A minap egy olyan felvetést olvastam, ami szerint a különböző szexuális fétisek, melyekért a férfiak rajonganak, úgy mint pl. a női láb és ennek csipkés ésvagy tűsarkú kellékei, de nagyon jó példának bizonyul a felcsatolható pénisz vagy egy egyszerű vibrátor, melytől hátsó támadást várnak a nőktől (határozottan heteroszexuális létükre!), mind a kasztrációs félelmeik szüleményei. Plusz ebből fakadóan nem mások, mint péniszpótlékok. Először nagyon nagy butaságnak tartottam, de nem feltételnül az. Az első problémám az volt, hogy nőként túl sok férfiak által a női testen favorizált kiegészítő hat rám izgatóan. Aztán rájöttem, hogy én erre büszke vagyok, hogy imádom, hogy ezzel a férfiak zömének érdeklődését felkeltem, hogy pont azzá válok a közös rajongás révén, amit ők akarnak. Úgy, hogy tudom, hogy a nők többsége nem foglalkozik ilyesmivel, vagy megpróbálja magára erőltetni, de képtelennek bizonyul rá. És nem érti, a férfi miért kér tőle ilyesmit, és nem értik miért nem jó a szex vagy, hogy miért nincs szex. Csak akkor felmerül a kérdés, hogy mit akarok túlkopmenzálni azzal, hogy péniszpótlékokba bújok. Miért gondolom azt a fehérnemű bolt előtt elhaladva, hogy kéne még egy új harisnya, vagy bármi csipke és már nem is tudok szabadulni a gondolattól. De mivé tesznek a göncök? És pláne mennyi ideig tesznek azzá… Korábban is elbizonytalanodtam már sokszor, hogy pontosan mi az, amit mondjuk a fűző jelent számomra, illetve, hogy számomra van- e jelentése, vagy jelentőssé akarom tenni a testem