Prostituáltak – kurvákról képek és cikk

Budapesten tartották A prostitúció és a szexuális kizsákmányolás célú emberkereskedelem: európai és hazai tapasztalatok, kihívások és lehetőségek a cselekvésre című konferenciát. Kihívások és lehetőségek a cselekvésre című konferencián, amelyen ismertették, hogy Magyarországról mint kiinduló országból többi között Németországba, Hollandiába, Nagy-Britanniába, Ausztriába, Franciaországba, Svájcba és Olaszországba kerülnek az áldozatok.

Egy volt prostituált vallomása: Egy ideje nyomom követem az eszmecseréteket a prostitúcióról, és elgondolkodtam rajta, hogy mit is jelent embernek lenni ebben a világban. Úgy vélem, nem mondjátok el a teljes igazságot, de mielőtt eszetekbe jutna rám pirítani, hogy álljak már le, hiszen én nem is közülük való vagyok, bemutatkozom. Prostituált voltam. 13 évesen kezdtem a 20 éves pasim kedvéért. Neki pénz kellett drogra és a tanulásra. Két éven keresztül voltam a fejős tehene – ha ezzel a kifejezéssel nem botránkoztatom meg e kifinomult társaságot.
A helyzet az, hogy még az általános iskola befejezése előtt kezdtem, ahol amúgy a fiúk a lányokat szopásra kötelezték, hogy elkerüljék az „adóztatás” különböző formáit. Mi is az az adóztatás? Elkobozzák a kabátunkat, ruhánkat, könyvünket, pénzünket meg egyebeket. Ez nem újdonság. Tőlem és a többi lánytól „szexuális szolgáltatást” követeltek azért, hogy leszálljanak rólunk. Szolgáltatás! Szexuális! Ha-ha! Kész röhej!
15 éves voltam, amikor a pasim elhagyott, talált valaki mást, és többé már nem volt szüksége rám. Különben is addigra már teljesen drogfüggővé váltam, többet kellett rám költenie, mint amennyit hoztam a konyhára. Akkoriban teljesen egyedül róttam az utcákat, ahol szociális munkás lányokkal és fiúkkal akadtam össze. Gondolom, nem kell őket bemutatnom: egyfolytában arról nyomják a sódert, hogy ők a prostituáltak jogait védik a gonosz társadalommal szemben, közben pedig a kisujjukat sem mozdítanák meg, ha valódi segítségre volna szükséged. Felajánlották nekem a szolgáltatásaikat. Ha-ha! Már megint a szolgáltatások: a steril tű és óvszer, hogy ne kapjam el az AIDS-t, a Hepatitisz C-t vagy A-t, vagy mit tudom én, mit. Azt persze soha nem kérdezték meg, hogy nem akarok-e kiszállni, csak „kísérgettek” – ahogy ők nevezik. Ők nem moralizálnak. Azt mondták, nekik nyugodtan elmondhatom, ami a szívemet nyomja, hiszen ők nem ítélkeznek felettem. Na, épp ez itt a probléma: mindenki azt hangoztatja, hogy nem ítélkezik és nem vádol másokat ítélkezéssel, valójában viszont igen kevesen tartják meg maguknak az ítéleteiket. Ebből születnek olyan ostobaságok, amelyeket már én is olvastam itt-ott, hogy például a prostitúció voltaképpen szociális szolgáltatás, a nőknek jogukban áll szexuális szolgáltatást nyújtani a férfiaknak, a férfiaknak pedig joguk van hozzá, hogy e szolgáltatáshoz hozzájussanak, valamint ez egyéni választás kérdése, a szexualitás tabunak számít és a prostitúció valójában önfelszabadítás. Atyavilág! Tényleg léteznek olyanok, akik kilépnek. Először is áruljátok el nekem, ha a prostitúció olyan nagyszerű, ti miért nem gyakoroljátok?
Folytatom a történetemet. Az egyik szociális munkás az én kis barátom helyébe lépett, mivel szükségem volt kokainra. Ő ellátott engem anyaggal és védelmezett, ha megfelelő számú klienssel álltam elő naponta. A drog a markában tartott, ugyanakkor figyelemre és egy kis gyöngédségre vágytam. Ne aggódjatok, a szociális munkás gondoskodott róla, hogy őt magát is kiszolgáljam: bármikor a rendelkezésére kellett állnom. Egyik nap valami stricit emlegetett, aki velem egykorú lányokat hajtott fel. Azt mondta, nem képes már egyedül megvédeni engem, jobb lesz nekem egy kaid csordájában – bocsánat már megint a kifejezésért -, ő majd hozzásegít a gyors pénzkeresethez. A drog miatt a pénzre nagyon is szükségem volt, így amikor a szociális munkás kihajított, elfogadtam a strici „védelmét”. Egy kövér szivarozó disznóhoz kerültem, aki mindenféle mocsokságra kényszerített.
Rövid úton közölte a feltételeit: a drogot tőle kell vennem, a szobáért naponta fizetnem kell, ugyancsak tejelnem kell a védelemért, valamint bizonyos százalékot le kell adnom a kliensek után is. Nem maradt sok nekem. Persze mindez az én védelmem érdekében történt. Ha már a védelemről beszélünk, több verést kaptam a stricitől, mint a kliensektől. A kliensekről is van azért néhány szavam: tuskó pénzeszsákok, akik már nem tudnak jobb szórakozást kitalálni maguknak. Voltak egyetemi oktatók és jogászok is, akik rosszabbak voltak a legutolsó melósnál is. Amúgy nem sok melóssal akadt dolgom, valószínűleg nincs felesleges, szórnivaló pénzük vagy más szórakozásra költik. Öt évet húztam le ilyen körülmények között, a stricim elküldött Vancouverbe, Ontarióba, egész Kanadát beutaztam. Máshová is el akart küldeni a strici, most nem is tudnék írni nektek, ha végül Ázsiába vagy Európába utaztat el a hálózatán keresztül. Valószínűleg arról ti is hallottatok, hogy ezek az alakok, mint valami árucikket, úgy csereberélik a nőket.
A drog mellett ittam is, mert nem voltam képes józanul végezni, amit tettem. Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan voltam képes kilábalni mindebből. Az anyám öngyilkos lett, ez padlóra küldött. Az apám, egy jól menő üzletember, már régóta nem akart rólam semmit tudni. Egyedül kellett mindezt túlélnem. Egyszer túllőttem magam, és az, aki öntudatlan állapotban rám talált, a rendőrség helyett a kórházba (CLSC) szállított be. Nem voltam képes dönteni a saját sorsomról, így beraktak egy otthonba, ahol egy szociális munkásnő rendszeresen meglátogatott. Ő egyike volt azon keveseknek, akik nem akartak hasznot húzni a helyzetemből. Néha egyedül jött, néha ketten látogattak meg. Elárulhatom, hogy nem hitegettek, de magamhoz térítettek. 20 éves vagy, mondták, képes vagy kijönni ebből a pokolból – nem filozofáltak a szexmunkáról, amely olyan, mint bármely más munka, nem hízelegtek, nem hangoztatták, hogy ők nem ítélkeznek. Csak a színtiszta igazságot mondták. Tudunk neked segíteni, de csak akkor, ha te is akarod. Ez a te életed, nem a mienk, tönkre teszed magad, de ha folytatni akarod, a te dolgod. Ám így nem fogsz sokáig élni. Ha ki akarsz lépni, segítünk. Nem kell most azonnal döntened, visszajövünk, és te majd választasz. No de hagyjuk a dumát, hogy a prostitúció felszabadít, ismerjük a nótát, nem te vagy az első, akit így látunk.
Ebben az átmeneti otthonban hónapokat töltöttem, teljesen ki voltam akadva, hogy rövidre fogjam: detoxikáltak, majd visszaestem. Megmentettek, és újra visszaestem, többször is. A szociális munkások türelmesek voltak velem, egy cseppet sem lepődtek meg ezen. Egyszer aztán, amikor viszonylag jól éreztem magam, megkérdeztem tőlük, hogy hogyan is képzeljem el a jövőmet. Azt mondták, én döntök, hogy dolgozni akarok-e, mert akkor elvisznek a munkaügyi központba, és keresnek nekem valamit, vagy a tanulást választom. Mind a kettőtől tartottam, de végül a tanulás mellé tettem le a voksom, ám jókora késéssel indultam, volt mit pótolnom. Meg kellett birkóznom a drogos, alkoholos, prostitúcióban töltött brutális évek következményeivel, amelyek elhasználják az embert. Ám elhatároztam, hogy kiszállok, és egyik nap rádöbbentem, hogy elértem azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút. Ez akkor következett be, amikor összefutottam az iskolában az egyik tanárral, aki a kliensem volt.
Hogy eltitkolja kellemetlen érzését, agresszívvá vált velem szemben, és megpróbálta az osztályt is ellenem fordítani. Semmit nem szóltam, nem árultam el, hogy valaha a kliensem volt, és végül az osztály vonta őt kérdőre, hogy miért pikkel rám.
Azt állítjátok, ez csak egy munka, mint bármely más. A prostitúció egyáltalán nem munka, hanem a rabszolgaság egyik formája, rendkívül nehéz kilépni belőle. A prostitúció, mint szabad választás: Hazugság. Nem mondom, hogy nincs olyan – bár csupán nagyon kevesen -, aki úgy határoz, hogy ezt is kipróbálja, és szabadon csinálja, anélkül, hogy a többséggel ellentétben drogossá vagy alkoholistává válna. De könyörgöm, árulják el, miféle szabadsággal rendelkezik egy 13 éves gyerek, aki csak a szerelmet keresi, a másik nemet szeretné felfedezni, mi több, az apjától csak elutasítást kapott, és aki egyszerre csak pénz- és szexéhes gazemberek markában találja magát. A felnőtt prostituáltak zöme gyerekként kezdte. Mindenféle ködös magyarázattal próbáljátok igazolni a prostitúciót, de nem vagytok tisztességesek. A szexuális felszabadításról, a szexualitásról meg hasonlókról beszéltek, ahelyett, hogy kimondanátok az igazságot: a pénzért csináljátok, azért mert mások belevittek titeket, vagy mint én, fel akartok lázadni a szülői és a társadalmi helyzetetek ellen, anélkül, hogy halvány lila gőzötök volna róla, mi is fog veletek történni. Az általam ismert prostituáltak legnagyobb hányada boldogtalan, de a drogfogyasztás és a felhalmozott adósságok miatt nem ismeri a kiutat. Amikor egymás között beszélgettünk, meg sem fordult a fejünkben, hogy ez valami irigylésre méltó mesterség volna. Sokan rettegtek tőle, hogy húgaik a nyomdokukba léphetnek.
Én sokat fejlődtem, és közel a negyvenhez, a tanulmányaimnak köszönhetően prostitúcióval és nőkereskedelemmel, a gyermekek kizsákmányolásával foglalkozó kutatásokban vehetek részt. Nem tudom, kit képviseltek itt, de csak a prostituáltak elenyésző részének nevében beszélhettek, mert a prostituáltak többsége nem tekinti szakmának, amit csinál, hanem megvetettnek és elnyomottnak érzi magát. Nem csak a társadalmi megbélyegzés miatt, hanem azért mert a stricik és kliensek úgy bánnak velük, mint egy közönséges árucikkel, valamint azok is, akik azt állítják, hogy a prostituáltak helyzetének javításán fáradoznak, csupán fenntartják a kialakult állapotokat. Össze lehet hasonlítani ezt a munkát például a gyári munkával, a házassággal etc.? Hülyeség! A gyárból szabadon el lehet jönni, a házasságból is, hiszen a válás létezik, de a prostitúcióban nem vagy szabad, mert az életed másoké, fogva tart a drog vagy a veréstől való félelem.
Azok, akik azt mondják, hogy ez egyéni választás kérdése, árulják el, miért akarják, hogy ezt az egyéni választást az egész világ magára vegye és a prostitúcióra, mint megfelelő foglalkozásra tekintsen. A fenét! Én ellene vagyok. Van egy 12 éves lányom, és egyáltalán nem szeretném, ha valaki a prostitúciót vagy a férfiak szexuális igényeinek kielégítését, mint foglalkozási lehetőséget felvetné számára. Van egy 9 éves fiam is, és azt sem szeretném, ha azt hinné, hogy normális dolog az, ha a férfi a nőt szexuális szolgának tekinti, vagy például ha arra következtetésre jutna, hogy a meggazdagodáshoz vezető út rövidebb, ha műszerész vagy mérnök helyett stricinek áll. Ha tisztességeseknek tartjátok magatokat, tanulmányozzátok azokat az országokat, ahol legalizálták a prostitúciót. Látni fogjátok, hogy a prostituáltak helyzete egyáltalán nem változott, egyes esetekben rosszabbodott. Amikor a prostitúcióra úgy tekintenek, mint bármely más szolgáltatásra, akkor a prostituált végképp nem utasíthat vissza semmit, és még inkább rabszolgának tekinthető. A szövegetek a prostitúció áldásos hasznáról puszta hazugság, hipokriták és moralisták vagytok, ha új szabályokat és törvényeket akartok rákényszeríteni a társadalomra, mintha az igazságot csak ti ismernétek. Olvastam, „hadd beszéljenek maguk a prostituáltak”. Kik és hányan? Csak azok, akik úgy gondolkodnak, mint ti? Nem látok egyet sem, aki ezt a rabszolgaságot szeretné legalizálni. Vannak olyan szolgáltatások, amelyek segítik kiszállni a prostituáltat, még ha ti meg sem említitek ezeket, és nem pusztán bűnözőként lehet a prostituáltat kezelni, anélkül, hogy azt hajtogatnánk, hogy a prostitúció normális foglalkozás.
Azt gondoltam, a feminizmus a nők felszabadításáért és a női egyenjogúságért küzd, ezt nem a prostitúcióban lehet megtalálni. Kevés olyan feministával találkoztam, aki a prostituáltak kilépésében segédkezett volna, úgy tűnik, többen vannak azok, akik azon igyekeznek, hogy benntartsák őket a prostitúcióban, elhitetve velük, hogy ez a világ legkellemesebb elfoglaltsága. Ki is képviseli valójában a prostituáltakat? Aki segít nekik kikerülni ebből az állapotból vagy aki a legalizálást követeli? Vajon ki áll a mögött az intenzív propaganda mögött, amely törvénymódosításokkal igyekszik elfogadhatóbbá tenni a prostitúciót? Valószínűleg komoly anyagi érdekek és a szálakat a kezükben tartó fejesek vannak a játékban, ha megfigyeljük, hogyan is alakul a prostitúció körüli vita.
Nem kizárt, hogy találkoztatok már velem valamelyik egyetem folyosóján, amikor például vizsgázni mentem. Mi sem bizonyítja fényesebben, hogy ki lehet ugrani a prostitúcióból. Ám ennek nem az a módja, hogy közben hitegetjük magunkat, hogy ez egy szép foglalkozás, és az erőszak érdekében kampáyolunk. Vannak, akik a nyugati prostituált-gyilkosságokat hozzák fel példának, és úgy állítják be, mintha az ilyesminek a prostitúciót ellenző feministák volnának az okai. Nevetséges. Mintha a prostitúció legalizálása megszüntetné a prostituáltak elleni erőszakot. A házasság legális, a házasságon belül mégis előfordul erőszak meg egyebek. Kevesen vannak, akik hozzásegítik a prostituáltat, hogy otthagyja múltját, ám sokkal többen azok, akik a prostitúció feltételezett pozitívumairól locsognak. Ez az igazi probléma.

Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövet szerint a prostitúció 58 milliárd dolláros üzletág, így a világon a leggyorsabban növekvő illegális üzletágnak számít. A Magyarországi Női Alapítvány (Mona) nemzetközi konferenciáján szakértők országuk tapasztalatairól számoltak be pénteken.
A prostitúció és a szexuális kizsákmányolás célú emberkereskedelem: európai és hazai tapasztalatok, kihívások és lehetőségek a cselekvésre címmel megrendezett eseményen a svéd diplomata kifejtette: országában olyan törvényt hoztak, amelynek értelmében a szexuális szolgáltatást igénybe vevőket büntetik szigorúan, és nem annak kínálóit, aminek eredményeként jelentősen visszaszorult az utcai prostitúció.
Ez a megközelítés azért is hasznos lehet más országoknak, mert világszerte minden tízedik férfi igénybe veszi a prostituáltak szolgáltatásait, Kínában például minden negyedik férfi havonta legalább négy alkalommal – mondta.
A nagykövet szerint a politikai és gazdasági változások a szexuális kizsákmányolás célú emberkereskedelemre is hatással vannak, nemzetközi iparág lett, amelyben egyre nagyobb szerephez jut az internet.
Jenny Westerstrand, a svédországi Uppsala Egyetem professzora kiemelte: a prostitúció mindig más szociális problémákkal jár együtt, általában a rendkívül rossz helyzetben lévő, szegény nők „utolsó lehetősége”. Ezzel szemben a szolgáltatást igénybe vevők maguk választják a prostitúciót – mutatott rá.
A szakértő úgy látja, a globális trendek azt mutatják, hogy míg korábban inkább csak a prostitúcióról beszéltek széles körben, ma már a szexuális kizsákmányolás célú emberkereskedelem is egyre nagyobb figyelmet kap.
Jeffrey Hay, a budapesti amerikai nagykövetség emberi jogokkal foglalkozó munkatársa arról számolt be, hogy országa egyszerre kiinduló, tranzit- és célország a prostitúció szempontjából. Az Egyesült Államok a prostitúció visszaszorításááért egyaránt nagy hangsúlyt helyez a megelőzésre, az áldozatok védelmére és a bűnüldözésre – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: országa keresi az együttműködés lehetőségét más államokkal, mivel a globális fellépés hatékonyabb.
Az áldozatok védelmével kapcsolatban elmondta, az érintettek azonosítása gyakran nehézségekbe ütközik, mert hamis irataik vannak. További probléma a prostitúció elleni harcban, hogy az Egyesült Államokban nincs országos statisztika, ezért nehéz az adatgyűjtés, és az egységes fellépést is akadályozza – fogalmazott.
Pierette Pape, a belga Európai Női Lobbi szervezet képviselője úgy véli, a média által sugalltak nehezítik a prostitúció elleni küzdelmet, mert azt közvetítik, hogy ez a „legősibb mesterség”, amely mindig volt, és mindig is lesz, és a prostituáltak maguk választják ezt a foglalkozást. A szakértő szervezete ezzel szemben azon az állásponton van, hogy a prostitúció a nők ellen irányuló erőszak, és addig nem lehet teljes a nemek közötti egyenlőség, amíg a prostitúció létezik, mivel ez sérti a nők emberi jogait.
Zentai Violetta, a Mona kuratóriumi elnöke elmondta, a prostitúció és a szexuális kizsákmányolás célú emberkereskedelem okairól éles viták folynak, amelyeket nem lehet véglegesen lezárni, de még ideiglenes nyugvópontra juttatni sem. Úgy látja, az érintett feleknek hasznos időnként rávilágítaniuk azokra a pontokra, amelyekben egyetértenek. A legsürgetőbb gondok között említette a kiskorúak szexuális kizsákmányolását, az áldozatok ellátását és a szervezett bűnözés elleni harcot.

Brutálisan verte a kurvákat a svájci stricimaffia

Hiába ítélte el fél évvel ezelőtt a svájci bíróság a magyar stricimaffia négy tagját, a szervezett bűnözői kör él és virul, lányokat hurcolnak el, ütnek-vernek, és szinte semmitől nem riadnak vissza.
A Nemzeti Nyomozó Iroda a napokban zárta le azt a nyomozást, amely összefüggésben van a Svájcban letartóztatott vadállat, nőkínzó futtatókkal. Mint arról a Blikk beszámolt, a szegedi illetőségű D. K. és családja elrabolt és két hónapig fogva tartott két prostituáltat, akik korábban ellenük tanúskodtak a svájci hatóságoknál.
Ahogy külföldön, úgy Magyarországon is bántalmazták, kínozták M. Mariannt és K. Mónikát baseballütővel, széklábbal, késsel vagdosva fenyegették őket, ha nem vonják vissza vallomásukat, hosszú, kínkeserves haláluk lesz nekik is és családjuknak is. Jelenleg a svájci hatóság becslése szerint több száz magyar állampolgár él kint különböző nagyvárosokban, a lányfuttatásból gazdagodva. A kint élő bűnözők üzleti kapcsolatban és szövetségben állnak egymással. Cserélgetik, adják-veszik egymás között a lányokat annak érdekében, hogy azok állandó bizonytalanságban és félelemben ne fordulhassanak senkihez segítségért.
– A kint élő lányfuttatók klánokba tömörülnek. Többnyire egy klánt egy adott család tagjai képezik, de minden esetben van rokoni szál a klánok között is. A most nemrégiben elfogott futtatók helyét is hamarosan elfoglalja valaki, hiszen ők csak középvezetőnek számítanak. A szálakat Magyarországon tartják kézben – fejtette ki Tarjányi Péter rendőrségi szakértő, és hozzátette, a hatóságoknak országonként szoros együttműködésben kellene felszámolnia ezt a bűnszervezetet. Így nem fordulhatna elő, hogy a terhelő tanúvallomást tevő sértettek veszélybe kerülnek.
Mint megírtuk, a svájci hatóságok bíróság elé állították azokat a striciket, akik horrorfilmbe illő kínzásokkal nyomorították meg a nekik dolgozó utcalányokat. Sósavat öntöttek vaginájukba, de az is előfordult, hogy csípős paprikával dörzsölték be a sértett nemi szervét. Egyikőjük, Sz. Sándor (41) amikor megtudta, hogy az egyik neki dolgozó lány több hónapos terhes, szó szerint kirugdalta belőle a magzatát.
A most elfogott lányfuttatók szoros kapcsolatban álltak Zürichben a Szamuráj néven elhíresült brutális férfival, és mint kiderült, az ő módszereik sem különböztek sokban társukétól. A sértettek bántalmazása során előfordult, hogy a fogva tartott M. M.-et és K. M.-et félholtra verték.
– A pszichológus szakértő szerint az átélt események a sértetteknek súlyos pszichés traumát okoztak, amelyek hosszú távon is ki fognak hatni életükre – mondta a most lezárult magyarországi nyomozással kapcsolatban Szécsi Soma, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője. Koós Szabolcs Blikk.hu

Dubajozás – Miért a celebek bugyijában turkál az NNI?

Az idei nyár eddigi legnagyobb hazai botránya kétségtelenül a dubajozás. Pedig semmi újdonság nincs abban, hogy a magyar szépségek – legfeljebb néhány kivételtől eltekintve – nem kapnak annyi megbízást hazánkban, amiből igencsak költséges életvitelüket fedezni tudnák (a szépségnek ugyebár ára van), így külföldön bocsátják áruba bájaikat. Modellkednek, hoszteszkednek, jól szituált barátot keresnek maguknak, vagy éppen pénzért szexelnek – és nem csak Dubajban…
Csakhogy, olyan jó azon csámcsogni, hogy vajon ki dubajozott és ki nem, és sokakat jó érzéssel tölt el, hogy elmondhatja, akiket eddig lekurvázott, azok tényleg kurvák.Rendben, ilyen a celebvilág, a bulvármédia, erre harap a közvélemény. Na de mi a helyzet a nyomozó hatóságokkal? Miért ezzel foglalkoznak, és csinálnak belőle ügyet?
Tényleg az a „nagy fogás”, a „szenzáció”, hogy lekapcsolták az állítólagos magyar kerítőket, akik a hírek szerint 20% közvetítői díjat kaptak, és ezért még vízumot is, kiutazást is intéztek? Meg, hogy van néhány tíz, száz, vagy ezer(?) leányzó, aki önként úgy döntött, hogy dubajozással tesz szert némi mellékesre?
És mi van azzal a pár ezer, vagy tízezer prostival, akik utcáink és országútjaink szegélyeit „ékesítik”, vagy az Amszterdam piroslámpás negyedeiben dolgozó magyar szex-munkásokkal? Ezeken a helyeken jellemzően nem önszántukból dekkolnak és előfordul, hogy kiskorúak. A stricik pedig nem 20%-ot akasztanak le és vízum meg repjegy helyett mondjuk pl. „fatestápolóval” segítik a lányokat. Ráadásul egészen biztos, hogy olyan „kísérőjelenségekkel” is lehet találkozni ezekben az esetekben, mint szervezett bűnözés, ember-, drog- és fegyverkereskedelem.
Nem lehet, hogy a celebvilág szennyeseiben való turkálás helyett a hatóságoknak ezeken a helyeken kellene tevékenykedniük?
Prostitúció van, volt, lesz. Ha tetszik, ha nem. Küzdeni lehet ellene, de éppen ezért teljesen felesleges. Ha valaki önként úgy dönt – a kockázatok és következmények ellenére -, hogy kurválkodik, az az ő dolga. Ha viszont valakit akarata ellenére kényszerítenek erre, az nem csak az ő problémája, hanem az egész társadalomé. Ez ellen nem csak, hogy lehet, de kell(ene) is tenni. Forrás: Zipp.hu

Araboknak is árulták a celeb és szépségkirálynő választások kurváit

Napi 260 ezer forint – akár ennyit is kereshettek azok a szépségkirálynő választásokon, a címlaplány válogatásokon és a médiában celebként magukat menedzselő lányok, akiket egy magyar hálózat tagjai utaztattak ki főként egzotikus országokba, hogy ott prostituáltként dolgozzanak. A magyar polikai elit is igénybe vette a szolgáltatásokat! A lányok felelősségét nem vizsgálják, mert ők nem követtek el bűncselekményt azzal, hogy elvállalták a munkát. A kerítőket viszont előzetes letartóztatásba is helyezték. Ők minden lánytól a megkeresett pénz 20 százalékát vonták le jutalékként. A híreket az MTI megerősítette. További escortkurvva hírek itt. Napfény, pálmafák, luxus, csillogás. Az egzotikus országokban élő gazdagok egy része ennél is többet akar. Például szép lányokat, akiket nem csak nézni szeretnének. Ezt használta ki egy magyar csapat, akik lányokat közvetítettek ki több országba.
„Lényegében ott úriemberek egy katalógusból megrendelhették, kinézhették maguknak a lányokat, a gyanúsítottak kiutaztatták őket, ott prostitúciós tevékenységet végeztek, majd haza is utaztatták őket” – mondta Bartha László, az NNI szóvivő,óje.
Három embert, két nőt és egy férfit helyeztek előzetes letartóztatásba üzletszerűen elkövetett kerítés gyanúja miatt. A lányok által megkeresett pénzből 20 százalék jutalékot vontak le maguknak.
Szalai Vivien újságíró. Keresztneve és monogramja megegyezik az egyik letartóztatottal, ezért sokan azt hitték, őt tartóztatták le. Pedig Vivien csak egyetlen módon kapcsolódik a luxusprostituáltakhoz. Sokat beszélgetett velük, és két könyvet is írt az életükről.
„Óránként ezer euróért nem beszélgetni akarnak a férfiak.”
Az újságíró szerint a lányok legtöbbször engednek a rengeteg pénz csábításának, és közben észre sem veszik, hogy torzul a lelkiviláguk.
„A barátok egy idő után elkopnak, az pedig, hogy egy hétköznapi férfival egy hétköznapi szerelmi kapcsolat létrejöjjön, az teljesen lehetetlen. Hallottam lányoktól olyat, hogy csak
a kezdőrészletet megszerzem a lakásra, az autóra, aztán abbahagyom. Nem tudnak kiszállni, ez nem igaz” – mondta Szalai Vivien, a Story rovatvezetője.
Az egykor villalakó, Molnár Anikó is volt Dubaiban, egy herceg palotájában. Az ott történtekről két éve vallott a Fókusznak. Azt mondta, 1 millió forintot ígértek neki egy hétre, a házigazdát kellett szórakoztatnia több más lánnyal együtt.
– Nagyon szerencsésen megúsztam, egy hét alatt kétszer találkoztunk azokkal a férfiakkal, akikkel elvileg lehetett volna szexuális kapcsolat, de mivel 10 férfi volt, és 30 lány, rám nem került sor – mondta Molnár Anikó.
A kiutaztatott lányok között szépségversenyek szereplői és modellek is voltak. Az egyik ügynökség vezetője szerint ezek a lányok lejáratják a szakmát, és nem kellene őket modelleknek nevezni.
– Ezzel a jelzővel illetjük azokat a lányokat is, akik lehet, hogy nagyon helyes, szép lányok, de ehhez a szakmához az égvilágon semmi közük – mondta  Kajdi Csaba, a Visage Modellügynökség vezetője.
Azok a lányok, akik vállalták a prostitúciót, nem követtek el bűncselekményt, így az ő felelősségüket nem is vizsgálják. Forrás: RTL Klub
További cikkek a témában: Magyar pornós lányok escortoznak képek itt – Retteghetnek a sztárok a kurvabotrány miatt Aleska Diamond – Dubajozás – magyar szexmunkások Dubai-ban – A magyar politikához köthető férfiak is dugták a luxuskurvákat – Araboknak is árulták a magyar széplányok testét – Kerítőket fogtak el az NNI munkatársai – Luxusprostituáltak százezrekért

Araboknak is árulták a magyar széplányok testét

Napi 260 ezer forint – akár ennyit is kereshettek azok a lányok, akiket egy magyar hálózat tagjai utaztattak ki főként egzotikus országokba, hogy ott prostituáltként dolgozzanak. A lányok felelősségét nem vizsgálják, mert ők nem követtek el bűncselekményt azzal, hogy elvállalták a munkát. A kerítőket viszont előzetes letartóztatásba is helyezték. Ők minden lánytól a megkeresett pénz 20 százalékát vonták le jutalékként. A híreket az MTI megerősítette.
Napfény, pálmafák, luxus, csillogás. Az egzotikus országokban élő gazdagok egy része ennél is többet akar. Például szép lányokat, akiket nem csak nézni szeretnének. Ezt használta ki egy magyar csapat, akik lányokat közvetítettek ki több országba.
„Lényegében ott úriemberek egy katalógusból megrendelhették, kinézhették maguknak a lányokat, a gyanúsítottak kiutaztatták őket, ott prostitúciós tevékenységet végeztek, majd haza is utaztatták őket” – mondta Bartha László, az NNI szóvivő,óje.
Három embert, két nőt és egy férfit helyeztek előzetes letartóztatásba üzletszerűen elkövetett kerítés gyanúja miatt. A lányok által megkeresett pénzből 20 százalék jutalékot vontak le maguknak.
Szalai Vivien újságíró. Keresztneve és monogramja megegyezik az egyik letartóztatottal, ezért sokan azt hitték, őt tartóztatták le. Pedig Vivien csak egyetlen módon kapcsolódik a luxusprostituáltakhoz. Sokat beszélgetett velük, és két könyvet is írt az életükről.
„Óránként ezer euróért nem beszélgetni akarnak a férfiak.”
Az újságíró szerint a lányok legtöbbször engednek a rengeteg pénz csábításának, és közben észre sem veszik, hogy torzul a lelkiviláguk.
„A barátok egy idő után elkopnak, az pedig, hogy egy hétköznapi férfival egy hétköznapi szerelmi kapcsolat létrejöjjön, az teljesen lehetetlen. Hallottam lányoktól olyat, hogy csak
a kezdőrészletet megszerzem a lakásra, az autóra, aztán abbahagyom. Nem tudnak kiszállni, ez nem igaz” – mondta Szalai Vivien, a Story rovatvezetője.
Az egykor villalakó, Molnár Anikó is volt Dubaiban, egy herceg palotájában. Az ott történtekről két éve vallott a Fókusznak. Azt mondta, 1 millió forintot ígértek neki egy hétre, a házigazdát kellett szórakoztatnia több más lánnyal együtt.
„Nagyon szerencsésen megúsztam, egy hét alatt kétszer találkoztunk azokkal a férfiakkal, akikkel elvileg lehetett volna szexuális kapcsolat, de mivel 10 férfi volt, és 30 lány, rám nem került sor” – mondta Molnár Anikó.
A kiutaztatott lányok között szépségversenyek szereplői és modellek is voltak. Az egyik ügynökség vezetője szerint ezek a lányok lejáratják a szakmát, és nem kellene őket modelleknek nevezni.
„Ezzel a jelzővel illetjük azokat a lányokat is, akik lehet, hogy nagyon helyes, szép lányok, de ehhez a szakmához az égvilágon semmi közük” – mondta Kajdi Csaba, a Visage Modellügynökség vezetője.
Azok a lányok, akik vállalták a prostitúciót, nem követtek el bűncselekményt, így az ő felelősségüket nem is vizsgálják. Forrás: RTL Klub

Kerítőket fogtak el az NNI munkatársai

Üzletszerűen elkövetett kerítés megalapozott gyanúja miatt vettek őrizetbe három magyar állampolgárt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai. A közlemény szerint a gyanúsítottak – Sz. Vivien és két társa – 2009-től lányokat közvetítettek ki az Egyesült Arab Emírségekbe, Marokkóba, Libanonba, a Seychelle-szigetekre, Egyiptomba, valamint több európai országba, hogy ott a megrendelőknek szexuális szolgáltatást nyújtsanak.
A gyanú szerint a szervezők egyrészt rövid idő alatti igen magas kereseti lehetőséggel, másrészt ismert férfimagazinok címlapfotózási ígéretével érték el, hogy a zömmel 18-25 év közötti lányok – köztük modellek és szépségversenyek résztvevői – vállalják a prostitúciós munkát. Napi ezer dollár és 1100 euró közötti összeget kaptak, ebből a szervezők 20 százalék jutalékot kértek.
A hálózat elfogott, Magyarországon élő tagjainak, K. Zoltánnak és P. Szilviának a szervezői munkáját az Egyesült Arab Emírségekben élő társuk, Sz. Vivien koordinálta, így egymással egyeztetve, a pillanatnyi külföldi igényeknek megfelelően határozták meg a prostituáltak körét és utazási időpontját, intézték a repülőjegy-vásárlásokat, a vízumok beszerzését – olvasható a közleményben.
Az „ügyfélkör” szinte kizárólag a közel-keleti térség gazdag méltóságainak köréből kerül ki, többnyire az e-mailben Sz. Viviennek kijuttatott portfóliós anyagokból választhatták ki és rendelhették meg a szexuális szolgáltatásra a nekik tetsző prostituáltakat – közölte az NNI. Az ügyben illetékes bíróság elrendelte a gyanúsítottak előzetes letartóztatását – tették hozzá.
A címlaplány modelleket, szépségkirálynő jelölteket, és magyar celebeket és pornós lányokat – már akik vállalták – internetes weboldalon is hiredették. Forrás MTI, Szexpláza

Megélhetési kufircolás: feleségét kényszerítette prostitúcióra a cigány

Családi autójukkal szállította ki a férj a feleségét Kecskemétről a város szélére, hogy az arra járó autósokkal pénzért közösüljön – állítja egy most elkészült vádiratban az ügyészség.
A 37 éves férfi napi rendszerességgel beültette délutánonként a nejét az Opel Astrába és kivitte a Szeged felé vezető útra, a körforgalom közelébe – írja a vádirat. Ő állapította meg a tarifát is, azaz, hogy milyen szexuális szolgáltatásért mennyit kérjen a nő. Ellátta gumióvszerrel a feleségét, majd otthagyta és este érte ment a kocsival. Mindezért naponta 2-3 ezer forintot vett el a nőtől az egyéb rendszeres jövedelemmel nem rendelkező férj, és a pénzt a saját céljaira fordította.
Az ügyészség szerint 2010. december közepén kezdődött a „családi üzlet” és tartott egészen február 7-éig. Aznap délelőtt azonban nőgyógyászati beavatkozáson kellett részt vennie a nőnek a megyei kórházban. A férfi hazavitte, majd délután – mintha semmi sem történt volna – vitte volna ki ismét a Szegedi útra. Ekkor azonban a nő már ellenállt. Az asszony tiltakozását – írja a vádirat – a férfi az arcára mért ökölcsapásokkal próbálta megtörni. A nő 8 napon belül gyógyuló lágyrész zúzódásokat szenvedett.
A rendőrök még aznap őrizetbe vették a férfit, majd március 1-ig előzetes letartóztatásban volt. Jelenleg szabadlábon védekezik: kitartottsággal és könnyű testi sértéssel is vádolja a bíróságra most benyújtott vádiratban a kecskeméti ügyészség. Indítványozzák, hogy börtönbüntetést kapjon és vagyonelkobzást is alkalmazzon vele szemben a bíró. Forrás: Privatkopo.hu

Drogüzérek, prostituáltak, szabolcsi keményfiúk kőhajításnyira a centrumtól

– Apu betörő volt – rebegi –, most szabadult, anyu zsebes. Ő előzetesben van. Futtatója sokadik élettársa. Így festi le prostituálódása kezdetét:
– Együtt éltünk már akkor. Úgy alakult, hogy nem volt pénzünk, valamit kezdeni kellett. Ő nemrég szabadult rablásból, nem akartam, hogy újrakezdje.


Feltartóztathatatlanul, mint egy cunami, kegyelemteljesen, mint a Messiás, elérkezik majd Belső-Józsefvárosba a városrehabilitáció. Pár év, és ez lesz a legjobb kerület – bizonygatják mások és maguk előtt is tisztes polgárok. Legyen igazuk. Addig is hadd adjunk hírt a bűn sajátos szennyvilágáról, amelyet az iménti lakosok rettegve kerülgetnek. Örökítsünk meg pár típust a bűnözéstől szinte determinált rétegből. Prostituáltat és futtatóját, drogost, de Isten egyéb potenciális képmásait is. Akik, ha tényleg úgy alakul, készek a peremkerületekben folytatni. A Diószegi Sámuel utcán éjjel egyedül és ismeretlenként csak az úttest közepén tanácsos végiggyalogolni. Akkor is, ha rendőrőrsöt telepítettek az egyik épületbe. Romos házak előtt fürtökben ácsorognak álmatlan egzisztenciák. Sok nehézfiú, sok siheder. A parkoló autókból is szempár villan, olykor több. Nyeszlett, nagy retikülös tinilány egy-egy kapualjban. A utcasarkokon viszont – a térfigyelő kamera miatt – nem prostituált posztol, hanem tekintetét ide-oda kapdosó, olykor mobilt a fülére szorító suhanc. Séta a bűntérkép rovátkáin Nem éppen noktürn a hangulat a Kálvária téren sem vagy az onnan ellenkező irányokba nyújtózó Dankó és Illés utcákban. Ilyen hát a belvárosnak az a része, amelyet Budapest bűntérképén sűrűn besatíroztak. Ahol kisnyugdíjas este hét után a lakásából nem teszi ki a lábát, hacsak nem akar öklöző szipusokkal, sólyomkörmű táskásokkal találkozni. Igaz, odabent sem nyugodt. Nyomasztó lehet a tudat, hogy errefelé magas a lakásbetörések száma. S hogy a szomszédban épp „szobáztatás” folyik. De a drogos galerik őrjöngése is behallatszik a feltört pincéből vagy a lépcsőházból.
– Higgye el, uram, öt év múlva mi leszünk a legjobb kerület – prófétálja erőltetett jókedvvel egy környékbeli nonstop bolt eladója. Fél karját a háta mögé nyújtja, mutatva, onnan tűnnek fel majd széles sávban a dózerek. Mivelhogy valahol már elindult az önkormányzati Magdolna-projekt, a városrehabilitáció. Kétarcú a „nyócker”. Szociológusok becslése szerint az itteni lakosság egyharmada cigány. De látnivaló: más a helyzet éjjel, mint nappal. Egyöntetűbb. Kétarcúság, más felbontásban: fogazottan határosak egymással a vonzó és a riasztó negyedek. Új vagy felújított részek feleselnek a hulló vakolatú, kutyapiszkos dzsumbujjal. Ami egyrészt az eladhatatlan ingatlanuk miatt továbbállni nem tudó kispolgárok lakóhelye. Másrészt a keleti országrészből folyamatosan felszivárgó munkanélküli cigányoké. A falu újabban így táplálja a várost. Tudtok valami motyót? Legyen a második terepbejárás a szóba elegyedésé. Segítőm ugyan nem józsefvárosi, de a pesti éjszakával – drogos múltja miatt – némiképp ismerős. Tudja, hogy itt mackóban érdemes tárgyalni. A kapualjakban ácsorgó tinédzserektől érdeklődik eladó kábítószer – sorrendben: speed, kokain, heroin – iránt. – Merthogy – füllenti – a már beállított szintet fenn akarja tartani hét végéig, amikor is a kábítószeresek hazai Mekkáját keresné fel. Ám az, akitől az anyagot beszerzi, nem elérhető. Szaknyelven mindez kissé másképp hangzik.
– Tudtok valami motyót? Nagyon be vagyok tépve, kéne valami, ami fenntart, mert vasárnap a Coronitába megyek, és az emberem eltűnt. Gyors és kóla érdekel. Levezetésként egy kis barna is kéne! A kapualjbeliek szeme közben engem is fölmér. Bőrdzsekim miatt kábé egy rendőrségi irodistaként. Így hát végül ilyen válaszokat adnak. – Sportoló vagyok, szert ki se próbáltam.
– Mi nem foglalkozunk ezzel, de nézzétek meg a másik kapuban. – Menjetek a Lujza utcába, ott biztos van. Többre sehol, még a Lujza utcában sem jutunk. Lehet némi visszatartó ereje a törvénynek: években mérhető a „kábítószerrel való visszaélés bűntette”. Ettől még Budapest e tájéka frekventált drogárusító központ. A prostitúció pedig – ha a szemétégetőnél kijelölt, egyetlen zónát nem számítjuk – országosan itt a leginkább magától értetődő. A Lujza utcában egy ablakból nyúzott arcú nők hajolgatnak ki. Levegőznek, egyszersmind az erre araszolgató márkás autó vezetőjének integetnek. Tárgyalás kerekedik belőle. Lám, ez megy könnyebben. Ami a drog beszerzését illeti (a mi esetünk viszszájáról mutatja), a már arcról ismert vagy telefonszámmal rendelkező kuncsaftok próbálkozhatnak sikerrel. Több értesüléshez olyan helybéli informátor kell, aki éli a csibészvilágot, és tekintéllyel bír benne. Megtörténik az utóbbi fajta beépülés: telni is kezdenek a jegyzetfüzetek… Dílerkednek, lányt futtatnak Egyes mai belső-józsefvárosi kapualjakról azt lehet megtudni, hogy igazi találkozóhelyek. Azoknak, akik ott esténként öszszegyűlnek, valaha sikerült „befélemlíteni” a becsületes lakókat, hogy ne merjék hívni a rendőrséget. Így aztán zavartalanul dicsekedhetnek egymás közt arról, hogy aznap mit „újítottak”. Például hogy alumíniumot, horganyt zsákmányoltak-e, netán táskát loptak, láncot szakítottak, zsebeltek. Rendszerint akad közöttük néhány, aki drogdíler segédje. Ezek, ha nincs kétségük, hogy tényleges fogyasztó, aki melléjük lépve „motyót”, „batyut” kér, mobiloznak a dílernek. Tudniillik, hogy készítse elő ezt vagy azt a mennyiséget, mert felugrik érte. Ezen a környéken a fű, a speed, az ecstasy és a heroin szerezhető be könnyen. A helybéli cigány fiatalok, ha nincsenek benne a drogüzérkedésben, inkább szipuznak. Azért hódít ismét a szipu, mert jóval olcsóbb kábulathoz jutni hígítós, csavarlazítós vagy technokolos zacskóval. Az egészségkárosodás garantált. Persze az „anyag” se veszélytelen, és nem csak a kiszámítható hatások miatt.
– Tudjad: a díler sose ad tiszta anyagot – oktat a helyi vagány a nyolcadik kerületi heroinvásárlás kockázatára –, általában kakaóporral ütik be a barnát. De volt, hogy patkányméreggel ütötte be valaki, s azt lőtte fel a srác… Béke poraira! A dílerek és besegítőik kilencven százaléka „cuccozik”. Az elosztók – nagyobb halak – viszont általában nem fogyasztók, nekik már észnél kell lenni. A dílerek rangban valamivel felette állnak a striciknek. Mindkettő igen gyakori pénzkereset Belső-Józsefvárosban. Ha egy cigány fiú feljött Szabolcsból vonaton, és pár év múlva hazalátogatott Ladával, az időközben felcseperedett, nála is erősebb öccse hogyne követné őt a fővárosba. Okkal érzi, hogy neki majd BMW-vel sikerül hazamennie… A nyers erő itt még sokat számít. Ha egy erősebb strici elirigyel egy nőt, nincs verekedés, csak szól, s az többé nem a kollégájának dolgozik, ő „viszi el üzletbe”. Átlagos esetben kereskednek egymás között a lányfuttatók. Némelyek stricitől vásárolják ki a feleségnek valót. Sokszor szerelmi kapcsolattal kezdődik az utcalány és „védelmezője” munkakapcsolata; a drogra kapatás gyakori felkészítő fázis. Tizennégy-tizenöt éves korban kerülnek prostisorba a dzsumbujbeli lányok. – De azokra nagyon vigyáznak ám, ők még csak szobán dolgozhatnak – igyekszik nyugtatni informátorom. Hozzáteszi: azok dolgoznak még ablakból, akiket már sokat szekált a rendőrség. A józsefvárosi lányfuttatás egyes spórái Ausztriáig, sőt Hollandiáig, Spanyolországig is elszálltak. Azok, akik itthon a legtehetségesebbnek bizonyultak, új Magdolna-negyedeket csíráztatnak idegen nagyvárosokban… Apu betörő, anyu zsebes Az is helyi összekötőmnek köszönhető, hogy egy ódon bérházban személyesen beszélhetek prostituálttal, élősködőjével és egy magyar drogossal. Az emeleti lakás ajtaja előtt, a gangról félig lebetonozott, félig gyomos belső udvarra látni. Fémből élő emberek fejszével mosógépet ütlegelnek-beleznek – a tűzfalról éktelenül viszszaverődik a zaj –, mellettük autókról való kerékdísztárcsák. Az interjúra küldött madárcsontú lány legfeljebb egy méter ötvenöt centi. Retiküljét ülve is oldalához szorítja. Tizenkilenc éves, egy éve van az iparban. Összesen (többszöri bukással) hat osztályt végzett, amit azzal indokol, hogy a „Dugonicsot”, a „cigányiskolát” három éve bezárták. Alig negyvenes szülei állítólag ellenzik, amit csinál, de ő nem foglalkozik velük. – Apu betörő volt – rebegi –, most szabadult, anyu zsebes. Ő előzetesben van. Futtatója sokadik élettársa. Így festi le prostituálódása kezdetét:
– Együtt éltünk már akkor. Úgy alakult, hogy nem volt pénzünk, valamit kezdeni kellett. Ő nemrég szabadult rablásból, nem akartam, hogy újrakezdje. Állandó kapuja van, amelyben ő áll egyedül. Fiúja a közelben parkoló autóban figyel. Ha rendőrök jönnek, a strici kiszáll, beszélgetnek, hogy lássák, hozzá tartozik. Mégis bevitték már sokszor, egyszer harminc napra is elzárták. Mikor kocsi jön lassan, igyekszik leinteni. Ha leáll, közli a feltételeket. Francia három, sima szex négy, komplett hat. Kiköti, hogy ő csakis óvszerrel megy. Ha megállapodnak, az autós olyan eldugott, kivilágítatlan utcába viszi, ahol az autóban vagy szabadban nyugodtan megtörténhet a dolog. A pénzt azonban előre kell megkapnia. Stricije ilyenkor még rácsörren mobilon, hogy minden rendben van-e.
– Csak magyarral megyek, cigánnyal nem, mert a cigányok szemtelenek – mondja saját etnikumáról kissé bosszúsan. Az interjú alatt egyre ásítozik: hajnal háromkor feküdt, előtte húst sütött fiújának, félkész derelyét főzött magának. Ő csak az édességet szereti, talán a szeretethiány miatt. Napközben csupán ezeket ette: kakaós csiga, Túró Rudi, krémtúró. Nem tudja, kiléphetne-e az „üzletből”, már ha egyáltalán akarná. Tanácstalan, hogy mi máshoz is kezdhetne. – Simán hagynám, hogy kiálljon – állítja második interjúalanyom, a harminckét éves, erőteljes vonású férfi. – Persze, ha abbahagyná, nagy az esélye, hogy elveszítene engem. Megint kezdenék ide-oda betörni… Hogy miért? Saját fejére mutat, visszakérdez.
– Ezzel a pacekkal mit kezdhetek, meg ezzel az erkölcsi bizonyítvánnyal és nyolc osztállyal?! A lány engem véd a börtöntől, semmit nem ad bele, kizárólag azt a dolgot. Megtesz értem mindent, én is érte – foglalja össze kapcsolatuk jelenét. A baseballsapkában érkező, huszonegy éves, drogozó fiú csak nyurga, nem épült még le, bár a fogazata már ritkás és hegyesre csiszolt.
– Nem vagyok függő, csak képben vagyok – pontosít elszomorító mosolyával. Már a Németh utcai iskola sem volt számára sikertörténet. Nem csoda: az osztályból hárman voltak csak magyarok, a többiek őket verték. Később kitanulta ugyan a felszolgálószakmát, de nem sokat dolgozott étteremben, mert életmódja miatt akkorra kezdtek kihullani a fogai. Az egészet arra vezeti vissza, hogy a szülei mindig is alkoholisták voltak. Felejteni akart a droggal, de „többet” kapott: befogadó baráti társaságot, kalandokat. Hat éve próbálta ki a speedet egy barátjánál. Manapság nem ritka, hogy bespeedezik, és „ráfüvezik”. Sőt van, hogy összetöri az ecstasy tablettát, összekeveri a speeddel, csíkban kihúzza, ezt szívja fel sodort papírpénzzel, és úgy füvezik rá. – Sohasem képzelődsz arról, hogy abbahagyd? – Abban a pillanatban ki fogok lépni, ha lezárják az ügyemet, ami csoportos rablás… De addig folytatom, mert bennem van a tudat, hogy ha netán megáll az ügyem, három-öt évre le is csukhatnak. Mikor azt kérdezem, mostanában miből teremti elő a kábítószerre valót, lehajtja a fejét, beszélgetésünknek vége szakad. Kapitányok kínjai Práger Ferenc tíz évig a IV. kerületi rendőrkapitányság élén állt, januártól VIII. kerületi kapitány. Szakmai kihívásnak nevezi új őrhelyét a bűn itteni frekventáltsága miatt, és azért, mert ezen a kapitányságon százfős, azaz egyharmados rendőrhiánynyal küszködnek. Ebbe az is belejátszhat, hogy a leterheltség itt rendkívüli: havonta ötszáz feljelentés is összejöhet, némelyik nap negyven előállítás történik. Ám Práger ezredes azt is adatokkal bizonyítja, hogy a 95 kamerából álló, egyedülálló józsefvárosi térfigyelő rendszer leszorította a nyílt színi prostitúciót. 2004-ben, a rendszer működésbe lépésekor még 322 főt állítottak elő tiltott kéjelgés miatt, az utóbbi években 140 körül stagnál ez a szám. De elismeri, hogy mindenre a kamera se jó, a szobáztatás felszámolása sokkal nehézkesebb eljárást igényel. Csakúgy, mint a kábítószerrel való visszaélés bűntette. Épp hatvan drogos ügy van a kapitányságon folyamatban. Az előző két hónap során egy komoly terjesztőhálózatot is felszámoltak a Diószegi Sámuel utcában. S hogy akkor miért tűnik a réginek ez az utca áprilisban is…? – Sziszifuszi harc ez a drogkereskedelemmel – ismeri el Práger ezredes. – Megsemmisítjük, és termelődik újra… De mit csinál a sok éve oly híres Belső-Józsefvárosi Polgárőr Egyesület, amelyet indulásakor, 1996 körül cigány polgárőrségnek is neveztek, és százan voltak, mint ama cigányzenekar?
– Kinyitnak végre? Lesznek most már? – kérdezik a járókelők is a Belső-Józsefvárosi Polgárőrség vezetőjét, Szűcs Gyulát, aki a Dankó utcai iroda előtt, kulccsal a kezében bizonytalanul biztató válaszokat ad. Bent a fűtetlen, eléggé kopár helyiségben tudom meg Szűcs Gyulától, hogy háromhavi bérleti pénzzel tartoznak. Gáz, villany már rég nincs az irodában. Kétezerkettőig, amíg önkormányzati képviselő is volt, csurrant-cseppent egy kis támogatás, de jelenleg bénító a közömbösség. Valaha együtt járőröztek a rendőrökkel, és külön, biciklin védték a gyerekeket a drogterjesztőktől az iskola előtt állva, polgárőrmellényben. Mutatja a lakosok, iskolaigazgatók köszönőleveleit. Ám személyes akciókkal, amelyeket mindig terepismeretére alapoz, Szűcs Gyula még mindig tud tenni a közbiztonságért. Az egyik Dankó utcai bérházba olyan valakit ajánlott be házfelügyelőnek, aki az éjszakai életben korábban sok tapasztalatot szerzett, és puszta kinézetével „lefegyelmezi” a randalírozókat. A beajánlott, azután, hogy az önkormányzat vagyonkezelő szervei hozzájárultak alkalmazásához, rendet is tett az eladdig rettegő lakók megelégedésére. Joó István MNO

Prostitúcióra kényszerítették a lányokat

Prostitúcióra kényszerített egy sarkadi pár magyar és román nőket, a gyanú szerint. A nyomozók azt mondták, hogy legalább 13 nőt tartottak fogva és futtattak Bécsben, naponta több milliós bevételük volt. Ebből ékszereket, preparált állatokat, motorokat és fegyvereket vettek. Egy prostituált jelentette fel őket. A pár most előzetes letartóztatásban van.

Arc nélkül demonstráltak a kéjmunkások

kurvak-jatszak-az-agyukatTíz éves lett a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete, és a vezetőség ennek örömére tortázást és performance-t hirdetett a Parlament elé. A sajtó képviselői körülbelül háromszor annyian voltak, mint a szexmunkások (ők a kuzrvák, akiket egy ideje az egyesület szerint nem illik kurvának, vagy prostituáltnak nevezni). Azok az iparági dolgozók, akik eljöttek, maszkkal takarták arcukat, utalva arra, milyen sanyarú a magyar prostituáltak helyzete. Vagy nem merték bevállalni az arcukat. Az ünneplésen sem vettek részt.
Az egyesület az utóbbi években két nagy összegű EU-s támogatást is kapott: 48 millió forintot az EU-s Támop, és 57 ezer eurós segítséget a Demnet projekt keretein belül. Ezekből a pénzekből tandíjmentes OKJ-s képzésekre és jogsegélyszolgálatra költenek, hogy minél alkalmasabban segíthessék a Magyarországon működő 10-12 ezer szexmunkás nőt és férfit.
Földi Ágnes, az egyesület elnöke a Parlament kávéházban tartott hétfői eseményen azt mondta, azért vonulnak piros esernyővel a Parlament elé, mert a vörös szín a szépséget szimbolizálja, az esernyő pedig ellenállást jelent a visszaélésekkel szemben. Földi szerint a szexmunkásokat számtalan atrocitás éri a kliensek, a rendőrök, és a társadalom nagy részéről, és a törvényhozó hatalom is mostohán bánik velük. „Kormányoktól függetlenül az utcáról eltüntetendő problémaként tekintettek a szexmunkásokra.”
Dr. Árva Tamás, az egyesület által fenntartott jogsegély-szolgálat munkatársa is felszólalt. Mint mondta, az átlagos szexmunkás lakásban dolgozik, diplomás vagy érettségizett, elvált, gyermekét egyedül nevelő nő, akinek volt férje nem fizet gyerektartást, nincs stricije, de retteg attól, hogy valaki megjelenik nála és onnantól védelmi pénzt kell fizetnie. „És az átlagos szexmunkás a rendőrségtől is tart, pedig Magyarországon ez egy TEÁOR-számmal bejegyzett tevékenység”
A preformance-on Dömötör László költő – aki korábban Kurvák dicsérete címmel adott ki verseskötetet – felolvasott egy költeményt, ami úgy kezdődött, hogy „Ha tudnék, se tennék ellene”, de sajnos többet nem lehetett hallani, mert nem volt mikrofon, viszont jött a kettes villamos.
A prostituáltak Földi Ágnessel az élen fehér maszkban felvonultak azországház elé, ott megálltak, majd visszavonultak a kávézóba. A tortabontásra már csak a sajtó és az egyesület pár fős vezetése maradt, a lányok fehér maszkjaikat hátrahagyva szó nélkül elhagyták a helyszínt.
Az esemény után találomra felhívtunk egy szexmunkást, nevezetesen a Bors magazin Újpesti Lili néven futó hirdetőjét, és az egyesület tíz éves munkásságáról érdeklődtünk nála. Közölte, szívesen segítene, de soha nem hallott erről a szervezetről -írja az Index.
További kéjmunkás témák: A férfiak szerint nem megcsalás a kurvázás – Kurválkodik a politikus felesége – Megtámadták a szűz pináját áruló Lillát – Szexmunkások szervezete 48 millió forint támogatást kap. További cikkek a témában: A galaci faszszopó kurvák olcsóbban szopnak – Kamionos gyilkolja az útszéli pár meurós prostikat – Mindent elveszíthet a két focista mert tinikurvát dugtak – Az orosz cári balett tinilányainak és madamjainak titkaiból – Baszdmeg az Olimpiq szex innováció oldalon – Magyar lány szüzessége eladó – Tinikurvák úgy öltöznek, hogy szellőzzön a picsájuk – TBC-s beteg kurva szopta a faszokat Miskolcon – A prostitúció egy mély gödör – Sztárok és luxusmadámok – Nem tetszik a celebkurváknak ha alázzák őket – Luxusprostik az egyetemen, a tandíjat összebasszák – Utcalányt csinált belőlem – Dubaiban ribanckodnak a magyar lányok 1.rész 2. rész 3.rész 4.rész – Lecsukták a 17 éves borsodi prostituáltat – Hármat szeretnék: a szádat, pinádat, seggedet – A kurvák a legjobb pszichológusok – Keleti Györyi kurválkodott – Megbaszom az összes kurvát – Mit tett Molnár Anikó a hercegségben kétmillióért? – Kurva vagyok üss kedvedre, szopass meg, bassz szét – Virtuális húspiac: partner, szexpartner, masszázs, domina – TBC-s beteg kurva szopta a faszokat Miskolcon – A legdurvább orgiák a sztárvilágban! – Kurva drága a kurva – Film a prostitúcióról: K1 – Lady Jenny domina testileg lelkileg megkínoz – Intim Center szexshop, Bp. Károly krt. 14. – Dughat egyet a győztes hacker – Ribancok masszázst hazudnak – Több tízezer magyar kurva külföldön – Kitálal Brunei szultán egyik háremhölgye – Kurvák hirdetőoldala a Szex-partner.hu – Stricik és megkéselt, eltört karú, letépett körmű örömlányok – A kiskorú kurvázós botrány után megbocsájt Ribéry neje – Dominák szolgái többnyire diplomások – Szexmunkásnő a mobilcég reklámarca – Szeretek baszni, szopni, ribanc vagyok