Ez már több mint szexbotrány! Nemcsak a bulvárhírek közt kapott helyet a minap, hogy egy szállodai szobalány elleni nemi erőszak miatt került börtönbe és kényszerült lemondásra Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nagy hatalmú vezérigazgatója. Az eset arra is figyelmeztet, hogy sosem szabadna szőnyeg alá söpörni a szexuális zaklatás problémáját.
Napok óta arról harsognak a lapok, hogy mi történt egy New York-i szállodai szoba zárt ajtaja mögött egy dúsgazdag, 62 éves férfi, a nemzetközi pénzvilág egyik hatalmassága és egy szobalányként dolgozó, 32 éves, guineai bevándorló nő között. Bármily hihetetlen, egy szexuális erőszak következményei mélypontra küldték az euró árfolyamát is. A Strauss-Kahn-eset tanulságai túlmutatnak a szenzáción. Vajon mi visz rá egy befolyásos, dúsgazdag férfit, hogy erőszakkal szerezzen szexet magának? S vajon szükségszerű-e, hogy a férfiak és a nők úgy álljanak egymással szemben, mint zaklatók és alávetettek? – minderről rendhagyó módon egy férfit kérdeztünk. Szil Pétert, a Stop Férfierőszak Projekt vezetőjét Spanyolországban kaptuk telefonvégre.
– Számos tévhittel szembesülünk, ha a szexuális zaklatás okát keressük. Ilyen téves magyarázat például, hogy azoknak a férfiaknak, akik erőszakos cselekedetre ragadtatják magukat, lelki problémájuk van, netán magányosak és máshogy nem jutnak nőhöz, esetleg képtelenek beilleszkedni a társadalomba – magyarázza a pszichoterapeuta. Ezek a mentegető indokok már azért sem igazak, mert az erőszakoskodók és bántalmazók sokszor sikeres, remekül érvényesülő, sőt elbűvölő emberek. Egyszerűen azért engedik meg maguknak a brutális viselkedést, mert megtehetik, s mert ez számukra kifizetődő. – A szexről sajátosan vélekedik az úgynevezett „férfikultúra”. Sokan úgy gondolják, a férfiaknak joguk van arra, hogy a lehető leggyorsabban, jóformán bárhol és bárkivel kielégítsék nemi vágyaikat. Mint ahogy úgy hiszik, joguk van elvárni azt is a nejüktől, tegye eléjük az ételt.
A szexualitás számos kultúrában összefonódik az erőszakkal, a hódítással. A fallosz például mint fegyver jelenik meg egyes ábrázolásokon. Sokszor az egyház megtámogatja ezt a férfiközpontú világképet: az asszonytól elvárják, teljesítse „házastársi kötelességét”. Aki azonosul a macsó felfogással, az képtelen egyenjogú kapcsolatokra. Az ilyen ember számára a szexualitás nem más, mint a hatalom fitogtatása. Minél befolyásosabb valaki, annál inkább azt gondolhatja, hogy neki már mindent szabad, s ő bármit megúszhat büntetés nélkül – magyarázza Szil Péter. A Stop Férfierőszak Projekt ezért tartja fontosnak, hogy hathatós törvények szorítsák vissza az erőszakot.
Az említett DSK-ügy azért is tanulságos, mert a világraszóló botrány éppen az USA-ban robbant ki. Ott ugyanis példás szigorral büntetik a szexuális zaklatást, illetve erőszakot. Számos országban – például hazánkban – ez nem bevett dolog, ezért az áldozatok inkább hallgatnak, és a nyilvánosságra került ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Becslések szerint a nők fele, háromnegyede szenvedi el a zaklatás valamilyen formáját. Ki a bizalmaskodó főnöktől, ki a tömött villamosan taperoló utastárstól, ki az utcán a beszólongató és füttykoncertet adó építőmunkásoktól.
Néhány éve még a spanyol nők is némán tűrtek, a zaklatást elszenvedőknek csupán negyede mert beszélni a sérelméről. Az utóbbi öt-hat évben változott a szemlélet Spanyolországban, tudjuk meg Szil Pétertől, aki az év egy részében az Ibériai-félszigeten él. Megteremtették a nemek egyenlőségének törvényi kereteit, és a kormány pénzt is rendelt hozzá, hogy átalakuljon a macsó felfogás. A madridi repülőtéren például óriásplakátok biztatják a nőket, hogy ne tűrjék a megalázást.
Magyarországon viszont siralmas a helyzet, a zaklatásnak és a családon belüli erőszaknak nem szabnak gátat a törvények, vélik a Stop Férfierőszak indítói. A projekt tagjai többek közt hívható telefonvonal és kiadványok segítségével próbálják rávenni férfitársaikat a változásra. A megalázás alatt nemcsak a családon belül elcsattant pofonokat és a munkahelyi molesztálást értik, a pornográfiának és prostitúciónak is hadat üzentek.
– Akadnak, akik váltig állítják, a tesztoszteron, azaz a nemi hormon az oka, hogy a férfiak hajlanak az erőszakra, és emiatt gyilkosságot is gyakrabban követnek el. Eszerint a biológia diktálna, s az olyan „alfahímeket”, mint amilyen az IMF-vezér is volt, ilyennek kellene elfogadni és kész. Nem hiszek a tesztoszteronmítoszban. Ha igaz lenne, akkor sem jelentheti azt, hogy bárkit felmentsünk a bűne alól – mondja Szil Péter. – Azért váltunk emberré, hogy a férfiak ne alfahímek legyenek, a nők pedig ne pusztán nőstények, akik még a testükkel sem rendelkezhetnek szabadon.
Plakátmacák – Hogy mi számít zaklatásnak, az országonként eltérő, akad, ahol már a szőke nős viccek kicsapják a biztosítékot. Az USA-ban megesett, hogy egy professzor asszony azért perelte kollégáját, mert Goya Meztelen Maya című festményének nyomatát tette a falra; ezt pedig megalázónak érezte a tudós hölgy. Más munkahelyeken viszont bevett, hogy a főnök megpaskolja beosztottja fenekét, és ezt illik eltűrni. Mit lehet tenni az urak túlkapásai ellen? Egy közismert eset szerint egy munkahelyen a fiúk meztelen nős képeket aggattak ki, és lekicsinylően összehasonlították a kolléganőket a modellekkel. A jogvédők ellentámadásra biztatták a szebbik nemet. A lányok tehát merész férfiaktokkal tapétázták ki a falat. Mire a fiúk visszavonulót fújtak: másnapra az összes képet eltüntették.
Bűnös viszonyok – Móse Kacav volt izraeli elnököt és egyben 5 gyerekes családapát nemi erőszak és zaklatás miatt ítélték 7 év börtönre, s emiatt kényszerült lemondani korábban posztjáról is.
Bill Clinton volt amerikai elnököt volt kolléganője, Paula Jones jelentette fel zaklatás miatt. Bár az affért nem sikerült bizonyítani, emiatt robbant ki a Monica Lewinsky-ügy. A csinos gyakornoknőjével folytatott pikáns viszonyt váltig tagadta az elnök, de végül lebukott. A kaland ugyanakkor használt a népszerűségének.
Liza Minnellit a sofőrje vádolta meg azzal, hogy megalázta, ütötte-verte, mi több, szexre kényszerítette. A családos férfi nem tűrte tovább a korosodó művésznő tombolását. Végül peren kívül egyezett meg volt munkaadójával, s jelentős összeget kapott fájdalomdíjul. Forrás: Szabadföld.hu, Palágyi Edit
titkárnő
Lebukott a pornózó középiskolai titkárnő
Átmenetileg felfüggesztették állásából azt a kanadai gimnáziumi titkárnőt, aki másodállásban pornófilmekben szerepelt – adta hírül a Cnews.ca.
A pornószakmában Samantha Ardente-ként ismert nő nyugodtan élte kettős életét, egészen addig, míg egy szép napon egy vájt fülű felnőttmozi-barát diák elé nem állt, hogy autógrammot kérjen tőle. A titkárnő igencsak zavarba jött, az aláírást elodázta, a tanulót pedig megpróbálta rábírni, kezelje diszkréten az ügyet.
Ám, mint sejthető volt, hiába. A hír hamar elterjedt az intézményben, a titkárnőt pedig átmenetileg felfüggesztették állásából, míg végső döntés nem születik az ügyében.
Louise Boisvert, az Etchemins gimnázium szóvivője nem titkolta meglepettségét, és kénytelen volt belátni, mennyire tanácstalan egy efféle, precedens nélküli ügyben.
– Nyilvánvaló, hogy ehhez hasonló még nem esett meg az iskola története során. Alaposan meg kell vizsgálnunk a helyzetet. Még ha ő maga nincs is közvetlen kapcsolatban a diákokkal, az eset nagyban befolyásolhatja személyének megítélését a diákok és a kollégái részéről – mondta Boisvert.
A filmeket készítő Pegas Productions filmgyártó cég tulajdonosa, Nicolas Lafleur elmondta, hogy ő annak idején felhívta Samatha figyelmét a kockázatra. Ugyanakkor támogatásáról biztosította színészét. Még egy rajongói oldalt is létre hozott neki a Facebookon.
Audrey Bitoni a nimfomán titkárnő
[Videók] Audrey Bitoni Nympho secretary pornó DVD filmjelenet, kattints és nézd!
Szilvi a titkárnő
Én Szilvi vagyok, 25 éves barna hajú, kék szemű lány. Egy csepeli cégnél dolgozom titkárnőként, és végre az elmúlt héten én is kaptam web-jogosultságot és természetesen egyből az erotikus oldalak keltették fel a figyelmemet, leginkább az erotikus történeteket szeretem. Magamról annyit, hogy utoljára a főiskolán volt „rendes” barátom, azóta valahogy mindig csak futó kalandokba bonyolódtam, általában nem független férfiakkal. Ezt nem is nagyon bánom, még van időm a nagy lángolásra, most inkább a pillanat örömét keresem. Ezekből írnék le néhányat Nektek, remélem, nem haragszotok a hosszú „bevezetőért”.
A cégünknél van egy műhely, és mint minden műhelynek, ennek is van egy vezetője. Gábor képű negyvenes férfi. Általában a műhelyben tölti az idejét, de elég gyakran fel kell, hogy jöjjön az irodánkba, ilyenkor mindig jól elszórakoztat a vicceivel, humoros történeteivel. Az utóbbi időben valahogy egyre több dolga akadt az irodában… ez sokáig fel sem tűnt nekem, és szinte a mindennapok részévé vált, hogy ott van.
A meglepetés akkor ért, amikor egy este, a munkaidő végeztével megkérdezte, hogy elkísérhet-e egy darabon. Persze megengedtem neki, amúgy is jól jött a kíséret a sötét utcákon. Útközben beszélgettünk, és végül is megbeszéltünk egy randit péntek estére. Tudtam, hogy van felesége, sőt már egyszer el is vált… és gyerekei is vannak, de ez nem nagyon érdekelt. Az az igazság, hogy már nagyon ki voltam éhezve… és ő épp kéznél volt, és mi tagadást nagyon tetszett.
Eljött a péntek, és én kicsinosítottam magamat, és izgatottan vártam a mozit. A film nem volt túl izgalmas, bár volt benne néhány rémisztő jelenet, ilyenkor szorosabban hozzá simultam, érzetem az illatát, és ez nagyon felizgatott. A mozi után sétálni kezdtünk, beszélgettünk mindenféléről. Egy idő után átölelte a derekamat, de én nem tiltakoztam, majd egy félreeső helyen maga felé fordított, és megcsókolt. Annyira régen éreztem már valakinek a csókját, valakinek az izgalmas simogatását. Szenvedélyesen visszacsókoltam, és halkan felnyögtem, és ebből érezhette, hogy zöld utat kapott…
És ő ki is használta. Hosszasan, szenvedélyesen csókolóztunk. Egy idő után tovább sétáltunk, de nem messze ott volt egy templom, annak az árkádja alá húzódtunk be a kíváncsi szemek elől. Itt tovább folytattuk a csókolózást, de ő közben felfedezőútra indult a kezével a testemen. Ruhán keresztül simogatta hegyes kemény cicijeimet, majd lassan a lábam közé csúsztatta a kezét. Érezhette, hogy már nagyon izgatott, forró és nedves vagyok. Egy könnyű szoknya volt rajtam, ami alatt végigsimította a combjaimat, majd a keze a szeméremdombomon nyugodott meg.
Tanga és harisnya volt rajtam, de ő ezeken keresztül is megtalálta a csiklómat, és hihetetlen ügyességgel kezdett simogatni. A sóhajaim egyre hangosabbak és szenvedélyesebbek lettek, majd hirtelen rám tört a kéj, az orgazmus mindent elsöprő hullámai rázták meg a testem. Ilyen gyorsan még sosem élveztem el egy férfi kezétől. Mivel rendszeresen szoktam maszturbálni, a saját kezemtől gyakran nagyon gyorsan el tudok élvezni, sokszor az irodában a WC-ben is szoktam csinálni, ha már végképp nem bírom tovább a hormonjaim „pezsgését”. Most azonban teljesen más volt minden. Nem magamat kellett simogatnom, hanem egy erős, finom férfikéz tette ezt velem. és tudtam, hogy még nincs vége.
A hangos nyögéseimre egy kutyasétáltató fiú jött arra, így nekünk is tovább kellett menni. Sétáltunk, és egy fás részhez érkeztünk a közeli parkban. Gábor nagyon finoman, de határozottan elkezdett a fák közé húzni, és én engedelmesen követtem őt. Amikor védett részre értünk ismét szorosan magához húzott, és én éreztem az erekcióját, ahogy kemény farkát a szeméremdombomhoz dörzsöli. Ismét őrjítő vágy kerített a hatalmába. Nem törődtem már semmivel, csak magamban akartam érezni ezt a kemény faszt. Ő is tudhatta ezt, mert finoman megfordított, hogy háttal legyek neki, nekidöntött egy fának, lehúzta a harisnyámat és a tangámat.
A nedvességtől szinte csöpögő puncimhoz illesztette a makkját, és lassan, nagyon finoman belém hatolt. Eleinte lassan mozgott, hogy megszokhassam a méretét, teljesen kitöltötte a kis puncimat hatalmas, és főleg vastag farkával. Én közben egyfolytában nyögtem, sóhajtoztam, és élveztem ezt az érzést, amit már olyan régen nem éreztem… egy kemény lüktető fasz jár ki be a puncimban. Ismét hatalmasat élveztem. Már alig bírtam tartani magam a lábaim remegtek, teljesen elgyengültek.
Ő is eléggé izgatott lehetett, mert hamar telespriccelt forró magjával. Ekkor végre meg akartam nézni, kényeztetni akartam a számomra olyan nagy örömet okozó falloszt. Letérdeltem, és hálásan végig puszilgattam a makkjától a heréjéig. Nagyon gyorsan újra harcképes állapotba hoztam a simogatásommal, és nyelvem finom játékával. Ekkor Gábor valami olyasmit csinált, amit azelőtt sohasem tettem: megfogta a fejemet, és finoman mozgatta a farkán, egyszerűen „megbaszta a számat”. Nem tudok rá jobb szót. Ugyanúgy kefélt, mint az előbb, de most nem a fenekemet, a csípőmet fogta, hanem a fejemet, és ritmusosan, ellentmondást nem tűrően kefélt. Eszméletlenül felizgatott a helyzet. Egyik kezemmel a heréit simogattam, a másikkal pedig a csiklómat kezdtem el dörzsölni. Hihetetlenül jó érzés volt, ahogy a hüvelyemből kifolyó spermát rákentem a csiklómra, a fenekemre…
Ebben a pillanatban arra gondoltam, hogy milyen jó lenn, ha valaki a puncimban járna most kemény, nagy farkával… és ettől a gondolattól elélveztem. Szeretőm is hamarosan a csúcsra jutott látva az én kis „magánakciómat”. Imádom a sperma ízét, imádom, ha a férfiak a számban élveznek el. És Gábor így tett. Teleélvezte forró sós spermájával a számat, és én csak nyeltem és szívtam a drága nedűt. Csodálatos érzés volt látni a gyönyörtől eltorzult arcát, a farkát érezni, ahogy pulzál, és teletölti a számat.
Életem egyik legnagyobb, de minden esetre legizgalmasabb kefélése volt ez, amit azóta számos másik, hasonlóan izgalmas követett… és nem csak a Gáborral… de ezt majd később írom meg Nektek! Most mennem kell, a főnök diktálni akar! Puszi: Szilvi
Titkárnő – Pornó a művészfilmekben
Mazochista csaj szadista férfival találkozik… A rendező: Az amerikai függetlenfilmes rendező, forgatókönyvíró és producer, Steven Shainberg, akiről – őszintén megvallom – soha a büdös életben nem hallottam még korábban. Szereplők: Maggie Gyllenhaal, akit idáig főleg Jake Gyllenhaal tetvéreként pozicionáltam, pedig láthattuk őt a SherryBaby, a World Trade Center, a Paris je t’aime illetve a Felforgatókönyv című filmekben is. Ja és nem mellesleg Bruce Wayne csaját alakítja majd a nyár közepén érkező legújabb Batman moziban. A másik főszereplő James Spader. Őrá főleg a Szex, hazugság, video féle Soderbergh dolgozatból emlékezhetünk, de játszott a Csillagkapuban illetve Cronenberg Karamboljában is. Néhány éve azonban átlovagolt a sorozatok világába, és azóta Kirk kapitánnyal parádézik a Boston Legal-ban.
A sztori: Lee Holloway, a húszas éveiben járó lány hazatér szülővárosába, Floridába, miután eltöltött pár kellemes hónapot a helyi elmegyógyintézetben önkínzásra való beteges hajlama miatt. Visszatérte után hamarosan megtanul gépelni, majd munkába áll egy jólmenő ügyvédi irodában, ahol bizarr kapcsolatba kezd nála idősebb főnökével. A nem éppen hétköznapi módon induló szado-mazo románc szerelembe fordul át, és Lee végül úgy érzi, megtalálta önmagát…
Értékelés: Nos, többször is említettem már a Filmhíreken, hogy imádom a fajsúlyos, sötét drámát mint műfajt, de nem vetem meg az éjfekete komédiákat sem (Halálos temetés, anyone?). Nos, a Secretary pontosan ennek a kettőnek az egyáltalán nem hétköznapi elegyét nyújtja. A hollywoodi mainstreamtől eltérően ugyanis nyíltan foglalkozik olyan témákkal mint szadizmus, önkínzás és különféle változatos szexuális perverziók. Ha jól emlékszem, utoljára talán a Todd Solondz féle Happiness-ben vagy Haneke Zongoratanárnőjében láttam efféle abszurd és bizarr történetet. A főszereplő Lee-t alakító Maggie Gyllenhaal meglepően jól hozza az érzelmileg és lelkileg zavarodott fiatal csajt, aki legyőzhetetlen késztetést érez saját maga kínzására, de hogy miért, azt maga sem tudja megmagyarázni. Jól illusztrálja ezt az alábbi párbeszéd a főnök és Lee között:
– Miért sebzi meg magát?
– Nem tudom.
– Nos, talán azért, mert néha úgy érzi, hogy a belső fájdalomnak felszínre kell törnie, és ha látja a belső fájdalom bizonyítékát, akkor tudja, hogy valóban itt van. És ha látja a sebet gyógyulni, az megvigasztalja.
– Hm, így is lehet mondani.
Jake Gyllenhaal tesóját egyébként már több filmben is volt szerencsém látni (többek között a Donnie Darko-ban, a World Trade Center-ben vagy a Felforgatókönyvben), és azt kell mondjam, hogy messze itt nyújtotta eddigi legjobb formáját (azért a SherryBaby-t csak pótolni kéne). Valószínűleg mások is felfigyelhettek rá, mivel az alakításáért 2003-ban Golden Globe-ra jelölték. A másik, akinek a színészi teljesítményén meglepődtem, az maga James Spader volt. Őt főleg a Boston Legal című sorozatból ismerhetjük, bár játszott Cronenberg egyik agymenésében is (hasonlóan perverz figurát, de ez már más téma). Soha nem tartottam Spader-t kiemelkedő színésznek, de amit itt művelt az önmagát kontrollálni képtelen, szadista, perverz jogász csávó szerepében, az egyszerűen lenyűgöző volt. Ha visszagondolok arra a hideg, elborult, kígyótekintetére, még most is kiráz tőle a hideg… Nem tetszett viszont, hogy a két főszereplőn kívül a többi karakter túlságosan jellegtelen vagy elnagyolt volt. A papa-mama-tesó triumvirátusról gyakorlatilag semmit sem tudunk meg, azonkívül, hogy jól elvannak a maguk kis világában (btw, a fater miért lett alkesz?). Annyit jött le, hogy a mama szeret mindennap elkocsikázni leányáért annak munkahelyére, a nővér meg hozzáment valami csávóhoz, de ezen kívül tényleg semmi. Pedig egy fedél alatt élnének vagy mi.
Azért van még egyvalaki, akit feltélenül meg kell említenem. Ő pedig nem más, mint a zeneszerző Angelo Badalamenti, aki már ősidők óta egyik kedvenc komponistám. Többször is kifejtettem már, hogy ez a pasas egyszerűen egy zseni: szinte akármilyen score-hoz adja a nevét, az rendszerint arannyá válik! Persze nyilván nem a Secretary a karrierjének csúcspontja (az talán a Mulholland Drive vagy a Twin Peaks lenne, erről lehet vitatkozni), de ennek ellenére nagyon kellemes kis OST-t sikerült összeeszkábálnia.
Nos összességében, Shainberg munkája egészen kellemes meglepetés lett számomra, főleg ahhoz képest, hogy rosszabbra számítottam. Ha kedveled a bizarr illetve súlyos történeteket, akkor mindenképpen érdemes belepillantani ebbe a merész témájú darabba.
[Videók] További erotikus művészfilmek: Ken park, Az érzékek birodalma, Kilenc dal, További moziszex
Titkárnő – Mazohista film
A Titkárnő – Secretary 2002 – Terápia: Egy szado-mazo történet és egy művészfilm egymásra találásából sok minden kisülhet, bár mi élből nem jósolnánk nagy sikert ennek a párosításnak. Persze az a kérdés, hogy egy különös jelenséget filmesítünk-e meg jól, vagy pedig egy érdektelen történetből lesz-e, jobb híján egy független film? A Titkárnő kicsit nehéz eset, mert a film elején még azt hisszük, egy érzékeny és érdekes filmmel állunk szemben, legalábbis a film főszereplőnője, Maggie Gyllenhaal egy darabig el tudja ezt hitetni velünk.
Egy fiatal lány látunk, Lee Hallowayt, aki éppen most hagyja el az elmegyógyintézetet, ahova -mint később rájövünk – azért került, mert gyerekkora óta az a szokása van, hogy „szadizza” magát, vagyis vágásokat ejt a testén, forró teáskannát szorít a combjához, egyszóval folyamatos fájdalmat okoz magának. A Zongoratanárnő c. filmen megedzett nézőknek már csak kicsit rebben a szemük az ilyen jelenetek láttán, miközben igyekszünk meggyőzni magunkat, hogy a mazochizmus és a fizikai fájdalmak nem alapelemei a művészfilmeknek, és bár a kritikusok szeretni szokták az ilyen történeteket, nem kell most már minden második filmben nőket, lányokat néznünk, ahogy magukat vagdossák. Nem, szerencsére, a Titkárnő egyszerre pihenteti és továbbfűzi ezt a mazochizmus vonalat, amikor Lee jelentkezik titkárnőnek egy egyszemélyes ügyvédi irodához, James Spaderhez, vagyis a filmben Mr. Grey-hez. Az ügyvéd kicsit fura személyiség, láthatóan kiborítja a körülötte levő nőket, azzal együtt, hogy ő maga szinte retteg egy talpraesett szőkétől, akiről a film végéig nem tudjuk meg, kicsoda is valójában. Lee nagyon jól tud gépelni, és nagyon készséges is, úgyhogy Grey felveszi őt titkárnőnek, és ezzel kezdetét veszi a kettejük játéka (aminek persze mi isszuk meg majd a levét). Ez a játék borzasztóan vontatottan bontakozik ki, és elég sokszor nem is követhető tisztán a menete, a lényege viszont abban a jelenetben csúcsosodik ki, amikor Mr. Grey el kezdi súlyosan verni titkárnője meztelen fenekét. Hűha, mondhatjuk, megint az élet sűrűjébe kerültünk egy film által, mert hát miről szólnak a független filmek, ha nem azokról a dolgokról, amik nem adódnak egy-az-egyben a hétköznapi filmfogyasztás közben?
Ezúttal tehát arról az érdekes jelenségről tudunk meg sokkal többet, mint szerettünk volna, hogy milyen érzés egy mazochista lánynak beleesni a szadista főnökébe, milyen rossz lehet folyton hiába várni, hogy újra elfenekeljék őt, és milyen kemény küzdelem zajlik a az idősebb férfi főnök lelkében, aki szeretné, de mégsem teheti, hogy minden délután megalázza a titkárnőjét. Ilyen, és ehhez hasonló mély értelmű lelki folyamatokról szól a film, mi pedig leginkább csak értetlenül állunk az eseményekkel szemben. Az miért tekinthető gyógyulásnak, ha ugyan többé nem vagdossa már magát a főszereplőnk, de csak azért, mert helyette ütik, megalázzák, lóként bánnak vele (nyereggel, szénával, ahogy kell), vagy az miért tekinthető rendes színészi játéknak, amit James Spader művel, azaz, hogy egyáltalán nem derül ki, mit miért tesz, és a karakterének kb. mi jár a fejében a film ideje alatt? Spadernek eddig két jelentősebb színészi villanására emlékszünk, egyrészt a Szex, Hazugság, Video c. ’89-es kultfilmben mint csábító idegen, másrészt a Farkas-ban mint minden idők leggonoszabb megszállottja. Amúgy már a Crash (Karambol)-ben kipróbálta az extrém szexualitást, és volt egy jó jelenése a Két Nap a Völgyben c. jó krimi-thrillerben is, de nekünk mégis mindig rossz farkasként jut eszünkbe. Ezúttal egész egyszerűen nem erőltette meg magát Mr. Grey szerepében, bár az is igaz lehet, hogy a forgatókönyv nem írt számára pontos instrukciókat arról, hogyan működik egy szadista ügyvéd. Persze ehhez nincs köze annak, hogy nagyon kevés pénzért vállalta a szerepet (400 ezer dollár+ későbbi részesedés a profitból), szerintünk csak azt gondolta, hogy bármikor lezavar kisujjból egy ilyen perverz szerepet. Kolléganője, a még teljesen ismeretlen és kiejthetetlen nevű 26 éves Maggie Gyllenhaal több beleérzést mímelt a mazochista karaktere iránt, vagyis az ő játékával nem lenne semmi bajunk, ha nem épp ebben a filmben lett volna hozzá szerencsénk.
A film költségvetéséről egyébként nincs adatunk, csak annyi tudunk, hogy épp, hogy 4 millió dollárt hozott az USA-ban, és mivel legutoljára a ’99-es Go’ (Nyomás) készült 6.5 millió dolláros szuperalacsony költségvetésből, azt gondoljuk, a Titkárnő anyagilag nem lett sikeres. (Ez lenne a független filmek sorsa?)
Számos bajunk van ezzel a filmmel, kezdve a történetével és az alapkoncepciójával, de a fő gondunk az, hogy rájátszik az extrémitásra, és úgy tesz, mintha nem létezhetne művészfilm fájdalom, gyötrődés, vagy perverz szexuális beállítódás nélkül. Számunkra ezek nem adódnak természetesen, és ha felbukkannak, akkor pedig egy jobb megvalósítást kívánnának filmen. És ehhez nem elég egy belső és két külső helyszín, nem elég 4-5 szereplő, és egy rosszul megírt forgatókönyv. Erotikus művészfilmek: Ken park, Az érzékek birodalma, Kilenc dal
Egyébként pedig a perverz szexuális játékok még a ’90-es években voltak divatosak a filmekben (a film alapjául szolgáló Mary Gaitskill-regény ’89-ből való), és mára már nem tesznek a nézőkre olyan nagy hatást. Kivéve persze a Zongoratanárnőt. Tovább a videóra
Szex a titkárnőmmel
Dórival évek óta együtt dolgozunk már, de csak most vettem észre, hogy milyen szép és csinos valójában. Amióta elvállt a férjétől, teljesen megváltozott a kisugárzása. Már nem az a szürke kis irodai kisegér, akit észre sem venni egész nap, ha nem szól hozzá az ember.
Teljesen felszabadult lett. A munkában is dinamikusabb lett. Egyik reggel rövid kis szoknyácskába, és váll nélküli felsőben jött be az irodába. A lélegzetem is elállt, ahogy göndör szőke fürtjei a meztelen vállára omlott.
A farkam keményedni kezdett. Egész nap ő járt az eszemben. Nap végére elhatároztam, hogy meghívom este vacsorázni. Munka után meg is kérdeztem. Először meglepődött egy kicsit, majd egy kacér mosoly kíséretében igent mondott. A vacsora remek hangulatban telt..
Egy pár pohár pezsgő után mindketten felszabadultabbak lettünk. Miután hazakísértem, rám kacsintott, majd megkérdezte, hogy nem megyek e fel hozzá még egy búcsúitalra. Tudtam, hogy ez mit jelent, és nem tudtam rá nemet mondani.
Amit beléptünk a lakásba rögtön egymásnak estünk. Vadul csókolózni kezdtünk.
Letéptem róla a ruhát, majd az ágyhoz táncoltunk. Megszabadultam én is a ruhámtól, majd lefeküdtem az ágyra. Ő azonnal felém térdelt és meredező dákómra bukott. Megmarkolta majd erőteljesen szopni kezdte. Fantasztikus volt. Szája kényeztetésére farkam egyre keményebb lett. Mikor már teljesen fel voltam izgulva, kértem hogy üljön rám. Ő nem is tétovázott.
Beleült a farkamba és vadul lovagolni kezdett. Egyik lábát feltette, így szabad kilátást biztosítva gyönyörű puncijára. Miközben lovagolt rajtam, a mellét és a csiklóját simogattam felváltva. Pucája egyre jobban megtelt vérrel, ahogy egyre gyorsabban és gyorsabban mozogtam benne. Már éreztem, hogy nem bírom sokáig. Hogy dórival egyszerre menjünk el, izgatni kezdtem a csiklóját, nem is kellett sokáig várni, teste hullámozni kezdett, majd hüvelyizmai ritmikus táncba kezdett, ami engem is arra késztetett, hogy belelövelljem forró nedvemet. Egymáson feküdve aludtunk el.
Arra kért, legyek a szeretője
Egy nagyvállalatnál dolgozom immár tizennyolc éve. Néhány évvel ezelőtt történt, hogy az akkori megbízott vezérigazgató mellé neveztek ki titkárnőnek. Nagyon örültem az új munkának, hiszen nemrég tértem viszsza gyesről, a férjem elhagyott, igen kiszolgáltatott szakasza volt ez az életemnek.
Úgy néhány hét elteltével a vezérigazgató arra kért, hogy legyek a szeretője. Mivel tudta, hogy nincs lakásom, albérletben élek, anyagi támogatást és saját lakást ígért cserébe. Ajánlatát többször, nyomatékosan elutasítottam… Ekkor fenyegetni kezdett, heteken, hónapokon keresztül folyt a zsarolás: ha nem fogadom el az ajánlatát, elbocsát. Többször fogdosni is próbált. Majd karácsonykor közölte, hogy elsején már be se kell menjek…
Lelkileg teljesen kikészültem, új munkát akartam keresni, de nem találtam olyan gyorsan, ez nem olyan egyszer? albérlettel meg két gyerekkel a nyakamon… Óriási szerencsémre azonban pont ekkor záródott le egy átalakulási folyamat a cégnél, a fickót egy kft. élére helyezték. Új igazgatót kaptunk, aki hamarosan anyagi csalásokat észlelt elődjénél. Az exfőnökömet öt perc alatt kirúgták – én maradtam. Azóta úgy járok be a munkahelyemre, mintha nyaralnék, nagyon szeretem a munkám.”
Kitalálta, hogy szerelmes belém
3 fős cégnél dolgozom ( főnök + kereskedelmis + én mint asszisztens) egy éve. Nemrégiben szabadságon voltam (rendes évi) és ezalatt a főnök elkezdett zaklatni, kitalálta hogy szerelmes belém, minden nap sms, telefon, e-mail, jönni akart személyesen oda ahol lakom.. Nem értette meg hogy nem érdekel, pedig első alkalommal közöltem vele hogy hagyjon. A sokadik sms és mail után már szinte kiabálva közöltem vele hogy hagyjon békén, tönkretette saját és családom ünnepeit, végig zaklatott engem és a páromat is. Tudom, biztos sokan arra gondolnának, hogy valami célzó magatartást mutattam irányába, de nem, az 5 hónapból 3-at végigveszekedtünk, mert 10-én soha nem akart fizetni. Szóval egyáltalán nem voltunk jó viszonyban, sőt!
Most ott tartunk hogy engem hibáztat az egészért mert én nem vagyok házas ( ő az ! ) ezért szabad vagyok bárki számára és azt írogatja hogy akkor a kereskedelmis kollegánál tudok felmondani hétfőn. Nem akar odajönni az irodába mert nem mer! Én megírtam hogy mivel vele szerződtem neki kell jönnie hogy megszüntesse a munkaviszonyt! Telefont sem veszi fel, csak írogatni mer.
Kérdésem, mit lehet most tenni? Ez már zaklatás? Erre én nem számoltam, egyik napról másikra ilyen eset miatt se pénz se munka. Tudom én nem akarok ott lenni mert 3 ember között ilyen helyzet nem megoldható mert a főnök nem elég magas értelmi szintű a helyzet kezeléséhez. Ha én mondok fel, nem jelentkezhetek a munkanélkülire sem, ezzel magammal csinálok rosszat, 3 hónapig pénz nélkül nem tudok megélni. A másik alkalmazott tud mindent de azt mondta mindent tagadni fog mert félti a helyét.
Rávehetem valahogy hogy menjen bele a közös megegyezésbe valahogy, ha nem akar mit mondhatok neki amivel jobb lesz a helyzetem? Az sms-eket, e-maileket megtartottam. Kérlek írjatok valamit mit tehetnék mert erre nem igazán számítottam. Köszönöm ha válaszoltok, egy minden ok nélkül zaklatott lány…
Titkárnőből rabszolga 6. rész
Reggel értem jön, jóval korábban, mint ahogy fel szoktam kelni. Kioldoz, majd utasít, hogy taxival menjek dolgozni, és otthagy. A csuklómon kötélnyomok, bár nem volt szorosra húzva – épp csak annyira, hogy a kezem már ne férjen ki rajta. A bokámon szintén.
Délelőtt rengeteg munka. Fel-alá szaladgálok, a postabontás után azokkal a feladatokkal indítok, amelyeket valamelyik munkatársammal kell megbeszélni, egyeztetni, mert sejtem, nekem túlóráznom kell, őrájuk viszont fél hat után nem nagyon számíthatok. Negyed óra alatt megebédelek, majd kettő után nekilátok az adminisztratív feladatok befejezésének. Három körül rámszól a főnököm, hogy készüljek, elmegyünk valahova.
Újra az ő autójába ülünk, nemsokára rájövök, hogy vagy a városhatárra, vagy valahová a városon kívülre megyünk. Mobiltelefont vesz elő, olaszul beszél valakivel, hosszan és jókedvűen. Amikor leteszi, lefordulunk az útról: egy ruházati nagykereskedelmi cégnél vagyunk.
Szexi, rövid, ám mégis elegáns kosztümöket, miniruhákat válogatunk. Mindegyiket fel kell próbálnom, és mindegyiket meg is nézi rajtam. Amikor befejezi a válogatást – hiszen természetesen kizárólag az ő ízlése dönt – továbbmegyünk a fehérnemű osztályra. Itt is a szexisebb darabokat nézi, kiválaszt néhány érdekes bugyit, melltartót, harisnyatartót, majd beterel a próbafülkébe. Miután megállapította, hogy a két vékony textilcsíkocskából álló tanga, és egy alig valamivel nagyobb anyagmennyiséggel rendelkező, alul két lyukkal ellátott bugyi megfelel, rámszól: „A tangát dugd be a fenekedbe, a bugyit a pinádba.”
Eszembe sem jut tiltakozni, de elképedek. Ha ezt így viszem ki, az lopás, arról nem is beszélve, hogy elég hülye érzés. A puncimmal kezdem, az viszonylag könnyen megy, a fenekembe már nehezebben tudom betolni a tangát. Ha nehezen is, de sikerül. Rendes bugyi persze nincs rajtam, így egy miniruhában, a testemben két fehérneművel lépünk ki a próbafülke ajtaján. Teljesen pucérnak érzem magam, és mellesleg úgy, mintha terpeszben lépkednék.
A pénztárnál kifizetjük a kosztümöket és a többi fehérneműt. Ám ahogy továbblépünk, egy medvekülsejű, fájdalmasan jóképű, fekete hajű és szemű biztonsági őr lép hozzánk, és végtelenül udvariasan invitál, ugyan jönnénk már be egy ellenőrzésre.
A biztonsági irodában két másik fickó vár ránk, komoly, érdeklődő arccal. A biztonsági vezető, aki bekísért minket, megkérdezi a főnökömet, együtt vagyunk-e.
„Elhoztam a kolléganőmet vásárolgatni, ha így érti, természetesen együtt vagyunk.”
A biztonsági őr, még mindig udvariasan, a tudomásunkra hozza, hogy lopás gyanúja merült fel, ezért szeretnének megmotozni. Mármint engem. A főnököm hozzájárul. Engem nem is kérdeznek meg, amire csak abban a pillanatban döbbenek rá, amikor a férfi a fejem fölé löki a karomat, és módszeresen végigtapogatja minden porcikámat.
Gyanús a szituáció. Valahogy nem így képzelek el egy motozást, ráadásul a férfinek olyan olaszos az arca, amennyire csak lehet – bár kitűnően beszél magyarul, valahogy nem tudom kiverni a fejemből az olasz nyelvű mobiltelefonos beszélgetést.
A hangja kirángat a gondolataimból.
„Sajnos meg kell kérnem, hogy vetkőzzön le.”
Segélykérően nézek a főnökömre, aki úgy néz rám, mintha most látna először, és nem is tetszene különösebben a látvány. A ruhámhoz érek, de folyamatosan őt figyelem.
„Csináld már – csattan föl – nem fogok rád órákig várni. Ha nem nyúltál le semmit, úgysem lesz semmi gond.”
Leveszem a ruhákat. Ebben a pillanatban még semmi sem látszik, de biztos vagyok benne, hogy rövidesen rá fognak jönni, mi az ábra. Zavartan álldogálok a szandálomban, anyaszült meztelenül, összeszorított lábakkal. A pasas elém lép, megfog a derekamnál, megfordít. A lábujjaimat bűvölöm, miközben újra maga felé fordít.
Nos, nincs magánál semmi? – kérdezi tárgyilagosan, érdeklődve.
Biztos vagyok benne, hogy mindent tud. Felnézek. A két másik biztonsági őr közül az egyik rajtam legelteti a szemét, egyre vidámabban, a másik egy asztalon matat, nyomógombokkal van elfoglalva – mintha a világon sem lennénk.
Tedd szét a lábad – szólít fel, majd amikor megteszem, lassan közéjük nyúl. Ujja behatol a puncimba, rátalál a bugyira, és végtelenül lassan elkezdi húzni. A másik férfi tekintete odatapad.
Talán percekig is eltart, mire kihúzza. A textil dörzsölése és a szituáció egyre megalázóbb módja persze szexuálisan felizgat, de az idegességtől és a szégyentől remegni kezdek.
A nedves bugyit az arcomba nyomja.
„Ez micsoda?”
Bocsásson meg… – nyöszörgöm.
Fordulj meg – dörren rám, majd meglöki a hátamat. Előrehajlok.
Ugyanaz a procedúra, mint az előbb, csak most a fenekemből húzza elő a bugyit.
Amikor újra szemben állok vele, megmarkolja a mellemet, és éles hangon megjegyzi: „Ez aztán a tárgyi bizonyíték. Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha így várjuk meg a rendőrséget, fog nekik tetszeni a módszer is, a látvány is.”
A képernyővel és nyomógombokkal bíbelődő biztonságis erre fordul vissza.
Hé, miből maradtam ki? – kérdezi, mintha nem lett volna jelen, és nyilván nem hallott volna mindent.
A társa felvilágosítja, ám ez nem elég.
„Figyelj, nekem ezt látni kell. Meg szerintem a rendőröknek is jobb, ha az eredeti tényállást mutatjuk meg…”
Vigyorog, mint a vadalma.
„Nos, kislány? Azt hiszem, ezt a kérést igazán értékelhetjük. Ha már úgyis annyira szereti kitömni a punciját lopott holmikkal, azt hiszem, igazán megismételhetné a kollégám kedvéért…”
A kezembe nyomja a bugyikat, és várakozásteljesen néz.
Könnyek csorognak végig az arcomon, ki tudja hanyadszor már, huszonnégy órán belül.
Sokkal nehezebben megy a bugyik elhelyezése, mint pár perccel ezelőtt, ám végül, ha remegő kézzel is, feltolom mindkettőt.
Majd állok előttük, megalázva, szégyenkezve, és még véletlenül sem szólalnának meg percekig. Végül a az egyik srác röhögni kezd: Oltári kis kurva. Gyere csak ide.
Szétterpeszti a lábát, ahogy a székben ül, és lehúzza a sliccét. A biztonsági őrök vezetője meglök, így hát odatérdelek, és szopni kezdem. A következő pillanatban a hátam mögött álló férfi kihúzza a fenekemből a bugyit, helyére az ujját dugja, de csak pár pillanatra, majd a puncimból is kiveszi, és egy másik ujját oda is bedugja.
„Basszus, ez tényleg csupa lucsok” – jegyzi meg.
A székben ülő férfinak pár pillanat múlva megkeményedik a farka, ekkor rászólnak: „Oké, nekünk is hagyj valamit.”
A férfi eltolja a fejemet, és megkérdezi: „Szeretnéd őket is leszopni?”
Amit csak akarnak… – nyögöm.
A másik biztonsági őr a földre fekszik, és rámszól: csücsülj csak ide, ribanc. Fölétérdelek, és ráülök a farkára. A székben ülő föláll, és odalép – már nyomja is vissza a farkát a számba. Miközben a fekvő férfi farkán lovagolok, ő a számat dugja. Ám ez sem elég, egyszercsak érzem, hogy a vezető mögém lép, és újra a fenekemhez ér. Elrántom a fejemet, és könyörögni kezdek: „Ezt ne, kérem, a fenekemet ne…”
Úgy érzem, két faszt, sőt, hármat egyszerűen nem bírok ki. Azonban nincs kegyelem: a felettem álló elkapja a fejemet, és most már kímélet nélkül rángatja, húzza rá a farkára. Az olaszos külsejű férfi pedig behatol a fenekembe, miközben a másik a puncimat döfködi.
Ez így nagyon sok, fáj, kényelmetlen. Fél szemmel észreveszem a főnökömet: mosolyogva, megvetően néz. Odalép hozzám, a fülembe suttog: „Ez kell neked, te kis kurva. Alig vártad, hogy végre szétbasszanak, ahogy megérdemled. Ugye milyen jó? Élvezed, hogy röhögnek rajtad, hogy egy ócska ringyónak tartanak, akit bármikor meg lehet dugni, mert másra nem is való… Szereted, amikor mindegyik testnyílásodat arra használják, amire egyedül való.. a szádat, a seggedet, a pinádat… Tegnap óta arra vársz, hogy valaki megbasszon, most végre megkaptad, nem panaszkodhatsz…”
Kezével szétmázolja a könnyeket az arcomon. Az előttem álló férfi mozgásán, rángatózásán érzem, hogy mindjárt elélvez, alulról viszont mindkettő változatlanul feszít és döfköd. És ahogy a főnököm mondja, mondja, hogy mekkora ribanc vagyok, hogy mennyire azt kapom, ami nekem jár, és mennyire boldog lehetek, amiért végre megbasszák a pinámat-seggemet, önmagam számára is váratlanul, hirtelen elélvezek.
Úgy jön az orgazmus, mint valami lávaömlés: nem voltam rá fölkészülve, a megalázó események és a főnököm mondatai, a kiszolgáltatottság, a fájdalom, a három farok ahogy nyomja-szaggatja a testemet… összerándulok, lüktet minden porcikám.
A következő pillanatban a számba élvez a férfi, az utolsó cseppig belémnyomja, majd otthagy.
Az élvezés után egy ideig még jól érzem magam, azonban a fenekemnek egyre rosszabb érzés a folyamatos döfködés. Nem is fájdalom, inkább kényelmetlen, furcsa, kínos, szabadulni szeretnék, de semmi lehetőségem nincs rá. Nemsokára azonban elélveznek, és abbahagyják.
A vezető a földre lök, majd felrántja a nadrágját.
Mindhárman leülnek, és csak bámulnak rám. Kikészültem: úgy érzem, mozdulni sem tudok, és soha többé nem kívánom a szexet. Váratlanul feláll a főnököm, és hozzám lép. Felemeli a fejem, és megkérdezi: „Elélveztél, ribanc?”
„Igen, uram…”
„Most azt hiszed, ennél többre nem vagy képes. Hadd mutassak neked valamit.”
Felránt, az egyik székbe ültet. A biztonsági vezető hátul bilincset rak a kezemre, a főnököm elém ül, és simogatni kezdi a puncimat, majd két ujjal belém nyúl. Húzza-vonja a kezét, belülről és kívülről simogat, először két, majd három ujjal. Ez már kicsit sok, még így dugás után is. A biztonsági vezető simogatni kezdi a mellemet, megcsókolja a mellemet, a nyakamat – annyira izgató, hogy önkéntelenül a számat nyújtom felé, ezt azonban majdnem durva mozdulattal eltolja. Hát persze, most élveztek bele. Ám a simogatást, cirógatást, a csókokat nem hagyja abba. A főnököm lassan negyedik ujját is belém nyomja. Feljajdulok, ez nagyon sok, nagyon vastag, nem bírom elviselni. Nyöszörögni, majd könyörögni kezdek, kérlelem, ezt ne, hagyja abba, nagyon fáj. Esze ágában sincs, folyamatosan mozgatja a négy ujját, és közben a másik kezével kívülről símogatja a puncimat. Egyre izgatóbb és egyre fájdalmasabb. Folyamatosan könyörgök és jajgatok, ám közben rettenetesen felizgat. Egyre beljebb nyomja a kezét, már nem csak az összeszorított ujjai hatolnak belém, hanem a bütykeit is nymja belém, a hüvelykujjával együtt. Felsikoltok, hangosan kiabálok, ordítva könyörgök, hogy hagyja abba, nem bírom, kérlelem, újra: bármit, bármit, csak ezt ne.
Felgyorsul a simogatása, a másik férfi is egyre jobban kényezteti a mellemet, mellbimbómat, a főnököm másik keze megállás nélkül játszik a puncimmal, és miközben ömlik a könnyem, nem sírdogálok, most valóban zokogok, és a zokogás kellős közepén lüktetni kezd a puncim, és valami artikulálatlan üvöltés tör elő belőlem a jajgatás és a könyörgés közben. Élvezek, hatalmasat, levegőt sem kapok közben néha, lihegek és zihálok, és dobálom magam a széken, a könnyem pedig nem akar elállni.
Lassan kihúzza a kezét, de nem teljesen, rásimítja az ujjait a puncimra, az utolsó kis lüktetésig ott-tartja. Számolatlanul nyöszörgöm el neki a köszönömöt.