Vad szerelem, mocskos szex

Füst Milán saját bevallása szerint ötvennégy évig foglalkozott szexuál-pszichológiával. Hogy ez a gyakorlat szíves művelését jelentette-e inkább, vagy ilyen jellegű elméleti tanulmányokat, azt nem tudom. Mindenesetre figyelemre méltó megjegyzéseket tesz e témakörben…

A trágárság gyönyörűsége: A szavak mágiájával kezdi. Anélkül, hogy ezt behatóbban fejtegetné, megjegyzi, hogy a szavaknak – mint tudjuk – misztikus erejük van. A tilalom tényének pedig érdekes lélektani háttere, tele bonyolult asszociációkkal.
Amit tényként szögez le Füst Milán: vannak asszonyok, akik kifejezetten igénylik az aktus körüli trágár szövegkörnyezetet. „Sőt, a férfiak is szívesen inzultálják ilyesmivel hölgyeiket s kedvtelésük az, hogy intim pillanataikban olyasmiket súgjanak füleikbe, amiket még elképzelni is merő gyalázat lett volna intim kapcsolatuk előtt.”
Szerinte vannak szalonképes szavak, amiket esetleg társaságban el lehet sütni, maximum szemlesütést és arcpirulást váltanak ki. Vannak azonban olyanok is, amelyeket jobb csak a hálószobának megtartani. Olyan szavak, amelyek – mint fogalmaz – a „nyilvánosság előtt iszonyatot s az ágyban érzéki szédületet” okoznak.
Füst Milán egyébként Groddeck tanítványának vallja magát. Az említett német úr igen népszerű pszichiáter volt Baden-Badenban. A pszichoszomatikus orvoslás atyjának tartják – mellesleg tőle származik az „ösztönén” kifejezés, amely aztán mégis Freud nevével forrt össze. Állítólag kiadott egy vaskos könyvet, ami a trágárságok tudományos gyűjteménye volt. (Talán nem elhanyagolható adalék, hogy az orosz után mi következünk ezek gazdagságában.)
Nos, Groddeck ezt a könyvet nyomta idegbeteg asszonyok kezébe, hogy forgassák, és fennhangon mondogassák anyanyelvük trágár kifejezéseit.”Mindenekelőtt közömbösítenem kell a dolgok megnevezésével járó nagy lelki hatásokat, mielőtt magukhoz a dolgokhoz hozzáférhetnénk” – tartotta Groddeck.
Intimitások Déryről: Déry Tibor egyik novellájában a köztudottan szabad szájú Böhm Arankával folytatott viszonyát tárgyalja ki. Itt fejtegeti a trágár beszéddel kapcsolatos véleményét.
„Így vezettettem be, egy gyors óra leforgása alatt abba a lélektani műhelybe, melyben a földi szerelem előkészületei folytak, mindaddig csak férfiaknál tapasztalt szabadszájúsággal, a látszólagos természetesség provokációival. A trágár szónak más az erotikus értéke, ha a társaságunk egy nőtagja ejti ki nyilvánosan, más, ha egy utcalány. Vétessék továbbá tekintetbe, hogy amit ma nyolc-tízéves gyermekek szájából hidegvérűen meghallgatunk, az negyven évvel ezelőtt felnőtt konflis kocsisoknak is szégyenükben arcukba kergette volna a vért… Annak idején ismerőseim körében… ugyan szabad szájúnak ismertek: felvágásból voltam az, terhes szemérmességem leplezésére, de udvariasságból is, hisz nyilvánvalóan ezt várták tőlem, ki első Nyugat-béli szereplésem miatt sajtó útján elkövetett szemérem elleni vétség címén ítéltettem el.”
Ahogy a tigrisek, úgy az emberek: Ha a tigris dühös, az szívdobogással jár. Ettől fogva viszont bármi is okozza a szívdobogását, dühös lesz tőle. Ilyen banális módon társul a nemi gyönyörűség is a dühvel. Ennek kapcsán teszi fel a költői kérdést Füst Milán: „…de vajon az embernél is nem közel áll-e ez a két lelki mozgalom egymáshoz? Nem régen tudjuk-e, hogy a kéj és a gyilok, vagyis a kegyetlenség, tehát harapás, szúrás, csípés mennyire egymásból következnek?”
A két vad dúlva, verekedve esik egymásnak. Szerelmi játékuk közben, közösülésük idejére „együteműnek” látszanak. Az események után azonban megváltozik minden, legalábbis ami a lélektani állapotot illeti. A nőstény elégedetten elnyúlik a földön, ringatja magát, miközben hím társa kedvetlenül liheg a ketrec másik végében. Mi több, szemlátomást igyekszik minél távolabb kerülni korábbi szerelmi partnerétől.
Talán ismerős a kép valahonnan? Persze, nem teljesen ilyen formán, hiszen mi a teremtés koronái vagyunk, intelligens lények, emberi tudattal bírunk. Nálunk egészen más a szerelem! (Vagy nem?)
Amit az orgazmusról Füst Milán tudott: A tudatos partner odafigyel a másikra, próbál vele azonos hullámhosszra kerülni, és azonos hullámokban lüktetni. Ennek a korántsem könnyű feladatnak pedig férfi embertársainknak kell elsősorban megfelelni, ismerve a férfi és a női orgazmus közti kardinális különbséget. Ha nem figyelnek ugyanis kellően egymásra, úgy járnak, mint Füst Milán hősei: egyikük már rég újságot olvas, amikor a másiknál még el sem kezdődött a kívánt folyamat.
Amikor egy pszichológusnő úgy fogalmazott, hogy „a női orgazmus egy dzsungel”, nem is állt olyan messze az igazságtól. Hiszen attól fogva, hogy legalább olyan hitelesen mímelhető az orgazmus, mint ahogyan átélhető, attól fogva nehéz tetten érni. Másrészt a férfi orgazmushoz viszonyítva, ami Füst Milán tipológiájában egységesnek mondható, a női sokkal kacifántosabb.
Maga az író hat kategóriát sorol fel, valószínűleg jobb híján, hisz akár meg is duplázhatná sorozatát.
1. normális: lassú begerjedés, hosszú csúcspont, lassú lankadás, utó kéjérzetekkel
2. férfias: gyors begerjedés, rövid csúcsponttal és gyors zuhanással
3. rapid: a behatolás pillanatában csúcspont
4. anyás: „nekem akkor jó, amikor neked” – típusú orgazmus
5. diszperz: több apró gyönyörös pillanat, nagy megrázkódtatások nélkül
6. szezonális: mint az erdő vadjainál, nincs szerelem télen, csak az ősz és a tavasz jöhet szóba, egy évben éppen kétszer tehát
Hát, mi tagadás, nem könnyű a nőkkel! Még ha nem is olyan rossz a helyzet velük, mint azt az egyik lélekbúvár mondja („Az ördög sem ismeri ki magát a nőkkel, az ember azt se tudja, hányadán áll velük, mert folyton hazudnak évezredek óta.”), azért akadnak nehézségek. Hiszen mindenki mást szeret, mást tart erotikusnak, máshol és másképp izgatható. Úgyhogy, kedves uraim, be kell látni annak az igazságát, amit egy gamelán-játékos fogalmazott meg egyszer a maga keresetlen módján: „…ha az egyik hangszeren jól tud játszani az ember, abból még nem következik, hogy a másikon is jól tud… minden hangszert külön kell megtanulni.”

Szeánszok, vad orgiák és bacchanáliák Párizs labirintusában

Annak ellenére, hogy 3 ezer eurós büntetésre számíthat az, aki lemászik Párizs 300 kilométer hosszú barlang-és katakombarendszerébe, a Halál Birodalmában naponta rendeznek szeánszokat, vad orgiákat és bacchanáliákat a különböző okkult és katafil csoportok.
Az első bányák és temetők – Mivel a kelta szenonok parisii ága egy 110 ezer négyzetkilométer nagyságú üledékgyűjtő medence mértani középpontjában telepedtek le, így kézenfekvő volt, hogy az őket kiverő rómaiak az 1,8 kilométer hosszú Lutetia építőköveit a városfal mellől bányásszák ki. A később Párizsra átkeresztelt település urai tovább folytatták a Szajnától délre elnyúló mészkőmezők kitermelését, amelynek alapanyagait várfal-, várkastély és templomépítésekre használtak fel. Az 508-tól fővárosi rangot kapó települést ellenben nem a Szajnától délre eső római romok és kőbányák fölé, hanem attól északra-, a mai Notre-Dame-des Bois környékén alakították ki. Az ötödik század elején a Merovingok itt – a mai Forum-des Halles helyén – hozták létre az Aprószentekről elnevezett temetőt is, amely eleinte csak a Sainte Opportune apáca ereklyéit is őrző templom sírkertje volt. 1187-ben II. Fülöp Ágost városfalépítésre hivatkozva bár felszámoltatta és kiszáríttatta a több száz éves temető nagyobbik részét, sírhelyhiányra hivatkozva mégsem zárták be az Aprószenteket. Történészek szerint a Szent Dénes úti holtak párizsi birodalma valószínűleg azért kerülhette el a teljes megsemmisülését, mert a király urbanisztikai tevékenysége miatt a főváros lakossága tíz év alatt nemcsak, hogy megduplázódott (ami egyben több halálozást is jelentett), hanem az északi városrészt közrefogó városfal végül is más nyomvonalon épült fel. Párizs legrégebbi, három méter magas kőfallal körbevett temetője ekkor lett a belváros szomszédos „kerülete”. Az építőanyagot természetesen szintén a Szajnától délre fellelhető hét kő-és mészkőbányából nyerték, amely ekkor már 2,63 négyzetkilométert kitevő barlangrendszer-együttes volt.
Dögvész és foszló csontrakások – A XVI. századra az Aprószentek temetője már szó szerint város volt a városban. A tíz méter mélységben kialakított háromszintes temetőbe már 22 plébánia és egy leprásokat, öregeket, gyerekeket és terhes nőket befogadó szegényház-, az „Isten szállodája” (Hôtel-Dieu) temetkezett, amely 1276 ezer négyzetméteres nagyságával -bár a francia főváros legnagyobb-, de még mindig túl kicsi „végső menedéke” volt az éhínség, a járványok és a háborúk miatt ezrével elhulló párizsiak számára. A holttestek az 1554-es orvosi beszámolók szerint már olyan sűrűn voltak egymás mellé eltemetve, hogy nemcsak a hullák bomlási folyamata lassult le a föld hiánya miatt, hanem több esetben az elhantoltak végtagjai is kilógtak a sírokból. Rontotta a helyzetet, hogy a hatalmas tömegsír mellett üzemelt Párizs sűrűn beépített központi piaca is, amit rothadással átitatott elviselhetetlen bűz lengett körül. A temető és közvetlenül mellé telepített piac lényegében a pestis- és himlőjárványok, a fertőzések gócpontjai voltak. Egy korabeli beszámoló szerint a tömegsírral határos házak pincéjében kevesebb, mint egy hét alatt megsavanyodott a bor, két nap alatt szürke gombák lepték el a gondosan zsákokba becsomagolt élelmiszereket, illetve bűzös fekete masszává változott az addig tisztának mondott ivóvíz. A hatóság a felháborodott lakosság megnyugtatása érdekében csak annyit tett, hogy egy vastag nyeregtetőt építtetett a temető fölé.
Az első áttörésre Voltaire azon 1737-es levele után került sor, amelyben a filozófus azt rótta fel az egyháznak, hogy „a klérus csak azért érdekelt – akár az emberek egészsége által is- a temetkezések fokozásában, mert így több aranyat tud összeharácsolni a Vatikánnak.” (Az egyházat ért kritikái miatt a gondolkodót éppen ezért nem is temethették el egyházi földbe, holttestét titokban egy champagne-i kolostorban kellett elhantolni, amit onnan később állami nyomásra a párizsi Pantheonba szállítottak.) A levél hatására a Királyi Tudományos Akadémia orvosai ellenben arra a megoldásra jutottak, hogy 1500 holttestenként ki kell hantolni a 200 évnél idősebb sírokat, hogy az újaknak legyen elegendő hely, illetve a régi csontokat a temető körül akár szanálás útján megszerzett épületek helyén kialakított új tömegsírokban kell elhelyezni. A temető utolsó sírásója Francois Pourrain szerint Voltaire levele mégiscsak megtehette a hatását, mert neki és társainak mintegy 90 ezer halottal kevesebbet kellett eltemetnie ekkortájt, mint harminc évvel korábban. Az Akadémia után végre a francia parlament is a tettek mezejére lépett: 1765-ben betiltották a városon belüli temetkezéseket, és római hagyomány szerint nyolc új temetőt jelöltek ki a városfalon kívül-, ám érthetetlen módon az államilag felkarolt és támogatott polgári kezdeményezést pont a vallásos hittel átitatott párizsiak többsége fúrta meg kegyeleti okokra hivatkozva.
Hullák a pincében és a tátongó mélység – 1780. május 30-án azonban különös dolog történt: bedőlt a temető oldalához támaszkodó egyik Rue de la Lingerie utcai épület pincéje, s a dohos, nedves falon át rothadó emberi tetemek tömege omlott be az épület aljába. Az előző napok esőzései nyomán még több, a temetőre épült házban szembesültek hasonló meglepetéssel. Az általános szörnyülködés és rettegés megtette a magáét: a parlament szeptember 4-én ismét egy dekrétumban rendelte el az Aprószentek végleges bezárását és a halottak maradványainak elszállítását. A temetőt lelakatolták, de aztán Antoine de Vaux Alexis Cadet vegyész javaslatára öt évig nem csináltak semmit, hogy a lakosság „relatíve elfelejtse kegyeleti kötelességeit”, illetve, hogy előteremtsék a tömegsír helyére felépíteni kívánt Vásárcsarnok pénzügyi feltételeit. Ennek megfelelően 1785. november 9-én állami rendelet született most már csak négy új párizsi temető – a város északi részén a Montmartre, keleti felén a Pere Lachaise, nyugaton a Passy, délen pedig a Montparnasse – létrehozásáról, de a sírkert kijelölések végső megoldását, egy korábbi baleset következményeinek felszámolása jelentette:
1774-ben egy napon beszakadt a Szajna bal partján túl futó Rue d’Enfer útburkolata (a mai Boulevard Saint-Michel magasságában) alatta pedig fenyegetően tátongott a korábbi kőbánya elhagyott járatai. (A mészkő kitermelése ekkor már Párizs újonnan kiépített déli külvárosai peremén zajlott.) A királyi tanács rendeletet hozott az alagutak részletes feltérképezéséről, s miután a felmérés riasztó eredménnyel járt, XV. Lajos rendeletére 1777 tavaszán felállt a kőbányák állapotáért felelős testület. Irányítása alatt kezdődött meg a labirintusrendszer gyenge pontjainak támfalakkal való megerősítése. Az így kialakított föld alatti folyosóhálózat pontosan leképezte a XVIII. század végén kialakult párizsi utcaszerkezetet. A felügyelő testület egyik tagja hozakodott elő néhány évvel később azzal az a palermói kapucinusoknál látott elképzelésével, hogy a biztonságosan megerősített folyosókban lehetne elhelyezni a bezárt temető lakóit.
„Zombik” az éjszakában -1785 februárjában Louis Thiroux Crosne rendőrségi altábornagy felügyelete mellett végre elkezdték az Aprószentekben eltemetettek kihantolását. A több mint kétmillió párizsi 15 hónapig tartó exhumálását követően a Rue de la Tombe-Issoire utcai és az Avenue René Coty sugárúti mészkőbarlangból kialakított katakombákba 1786. április 7-én késő este érkeztek meg az első hullatranszportok. A vallási rítus és liturgia szigorú tiszteletben tartása mellett a 800 lovaskocsival naponta lebonyolított átszállítások több mint két évig tartottak. A sikeres átköltöztetésen felbuzdulva a városi adminisztráció 1788 januárjában rendelte el a városfalon belül fellelhető további 17 temető, 600 templom, 100 kolostor, 45 vallási közösség temetkezési helyének felszámolását. Az innen kihantoltakat azonban helyhiány miatt már nem Párizs XIV. kerületébe, hanem a XV. kerületében fellelhető Vaugirard sugárút alatti több kilométer hosszú barlangokba szállították. (Az újratemetésekkel 1814-ben bár végzett a kijelölt 350 sírásó, ám a nagyszámú halálozások miatt a katakomba-temetéseket 1860-ig nem állították le.) A Charles-Axel Guillaumot építész vezetésével kialakított osszáriumokban a csontokat ömlesztve és összekeverve hantolták el újra. A hatmillió egykori párizsi maradványát őrző katakombák bejáratánál egy-egy gravírozott kőtáblát is elhelyeztetett a mérnök, amelyeken nemcsak az átadás időpontjait, hanem a temetőforrásokat, illetve ókori és francia filozófusok jeles mondatait, idézeteit, aforizmáit is feltüntették. A hatmillió ember csontja között ott találjuk a már azonosítatlan guillotine által lefejezett Georges Jacques Danton, Camille Desmoulins újságíró-ügyvéd, Antoine Lavoisier kémikus, Jean-Paul Marat természettudós és Maximilien de Robespierre maradványait is. Persze rajtuk kívül a katakombarendszer több híres ember antropológiailag ma már kinyomozhatatlan testét is őrzi. Így a Szent Mária kolostorból ide szállított Nicolas Fouquet egykori pénzügyminiszter, a Szent Pál templomból exhumált François Rabelais reneszánsz író-orvos, François Mansart, Claude Perrault és Jules Hardouin-Mansart építészek, Jean Baptiste Lully zeneszerző és a Vasálarcos férfi csontjait; akárcsak a Szent István, Szent Katalin és Szent Benedek temetőkből ide hozott Charles Perrault, Jean Racine, Montesquieu és Molière írók, Jean-Baptiste Colbert gazdaságpolitikus és Blaise Pascal matematikus tetemeit is.
A borzongáskeresők Mekkája – A 7,7 négyzetkilométernyi barlangrendszerből kialakított 11 ezer négyzetméter nagyságú katakombarendszer a kezdetektől fogva érdekelte Párizs úri és rangtalan lakosságát. A Holtak Birodalmába először 1787-ben Artois grófja, a későbbi X. Károly tett egy hosszabb látogatást udvarhölgyei társaságában. A következő évben már Mária Antónia királyné barátja és bizalmasa, Madame de Polignac hercegnő ereszkedett le a csontkamrákba szórakozni kívánó vidám hölgycsapatával. Az első rendszeresen szervezett túrákat 1806-tól Louis-Etienne Héricart de Thury irányította, aki 1810-ben a a városi tanácsnál még azt is elérte, hogy az összehányt koponyákból patológiai és művészi válogatások után díszes falakat, plaketteket, illetve lábszárcsontokkal ékesített műalkotásokat készíttethessen el a labirintusban kialakított osszáriumokban és kriptákban. Vezetése alatt nemcsak a barlangjáratokban fellelhető ásványtani érdekességeket, fosszíliákat gyűjtötték be, hanem a deformált koponyák vizsgálata alapján elkészíthették a világ első protéziseit is. Párizsi tartózkodása idején kereste fel a Párizs aknáit 1814. május 16-án I. Ferenc osztrák császár, a Napóleont lemondásra kényszerítő győztes koalíció tagja is, aki a Place Denfert-Rochereau tér 2-es számú ház pincéjéből ereszkedett le holtak birodalmába. Őt követte 1860-ban III. Napóleon és fia, majd 1867-ben II. Oszkár svéd király és Otto von Bismarck német kancellár. 1871. május 21 és 28 között a katakombák falai több napos véres közelharcnak is szemtanúi voltak, amikor is a párizsi kommün ideje alatt ide menekült kommunistákat könyörtelenül lemészárolták a versailles-i csapatok. A holtak birodalma akkor került ismét a fővárosi szalonok központi pletykatémájává, illetve a napilapok címoldalára, amikor M. Marlit költő 100 illusztris párizsi vendégét egy titkos föld alatti koncertre invitált 1897. április 2-án. Az egyik gyertyafényekkel kivilágított osszáriumban az Operaház 45 zenésze pontban éjfélkor zendített rá Ferrett karmester vezetésével Beethoven Eroica szimfóniájának gyászindulójára, amit Camille Saint-Saëns Áve Máriája és Haláltánca, Chopin Márciusi temetés szonátája, és Xavier Leroux gyászindulója követett. A koncert hajnal kettő órakor ért végett.
Szeánsz és horrorfilm – A XX. század elején a Szajnától délre kialakított több mint 1200 kilométer hosszú mészkőbe vájt barlangrendszer kétharmadát köz-és életveszélyre hivatkozva betonnal feltöltötték. A statikailag biztonságosabbnak ítélt V., VI., XI., XII., XIII. és XV. kerületeket érintő 300 kilométer hosszú kacskaringós járatok bár megmenekültek a betemetéstől, ám a lejáratok többségét a gombatermesztések felfüggesztése után befalazták. Az egykor Párizs területének 40 százalékát kitevő 3150 hektáros barlangrendszer ma már csak 770 hektárt tesz ki, amit az utcákról és terekről 91, a kertekből és a pincékből 44 lejáraton lehet megközelíteni. (A Szajnától északra, a X., XVIII., XIX., XX. kerületek alatti gipszmezőbe kivájt 65 hektáros barlangrendszer ma már szintén nincs meg.) Bár 2002 májusában Párizs vezetősége egy 1,7 kilométer hosszú felújított katakombarendszert megnyitott a turizmus előtt, a többi járatba és sírkamrákba 1955. november 2-től szigorúan tilos a leereszkedés-, aki ezt mégis megteszi, az 3000 eurós büntetésre számíthat a föld alatt gyakran razziázó rendőrség sportalakulataitól.
A tiltás és büntetés nagysága ellenére a 60-as évek elejétől komoly szubkultúra alakult ki az elfeledett járatokban és termekben. Kezdetben a felszíni világ korlátai elől a diákság menekült le ide bulizni és ezoterikus felolvasásokat hallgatni, őket követték a punkok és a drogosok; majd az újságírókból, festőkből és szobrászokból álló katafiloknak nevezett csoportok, akik a mai napig különböző képzőművészeti alkotásokat hagynak maguk után a falakon. Természetesen az elfeledett járatokat felfedezték maguknak a különböző titkos társaságok is, akik vagy szellemidéző szeánszokban, vagy vad orgiákban, okkult piknikekben fejezték/fejezik ki hódolatukat vagy a Sátánnak, vagy valamelyik ősi istennek. (A hippik például Jim Morrison „lelkét” idézik meg hetente.) A rendőrség például 2004-ben egy horrorfilmekkel teljesen felszerelt titkos mozit is talált a Chaillot-palota alatt 18 méter mélyen kialakított 400 négyzetméteres termek egyikében, amit nemcsak zárt láncú tévékamera-rendszerrel védtek a törvény őreitől, hanem egy „kutyaugatást lejátszó magnóval” is. Egy kisebb, oldalsó teremben egy bárt is kialakítottak a titokzatos építők-, itt szeszes italokra, kuszkuszfőzőre, és kőből kivésett székekre, asztalokra is bukkantak a zsandárok. „Az egész mozi egy nagy szakértelemmel kiépített elektromos rendszerről üzemelt, és legalább három telefonvonal is volt odalent” – írták ekkoriban a lapok. Természetesen sok városi legenda is kapcsolódik a katakombarendszerhez. Ilyen például az alkalmanként feltűnő komótosan sétáló nagy vörös macska mítosza, amit mindig a Pére-Lachaise temető alatti járatokban látnak időnként felbukkanni. Szintén makacs legenda a Monfaucon környékén megjelenő oszlásban lévő akasztott ember szellemének mítosza, aki hangos lánccsörgések közepette hívja tetemre gyilkosát, a nagy hatalmú Enguerrand de Marigny minisztert. Hasonló sztori a Medici Katalin halálát kívánó kivégzett okkultizmussal foglalkozó sintér alakja, aki vértől tocsogó ruhában ijesztgeti bárdjával a Tuileries-kertje alatti járatokba lemerészkedőket. Picivel arrébb az Ördöggel paktumot kötött Biscornet lakatos nyögései hallatszanak, aki az Alvilág urától 1860-ban azért kért segítséget, mert nem tudta elkészíteni a Szent Anna templom ajtajának zárszerkezetét. Forrás: Falanszter.blog.hu

Most azzal védekeznek, hogy pénzt kapott a szobalány

Fel fogják menteni a szexuális bűncselekménnyel vádolt Dominique Strauss-Kahnt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatóját – közölte ügyvédje. Benjamin Brafman ezt egy róla készült, vasárnap este adásba kerülő portréműsorban mondta az M6 francia kereskedelmi televíziónak.
„Nem kívánok egyelőre az ügy részleteibe belemenni, de bizakodó vagyok és nem hiszem, hogy Strauss-Kahn bűnös lenne a vádpontokban, és előre megmondhatom, hogy fel fogják menteni” – jelentette ki az amerikai sztárügyvéd.
A volt IMF-vezért azzal a gyanúval vették őrizetbe, hogy a manhattani Sofitel szállóban erőszakoskodott az egyik szobalánnyal. Hétfőn kell megjelennie a bíróság előtt, hogy nyilatkozzon arról, bűnösnek vallja-e magát az ellene felhozott hét vádpontban. Strauss-Kahn először kap szót letartóztatása óta, s válasza meghatározhatja az egész eljárás menetét. Amennyiben ártatlannak vallja magát (sajtóértesülések szerint ez a legvalószínűbb), néhány hónapon belül a bíróság előtt fogják szembesíteni a vádlójával, majd az esküdtszéknek kell kimondania a végső szót.
A Le Journal du Dimanche című vasárnapi francia lap értesülése szerint a védelem a feltételezett áldozat szavahihetőségét fogja kikezdeni. Azt fogja állítani, hogy belegyezéssel történt a szexuális kapcsolat, amiért a panaszos pénzt kapott vagy legalábbis remélt.
Emellett Brafman – a lap szerint – az eljárás érvénytelenítését fogja kérni, arra hivatkozva, hogy Strauss-Kahn letartóztatása a New York-i repülőtéren nem volt törvényes. Egy a volt francia pénzügyminiszterhez közel álló meg nem nevezett személy a lapnak elmondta: „úgy tűnik, az ügyész túl gyorsan átlépett (Strauss-Kahn) személyes státuszán”, vagyis azon, hogy az IMF vezetőjeként mentelmi jogot élvezett. „Úgy tartóztatták le az IMF-vezért, mint egy tyúktolvajt. Ennek igazolására szökést emlegettek, miközben a repülőjegye már régóta le volt foglalva” – vélekedett Strauss-Kahn ismerőse.
Ron Soffer, Párizsban és New York-ban is praktizáló ügyvéd szerint a felmentés érdekében Strauss-Kahn védőinek „elfogadható kétkedést” kell ébreszteniük az esküdtszék tagjaiban. Egy megerőszakolási ügyben a történtek két egymásnak ellentmondó értelmezéséről kell dönteni, amely „leküzdhetetlen feladat”.
„Most lépünk át abba a jogi szakaszba, amely a védelemnek kedvez” – hangsúlyozta Soffer. A védelem eddig hallgatott, ugyanis nem álltak rendelkezésre azok az információk, amelyeket az ügyészségnek hétfőn fel kell fednie. Ettől kezdve viszont Strauss-Kahn ügyvédjei ellentámadásba fognak lendülni – tette hozzá.

Cameron Diaz a vad, állatias szexet kedveli

cameron_diaz_drogos_kurva_voltCameron Diaz 13 évesen már drogozott és pornózott. Most a nyuszis magazinnak adott interjújában meghökkentő vallomást tett: elárulta, hogy az igazán vad, állatias szexet kedveli, és különös vonzalmat érez a nők iránt is. Nem csoda, hisz már fiatalon szadómazó pornóban szerepelt.
– Számomra a szex és a szerelem két különböző dolog! Egy nővel például simán ágyba bújok, és ettől még nem érzem magam leszbikusnak – nyilatkozta Cameron a világ első számú férfimagazinjának.
Az interjú során a szőkeség azt is megosztotta a rajongókkal, mitől őrül meg igazán a hálószobában: – Az állatias szex a mindenem! Teljesen beindulok attól, ha a férfi igazán férfi, én pedig eljátszhatom a gyenge nőt – mesélt hálószobatitkairól a sztár, aki még kedvenc szexuális fortélyairól is beszámolt alapnak, akinek a főszerkesztője végül nem járult hozzá a pikáns részletekkel teletűzdelt teljes interjú leközléséhez a rajongók legnagyobb bánatára. Ám Diaz kisasszony jelenleg egyedülálló, és rendkívül élvezi, hogy csak saját magával kell foglalkoznia.
Cameron Diaz életrajz: Az 1972. augusztus 30-án Long Beach-en, Kaliforniában született Cameron Diaz élete semmiben sem különbözött,bármely más amerikai lányétól. Természetesen azonban, egyedülálló szépségével kitűnt a többiek közül. Cameron apja, Emilio egy kubai származású amerikai, brigádvezető volt a California Oil Company-nál. Anyja, Billie, aki német, amerikai és angol származású volt, import-export ügynökként dolgozott. Cameron Long Beach-en nőtt fel testvérével, Chimene-nel.
Mint kortársai, Cameron is állandóan modern zenét hallgatott és játszotta a kemény csajt. De serdülőkora közepétől fogva, Cameron hollywoodi partikra kezdett járni és reggelig kimaradt otthonról. Bulizós korában vetett véget Cameron egy jó kapcsolatokkal rendelkező férfival folytatott szerelmének, aki megváltoztatta volna az életét.
Jeff Dunas vette észre Cameront az egyik ilyen buli alkalmával és felajánlotta neki, hogy bejuttatja az Elite Modellügynökséghez. Bár Cameron először gyanúsnak találta az ajánlatot, elvette a férfi névjegykártyáját és sokáig egyeztett szüleivel és barátaival.
Miután elhagyta Long Beach-et, modellként beutazta a világot, és olyan magazinok címoldalán tündökölt, mint a Mademoiselle és a Seventeen. 21 évesen azonban Cameron visszatért Kaliforniába. Annak ellenére, hogy továbbra is modellként dolgozott, tudta, hogy többet szeretne elérni. 1994-ben elhatározta, hogy részt vesz a gumiarcú Jim Carrey főszereplésével forgatott Maszk c. filmben eljátszandó rövid szerepre kiírt meghallgatáson. Bár semmilyen színészi gyakorlata nem volt, Cameront választották a film női főszerepére.
Bár Cameront választották a Mortal Kombat c. film főszerepére is, melyhez el kellett sajátítania a harcművészeteket, a csuklója megsérült és búcsút mondhatott a filmnek. Viszont a Maszk c. film után olyan sok kritikát kapott, hogy Cameron tökéletesíteni szerette volna színészi képességeit, tartózkodva a potenciális kasszasikerektől és inkább az olyan alacsony költségvetésű filmekre koncentrálva, mint Az utolsó vacsora, Féktelen Minnesota Keanu Reeves-szel, vagy a Head Above Water, melyben Harvey Keitel feleségét játszotta.
Amint Cameron megérezte, hogy elérte színészi képességei csúcsát, visszatért a nagy filmekhez, s főszerepet vállalt az Álljon meg a nászmenet c. filmben, amelyben Julia Roberts-szel játszott együtt. The National Association of Theater Owners (NATO) ekkor ismerte el mozisikereit és őt választotta a Jövő női sztárjának.
Nem sokkal ezután, megint csak sikert aratott Az élet sója c. filmben Ewan McGregor partnereként. Sajnos, a filmet nem fogadta ilyen örömmel a kritika.
Cameron igazán nevet magának a mára már emblematikussá vált szerepével szerzett a Keresd a nőt c. filmben, melyben partnerei Ben Stiller és Matt Dillon voltak. Bár Cameron majdnem három évig együttjárt Dillonnal, akivel a filmforgatáson ismerkedett, a párocska nemrégiben szétvált. Nemrégiben Cameron főszerepet játszott Al Pacinoval az Any Given Sunday c. filmben, John Cusack-kal a John Malkovich – menetben (melyben alig ismerhető fel), legutóbb pedig a Charlie angyalaiban alakított nagyot a hasonlóan csinos Drew Barrymore -ral és Lucy Liu-val.
[Babes] Sztárok akik pornóval kezdték – Victoria”s Secret modellek is  ribancok – Cameron Diaz tengerparti képek – Modell képek

Vad játszadozások

Egyik este láttam egy szexfilmet, amiben a főszereplő nő egy dominát játszott. Nagyon felizgatott, ezért elhatároztam, hogy meglepem én is a páromat.
Elmentem egy szex shopba és megvettem a szükséges kellékeket. Este már teljes készültségben vártam haza. Egy nagyon szexi szegecses bőrszerkó volt rajtam, fekete harisnyatartóval. Míg meg nem jött a párom játszadozni kezdtem magammal. Simogatni kezdtem a mellemet, miközben a lovaglópálca végén található kis bojttal a csiklómat simogattam.
A testemet jóleső bizsergés öntöttel el. Még jobban felizgatott, hogy közben néztem magamat a tükörbe. Ahogy izgattam magamat puncim egyre jobban kezdett benedvesedni…
Már teljesen átadtam magamat az élvezeteknek, amikor megérkezett Laci, a barátom. Nagyon meglepődött először, de kacér mosolya rögtön elárulta, hogy tetszik neki amit csinálok. Odalépett hozzám, szenvedélyesen megcsókolt, majd letérdelt elém és a csiklómat kezdte el cirógatni. Ezután leültem a tűzpiros kanapénkra és lassan kihámoztam kemény farkát szűk nadrágjából.
Számba vettem formás péniszét és nyalogatni kezdtem. Először csak a nyelvem hegyével cirógattam, majd tövig bekaptam és erősen szopni kezdtem. Laci hangos nyögdécselésekbe kezdett. Farka egyre jobba feszült a számban. Ekkor én kezembe fogtam golyóit és masszírozgatni kezdtem. Pénisze egyre jobban kezdett el lüktetni, ekkor ő belemarkolt a hajamba, majd izmai megfeszültek és a számba lövellte spermáját. Ez teljesen begerjesztett…
Élvezettel kezdtem el lenyalogatni lankadozó farkáról nedvei, miközben ő már a puncimmal foglalatoskodott.
Nekitámaszkodtam a kanapé támlájának, ő alám feküdt és fürge nyelvével elkezdte lefetyelni a puncimat, miközben az ujját a hüvelyem belső falát izgatta. Annyira jól csinálta, hogy pillanatok alatt a fellegekben jártam, testem minden porcikája remegni kezdett, majd egy hatalmas sikoly kíséretében éltem át életem legfantasztikusabb orgazmusát….

Copperfield megúszta a szexuális erőszak vádját

David Copperfield megúszta a vádemelést a szexuális erőszak miatt ellene indított ügyben. A vádaskodó ellen egy másik ügyben prostitúció miatt indítványozott vizsgálatot a rendőrség. A világhírű illuzionistát egy 23 éves modell jelentette fel azt állítva, hogy 2007 júliusában Copperfield meghívta a Bahama-szigeteken fekvő magánszigetére, és szexuális erőszakot követett el rajta. Mint mondta: egy alkalommal a víz alá nyomta a fejét, hogy szexuális együttlétre kényszerítse. Tovább a teljes cikkre

Véletlenül a szomszéd férfit szoptam

Pár éve ezelőtt családi életet éltem első férjemmel, aki egyébként rendes férfi volt, csak egy kicsit túlzásba vitte a tradícionális életvitel szabályait. Persze, ennek voltak jó oldalai is. Elszánt, és kitartó ragaszkodása jelentéktelen dolgokhoz viszont néha kibírhatatlan volt. Mégis, aránylag rövid idő alatt megszoktam őket, talán mert voltak, amelyek némileg oldották a feszültséget.
Ilyen volt a Mikulás ünnepség, amire meghívtuk a szomszéd házaspárt is – akiknek már voltak gyermekeik, – hogy tartsuk együtt a Mikulás ünnepséget a négy gyermeknek és persze magunknak is. Ahogy besötétedett, a férfiak elúntek, még igazán mi sem tudtuk, mire is készülnek. Fél óra sem telt bele, mikor beállított három Mikulás. Tudtuk, hogy a mi férjeink azok, de nem tudtuk, hogy melyik-melyik, mert rendkívűl jól sikerült a Mikulás jelmez, még sejtésünk sem volt. A gyerekek el voltak varázsolva az ajándékoktól, a három Mikulás és a szomszéd asszonyom játszottak velük. Én a konyhába mentem, elkészíteni a hidegtálakat. Egyszer csak érzem, valaki benyúlt a szoknyám alá. Mivel Mikulás ruhában volt, meg voltam győződve, hogy a férjem. Kicsit meglepett ugyan, mert nem nagyon szokott ilyet csinálni, de azért jól is esett, ahogy izgatni kezdte a csiklómat.
Felemelte a szoknyám, és lehúzta a bugyimat. Mögém térdelt, és nyalni kezdte puncim. Már alig tudtam a hidegtálra figyelni, úgy felizgatott. Mélyen bele nyalt a puncimba, azután a nyelve hegyével kalandozott a csiklómon, és néha a fenekembe is betévedt. Nem bírtam tovább, felállítottam, benyúltam a köntöse alá és kivettem a farkát, ami már kőkemény volt, és határozottan úgy éreztem, hogy a szokottnál jóval nagyobb. Letérdeltem, és szopni kezdtem. Általában ilyenkor behunyom a szemem, hogy átadjam magam az élvezetnek, de most valami nem hagyott nyugodni.
Miközben nagy élvezettel szoptam a Mikulás farkát, elhúztam a köntöst, és meghült bennem a vér. Ez a Mikulás, nem a férjem, hiszen boxer alsó volt rajta, ő pedig sohase húz fel ilyet.

Azonnal abba akartam hagyni a cumizást, de meggondoltam. Fontos nekem tudnom, hogy valamelyik szomszédom farkát szopom? Hihetetlen izgalom fogott el. Felálltam, letoltam a bugyim, és odatartottam neki a fenekem. Nem sokat tétovázott, azonnal bedugta a farkát a puncimba, és kefélni kezdett. Most már egészen biztos, hogy nem az én férjem – gondoltam – így ő sajnos nem tud dugni. Már az sem érdekelt, hogy bele könyököltem a hidegtálba. Óriásit élvesztem, ráadásul nem is valami diszkréten. Csoda, hogy kinn nem hallották meg. Megfordultam, és elkaptam a farkát, ami abban a pillanatban sült el, beterítve vele püspöklila kosztűmömet, jobb vállától a bal térdemig. Én még ennyi spermát soha sem láttam előtörni egyetlen farokból sem.
Meg is ijedt a Mikulásom, és kisurrant a konyhából, én pedig igyekeztem rendbe tenni magam. Átléptem a hálóba egy másik ruháért, hát mit látok? A nagy franciaágyunkon az egyik Mikulás éppen Petrát keféli, a jobb oldali szomszéd asszonyt. Szerencsére nem vettek észre, így vissza akartam lépni, amikor szemet szúrt a Mikulás letolt gatyája. Igen, a férjem volt. Elkapott a kíváncsiság. vajon, más nőkkel, hogy csinálja?
Beálltam az ajtó mögé, és kukkoltam. A szomszéd asszonyom lábai a férjem nyakában voltak, széles, de formás feneke velem szemben. Fölötte pedig a férjem szőrös feneke mozgott ügyetlenül. Azután gyorsítani kezdtek, és kezdték felvenni egymás ritmusát. Láttam, hogy a farka ki-be jár Petra puncijában, és hallottam a hangokon, hogy nem sokára mindketten elélveznek.
Visszalopakodtam a konyhába, és inkább igyekeztem eltüntetni magamról a száradó sperma foltokat. A gyerekek hamar elálmosodtak, lekellett őket fektetni. Hatan maradtunk: a még mindig beöltözött Mikulások és mi, asszonyok. A bóléstál teljesen kiürült, előkerült egy üveg Cinzano, és a hangulat emelkedett, mármint a miénk, mert a fiúk meg se szólaltak.
Elkezdtük izgatni őket: széttettük a lábunkat, hogy belássanak a szoknyánk alá, levettük a blúzunkat, hátha megszólalnak. Pont erre vártak. Izgalmas játék kezdődött. Mindegyikünk kiválaszott egy-egy Mikulást, és ott a nappaliban, egymás előtt fergeteges dugásba kezdtünk. Szerintem titokban mindegyikünk abban reménykedett, nehogy a férjét válassza. Felesleges aggodalom volt, mert mindenkire sor került. Sorba keféltek minket, azután a három férfi egyszerre elégített ki mindegyikünket. Előszőr ijesztő volt a három férfi, de hamar bele jöttem, és remekül éreztem magam. Az egyik Mikulás hanyatt feküdt, én bele ültem a farkába, a másik kettőt pedig felváltva cumiztam. Nagy meglepetésemre a férjem egyszer csak a hátam mögé lépett, és a fenekembe dugta a farkát. Illetve csak próbálkozott, mert végül az egyik szomszédom dugta be az övét. Nem tudom, mit érezhetett szegény, mikor látta a két szomszédja farkát a felesége fenelében, és puncimban ki-be járni. Nem tudom, de akkor nem is érdekelt, mert hamarosan elélveztem. Méghozzá úgy, ahogy azóta is csak igen ritkán. Nem is tudom, a Mikulások hogy tudták végig csinálni, de kielégítettek mind a hármunkat.
Így, jutalmul kisorsoltuk, és a szánkkal elégítettük ki őket. Én azt a szomszédomat kaptam, aki a konyhában meglepett, és nem is bántam. Elkezdtem szopni a farkát olyan izgatóan, olyan kéjesen, hogy már az elején alig tudta tartani magát. Azután hármuk közül ő ordított fel elsőként, és tele lőtte a számat spermával, de úgy, hogy tényleg majdnem az orromon jött ki. Mikor kihúzta a számból, az utolsó spriccelést a melleim kapták. Fél szemmel láttam, ahogy a férjem is nyúszítve élvez Magdi szeme közé, és fejét hátra vetve rázza ki az utolsó cseppig.
Hogy Petra mit csinált a szomszédja farkával, azt nem lehet tudni, mert amikor mi végeztünk, ő már javában babusgatta a szárazra nyalt falloszt. Valószínúleg kiszopta, és lenyelte az utolsó cseppig.
Kitúnően sikerült ez a nap, és sok mindenre jó volt. Például arra, hogy attól kezdve rendszeresen látogasson Magdi férje… vagy Petráé. Attól függ, mihez volt kedvem.
Nem bántam volna, ha a férjem is ellátogat a szomszédba, de sajnos ő csak Mikulásnak volt igazán remek.
Egyik este, mikor belépett a hálószobába, boxer alsó volt a kezében – kié ez? – kérdezte. Egy pillanatra zavarba jöttem, de azután kivágtam magam.
– A Mikulásé – válaszoltam. Nem szólt semmit, csak félre dobta, és egy hét múlva beadtuk a válópert.
[Történetek]

Szeretkezés a meccsen

Ah… az elélvezés határán vagyok mind gondolatban, mind pedig a valóságos szeretkezésben. Futball mecccsen vagyunk, és nagyon hideg van. Öten kucorgunk egy gyapjútakaró alatt. Hírtelen felugrunk, hogy lássuk, ahogyan a csatár a kapu felé rohan. Ahogy ő fut a pályán, úgy fordultunk egy testként mi is, tekintetünkkel követve mozgását, kiabálva az izgalomtól. Közben az egyik férfi -nem tudom ki-, mert izgalmamban nem merek hátra fordulni, valahogy közelebb került a hátam mögé.

Egyre hangosabban kiabálok, és ő visszhangként felel rá, nyakamban érzem forró leheletét. Érzem erekcióját a nadrágján keresztül, ahogy jelzi egy érintéssel, hogy fordítsam felé jobban a csípőmet.
Ahogy a fiúk közelednek a kapu felé, mi is arrafelé fordulva nézzük őket. Mindenki az őrület határát súrolja. Érzem, már kivette farkát, és az benn van a lábaim között. Lyukat tépett a harisnyanadrágomon a miniszoknyám alatt, és én hangosan kiabálok, ahogy a gólvonal felé közelednek a játékosok

Föl-le ugrálunk, és nekem feljebb kell emelnem a lábamat, hogy a mögöttem lévő padon megtámasszam magam, és így az ismeretlen férfi mögöttem be tudja csúsztatni.
Dúlöngélünk, hátba veregetjük egymást, és ő hátulról átkarolja a vállamat, hogy tartani tudjuk a ritmust. Már teljesen bennem van, mélyen fölfelé, mintha fel lennék nyársalva. Te jó isten, úgy érzem, a torkomon jön ki.
Rohanj, gyerünk, gyerönk, üvöltjük torkunk szakadtából, a többiek indulatait is egyre jobban felforrósítva, miközben érzem, hogy akárki is ez a férfi, egyre keményebb lesz bennem. Egyre mélyebbre, egyre magasabbra nyomja belém minden ugrással a farkát, miközben a csatár éljenzése szeretkezésünk ritmusa, és körülöttünk mindenki drukkol. Minket is, akárcsak a csatárt, segítenek a gól felé. Nehéz a kettőt elválasztani már, a csatár az utolsó negyedben jár, most minden rajta áll. Mi is őrülten felgyorsulva haladunk a cél felé.

Én egyre jobban bevadulok, csaknem eszemet vesztve kiabálom a csatárnak, hogy rúgja be, hogy együtt haladjunk át a vonalon, …és a férfi mögöttem morog és üvölt, ahogy a gyönyör görcsében rándulunk össze.

A csatár berúgja, és én… felébredek.

Extrém, bizarr, pár hirdetések

mistressMagda úrnő: Perverz hajlamú fiatal, tapasztalt domina vagyok. Szeretnélek kikötözni, megalázni, kalodába zárni, leköpködni, szádba pisilni, az arcodba kakilni. Gyengéden nőnek öltöztetni, kifesteni, durván megerőszakolni. Farkadat megkínoznám, megkatéterezlek. Pórázon vezetlek, talpamat kell nyalnod, majd sötétkamrámba bezárlak. Megalázó orvosi vizsgálatokat is végzek rajtad. Herezacskódat szétrúgnám, majd spermádat lefejem, és ételmaradékommal együtt megetetem veled. Várom szolgáimat és játszótársaimat kortól és testalkattól függetlenül.

Kátja: Alárendelt szerepre vágyó, nőies, fital, dundi, uralást igénylő hölgy vagyok. Szeretem a megalázast, kötözést, pálcázást, melleim kínzását, a kaloda okozta kínokat. Bármilyen fetishez kapcsolható perverz, bizarr ötlet megvalósítható. Dominus fazonú, férfias, határozott, lélekre figyelő, lelki megalázást adni képes, sármos, jóképű, 45 év körüli, jó testű, ápoltságra igényes, empatikus készséggel bíró, budapesti uramat keresem, akit alázattal szolgálni tudnék.

Linda szolga: Extraduci, 30-as, pesti, szép arcú, nagy mellű, kikötözést imádó, mazó lány vagyok. Keresem azon partnereimet, akik tudják, milyen a jó S/M sex… kötél, korbács, kényszer francia, ökölszex, kaloda, tűk. Szereted? Én igen. Tudod a dolgod? Vágyom egy kemény kezű, nagy öklű, igazán brutál férfire, aki megtanít engedelmes viselkedésre, alázatos franciára.

Zoli hajfetish: Sziasztok! Zoli vagyok: 33/169/70, pesti férfi, akinek erekciót okoz egy szép, dús női hajkorona látványa. Minden vágyam, hogy csinos, hosszú hajú hölgyekkel ismerkedjek, akik szeretik, ha kényeztetik őket, főleg hosszú hajkoronájukat. Szívesen fésülgetem, mosom, becsavarom, fonom, szárítom. Gyengém a szép, hosszú, női haj. Ha szeretnéd, fodrászként is megmutathatom tudásom, közben persze elélvezek. Ha megengeded, szívesen élvezek arcodra, hajkoronádra, ez nagyon izgaztna.

Emil szolga: Únőm szolgálatra jelentkezem! 31 /1887/72 férfi vagyok, ápolt, igényes, alázatos, pesten élek. Szeretném Úrnömet szolgálni, minden kivánságát, parancsát teljesítem. Szívesen nyalogatom vörösre festett lábujj körmeit, fújom a lakkot, míg az meg nem szárad, alázattal. Legyen bizzar, vagy perverz a kérése, megteszem. Takaritok mezítelenül, vagy kis kurvája lennék, megkínozhat, megalázhat. Mindezeket csak alázattal megköszönöm Úrnőmnek.

Sarolta és Kálmán: Mi 33/172/58 és 26/178/78 paraméterekkel rendelkező pár vagyunk. Vidámak, ápoltak, minden izgalmas dolgot kedvelünk. Értékeljük és gyakoroljuk a hosszú és tartalmas szeretkezéseket, többször egymás után. Megbízhatóak, ápoltak, korrektek, Budapestiek vagyunk. Hosszú távon gondolkodunk, találkahely megoldott. Keresünk egy párt, lehetőleg bisexuális hölgy taggal. Legyetek borotváltak, 20-35 közöttiek, ápoltak, igényesek, nem ducik.

Lányok szexre: www.szex-partner.hu

Iza szüzessége, avagy engem is megbasztak

A napokban, mikor elmeséltem, hogyan veszítetem el szüzességemet, előkerült egy régi barátnőm: Izabell. Én Izának nevezem. Felhívott, mondta, hogy átjönne beszélgetni egy kicsit. Örültem neki, bár meglepett, mert Iza három csodálatos gyermek anyukája, példásan neveli őket, aktívan sportol mellette. Inkább én szoktam meglátogatni, mivel kevés szabadideje van. Kicsit irígykedve néztem ilyenkor, milyen szép családi életetet élnek. Most azonban sejtelmes volt a hangja, és ragaszkodott ahhoz, hogy ő jön át. Vettem egy üveg pezsgőt, és vártam.

Jó barátnőm volt, úgy tudtam, nincs egymás előtt semmi titkunk. Mint kiderült, Iza a megleptések asszonya. Megérkezett, épp hogy köszöntöttük egymást, látszott rajta, hogy határozott céllal jött. Mondta: van egy titkom, amiről nem tudsz. Mivel olvastam szüzességed elvesztésének történetét, úgy érzem, itt az ideje, hogy elmondjam neked. Szívesen meghallgatom – mondtam -, de ő már el is kezdte. Még általános iskolába jártam, mikor elveszítettem a szüzességem.
Nem átlagos történet, nem is szívesen gondolok vissza rá, de már túl tettem magam rajta régen, és ami azt illeti, még talán hasznom is lett belőle. Igazi prosti lett belőlem, vagy kurva – ha ez jobban tetszik, olyan kurva, akiért sorban álltak az emberek, és aki a legdrágább volt a környéken. Szóval, mikor ez az eset történt, még csak tizenhat éves voltam, jól fejlett, csinos kislány, kőkemény, növésben lévő cicikkel, amelyeket büszkén viseltem, talán még az átlagnál egy kicsit kihívóban is.
Egy külvárosi kerületben éltönk, ahol nagy hagyománya volt az alkalmi szexnek. Csak úgy nyúzsögtek a prostik. Aránylag jó fejek voltak, némelyikükkel összehaverkodtam, és haza felé meg-meg álltam beszélgetni velük. A legközelebbi kapcsolatban Lüssy-vel voltam, aki talán úgy huszonöt éves lehetett, és jó szövege volt. Volt egy fiúja is, aki mindig a közelében lógott, és aki egy idő után igen furcsán nézegetett. Jóképű hapsi volt, a hosszú fekete haja lófarokba volt kötve.
Mindig nagyon menő cuccokban járt, az aranyak pedig fürtökben lógtak rajta. Nem is tudom, hogy igazából nem miatta jártam-e egyre sűrűbben le az utcára Lussyhez. Egy alkalommal, mikor Lussynek szobára kellett mennie, dumálgatni kezdtünk Charlyeval.

Nagyon kedves volt hozzám, adott egy vékony arany nyakláncot, és meghívott egy Coca-Colára. Teljesen bele zúgtam. Megbeszéltünk egy randit másnapra, de nem az utcán, egy távolabbi helyen, nehogy észre vegyenek a szüleim.A randira kocsival jött, és elvitt a lakására. Semmi rosszra nem gondoltam, elmentem volna vele a világ végére is, ha kéri. A lakása marha klassz volt. Megmutatott mindent, a fürdőszobát is, ahol márvány medence volt kád helyett.
Azt mondta, ha jól viselkedem, akár ide is költözhetek hozzá, és olyan gazdag lehetek, amiről eddig nem is álmodtam. Azután megérkeztek a barátai. Az egyik egy kövér, kopasz, durva pali, a másik meg egy szakadt külsejú, fogatlan, ötven körüli hapsi volt. A kedveskedésnek itt vége szakadt. Mondta, most le kell feküdnöm a barátaival, és vele is, ha azt alarom, hogy megbízzon bennem.

nagyfaszuBe kellett bizonyítanom, méltó vagyok arra, hogy pártfogásába vegyen. Én természetesen nem akartam, és igazából nem is vettem komolyan, csak vihogtam rajta egészen az első pofonokig. Akkor aztán kétségbe estem, és el akartam szaladni, de lefogtak és levetkőztettek. Kiabálni kezdtem, de csak nevette:
– Itt úgy sem hallja senki. Ha valaki hallaná is, nem merne, vagy nem tudna segíteni.
Levették a ruháimat, és a kopasz, meg a másik lefogtak. Charlie elővette a hatalmas farkát, és a képembe röhögve közölte velem, hogy most megtudom, mi az igazi élvezet. Akkora farka volt, mint egy lónak, és amikor benyomta a puncimba, azt hittem, szétrepedek. Iszonyú fájdalmat éreztem, és úgy üvöltöttem, mint akit nyúznak. Őt ez azonban egy cseppet sem érdekelte, sőt, talán még izgatta is.
Tövig belém nyomta a farkát, éreztem, ahogy valami meleg szivárog a puncimból, majd végigcsorog a fenekemen. Késóbb tudtam meg csak, hogy vér volt. A kezdeti fájdalom lassan enyhült, de ahogy egyre gyorsabban döfködött a farkával, még mindig nagyon fájt. Aztán egyszer csak kirántotta a farkát, és a kezével elkapta, mint valami locsolócsövet, és felordított. Sugárban tört ki belőle az ondó, rá a hasamra, a meleimre, még az arcomra is jutott belőle. Bár nagyon meg voltam rémülve, ez mégis, mintha jól esett volna. Azóta is imádom, ha beterítenek friss, forró ondóval. Igen ám, de akkor ezzel még nem volt vége, mert Charlye után jöttek a barátai, akik szépen, sorban megdugtak. Igaz, ez már nem fájt annyira, mert az ő farkuk, még csak meg sem közelítete Charlyét. Főleg a kopasznak, akkora kukija volt, mint egy törött nyers virsli. Amíg ők dugtak, Charlye a számba nyomta a farkát, és rám parancsolt, szopjam addig, míg újra meg nem dagad. Azt hiszem, háromszor dugtak meg mindannyian, és közben mindegyiket a számmal is izgatnom kellett.
Ezt a napot nem felejtem el, – mondta Iza, mint ahogy Charlyet sem, hiszen félév műlva már neki dolgoztam. Bunkó volt, durva, de kefélni, azt istenien tudott…Hát ennyi a történetem, mondta könybe lábadt szemmel.