A Bazi nagy filmnek már a huszadik percében nem értettük, miért volt ilyen nagylelkű a Rotten Tomatoes azzal a két százalékos értékeléssel, amivel minden idők tizenharmadik legrosszabb filmje lett.
A paródia nehéz műfaj, mert nem elég hülyét csinálni önmagukból és a kigúnyolt filmekből, hanem egy kis pluszt is hozzá kell adni, mint a Csupasz pisztolyban vagy az Airplane-ben. Itt a hozzáadott érték a fingás szabadságmetaforaként való használata: ugyanis olyan szabadon és boldogan eregetnek a filmben, ahogy azt egy babkonzervgyárban vagy egy szupertoleráns haveri közösségben képzeljük. Úgy tűnik, ez kell ahhoz, hogy húsz millió dollárt keressenek egy húszmilliós filmen.
A Bazi nagy filmben azokat a nagy költségvetésű, több epizódot megélt filmeket vették elő, amikben inkább a dráma és a kaland dominál, de a végterméken a forgatókönyvet felesleges sznoboskodás számonkérni, mert sok sikeres mozifilmből gyúrtak össze valamit, aminek legalább másfél órára össze kellene tartania az öncélú poénkodást.
A legfontosabb hivatkozások egyébként segítenek a történet elakadó pontjain továbblendíteni a filmet: a főszereplőink árvák, egyik a Da Vinci-kód magára hagyott kutatónője, a másik a Nacho Libréből került ide, a szőke srác az X-Menből érkezett, míg a fekete nő a Kígyók a fedélzetenből. Kész a csapat. A Bazi nagy filmet egyébként a Narnia krónikái világa és küldetése határozza meg, még akkor is, ha a Charlie és a csokigyár arany csokija kell hozzá, hogy összegyűljenek. A perverz, szexuálisan labilis kannibál Willy Wonka egyébként most emberi testrészekből készíti az édességet, például egyikük heréjéből mogyorós csokit, másikuk szívéből bonbont.
A filmben fontosabb szerepet kap a Karib-tenger kalózai részeges kapitánya és Harry Potter is, de a háborút csak a Távkapcs  képes megoldani.
A bonyodalmaknak itt még nincs vége. Mivel egyik hősnőnk egy szekrénybe menekül (Narnia krónikái), egy másik világban találják magukat, ahol egy félig ember, félig kecske vezeti őket, aki lesmárol egy hódot. (Hogy miért is? Mert az vicces?) De ha már itt vannak hőseink, akkor megmentik a hófödte világot a Fehét Dögtöl (eredetiben White Bitch). A rendező színészvezetése csodálatos volt, a szereplők tökéletesen hozták azt, amit elvártak tőlük: kreatív grimaszokat a különböző fingásoknál és a sugárban hányásnál.
Az eredeti angol szöveg sem túl humoros, de a magyar fordítók igyekeztek még viccesebbek lenni, és mindenhova betuszakoltak valami kegyetlen poént, amikből szemezgettünk: „Lepattintalak, mint Britney Spears Kevin Federline-t”, vagy „Fenekelj el, mint Bobby Brown Whitney Houstont”. A kedvencünk mégis az volt, amikor Aslo, az oroszlánember hörgött egyet a végső harcban, amit a következőképpen magyarítottak: „Mázli, hogy mostantól kevesebb a THM a kocsikra”. A moziban ezen senki nem nevetett, mint ahogy azon se, hogy Harry Potteréket valamiért középkorú, félőrült alkoholistáknak ábrázolják, és míg Hermione szexi tinivé cseperedett az évek során az eredetiben, itt valamiért egy lepukkant fingós kismama.
Persze mit várunk egy ilyen filmtől? Fingást, hányást és jó nőket nagy csöcsökkel. Ezek közül csak a jó nőket nem kapjuk meg, bezzeg a többiből jut is, marad is. Hogy valamennyire felidézzük a film hangulatát, íme egy jelenet: Az oroszlántestű Aslo megdugja a két csajt és az egyik fiút is, majd elkiáltja magát (Bűzbomba!), fingik egy rotyogósat és mindenki bebújik a takaró alá mélyet szippantani belőle.
A Bazi nagy filmnek már a huszadik percében nem értettük, miért volt ilyen nagylelkű a Rotten Tomatoes azzal a két százalékos értékeléssel. Igyekeztünk minden jó poént feljegyezni, és nem volt nehéz dolgunk: a Karib-tenger kalózainak kapitányát Gálvölgyi János legjobb paródiáira emlékeztetően hozta Darrell Hammond, ráadásul a rapbetétje is csak kicsit volt kínos, amiben azt énekli, hogy „Karddal gyertek a pinámba”. – Videó: Fingások a pornóban