Szexplaza.hu plázacicák pornófilmek backstage képek

[Szexpláza.hu További plázacica és plázamama képsorozatok: Szexpláza.hu/Plázacicák és Szexpláza.hu/Plázamamák
További anyag a témában, filmforgatáson állatságok itt és itt – Amatőr elsőpornós csaj a szexplázán (Plázacica) megkúrva Zoliboy által pornófilm forgatáson Szexpláza – Ennek a csajnak a farizmai közé még beférne egy fasz, pornófilm forgatási képek – Backstage pornósorozat filmforgatás közben, fürdőszobában baszás szájba élvezés Szexpláza – Vastag a fasz az amatőr pornós kurvának a pornófilm forgatáson – Pohárból issza az ondót és a bort a forgatáson a plázacica – Verd ki a faszod egy porhárba és itasd meg egy ribanccal, mint itt a plázacica – Sok volt az ondó, és kifolyt a szájából a profi pornósnak, rendezői képek a Squirt pornófilm forgatásán – Cony Ferrara seggbe tolva Szexpláza pornófilmben bemutató képek – A Szexpláza pornós ribancai (plázacicák) videón kéjelegnek

Luxusribanc barátnőm

A lány már abbahagyta, de pár éve még az egyik legkeresettebb luxusprosti volt. Első ránézésre meg sem mondaná az ember, hogy mivel foglalkozik mellékállásban. Leginkább a különleges passziók szerelmesei foglalkoztatták, és mára annyi élményanyag gyűlt össze benne, hogy simán összedobhatna egy bestsellert. Az egyik ügyfelének különleges, ugyanakkor ártatlan és vicces passziója volt: be kellett pelenkázni és párszor alaposan tökön rúgni. Nem ettől élvezett el, ez csak a tüzét hevítette – általában attól ment el, hogy egy műfasszal szodomizálták. Adri elmesélte, hogy nyüszítve élvezett el, amit nagyon mulatságosnak talált.
Aztán volt egy fojtogatásra erektáló ügyvéd – ő rendszerint azt kérte Adritól, hogy álljon a háta mögé, kapja a nyakát a könyökhajlatába, majd kezdje el brutálisan fojtogatni. Mivel az ügyvéd úr elég szép szál legény volt, mindkettejüknek le kellett guggolniuk a művelethez. Az ügyvéd közben verte magának a saját faszát és amikor a csúcspontra ért, Adrinak üvöltöznie kellett a fülébe, mindenféle ocsmányságot, hogy „te hazug szemét geciláda, most aztán elkaptalak, ki leszel te csinálva!!”
A legborzasztóbb páciense egy olyan pasi volt, aki azt kérte tőle, hogy az általa hozott ezüst tűket finoman szúrja a bőre alá, a hátán – Adri eleinte nem akarta elvállalni, de annyi pénzt ajánlott neki az illető, hogy belement. Ugye, végül is ez a dolga, aki pedig kurva, az ne rinyáljon, ha megbasszák.
Mindössze egyetlen nő járt hozzá – egy negyvenes évei elején járó, elfoglalt üzletasszony. Ő biszex volt, tehát a pinára is ráindult. Ő velem rokonlélek volt, mert szintén lábfetisiszta volt, csak őt a női lábak érdekelték. Adrinak addig kellett nyomnia a lábát a nő pinájába, vagy a seggébe, amíg az nem szólt, hogy elég.
Volt egy bizarabb eset is: egy fiatal pár is feljárt hozzá, férj és feleség. A jelenet úgy nézett ki, hogy a férj lecibálta asszonyáról a ruhát, kikötözte egy székhez, és végig kellett néznie, amint megkúrja Adrit. Néha elengedték, hogy ő is beszálljon, néha hagyták csöpögni és a férj csak a faszát verette ki rá Adrival. Néha egyenesen az arcába ment a tejcigeci.
Természetesen nála is felbukkantak a gonosz kis kövér zsidómanók. Volt egy kövér úr, akinek az volt a szenvedélye, hogy egy vízzel tele eresztett kádban Adri a lábával lenyomja a fejét a víz alá – na, ennek is jó lehetett a gyerekkora, mert az fix, hogy ez valami korai trauma eredménye. Befeküdt kényelmesen a kádba, mintha csupán ejtőzne, és várta, hogy Adri lenyomja a víz alá. A csaj elmesélte, hogy néha olyan sokáig képes volt lent maradni, hogy már-már azt hitte, megfulladt az öreg. De nem, a le-és felmerülések aránya mindig osztható volt kettővel.
Kedvenc ügyfele egy 16 srác volt, aki azt kérte, hogy kenjen le neki egy nagy pofont és köpje le, majd pórázon sétáltassa körbe-körbe a lakásban. Ez még lájtosnak is mondható. Szerencsére szart és hányást senki nem kért tőle, de Adri azt mondta, nem is vállalt volna olyat, mert „az már ártana a pszichéjének.”
A beöntéses és pisis játékok viszont az alapfelszereltségbe tartoztak. Az ügyfelek gyakran kértek tőle olyat, hogy egy erre a célra gyártott latex bevonatú beöntő pumpával nyomjon fel neki vizet vagy pisát.
Elgondolkodtam, hogy milyen fura emberek vannak (beleértve magamat is) és azon, hogy, mi volt a legdurvább pornó, amit valaha láttam (a korábban elemzett hányáspornón kívül). Egyszer láttam olyat, hogy gumilepedőn, olajozott testű lányok birkóztak. Ez volt az alaptörténet. Természetesen ázsiai lányokról van szó, tőlük jön a legtöbb okosság, mert gátlástalanok és zsinórban képesek ontani a perverziót. Szóval az egész egy ’pornó olimpia’ felkészülését mutatta be. Az edző csaj valami olyan tornadresszben sanyargatta a lányokat, amit még általánosban volt kötelező minden lánynak viselni, az én időmben. Japánul hadovál, utasítgat, majd hirtelen leteremti az egyik versenyzőt valamiért. Megragadja a karját, mint a rossz kislányoknak szokták, és a gumiszőnyeg közepére penderíti. Lenyúzza magáról a tornadresszt és ráül a csaj arcára. A lány eleinte tiltakozik, majd heves fuldoklást mímel. Ezután az edzőnő leszáll róla és a szőnyeg szélére zavarja, a többi lány mellé, akik várakozva nézték az iménti csörtét. És most jön a fordulópont – egyszer csak az edzőnő leguggol, a kamera felé tartva a picsáját, majd szépen odaszarik a szőnyeg közepére. Ekkor magyarázni kezd a versenyzőknek valamit és két lányra mutat. A végén rájöttem, mi volt az utasítás: verekedniük kellett a szarért és a győztes elfogyaszthatta. Így is történt, a lányok szépen összemérték erejüket, tépték, cibálták egymást, (rendes karate ütésekkel verekedtek, hozzá Linda kiabálás, híííjjjá! rendesen kivédték az ütéseket) kicsit meg is ujjazták közben a másikat, volt nunanyalás is, majd a győztes két vállra fektette a másikat és diadalmasan nekilátott a vacsorának. Igen, tényleg megette, hányás nélkül. Megkérdeztem egy perverz videókban jártas barátomat, hogy áruljon már el erről a műfajról néhány kulisszatitkot. Azt mondta, hogy általában úgy zajlik az ilyesmi, hogy ha nem kell megenni a szart, akkor műszart használnak, ha meg kell enni, akkor valami szintetikus cuccot gyömöszölnek föl maguknak a dolog elején. Ha meg kell enni a szart és a néző már látta, hogy igazi jött ki a valagból, akkor azt egy vágókép során kicserélik másra – hiszen miért kéne megenni a színésznek azt a büdös szart, amikor ki is lehet kerülni? A hányáspornó is így működik, ott vagy beisznak előtte egy spéci folyadékot, amit viszonylag könnyű a felszínre csalogatni, vagy szoftban nyomják: pofazacskóban tartva és csak a becsapódásra állítják a kamerát, hogy de látszódjon a csalás.
A másik durva pornó az volt, amit azóta sem értek, és kurva élet, hogy nem nézem meg többször (ezt is félbe hagytam) amikor tolószékes és testi hibás középkorú népek orgiáját drukkoltam végig. Ennek nem tudom, mi volt a vége, mert nem bírtam végig nézni. Na, itt teljesen kizárt a rendezői koncepcióba épített csalás, ugyanis a szereplők valóban nyomorékok voltak, a felvételt sem a Spielberg rendezte, mert szar volt. Ott nem lehetett csalni. Kíváncsi vagyok, hogy hol szedik össze ezeket a… khm, színészeket? A szakértő barátom nagy bölcsen kijelentette, hogy egyszerűen csöveseket meg nyomornegyedben élőket keresnek fel és annyi pénzt adnak nekik, ami nekik soknak számít és valójában még nem is láttak annyi lóvét egyben. Nagyon sokan mondanak rá igent, lásd a műfaj töretlen fejlődését.
Láttam egy magyar alkotást is, Edd a meleg szart és Szarospalacsinta címmel. Ez sima szarszexről szólt – és a szakértő barátom elmondta, hogy a főszereplő férfi Kispesten volt csöves. Néha arra járok, de nem találkoztam vele. Biztos elszállt a sztárságtól, de lehet, hogy külföldi karriert futott be és feladta az oly jövedelmező csöves szakmát. Valamit valamiért.
Aztán itt van a móka kategória: egy vidéki paraszt tyúkot dugott, rendesen ráhúzta a faszára. Aztán láttam olyat, hogy két vörhenyes csöves esik egymásnak. Utólag megnéztem, van ilyen műfaj. A csöves szex elég bizarr, én még élőben sem szeretem őket, amikor nem is kúrnak csak kókadnak a járda mellett.
[Lolita történetek]

Szexőrült vagyok

Hétfőn reggel Bikám elhúzott valahova, azt hiszem, biliárdozni a gyökér haverjaival, én pedig felhívtam Ádámot, régi szeretőmet, hogy fogadna-e? Ádám egy újgazdag elkényelmesedett hülyegyerek, aki azt hitte, hogy majd fényesen megél az autógumi-abroncs üzletből, amit az apukája vett neki. Szegénynek nem jött be, alig volt vevője. Budán éldegélt a családi kuria mellett egy kisebb házban. Felhívtam:
– Szia, Ádám, nem zavarlak?
– Te sosem. Hogy vagy?
– Baszatlanul.
– Segíthetek?
– Megköszönném. Felbékávézom hozzád, aztán majd elütjük valamivel az időt.
– Tomi?
– Hagyjuk Bikám, most érted prüszköl a sunám. Bevállalsz?
– Gyere. Van kokárdád, te kurva?
– Kurva az anyád! Egyébként nincs, de ha szeretnéd, gyorsan felvarrok egyet a picsámra.
– Ne szurkáld azt össze, majd én megszurkálom neked.
Kicsínosítottam magam, felvettem a legígéretesebb faszállító szerelésem, és elindultam. Úgy fújt ez a kurva szél, hogy majd’ levitte a baszott fejemet. A Moszkván átszálltam a 22-esre. Üldögélek-üldögélek, mígnem egy fasz nyanya oda nem zsibbad mellém és elkezd dumálni nekem, hogy mennyire megváltozott a világ, mennyire nem ért már semmit. Én kedvesen mosolygok, helyeselek, mint egy angyal – úgysem húzza már sokáig, problémái záros határidőn belül megoldódnak. Tisztában vagyok vele, hogy külsőleg van bennem valami alapvető kedvesség, amit az emberek látni vélnek, pedig a kedvesség nem alapvető tulajdonságom. Az emberek szeretnek – ezt el kell fogadnom. De nekem nem kell szeretnem őket.
Leszállok, és elindulok a hegyen felfele, Ádám lakásához. A szülei háza mellett egy külön telken van az ő kis sasfészke. Becsöngetek, ő meg lelkesen üget ki, hogy beengedjen. Puszit nyom az arcomra, mint valami gimis kislány. Ezen meg is rökönyödök magamban. Mintha nem kúrt volna már számtalanszor seggbe…
Beterelt a nappaliba, úriemberesen lesegítette a kabátomat. Szinte éreztem, ahogy egyre merevedik a fasza, pusztán a gondolattól, hogy mindjárt az ágyban fogunk hemperegni. Mindig ugyanaz a recept. Minden héten. Kérdezte, mit iszom. Mondom, rozét. Eltűnt a konyhába. Amikor visszajött két pohárral és egy üveg borral, látom, hogy nincs rajta zokni. Eltűnt. „Ez a srác ismer engem” – gondoltam magamban. Tudja, hogy mit szeretek… Zavartalanul leül velem szemben a díványra és elkezdünk iszogatni. Fehér pólót és farmert visel. Tudom, hogy előzőleg gondosan levette az alsógatyáját, hogy később ne kelljen bajlódni vele (az úriember ügyel a részletekre) így a sliccén keresztül szabad bejárást biztosítva nekem. Mindig így szokott történni, én pedig olyan csaj vagyok, aki villámgyorsan tanul.
Mint már említettem, Ádám többnyire seggbe szereti a lányokat – nem sokan engedik meg ezt neki, így ilyenkor engem vesz elő, már ha nem én jelentkezem előbb. Igen, már bizonyára kitaláltátok, hogy bisex. Engem néha kinyalt, régi ismeretségünkre való tekintettel. Egy darabig felszínes témákról csevegtünk, mint a nyugdíjasok, majd hirtelen közbevágtam:
– Nincs kedved lehugyozni?
Ádám nem jött zavarba, pedig éppen azt ecsetelte, hogy mennyire nem megy a gumiboltja – kizökkent. Azt mondja, semmi akadálya. Feláll és elindul, illedelmesen maga elé engedve a nappali ajtajában. Látom, hogy nem a hálószobájába megyünk, hanem a fürdőszoba felé. Meg is kérdezem, mi a terve? Erre azt mondja, hogy a kádban szeretne lepisálni, mert az ágyán most húzták újra az eredeti olasz ágyneműt. Muszáj volt felröhögnöm, hiszen akár a nappaliban is lehugyozhatott volna, ott csak fel kellett volna tekerni a szőnyeget, aztán rá a kőre, onnan könnyű felszedni a pisát. Amikor ezt elmondom neki, azzal érvelt, hogy az anyja néha bejelentés nélkül beállít. Felröhögök, ahogy elképzelem a jelenetet, amint az anyja ránk nyit, miközben a dinasztia szépreményű sarja, az egyetlen örökös, drága kisfia éppen vastagon arcba hugyozik egy jobb sorsra érdemes lánykát
A fürdőszoba világos, tágas és elegáns. Fenyőerdőszag. Minimalista stílusú csaptelep és hatalmas sarokkád. Amint becsukódik mögöttünk az ajtó, Ádám nekem esik. Csókolja a szám, harapdálja a fülem, a nyakam. És szaggatni kezdi a kedvenc blúzom. Leállítom, és felajánlom neki, hogy ezt majd én lehámozom magamról, mielőtt tönkretenné, mert nem egyszerű a kezelése. Amíg én a finom kézműves rézgombjaimmal babrálok, ő szaporán lerántja a pólóját, és lehúzza magáról a farmerjét is. Amikor már nincs rajtam semmi, belefekszem az üres kádba. Ádám már fél lábbal a kádba lépett, mire én röptében elkaptam a másik lábát, és vadul nyalogatni kezdtem a bokáját, talpát. A srác fasza gigantikus nyársként mered előre, a szeme úgy kigúvad, mint aki szellemet lát – pedig semmi oka meglepődni, nem először csinálom neki. Hát, igen: azoktól a sznob kis kurváktól, akikkel az idejét múlatja, nemhogy ilyet nem kap, de még annak is örülhet, ha nem kesztyűvel fogják meg a faszát. És most essen néhány szó Ádám faszáról. Kicsi, tömzsi, sápadt, eres és valahogy mohó szerszáma volt, hatalmas, követelőző, bíbor marhaszív alakú makkal. Átlagos mérete volt, az én Bikámom irdaltan lófaszához képest, mindenképp. A talpnyalás után kényelmesen elhelyezkedtem a kádban és behunytam a szemem. Semmi. Rám irányozta a farkát, de ez kevés volt, ugyanis álló fasszal nem lehet pisálni. És a szerv lohadása sem várható mostanában, hiszen olyan volt, mint egy felhergelt rakéta. Segítettem rajta. Nekem pisa kellett, neki valag. Rákönyököltem a kád peremére, seggem rózsáját felé kínálva. Azonnal tudta is a dolgát. Idegesen belekotort a falra szerelt pipereszekrénybe, imádott síkosítója után. Éreztem, ahogy finoman, körkörös ujjmozgással bekeni a segglyukam. Lassan, finoman nyomja be kis pöcsét, majd dugni kezd. Ő nagyon gyorsan el szokott élvezni, ezúttal sem volt ez másképpen. Megkértem, hogy élvezzen rám. Ő időben szólt, és amikor már nagyon közel járt, felszólított, hogy: most, most! én pedig lefeküdtem a kádba és hagytam, hogy rám verje. Teljesen elborított a gecije, irdatlan sokat termelt. Szegény fiú, ilyenkor annyira sajnálom, mert látom, mennyire ki van éhezve egy jó dugásra, amit csak tőlem kaphat meg. A farka lassan konyulni látszott – jöhet nekem a pisa! Végre. „Kérem a pisát, ide vele, könyörgök! Brunyálj le, buzi szarházi…!” Egy kis szünet után csordogálva, majd egyre sebesebb iramban kaptam a sárga áldást Ádámból – a testmeleg folyadék tiszteletére még a számat is eltátottam. Utána megkértem, hogy ujjazzon elélvezésig. Ádám, ahhoz képest, hogy seggbarát volt, egész ügyesen csinálta. Sikítva mentem el.
Vége volt. Megfürödtünk és visszaültünk borozni. Mint már mondtam, Ádám bisex, és össze is hoztunk pár éve egy hármas partit a masszívan hetero Bikámmal, de erről majd holnap mesélek. Annyit elöljáróban, hogy nem volt zökkenőmentes.
Lulu

Szerepjáték beöntéssel

Tegnap egész nap basztunk. De nem ám kispolgári módon. Bár még nincs itt az ideje a locsolásnak, engem tegnap alaposan meglocsoltak. Gecivel is, pisával is. Délben kezdődött az egész, amikor Bikám se szó, se beszéd, elkapta a hajam és alaposan megrángatta.
– Mi az, hülye vagy? – ordítottam rá a neveletlen fráterre.
– Basználak.
– Kérlek. Állok rendelkezésedre.
Letérdelt seggem oltárához, és a farmergatyán keresztül szimatolni és nyalogatni kezdte a valagam. Valahogy annyira izgató volt ruhán keresztül érezni a forró leheletét, a fogait és a türelmetlenséget, hogy mennyire szeretne már meztelenül látni. Lehámoztuk egymásról a göncöket és már jött is egy ötlet. A hűtőhöz léptem és előszedtem egy csomag virslit, kiválasztottam a legtökösebbet, majd Bikám figyelmébe ajánlottam:
– A seggedből akarom kifalni! – mondom neki.
– Nyomjam fel, mint buzi? – kérdi lencsibaba szemekkel.
– Ne, majd én…
Tomi mögé lopóztam. Ő hagyta, és várta a dolog végét. Mitől félt volna, amikor tudhassa, hogy egy rohadt virslivel nem tágítom használhatatlanná az ánuszát és nem fogom megerőszakolni vele. A seggébe illesztettem a virslit, jól beleszúrtam – nehogy kiessen – majd elkezdtem kihappolni onnan. Először aprókat haraptam, és haladtam üregirányba. Amikor a végére értem, a seggbe szorult falat félénken becsúszott a lyukba. Elbújt előlem. Az ujjammal matattam utána, de eltűnt és soha többé nem láttam. A szerepjáték ötlete neki jutott eszébe, nem tudom, hol hallotta, biztos valami másodosztályú amerikai vígjátékban. A házaspárok használják, ha fel akarják dobni ellaposodott szexuális életüket. Amikor felvetette nekem az ötletet, kérdeztem, hogyan képzeli. Körülnéztünk a szekrényben: nem sok különleges ruhadarabunk volt: egy orvosi köpeny, egy overall és egy motoros ruha. Emlékeztem, hogy van valahol egy vörös, ribancos parókám, azt is előszedtem. Bikám azt kérte, hogy öltözzek be utcalánynak. Egyelőre még nem tudja, hogy legyen tovább, mi legyen a szerepjáték témája, esetleg menjünk le az utcára és felszed? Kitalálta, hogy meg akar erőszakolni. Megbeszéltük, hogy én kéjhölgynek öltözve a nappaliban állok, ő pedig levadász, mint „erőszaktevő”. Így is történt. Nagyban álldogálok és várom a buszt, amikor Bikám hirtelen rám vetődik:
– Mi a picsát kóvályogsz itt te szerencsétlen kis pincsi?? – suttogja a fülembe és a szőnyegre dönt. Annyira beleéli magát, hogy fájdalomig szorítja a karomat. Persze, nem esek ki a szerepemből: tiltakozok, heveskedek. Tépi a ruhámat, harapja a nyakamat, nyalja a fülemet, mint egy hulmán. Befurakodik a lábam közé, és tocsogó, szaftos vaginámmal érzem a gatyájában ágaskodó örömrudat.
– Hagyjál, te szarfaszú csesznye! Az anyádon kívül meg sem tudnál baszni rendesen egy nőt.
Mocskos szám még jobban feltüzelte támadómat, aki újabb lendülettel támadt, hogy elhallgattasson.
Amikor az ellenállásom lanyhult – ugyanis már nagyon szerettem volna szopni – a csirifiszkió rám rivallt:
– Tiltakozz, te maskara!! Szégyentelen Jezabell!
Mit tehettem mást, tiltakoztam. Amikor megunta, rám parancsolt, hogy toljam le a szoknyámat – amit előzőleg alaposan megtépázott már – és meztelen valaggal álljak a feje fölé. Megtettem. Ő izgatottan feküdt a padlón, de még nem csomagolta ki a kolbászát, csak gatyán keresztül dörzsölte. Az egyik lecibált zoknimat a szájába tömte, így alig értettem, mit motyog, mert értékes szavai el voltak rekkentve:
– Szarik a néni! Szarik a néni!
Először azt értettem, hogy „Marika néni, Marika néni”. Ki a tollas szűzmária az a marikanéni??
Aztán leesett. Azt akarta, hogy szarjam le a fejét. De nem kellett. Ezt meg is mondtam támadómnak, aki kivette a zoknit a szájából és közölte, hogy nem akarja, hogy leszarjam, egyszerűen csak izgató mondogatni ezt. De ha már szóba került a szarszex – mint tudjátok, nem szívesen játszom szarral (a neveltetésem nem engedi), viszont maga az ötlet izgató és kellően perverz. Bikám szíves elnézését kérve, tettem a konyhába egy kis kitérőt. Azt mondtam neki, hogy várjon, és ne menjen el nélkülem… érdemes lesz. A konyhában elővettem egy üveg Nutellát és bekentem vele Tomi egyik elhagyott alsógatyáját. Mindenét széthányja, mint egy gyerek. Nem tetszett a szarcsík. Olyan élettelen volt. Kentem rá egy kis baracklekvárt, amitől az egész folt olyan lett, mint a hurutos fos. Bevittem művemet Tominak, aki henye arccal nézett rám.
– Mi az, te beszartál, pintyőkém?? Próbáltál nyomni nekem egy helyes csoki tojást?
– Nem, ez nem szar. Finomság. Kóstold meg.
Bikám bizalmatlankodva megszagolta, majd miután konstatálta, hogy a barna folt nem belőlem jött, kicsit meg is nyalta. Visszaadta, majd azt mondta.
– Dobd az arcomba, te éjféli szajha! De tüstént!
Megpróbáltam egyenesen az arca közepébe dobni, de mellé ment. Nem akartam kivívni Bikám haragját, pedig észrevette a kis fiaskót. Nem lehet több baki. Egy alapos verést kockáztatok vele. Ha Bikám fel van búgatva, kiszámíthatatlan. Ezúttal telibe kaptam az arcát, ő pedig a földön hanyatt fekve szagolgatta és nyalta a műszart, a saját gatyájából. Hamar el is tüntette a náthás fosra emlékeztető anyagot, és új játékon kezdtük törni a fejünket. Megkért, hogy vegyem fel a parókát és sminkeljem ki magam erősen. Megtettem.
– Akkor brunyálj le rögvest, te maskara!
– Nem kell pisálnom…
– Igen? Akkor majd teszünk róla. A seggeden keresztül fogsz rám pisilni! – acsarkodott felém, majd felállt és kidübörgött a hálószobába. Kisvártatva egy kézi beöntő ballonnal tért vissza. Egészségügyi célokra használtam eddig, szexuálisra még soha. Bikám bevitte a fürdőszobába és hallom, hogy vizet enged. Közben magában dünnyög, hogy „most megtanulod, te cafat”. Rövidesen visszaérkezett és azt mondta, hogy vetkőzzek le és feküdjek a szőnyegre a testemmel. Benyomta a beöntő ballon kis csutorát a seggembe és finoman megnyomta. Éreztem, ahogy árad a víz befelé, és gyanítottam, hogy közeleg a pillanat, amikor majd sugárszerűen távozik. Bikám kihúzta, és szinte szájba lőttem, olyan intenzitással jött belőlem a cucc. Esküszöm, legalább 2 méterre kilőttem. Erre Tomi lebasz, hogy miért nem tartottam bent, ugyanis az volt a terve, hogy majd a seggemből iszik.
– Ne kókadj, kis kanász, jut is, marad is.
Bikám éhes cicusként a seggemhez hajolt és kiszopta onnan a maradék vizet.
– Szopd ki a valagamat, kis kurvám – mondtam Bikámnak, mert tudtam, hogy szereti. Legalább annyira, mint én a talpát, vagy a here zacskója alatti petyhüdt bőrlebenyt nyalogatni. Amikor végzett a segglevessel, a nedves száját az enyémhez tapasztotta és smároltunk. Utána megfogtam a két keblem és azok mellbimbóját hozzádörzsöltem Bikám cicipontjaihoz. Olyan finom móka. Ezt nagyon szeretjük mindketten. Igazából akkor jó, ha előtte megnyálazzák, mert jobban csúszik. Ezt a fogást úgy hívtuk, hogy Csilla-féle cicimica. A beöntő ballont még egyszer feltuszkolta nekem, hogy újra az ő míves aranykelyhéből ihasson. Nem bírta már, üvöltve élvezett el, rá a csöcsre. A mellemről lecsöpögő bőséges ondót Bikám lábujjaira kentem: nem is kellett mondani, mit akarok: ő simán beletunkolta a sunámba, meg a seggembe, de volt olyan figyelmes, hogy hagyjon egy kicsit a számba is. Ennyi nem volt elég. Este tízig nyomtuk, és nem is tudom, hányszor élveztünk el. Számomra kedves nektárját minden alkalommal megkaptam és egy csepp sem veszett kárba a fehér fiúgeciből. Több alkalommal csináltuk úgy, hogy ő fölöttem magasodik, én pedig a lábai elé vetem magam, és így rimánkodom hozzá:
– Könyörgöm gecizz le!!
– Lyukat vágok rajtad, te kurva.
– Megköszönöm!
– Mibe fogjam fel a véred, kis imposztor?
– Semmibe, hadd folyjék szabadon!
Más említésre méltó nem történt, szokás szerint bő nyállal kinyaltam Bikám seggét, de ezúttal úgy, hogy megkértem, legyen szíves, üljön az arcomba. Persze ne a teljes súlyával, mert meggebedek, hanem támassza ki a két mellső lábával testtömege döntő többségét. Na, ez új fogás volt és nagyon tetszett. Még megismételjük. Reggel annyira fáradtak voltunk, hogy alig bírtunk talpra vergődni.
[Történetek]

Perverz nőgyógyász

Évek óta ugyanahhoz a nőgyógyászhoz járok, de o sajnos nyugdíjba ment. Nagyon sajnáltam, mert benne megbíztam és szívesen mentem hozzá. Sokáig vacilláltam, hogy ki legyen a következő orvosom és végül egy fiatal, nagyon jóképű orvost választottam. Voltam nála többször és nagyon megkedveltem. Mikor utoljára mentem hozzá, egy különös dolog történt velem. Mint mindig levetkőztem és felfeküdtem a vizsgáló asztalra.
– Lazítson, engedje el magát! – mondta megnyugtató hangon az orvos és két síkosítóval bekent ujját a hüvelyembe dugta.
Kicsit fájdalmasnak éreztem, de ami ezután következett, több volt egy egyszeru orvosi vizsgálatnál. Lassan mozgatni kezdte bennem az ujját, ami egyre jobb érzés volt. Lassan nedvesedni és tágulni kezdtem. Becsuktam a szemem és átadtam magam az orvos kezeinek. Miközben az ujjait mozgatta bennem, a hüvelykujját a csiklómra tette és lassan dörzsölgetni kezdte. Az egész testem beleremegett ebbe a különleges kis masszázsba. Csodálatos érzés volt, ahogy az ujjam mozgott bennem és közben a csiklómat is izgatta.
Teljesen elfelejtkeztem arról, hogy hol is vagyok. Csak az élvezetre koncentráltam. Élveztem, ahogy az ujjai ki-be jártak bennem, majd egyszer csak az ujjait felváltotta valami vastag, kellemesen kemény dolog. Nem kellett sokáig találgatnom, hogy rájöjjek, a fallosza az. Mozogni kezdet bennem és az élvezetem fokozódott. Forróság öntötte el a testemet és halkan felnyögtem. Az orvos egyre gyorsabban és gyorsabban mozgott bennem. A testem megállás nélkül hullámzott, majd egyszer csak megfeszült és hangosan felnyögve éltem át a gyönyört.
Ekkorra a doktor úr is átlépett a gyönyör kapuján és belémélvezett. Kis pihenő után kihúzta belolem lakadó farkát, megtörölgetett és szól, hogy felöltözhetek. Igazából mikor hazaértem fogtam fel, hogy mi is történt velem. Azóta elég bizalmatlan vagyok az orvosokkal és eldöntöttem, hogy ahhoz az orvoshoz nem megyek többet.
[Lulu]