A főváros beszállt a szex és horroriparba

Egy kis emlék a múltból: Port Ferenc és Demszky Gábor másképp csinálja… A főváros beszállt a szex- és horroriparba – az önkormányzati tulajdonú Budapest Film Zrt. egyik leánytársaságán keresztül. Tavaly nyár óta erotikus vígjáték, pornódráma, illetve vérengzés-mészárlás kategóriában közel harminc DVD-t dobtak piacra. Az üzleti kísérletet állítólag a kényszer szüli: a főpolgármesteri hivatal az elmúlt tíz évben nem viselkedett cégtulajdonosként – de a teljes privatizációtól is húzódozott.
Hogyan kerül a Budapest Film patinás logója a Kebelcsodák parádéja, a Hancúr hotel vagy a Szoknyavadászok angyalbőrben című erotikus DVD-kiadványokra? – kérdi telefonon olvasónk. Némi internetes keresgélés után kiderül: a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Budapest Film Zrt. hasonnevű kft.-jétől nem áll távol néhány hormonoktól felfűtött ifjú hajóskalandjának (Állnak az árbocok) bemutatása sem, sőt olyan alkotás is akad a cég DVD-kínálatában, amelyben – az ajánlószöveg szerint – („előkerül egy pálca, egy nyereg meg egy répa, mint a szexuális játékok kelléke”. Ezek után aligha meglepő, hogy a papíron kulturális szolgáltatásra szakosodott Budapest Film mára a Boogie Nights című amerikai pornódrámára fanyalodókat szintén a célközönségében tudhatja, mi több, a társaság 2006 nyara óta szélsőséges csoportok és egyének utcai vagy beltéri akcióit is megjelenteti – csak hogy a horrorfilmkedvelők kedvében járjon.
A részvénytársaság káeftésítése: A Budapest Film Forgalmazó és Moziüzemi Vállalat jogutódjaként ismert részvénytársaság 1997-ben azzal a feltétellel adott névhasználati engedélyt a frissen alapított – máig a résztulajdonában lévő – Budapest Film Kulturális Szolgáltató Kft.-nek, hogy úgynevezett artprofillal működteti tovább a főváros mozihelyiségeit (Művész, Szindbád, Tabán és társaik), illetve hogy a jövőben „évente legalább 25 magyar és művészileg igényes külföldi filmet hoz forgalomba”. A részvénytársaság éves beszámolóiban ennek megfelelően az áll, hogy a cég érdekeltségében lévő kft. feladata „kulturális kötelezettségvállalások teljesítése”, egyebek mellett „igényes filmforgalmazási, valamint video- és DVD-kiadói tevékenység végzése”.
A Heti Válasz megkeresésére Port Ferenc, a kft. ügyvezetője (egyben a zrt. vezérigazgatója) igyekszik egyértelművé tenni: a cég fennállása óta minden évben maradéktalanul teljesítette a kulturális elvárásokat, „talán nem véletlen, hogy 2006-ban a Budapest Film által üzemeltetett artmozik nyerték el az „Európa legjobb filmkínálata” díjat”. A kft. ezenkívül más kulturális feladatokat is teljesít; évi 6-8 nemzetközi filmhetet rendez, illetve támogatja az iskolai mozgóképoktatást – sorolja Port. „Miután sem a Budapest Film Zrt., sem leányvállalatai nem kapnak pénzügyi támogatást a fővárosi önkormányzattól, a cégcsoportnak a filmterjesztési piacon kell megkeresnie a kulturális értékterjesztéshez szükséges forrásokat” – indokolja az erotikus és horrorkiadványok tavalyi-idei eltömegesedését az ügyvezető-vezérigazgató.
Hatóságilag szabad: A köztulajdonban lévő Budapest Film Zrt. szabad demokrata igazgatósági elnöke, Póta Gyula (volt II. kerületi polgármester, jelenleg önkormányzati képviselő) messzemenően osztja a Port-féle érvkészletet, s hozzáteszi: miután a cég leányvállalatai – köztük a Budapest Film Kft. – a piacon, az ott érvényes játékszabályok szerint működnek, nem kérhetünk számon a vezetőiken erkölcsi-esztétikai szempontokat.
Port Ferenc mindezt azzal toldja meg: ilyen körülmények között csak az a lényeges, hogy az adott film rendelkezik-e bemutatási engedéllyel, és azt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságának korhatárbizottsága milyen kategóriába sorolta – márpedig a Budapest Film termékeinek minden szükséges hatósági engedélye megvan. (Azt persze nem vizsgálja a filmiroda, hogy a Budapest Film az alapítói céloknak megfelelő filmeket soroltat-e be.)
Mindazonáltal a Budapest Film Kft. cégbíróságon fellelhető taggyűlési jegyzőkönyvei arról tanúskodnak, hogy Port Ferenc ügyvezető korábban (még 2005-ben is, amikor a társaság válságközeli állapotba keveredett) óva intett a filmforgalmazási tevékenység kiterjesztésétől, egy éve ilyenkor pedig „minőséget nyújtó, értékek mellett elkötelezett” vállalatként határozta meg cégét – piaci kényszerűségekre hivatkozó mellékmondat nélkül.
Nem zavarja a városvezetést, hogy az egyik legelismertebb gazdasági társaságának neve és cégére horror-, szex-, hovatovább: pornótermékeken tűnik fel? – ezt a kérdést már a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsági elnökének szegezzük, ám az SZDSZ-es Bőhm András sem tér el a „piaci körülmények között megengedhetők a piaci módszerek” fordulat alkalmazásától. Később hozzáteszi: az a kérdés persze felvethető, hogy a nem kizárólag közcélokat szolgáló vállalatokat van-e értelme köztulajdonban tartani. „Én egyértelműen privatizációpárti vagyok” – ad választ saját kérdésére a liberális politikus.
Ám Bőhm felvetése aligha tekinthető úttörő gondolatnak – merthogy a Budapest Film úgynevezett szervezetfejlesztéses privatizációja immár tíz esztendeje tart. Pontosabban: a Demszky Gábor fémjelezte városvezetés soha nem kötelezte el magát a teljes privatizáció mellett – ám mindvégig asszisztált a cég részbeni „magánosulásához”.
Szétfejlesztett szervezet: A fővárosi önkormányzat tíz éve döntött a Budapest Film szétszervezéséről, amely – mint már utaltunk rá – praktikusan a moziüzemeltetés, a filmforgalmazás és az ingatlanhasznosítás külön kft.-kbe telepítését jelentette. Jelenleg nyolc kft. működik a Port Ferenc által vezérigazgatott Budapest Film Zrt. közvetlen vagy közvetett alárendeltségében. Ezek közül – az elmúlt években szokásos 2-3 milliárd forintos árbevételével – az ugyancsak Port vezette Budapest Film Kft. a legértékesebb; a cég nagyobbik fele ma már a vezető munkatársak, így Port résztulajdonában van, de az önkormányzat zrt.-jének azért maradt 40 százaléknyi részesedése a társaságban. A szervezetfejlesztéses privatizáció alapideológiája mindvégig az volt – legalábbis a kft. taggyűlési jegyzőkönyveinek tanúsága szerint -, hogy miután a cégcsoport egyetlen versenyelőnye a már beengedett magántulajdonosok szaktudása, a fővárosnak tovább kell erősítenie a menedzsment befolyását.
Az eredmény: a polgármesteri vezetés tíz év alatt lényegében nem tett szert privatizációs bevételre (hiszen a 100 százalékig köztulajdonban maradt zrt.-ben alig képződik nyereség). Az önkormányzat ugyan nem támogatja anyagilag a Budapest Film fennmaradását, ám a menedzsmentösztönzési technikák közül bátran – piaci vállalkozásokat megszégyenítő mértékben – alkalmazza a vezetők résztulajdonhoz juttatása címen ismert eljárást. Bár a főnökség egykor a Mammut mozi üzembe helyezésétől remélte, hogy hosszú távon is eltartható a Budapest Film csoport, 2005 végén mégis értékesítette a budai mozgóképközpontot. (A közeli MOM Park évi 3-400 ezer nézőt tudott átcsábítani a Széna tér-Lövőház utca sarokról, ráadásul 2004-ről 2005-re abszolút értelemben is – 7,8 millióról 7 millióra – csökkent a fővárosi mozik látogatóinak száma.) Vészterhes idők ide vagy oda, tavalyelőtt volt olyan Budapest Film-elöljáró – e témában a vállalatcsoporthoz tartozó cégek mérlegei adnak iránymutatást -, aki 12 hónap alatt közel 25 millió forintos jövedelemre tett szert a részvénytársaságban és a kft.-ben viselt tisztsége, valamint a kft.-nél képződött nyereség után. Mint írtuk, a Budapest Film a sikertelen Mammut-kitérőt követően, 2006-tól vette célba a hipermarketek DVD-pultjait, hogy ezentúl – Port Ferenc fordulatával – „a filmterjesztési piacon keresse meg a kulturális értékterjesztéshez szükséges forrásokat”. Forrás: Bódis András, Hetivalasz.hu