Kleopátra nem volt szép, Casanova is szerelembe esett életében egyszer, Sissi királyné pedig maga szerzett ágyast férje, Ferenc József számára. Íme néhány meglepő tény a híres szeretőkről, akiket Károly herceg és felesége, az évtizedekig szeretői státuszra kényszerült Camilla Magyarországra jövetele apropóján szedtünk sorba. Házasságon kívüli titkos szerelmi kapcsolat. Akadnak, akik akkor találnak rá életük nagy szerelmére, amikor az már házas, ám hajlandók akár évtizedekig is a boldogságra várni, mások azonban egyik szeretőjük karjából bújnak a másikba. Mondhatnánk: ahány ágy, annyi szokás.
Henriette Casanova igaz szerelme: A nagy szívtiprók közül alighanem Giacomo Casanova kívánkozik az élre. A világ valaha élt leghíresebb csábítója volt: a bók, a széptevés és a humor nagymestere, akinek se cseléd, se arisztokrata nem tudott ellenállni. Hét nyelven beszélt, plusz a nők nyelvén – utóbbin ellenállhatatlanul. Az 1725-ben született hivatásos szerető a szerelembe volt szerelmes, vagyis inkább a lángolásba, a hódításba, ha úgy tetszik, a női nembe. Egyik ágról szállt a másikra, meghódított, majd kíméletlenül eldobott szeretőit gyakorta a legmélyebb kétségbeesésbe taszítva. Egyszer az életben azonban a 73 évesen teljes magányban, egy csehországi vár könyvtárosaként elhunyt Giacomo szíve is őszintén lángra lobbant. Henriette (csak ennyit tudunk a hölgyről) férje bántalmazásai elől menekült Franciaországból Velencébe, és ott Casanova ágyasa lett. És talán egyetlen igaz szerelme, ám ezúttal a hölgy hagyta faképnél Casanovát. Henriette, talán attól tartva, hogy a nagy szívtipró előbb-utóbb ráunna, egy hajnalon örökre kilépett hálószobájuk ajtaján, búcsúüzenetként gyémántgyűrűjével ezt karcolva a tükörbe: „Henriette-et is elfeleded egyszer”. De nem így történt.
Mata Hari  a filozofikus kurtizán: A hölgyek között is feljegyzett a történetírás jó néhány vérbeli csábítót. Némelyikük kurtizánként boldogult, mások azonban előkelő szalonok gyakori vendégeként szerezték újabb-és újabb skalpjaikat, és akad közöttük olyan, aki kifejezetten a művészvilág legnagyobb alakjainak ágyába vágyott. A holland származású, egy sikertelen házasság után azonban önmagát indiai hastáncosnak kiadó Mata Hari szédületes kurtizánkarriert futott be, ám szerencsétlenségére kitört az első világháború, amely során – az ágyban igen sok információhoz hozzájutó hölgy – kémkedésbe fogott. Csakhogy ezt is szélkakas módjára tette, aminek nem lehetett más következménye, mint a lebukás, és a halálos ítélet. A könnyűvérű Mata Hari állítólagos utolsó szavai azonban a keleti filozófusok bölcsességeit idézik. Kivégzése (1917. október 15.) előtt állítólag így szólt a katonákhoz: „A halál semmi, és ami azt illeti, az élet is. Meghalni, aludni, eltűnni a semmibe, mit számít ez? Minden csak illúzió.”
Erzsébet királyné kiszolgálta férjét: Kevéssé híres történet, ám, annál érdekesebb eset, ami Ferenc Józseffel megesett. Az ötödik ikszet taposó császár oldalán az 1870-es évek közepe felé Erzsébet királyné már nemigen kívánta teljesíteni házastársi kötelezettségeit. Éppen ezért „dublőzt” keresett maga helyett – és talált. Mégpedig egy korabeli színésznő, bizonyos Schratt Katalin személyében. A császár nemcsak hogy elfogadta a felesége teremtette helyzetet, de állítólag bele is szeretett az érzéki Katalinba, akivel, a fennmaradt források szerint a királyné kifejezetten baráti viszonyt ápolt. Olyannyira, hogy bizonyos esetekben a császári pár legkisebb gyermekével kiegészülve négyesben járták a nyaralóhelyeket.
Aurore Dupin a férfi, aki nőként hódított: Az irodalomtörténet egyik legrejtélyesebb figurája George Sand, akinek regényeiért a 19. században rajongott a kortárs publikum. A férfiúi név azonban vérbeli nőt, egyben botrányos életű szeretőt rejtett: Aurore Dupin 1804-ben Párizsban látta meg a napvilágot. Kora ifjúságában is kitűnt nembéli társai közül, és a női egyenjogúságért a végletekig kiálló igazi kékharisnya lett: nadrágot viselt, cilindert hordott, tüntetőleg szivarozott és mindeközben falta a férfiakat. Szeretőinek száma több tucatnyi, közülük azonban csak a leghíresebbeket őrizte meg a művészettörténet. A férfinéven ismertté vált hölgy Dumas, Balzac, Flaubert, Heine, Stendhal, Liszt Ferenc ágyában egyaránt megfordult, Frédéric Chopinhez pedig hosszú éveken át tartó szoros kapcsolat fűzte. Csoda-e, hogy a novellákat, színdarabokat és regényeket egyaránt az utókorra hagyó, 72 évesen meghalt Sand sírjánál a francia írófejedelem, Victor Hugo is beszédet mondott?
Madame Pompadour a leghíresebb királyi szerető: Épp itt az ideje, hogy a királyi ágyasokról is szót ejtsünk. Egy valamire való uralkodó ugyanis nem is létezhetett szeretők nélkül. Az egyik jött, a másik ment; az egyik felemelkedett, a másik eldobott szajhaként a társadalom aljára süllyedt. A közös emlékezet azonban csak néhányuk nevét őrizte meg. Közülük is a leghíresebb királyi szerető talán Madame Pompadour, aki XV. Lajost boldogította, míg meg nem halt. Jeanne-Antoinette Poisson kisasszony 1721-ben látta meg a napvilágot, és már születése körül sem volt minden rendben. Állítólagos vér szerinti apja 1725-ben fogadta őt örökbe. Huszonnégy éves, amikor egy maszkabálon kurtizánként „feltálalják” XV. Lajosnak, aki éppen előző hivatalos szeretőjét gyászolja. A király azonban azonnal heves érzelmekre lobban az ekkor már egy házasságán túljutott hölgy társaságában, akit később hivatalos szeretőjévé és Pompadour márkinőjévé tesz. Jeanne-Antoinette hatalmas befolyásra tesz szert, nemcsak riválisait tartja ravaszdi praktikákkal távol az uralkodótól, de még a nagypolitikai kérdésekben is tanácsokat osztogat. Ám sorsát ő sem kerülheti el. Húszévnyi tündöklés után 1764-ben hirtelen ágynak esik, és három hét betegeskedés után eltávozik az élők sorából. Alig múlik el egy-két hónap, és a király (akinek legalább 15 hivatalos szeretője volt élete során) immár Madame du Barry oldalán vigasztalódik. Hogy is mondja a francia: C’est la vie (ilyen az élet). Vagy még inkább: C’est l’amour (ilyen a szerelem).
Camilla Parker kontra Diana: Ha már a királyi családokat említjük, VII. Edward is beírta magát a híres szeretőket tartó kékvérűek nem létező enciklopédiájába: Viktória királynő fiának (egyik?) ágyasa ugyanis nem más volt, mint Alice Keppel. Hogy ez a név nem mond semmit? Nem csoda. Ha azonban eláruljuk, hogy az illető hölgy nem más, mint Camilla Parkers Bowles anyai dédnyagyija, akkor azért rögvest izgalmassá válik a helyzet. Hiszen Camilla Parkers a brit trón első számú várományosának, a nemsokára hazánkba látogató Károly hercegnek a felesége. S ha valaki, hát Camilla megszenvedett e címért. Az akkor még ifjú hölgy 1971-ben, egy lovaspóló-mérkőzésen találkozott Károllyal, és a két intelligens fiatal egymásba szeretett. Ám az etikett nem tette lehetővé házasságukat, így Camilla Andrew Parker Bowles felesége lett, míg Károly herceg elvett egy elbűvölő személyiségű, ám intellektusában, természetében abszolút nem hozzá illő nőt: Diana Spencert. Házasságuk konfliktusok és válságok sorozatát hozta, s csupán egyetlen dologban értettek egyet: két fiukat a legjobb nevelésben kívánták részesíteni. Diana 1997. augusztusában bekövetkezett tragikus halála megnyitotta a reményt a szerető, Camilla Parker számára, hogy immár hivatalosan is összekösse életét Károllyal. Ám a hivatalos frigyre nyolc évet kellett várni. Ekkorra már lecsendesült a Camilla iránti népharag, és a királyi család is megenyhült. 2005. április 9-én, amikor az „ifjú pár” kilépett a windsori Szent György-kápolnából, akkor mögöttük immár mosolyogva lépkedett a királynő és férje, Fülöp herceg, valamint az immár felnőtté vált Vilmos és Harry, sőt, Camilla két ugyancsak felnőtt gyermeke, Tom és Laura is. Így aztán, amikor március közepén a trónörökös hazánkba látogat, immár a feleség jogán sétálhat mellette a modernkor egyik leghíresebb (volt) királyi szeretője. (Bors)
[Gamemaster]