A vidéki város Munkaügyi Bíróságára havonta átlagosan 66 ügy érkezik. A bíróság elnöke nyilatkozza a kérdésre: a gazdasági válság hatására megnőtt-e a perek száma? A válság hatása közvetlenül nem tükröződik, ezt igazolják a statisztikák. Az viszont tény, hogy a válság hatása miatt is egyre bonyolultabb, elnehezült a munkaügyi jogviták jogi megítélése.

Az elbocsátások, leépítések mennyire jogszerűek?
– Vannak típushibák. Például a munkáltatók előszeretettel ajánlják fel a munkavállalónak a közös megegyezéssel való munkaviszony-megszüntetést. Egyszerű, gyors mód, de nem mindig szolgálja a munkavállaló érdekét, hiszen nem jár felmondási idő, sem végkielégítés, csupán a munkaviszony megszűnéséig az időarányos szabadságának megváltására kerülhet sor. A munkáltató sokszor nem foglalja írásba a közös megegyezést, a dolgozóval nem íratja alá.
A munkavállaló megalapozottan perelhet, 2-12 hónapig terjedő átlagkeresetnek megfelelő díjazást is igényelhet. Gyakoriak a munkabérrel kapcsolatos perek is. A munkavállalók nagy többsége akkor indít ilyen pert, amikor már a munkaviszonyuk megszűnt, akkor viszont 3 évre visszamenőleg követelik az elmaradt díjazást a túlmunkától kezdve a különböző pótlékokig.
A munkavállaló kötelezettsége bizonyítani: a munkáltató nem fizette meg. Gyakori hiba még az is, hogy a munkáltatók a gazdasági nehézségek miatt fizetés nélküli szabadságra küldik a dolgozót, így próbálják törvénytelenül kijátszani az állásidőt, az erre járó díjazást. Pedig fizetés nélküli szabadságra a munkavállaló nem küldhető.

Majdnem 30 éve bíró, 20 éve munkaügyi bíró. Mit tapasztal, mernek-e perelni a dolgozók?
– Érthetően mindenki szeretné megőrizni a munkahelyét. Az esetek nagy többségében akkor perel a dolgozó, ha már felmondtak neki.

Az ítéletek vajon a munkavállalók, vagy a munkáltatók javára dőlnek-e el inkább?
– Ilyen statisztikánk nincs, de talán fele-fele az arány. A munkánkról elmondható: a döntések ellen kevés a fellebbezés, a megfellebbezett ügyek túlnyomórészt helybenhagyással zárulnak.

Csinos fiatal hölgy, korosodó főnök. A hölgy visszautasította főnöke szexuális közeledését, átszervezés ürügyén lapátra került. Perelt, nyert, néhány millióval lett gazdagabb. A történetet egy másik bíró meséli, őt munkajogi ügyekben sokan keresik fel.
Tapasztalatom szerint az átszervezés és létszámcsökkentés időnként bűvös lepel, mert ápol és eltakar. Többször előfordul, hogy a főnök ezzel az eszközzel élve próbál megszabadulni potenciális vetélytársaitól, vagy azoktól, akik huzamosan betegek, vagy gyermekük miatt túl sokat hiányoznak. Alapvető munkajogi szabály: a munkáltatói jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni, a joggal való visszaélés tilos. Ha a munkavállaló bizonyítani tudja, hogy a valós ok nem a munkáltató által hivatkozott átszervezés vagy létszámcsökkentés, a látszólag támadhatatlan felmondási ok ellen is sikerrel indíthat pert.

Munkáltatói jogok gyakorlása: milyen anomáliák jellemzőek?
Különösen a kisebb cégek nem ismerik a munkajogi szabályokat, esetenként szándékosan megkerülik azok alkalmazását, törvényen kívül helyezik magukat. A munkáltatói jogkör gyakorlása felkészültséget és szakértelmet igényel. Gyakorta előfordul, hogy a munkáltatók nincsenek tisztában például azzal, ha egy korábbi cégből átkerült dolgozó ugyanazt a tevékenységet folytatja tovább, munkáltatói jogutódlásról beszélünk, tehát a korábbi cégnél eltöltött idő, például a felmondási idő, végkielégítés mértékénél jogszerző időnek számít.

Milyen tanácsokat a dolgozóknak?
Először is: ne szégyelljék, ha valamit nem tudnak. A jog világa bonyolult. Ezért munkaügyi problémáikkal, sérelmeikkel forduljanak szakemberhez. Sokan meglepődnek már azon, milyen lehetőségeik vannak. Ne várják meg munkaviszonyuk megszüntetését, már az első fenyegető jelzésnél keressenek fel ügyvédet, munkajogászt, sokkal könnyebb védekezniük. Végül még annyit: szakmailag felkészült, igényes a Munkaügyi Bíróság, de az téveszme, hogy munkavállaló-barát. A bíró a jogszabályokat alkalmazza, egyik fél irányában sem lehet elfogult.