Műnővel kell újraélnie Damunak a szörnyű éjt: Damu Roland ügyvédje el akarja játszatni az esetet, amikor ügyfele állítólag megerőszakolta kedvesét, amiért első fokon hat év börtönt kapott. Az egykori sorozatsztárnak egy bábun kellene bemutatnia, mi történt közte és Tímea között.
Március 7-én folytatódik Damu Roland büntetőügyének másodfokú tárgyalása. Nemrég dr. Ruttner György, a nemi erőszak vádjában első fokon hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélt színész ügyvédje azt nyilatkozta, hogy helyszíni bizonyítási kísérletet fognak indítványozni a bíróságnál, amelynek segítségével azt szeretnék megvizsgáltatni: történhetett-e a nemi erőszak úgy, ahogyan az Palácsik Tímea tanúvallomásában szerepel, illetve hogy anatómiailag alkalmas-e a férfi és a női nemi szerv abban a testhelyzetben a közösülésre. Palácsik azt állította: összeszorított lábbal a falhoz szorítva állt, míg Damu szemből közelített felé. Ruttnerék szerint az említett módon nem kivitelezhető az aktus.
Az sem elhanyagolható tény, hogy jogilag már akkor befejezettnek tekintendő a nemi erőszak, ha a nemi szervek összeértek közösülés céljából, tehát nincs szükség behatolásra. Megkérdeztünk az ügyről egy független ügyvédet.
– Nem olvastam az ítéletet, így nem ismerem a pontos részleteket, ezért nem is szeretnék állást foglalni a konkrét ügyben. Büntető-eljárásjogilag az a helyzet, hogy másodfokon főszabályként eleve nincs helye bizonyításnak, csak abban az esetben, ha a bizonyítás előterjesztésére a vádlottnak önhibáján kívül nem volt lehetősége első fokon. Egyébként a bizonyítási indítvány nem kaphat helyt. Azonban ha a másodfok úgy találja, hogy az első fokú ítélet megalapozatlan volt, akkor dönthet úgy a bíróság, hogy helyt ad a bizonyítási indítványnak – magyarázta dr. Mester Csaba.
– Személyes megítélésem szerint dr. Ruttner György arra játszik, hogy az első fokú ítéletet helyezzék hatályon kívül megalapozatlanság okán. Így megismételhetik az eljárást, és új bizonyítékok felvételét is kérhetik – folytatta a szakértő. – Azt bizonyosan mondom, hogy az események rekonstruálását nem a sértett Palácsik Tímea bevonásával tennék meg. Ha a kísérletre sor kerülne, a sértettet valakinek helyettesítenie kellene, és annak a személynek kellene eljátszania a szituációt. Viszont mivel az egész esemény vádlotti indítványra történne, Damu Roland köteles lesz közreműködni benne – tette hozzá dr. Mester.
Megkérdeztük egy sokéves büntető ügyészi tapasztalattal is rendelkező ügyvédet a hazai gyakorlatról. Dr. Kamarás Péter elárulta: ilyenkor rendszerint egy baba helyettesíti az áldozatot.
– Általánosságban azt tudom elmondani, hogy a nemi erőszak bizonyítási kísérlete egy bábú segítségével történik, amely az áldozatot helyettesíti. Ezen kell bemutatni azt, ahogy a vallomások szerint az esemény történt. Hatósági tanúk előtt zajlik a folyamat újrajátszása, melyet videóra is vesznek, és jegyzőkönyv is készül róla – árulta el a szakember. Forrás: Borsonline.hu
hatóság
Digilakatot tesznek a szexfilmekre: így védik a gyerekeket a káros tartalmaktól
A Médiatanács elkészítette ajánlását a kiskorúakra káros médiatartalmak elérhetőségét korlátozó hatékony műszaki megoldásokról. Az ajánlás elsősorban a szolgáltatók számára készült, de az abban megfogalmazottak a szülők számára is értékes információt hordozhatnak. Folytatódik az új korhatár-besorolási rendszerről szóló ajánlás (klasszifikációs állásfoglalás) kidolgozása is.
A Médiatanács véglegesítette, elfogadta és honlapján közzétette a hatékony műszaki megoldásokról szóló ajánlását. A médiatörvény rendelkezik arról, hogy a kiskorúakra káros médiatartalmak – mint a pornográfia vagy az erőszak nyers, közvetlen, naturális ábrázolása – csak akkor lehetnek hozzáférhetők, ha elérésüket valamilyen hatékony műszaki megoldással korlátozzák.
A hatóság az ajánlás elkészítésekor az érdekelt szolgáltatókkal is együttműködött; e piaci szereplők részvétele mellett 2011. június 7-én nyilvános meghallgatást tartott. Szakértőink ezen túlmenően külföldi példákat is figyelembe vettek.
Az ajánlás minden megjelenési platformra – így a televíziózás valamennyi formájára és az internetre kiterjedően is – tartalmaz megoldást a szűrésre, és célja, hogy a kiskorúakat megóvja a káros „felnőtt tartalmak” elérésétől. A dokumentum részletesen kitér az analóg és a digitális kábeltelevíziós, digitális műholdas és internetprotokoll-alapú és a digitális földfelszíni televíziós szolgáltatások, valamint a mobilhálózatokon és az interneten nyújtott lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások esetében alkalmazandó módszerekre, technikákra, megoldásokra.
A hatóság hangsúlyozza: a hatékony megoldások biztosítására felkészülési időt kell adni a szolgáltatóknak, hogy az ezzel kapcsolatos kötelezettségeiknek az előírásoknak megfelelően tudjanak eleget tenni. Az ajánlás rámutat arra is, hogy a műszaki megoldások akkor hatékonyak, ha a médiaszolgáltatók figyelik, mennyire sikeres egy adott módszer/alkalmazás, a tapasztalatok alapján folyamatosan fejlesztenek, illetve a szolgáltatások elérhetőségével, a kockázatokkal kapcsolatos információval látják el felhasználóikat. Szintén elengedhetetlen a kiskorúak médiatudatosságának fejlesztése, illetve a szülők, gondviselők aktív szerepvállalása.
Az új médiatörvény korhatár-besorolási rendszere is átalakult – bővült például egy új elemmel, a hat éven aluliak számára nem ajánlott kategóriával, – ezért a tanácsnak új klasszifikációs szempontokat kell kidolgoznia. A Médiatanács a kiskorúak védelmét szolgáló teljes korhatár-besorolási rendszerre vonatkozó klasszifikációs ajánlásnak a kidolgozását is külső szakértők és a civil szféra bevonásával folytatja.
A Puruttya véleménye a NMHH-ról és a médiatörvényről
NMHH a színfalak mögött cikk itt – „Megbaszhatnak a NMHH rézfaszú baglyai” cikk itt
Egy internetes sajtóterméket – mondjuk egy blogot – akár huszonötmillió forintra is meg lehet büntetni a szabályok megsértésért, illetve az eljárás akadályozásáért, és a törvény szövegéből nem derül ki egyértelműen, hogy ez a bírság csak a szerkesztőséggel rendelkező, nagy internetes oldalakra vonatkozik-e, vagy a hobbiból írogatott blogokra is. A kiskorúak védelme körében nem szűkíti le a korlátozandó tartalmak körét az erőszakosságuk vagy szexuális tartalmuk miatt esetleges veszélyt jelentő tartalmakra, hanem bármi tartozhat ebbe körbe – ami azért aggasztó, mert egyesek szerint ilyenek lehetnek az istentagadó, az abortuszról vagy fogamzásgátlásról szóló tartalmak is. Ezeket csak olyan módon lehetne elérhetővé tenni, amely „biztosítja”, hogy kiskorúak rendes körülmények között ne férhessenek hozzájuk. Tehát nem elég figyelmeztetést elhelyezni, nem elég valószínűsíteni, hogy kiskorúak rendes körülmények között ne férhessenek hozzájuk: a „biztosítás” az interneten például a való világban történő személyazonosítás melletti vagy bankkártyást belépést jelenthet. Ez a kötelezettség jelenleg kiterjedne bármely tartalom bármely közzétevőjére. Mindez anélkül történne, hogy az a kiskorúak számára bármilyen haszonnal járna, hiszen a külföldi honlapokra – amelyeken a szaftosabb tartalmak általában találhatók – nem terjedhet ki a törvény (egyébként igen ambiciózus) hatálya.