Dominák világa 2. rész

Már nem kellett újabb büntetést elszenvednie elgyötört hímtagjaimnak, a kis vörös csajt persze a többiek kiröhögték, amiért rám lett mérges, gondoltam magamban szereztem egy újabb ellenséget, de láthatólag félvállról vették az egész mókát. Lehet, hogy ez a színjáték ezen a helyen szinte mindennapos.
Nem sokára vége lett a játéknak ,még persze utoljára mindenki megfogdosta a farkamat, hogy tényleg jó munkát végeztek és végre egyedül hagytak , holtfáradtan kínoktól gyötörten rogytam le az ágyra, szinte mindenhol fájt, de legjobban a nemi szervem. Nem nagyon tudtam aludni, pedig ilyen fáradtnak még sohasem éreztem magam. A fájdalom hullámokban érkezett, de egyre tompábban és egyre kevésbé reagáltam rá, végül mély álomba zuhantam, talán még sohasem aludtam ilyen mélyen, de egy nagyon kemény nap állt mögöttem, igazán szét sem néztem az új otthonomban. Arra ébredtem, hogy mások is érkeznek a kis cellámba, már teljesen sötét volt , amikor még két fickót löktek be hozzám. A két férfi semmit sem szólt, alig volt rajtuk ruha,ami inkább hasonlított egy ormótlan zsákhoz, a testük tele régi forradásokkal, nyakukon nyakörv, a lábukon pedig valamilyen lánc volt. Teljesen alázatosan viselkedtek a fogva tartóinkkal szemben, állandóan a földet nézték míg beszéltek hozzájuk és úgy látszott mindig a megfelelo válaszokat adták, ami általában csak ennyi volt: igenis urnom. Az úrnojük, ahogy így félálmomban halottam mindenféle munkával kapcsolatos dolgokról beszélt velük. Ahogy egyre jobban eszméltem úgy vettem észre, hogy ez az a no, akit régebben a királynoi székben láttam. O volt az, aki akkor a bemelegítésünket irányította.
– Holnaptól újra visszakerültök a mezogazdasági részlegbe – mondta a királyno és sarkon fordult és elviharzott a magasszárú csizmájában a cellák között visszhangzott végig a folyosón, ahogy egyre gyorsabban ment.
– Holnapra szerezzetek nekem ujakat – kiáltotta vissza a folyosó végérol.
A két csaj levette a billincseket majd belökte a fiukat a cellámba, így már hárman voltunk bent, persze elotte még megrugdosták oket.
Alighogy szitkozódval elmentek az orök, hogy keressenek alkalmasabb szolgákat, rögtön megindult az információcsere hármunk között.
– Uj vagy mi ? Mikor kerültél ide – kérdezte a magasabbik, akit mindenki csak Szivarnak hívott, ahogy késobb megtudtam. Persze csak a szolgák egymás között, amugy mindenkinek volt egy azonositója egy 5 jegyu szám és így kezeltek, meg azonosítottak bennünket.
– Igen , tegnap- válaszoltam kedvtelenül.
– Figyelj jól, most elmondunk mindent, hogy hogyan lehet túlélni vagy hogy tedd elviselhetové ezt az egészet
– Én már egy éve vagyok itt fogoly, már kétszer megszöktem – szólt az alacsonyabbik srác.
– Na tehát holnap lesz a válogatás, szét fognak bennünket osztani különbözo helyekre, szerintem a legjobb hely a gazdasági szekció, azon belül is az irodai munka, de oda egyenlore semmi esélyed sincs, hogy bekerülj, mert csak a legmegbízhatóbbak mehetnek oda és oket keményen ellenörzik. -mondta a Szivar.
– Igen és ott még mik a lehetoségek? -kérdeztem érdeklodoen.
– Na, a gazdasági részen állítjuk elo a kaját, itt folyik mindenféle mezogazdasági munka és a pénzügyek is ebben a szekcióban zajlanak. Neked úgy kell tenned majd, mintha régen itt lennél a kiválasztásnál követsz minket, itt nincs semmiféle ellenorzés és így elkerülhetsz most egy csomó felesleges dolgot.
– Nem értem, mi az, amit elkerülhetek? – kérdeztem.
– Eloször is kapsz egy kis tetoválást a fenekedre, meg a farkadra is , persze, ha szerencséd van ezekbol is kimaradhatsz, de a 80 % az elso alkalommal megkapja a jeleket, azon senki sem fog csodálkozni, hogy nincs rajtad, ez az egész tetoválgatás nem rég került bevezetésre, mert már nem lehetett követni, hogy ki hol volt hova ment stb. , pappíron is rögzitik a helyzetedet, de eléggé hanyagul kezelik a dolgokat és hát így lehet megoldani azt is, hogy velünk gyere. Persze ez nem a legkiméletesebb módja és hidd el, jól jársz, hogy kimaradsz az egészbol. Na meg az elején egy halom kínzást kapsz, hogy ne tudj kereket oldani olyan könnyen, mi olyanokról hallottunk az újoncoktól, hogy a húgycsövüket különbözo módszerekkel kisebesítették és így csak katéterrel voltak képesek egy héten keresztül vizelni, persze utána sem ment egykönnyen, de addigra már teljesen beletörodtek a helyzetükbe.
– Hogy érted azt, hogy kisebesítették???
– Hát konkrétan azt hallottam, hogy bedugtak egy üvegcsövet a hímvesszobe és egy kalapácssal osszetörték és belülröl összevágta a húgycsövet, vagy ami még rosszabb felhevítettek egy vékony hosszú tut, amire ráhuztak egy valamilyen hoszigetelo vékony csövet, persze errol a delikvens semmit sem tudott és odamentek hozzá, szépen felvezették a farkába, kicsit beszélgettek vele, majd hirtelen kirántották a szigetelo csövet és hát az a fájdalom képzelheted.
– De valójában, akkor jársz a legrosszabbul, ha a kórházi kísérleti telepre kerülsz – hát ott aztán van mindenféle dolog, amelyekrol jobb, ha nem tudsz. – mondták szinte egymást túllicitálva az információkat.
A veríték csorgott rajtam végig, amikor elképzeltem, hogy velem is bármikor megtehetnek ilyen és ehhez hasonló dolgokat, a fiuk még sokáig mondták a jó tanácsokat sok értékes dolgot meséltek a benti életrol, beszélgetésünket a lefekvést jelzo csengo szakította félbe, mint arról már beszámoltak ilyenkor azonnal le kell feküdni és egy pisszenést sem lehet hallatni, mert az orök szorosan a cellánk ajtaja elott mennek el és ahol hallanak valamit, oda berontanak és mindenkit megbüntetnek, általában csak két három cellatársaságot szoktak megbüntetni esténként, mert többre nem marad ido, ez úgy kb. 9-15 embert jelent, mert általában 3-5 -en vagyunk egy helyen. Ezen az estén sem volt másként lemasírozott a kb. 10 fobol álló különítmény és jól elintézték az ujoncokat, persze, ahol vegyesen voltak, mint nálunk ott a régiek ügyeltek a teljes csendre.
Másnap már teljesen az esti beszélgetések alapján cselekedtem, felvettem az egyik kukából egy kidobott ruhát és így nem lógtam ki a régiek közül és úgy tettem mindent, ahogy egy jólnevelt oreg rókához illik. Ahogy mentünk végig a folyosón az újoncokat kirángatták közülünk, mindenki fagyos arccal nézte oket, többek között én is. Ezután egy terembe értünk, ahol 12 no várt ránk, mindegyik a saját részlegének az úrnoje, a fiuk elsorolták, hogy milyen részlegek vannak. A legfontosabb, hogy a kísérleti telepet elkerüljem, a következo részleg a filmgyártó, amit szintén igyekeztem elkerülni, mert ott készülnek a különbözo pornófilmek és sajnos nem a szereplok válogatnak, hogy éppen milyen készüljön, úgyhogy semmi kedvem sem volt például egy állatos vagy egy homo filmben foszereplonek lenni. A fiuk elbeszélései alapján a királyno közvetlen szolgálata után a mezogazdasági részleg tunt a legoptimálisabbnak. Szerencsém volt, a filmes részleg fonöke teljesen átnézett rajtam és egy vékony srácot rángatott elo ducisex-hez, négyen a mezogazdasági részleghez kerültünk, hallottam, ahogy elvittek még vagy két embert az adminisztrációra. A fiuk azt mondták, hogy valószínüleg az ujoncok nagy része a kisérleti telepre kerül, de oket még eloször átvezettek a másik terembe, ahol a tegnap esti beszélgetések értelmében egy kis tortúra várt rájuk. A lábunkon lánc volt és a kezünk is össze volt bilincselve, így kellett közlekednünk a szuk kis folyosókon. Már kíváncsian vártam, hogy mi lesz a helyemen a dolgom. Még mielott megtapasztalhattam volna, hogy milyen is az élet a mezogazdasági részlegen, át kellett mennünk segédkezni az ujoncokhoz a kisérleti telepre.A feladatunk roppant egyszeru volt, le kellett oket fogni, mint ujdonsült barátaim mondták: az a lényeg, hogy ne tudjanak ficánkolni sem, mert ha mégis sikerül nekik, akkor rajtam fogják megbosszulni a kínzóik. Tehát igyekeztem ennek az egyszeru követelménynek eleget tenni és hálát adtam az égnek, hogy elkerültem az újoncsággal járó összes tortúrát.
Beléptünk egy terembe, ahol nagyon sok asztal volt, az asztalokon pedig billincsek, amikkel egy pattintással lehetett rögziteni a delikvensek végtagjait. A feladatunk abból állt, hogy az egyessével bejövoket feltegyük az asztalra. Valójában létszámfölényben voltunk itt, mint foglyok, de a terem felso szintjérol fegyveres orök figyelték minden mozdulatunkat. Szerencsémre nem azok a kínzók voltak itt, akikkel már találkoztam és esetleg felismerhettek volna, de amúgy sem foglalkoztak velünk, hanem szemmel láthatóan felcsigázta oket az újoncok érkezése. A foglyok kettesével jöttek be, egy folyosóról, ahol a plafonról lecsapódó rácsokkal már kisebb csoportokra szabdalták oket. Nem lehettek többen 12-nél volt, aki már régebb óta itt vannak mások egy-két napja érkeztek és még eléggé kábán viselkedtek.
Néztem az elsoket, hogy milyen bizonytalanul léptek ki majdnem meztelenül a sötét folyosóról a bevilágított teremben, ahol 30-40 ember várta oket, foleg rabszolgák és kb. olyan 15 no lehetett.
– Gyerünk fogdd meg a lábát -kiáltottak rám a mellettem állok.
Mintha egy álomból ébredtem volna máris elkaptam a ball lábát, minden végtagra jutott egy ember, vízszintes helyzetbe fordítottuk és már vittük is a legtávolabbi asztalhhoz. Persze a lefogott társunk ordított és rángatta a testét összevissza, dobálta magát, de mindannyian szorítottuk, ahogy bírtuk és gyorsan lebilincseltük az asztalra.
Egyikünknek ott kellett maradni, segíteni, ha valamiért nem lenne elég no. Maradtam, egyszeruen nem tudtam volna még egy rabot átcipelni a fél termen. Szép lassan megtelt a terem, persze alábbhagyott az ordítozás is, mert minden lekötözöttre felkerült egy szájpecek is, vagy valami hasonló. A szertartás valami olyasfélén nézett ki, hogy mindenhol maradt egy szolga és egy csaj az újonccal. A megmaradt nok kb. 5-en, mint valami orvosi team egyszerre indultak meg és kezdték el munkájukat az egyik asztalnál. A feleslegessé vált szolgákat kiküldték a terembol az egyik oldalsó ajtón.
– Na gyerünk ujfiucska – mosolygott rám a velem maradt leányzó.
– Mit csináljak Úrnöm? – kérdeztem félénken.
Erre o mellém lépett és benyúlt a ruhám alá, megmarkolta a heréimet. Éppen csak nem fájt, de én már szinte lábujhegyre álltam és feszülten vártam a fejleményeket.
– Nahát nahát, szépen levetkozteted és hozol nekem a nagy asztaltól két hosszabb zsineget, amivel majd szépen, összehurkolom a heréit. – válaszolta és közben megszorította a golyóimat, amire egy kicsit felnyögtem, de amint elengedte már tettem is a dolgomat.
Az asztalok mellett volt egy kis szék is, amin különbözo ampullák voltak kipakolva, meg valami injekciós tuhöz hasonlók. Gyorsan lerángattam a fogolyról a ruháit, volt egy kés is ott, ami nem jött le azt egyszeruen levágtam. A mellettem álló nonek láthatólag tetszett, hogy gyorsan dolgozom, és csak mosolyogva figyelte, hogy hogyan teszem a dolgom. Más asztaloknál a segítok is kaptak egy-egy ütést, de én egyelore semmit sem. A hölgy gyorsan megkötötte a zsinórral a delikvens heréit, majd ellenörzésképpen a tenyerével rácsapott a felfelé meredezo kifeszült golyókra, a sorstársam egy hatalmasat ordított volna, ha nem lett volna a szája is bekötve így csak egy kis nyöszörgés hagyta el a testét.
– Na most pedig te jössz! – kiáltott rám az úrnom.
– Micsoda ? – kérdeztem vissza eléggé meggondolatlanul.
– Hogy – hogy micsoda?????? – gerjedt haragra.
– Te szemtelen szolga, fel a ruhát szét a lábakat!!! – kiáltotta hangosan.
Gyorsan felrántottam a ruhámat és szétraktam a lábamat, hasonló procedura játszódott le, mint az elobb szépen komótosan körbetekergette a heréim, majd amikor készen volt rájuk csapott.

– Ááááááhhhh – kiáltottam teli tüdobol, tudtam, hogy ez vár rám, de még így is olyan hirtelen történt az egész, valahogy nem készültem fel a fájdalomra.
– Na majd ordítasz a másik helyett is – mondta röhögve.
– És akkor kezdodhet a zene – tette hozzá miközben rám mosolygott és már nyoma sem volt haragnak a szemében. Nem egészen értettem mire gondol zene alatt, de nem kellett sokáig várnom és kiderült. Egy vékony falécet vett a kezébe és ütemesen elkezdte verni a társam heréit, aki minden ütés után felnyögött, azután következtem én egy sorozattal, persze minden ütés után egy-egy ordítás hagyta el a számat. Azután felváltva majd megpróbált különbözo ütemeket, azután hirtelen abbahagyta és a társammal kezdett el foglalkozni.
Nem nagyon láttam mit csinál, de az eros nyögésekbol úgy gondoltam semmi jót nem tesz. Engem elengedett és rám parancsolta, hogy álljak a falhoz a többiekhez, akik már mind ott álldogáltak hátratett kézzel és megbabonázva figyelték az asztalokon folyó kínzásokat. Az asztaloknál körülbelül ugyanaz a helyzet játszódott le. Miután kikötözték a foglyokat és a golyóikat körbetekerték egy zsineggel utána az egyik ampulla tartalmát beinjekciózták a szolgák farkába a bor alá, valamiféle izgató folyadék lehetett, mert mindenkinél, aki már megkapta az adagját, a helyzet ellenére izgalmi pozícióba került a hímtagjuk. Mindenfelé meredezo farkakat láttunk.
– Most szépen lefejik oket – suttogta az egyik mellettem álló szolga. És hát ez történt a folyadék megtette a hatását még rásegítettek kézzel is, hogy minél hamarébb elsüljenek a delikvensek és szépen egy kis üveget húztak a péniszükre, aminek a vége kigömbölyödött és így amikor belelövelték a a testnedvüket, nem engedte kifolyni a folyadékot. Amikor megtörtént a lefejés az üveget letették, persze a hímtagok a folyadék hatására még mindig zászlórúdként álldogáltak. Ezután két fémlapból álló szerkezetet tettek a golyókra, a fémlapok három csavarral voltak összefogva, amiket kézzel lehetett csavarni és ahogy csavarták a lapokat úgy szorították össze a heréket, amelyeknek a másik végénél a zsineg nem engedte meg az önkéntelen visszahúzódásukat. Óriási nyögéseket hallottunk, teljesen földbegyökerezett lábbal álltam, és áldottam a szerencsémet, hogy ezen a torturán nem kellett részt vennem. Szinte a látvány is fájt. A foglyok megpróbáltak szabadulni, a testüket mozgatták, de teljesen eredménytelenül, mert szorosan le voltak rögzítve. Akiket láttunk közelebbrol szinte palacsinta vékonyságúra volt már összenyomva a férfiasságuk. Úgy látszik elégedettek voltak az eredménnyel, mert nem folytatták a mutatványt, hanem rögzítették az utolsó pozícióba a fémlapokat és szépen leültek a kikészített kis székekre. Az áldozatok persze tovább nyöszörögtek megállás nélkül, mert a fájdalom nem enyhült az alhasukban. A fájdalom ellenére még mindig meredezett mindenhol az árbocrúd. Csak mi álltunk csendben és vártuk, hogy mikor lesz szükség újra ránk. Újabb eszközt vettek elo a hölgyek ez egy vibrátorra emlékezteto dolog volt, csak annyiban különbözött, hogy a feje sokkal nagyobb volt és apró kis rücskök álltak ki a felso rész oldalából, maga a test teljesen simának tunt.
– Újabb fejés következik – szólt újra a társam.
– Most a prosztatát fogják ingerelni – mondta teljesen érzelemmentes hangon.
Én még mindig nem bírtam megszólalni, csak álltam és figyeltem az eseményeket. A kínzók ellenorizték, hogy muködnek-e a kis szerkezetek beindították oket és nézték, hogy forog-e a felso gömbformájú rész. Mindenhol muködött és szép lassan bevezették a szolgák fenekébe a szerkezetet, ami éppen nem ment simán, volt ahol többször is kihúzták és újra bedugták. Utána, amikor már kello mélységben volt beindították a motorokat és a szolgák péniszére újra ráhúztak egy üveget. Ezuttal sokkal lassabban sültek el a delikvensek, gondolom a szétlapított herék és az elozmények hatására. Már szinte zsibbadt a lábam a sok állástól és teljesen erotlen voltam a sok látványtól, amit átéltem. A homlokomat újra és újra elöntötték az izzadságcseppek, nem akartam a többiek sorsára jutni, mindképpen el kell kerülnöm a hasonló szituációkat és már nagyon vártam, hogy mikor lesz vége ennek a szörnyu procedúrának. A dominákat láthatólag nem zavarta az egész, hogy kivel meddig kell bajlódni, úgy látszott szinte élvezik azt, hogy most milyen sok idobe telik mire megtölthetik a következo üveget. Szép lassan újra elélveztek a kikötözött társaink. Akik gyorsak voltak azoknak több ido jutott a pihenésre, mert ezután szép lassan kieresztették a golyóikat a fémlapok közül és pihegve feküdtek sajgó fenékkel és félelemmel várták a folytatást. A dominák mindent felírtak egy kis lapocskára, akárcsak egy kórházban lettünk volna. Túlságosan messze voltunk, hogy lássam miket irogatnak, de a többiek felvilágosítottak, hogy szinte mindent felírnak. Ki mikor élvezett el, pontosan hány perc kellett hozzá, milyen hosszú a farka stb. szépen lassan már csak egy delikvens volt, akinek nem sikerült még mindig elélveznie és remego fenékkel nyögdécselve feküdt az ágyán a többi domina, aki már végzett mind ott állta körül a szerencsétlent és azon vitáztak, hogy milyen kegyetlen büntetést lehetne adni a fogolynak, mert ilyen lassú. De egy 10 perc múlva óriási hörgések közepette o is utolsóként is beadta a derekát és kiengedte elgyötört golyóiból a nedveket.
Ezután újra elokerültek az injekciós tuk, de ezúttal a herékbe adtak be valami folyadékot, amitol megdagadtak és az újoncok még jobban szenvedtek. Hagyták oket egy ideig még vergodni az asztalokon aztán szóltak nekünk, hogy egyesével szedjük le oket és kísérjük vissza a celláikba, persze itt már nem kellett attól tartani, hogy esetleg el fognak szaladni. Remego lábbakkal és még mindig hatalmasra dagadt golyóikkal fáradtan karoltak belénk, hogy szinte alig tudtak menni, mert annyira le voltak gyengülve a sok kínzástól. Ezután mehettünk vissza a celláinkba mi is, ahol már meg is kaptuk az aznapi ebédünket. Miután bekajáltunk le is feküdtünk, mert azért mi is fáradtak voltunk, meg ki kellett használni, hogy most nem kell semmit sem csinálni úgyhogy átadtuk magunkat az édes pihenésnek.
Másnap már a mezogazdasági részlegen kellett dolgoznom és kaptam egy kis jelet a ruhámra, ami egy zöldszínu fát ábrázolt – ez jelentette az új helyemet.

Szex, anyám és lófasz

“A problémám öt évvel ezelőtt kezdődött. A főiskoláról hazamentem a nyári szünidőben. Örültem annak, hogy anyámat láthatom, mert mi mindig nagyon jól megértettük egymást. Anyám alkkor 39 éves volt, de nyugodtan letagadhatott volna tíz évet a korából, olyan fiatalos maradt. Apám, aki 20 évvel idősebb volt nála, sajnos beteges volt és a házat kellett őríznie.
Késő délután, amikor már nem uralkodott olyan nagy hőség, kimentünk Anyámmal egyet sétálni. A város szélén laktunk, s ha egy kis erdőn áthaladtunk, lankás, füves részre értünk. Korábban sokat sétáltunk ott, mert a levegő tiszta volt s sehol egy emberi lélek a közelben, csak legelésző állatok, többnyire lovak. Anyámmal karonfogva lépkedtünk. Könnyű blúzán keresztül oldalt karomhoz ért a még mindig jó formában lévő melle, de nem keltett bennem más érzést, mint a jóleső melegséget, amit gyerekkoromban is a karjaiban éreztem; azt, hogy az ő közelében biztonságban vagyok.
Mielőtt kiértünk volna az erdőből, amely inkább egy lugas volt, anyám megtorpant. Emberek voltak a legelőn, farmerek. Két szomszédbeli farmer folyós kancákat vezetett madzagon a csődörhöz hágatásra. Megálltunk a fák mögött, hogy ne lássanak bennünket és onnan figyeltük az eseményeket.
Talán nem lett volna rám az egész eset nagy hatással, ha nem láttam és éreztem volna, hogy anyámon valami feszültség vett erőt. Karja, ami karomba fonódott, reszketett. Előrehajolva meredten nézte a szemünk előtt, tőlünk nem túl távol lefolyó eseményeket.
A csődört egy erős legény tartotta a kantárjánál fogva. Elé vezették az egyik kancát, farával a csődör orra elé. Még így a távolból is lehetett látni, hogy a kanca magasra tartja a farkát s alatta láthatóvá vált a nemiszerve, amelynek ajkai kinyíltak és csukódtak, megint kinyíltak és újra összezárultak ütemesen.
A kanca nyerített.
Anyám meredten előrehajolva, alig hallhatóan suttogott valamit. Nem nekem szólt, talán nem ist tudta, hogy révületében beszél, de én megértettem mit mond:
– Hogy nyitogatja a picsáját az a szegény pára. Folyós. Fasz kell neki. Fasz! Fasz!
Még soha sem hallottam anyámat így beszélni, otthonunkban ő volt a tökéletes úrnő. Megértettem: A természet kitört belőle.
A csődör szagolgatni kezdte a kanca pináját. Orrlyukai tágultak, felső ajkát hátrahúzta, hosszú fogai előtüntek, mintha harapni akarna. De nem akart harapni, csak szagolta azt a folyós kancapinát. S ez nem ist maradt hatás nélkül rá. A hasa alatt kezdett valami hosszú előbújni, látszólag a hátsó lábai közül, s nyúlt állandóan hosszabbra, előre. Egy rettenetes hosszú fasz került elő s lógott le srégen a hasa alatt.
A csődör egyre közelebb tólta orrát a kanca pinájához, hirtelen kinyújtotta a hosszú nyelvét, és végignyalta a kanca most már tágan tátogó nemiszervét. Annak a belseje rózsaszínű volt, mint a fiatal lányoknál is. Amikor a hosszú nyelv kétszer egymásután rátapadt a tárongó lópinára, a kanca meglóbálta a farát.
Anyám lélegzetén észrevettem, hogy a látvány hatással volt rá. Szaggatottan lélegzett, és hallottam a – valószínűleg tudatlanul kiejtett – suttogó szavait:
– Hogy nyalja a picsáját. Kívánja a picsát.
Megrökönyödtem egy kicsit, mert nem ismertem anyámra, de meg kell vallanom, a a szemünk előtti színjáték rám is hatással vol. Éreztem, hogy hímtagom megmerevedik a nadrágomban. Úgy látszik, minden szexuális cselekmény, még akkor is ha fajidegen állatokkal történik, hatással van az emberre.
Egy farmer elkezdte a csődör oldalát dörzsölgetni. Az a hatalmas lófasz a ló hasa alatt egyre inkább vizszintes irányt vett fel. Látni lehetett, hoyg merevebb és vastagabb lett. Aztán hirtelen felágaskodott a csödör a két hátsó lábára és megpróbálta a fasza hegyét a ló pinaajkai közé tólni. Ügyetlenül bökködött vele, de az egyik farmer megragadta a faszát és odaigazította a kanca pinanyílásához. Egy erőteljes nyomással tövig merült az a hosszú fasz a kanca testébe.
A csődör mellső lábaival a kanca hátára támaszkodott és erőteljes lökésekkel baszni kezdte a nöstényt. Ki-be huzogatta azt a hosszú faszt és a kanca látható gyönyörrel tűrte. Anyám suttogása alig érthetően érte el a füleiemet:
– Hogy bassza. Milyen jól megbassza. Azzal a gyönyörü nagy fasszal!
A csődör lökései egyre erőteljesebbekké váltak. Anyám egy szétágazó fa villájára támaszkodott, mélyen előre hajolva, és én a háta mögött, hogy jobban lássak, szintén előre hajoltam. Eleinte észre sem vettem, hogy közben anyámra támaszkodtam, csak amikor a meleg, puha érzés a faszomon jelezte, vettem észre, hogy anyám fenekére támaszkodtam. A faszom, amelyik a nadrágomban egyenesen felefelé állt és most már kőkemény volt, pontosan anyám seggének vágatába simult.
Egy boldogító érzés támadt bennem. Tudtam, hogy ez nem helyes, hogy vissza kellett volna húzódnom, de egyrészt az észveszejtően buja látványt, ahogy két állatt a gyönyörbe merülve baszott, nem akartam szemem elől veszteni. Másrészt pedig rettentő jó érzés volt a kívánós, meredt, izgatott faszomat, ha csak így a ruhán keresztül is, anyám seggének vágatába nyomni. Nem kellett nekem magyarázat ahhoz, hogy az anya segge is egy női segg, valami nagyon, de nagyon édes dolog. Élveztem a puhaságát, a rugalmassága dacára is meleg puhaságát és a faszom lüktetni kezdett a gyönyörűségtől.
A csődör egyre erőteljesebben lökte a faszát a kancába, aztán hirtelen összerogyott a kanca hátán. Csak a remegő hátsó lábai árulták el, hogy most a kéjt élvezi, ahogy a gecije mélyen a kanca picsájába ömlik. Aztán, kissé tántorogva a kéjtöl, hátrább lépett és a fasza kicsúszott a kancapicsából. Le volt lankadva, de így is tekintélyes méretű volt; a magas termetű ló fasza majdnem leért a földig.
A kancát elvezették tőle s egy farmer nyugtatóan veregette a ló nyakát. Az a hosszú fasz még mindig ott lógott a hasa alatt és én hallottam anyám szavait:
– Micsoda egy fasz! Micsoda egy szép fasz!
Aztán, mintha a látványt valami gonosz manó megirigyelte volna tőlünk, lassan visszahúzódott a csődör hímvesszője abba a rövid kis fekete csőbe a hasa alatt, amiből előbujt.
Nem léphettünk ki a fák közti búvóhelyünkről, mert akkor a farmerek észrevették volna, hogy leskelődtünk. Ezért maradtunk abban a pózban ahogy voltunk: Anyám előrehajolva, én pedig hátulról szorosan rátapadva hátulról. A kemény faszom még mindig a segge vágásába volt nyomulva, de nem volt erőm visszahúzni. Anyám legkésöbb ekkor biztosan észrevette, de nem távolított el magától. Sőt, mintha a hátsófelét még egy kissé felém is tolta volna.
Már azt hittük, hogy vége a színjátéknak, de közben a csődör elé vezették a másik kancát. Annak is tátogott a nemiszerve, de a csődör nem hederített rá. Egy farmer elkezdte a csődör oldalát dörzsölni, egy másik pedig mögéje lépett és a heréit kezdte izgatni. Rövid időre aztán, megint kezdte a csődör az előtte lévő lópinát szaglászni és nyalogatni. Anyám suttogta:
– Megint buja. Megint kell neki a pina. – s közben egyre erőteljesebben tólta, most már teljesen érezhetően, a seggét felém. Lihegett. De én is. A fejemre köd szállt, már nem tudtam tisztán gondolkozni, már az a kemény bot, amelyik a nadrágomban állt, vette át az uralmat fölöttem.
Ugyanis anyám rövid szoknyája felcsúszott, kicsi fehér bugyija látszott, amiből a seggének két félgömje kivilágított.
– Pina kell neki. Pinát akar… – motyogták az ajkai önléntelenül és én is utánna suttogtam: – Pina kell neki.
Kezem önkéntelenül anyám seggére csúszott. Óvatosan, minden pillanatban a védekezésére számítva csúsztattam tenyeremet egyre lejjebb, míg végre tenyerem rásimult hátulról, a bugyin keresztül a szeméremajkaira. A boldogság érzete fogott el, amikor az anyaölet a kezemben éreztem és anyám nem hárított el. Merdeten nézte, hogyan csúszik elő a fekete hüvelyéből a lónak a fasza.
Bátorságot nyertem. Nem, inkább a természet lett úrrá rajtam, mindkettönkön. Már nem voltam gyermek és ő nem volt anya. Egy nőstény és egy hím voltunk. Egy csődör, amelyik a kanca pinájára vágyik és a kanca, amelyik alig várja, hogy a csődör fasza hátulról felszúrja. Ujjaimmal félretóltam a bugyit a lábai között és most ott feküdt tenyerem az anyám pináján. Selymesen tapadt a szőre a kezembe, éreztem a vágatából csorgó kéjnedvet a tenyeremen. Egy ujjam belemerült a nedves melegségbe és megtalálta a szeméremajkai között a csiklóját. Anyám hangosan felsóhajtott, de nem utasított el.
A csődör egyre izgatottabb lett. Míg szememet le nem vettem az előttünk lejátszódó jelenetről, lehámoztam anyám bugyiját, egész a bokájáig. Rányomtam számat a meztelen seggére, aztán mélyebbre hajoltam és csókolni kezdtem a szeméremajkait. A lovakat már nem láttam, de anyám suttogását hallottam:
– Fasz kell neki. Kívánja a pinát!
Megcsókoltam a pináját. Az illata, amit árasztott, megrészegített. Elővettem a faszomat és most azt nyomtam a segge vágatába. Aztán, amikor újra láttam, hogy a csődör fasza behatol a kancába, én is odatettem a faszom hegyét és lassan benyomtam anyám pinájába.
Egy leírhatatlanul boldog érzés fogott el és anyám is hallatott egy kis sikolyt. Aztán tövig merült a faszom anyám hüvelyébe és én elkezdtem hátulról baszni. Észrevettem, hogy egyik kezével előlről a lába közé nyúlt és az ujjaival ingerelte a csiklóját.
Addig már volt dolgom sok nővel, de ilyen boldogító érzést még soha nem éltem át. Anyám pináját érezni a faszommal talán boldogítóbb volt mint a menyország. Lihegtünk mind a ketten és anyám folyton csak suttogta:
– Hogyan bassza azzal a nagy, bütykös faszával. Milyen gyönyörűen megbassza! Jaj, de szépen megbassza!”
Anyám térdei elkezdtek remegni. Vinnyogott a kéjtől, amikor elélvezett. Ugyanakkor csúszott ki a csödör fasza is a kancából, amikor az én faszom elkezdett lüktetni és vad erőver lőtte, gyönyörű kéjek között a gecimet anyám picsájába.
Sokáig álltunk még ott, mire a faszom lelankadt és kicsúszott anyám testéből. Addigra a farmerek is eltűntek, csak a csődör állt a réten, egy karóhoz kikötözve.
Egy szó sem esett köztünk. Anyám, felhúzta a bugyiját, felém fordult és szájoncsókolt.
– Gyere – mondta.
Odavezetett a csődörhöz. Megsímogatta a nyakát, a fejét, a hátát. Aztán elkezdte a hasa alját simogatni. Megfogdosta azt a fekete tokot is, amibe a ló fasza visszahúzódott. Semmi eredmény. Akkor a ló háta mögé került és elkezdte a heréit izgatni. Megmarkolászta a nagy gömböket, amik ide-oda gurultak a herezacskójában, simogatta őket és gyömöszölte. Ekkor láttam, hogy valami rózsaszínű bújik elő abból a tokból.
– Jön már kifelé – mondtam.
Anyám lehajolt a ló hasa alá és elkezdte fogdosni a lassan előbúvó faszt.
– Te játsszál a tökeivel – mondta, s én engedelmeskedtem.
Lassan előjött az a hosszú fasz teljes hosszában. Anyám fogta két kézzel boldogan, aztán odahajolt és megcsókolta.
– Még nedves a kanca pinájától – mondta.
Már nem csodálkoztam a számomra szokatlan beszédén.
– Ekkora fasz! – gyönyörködött anyám.
Aztán rámnézett:
– Apádnak akkorka fasza van mint egy tízéves gyereknek. Eddig eltűrtem, de ki nem elégített soha. Pedig úgy vágyom arra – mondta és megint elkezdte csókolgatni a csődör faszát.
Megértettem. Megértettem akkor is, amikor lehúzta a bugyiját és megkísérelte a csődör faszának a hegyét a lába közé venni, a szeméremajkai közé tolni. Nem ment. Csüggedten engedte el a faszt, amelyik elkezdett lassan a hüvelyébe visszahúzódni.
Anyám lefeküdt a fűbe.
– Gyere, basszál meg!
Én elővettem a faszomat, ráfeküdtem és megbasztam. Egész idő alatt csókoltuk egymást, éreztem a száján a ló faszának az ízét. Nem undorított.
Kéz a kézben mentünk haza. Apám már aludt. Megfürödtünk, együtt, aztán anyám velem jött a szobámba és velem együtt feküdt az ágyba. Azon az éjszakán még kétszer megbasztam. Azóta az anyám a szeretőm. Abnormális vagyok ezért doktor úr?
Ránéztem és határozottan mondtam:
– Nem! Az életnek ezernyi árnyalata van, éppúgy a nemiségünknek is. Ki kire hat, azt nem az ész, sem az előírások határozzák meg, hanem a természet maga. Mindenki a maga módján lehet boldog, ha azzal senkinek nem okoz kárt. Nézze fiam, sok családban van ilyesmi, csak az emberek nem beszélnek róla. Többnyire csak az derül ki, ha egy apának a lányával van viszonya. Legalább ugyanannyi esetben van szexuális kapcsolat anya és fia között. Cak arról nem beszél senki. Ennek több oka van. Egyrészt, a fiúkat nem veszélyezteti, hogy teherbe esnek. Azonkívül a fiúk élveznek – és hallgatnak, hogy ne kelljen az élvezeteikről lemondani. Menjen kérem nyugodtan haza, maga természetesen egészen normális. De talán eljön az idő, amikor a mamája már idősebb és kevésbbé vonzó lesz s akkor valószínüleg az ő ösztönei is nyugodtabbak lesznek. S ha maga akkor talál egy fiatal nőt, akire gusztusa van, vigye el és mutassa meg neki, hogyan hágatják a kancákat. A többit meg fogja látni.

Speculum, nőgyógyászati tágító

Speculum, nőgyógyászati tágító cikk: Extrém és bizarr brutál szex, a bűnöző perverz férfitól. Alázza, kínozza, gyötri a nőket, egy feminista hátán felállna a szőr. Öklözi, lehugyozza, szájba pisili, és válogatott módn gyötri őket. Max hardcore szexfilmek a Szexpláza megosztójában videók itt. Pornóképek és a teljes cikk itt.

Max Hardcore (született Paul F. Kis augusztus 10-én 1956 Racine, Wisconsin ), a férfi pornográf színész, producer és rendező, és a szövetségi elítélt bűnöző. Max papa, Steiner kezdte a munkáit 1992-ben, a film sorozat Anal Adventures of Max Hardcore. Munkája besoroltgonzo pornográfia és le, amik állandóan az elfogadhatóság határait feszegeti. A társasága, a Max Világ Entertainment volt, központja Altadena , California.

Szexrabszolga volt 18 évig

jaycee-dugardA kislány két gyermeket is szült elrablójától, gyerekeit saját maga tanítgatta! Egyre több horrorfilmbe illő történetről hallani, amikor éveken keresztül fogva tartottak és szexuálisan zaklattak kiskorú gyermeket. Mára a „szexrabszolga” kifejezést szinte mindenki ismeri. Láthattunk televízióban drámai pillanatokat, amikor az elraboltak sok év után kiléphetnek fogságukból a napfényre. A média állandó érdeklődése kíséri utána minden lépésüket, miként próbálnak beilleszkedni a hétköznapi életbe a néhány négyzetméteren éveken át vegetáló, iszonyatos zaklatásnak kitett fiatalok.
Legutóbb a kaliforniai Jaycee Dugard (29) története bolygatta fel a világsajtót. Ahogy azt a Blikk korábban megírta: a megkapó szépségű kislányt 11 éves korában, vagyis 18 évvel ezelőtt fényes nappal a nyílt utcáról rabolta el egy házaspár, és tartotta fogva. A férj, Phillip Garrido folyamatosan megerőszakolta, Jaycee-nek a fogvatartójától két gyermeke született. Jaycee-t idén augusztusban találták meg és szabadították ki a rendőrök, így a nő 18 év után ismét a családjával lehet. Tovább a teljes cikkre