cinema

Moziszex: Molnár Piroska és Czene Csaba Taxidermia 2006

Posted on by Video

Nyomatékosan kérjük az érzékeny lelkű vagy vegetáriánus olvasóinkat, hogy ne nézzék meg a videót, mert megfeküdheti a gyomrukat ez a hússzagú, disznózsírban tocsogó képi világ. Itt nincs kecmec, mellébeszélés, finom utalás, csak egy nagy lavór nyers hús és annyi szabadjára engedett vágyakozás, amitől talán még a sokat látott Kelemen Anna is zavarba jönne. Zseniálisan adja meg a jelenet alaphangulatát, ahogy főhősnőnk  Molnár Piroska vágytól elcsukló hangon keringőre hívja nem kevésbé vonzó partnerét Czene Csaba: „Vakargasson, Morosgoványi, vakargasson!” Lehet ennél plasztikusabban kifejezni, ha valaki egy kis malackodásra vágyik? Ugye nem.

Tartalom: Három történet. Három kor. Három férfi. Nagyapa, apa, fiú. Egy tisztiszolga, egy élsportoló és egy preparátor mester. Az egyik szerelemre vágyik, a másik sikerre, a harmadik halhatatlanságra.
A nagyapa fantáziál; lázas képzeletével fűti be magának fagyos kis kamráját a hideg téli estéken. A megtermékenyítő erejű képzeletnek semmi sem szab határt. Az apa zabál, négy évig volt szekcióelső az Édesiparban. Mártott ostyában egyenesen verhetetlen, 2,98 az egyéni rekordja (csak úgy viszonyításképpen, az Igor Vosztongonov 3,21-gyel lett Európa-bajnok Szófiában). A fiú állatokat töm ki. Másfél kilóval született. Most másfél perce sincs hátra. Valami olyasmire adta a fejét, amire még soha senki.
Kronologikus szerkezetű film Parti Nagy Lajos novellái alapján. Hőse egy család három egymást követő generációja. Sorsuknak alakulása egyfajta szubjektív történelemkönyvként tárja elénk a XX. század második felének legjellemzőbb életérzéseit. A történet mesélője a család legfiatalabb tagja, Lajos. Valójában az ő egyéni, és nem minden torzítás nélküli nézőpontjából ismerhetjük meg elődeinek mindennapjait. Szürreális látomások és történelmi tények elegyednek torz valóságszilánkokká, kificamodott igazságokká, groteszk érzésmozaikokká történetében, létrehozva ezzel egy olyan világot, amely leginkább Garcia Marquez regényeihez hasonlítható, ám jellegzetesen kelet-európai, jellegzetesen magyar.
Kritika: Égő, faggyúval bevont fallosz lángol a hideg faházban. 1944 telén a magányos, enyhén szellemi fogyatékos Morozsgoványi közlegény onanizál a sötét, hideg éjszakában. Genitáliája tüzet hány, mint az ördög ostora.
Markáns kezdés. Az ember vagy elborzad, vagy felnevet, megszabadulva a hirtelen sokktól. Innen a gyomor görcsbe rándul, és nem enged ki a film végéig.
Gálfi groteszk vizuális utazásra hív minket. A Taxidermia nézője már az első pillanattól fogva sejti, hogy itt bizony olyan élményekkel gazdagodik, amelyeket sosem fog elfelejteni. Parti Nagy Lajos novellafüzéreinek (Hullámzó Balaton) filmadaptációjával állunk szemben, amely mentes az irodalmi feldolgozások közhelyeitől. Semmi papíríz, hosszú, helyzetelemző narráció. Ehelyett mozgóképes költészet van jelen. A legékesebb bizonyítéka az effajta filmkészítői magatartásnak, amikor a vers, vagy akár a zene ritmusához hasonlatos ütemben libikókázik a kamera egy fateknő alatt és fölött. Az élet körforgását, a születést és a halált, a disznótort, a mosakodást a Taxidermia képes egy jelenetben megmutatni. Minden fontos rítus ebben az óriási kelesztőben zajlik. Nagyszerű ötlet és szemkápráztató vizuális megoldás. A film egyedülálló kísérlet. Valamit úgy elmondani, ahogy arra csak a filmnyelv képes. Talán ebben rejlik Pálfi és állandó segítőtársa, a látványvilágot dirigáló Pohárnok Gergely operatőr titka. A Hukkle óta megtett út tovább érlelte az alkotók bátorságát, egyéni vízióját. Akkor egy mikro- és makrovilágot bemutató, első blikkre természetfilmnek álcázott, szeretnivaló falu- krimit láthattunk, amely fellebbentette a fátylat a nadragulyafőzettel sorozatgyilkossá avanzsált parasztasszonyok mindennapjairól és férjeik groteszk haláláról. Mára Pálfi és csapata nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a XX. század történései emberi sorsokon és kálváriákon átívelő, fantáziadús korrajzának elkészítését. A vállalkozás sikerrel járt, amit többek között a 37. Magyar Filmszemle fődíja is példáz.
A szerepválasztás telitalálat: Czene Csaba a nyúlszájú, pedofil-nekrofil nagyapa; Trócsányi Gergely alakítja a triplatokájú, néhol erősen ostoba, olykor kutyatekintetű evőbajnokot, Marc Bischoff hullafehér arcú, albínó preparátorként és embriókulcstartó-készítőként jelenik meg: ők a három generáció kísérteties alakjai, míg az idős Kálmán szerepében Máté Gábor remekel. Elhízott bálnateste és elfolyó jelleme a Csillagok háborúja Jabbáját idézi. Az idős Kálmán úgy tolja be sztaniolpapírostul egymás után a Bajnok szeleteket, mint a habtestű űrlény a békákat. Ebben az embernek már nem nevezhető véglénynek a megteremtésében Pohárnok Iván maszkmesternek jutott a munka oroszlánrésze. A végeredmény bámulatos: a figura mintha a Csillagok háborúja bábjait gyártó Industrial Light & Magic, vagy A Gyűrűk Ura maszkjait készítő Weta műhelyéből bukkant volna elő – talán egyedül a hasa sikeredett kissé gumiszerűre. A látvány tekintetében Asztalos Adrienn olyasmivel állt elő, amely Jeunet és Caro (Delicatessen, Elveszett gyerekek városa) világával és vizualitásával vetekszik. A díszletek mellett Hollywood becsületére váló CGI effektusok is készültek, amelyek nem magamutogatásként, otrombán önmagukban, önmagukért vannak jelen, hanem a lehetetlent, a nem láthatót, a képzeletet hivatottak megidézni. A Hukklével bizonyított KGB cég animátorainak munkája a film pár lélegzetelállító jelenete. A zenei világ megteremtéséért Amon Tobin, míg az audiális, fenyegető atmoszféra kialakításáért Zányi Tamás hangmérnök felelt. Olyan problémákkal kellett megbirkóznia, mint az ultrahangfelvételen keresztül bálnabőgésszerűen morajló kisbaba hangja, vagy éppen egy jó kétliteres hányás csobogása a Balaton vízében – Parti Nagynál mezeien „nullázás”. Egyszóval a már-már beteges maximalizmus hatja át a stáb munkáját, ami kishazánkban ritka, mint a fehér, vagy a rózsaszín holló.
Ez az apák és fiúk útjáról szóló mozi nem családregény, sokkal inkább tudatutazás. Az emberi sorsokon átívelő történetfolyam maga az útkeresés. A folyton önkielégítő és szeretetéhségben szenvedő Morozsgoványi, aki a boldogságot keresi; utódja, Kálmán, a víziló-izomzatú evőbajnok, akit a haláláig csak a hírnév foglalkoztat; és fia, a nyüzüge, beesett szemű Lajoska, aki a halhatatlanságot célozza meg mint élő-ember preparátor – mind-mind valamit hajtanak, valami mozgatja őket, és mind elbuknak. Hát nem erről szólt a XX. század magyar történelme?
Talán Huszárikrik Szindbádja óta nem volt ilyen pontos irodalmi adaptáció, amely filmnyelvi újításokkal is elő tudott állni. (Gondolok itt a madárfenék szemszögétől a padlón keresztül haladó-libikókázó kamerán át a zsigerekbe hatoló szikéig.) Pálfi jó tíz éve készült Hal című rövidfilmjében is fellelhető volt ez a szemérmetlenül éles világlátás. A nézőt már akkor megragadta az átgondolt, lehetetlent nem ismerő képi megoldások áradata. Snitt a hal szemszögéből, az akváriumból, a háttérben szexelő kofával, vagy például a Hukkléban a szörnyként a kisbékára támadó harcsa képe – ez a lírai világlátás jellemző leginkább az eddigi filmjeire. A Taxidermiáról még sokan, sokféleképpen fognak beszélni és vitatkozni. Természetesen nem kell, hogy mindenkinek tetsszen a film naturalizmusa, de jó lenne, ha nem szemellenzővel ülnének be a vetítőterembe a nézők: annyi álművészfilm készül évente, itt az alkalom, hogy megpillantsuk parányi palettánkon ezt a színes foltot.
Morozsgoványi, Balatony Kálmán és Lajoska történetén keresztül bepillanthatunk a XX. század groteszk magyar valóságába. Utunk szodomizált disznókon át, nagy kaviárzabáló versenyeken és élőember-preparátorokon át vezet. A Taxidermia az életet olyan perspektívából mutatja, amelyet e filmes kereső nélkül talán sosem látnánk meg.
[Videók]

Moziszex: Kerekes Vica és Jirí Machácek Nestyda 2008

Posted on by Video

A fenti jelenetek alapján a Nestyda című filmet a kötelező középiskolás tananyagok közé kéne sorolni. Tegye fel a kezét az a férfiember, aki ne szeretne hasonló tejszínhabos akcióba belefutni miután egy szál törölközőben kisétál a fürdőszobából. Szó szerint hab a tortán Kerekes Vica gyönyörű kebleinek látványa, amely szerencsére visszatérő motívumnak számít a filmben, hiszen egy másik ágyjelenetben is főszerepet kapnak a cicik, bár ott egy teknősbéka mindent megtesz, hogy elvonja a figyelmet. Persze esélye sincs. Sajnos azt kell mondjuk, nem véletlen, hogy összeállításunk legemberibb, legmeghatóbb, egyben legvidámabb szexjelenetét (pontosabban kettőt) nem magyar, hanem cseh készítésű filmben találjuk. Gyönyörű pillanat, mikor Kerekes Vica bűbájosan megkérdezi: „Akarod, hogy lepisiljelek?”

Tartalom: Oskar televíziós meteorológus. Úgy gondolja magáról, hogy sikeres ember: szerető férj, figyelmes családapa és vonzó tévés személyiség. A valóság azonban kicsit másként fest. A középkorú férfiak többségéhez hasonlóan számára is egyre nagyobb problémát okoz, hogy megbarátkozzon az öregedés gondolatával és a házassága körül sincs minden rendben. Amikor egy flört kapcsán manipulálni kezdi az időjárásjelentést, elveszíti a munkáját és az asszonyát. A gondtalan agglegény életmód, amely különböző korú szeretőkkel kapcsolódik össze, azonban nem éppen idillikus számára.
[Videók] További moziszex

Moziszex: Tóth Ildikó és Bodó Viktor – Jadviga párnája

Posted on by Video

A Jadviga párnájá-ból származó részlet remekül demonstrálja, hogy milyen nehéz lehetett annak idején egy jó kis spontán szexet összehozni, amikor a hölgyek még minimum hat szoknyát viseltek és különféle borzalmas harisnyával is rendesen fel voltak szerelve. De Jadviga (Tóth Ildikó) és Ondris (Bodó Viktor) nászéjszakája nem a szoknyák miatt nem sül el úgy, ahogy a fiatal férj akarná! A fenti együttlét kettejük egész viszonyát sűríti néhány percbe a húzódozástól kezdve az őrült szenvedélyen át a szánalomig. Az a részlet pedig igazi klasszikus, amikor Bodó Viktor arcot mos kedvese fürdővízében. Bár a fenti jelenetből nem ez derül ki, de Jadvigát alakító Tóth Ildikó a filmben tud felszabadultan is szeretkezni, csak egy megfelelő partner kell hozzá (nézd meg!). Ha már a Jadviga párnájá-nál tartunk, kötelező megemlíteni (az akkor elsőfilmes) Hámori Gabi nem túl hosszú jelenetét Bodó Viktorral, melyben egy igen ritkán látott fordított pozitúrával kápráztatják el a nagyérdeműt

Tartalom: Nincs boldogabb ember a legénybúcsúját és lakodalmát tartó Ondrisnál, hiszen legszebb álma teljesült be: elnyerte szerelmének, apja gyámleányának, a Németországban taníttatott Jadvigának a kezét, és hazacsábíthatta ezt a delejesen vonzó, de veszedelmesen titokzatos nőt. De hamar elkezdenek összekuszálódni a szálak…
Kritika: Házasságra készül a szlovákok lakta kis falu egyik birtokosa, Ondris. A fiatal férfi Jadvigát, a külföldön neveltetett és nővé serdült szépséget vezetheti az oltár elé, hogy azután szerelmük beteljesülésének gyönyörűségében fürödve éljenek, amíg az élet közbe nem szól. A Závada Pál regényéből készült film történetéről többet elmondani rosszindulatnak minősülne a nézőkkel és a készítőkkel szemben egyaránt. Aki olvasta a regényt, az kellemeset fog csalódni, hiszen Deák Krisztinának sikerült a lehető legtöbbet átmentenie a mű alapjaiból, bonyolult történetéből, felkavaró érzelemvilágából, ügyes fordulataiból, drámaiságából és hitelesen megrajzolt környezetéből. Valljuk meg, ez keveseknek szokott sikerülni, általában a jól megírt regények döbbenetesen lehangolókká válnak, ha a filmszalagra kerülnek, nem így ebben az esetben.
A film tengernyi érzelem egyetlen metamorfózisa, egy nagy szépségáradat, amelybe pontosan annyi drámát, vidám pillanatot, elgondolkodtató képsor préseltek az alkotók, hogy épp csak meg ne fájduljon az ember gyomra. Néhányszor olyan félelmetes kötéltáncot járnak a giccs és a művészet határán, hogy erősen meg kellett fognom a székem karfáját, ha nem akartam ki és leesni. Ez persze korántsem baj, sőt, a magyar filmalkotókra egyáltalán nem jellemző merészségről tanúskodik, megpróbálták a kommerszebb szórakoztatást vegyíteni a művészi érzékenységgel, és úgy látszik ehhez az alapregény a lehető legmegfelelőbb táptalaj volt. A színészek legjobb tudásukat olykor láthatóan túlszárnyalva teremtik meg az emberi alakok hiteles képét, mindenkinek vannak gondolataik, érzéseik és ami a legfontosabb meglehetősen teljes személyiségük, ami olyan határozottan látszik a jelenetekben, hogy képesek vagyunk pillanatok alatt azonosulni mindenkivel, persze, csak ha elég nyitottak vagyunk. Minden elismerésem Tóth Ildikóé, aki Jadviga figurájába annyi érzékiséget és nőiséget öntött, hogy külön fejezetté vált minden színrelépése. Az Ondrist alakító Bodó Viktor is megtett mindent, ami tehetségéből kitelt, sajnos meg kell állapítani, hogy az a tehetség kicsit véges, remélhetőleg tud még a későbbi szerepeiben alakítani színészi érzékenységén, s akkor egy igazán erős karakterszínésszé válhat majd.
A mű egyetlen hibája a túl merev kameraállásokban keresendő, Balogh Gábor operatőr igazán felfedezhette volna kamerájával a remekül díszletezett szobákat, az eredeti környezetet, a szereplők apró arcmozdulásait. Összességében azonban a Jadviga párnája egy szépen elkészített mű, hiteles rajz, erőteljes karcolat, amely az emberi lét nehézségeiről szól, megközelítőleg abban a formában, ahogyan azt a Körhinta vagy az Emberek a havason tette. Tagadhatatlan, hogy az elmúlt pár év magyar filmművészetének egyik legjobb alkotása.
[Videók]

Moziszex: Kerekes Éva és Nagy Ervin Szezon 2004

Posted on by Video

Azok kedvéért, akik még nem látták a Szezon című filmet: a fenti jelenet egy meglehetősen klasszikus szituációból bontakozik ki. A fiatal, csóró, de annál rámenősebb pincérfiú (Nagy Ervin) ráhajt a szállodában unatkozó asszonykára (Kerekes Éva), akit látványosan hanyagol a rettentően fontos férje. A végeredmény természetesen nem lehet más, mint egy kissé nehezen induló, de annál hevesebb párnacsata. Sajnos a remek kezdés után a lényegről ezúttal is lemaradunk, de Nagy Ervin üveghez nyomódó vonalkódos feneke így is telitalálat.

Nagy Ervin MILF-vadászata mellett a Szezon tartogat még egy olyan jelenetet, amit nem tudtunk kihagyni a válogatásunkból, annál is inkább, mert profi pornós is szerepel benne. A férfi főhős ezúttal is Nagy Ervin, aki úgy dönt, hogy a vendéglátózás mellett kipróbálja magát szexiparban is, és elmegy egy pornófilm próbafelvételére. A vicces jelenetet több sztár teszi még hitelesebbé: a Nagy Ervin bájos hölgypartnere ezúttal nem más, mint Varga Kinga, akit Lisa Sparkle néven tart számon a pornóipar. A kiállhatatlan operatőrt sem egy beugró statiszta alakította, hanem egy vérprofi, ugyanis Mundruczó Kornél forgatja a kamerát a szeretkezni próbáló párocska fölött. Szintén érdekes adalék, hogy Nagy Ervin egy későbbi interjújában* meglehetősen pozitívan emlékezett vissza Lisa Sparkle művésznőre, akivel a forgatás után állítólag befejezték a félbehagyott jelenetet. Fejet kell hajtanunk az ilyen mértékű szakmai elkötelezettség előtt.

Tartalom: Nyáron három huszonéves fiatal – Guli, Virág és Nyéki Peti – tengődik Karcagon, a kelet-magyarországi kisvárosban. Néhány éve végeztek a debreceni vendéglátó-ipari szakközépben, s most a helyi Flash diszkóban dolgoznak pultosként. A történet főszereplője Guli, nehezen találja helyét a sivár kisvárosi közegben. Anyja, aki férje halála miatt, születésétől kezdve egyedül neveli a fiút, a kabai cukorgyár üzemi fogorvosa. Guli utálja a cukrot. Andi, Guli volt szerelme most a Flash diszkó tulajával jár. Guli mosogatás közben eltör egy poharat, s egy vendég elvágja a száját, emiatt pedig kirúgják a diszkóból. A fiú az anyja pénzéből tengeti eseménytelen hétköznapjait. A srácok a karcagi strandon megismerkednek három fiatal lánnyal, elhívják őket bulizni a Flash diszkóba, Guli volt munkahelyére, ahol Virág és Nyéki még mindig pincérként dolgozik. Guli viszi ki a lányokat kocsival és jól indul az este, Virág áll a kapuban, Győri a pultos, nem kell semmiért fizetni. Váratlanul azonban betoppan a főnök társasága.
[Videók]

Moziszex: Lucia Brawley és Nagy Péter – Lora 2006

Posted on by Video

Ha eltekintünk a körítéstől, ez a szexjelenet igazából olyan, mintha csak egy túlfűtött whiskey reklám lenne az ilyenkor kötelező klisékkel: köldökbe löttyintett ital, szaténlepedőn hempergő párocska, cigarettafüst, érzelmes klampírozás a háttérben és már-már monokróm színvilág. Annak, hogy ez a jelenet mégis befért a legjobb húsz közé, csupán egy oka van: Lucia Brawley elképesztően szép teste. Bizony, bizony, mondjuk ki bátran: ezek a keblek olyan tökéletesek, mintha csak a Jóisten esztergálta volna őket.

Tartalom: Lora érzékeny lány, évek óta egyedül él, magányát csak egy öntörvényű macskával osztja meg. Három évvel ezelőtt boldog volt és szerelmes, kiállítás-szervezőként dolgozott. Élete azonban egyik pillanatról a másikra gyökeres fordulatot vett, amikor egy balesetben elvesztette szerelmét, Dávidot. Ekkor megszakította minden fontos kapcsolatát Bettivel, legjobb barátnőjével és Cérivel, Dávid öccsével sem találkozott azóta. Geri távolról szerette Lórit, de nem akart, vagy nem mert a bátyja és a lány közé állni.
Három évvel késöbb Lora egy borásznál dolgozik, és egy koncerten borkóstolót tart. A színpadon a szaxofonos Geri és zenekara játszik, és amikor megszólal a jól ismert régi szerelmes dal, Lora felfigyel, és Geri újra meglátja a lányt. Lora először futva menekül, de a fiú utána rohan. Feltámadnak benne a régi érzések, és minden alkalmat megragad, hogy újra találkozzon a lánnyal. Az eleinte távolságtartó együttlétek után egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Összeillenek, ez nem kétséges, de a lelkiismeret-furdalás, a csalódás és az önvád nehezíti a közös pillanatokat. A gondokon átsegíti őket a humor, az őszinteség és a mindent elsöprő szerelem.
[Videók]

Moziszex: Nemes Wanda és Nagy Zsolt – Panel 2009

Posted on by Video

A Panel című rövidfilmet végignézve önkéntelenül is felmerült bennünk, hogy egy hasonló jelenetnek már réges-régen le kellett volna mennie a magyar királyi tévében. Tessék csak elképzelni, ahogy az éppen pityókásan hazatérő Vágásiferi összefut a liftben a hamvas kis Julcsival és hirtelen elszabadulnak a vágyak! Ugye, hogy mennyire jó lett volna egy ilyen életszagú kis ügyetlenkedés a Szomszédok-ban is, amely a valóság megragadása helyett csupán távolságtartó és kiherélt módon mutatta be a panellakók tengődését.

A Panel utóhatásként egész délután mosolyogva jártam-keltem, és arról győzködtem kedves, lehangolt ismerőseimet, hogy az élet talán mégsem olyan szar, amilyenre a Szemlén nem kevés film lefesti. Nyolcpercnyi felszabadult kuncogás, egy fiú és egy lány hamvában holt egy éjszakás, nagyon szerethető, végtelenül egyszerű története, hangos röhögés a csattanón. Hájos Zsolt Panel című kisfilmje több mint egypoénos szkeccsfilm. Már csak azért is, mert karaktereknek ilyen rövid idő alatt, a nélkül, hogy érdemben megszólalnának, még nem sikerült annyira közel kerülniük hozzám, mint a Panel, vihogó, szerencsétlenkedő, hihetetlenül bájos párosának. A fiút a film harmincadik másodpercében szerettem meg, ahogy a kocsmában, orrán sörhabbal szenved, de úgy igazából. Nagy Zsoltnak egyébként még a szempillája is hitelesen rezdül (többi testrészének leírásától szemérmességből eltekintek). Minden apró mozdulata a fiút jellemzi: ahogy a saras- esős lakótelepen, kezében a kiflis szatyorral, amúgy is csuromvizes nadrágszárát kétségbeesve rángatja, vagy mikor a lány szobájában álló beazonosíthatatlan állatszobor (pelikán, majom fülekkel) látványától kibuggyan belőle a nevetés. A kocsmai megismerkedés első pillanatától kezdve hihetetlen az összhang a páros két tagja között, és ebből semmit sem von le az ágyjelenet szerencsétlenkedése. Lassan feladom a reményt, hogy rájöjjek, mitől működik, vagy éppen nem működik egy szexjelenet filmen. Azt hiszem a Panel-lel vált teljessé bennem a zűrzavar. Részeg, burleszkszerű bénázás, ahol a fiú, a lány (Nemes Wanda) fejét véletlenül a falnak csapja, majd ő rúgja orrba a fiút, aki előbb majdnem megfullad vetkőzés közben, majd begörcsöl a vádlija. És annak ellenére, hogy mindezt még végig is röhögik, a jelenet elképesztően intim, és érzéki. Külön ajánlom a filmet megtekintésre annak az embernek (férfi), aki egyszer hosszan magyarázta, mennyire oda nem illő szeretkezés közben nevetgélni.
A film végi csattanó már csak hab a tortán, bár a mozi közönsége meglepően lassan reagálta le, amit ráfogok a blokkban ezt megelőző elképesztően lehangoló kisfilm (fiatal fiú egy sötét pincében tesz magáévá egy hatvanas prostituáltat) tudatmódosító hatására.

[Videók]

Moziszex: Görög Zita, Johnathon Schaech és Lori Heuring 8 MM 2

Posted on by Video

A Görög Zita rajongók számára piros betűs év lehetett 2005, ekkor jelent meg ugyanis a 8 MM 2 című erotikus thriller, amelyben a sudártestű modellt végre anyaszült meztelenül is láthattuk. Persze külföldön jelentek meg merészebb képei, még a puncija is látszik. A filmben nem vacakoltak, egyből egy klasszikus két nő – egy férf felállásban alakított. Öröm nézni, hogy Görög Zitácska milyen otthonosan mozog a szendvicsjelenetben,csak a fantáziánk dönti el, hogy ez vajon az alapos rendezői eligazításnak köszönhető, vagy csak egyszerűen a művésznő hatalmas erotikus rutinjának.

Film tartalom: David Huxley a sikeres politikus mindenét kockára teszi, mikor belép az olcsó peepshow-k és az internetes szex fülledt világába: David részt vesz egy forró édeshármasban mennyasszonya, Tish és egy gyönyörű fiatal modell társaságában. Az aktust valaki titokban megörökítette, és most egy jelentős összeget követel a negatívokért cserébe. David a zsaroló nyomába ered, ám a kutatás vérfürdőbe torkollik, s a férfit elrabolják. Most Tish-en a sor, hogy előteremtsen 5 millió dollárt; ez az ára annak, hogy David visszanyerje ígéretes karrierjét, becsületét, mi több: az életét. Szereplők: Johnathon Schaech, Lori Heuring, Bruce Davison, Julie Benz, Görög Zita, Robert Cavanah, Bordán Lili, Bánfalvy Ágnes, Haumann Máté, Áron László, Gáspár Imola, György Bánffy, Bordán Irén
[Videók] Görög Zita filmes meztelenkedései, Görög Zita feldúlt egy házasságot, Bódi Silvy, Konta Barbara, Görög Zita együtt, Görög Zita hasonmása Evangelina Carrozzo, Görög Zita videógyűjtemény
[Babes videók]

Moziszex: Oroszlán Szonja, Herendi Gábor, Valami Amerika

Posted on by Video

Nem érdemes elemezgetni, hogy a Valami Amerika annak idején miért robbant olyan nagyot, hiszen egy ilyen kicsi és gyorsan változó országban nincsenek biztos receptek, tény azonban, hogy butaság lenne veszni hagyni a történet jól eltalált és alaposan megkedvelt karaktereit. Az általában alkotói válságban szenvedő Tamás (Pindroch Csaba), a nőbolond Ákos (Szabó Győző) és a művészlélek András (Hujber Ferenc) most nem filmet, hanem színdarabot eszkábálnak a nagyérdemű legnagyobb örömére, és nem utolsósorban anyagi megfontolásból. A lottópénzből forgatott Bűnös város a sejtelmes búzamező és az öngyilkos Kovács Lajos ellenére ugyanis bukás volt, a fiúk ezért elfutottak Alexért (Szervét Tibor) New Yorkba, de pénz helyett egy újabb szerződéssel tértek haza. A Producerek című Mel Brooks-film alaphelyzetéből Herendi és csapata csinos kis vígjátékot rakott össze, melyben a három testvér papagájként folytatja a már ismert civakodást, a csajok megint megvillantják nőiességüket, és feltűnik Bala, a pocakos maffiózó (Csuja Imre), aki titkos megbízóként kislányát (Tompos Kátya) nyomja be a darabba, és közben a film legjobb pillanataiért felel. A Valami Amerika 2. van olyan jó, mint az első rész, legfeljebb kicsit széttartanak a szálak, de igazodik a korszellemhez, és szűk két óra alatt felvonultat mindent – világot jelentő deszkáktól bögyös macákig.

[Videók]

Pornó a művészfimekben: Románc

Posted on by Video

Szex élesben a filmvásznon: Nagy valószínűséggel komoly vitát kavart a brit filmes cenzorok döntése, miszerint Michael Winterbottom tabukat döngető új filmje, a Kilenc dal vágatlanul került a mozikba. A film élesben felvett szexjelenetei botrányt okoztak a cannes-i filmfesztiválon és nálunk is bemutatták. Míg a megjátszott intimitás már nem jelent problémát a filmcenzorok számára, az élesben leforgatott szexjelenetekből szalagcímek lesznek. A francia rendező, Catherine Breillat 1999-es filmjét, a Románc (Romance)-ot, több országban is betiltották merész képei miatt. A Románc volt az első mozifilm, ahol a nézők kendőzetlen erekciót láthattak a maga teljes szépségében, a színész pedig nem volt más, mint a legendás olasz pornósztár, Rocco Siffredi. A film egy tanárnő szexuális kalandjait meséli el, akit barátja elhanyagol, így hát más férfiakkal vigasztalódik. A széleskörű botrány ellenére és a filmesek nagy meglepetésére a Románc vágatlan változata kerülhetett a brit mozikba, és csak később, a videómegjelenéshez kellett egy másodpercnyi anyagot eltüntetni az egyik forró jelenetből.

Catherine Breillat 1999-es filmje egy szexuálisan túlfűtött tanítónőről, Marie-ről (Caroline Ducey) szól, akit aszexuális pasija elhanyagol, így máshol keresi a kielégülést. A film egyik férfi főszereplője a híres olasz pornószínész, Rocco Siffredi, akinek erekcióját a Románcig csak pornófilmekben láthatták a nézők. Ez a produkció volt egyébként az első, amiben egy felálló farok töltötte be a képernyőt, volt is belőle botrány, ennek ellenére vágatlanul került a mozikba.
[Videók]

Eredendő bűn Angelina Jolie meztelen

Posted on by Hirkuldo

Original Sin – Erendendő bűn, erotika a művészfilmekben. A 2001-ben készült filmben, Antonio Banderas és Angelina Jolie több jelenetben is pucérkodnak. A filmforgatás alatt természetesen több pletyka is keringett arról, hogy a két színész a kamerák leállta után is folytatta az ágyjeleneteket. Antonio Banderas akkoriban már bőven Melanie Griffith férje volt, és az egyébként is híresen féltékeny színésznő, tajtékzott az Angelina Jolie és férje viszonyát firtató történetek hallatán. Griffith féltékenykedése a filmbéli ágyjeleneteket látva nem is csoda.

angelina_jolie_szex

Az eredendő bűn története szerint Antonio Banderas egy gazdag kávéültetvényes (Luis Antonio Vargas), aki levelezés útján szerez magának feleséget, olyat, aki elég fiatal ahhoz, hogy gyermeket szüljön neki. Vargas nem szenvedélyre vagy szerelemre vágyik, gyakorlatias céljai vannak leendő nejével: legyen jó társaság, és hozza világra örököseit. Amikor megérkezik az Angelina Jolie által játszott, postai úton szerzett menyasszony, Julia Russell, a férfi elámul érzéki szépségén. Ez a nő nem az a szerény lány, akire a küldött fénykép alapján számított. Csakhogy a fiatalasszony, nem sokkal az esküvő után rejtélyesen eltűnik. Angelina Jolie fake pornó itt.
Kritika: Az Eredendő Bűn egy sokat sejtető cím, úgyhogy lesz nagy meglepetés, amikor a film utolsó percéig nem sikerül kapcsolatot találnunk a filmbeli történések és a cím tartalma között. A film nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mivel két sztárszereplővel dolgozik: Angelina Jolie és Antonio Banderas most szerepel először együtt egy filmben, ehhez képest rögtön elindultak a pletykák kettejükről, miszerint nemcsak a filmben lettek szerelmesek. Ezek a híresztelések jót tettek a film reklámjának, (persze mindkét fél tagadja a vádakat), de azért ne várjunk nagy szerelmi beindulást, mivel egy kosztümös, XIX-ik századi és Kubában játszódó történetről van szó.
Senor Vargas (Antonio Banderas) egy kubai kávéültetvényes, aki levelezés útján talált magának feleséget, és a film legelején épp a frissen importált feleség-jelöltjét várja Amerikából. Elvileg egy csúnya lány a választottja, mire-nagy meglepetésünkre- Angelina Jolie (Julia Russell) száll ki a hajóból, és elkezdődhet a románc, vagyis a bonyodalmak kezdete. Láthatjuk a pár mézesnapjait (egy jelenet erejéig a szeretkező házasokat is), aztán lassú kibontakozás indul ebből az idilli alaphelyzetből. Az első gyanús momentum, hogy Vargas -ismeretlen okokból- a magánvagyonán kívül a céges bankszámláját is meg kívánja osztani az újdonsült feleségével, amitől minden mozinéző egyből a fejéhez kap. Angelinát a sejtelmes titokzatosság lengi körül, amivel meg kell addig elégednünk, mígnem egy nap el nem tűnik, a férje összes pénzével együtt. Vargas átalakul a házasságban, megváltozik a véleménye a szerelemről (eleinte nem hisz benne), és elkezd nyomozni az eltűnt felesége után. Vissza akarja kapni, de nem a pénzét, hanem a nőt. Ekkor már felmerül a második gyanú is a nézőkben, miszerint egy olyan filmet látunk, ami két, maximum három szereplős lesz. Így is van, a harmadik főszereplőt Walter Downs-nak (Thomas Jane) hívják, ő a magánnyomozó, aki elvileg segít Vargasnak felkutatni a feleségét. Tehát időnk nagy részében őket látjuk a vásznon, a többi felbukkanó karakter csak statiszta-szintű közreműködő a filmben. A történet nagy vonalakban kiszámítható, de azért folytonosan érdekessé tudja magát tenni egy-egy jókor jött fordulattal. A film vége tartogatja a legmeglepőbb csavarokat, úgyhogy érdemes nyugodtan kivárni, hogy végülis mire megy ki a játék. Mivel kevés szereplő vállán nyugszik a film, ezért nekik, Jolie-nak és Banderasnak kell mindent megtenniük, hogy ne lankadjon a nézők figyelme. Angelina Jolie a rutinszerű „rosszlány” karaktert nyújtja, olyan természetességgel alakítja a csábító és ellenállhatatlan rafinált nőt, amilyen magától értetődő egyszerűséggel mindig őt választják ki a producerek ezekre a szerepekre. Banderasnak van néhány valóban pontos megnyilvánulása a filmben, a „latin szerető” ismét jól teljesít, de azért az az érzésünk, hogy neki sem lett a kedvenc filmje az Eredendő Bűn.
A rendező, Michael Cristofer színészként kezdte a pályáját, forgatókönyvíróként folytatta (Az Eastwicki Boszorkányok) és végül filmrendező lett. Az első rendezése egy tv-film, a Gia (Kifutó A Semmibe) volt, ami egy 80-as évekbeli topmodell (Gia Carangi) tragikus sorsáról szólt, és aminek a címszerepe Angelina Jolie számára meghozta az első komolyabb szakmai elismerést, a Golden Globe-díjat. Cristofer ezután még egy nagyjátékfilmmel rukkolt elő, Pár-Baj (Body Shots) címmel, ami egy kicsit zavaros összeállítás volt az ezredvégi fiatalok csajozási-pasizási szokásairól. Az Eredendő Bűn a harmadik filmje, és ezúttal – a Giához hasonlóan – a forgatókönyv is az ő munkája volt. A film sztorija egyébként egy Cornell Woolrich nevű írótól ered, akinek a Valcer A Sötétségbe (Waltz Into Darkness) c. regényét már 1969-ben is feldolgozták, pontosabban Truffaut adaptálta a A Mississippi Szirénje c. filmjében, amiben Belmondo és Catherine Denevue játszották a főszerepeket.
Az Eredendő Bűn elvileg egy szerelmes film, hiszen Banderast (Vargast) egy beláthatatlan szenvedély kerget zavaros vizekre, de a szónak a szoros értelmében véve mégsem szerelmesfilm, mivel egyetlen nyugodt és érdek nélküli pillanat sem történik a film ideje alatt. Inkább hangsúlyosan kosztümös filmről van szó, XIX-ik századi erkölcsről és szokásokról, amibe Angelina Jolie alakja csak némi erőltetéssel fér bele. Trailer videó itt:

Port: Luis Antonio Vargas, a gazdag kávéültetvényes levelezés útján szerez magának feleséget, aki elég fiatal ahhoz, hogy gyermeket szüljön neki. Vargas nem szenvedélyre vagy szerelemre vágyik, gyakorlatias céljai vannak leendő nejével: legyen jó társaság, és hozza világra örököseit. Amikor megérkezik a postai úton szerzett menyasszony, Julia Russell, a férfi elámul érzéki szépségén. Ez a nő nem az a szerény lány, akire a küldött fénykép alapján számított. Csakhogy a fiatalasszony, nem sokkal az esküvő után rejtélyesen eltűnik. Angelina Jolie szexvideók itt, és egy szexjelenet a filmből:

[Babes – Hírküldő] További moziszex