A nekrofíliát a köznyelv legtöbbször szexuális perverzióval, halottak iránt érzett szexuális vággyal azonosítja, holott a szó jelentése jóval árnyaltabb ennél.
A nekrofília, vagyis a “halál szeretete” a pusztuló, romló, holt dolgok iránt érzett vonzalom. Erich Fromm, a neves szociológus és pszichológus szerint nekrofil személyiségű emberek azok, akik állandóan a a halálról beszélnek, szeretnek halottak közelében lenni, vonzódnak a nyers erőhöz; mindig a múltba, és sohasem előre tekintenek.
Nem meglepő, hogy Fromm a történelem legtisztábban nekrofil személyiségének Hitlert tartja. Őt a sorban rögtön Eichmann és Sztálin követi, de a nekrofilok közé sorolja a híres pszichoanalitikus Jungot is, aki egy álmában tudattalanul tanítóját, későbbi ellenfelét Freudot is megölte…
Nagy felháborodást okozott az egyiptomi nők körében az a törvényjavaslat, hogy a férfiaknak engedélyezzék a feleségükkel való közösülést, azt követően, hogy az asszony meghalt. Ez a nekrofilia. Egy egyiptomi törtvénytervezet szerint a férjeknek lehetőségük lenne arra, hogy elhunyt feleségükkel szexelhessenek… A teljes cikk itt olvasható