves hang.
Torkomban ugrált a szívem, de nem a lépcsőzéstől. Több csukott ajtó mellett elhaladva felfelé, kerestem azt, amelyik nyitva áll, s amelyiken ha belépek, Mariann engem vár.
A tetőtérig jutottam.
Isten ahogy megteremtette – csak nőtt azóta és cicit is növesztett magának – úgy állt szemben, az utolsó fokokon már majdnem orra estem a látványtól. Egy dobozos, alkoholmentes sör a két kezében, amit belépésemkor frissen felbontott. Nem a sörért nyúltam, magamhoz ölelve a száját kerestem.
Mint két vérengző fenevad, vagy akár tiltott kutyaviadalok két bajnoka, úgy estünk egymásnak, éhesen és mohón. Legyőzni, bekebelezni! Már követni sem lehetett, hol végződöm én, és hol kezdődik Mariann, vagy fordítva… Áthengeredtünk, és már ellenkező térfeleken folyt a küzdelem. Egymás ellen harcoltunk látszólag, mégis minden mozdulatunkban benne rejlett a másiknak való örömszerzés vágya, és végül élvezettel engedtük, hogy az ellenfél győzzön. Elégedetten, hang nélkül simultunk össze.
Tetőtéri szoba, nagy ablakokkal, sok kisebb-nagyobb beszögeléssel, zegzuggal. Tükrök, plüss állatkák, sok-sok könyv és cd. Egy polcon a felbontott söröm… Hogy kerülhetett oda?
– Érezd magad otthon! Ott van törölköző, arra találod a fürdőt… – mutatott erre-arra az ujjával, lehunyta a szemét és rám eresztette a karját.
Mocorgására riadtam.
– Maradj csak – mondta – azt hiszem a telefon szólt, de az is lehet, hogy csak álmodtam.
Itt-ott felfedeztem a ruhadarabjaimat, szeszélyes látványtervező sem lett volna képes ennél meghökkentőbb helyekre illeszteni őket.
– Mit álmodtál? – kérdeztem Mariannt.
– Ugyanazt, amit te, jót szeretkeztünk.
Felültem az ágyon, szemrevételeztem a nadrágomat, ingemet… Félreértve a tekintetemet, durcásan hátat fordított. Hihetetlenül gömbölyű popsi nézett felém!
Inkább lemondtam a látványról, mert elképzelésem sem volt arról, mennyi lehet az idő. Sokat alhattunk? Kintről olyan estébe hajló, fáradt, szürkülő égbolt lesett be az ablakon.
A jelzett irányban találtam törölközőt, búcsúsimítás a popsin, egy gyors tusolást terveztem. Alig álltam be a fülkébe, és éppen átadtam magam a langymeleg vízsugarak simogatásának, belépett mellém Mariann.
Talán óvodás koromban, vagy még régebben történhetett utoljára, hogy ilyen alapos fürdetésben legyen részem. Mielőtt pedig jóváhagyta intenzív mosdatásom eredményét, alaposan megvizsgált: leguggolt és finoman ízlelgetett.
Csak hagytam, hadd zuhogjanak rám a sugarak, csapkodják a hátam és a vállam… Megfogtam a fejét, a vállát, és lassan felemeltem. Derekánál fogva megfordítottam, tenyereivel a fülke üvegjének támaszkodott, izgalmasan gömbölyű popsiját felém tolta. Hajából folyt a víz, homorúvá görbített hátát és a félgömböket nyaldosták a sugarak. Készségesen várta, hogy belé hatoljak. Egyszerre mozogtunk, aprókat de gyorsakat.
Egymást törölgettük végül simogatva.
– Szívesen megmutatom neked a házat – ajánlotta.
– Már megmutattad! Jártam még a legrejtettebb zugban is!
– Na igen, de azt bármikor megteheted ám, a házat meg csak olyankor tudom megmutatni, ha nincs itthon más.
– Ha nem tűnik kíváncsiskodásnak, akkor szívesen lesétálnék másik irányban, nem ahol feljöttem, valami rejteklépcsőn.
– Ok! Jer velem!
Többször megállva egy simogatásra vagy csókra, bekukkanthattam egy dolgos és sikeres család otthonának minden helyiségébe.
– Már eltévednék!
– Most már nem! – nevetett ki. – Ez az ajtó már a garázsba nyílik. Ha mindketten össze tudjuk egyeztetni, itt is alhatnál velem… én szeretném!
– Jó lenne… – sóhajtottam. – Amilyen ügyesek vagyunk, szerintem meg is fogjuk oldani. Holnap találkozunk?
– Ott ne felejts a buszmegállóban!