Tavaszi nyár… Már éjjel is túlságosan melegenek bizonyult a paplan, s lám, délelőtt 10 – kor – a hajnali zuhany frissülését feledve – már szinte bőrömre tapad fehér ingem gallérja. Ráadásul egy hosszú, hetekig tartó tárgyalás ért véget váratlanul, lemondták a vételt, hiába dolgoztuk ki a szerződést, készítettük össze a teljes dokumentációt, még a videokamera is nálam volt, hogy az átadás szerinti állapotot rögzítsük. – Te menjél be az irodába, én még hazaugrok átöltözni, nemsokára én is bent leszek – köszöntem el kollégámtól, de még utána szóltam: – Ne felejtsd el lemondani a mai ebédet a Sárándiban, már úgysem aktuális… Jobb is lesz valami könnyű kimélő, lezuhanyzok otthon, azután csinálok egy kis salátát valami mártással, ebben a melegben máshoz nincs is kedvem – borzongtam a kimunkált Sárándi féle étkekre gondolva.
Jó félóra múlva kanyarodtam be az utcánkba: – Sehol egy árnyék – tűnődtem a hirtelen jött nyár simogatását érezve, miközben a kapukulcsot kerestem, de aztán egy keresztutcában remek árnyékot fedeztem fel: – Még húsz lépés, mit tesz nekem? Gyalogosan indulok haza, de már a sarokról látom, hogy Eszti is otthon van – a feleségem – , vagy legalábbis a kocsit itthon hagyta a ház előtt. Persze nem hiszem, hogy gyalogosan indult volna dolgozni… Ezt a meglepetést, van telepátia, hiszen útközben eszembejutott, hogy talán most hazacsábíthatnám, ne legyek egyedül, s folytassuk még az éjjeli simogatást. Két lépés közt elővettem egy jövőbe látást segítő aprópénzt, hogy fej vagy írással eldöntsem: itthon lesz vagy gyalog ment el? Fej! Tehát itthon van. – vontam meg a feldobás mérlegét. A kocsi mellé érkezve ráböktem a motorháztetőre, éreztem, hogy még igen meleg, bár a nap is izzította, vagyis nemrég érkezett. Először a kaputelefon gombját kerestem, de meggondoltam magamat, megyek megnézem az egynyáriak új ágyását, mit gondolt ki nekünk a kertépítő… A palánátk szépek, a föld frissen gereblyézve, de a talicska és a szerszámok a helyükön voltak: – Remekül dolgoztak a fiúk, gondoltam, igazi, szép munka volt. Lehet, hogy miattuk van itthon a feleségem, s még bent egyeztetik a tennivalót? Mindenesetre viszek egy kis pezsgőt, ha másnem akkor ketten megisszuk, a saláta, a fürdés, meg a szex úgyis elillantja. Az irodám felől mentem be a házba, a hűtőmben mindig van pár üveg ital, hiába jól esik néha néhány ízletes korty. Kulcsom halkan nyitja a zárat, meglepett, hogy a riasztó itt is ki van kapcsolva, talán elfelejtettem beriasztani?
Az előtérben már hangokat hallottam, egy ismerős férfi hang és az Esztié. Igen egy régi ügyfele, szokott róla mesélni, minthogy teszi a szépet neki rendületlen, minduntalan. A hangokból itélve beérett munkájának gyümölcse, sőt ahogy közelebb értem az irodám ajtajához a sötétebb előtérben, beláttam a füstszínű ajtóüvegen, úgy hogy ők nem láthattak engem a világos szobából, talán csak önmagukat láthathatták, mint egy tükörben, hiszen a zajszigetelő bőrkárpit még mindig nem készült el az ajtóra.
Éppen ölelkeztek az asztalomnál… Leforrázva álltam. Borzasztó szívdobogás fogott el, visszagondoltam, hogy Eszti szerint ez a pasas csak egy Paprikajancsi, meg szerencsétlen flótás, nehogy visszamondjam neki, hogy tudok a széptevéséről, vagy megsértsem, bármi mással. Mekkora hiba volt elhallgatni…? Ez a baj, mindig tétovázok, túl sok lehetőséget látok magam előtt, ezért aztán nagyon befolyásolható vagyok, hiszen mások ötletei ritkán újak a számomra, ritka, hogy nekem már ne jutott volna ugyanaz az eszembe, tehát csak rám erősítenek, befolyásolnak. Most is rögtön dolgozik az agyam, berontani, lecsapni rájuk. Kirohanni, keresni száz jónőt, mindegyikkel visszacsalni. Vagy csak elválni, tulajdonképpen ezt már megigértem, ha egyszer megcsal én biztosan elválok tőle. S lesz bizonyítékom, nyúltam a komkerderem után, az első forró perceket felveszem, aztán berúgom az ajtót, hogy ennyi, s vége.
Minden elő volt készítve, csak a kamkorder kicsi, piros lámpáját kapcsoltam le, hogy ne lássák bentről a felvételt jelző fényt. – Olyan illatos a hajad! – élvezte Eszti ölelését a fickó, csókolta nyakát, száját, kezei a feneke és a nyaka között a gerince csigolyáinak vonalát követte. Mindketten nagyokat sóhajtoztak, Eszti megmarkolta a fenekét, erősen magához húzta. Érezte a másik ez egy újabb jel, s elkezdte lebontani a top válpántjait. Keze nyomát csókolgatta a szép kreol bőrön, sóhajtások jutalmazták. Úregek, itt nyomulnak a feleségemre, én meg itt tehetetlenkedek, francba…
Eszti a pali ingjét kezdi kigombolni, annak sem kell több, fogja és felrántja a top derekát Eszti nyakába, meglátván gömbölyű halmait, szép fehérneműjével keretezve. Látszott tekintetén, hogy ez neki valami rég áhított csoda, s most az első csók következik… ráborult a szépséges mellekre, s csókjaival borogatta, közben kezei lefejtették a melltartót, hogy bimbóival játszhasson. Eszti keze a tarkóján volt, közben fejével integetve jelezte: neki ez nagyon jó. Két kézzel szorította a melleit, szájával csókolta, szinte percekig táncoltak így. A nejem bontakozott ki előbb, ügyesen végig gombolta amaz ingjét, nadrágját, térdig letolva, alsónadrágja duzzadását érezve. Ekkor már elétérdelt, a pali meg hátrahőkölt az asztalig, gondolom mit érezhetett, mikor nyelvével kedveskedett neki, ütemesen mozgatva fejét lüktető férfiassága felett. Eszti szívta, fújta, mozgatta a férfi fitymáját, közben kezeivel tomporába mélyesztette kezét, az csak a feje tetejére tette kezét, látszott ő már nem földi halandó… elszállt, fehér ondósejtejei a parketta felé szikráztak.
Csak később és nyögve szólt, hogy: – Most, Te! – s már fenekénél fogva fel is lendítette az asztalra Esztit, rögtön a melleit nyalogatta, a kis bimbók mind nagyobbra duzzadtak, először csak az egyik, majd a másik is, mintha egymással versengnének. Ezután Eszti meztelen combja következett, belülről simogatta kezével, kicsit szorongatta, élvezte a sóhajjal feltörő szavakat: – Még, olyan jó! – s ő a kedvére cselekedett, egy kicsit később már a nyelvével is. Ott térdelt a földön, feje Eszti lábai között, nyelve érezte a női öl forróságát, s érintéseiben két ember fuldoklott. A fickó hátán érezte a két kis láb nyomását, a haján két kis kéz markolászását, fülében a mind hangosabb lihegést, majd egy hirtelen rántódás jelezte, nincstovább test, amely viselni tudná a gyönyörűséget… Eszti felkapta lábait, görcsösen összeszorította, arcán mosoly, átszellemült örömet láttam. A paliban újra feszült a vágy, ismét kielégülni vágyott, lassú maszírozással kisegítette a gyönyörű, remegő lábakat, szájával Eszti vénuszdombját ingerelte, majd ügyesen lehúzta az asztalról, megfordította óvatosan, s melleit élvezte, gyönyörű bimbók szinte kipukkadtak.
Keze most lejjebb csúszott, s férfiasságát illesztgette a combok közé. Eszti tiltakozott, ezt nem kedvelte, vagyis hátulról nem jó neki: „Ne, ezt kérlek ne!”, de olyan elhalóan, hogy inkább bátorításnak tűnt, pedig tényleg csak egyszer próbálta így, legalább is velem, s azóta többször sem.
De most a helyzet varázsa hatott: egy kicsit hátrébb mozgott, csipőjét egy kicstit megeresztette, kezeivel hátranyúlt, s a keménységet finoman stimulálva magához illesztette, majd kezeivel az asztalra támaszkodva várta az érkező vendéget. A férfi érezte kezében a dolgok folytatásának kulcsa, kezeit simogatva Eszti csípőjére helyezte, majd sarkaival megemelkedve nyomta előre alsótestét, lassan közelebb húzva Eszti derekát. Két test feszült össze, két fej emelkedett fel, két hang szakadt fel egymás mögött: „ÓÓÓÓHHHH!” és „JJÓÓÓ?”. „jjóó!, ne hagyd abba, nagyon jó, gyere csináld, gyere, mmmhééégg!” – összeolvadtak hangjai örömükkel, testük ringatózásával, egyre erőteljesebb lüktetésükkel, néha felvillant közöttük a pali kemény, vörösen csillogó férfiassága, de innen rövid út volt az örömsikoly, Eszti már könyökölve omolt az asztalra, csípőjét csak a másik keze irányította, ölét férfiassága csigázta végtelen örömmel, utolsó mozdulataik fuldokló lihegéssel vegyültek, a végső rántásnál a pali keze melleihez szorult…
Összeforrva álltak így: „Nagyon jó veled, mennyire szerencsés a férjed!” – irigykedett… s tényleg én ott az üvegen túl szóhoz sem jutottam a „szerencsétől”…
Mi történik velem? Állok saját házunk előterében, nem merek az irodámba lépni, vagy nem akarok, vagy egyáltalán nem is tudnék… szóval tanácstalankodok. Pedig, ahogy paprikajancsi öleli hátulról Eszti melleit, s közben puszikat szór a vállaira, ebből azt érzem, hogy hamarosan megfordulnak is, amikor kilépnek az ajtón szembetalálják magukat a kamerámmal. Keserű vagyok, ezt bárki elhinné nekem most – : – ) – , s határozatlan a lehetséges változatok figyelembevételével, de az idő sürget dönteni kell. Fogom a kamkordert, bekapcsolva leteszem a hátam mögé, majd halkan kilépek az udvarra. Már a mellékutcában járok a kocsimnál, most látom csak, hogy a Paprikajancsi hírhedten különös árnyalatú Alfája pont itt parkol – Milyen tapintatos! – bólintok elismerően, ha lenne egy bicskám… Egy frászt, a gumi nem tehet semmiről. Kicsit felbolygat ez a kocsi, a telefonomon Eszti számát hívom. Nem csöng ki – Na persze – , csak a rögzítő ismerős hangja: „Köszönöm hívását, rögzítem!”.
– Hello Eszti, gondoltam, hogy sokáig elfoglal ez az Alfás Paprikajancsi, ha már lemászott rólad, akkor majd hívj vissza!”
Most büszkének kellene éreznem magamat, jól kitaláltam: „majd ha lemászott rólad”, próbáltam élces hang nélkül, talán sikerült is. De nem volt időm tovább gondolkozni ezen, mert megszólalt mobilom ismerős csengődallama: ” Mondj egy mesét, ami szééép!” a régebben közkedvelt sláger adaptációja. A kolléga, felveszem: „Hello, meg vagy. Kaptunk egy sürgős hívást, a kuncsaftnak S.O.S., ott vagy a közelben nézd meg, szerintem még jó bul i is lehet, kárpótlás a délelőttiért”, már diktálja is a nevet, címet. Ismerős környék, menő ingatlanok, jól fizető üzletek. Talán öt perc az út otthonról, közben a kollégám mondata jár a fejembe: „kárpótlás a délelőttiért”, persze ő az üzletre gondol, de az eltörpül a későbbiekhez képest. Kárpótlás, mi is kárpótolhatna? Talán, ha ez a paprikajancsi politikai karriert csinálna, s félúton a csúcsfelé bedobnám neki a videót, fizethetne, mint a katona tiszt, egy frászt átadnám a kazettát a tv – knek, még a forgatási jogot is eladnám valamelyik pornó prudecernek. Na hol élek én? Bár belőle még lehet politikus, de eféle sexbe ma már nem lehet belebukni, legyen az Bill Clinton, vagy Deutch Tamás.
A megadott helyhez érve ugrott be, hogy miért volt ennyire ismerős a cím. Persze egy régi barátunk háza, vagyis Eszti gyerekkori barátnője és a férje háza. A kertkapu felé megyek, de nem kell a csengőt nyomnom, már zizeg az elektromos zár. A ház ajtajában Andi, felém lép: „Szia, bocs, hogy ennyire hirtelen, de azt hiszem sürgős a dolog.” Mondok néhány szót a piac kiszámíthatatlanságáról, de közben Andi kezét figyelem, blúzát igazgatja, majd a hajába simít és ismét a dekoltázs környékén matat. Igazi szuper, csinos hölgy, mondanék is valami udvarias nem tolakodó szépet, jópofát, de beugrik Paprikajancsi képe, ő is így kezdte. Elindulunk körbenézünk a házban, Andi ritmusos, ringó lépteit szemlélem, a ház is érdekes, stílusos, de a videóval úgyis vissza kell jönnünk. Andi lábain világos harisnya, szoknyája éppenhogy nem takarja térdeit, csípője kecses, dereka igazán vékony, sötét gesztenye hajának hullámai a vállán is túl érnek. Minthogy néhány kérdése süket felekre talált, vagyis nem figyeltem rá, azaz nagyon is ráfigyeltem, de nem arra amit mondott, úgyhogy megkérdezte, mi van velem. Meséltem az elmaradt üzletről és hogy utána nem sikerült otthon felfrissülni. Jó, Esztiékről nem meséltem egy szót sem, de hogy egy kis zuhany jót tett volna otthon, arról igen. Akkor igyunk egy kávét, javasolta, de minthogy éhgyomorra nem tanácsos csak megköszöntem. Most már ebéddel kínált, sok mindent nem igért, de mikor beugrott a joghurtos saláta, arra rögtön azt mondta: „Nagyon jó ötlet, én is azt fogok enni…De tudod mit, amíg elkészítem Te zuhanyozz le, törölközőt találsz a szekrényben.”
Végül is? Ismerős lépések a fürdőszoba felé, de ott már meggondolom magamat, mégsem zuhanyozok le, inkább a fürdőkádat engedem teli. Kis frissítő gyógynövény kivonat a vizébe, aztán bekapcsolom a „buborékfújókat”. Kellemes érzés… lenne, de egy idegen kádban ülök, közben a szemem előtt még mindig csak azt lebeg, hogy egy idegen pali szorítja magához Esztit.
– Halihó… – hallottam meg Andi hangját, kezében egy tálcát tartott – azt hittem már eltűntél. Ugyan nagyon el vagy gondolkozva. Felém nyújtotta a kis tálkát, s ahogy lehajolt előbuggyantak gömbölyű keblei SZép, állapítottam meg, ugyan nem is először, hiszen láttam én már őt egy szál hálóingben is, ugyan már vagy öt éve is, hogy ez elmúlt.
– Azt hittem, hogy idepottyansz mellém – próbáltam elterelni a figyelmemet, mire ő felkacagott, s megkérdezte – Így fürdőruhástól?
– Ez valami századeleji modell – érdeklődtem – ha ilyen régimódi vagy, akkor lehet, hogy erényövet is viselsz? – mintha kimondtam volna a jelszót, mint mondjuk: „Szezám tárulj!”, úgy bújt ki előbb a blúzából, majd a szoknyájából. Mielőtt mellém ült volna megkérdeztem: – Az ajtókat bezártad? És Gábor?
– Nyugi, itt még a falaknak is szemük van, – tréfálkozott – egyébként biztos, hogy kettesben vagyunk… A szemeit néztem, lángolt mint az izzó parázs, a mellei hatalmas gömbnek látszott, ahogy mellém szállt a mélybe. Mint szomjas sivatagi utazó kapott a szám után, csókja friss, érzelmes és boldogító volt. Kezei gyorsan eltűntek a habok között, hamar a csípőmön éreztem. Én nem voltam ilyen udvarias, rögtön a melltartó alá nyúltam, mert nagyon féltem, hogy közbejön valami és sohasem fogom már megérinteni gyönyörű halmait. Jó érzés volt, éreztem bőre feszességét, mellei súlyát, közben csókoltam. Valahogy leügyetlenkedtem a melltartóját, mert csak második kisérletre jöttem rá, hogy az elől nyílik, közben kezei megborzongtattak, egész combom libabőrös lett, lábfejemet leszorítva feszített ez a kellemes, hízelgő érzés. Andit már régóta ismertem, tulajdonképpen Esztivel nem hasonlítottak egyáltalán egymásra, Ők ketten két különböző stílust képviseltek, de azt hiszem szépségük alapján mégsem lehetett választani közöttük. Inkább mindkettőt, ha kérhetném, ez volt az érzésem mindig, ha egymás mellett pusmogtak nálunk, vagy itt náluk… S most itt van velem, egy kádban, kényezteti testemet, lelkemet, szívem egy kis darabját töri le éppen. Érzi, hogy örülök neki, ő kuncogva duruzsolt:”Te kis buta, miért vártál eddig?” Jó kérdés, de akkor nem kerestem erre a választ, inkább számmal édes melleire tapadtam, úgy mozgattam nyelvemmel. Éreztem még rugalmasabb lett, szinte felsikoltott a számban ez a fékezhetetlen ringó finomság. Egyik kezével a hajamat simította, másikkal átölelve a derekam alatt, az ülepem irányában simogatott, megtalálta minden részemet, éreztem élvezi, hogy mennyi örömet nyújt nekem. Én is ezt vártam magamtól, boldogságot adni, mert itt mindent megkapok Anditól. Ő felsőtestével játszott, óvatosan ugyan, de próbált elmozogni tőlem, közben mellei hol lágyan eltáncoltak, hol erősebben nekem ütköztek. Egyszerre két kézzel kaptam utána, tíz ujjal érintettem, éreztem, éreztettem, hogy itt vagyok vele, s vágyok a boldogságunkra.
– Boldog akarok lenni, és azzá teszem mindkettőnket – suttogtam fülébe, s hogy érezzem ő is így gondolja, erősen megszorította tomporomat.
– Már régóta bennem ragadt a Te dicséreted, pedig nagyon szép vagy – ennek hatására majdnem a víz alá nyomott, sikerült combjain megtámaszkodnom. Puha és sima combjai voltak, örült kezeim simogatásának, most ő kezdett libabőrös lenni, szempillái is leomoltak egy – egy pillanatra, láttam jó érzés neki, ha combjait belülről simogatom. Lábai közé csúsztam, szétvált combjaival mutatta, még simogassam ott. De én már feljebb kalandoztam, egyik kezem ismét a mellbimbókat szolgálta, másikkal öle szépségét simogattam. Erre ő is felfrissült, hamar megtalálta a vízalatt az izgalomtól megerősödött férfiasságomat. Láttam rajta tetszett, ahogy érinti, képzeli kiteljesedését.
– Óhh, ez az! – szorította meg alul, s jött rá a reakcióm, pumpált vissza szívem még feszesebbé varázsolva. – Óhhh, ppphhhaaa – suhant tovább keze, és a hatás most sem maradt el, izgalmas kezeit belülről feszítette vesszőm. Fantasztikus izgalmat varázsolt belém, olyan lett rudam, mintha csak egy csont lenne, kőkemény, ami puha bársonyos bőrrel van bevonva. Teljesen beizgult rajta, ujjammal éreztem, ahogy alul előtolakodik egy kissebb duzzanat, segítségért kiáltva, hogy érintsem meg. Megtettem…
A várakozássalteli izgalomban visszatartott levegővel teli tüdőnk felváltva szakadt fel, zilálva keerestük egymás örömét, most már én is csak egy kis csontnak éreztem csiklóját, puha mozdulatokkal morzsolgattam. Ezzel már nem tudott mit kezdeni, előbb kezeit kimelve vizezte be haját, majd lecsapott a vízbe, majd a vállaimat szorította görcsösen, éreztem, hogy mindjárt itt lesz a mennyország kapuja, ettől majdnem teljesen kikészültem, de kezem nem pihent egy pillanatra sem, fokoztam kéjes örömét. Jó volt vele, örömét rám bízta, átadott mindent, hogy teljesen egymáséi lehessünk: „Még, még!” – ismételgette, hol érthetőbben, hol szuszogva, hogy inkább csak sejteni lehetett, de érteni nem.
Váratlanul robbant öröme, próbáltam pedig húzni a végtelenségig, de csak ennyi volt, teste rázkódott a víz alatt, kezeivel kezemet szorította, felsőteste le – föl hullámzott víz alá és fölé, újra és újra megnedvesítve izgalmas melleit. Néhány másodperc lehetett mindez, de öröme felejthetetlen érzés. Kicsit erőtlennek tűnt, de hamar újabb örömökre vágyott, előre nyújtott kezeivel a kád oldalának támasztott, s magabiztos mozdulatokkal megragadta kőkemény fütyimet, kicsit magafelé húzta, izgalmas minden ilyen feszítő érzés, de láttam újabb örömökkel kényeztet majd. Másik kezével a válam felé nyúlt, szempillái közötti pillantásából éreztem, hogy magában szeretne érezni: térden felém csúszott, magához illesztett, s ügyesen utat tört végső beteljesedésünkhöz. Éreztem izgalmát, feszes, „csupa izom” volt, ott is a közeli érintéseket élvezte, lassan magabiztosan irányított, szorított, simogatott, húzott és tolt, kinyomott és elnyelt. Éreztem tövig merítkezik, csiklójával keresi szeméremdombomat, néhány mozdulat után megtalálta az összhangot, egyszerre érezte fütyi és csiklója kéjes örömét, egy mozdulat a benti, egy a kinti örömöknek, közben csak a melleit figyeltem, külön művészet volt ahogy lendítette őket, őrülten hullámzott rajtam, egyre vadabb és vadabb ritmust diktált, bennem minden gyönyörűség egy pontba sűrűsödött és egy elnyelő mozdulatban kirobbant. Ő néhány ütemmel később érkezett, de tudtam tartani úgy hogy elérje a boldogság magaslatát. Melleink összeértek, nedves haja orromat csiklandozta, ő még magában tartott, piciny mozdulatokkal jelezte, hogy érez és érezni is akar. Olyan érzésem támadt, hogy szeretem Andit, de nem tudtam mondani csak annyit, hogy ” gyönyörű érzés vagy nekem” Csak ennyit válaszolt:”Kedvesem, nagyon élveztem, nagyon, nagyon!
sztori
Álarcban – szextörténet
Stefi harmincöt éves, intelligens, határozott, céltudatos no, s annyira emancipált, hogy idonként hanyatt-homlok menekülnek elole a férfiak. Volt már olyan kapcsolata, amit emigyen kezdett: „Aztán nehogy azt képzeld, hogy olyan ló vagy, amelyre egy életen át tesznek.” A férfi erre komoran elhallgatott, aztán elillant akár a kámfor, pedig megítélésem szerint nagyon jó partnere lehetett volna Stefinek.
– Mi a fenének kell ilyet mondanod, hiszen ezt aztán te sem tudhatod elore? – kérdezem kíváncsian.
– Ne képzelje azt, hogy kisajátíthat, jobb ha tudja, hogy nem.
– Úgy beszélsz, mintha fehérmájú lennél. Vagy harcos feminista, aki „Le a fallosz-kultusszal!” feliratú zászlót lengetve vonul a Capitolium elé.
Nem lengetek zászlót, de ez nálam elvi kérdés. Egyetlen férfi se szóljon bele az életembe. Ezért szakítottam Michellel is. Tudok róla, hogy Stefi évekkel ezelott hosszabb ideig nyutte Párizs köveit, egy francia férfinak volt a menyasszonya. A házasság valamilyen oknál fogva nem jött létre, Stefi hazajött. Amióta én ismerem, mindig azt hangoztatja: esze ágában sincs férjhez menni. Igaz, ilyenkor mindig gyanúsan csillog a szeme. Talán a rejtelmek és szépségek városában történhetett valami, amely az akkor még nagyon fiatal nonek az egyéniségét ilyen irányba hajlította. Már-már szokványos szerelmi csalódásra gondolok, s mérsékelt érdeklodéssel, szinte csak udvariasságból kérdezek rá a meghiúsult házassági tervére. Stefi a tole megszokott nyíltsággal és szabadszájúsággal kezd el mesélni, én pedig megnyúlt fülekkel hallgatom; itt aztán szó sincs szokványos szerelmi csalódásról.
– Ahogy a mostani eszemmel visszatekintek az akkori idokre – A keblei egy kicsit megemelkednek beszéd közben -, azt hiszem egyáltalán nem voltam szerelmes Michelbe. Tetszett nekem, nagyon klassz volt vele az ágyban, imponált a hatszobás lakása és az ötméteres bazinagy kocsija, de igazi lelki kapcsolat sohasem volt köztünk. Ennek ellenére persze nem unatkoztam mellette, mert vidám volt és szellemes, csak a beszélgetéseink mindig nagyon felületesek és földhözragadtak voltak, csak annyira röpködtek magvasabb témák körül, ahogy a tyúkok próbálnak szárnyra kelni az udvarban. Egymás érzelmi énjérol, belso világáról semmit sem tudtunk. Michel mindössze annyit árult el magáról, hogy o nyitott felfogású a szexualitásban, a huséget nem testi értelemben képzeli el, hanem az két ember szövetségét, érzelmi összetartozását jelenti számára. Ez nagyon szépen hangzott, s mivel én sem voltam konzervatív már akkor sem, teljesen egyetértettem vele. Egyszer bemutatott egy kellemes házaspárnak. A no csinos, filigrán, nem szép, de rendkívül pikáns arcú volt, a férfi magas, jóképu, fekete hajú, provence-i típus. Rögtön a déli férfi heves bókjaival árasztott el, Michel pedig a kis francia babának udvarolt – tüzesen. Amikor elmentek, Michel lezserül, kedvesen megjegyezte: látja, számomra sem közömbös a férfi, csinálhatnánk egy párcserét. Denise és Jules is szeretik egymást, mondta, de egy kis fuszerre, változatosságra szüksége van az embernek. Jó hangulatban voltam, elotte pezsgot ittunk, a férfi valóban tetszett nekem, így azonnal beleegyeztem. Az o lakásukon találkoztunk. Gyertyafényes asztalhoz ültünk a nagyon elegáns ebédloben, salátát és rákot ettünk, s boven locsoltuk pezsgovel. Jules forrón, de igazi francia eleganciával udvarolt nekem vacsora közben, Michel pedig Denise pikáns arcát, filigrán testét itta minduntalan a tekintetével. A kávénkat a nappaliban szürcsöltük, a dohányszínu bársonnyal bevont fotelkanapén Jules átölelt, megcsókolt, s a fülembe súgta, hogy menjünk be a hálószobába. Csak úgy zárójelben jegyzem meg, hogy két hálószobájuk volt. Láttam, hogy Michel is eltunik Denise-szel egy másik ajtón, s én felajzva, kissé kábultan a pezsgotol és a szokatlan élménytol, követtem Jules-t. Nagyot szeretkeztünk a széles, vetett ágyon, valahogy egy csöppet sem zavart, hogy jóformán alig ismerem, életemben most találkoztam vele másodszor. A testünk egymásra talált, s ez volt a lényeg. Egyszercsak, legnagyobb meglepetésemre, Michel és Denise jelent meg az ajtókeretben, vidáman nevetgéltek, pezsgosüveget és poharakat lóbáltak a kezükben. Szó nélkül letelepedtek az ágyra, markunkba nyomtak egy-egy pohár pezsgot, s valamelyikük, már nem is tudom, hogy Denise vagy Michel, megkérdezte, hogy jó volt-e? Természetesen igennel válaszoltunk. Jules újra simogatni, csókolni kezdett, Michel Denise lába közé fúrta a fejét, szóval rendesen hancúrozni kezdtünk egymás mellett. Végül óriási kavargás lett belole. Emlékszem egy olyan helyzetre, hogy Jules-nek furulyáztam, Michel dugott hátulról, Jules szája fölött pedig Denise kis fekete pamacsa csúszkált ide-oda. Hát ez volt az én beavatásom az „édes élet” -be; s az egészben az volt a legfurcsább, hogy Michel hatására teljesen természetesnek tartottam ezt, sot kifejezetten élveztem is. Úgy gondoltam, hozzátartozik a mondén élethez.
– Sokáig tartott ez a négyes kapcsolat?
– Mindvégig megmaradt, amíg Párizsban voltam, de egyre jobban ki is bovült. Michelnek megjött az étvágya, újabb és újabb kalandokba vitt bele. S mivel az ismeretségi körében nem mindenki vállalkozott gruppenszexre, sokszor ismeretlen házaspárokkal hozott össze. Hallottál már az Avenue Focheról?
Igen, meséltek róla, de nem olyan, aki ki is próbálta.
Az Avenue Foche-on a késo esti órákban változatosságra, vágyó házaspárok autózgatnak. Mindig házaspárok, sohasem szóló férfiak, vagy szóló nok. Bár lehet, hogy azóta ez is megváltozott. Szóval ott aztán ismerkedni lehetett keresztbekefélés céljából, vagy csoportos szexet lehetett összehozni újabb és újabb párokkal.
Nem volt ez veszélyes?
Akkor még nem volt AIDS. Legalábbis még alig tudtak róla Európában. Eloször idegenkedtem a gondolattól, de Michel azt mondta, hogy legalább nézzek körül, hátha megjön a kedvem. Megvacsoráztunk egy közeli vendégloben, Michel az ott kapható legmárkásabb pezsgot rendelte nekem, s virágos kedvvel nekivágtunk az éjszakának. Diszkréten villódzó fények, elegáns kocsik, a kocsik ablakaiból kitekintgeto estélyi ruhás vagy éppen farmernadrágos nok, vidám, mohón fürkészo férfiak, mindenki rámosolygott a másikra, rafináltan erotikus, sikamlós hangulata volt az egésznek. Michel néhányszor kihajolt az ablakon, lezserül odaszólt az egyik-másik párnak, s egyszercsak azt vettem észre, én is letekerem az ablakot, s hagyom, hogy a mellettem haladó kocsiból kinyúló kéz megsimogassa a karomat. Rámosolyogtam a férfira, aki szoke volt, divatosan rövidre vágott frizurát viselt. Michel azonnal észrevette, s o is megnézte magának a not, aki kíváncsian dugta ki a fejét az ablakon, hogy jobban láthassa Michelt. Egy óra múlva már a házaspár lakásán voltunk. Még az elozmények után sem értem mind a mai napig, hogyan szédülhettem bele ennyire ebbe a szüntelenül párzó, felajzott világba. Nem mondhatom, hogy idegen volt tolem ez a világ, a faszok, puncik és csöcsök elképeszto kavalkádja, hiszen korábban nem is ismertem, de mégsem foghatom fel ésszel, hogyan vált ez egyszerre az én világommá. Ennek csak egy magyarázata lehet. Tudat alatt alávetettem magam Michel szeszélyeinek, az o igényeihez, hallatlanul is kimondott parancsaihoz igazodtam, s nem vettem észre, hogy az én egyéniségem megszunik, felszívódik valahol. Látszólag nem eroszakolt rám semmit, mindig meghagyta nekem a választás lehetoségét, de mivel o irányította az életünket, úgy kormányozott engem ügyesen, hogy mindig az történjen, amit o akar. Hogy én is azt akarjam, amit o. Az o fejével gondolkodjam, az o szemével lássam a világot. Nehogy azt hidd, hogy ez valami konzervatív meakulpázás, késoi térdepelés lelki töviseken, egyáltalán nem érzem azt, hogy bemocskolódtam volna abban a suru, ondószagú életben, csak az bosszant, hogy azt az életformát nem én választottam, hanem csak belesodródtam, mint egy tehetetlen fadarab, amelyet magával sodor az ár.
– Ezért helyezkedsz sündisznóállásba a férfiakkal szemben?
– Igen. Nem akarom, hogy a legcsekélyebb mértékben befolyásolhasson bárki is, s azt sem, hogy a saját érzelmeim nyomják el az emberi szuverenitásomat. Márpedig a szerelemben ez történik.
– De ennek az az ára, hogy többnyire magányos vagy.
– Nem vagyok magányos, nagyon sok barátom van, a szexuális igényeimet pedig kordában tudom tartani.
– Amikor együtt éltél Michellel, még nagyon fiatal voltál. A mostani élettapasztalatoddal viszont nem értem miért kell attól tartanod, hogy ha egy csekélyke részt feladsz az emberi szuverenitásodból, akkor mindjárt megint belesodródsz egy toled idegen világba.
– Tulajdonképpen nem attól félek, amibe belesodródhatnék, hanem attól, hogy megint felszívódom egy férfi egyéniségében, s közben azt hiszem, hogy az az én egyéniségem.
– De így megfosztod magad attól, ami az ember életét széppé teszi: az érzelmi kapcsolattól.
Tudom, de nem érdekel. Nagyon jól megvagyok így is. Nem vitatkozom Stefivel: hagyom ot maga kovácsolta páncéljában. Egyébként már többször is hasztalanul vitatkoztunk errol, csak akkor még sohasem kapcsolta össze a szerelemtol való merev elzárkózását a párizsi élményeivel és Michellel.
Mikor jöttél rá, hogy szakítanod kell Michellel?
Nagyon sokára. Két évig éltünk együtt. Elore megbeszéltük, hogy ennyi lesz a próbaházasság. Az persze véletlen volt, hogy éppen a két év leteltével jöttem rá, hogy nem tudok és nem is akarok Michellel élni. Akkor viszont olyan hirtelen robbant belém a felismerés, hogy szinte pánikszeruen csomagoltam, s jöttem haza.
– Volt ennek a hazaspurizásnak valami különleges oka?
– Igen. Volt egy sokkoló élményem, amely hirtelen ébresztett rá arra, hogy az ember azért sohase adja fel önmagát. Már nyakig merültünk Michellel az édes életbe, amikor a fodrásznál megismerkedtem egy velem egyidos francia fiatalasszonnyal, Marie-val. A franciák nehezen engednek közel magukhoz idegeneket, mi mégis rövid ido alatt bizalmas barátnok lettünk. Idom volt boven, neki is, így órákat sétálgattunk és beszélgettünk. Elmesélte, hogy tíz évvel ezelott volt egy nagy szerelme, Francois. Tizenhét éves volt akkor, s úgy imádta azt a fiatal férfit akár egy istent. Francois is szerette ot, s természetesen a magáévá akarta tenni. Marie-t az apácák nevelték, s olyan naiv kis ártatlanság volt akkor, hogy hiába, volt olyan szerelmes, mint egy ágyú, s hiába tüzelt a kis puncija, nem akart lefeküdni Francois-val. A fiú egyre türelmetlenebbül ostromolta, tartózkodását joggal tartotta érthetetlennek, már-már azt hitte, Marie nem is szereti ot. Végül ultimátumot adott neki: ha nem lesz az övé, akkor elhagyja. Marie nagyon rossz néven vette ezt, rögtön arra gondolt, hogy Francois-nak csak a teste kell, ezért erolteti a lefekvést. Jellegzetes apácanövendéki gondolkodás. Persze megint nemet mondott Francois-nak, lelke mélyén azt hitte, a férfi nem fogja elhagyni. De Francois megdühödött és szakított vele. Marie teljesen összeroppant, hosszú hetekig kezelték egy szanatóriumban, alig tudta befejezni a gimnáziumot. Aztán férjhez ment, mint mondta, egyáltalán nem szerelembol. S most jön a sors fintora: a férje mellett bizony alaposan le kellett szoknia a romantikáról. A hajdani apácanövendék, aki az élete nagy szerelmének sem akarta odaadni a szüzességét, rövidesen egyik gruppenszexbol a másikba tántorgott. Természetesen én is meséltem neki az életünkrol, s nagyon elcsodálkoztunk mindketten, hogy a nagy punci- és fütyköscserék során eddig még nem találkoztunk össze. Persze most már meg is szervezhettük volna ezt a találkozást, de valahogy egyikünknek sem volt sürgos. Aztán hónapokkal késobb mégis összekerültünk egy nagyobb társaságban. Az est „fénypontja” kétségtelenül Marie volt. Erre még visszatérek, de a történethez ugyancsak hozzátartozik Marie sajátos házaséletének tömör ecsetelése. Gazdag no volt, a házassága elott jelentos vagyont örökölt. A férje számítógép-tervezo mérnök, így aztán Marie pénzével megvásároltak egy komputer vállalatot. Marie ügyvédje résen volt, s mivel a férj nem vitt be tokét a vállalkozásba, a céget Marie nevén jegyezték, s a részvények is az o nevén futottak. A férje tulajdonképpen csak alkalmazottja volt fomérnökként a Marie cégének. Georges, Marie férje rendkívül hiú ember volt, s megalázónak érezte ezt a felállást. Persze nem annyira, hogy elhagyja ezért Marie-t, hiszen a cég jövedelmét közösen élvezték. Azt hiszem, a maga módján szerette is a feleségét, de a sértett önérzete skizofrénné tette az érzelmeit. Mivel tulajdonképpen o volt a kiszolgáltatott, s ráadásul nyilván érezte is, hogy a felesége nem szereti ot igazán, egyre jobban beszivárgott zsigereibe a vágy, hogy megalázza Marie-t. Ezt persze nem primitív módon tette, hanem észrevéve az asszony enyhe mazochizmusát, erre játszott rá sátáni módon. Rafináltan kifejlesztette Marie-ban ezt a hajlamot, annyira, hogy az asszony már-már szeretni kezdte ezért ot, s aztán ügyesen rávette a not, hogy szexpartikra járjanak, s ott aztán szexuális játékba csomagolva nyilvánosan alázhatta meg a feleségét. Marie ezt teljesen higgadtan mesélte el nekem, még kuncogott is a férje naivitásán, o ugyanis nem érezte megalázónak ezt a játékot: „Szegény Georges azt hiszi, hogy ilyenkor o kerül fölül, nem tudja, hogy én mennyire élvezem, amit csinálunk.” Aztán találkoztam Marie-val és Georges-zsal egy nagyobb társaságban. Jules és Denise, az a házaspárt, akikkel eloször keféltünk keresztbe, partit rendezett, szexpartit természetesen. Rajtunk kívül még három párt hívtak meg. Nem mondták meg, hogy kik azok, meglepetésnek szánták. Sot, Denise azt találta ki, hogy mindenki vetkozzön le meztelenre az eloszobában, s a férfiak számára készíttetett egy-egy fekete selyemálarcot, amely az álluktól a homlokukig eltakarta az arcukat, csak a szájuk, az orruk és a szemük látszott ki belole. Ebben az volt a pikantéria, hogy mivel a vendégek nem ismerték egymást, a nok nem tudhatták, kivel kefélnek voltaképpen. Amikor anyaszült meztelenül beléptem a vöröses fénnyel rafináltan megvilágított nappaliba, rögtön észrevettem Marie-t. Egy fotelben ült szintén anyaszült meztelenül, s hosszúszárú szipkából cigarettázott. Azaz nem sokáig cigarettázott, mert a mellette ülo álarcos férfi kikapta a szipkás cigit a kezébol, a szipkát Marie puncijába ültette egy félpercre, s aztán o szívta tovább a cigarettát. Marie is észrevett, vidáman integetett felém. Bevallom, örvendtem, hogy összetalálkoztunk, mert kíváncsi voltam a férjére, csak azt nem tudtam, hogy a sok álarcos közül melyik az. Tízen voltunk összesen. A háziak italt töltöttek mindenkinek, aztán Denise bejelentette, hogy kalózszám következik. A férfiakat kiküldte az eloszobába, s azt mondta, hogy amikor dobolást hallanak, akkor rohanjanak be, és teperjék le azt a not, akit kiválasztottak. Van öt percük, hogy az eloszobában megegyezzenek, ki melyiket választja. Denise eloltott még néhány lámpát, várt egy kicsit, majd bekapcsolta a magnót. A kazettáról dörömbölés, sikítás hallatszott, s ezzel egyidoben berohantak a férfiak. Úgy kaptak el bennünket mintha a Sziklás hegység kiéhezett banditái lettek volna, persze csak imitálták a durvaságot. Szanaszét hevertünk a puha moherszonyegen, a magnóból pedig valami egészen vad, érzéki zene áradt. Egy ido után megszunt a zene, s Denise bejelentette, hogy most shaw következik, igazi csemege a vendégeinek. A shaw címe: A rossz kis kutya története. Abbahagytuk az ügyködést, senkit sem zavart, ha netalán még nem elégült volna ki egyszer sem, mert tudtuk, hogy egyáltalán nincs még vége az estének. Elhelyezkedtünk a fotelekben, Denise erosebbre vette a világítást. A magnóról kutyaugatás hallatszott, ami persze harsány derültséget keltett a társaságban. Az egyik férfi nyakörvvel és korbáccsal a kezében Marie-hoz lépett. Tehát o a férje, gondoltam, s izgatottan vártam, hogy mi következik. Részleteket ugyanis nem mesélt eddig Marie. A férfi Marie nyakára csatolta a nyakörvet, és Flippe-nek szólítgatva körbevezette a szobán. Marie négykézláb mászott a szonyegen, idonként vakkantott egyet-egyet, s úgy tett, mintha belekapna a vendégek bokájába. A férje ilyenkor rápaskolt a fenekére, mintegy jelezve, hogy ez nem illendo dolog. Aztán elmagyarázta neki, hogy a kiskutyának nem szabad a szonyegre pisilni, hanem kaparnia kell az ajtót, ha el akarja végezni a szükségletét. Marie engedelmesen vakkantott néhányat erre az oktatásra. Mindenki nevetett, s kíváncsian várták a folytatást. Közben a férfiak lehajoltak, s megsimogatták Marie-t, ahogyan a kiskutyákat szokták. Aztán egyszercsak Marie felemelte az egyik lábát, a fotel oldalához támasztotta, úgy tett mint a kutyák, amikor pisilni szoktak. „Rossz kis kutya vagy, bepiszkítottad a szonyeget, ezért büntetést érdemelsz” – dörrent rá szigorúan Georges. Marie buntudatosan behúzta a fejét a nyaka közé, s odadörgölodzött a férje lábához. Georges egyik kezével a nyakörvet tartotta, a másikkal felemelte a puha korbácsot, s rácsapott Marie fenekére, Marie nyüszített, de nem menekült, hanem még jobban kidomborította a hátsóját, szinte odakínálta az ütéseknek. Georges kiszámítottan verte, látszott a mozdulatain, hogy nem akar brutális fájdalmat okozni a nejének, vigyázott, hogy lehetoleg ne üssön kétszer ugyanarra a helyre, de így is hamarosan piros csíkok virítottak Marie rózsás popsiján.
A zene elhalkult, csak a csattanások hallatszottak, s Marie kéjes nyöszörgése. Közben a fejét a szonyegre hajtotta, majd egyszer-kétszer úgy tett, mint aki el akarna menekülni, de Georges mindig visszarántotta a nyakörvénél fogva.”Jó kis kutya leszel ezentúl?”- kérdezte oktató hangon, amikor Maria feneke már olyan volt, mint az állatkertben a páviánoké. Marie nem válaszolt azonnal, mire megint kapott kettot a fenekére, s Georges megismételte a kérdést. Erre a no engedelmesen vakkantott, térdre emelkedett, kezeit úgy helyezte maga elé, ahogy a kutyák szokták a mellso lábukat, s a férje kezét nyalogatta. Aztán négyézlábra ereszkedett újból, elindult az ajtó felé, s kaparászni kezdett az egyik kezével. „Jól van, most már jó kis kutya vagy” – dicsérte meg Georges, s egy asztalkán hevero bonbonniére-bol egy cukorkát dobott a szonyegre, amit Marie a szájával kapott el. A társaság tapsolt, a férfiak szemmel láthatólag begerjedtek a jelenettol, de bennem valami megmagyarázhatatlan rossz érzés keletkezett. Figyeltem Georges szemét, amíg Marie-t verte, s hirtelen rájöttem valamire. Igaz, hogy Georges alaposan megrakta Marie-t, de észrevettem, hogy nem ez izgatja igazán; ez a férfi nem primitív módon szadista, nem az gerjeszt benne örömet, ha fizikailag fájdalmat okoz a feleségének, hanem lelkileg szeretné minél alaposabban megalázni. Láttam, hogy a pórázon vezetés nagyobb kéjt okoz számára mint a korbácsolás. És tulajdonképpen bosszantja, hogy Marie csak perverz játéknak tekinti az egészet. Az motoszkált a tudatom mélyén, hogy ez a játék most már valahogy vérre megy, ez a férfi, ha nem éri el a célját így, majd másként éri el. Persze ezt nem gondoltam végig akkor ilyen alaposan, de hirtelen félteni kezdtem a barátnomet, mintha távoli, körvonalazhatatlan, de mégis elkerülhetetlen veszély fenyegetné. A shaw még nem ért véget. Georges kijelentette, hogy a kiskutya közben szukává nott, s el kell vinni a kankutyákhoz. Ugyancsak pórázon vitte Marie-t egyik férfitol a másikig, akik hátulról megdugták, nemcsak a punciját, hanem a popsilukát is, a legtöbbje bele is élvezett, ugyancsak gyorsan, mert felizgultak az elozo jelenettol.
– És a többi no mit csinált?
– Legtöbbnek jutott férfi, hiszen Marie-val egyszerre csak egy foglalkozhatott, ne felejtsd el, hogy összesen tízen voltunk. Két no egymással játszadozott, egyik no pedig mindig annak a férfinak a szája elé tartotta a punciját, aki éppen Marie-t dugta hátulról, egy másik pedig Georges-nak furulyázott. Aztán elvesztettem a fonalat, mert engem is elkapott valaki, belémnyomta, de nem ott élvezett el, hanem a számban. Aztán nem is tudom mi történt, valaki még a melleim közé spriccelt; egy ilyen kavargásban nem lehet követni az eseményeket, különösen akkor nem, ha az ember maga is aktív résztvevo. Aztán egyszerre Marie hisztérikus kiáltását hallottam : „Vedd le az álarcodat, azonnal vedd le!” A vidám, önfeledten perverz hangulatba annyira dermesztoen hasított bele ez a hisztérikus hang, hogy mindenki azonnal abbahagyta az ügyködést, s Marie felé fordult. O már nem négykézláb kúszott, hanem kiegyenesedett, a pórázt egyetlen dühödt mozdulattal kirántotta a férje kezébol, s halálsápadtan, toporzékolva kiabált az elotte álló szoke férfira: „Vedd le az álarcodat, mert letépem!” Denise odaszaladt, kérlelni kezdte, hogy ne rontsa el a hangulatot, az álarcot csak a legvégén veszik le, de Marie akkorát lökött rajta, hogy a filigrán baba a pezsgospoharak közé zuhant. Mindenki felugrált. láttuk, hogy valami baj történt, de senki sem sejtette, hogy mi vadította meg Marie-t. Az álarcos férfi megpróbált eliszkolni, de Marie dühödt fúriaként ragadta meg a karját, hosszú, hegyes körmeit a húsába vájta, eltorzult arccal sziszegve követelte, hogy vegye le az álarcát. „Jól van, na” – próbálta menteni a helyzetet Jules, a házigazda, „mindenki leveszi az álarcát”. A férfiak engedelmesen lerántották a fekete selymet. a Marie elott álló fickó is. Én nem a férfit néztem, hanem Marie-t; mintha ötven évet öregedett volna hirtelen: úgy tunt, vigyorgó csontkoponyává változott ez a csinos, fiatal arc. Mert vigyorgott, eszelosen vigyorgott a férfi arcába, ez volt a legszörnyubb az egészben. A férfi kínosan mosolygott, s Marie arca felé nyúlt, hogy megsimogassa: „Helló bébi, ne vedd úgy a szívedre…” Még mondani akart valamit, de Marie felemelte a karját, s ököllel sújtott az arcába. Akkor ránéztem véletlenül Georges-ra, s megláttam a sátáni kárörömet a szemében. Persze még mindig nem értettem én sem, hogy mi történt valójában. Mindez másodpercek alatt zajlott le, mert mielott a többiek észbe kaptak volna, Marie kirohant az eloszobába, a meztelen testére felkapta a bundáját, s kirohant a házból. „Eredj gyorsan utána!” -, „Mi történt vele tulajdonképpen?” -, „Ismert talán téged valahonnan?” – zurzavar, kérdések keresztbe-kasul, általános értetlenség, s közben mindenki anyaszült meztelen volt. Fellini sem rendezhetett volna groteszkebb jelenetet ennél. Georges-ot faggatták kegyetlenül, aki a ruháját rángatta magára éppen, de Jules már kirohant fürdoköpenyben, s azzal jött vissza, hogy Marie kocsiba vágta magát, s elhajtott. „Hívjál taxit!” – kiáltotta Georges, miközben az ingét gombolgatta idegesen. Mindenki ot nézte, tole várt magyarázatot. Mások a szoke férfit ostromolták, aki szintén öltözött, s látszott rajta, hogy rettenetesen kínosan érinti a dolog. O nem válaszolt a kérdésekre, csak a vállát vonogatta, alig várta, hogy eltunjön a megbolydult társaságból. A partnerét, akivel valószínuleg együtt érkezett, szintén noszogatta, hogy öltözzön gyorsabban. Georges nem térhetett ki a kérdések pergotüze elol, kénytelen volt kinyögni, hogy a másik férfi Francois, Marie élete elso nagy szerelme. A felesége biztosan ettol borult ki. Legtöbben erre cinikusan vonogatták a vállukat, de én tudtam, ismertem ennek a szerelemnek a történetét, s Marie érzelmeit is; elborított a düh. Rákiáltottam Georges-ra: „Te hívtad meg Denise-ékhez? Az álarcos komédiát is te találtad ki?” – „Igen” – válaszolt helyette Denise. – „Georges mondta, hogy meghív egy párt, akit nem ismerünk, s az o ötlete volt az álarc is. Nagyon szellemesnek találtam, nem gondoltam, hogy ilyen baj lesz belole.” Nem tudtam türtoztetni magam. Georges-hoz léptem: „Te gyalázatos!” – kiáltottam, s teljes erombol pofon vágtam. Michel rögtön mellettem termett, kivezetett az eloszobába, s a kezembe adta a ruháimat. Csak arra emlékszem, hogy olyan sebesen öltöztem, mintha az életem függne ettol a gyorsaságtól. Alig vártam már, hogy kikerüljek onnan. „Ma mindenki megbolondult” – hallottam még távolról Denise hangját, aztán már csak annyit mondtam a kocsiban Michelnek, hogy meg tudnám ölni Georges-ot. Michel a vállát vonogatta, Marie majd megnyugszik szerinte, nem is érti, hogy miért kellett ilyen óriási hisztit kivágnia. Akkor már tudtam, hogy soha nem leszek Michel felesége. Mintha egy vadidegen férfi ült volna mellettem a kocsiban, mintha csak csupasz szavaink lennének egymáshoz, mert ezek a szavak mást jelentettek mindkettonk számára, csak kiperegtek a szánkból, mint két játékvödörbol a homok. Meg sem kíséreltem vitatkozni vele, hallgattam egész úton, s otthon külön feküdtem le, mondván, nem szeretném, ha felébresztene reggel, ki akarom aludni magam. Rögtön beleegyezett, nagyon kedves volt és figyelmes, csak éppen nem értett semmit, olyan fal meredt közénk, mint amilyen a berlini fal lehet, csak éppen a mi falunkról tudtam, hogy nem fog leomlani sohasem. Másnap délelott Denise felhívott telefonon, s félig sírva elnyöszörögte, hogy szörnyu szerencsétlenség történt az éjszaka. Marie iszonyú sebességgel vette a kanyart, nekiment a korlátnak, s belezuhant kocsijával a Szajnába. Georges egész éjszaka kereste, a rendorséget is értesítette, de csak reggel találták meg a kocsit, s benne Marie holttestét. Amikor letettem a kagylót, még sokáig ültem mozdulatlanul a telefon mellett. Marie! A kedves, vidám, frivol teremtés már összetört hullaként hever valamelyik boncterem hutoládájában. Miért kellett meghalnia? Tudtam, hogy nem öngyilkosság volt, o nem az a fajta no volt, aki megöli magát. De azt is tudtam, hogy milyen könnyen úrrá lesz rajta az indulat és a kétségbeesés. Georges elérte, amit akart, sikerült megaláznia Marie-t. Persze o sem így gondolta a dolgot, esze ágában sem volt megölnie a feleségét. Ostoba, szerencsétlen baleset, látszólag vak véletlen, de a mélyben mégis ijesztoen törvényszeru; a kis kutya nagyot ugrott kocsijával, mert valahol megpillanthatta igazi gazdáját a folyó sötét tükrében. S ahogy tovább gondoltam a dolgokat, megfejtettem Marie felindulásának igazi okát is. A gruppenszexekben kiélt perverz gátlástalansága nem az igazi énje lehetett. A szerelmi csalódás és a szerelem nélküli házasság sodorta e felé az életforma felé, amely aztán ugyanúgy bugyogó masszájába szívta, mint engem is Michel mellett. Marie mindenki elott vállalta ezt az életformát, egyetlen ember volt csak, aki elott megalázónak érezte. Az a férfi, akit a régi énjével szeretett valamikor. S ezt a régi énjét sohasem tudta teljesen levetkozni, mert ha le tudta volna, akkor a kis kutyának nem intett volna új gazdája a folyó mélyérol.
A két cseresznyevirág
A termékenység vidám ünnepén, a szentélyhez vezető parkbeli úton fedeztem fel őket, a nagy hímtag jelkép hordozói között. A hímtag papírmaséból készült, vagy öt méter hosszú volt, átmérője majd méter lehetett. Ők a bal oldalán haladtak, középen. Ugyanolyan apró, rugózó léptekkel mentek, mint a jelképet hordozó többi nő. A jelkép lépteik ütemére ringott a vállukon, kezükkel nem illették, válluk tartotta csupán. Kezüket összefonták mellük alatt – kimonójuk ujja kissé felcsúszott – , jobbjukban a nagy jelkép kicsinyített mását szorongatták. A kicsinyített más éppen akkora volt, mint valami valóságos felmerevedett hímtag. Viaszból csinálták, pontosan utánozta az igazi hímtag alakját, színe sem különbözött az igazi hímtag színétol, végébol azonban kanóc állt ki – a ceremónia végén, a szentély oltárkövére ragasztva meggyújtják majd, áldozati gyertyaként.
A két nő hasonló bordó színű kimonót viselt, akárcsak a többi. A hajukat is úgy fésülték, mint a többiek. Szemükből azonban ingerkedő szikrák röpdöstek, s mosolygós arcuk kirítt a meghitten ájtatos, megtermékenyülésért imádkozó arcok tömkelegéből. Amelyik hátul jött, bal kezének ujjait belefűzte társnője kimonóövébe.
Mutatós nők voltak. Rajtuk felejtettem a tekintetem.
A menet két oldalán nyüzsgött a bámész tömeg.
Amerikai turisták fényképezogépeket kattogtattak. Fel – le szaladgáltak a termékenység – ünnepi menet útja mentén.
Sodródtam az emberekkel, kísértem a menetet. A két not figyeltem. Elobb a hátul lépkedo pillantását kaptam el. Sejtelmesen mosolygott, szemöldöke alig észrevehetoen megmoccant. Társnoje – ugyancsak alig észrevehetoen – hunyorított is.
A szentély elott vártam oket.
Sokára kerültek elo, tétova pillantással körülnéztek. A tömeg oszladozott már.
Hozzájuk siettem.
Úgy üdvözöltek, mint ismerost. A menetben hátul haladó no arra invitált, fogyasszam el velük szerény uzsonnájukat. Kicsit félrebillentette fejét, mosolyogva fuzte hozzá.
– Ha nincs ellenére két Cseresznyevirággal étkezni…
Észbe kaptam, megmondtam a nevem, kicsoda, micsoda vagyok, s megköszöntem a meghívást. Ismerosen mozogtak a parkban.
Félreeso zugba vezettek. Út közben szorosan az oldalamon lépkedtek. Szorosabban, mint illo lett volna. Ingerelt a közelségük, hirtelen mozdulattal közelebb vontam oket magamhoz. Az elülso Cseresznyevirág fülig pirult.
– Itt járnak… Lehetnél türelmesebb.
A hátsó Cseresznyevirág huvösebb szavak kíséretében tolta el a karom.
– Mindent a maga idejében.
Igazat adtam neki, zavaromban felnevettem.
– Persze… Csak túl szépek vagytok, és az ido túlságosan lassan múlik!
Mosollyal nyugtázták a bókot. Letelepedtünk a zugban.
Kimonójuk alól banánlevélbe csomagolt elemózsiát szedtek elo. Nem voltam éhes, csipegettem az illendoség kedvéért. A szemem inkább oket falta.
Kecsesen mozogtak, tekintetük szavaknál ékesebben beszélt. Belakmározták az utolsó morzsát is. Hátsó Cseresznyevirág kendot vett elo, megtörölte ujjait. Lesütötte szemét.
– Most haza megyünk. Ha kedved van velünk tölteni az idot, kövess bennünket, meglehetos távolságból. Neked sem volna szerencsés, ha együtt látnának velünk, nekünk pedig adnunk kell a jó hírünkre… Hatodik emelet, az ajtó mindjárt a lift mellett jobbra nyílik…
Nyomukba eredtem.
Hosszú séta következett. Hatalmas panelház kapuján fordultak be.
A lakás ajtaját csak résnyire húzták be. Lépteim közeledtére Hátsó Cseresznyevirág kitárta, papucsot nyújtott felém. Leveztem a cipom, közben o kulcsra zárta mögöttem az ajtót.
Garzonlakás volt.
Elülso Cseresznyevirág a lefüggönyözött, félhomályos szobában tüsténkedett. Szakésüveget, tálcán poharakat állított az alacsony asztalra. Már nem viselt a lábán sem szandált, sem harisnyát, csupasz bokája kivillant a kimonó alól. Észrevette, hogy a bokáját nézem, elmosolyodott.
Hátsó Cseresznyevirág ülopárnákat dobott az asztal köré, hellyel kínált. Maga is helyet foglalt, szakét öntött a poharakba.
Elülso Cseresznyevirág még takarót borított az ágyra, majd o is letelepedett az asztal mellé. A pohár után nyúlt.
Feléjük emeltem a poharat, meghajtottam a fejem.
– Oseitek tiszteletére.
Egy hajtásra ittuk ki mindhárman. Hátsó Cseresznyevirág mindjárt újra töltött mindhármunknak, s ismét megemelte a poharát.
– Találkozásunkra.
Megittuk azt is.
A szobában meleg volt, a szaké is fűtött. Levettem a pulóverem. Miközben kibújtam belole, Hátsó Cseresznyevirág ismét töltött. Elülso Cseresznyevirág pedig – nem vettem észre – megoldotta kimonója övét. Amikor a poharáért nyúlva előrehajolt, a selyem szétcsúszott, látni engedte alabástrom színű keblének halmát. Kicsúszott a számon:
Gyönyörű!
Pillanatig úgy maradt, előrehajolva. Lassan egyenesedett fel. Pillantásom a mellére tapadt. Hátsó Cseresznyevirág halk, ingerlő hangon szólalt meg.
– Ez is tetszik?
Lassan tárta szét kimonóját.
Mit mondjak, tetszett… De mennyire tetszett! Kicsiny, ék alakú melle volt, rózsája sötéten vöröslött. Ültében csúsztatta le magáról a kimonót, keble hullámozva követte mozdulatait. Mire félredobta, Elülső Cseresznyevirág is levetette a kimonóját. Csupán tenyérnyi, fekete tanga feszült az ágyékukra, színe még szembetűnőbbé varázsolta bőrük sápadtságát.
A szemem kerekre nyílt. A szívem a torkomba ugrott, a torkom kiszáradt.
Mosolyogva nyugtázták bámulatom.
Nem tudtam levenni a pillantásom róluk. Vaktában, kapkodó kézzel nyúltam a nadrágomhoz. Egyszerre hajoltak előre, félrevonták a kezem.
Elülső Cseresznyevirág kinyitotta a zippzárt, Hátsó Cseresznyevirág a nadrágot húzta szét.
Megemeltem a derekam, hogy könnyítsek nekik. Nem tudom, melyiknek a keze tapintotta végig a farkam. A nadrágot együtt húzták le rólam, az alsót is. Jól szemügyre vettek.
A mustra eredményét nem kötötték az orromra. Hagytam, hogy nézzenek. Benyúltak ingem alá, könnyedén végigsimogatták a hasam. Kigomboltam az ingem, ledobtam magamról. Kezük a rnellemen szánkázott. Mosoly játszott az arcukon, tekintetük öszevillant. Egyszerre hajoltak előre.
Kétoldalról fogták ajkuk közé a farkam. Hátradőltem a padlón. Elülső Cseresznyevirág ráeresztete nyelvét a farkamra, Hátsó Cseresznyevirág csupán ajkával mozgatta a makkom. Elülso Cseresznyevirág gyengéden visszahúzta a farkam bőrét, nyelve a makkom karimája alatt matatott. Lassan vitte alább és alább a nyelvét.
Tangájuk alá csúsztattam a kezem. Hátsó Cseresznyevirág odébb moccant kissé, a makkom nem engedte ki ajka közül, mellőle suttogta:
– Majd idején…
Elülső Cseresznyevirág öle a kezem alá simult. Megnedvesedett már, és egyre nedvesebbé vált a tenyeremben. Tenyerem élével a hüvelyéhez simítottam. A mozdulatra szétterpesztette kissé a combját. Ujjaim végigtapintották a csiklóját. Amikor a hüvelyéhez értem, enyhén megremegett. Betoltam az ujjam a hüvelyébe. Nyílása lágyan tárult szét, csiklóját a tenyerembe préselte. Ágyéka gyorsan mozdult, hüvelye táncot járt az ujjamon. Erőteljesen visszalökögettem. Teste hirtelen ernyedt el. Visszahúzta nyelvét a farkam tövéről, felnyögött.
Hátsó Cseresznyevirág kiengedte ajka közül a makkom. Nézte a farkam, Elülso Cseresznyevirágra tekintett. Mintegy mellékesen odavetette.
– Hányszor mondjam, minél tovább késlelteted, annál jobb…
Magamban igazat adtam neki. Elülso Cseresznyevirág félszegen mosolygott.
– Nem tudtam türtőztetni magam. Nagyon kellett.
Ő is a farkam nézte.
Levettem róla a tangát. Hátsó Cseresznyevirág megcsóválta fejét.
– Rólam nem húzod le?
– Ideje már?
Elmosolyodott, szemöldökének huncutkás mozdulatával felelt.
Lefejtettem öléről a tangát. Hüvelyi részén szinte csatakossá vált. Meg akartam szagolni. Kikapta a kezemből, meglegyintett vele.
– Szégyentelen!
Mosolygott hozzá. Egyetlen rugaszkodással talpon termett. Féllábával átlépte a törzsem. Lassan kuporodott a szám fölé. Egye mosolygott.
– A tangám kell neked? Te szégyentelen…
Megcsodáltam az ágyékát. Furcsán borotválta ölét, minden szőrzetet leborotvált a szemérme aljáról, mindkét oldalon. Csupán szemérme felett borította szorzet, úgy festett, mint valami ritkás kecskeszakáll. Ölének csupaszsága izgatott. Csiklója merevre dermedt, szeméremajka szétnyílt kissé. Nem vettem észre, hogy előre hajoltában visszaleskelt. Hangjában ijedelem bujkált.
– Nem a kedvedre való?
Úgy véltem, jobb ha tettel válaszolok. Gyengéden átnyaltam az ölét hüvelyétől a csiklója tetejéig. Ajkam közé vettem ágaskodó csiklóját. Úgy nyomogattam, ahogy ő a makkom. Lassan, nagyon lágyan. Karommal átfontam a tomporát.
Fellélegzett. suttogásán éreztem mosolyog már.
– Kedvedre való?
Csak a csiklójának adtam választ, és éreztem rajta, hogy neki kedvére való. Rögtön iszamossá vált. Nem használt szagosítót, rendkívül izgató, természetes illata volt. Lassan moccantgatta tomporát előre – hátra, mintegy irányítva, hogy erősebben vagy gyengédebben tartsam kis pöckösét az ajkam között.
Olykor ráterítettein a nyelvem. Kezemmel szélesre nyitottam nagy szeméremajkát. Kis szeméremajka egészen aprónak látszott. Abbahagyta a mocorgást.
Belenyaltam a hüvelye nyílásába, kimerevített nyelvvel körbetapintottam bejáratát. Altestét valamelyest közelebb hozta a számhoz. Lassan csókolgattam hüvelye környékét, hüvelye nyílását váltogatva nyaltam lágyan, meg merev nyelvvel. Előrenyúltam, hogy tenyerembe vegyem a mellét, de kezem Elülso Cseresznyevirág arcát érintette – rátapadt Hátsó Cseresznyevirág keblére. Sajnáltam, hogy nem láthatom. Visszatettem a kezem Hátsó Cseresznyevirág tomporára, ujjammal megkerestem alsó nyílását. Nem vonta el, sőt egyenesen odatartotta.
Nem tudtam, hogy melyikük ujjai fonták körül a farkam. Finoman simították végig, nagyon finoman, lehelletszerűen értek hozzá.
Lassúdó mozdulatokkal nyaltam Hátsó Cseresznyevirág hüvelyét, kis szeméremajkát, időként megérintettem nyelvemmel a csiklóját is. Megnedvesítettem az ujjam, lassan, vittem be alsó nyílásába. Könnyebben ment, mint gondoltam, alsó nyílása ellenállás nélkül tárult szét, valósággal várta, hogy belehatoljak. Megborzongott a teste tole. Óvatos húztam ki az ujjam, óvatosan toltam vissza. Hátsó Cseresznyevirág felnyögött, a tomporát nekifeszítette ujjamnak. Valamelyest gyorsabban csináltam.
A farkam ágaskodott a játszadozó ujjak között. Az ujjak ide – oda forgatták. Azt hittem, Hátsó Cseresznyevirág csinálja, egészen addig azt hittem, amíg nem éreztem a makkomon a nedves szemérem érintését. Elülso Cseresznyevirág lassacskán húzta végig a makkom, csiklójától a hüvelyen át alsó nyílásáig, majd vissza. Ötször – hatszor húzta végig, s vissza, aztán megállapodott vele a hüvelyénél. visszahúztam a farkam bőrét. Elképeszto lassúsággal vette hüvelyébe a makkom, hüvelye nyílásával valósággal körülcsókolta. Nem engedett mélyebbre. Fogta a farkam tövét, gyengéd, köpülő mozdulatokkal fürdette hüvelye nyílásában.
Önkéntelenül gyorsabban pergettem a nyelvem Hátsó Cseresznyevirág hüvelyében. Ujjaim mozgása is felgyorsult. Másik kezemmel benyúltam combja alá, ujjaim a csiklóján kalandoztak. Teste hirtelen feszült meg, csiklója rángatózni kezdett. Hosszan, fojtottan nyögött fel, egy – két pillanatig lankadtan hevert rajtam.
Lassan fordult oldalra rólam. Combját suta mozdulattal emelte át rajtam. Elülso Cseresznyevirág egyre a hüvelye nyílását köpülte. Még mindig nem engedett mélyebben magába. Jobbjának két ujjával szélesre feszítette a bőrt csiklója két oldalán. Odanyúltam a csiklójához, néhányszor megsimítottam az ujjam hegyével. Amint hozzáértem, lelassította köpülő mozgását, kikerekedett szemmel nézte, hogyan játszom vele.
Nem sokáig játszottam.
Hátsó Cseresznyevirág elhúzta a kezem. A farkam is kivette Elülso Cseresznyevirág tenyerébol.
Még könnyedébben fogta át, mint Elülső Cseresznyevirág.
Közelebb hajolt Elülso Cseresznyevirág öléhez. Elülső Cseresznyevirág most mindkét kezével széthúzta csiklóját. Csiklója vörössé vált, szinte kiugrott az ölébol. Hátsó Cseresznyevirág kinyújtott nyelvvel közelített hozzá, párszor körbesimította nyelvével, majd szájába vette az egész csiklót. Elülső Cseresznyevirág lehunyta szemét. Hüvelye vergődött a makkomon. Hátsó Cseresznyevirág nem engedte, hogy beljebb vegyen a testébe. Eltökélten fogta a farkam, közben szívta – nyalta Elülso Cseresznyevirág csiklóját. Akkor könyörült meg rajta, amikor Elülso Cseresznyevirág összerázkódott, akkor elvette ütközőként használt markát. Elülső Cseresznyevirág hüvelye valósággal rázuhant a farkamra, pillantása felakadt. Ösztönösen löktem vissza. Levegő után kapkodott, arca eltorzult. Ágyéka megint gyorsan mozdult, négy – öt lökés után hörgéshez hasonló hangot hallatva könyökére hanyatlott. Lehunyt szemmel dőlt az oldalára.
Farkam kicsúszott a hüvelyébol.
Hátsó Cseresznyevirág a hátát fordítva felém, átlépett a törzsemen. Leguggolt a farkam fölé, csiklóját néhányszor a makkomhoz érintette. Felsőtestével mélyen előrehajolt, széthúzta szeméremajkát. Anélkül, hogy a farkamhoz nyúlt volna, ölének szakavatott mozdulatával csúsztatta be a hüvelyébe.
Tövig bevette mindjárt, felegyenesedett kissé. Hüvelye öblös volt és mély, redői – izmai kellemesen, izgatóan tapadtak a farkamhoz. Rövid időre megült rajta, mocorogva igazgatta pőrére borotvált szemérmét az ölemhez. Lapockája alatt rizsszemnyi anyajegy barnállott.
Lassan emelkedett meg, majdnem teljesen lehúzta hüvelyét a farkamról. Éppen csak a makk hegyét hagyta benne. Még lassabban vette vissza megint egészen a farkam tövéig, s néhány pillanatig ismét megült rajta, mocorgott. Vártam, hogy megkérdezi, kedvemre való – e?
Semmit sem kérdezett. Megemelkedett újra. Elülső Cseresznyevirág felkönyökölt. Derűs arccal szemlélte, hogyan tünteti el barátnője a farkam, s hogyan varázsolja ki a testébol.
Hátsó Cseresznyevirág éppen megült a farkamon. Öléhez nyúlt. Ujjai a farkamhoz értek, körültapintották a hüvelye nyílásában. Valamit igazgatott a csiklóján.
Elülső Cseresznyevirág szeme megrebbent. Közelebb hajolt hozzá, láthatólag segíteni akart neki. Hátsó Cseresznyevirág kurta mozdulattal elhárította a csiklójához írónyúló kezet. Mélyen előre hajolt, tomporának hajlata szétnyílt.
Ebben a helyzetben is majd egészen lehúzta hüvelyét a farkamról. Amikor visszavette, hüvelye valamicskét jobban feszült a farkamra. Mozgása gyönyörű látványt nyújtott. Alsó nyílása kínálkozón tárult elém.
Elülső Cseresznyevirág megelőzött a cselekvésben. Feltérdelve visszájáról átkarolta barátnoje tomporát, ajkát az alsó nyíláshoz illesztette. Pontosan kísérte Hátsó Cseresznyevirág hüvelyének lassú mozdulatait, vele együtt emelkedett süllyedt. Egy idő múlva mellém húzódott, alulról felfelé nyalta az alsó nyílást.
Hátsó Cseresznyevirág remekelt a farkamon.
Benyúltam Elülső Cseresznyevirág combja közé. Engedelmesen nyitotta szélesebbre. Öle már ismét iszamossá vált. Egyszerre toltam a hüvelykem és a gyűrűs ujjam a hüvelyébe meg az alsó nyílásába. Elvonta a száját barátnője tomporáról, felemelkedett kissé, testébe igazgatta a kezem. Hintázni kezdett előre – hátra. Visszaadtam a lökéseit. Megnedvesítete mindkét mutatóujját a szájában, egymás fölé illesztve őket nyomult be Hátsó Cseresznyevirág alsó nyílásába.
Hátsó Cseresznyevirág nem gyorsított a tempón, valamelyest lassította inkább. Megint éreztem, hogy keze a csiklóján matat – ujjai a farkamhoz értek. Ismét körhetapintotta a farkam a hüvelye nyílásában. Még lassabban mozgott.
Elülső Cseresznyevirág a hintázása tempóját vitte át ujjaira, egyre gyorsabban feszegette Hátsó Cseresznyevirág alsó nyílását.
Hátsó Cseresznyevirág most a hüvelyébe süllyesztette a farkam. Percekig meg se moccant rajta. Teljesen előredőlt, kezét nem vette el csiklójáról.
Elülső Cseresznyevirág száján kibukott a hörgésszerű hang. Hátsó Cseresznyevirág ugyanabban a pillanatban kezdett élvezni. Hüvelye összeszorult a farkamon, minden ízében reszketett.
Elülső Cseresznyevirág elhúzta nyílásait a kezemről.
Hátsó Cseresznyevirág rendkívül hosszan élvezett, percek múltán is meg – megvonaglott a farkamon. Akkor egyenesedett fel, amikor hüvelye teljesen elnyugodott. Kezére támaszkodva emelte le szemérmét a farkamról. Ültében fordult vissza, arccal felém. Rámosolyogtam.
– Kedvedre való volt?
Szó nélkül hajolt fölém. Elülso Cseresznyevirág a másik oldalról hajolt fölém. Egyszerre eresztették a makkomra nyelvüket. Elengedtem magam, lehunytam a szemem. Fürge ujjaik lágyan fogdosták a farkam, nyelvük ide – oda szaladazott. Nem érzékeltem, hegy melyiknek az ujja – nyelve izgatóbb. Testem megfeszült, izmaim kokeményre merevedtek.
Elélveztem. Az ágyékom majd kiszakadt, egyre lövellte a magvam, mint valami vulkán a lávát. Belekábultam.
Amikor kinyitottam a szemem, két csatakos arcot láttam. Elülso Cseresznyevirág lenyalta szája szélérol a magvat. Hátsó Cseresznyevirág mosolyogva hunyorított rám.
– Azért se kérdezem meg…
Felültem, magamhoz öleltem oket. Nevetgélve csókolták le egymás arcáról a nedvességet. Elülso Cseresznyevirág kiszaladt a mosdóba. Hátsó Cseresznyevirág nagyot lélegzett.
– Adsz egy pohárka szakét?
Magamnak is öntöttem. Mohón hajtottuk fel. Hátsó Cseresznyevirág az üres poharat nézte, felütötte a fejét.
– Nagyon kifárasztottunk?
Eszembe ötlött, ahogy barátnoje a két ujjával gyömöszkélte. Kivettem a kezébol a poharat, az asztalra tettem.
– Annyira nem, hogy ne akarjalak alul.
Pír futott az arcára, elkapta a pillantását. Suttogva szólalt meg.
– Az a gyengém… Nekem alul különösen érzékeny.
A másik Cseresznyevirág visszajött és o ment mosdani. Elülso Cseresznyevirág is töltetett magának egy pohárka szakét. Magamnak is adtam. Elülso Cseresznyevirág ugyancsak a fáradtságom felol érdeklodött. Pontosan azt válaszoltam neki, amit a barátnojének. O is lesütötte a pillantását.
– Szeretem alul… Honnan jöttél rá?
Válasz helyett kiittam a pohárkát; elballagtam a mellékhelyiségbe.
Az asztal mellett találtam oket, sós süteményt ropogtattak. Mezítelen testük szemérmetlenül csábítóan világított a félhomályban. Lezökkentem közéjük. Töltöttem a szakéból. Elvettem egy süteményt.
– Messzire ültetek…
Szorosan mellém húzták ülopárnájukat. Rágcsáltuk a sós süteményt. Szemem hol az egyik Cseresznyevirágon legelészett, hol a másikon. Arra gondoltam, nehéz volna eldönteni, melyik a kívánatosabb. Elülso Cseresznyevirág alakja formásabb volt, Hátsó Cseresznyevirág tudatos megfontoltsága jócskán ellensúlyozta alakjának egyáltalán nem szembeötlo hátrányát. Jólesett a meztelenségüket érzékelni, borük selymesen simult hozzám. Átkaroltam mindkettot. Hátsó Cseresznyevirág a szemembe mosolygott.
– Ha most választanod kellene, melyikünket választanád?
– Mindkettotöket.
Évodve faggattak. Hátsó Cseresznyevirág átnyúlt a barátnojéhez, tenyerével felém fordította keble kerek halmát.
– O a szebb. Nézd a mellét. Olyan kerek… Nekem csak ilyen kicsi jutott…
– De legalább annyira érzékeny! És pompás, ék alakú! Döntsétek el, melyikotökét csókoljam elobb?
Nevettek. Szorosabban magamhoz húztam oket. Vállamra hajtották a fejüket. Egyik a baljával, másik a jobbjával ölelt át. Elülso Cseresznyevirág halkan kérdezett.
– Volt már két barátnod?
– Olyanok mint ti, sohasem!
Másképp értette. Kibökte végül, azt akarja tudni voltam – e már két novel egyszerre. Letagadtam. Nem tudom, miért jutott az eszembe, jobb, ha nem beszélek róla.
Felderült:
– Akkor érdekesek vagyunk neked…
Biztosítottam róla, hogy külön – külön is érdekesek számomra, együtt pedig valósággal tündériek. Hátsó Cseresznyevirág ingerkedő hangon szólalt meg.
– Azért az ő melle jobban tetszik, valld be. Bevallhatod, nem vagyok annyira hiú.
Karja alá bújtattam a kezem, tenyerembe vettem lefitymált, egyébként lányosan szép keblét. Nézte, ahogy simogatom, arca megpírosodott. Rám emelte tekintetét.
– Az övét se hagyd árván…
Tenyerembe vettem Elülso Cseresznyevirág halmát. Mindketten azt nézték, hogyan játszadozom a másik mellével. Hátsó Cseresznyevirág ajka megnyílt kissé. Belecsókoltam a szájába.
Lassú mozgással, merev nyelvvel csókolt. Lassan vonta el a száját.
Megcsókoltam Elülső Cseresznyevirágot is. Nyelve lágyan tapadt a nyelvemre. Hirtelen kapta hátra száját, meghitten suttogott.
– Ne izgass fel túlságosan. Ha nagyon felizgatsz, nem tudok uralkodni magamon, és mindjárt el kell élveznem.
Elengedtem a mellét is, magamhoz öleltem csak.
A farkam lassan meredezett, Hátsó Cseresznyevirág derűsen szemlélte. Ráhajoltam a mellére. A csók hegyesre merevítette bimbóját. Gyorsabban lélegzett, keze a farkamhoz nyúlt. Légies finomsággal intette hozzá ujjait. Halkan kérdezte:
– Megcsókolsz alul?
A farkam kőkemény lett. Hátradőltem a szőnyegpadlón. Elülső Cseresznyevirág ülőpárnát úsztatott a fejem alá. Hátsó Cseresznyevirág fölém guggolt.
Előbb a csiklójára eresztettem a nyelvem. Izgatott, hogy nem háttal ül, s öléből feltekintve látom az arcát. Széthúztam szemérmét, csiklóján meg a kisajkon járattam a nyelvem. Tágranyílt szemmel nézte. Pillantásunk olykor összeakadt. Mosoly futott az arcára.
Elülső Cseresznyevirág letérdelt barátnője mellé. Két ujja közé fogta az ék alakú mellbimbóját, csak a mellbimbót illette nyelvével.
Hátsó Cseresznyevirág felsóhajtott.
Hosszabban és hosszabban nyaltam végig az ölén. Élveztem a nedvessége ízét, illatát. Egészen lassan jutottam el a hüvelyéhez.
Elülső Cseresznyevirág elengedte a mellbimbót, szája barátnőjének szájára tapadt. Sokáig csókolóztak. Mellük összeért, bimbóik egymást keresték.
Hátsó Cseresznyevirág mozdított csöppet a testén. Alsó nyílását emelte a számra. Elernyesztette izmait. Szabályos kerek nyílása szinte szétnyílt a nyelvem alatt. Elülső Cseresznyevirág hátrahúzódott kissé, bevitte ujját Hátsó Cseresznyevirág hüvelyébe. Lassan mozgott benne.
Hátsó Cseresznyevirág lehunyta pilláját. Kis ido múlva felsóhajtott.
Engedj el most.
Elülso Cseresznyevirág ujja kicsusszant a hüvelybol.
Hátsó Cseresznyevirág elvette a számról a testét. A térdén araszolt hátra a farkamhoz. Úgy borult rá, mintha oltár elott állna. Végignyalta teljes hosszában minden oldalát, kevés nyálat engedett a makkomra.
Egyenesen az alsó nyílásába illesztette a farkam, a makkom rögtön bevette. Megint lehunyta kicsit a szemét. Izmai megszorongatták a makkom. Szeme kinyílt, mosoly játszadozott ajka körül, tövig süllyesztette magába a farkam. Sokáig ült majdnem mozdulatlanul.
Elülso Cseresznyevirág a szám fölé kuporodott. Nem láttam, hogy mikor tette mutató és gyűrűsujját a hüvelyébe. Nem vette ki oket. Szó nélkül eresztette ajkamra az alsó nyílását. Neki is szabályosan kerek nyílása volt, valamivel sötétebb színű mint a másik Cseresznyevirágé. Meg – megrándult a nyelvem alatt. Ujjait lassan kihúzta hüvelyébol, eloredolt. Éreztem államon Hátsó Cseresznyevirág kutató, keskeny kezét, a hüvely nyílását kereste. Ujjait elorenyújtva gömbölydedre formálta tenyerét, csuklójáig be nyomta Elülso Cseresznyevirág hüvelyébe.
Elülso Cseresznyevirág teste megremegett. Hátsó Cseresznyevirág csak ült a farkamon. Záróizmai olykor – olykor megszorították a farkam tövét.
Elülso Cseresznyevirág lassacskán mozgatta elore hátra alsó nyílását a nyelvemen. Barátnojének keze a hüvelyébe feszült, kézfeje a csiklójára tapadt.
Benyúltam szemérméhez, két oldalról széttártam szeméremajkát. Azonnal gyorsított a mozgásán. Csakhamar felkiáltott.
Most! Most… Most elélvezek!
A kiáltás elnyújtott sikolyba torkollott.
Lassan vette el az ölét a számról. Hátsó Cseresznyevirág ekkor húzta ki kezét a hüvelybol. Elülso Cseresznyevirág lehuppant mellénk a szonyegre, megrázta fejét.
– Elképesztoen jó volt.
Hátsó Cseresznyevirág pohárka szakét kért tole. Apró kortyokban itta meg. Elülso Cseresznyevirág magának is töltött, mohón felhajtotta. Elvette Barátnojétol a poharat, leült mellé.
Hátsó Cseresznyevirág izmai valamivel sűrűbben szorongatták meg a farkam. Furcsa volt, egyre feljebb éreztem farkamon az izmai érintését, pedig különben jószerével meg se moccant. Izmait szorítgatta össze, s ernyesztette el csupán. Csodálatos képessége szinte elbódított. A mosoly egyre ott játszadozott ajka körül. Félig lehunyt pillája alól lesett. Amikor már a makkom alatt éreztem izmai működését, lassú mozdulattal mindkét oldalról széthúzta szemérmét.
Kimeredt szemmel bámultam pore ölét. Hüvelye szétnyílt kissé, csiklója meg – megremegett.
Elülso Cseresznyevirág hasonlóan vitte be kézfejét a hüvelybe, mint az imént barátnoje nyúlt az övébe. Látszólag moccanatlanul tartotta benne kezét. A farkamon azonban éreztem, ujjai vitustáncot járnak Hátsó Cseresznyevirág hüvelyének mélyén.
Hátsó Cseresznyevirág szeme lecsukódott, gyorsabban szedte a levegot. Izmai már a makkom kúpját szorongatták. Barátnoje ujjainak érzete külön is izgatott. Fölséges volt. Belefeszítettem a farkam a nyílásba. Pillantásom nem tudtam elvenni élvezetre készülo ölérol. Csiklója egyre gyakrabban reszketett. Elülso Cseresznyevirág hirtelen eltakarta a látványt, szájába vette Hátsó Cseresznyevirág csiklóját.
Hátsó Cseresznyevirág egész testében összerázkódott. Most is hosszasan élvezett. Alsó nyílása percek múltán is meg – megrándult.
Nem vettem észre, hogy Elülso Cseresznyeirág mikor vonult vissza kezével a hüvelybol. Mire Hátsó Cseresznyevirág levonta alsó nyílását a farkamról, Elülso Cseresznyevirág nedves arctörlot hozott, gondosan megtörölgette vele a farkam. Félredobta kendot, ujjaival megfogta – forgatta a farkam, dédelgeto mozdulattal arcához szorította. Felvetette tekintetét.
– Jó neki velünk?
Pillantásán láttam, hogy ismét felizgult már.
Hátsó Cseresznyevirág pohár szakéval kínált. Könyökömre dolve ittam ki, jól esett.
Elülso Cseresznyevirág nyelve végigpásztázta a farkam. Fölé guggolt, megdörzsölte vele csiklóját, néhányszor végighúzta szemérmén. Egy pillanatra tövig bevett a hüvelyébe, aztán mindjárt alsó nyílásához illesztette. Ugyanolyan könnyedén fogadott be ott is. Csillogott a szeme. Átszellemült arccal mosolygott, emelkedett – süllyedt a farkamon.
Hátsó Cseresznyevirág leheveredett mellé. Halkan figyelmeztette.
– Ne légy mohó… Jobb lesz, hidd el.
Ujjai beletúrtak Elülso Cseresznyevirág szorzetébe, szétnyitották a szeméremajkat. Izgatott, ahogy nézte. Jobbjának két ujja közé fogta a csiklót, baljának négy ujját a hüvely bejáratához tolta. Csak az elso ujjpercig vitte be oket. Lassan mozgatta, ujjait, körkörös mozdulatokkal. Eszembe ötlött, Elülso Cseresznyevirág korábban a farkammal köpülte hasonlóan a nyílást.
Elülso Cseresznyevirág megállt picinyt. Két kezével szélesebbre tárta tompora hajlatát. Lassított a mozgásán. Kissé hátradolt, hogy mélyebben hatoljak a testébe. Pillája leereszkedett, alig lehetett érteni a hangját.
– Nagyon jó…
Hátsó Cseresznyevirág elmosolyodott. O is lassított a köpüléssel. Arca kipirult, szája megnyílt kissé. Látszott rajta, élvezettel csinálja. Tekintetünk összeakadt. Valósággal parázslott a szeme. Rámosolyogtam.
Mocorogva húzódott közelebb hozzám. A köpülést nem hagyta abba, de a csiklót eleresztette, visszájára fogva vette ismét két ujja közé. Combját gyors mozdulattal emelte át rajtam, lábát szorosan elorehúzta törzséhez.
Szemérme önmagától nyílt szét, vörösen dagadozó csiklóját kínálta a számra. Szép, arányos csiklója volt, hegye kissé elobbre állt a szokottnál. Úgy engedtem rá a nyelvem, hogy a kis szeméremajkát is beborítsa. Nagyon lassan mozgattam rajta. A tartásán éreztem, eltaláltam, amit kívánt.
Elülso Cseresznyevirág megint szélesebbre igazgatta tomporát. Az járt az eszemben, hogyan lehetséges, hogy ugyanúgy használja az alsó nyílását, mint a hüvelyét. Ha nem láttam volna, hogy alulra vesz, a fejem tettem volna rá, a hüvelyében járok. Remekül csinálta. Egyébként most uralkodott magán: egészen lassan mozgott.
Hátsó Cseresznyevirág csiklója megremegett. Nyelvemmel éreztem rajta egy ér lüktetését. Elhúzta kissé a csiklóját, aztán visszanyomta megint.
Megszívtam kicsit. Két ujjam egyszerre nyomult a hüvelyébe és az alsó nyílásába. Nem mozdítottam gyorsan oket. Eroteljesen lökött vissza. Elértettem a kívánságát; gyorsabbra váltottam.
Nem tudom, mennyi ideig nyaltam a csiklóját, nem tudom, mennyi ideig játszottak nyílásaiban ujjaim. Nem tűnt fel túlságosan hosszú idonek. Megfeszítette testét, felnyögött. Valósággal rápréselte a számra csiklóját. Rápergettem a nyelvem, akárcsak dobverot pergetik a dobra. A kezem is jóval gyorsabbra váltott. Hátsó Cseresznyevirág szinte megmerevedett, csiklója vonaglott, remegett a nyelvem felett.
Ajkam közé fogva szívtam meg. Bolondul megszívtam.
Felsikoltott.
Szívtam, amíg a teste összerándult, a sikoly pedig pihegéssé csitult.
Felemelte ölét a számról. Halkan mentegetozött.
– Most én voltam mohó…
Éreztem a hangján, mosolyog.
Visszaemelte combját, mellém dolt. Ujjai egyre köpülték Elülso Cseresznyevirág hüvelyének bejáratát. A csiklóját újra megfogta, immár úgy, mint korábban.
Elülso Cseresznyevirág a barátnojére mosolygott. Szavaiból nem érzett szemrehányás.
– Majdnem elélveztettél, azzal ahogy élveztél. Hátsó Cseresznyevirág visszamosolygott rá.
– Akarod már?
Elülso Cseresznyevirág nemet intett. Kicsit késobb megszólalt.
– Úgy szeretnék élvezni, ahogy te szoktál… Talán most sikerül. Igazítsd jobban belém, kérlek.
Hátsó Cseresznyevirág ujjai egészen lelassultak a hüvelyben, jobbját barátnoje tompora alá csúsztatta. Elülso Cseresznyevirág megemelkedett kissé. Hátsó Cseresznyevirág megsimogatta az Elülso alsó nyílását a farkam körül, súgva kérdezte:
– Így gondoltad?
Csak egy elégedett pillantás válaszolt. A matató ujjak láthatólag felizgatták Elülso Cseresznyevirágot, ijedten rebegte:
– Tovább ne! Még nem akarom…
Hátsó Cseresznyevirág szeretetteljesen suttogott.
– Túl soká se húzd el.
Elülso Cseresznyevirág néhány pillanatig megült farkamon. Kissé jobban széttárta ölét. Nagyon lassan kezdett mozogni újra. Hátsó Cseresznyevirág lassan moccantotta ujjait a hüvelyben. Egészen lassan. Izgatott, ahogy köpüli. Pillantásom megakadt Elülso Cseresznyevirág csiklóján. Bíborszínűvé vált, szinte kimerevedett a szemérmébol. Hátsó Cseresznyevirág is észrevette. Fölé hajolt, ajka közé vette a csiklót.
Elülso Cseresznyevirág már alig mozgott. Felso teste íjként feszült hátra. Lassan kezdett remegni, a remegés végigömlött a testén. Minden porcikája reszketett, rázkódott. Görcsösen behunyta szemét. Percek múltán nyitotta fel. Hatalmasat sóhajtott, hangja tétován csendült
– Elélveztem… Így még soha nem élveztem.
Alsó nyílása még mindig meg – megrándult a farkamon. Lassan tápászkodott fel róla. Csiklójának bíbora rózsaszínűvé halványodott már, visszazsugorodott szemérmébe. Suta mozdulattal nyúlt a félrelökött arctörlo után, megtörölgette a farkam.
– Nagyon megkínoztalak?
A farkam ágaskodott az ujjai között, mint valami pózna. Hátsó Cseresznyevirág kivette a kezébol gyengéd csókot lehelt rá.
– Még akarsz, vagy kilövessük? Nevetett a szeme. Becézo hangja is izgatot. Hátára dolt, combját, karját széttárva hívott magára. Fölé hajoltam.
– Melyik lyukacskádba teszed?
Ülopárnát húzott a tompora alá. Suttogóra halkította hangját.
– Titok.
Ráfeledkeztem a szemére. Igézo pillantással nézett. Kezével csiklójához vonta a farkam, eroteljesen körülköpülte makkommal a csiklóját. Megint suttogott:
– Rögtön felizgulok toled…
Elülso Cseresznyevirág hozzásegítette. Lábam alá nyúlt, ujjai barátnoje alsó nyílásának környékét cirógatták. Hátsó Cseresznyevirág valamelyest jobban szétnyitotta combját.
Szemérme valóban szinte mindjárt megnedvesedett.
Most is félig hunyta le pilláját. Hüvelyéhez irányította a makkom, lassacskán engedett magába. Ujjai akkor siklottak le a farkamról, amikor majd tövig behatoltam a testébe, lassú mozdulattal széthúzták szeméremajkát.
A szeme megrebbent, ajka megnyílt. Ha nem éreztem volna is, bizonyosan kitalálom, hogy, barátnojének ujja is belehatolt.
Lassan mozdultam a hüvelyében. Felötlött a fejemben, ahogy o csinálta, amikor fölém kuporodott. Arra gondoltam, nyilván úgy a legjobb neki. Majdnem teljesen kihúztam belole a farkam, vártam keveset, lassan nyomultam vissza, tövig, s megint vártam keveset.
Elülso Cseresznyevirág is lassan mozgott benne. Hátsó Cseresznyevirág pillái leereszkedtek. Suttogva bukott ki a száján.
– De jó…
Az arcát néztem. Vonásai ellágyultak, a szó szoros értelmében megszépült. Egy ido múlva kinyitotta szemét. Mosoly ült az arcára. Farkamhoz nyúlt, visszafogta redoit. Rettenetesen izgatott az érintése. Mosolygott, kivillant a fogsora.
– Ránk ereszted megint?
Kérést éreztem ki a hangjából. Visszasúgtam.
– Akkor inkább a csiklóddal játssz… Ha így csinálod, nem állok jót a farkamért!
Odébb vitte a kezét, a csiklójához. Helyet adtam a kezének, nem tapadtam olyan szorosan a szemérméhez, mint az imént. Ujjai gyorsan mozogtak, egyre gyorsabban.
Pillanatokon belül elélvezett.
Elülso Cseresznyevirág ugyanakkor élvezett el. A hörgésszerű hangjáról tudtam meg. Észre se vettem, hogy játszik magával. Két ujját lassan vonta ki hüvelyébol, pihegve szedte a levegot.
Kivettem a farkam Hátsó Cseresznyevirágból. Olyannyira megkeményedett, hogy valóságos fájdalmat éreztem. A lábam remegett, elhanyatlottam a szonyegen.
Ok feltérdeltek mindketten.
Nyelvüket most is egyszerre borították a farkamra. Elülso Cseresznyevirág ujjai visszahúzták a farkam borét, tenyerével leszorította a szorzetem. Nyelvük végigszánkázott a farkamon, pompásan nyalták. Hátsó Cseresznyevirág idonként szájába vette, megszívta a makkom domborulatát. Egyébként éberen leste a makkom. A szemem lassan elhomályosult, éreztem, hogy itt a gyönyör pillanata, halkan figyelmeztettem oket.
– Most…
Hátsó Cseresznyevirág ugyanakkor mondta. Picinyt még megszívta a makkom.
Arcukkal fogták fel a magvam, éppen úgy, mint eloször. Sugárzó szemmel fürdoztek benne. Hátsó Cseresznyevirág szájába vette a farkam.
Majd egész hosszában bevette. Kiszívta farkamból az utolsó cseppeket.
Egész testemben összerázkódtam. Bénán hevertem. Lassan nyújtóztak el mellettem, arcuk az arcomra hajolt. Egyszerre öleltem magamhoz oket.
Hátsó Cseresznyevirág halkan megállapította:
– Ránk esteledett.
Nehezemre esett feltápászkodni. Öltözködni kezdtem. Elülso Cseresznyevirág ugyancsak menni készült. Zavartan pillantottam rá is, barátnojére is.
– És hogyan köszönjem meg nektek?
Hátsó Cseresznyevirág szemöldöke hasonlóképpen moccant meg, mint amikor a menetbol jelt adott.
– Ha kedvedre való volt… Eljössz máskor is?
Megállapodtunk az idopontban. Hátsó Cseresznyevirág kikukkantott az ajtón. Elobb engem engedett ki. Nem akart rossz hírbe keveredni, ragaszkodott hozzá, hogy külön – külön távozzunk.
Majd fél éven át leltem az örömöm bennük. Egy nap azonban nem várt résnyire nyitott ajtó. Becsöngettem. Aztán megint csöngettem.
A szomszéd ajtaja nyílt ki. Megkérdezte, kit keresek?
– A fiatalasszonyt…
Gyanakvó pillantással mért végig. Hozzátoldottam:
– A bútor miatt. Asztalos vagyok ugyanis, és beépítheto bútor iránt érdeklodött… Méretet kellett volna vennem.
– Nincs már szüksége bútorra. Elment…
Döbbenten meredtem rá.
– Úgy érti…
Biccentett.
– Tegnap temették. Teherautó gázolta el, a barátnőjével együtt, itt a sarkon.
Elfordultam, a lifthez siettem. Kiléptem az utcára, és eleredtek a könnyeim. Potyogtak, egyre potyogtak. Nem sirtam hangosan, csak a könnyeim hullottak. Pedig tudtam jól, az ember sorsa ez. Elmegy, előbb vagy utóbb, akármennyi boldogságot – szomorúságot okozott.
Két lány a parton
– Elcsábítjuk? – kérdezte izgatottam Gabi. Kezével eltakarta a napot, úgy figyelte a parton sétáló srácot.
– El hát! – Barbi mindenben benne volt. És amúgy is azért jött a partra, hogy bepasizzon. Nem lett volna számára különösebb sokk, ha a barátnőjével osztozni kell egy fiún. Arról nem is beszélve, hogy már korábban kinézte a srácot, akire Gabi mutatott. Mellkasa mint egy sziklaorom, izmos fenekén feszülő fürdőnadrágja pedig ígéretesen dudorodott elől.
A stratégiát nem kellett megbeszélni előre: nem volt rá szükség. A két lány egymára biccentett, majd határozott léptekkel indult a homokban a srác felé.
Zsolt épp az öltözőbe ment volna vissza – kifürödte magát és barátnője nélkül unatkozott. Ki tudja, ma még meddig nem fog ráérni, hogy – akár testével is – szórakoztassa. Egyszercsak a nagy semmiből szólt rá egy kedves női hang:
– Szia! Segítenél?
Barbi volt az, egy alacsony, vörös hajú lány. Topként a köldököt kivillantó tépett szegélyű pólót viselt, alul csípőfarmer feszült. Zsoltnak csak egy pillanatra akadt meg a szeme a melltartó vagy bikinifelső hiányáról árulkodó áttüremkedő mellbimbókon, de Barbi észrevette, és mosollyal nyugtázta.
– Szia! Miben?
– Barbi elvesztette a hajcsattját – szólalt meg egy másik hang, és Gabi is Zsolt elé lépett. Ő magasabb volt, majdnem olyan magas mint a srác. Hosszú barna haja csattban volt összefogva, de a fiú figyelme a lány bőrére terelődött. Fekete bikini volt a lányon: a felső rész körte alakú melleket rejtett, amik büszkén feszítették a szövetet, de ami igazán megragadta Zsolt figyelmét, ahogy végigmérte a női testet, az a nagyon keskeny alsó rész volt, ami elnyújtva húzott be a combok közé.
A fiú egy teljes másodpercig kalandozott Gabi testén, mielőtt válaszolt volna, amit a lány egy buja pillantással honorált, majd csalafintán összenéztek Barbival.
– És hol vesztettétek el?
– Ott, az öltözőknél.
A homokos partot két irányból öltözők fogták közre, amik mögött füvesebb, gondozatlanabb terület húzódott. A két lánynak itt voltak leterítve törülközői, és – nem utolsó sorban – napolajuk is. A srácot két oldalról körbevéve kísérték el oda.
Miután megérkeztek, tettettek Zsolttal két hiábavaló kört, hogy a fűben keresse a csatot, miközben ők leheveredtek a törülközőikre. Már a második kör alatt megkérdezte Barbi jól hallhatóan, hogy bekeni-e Gabi olajjal. Amire persze elutasító válasz érkezett, és a segítőkész férfit kellett megkérdezni. Egy férfinak pedig természetesen mindig segítőkésznek kell lennie.
Barbi elkezdte kigombolni a csípőfarmerét, amit Zsolt fél szemmel figyelt, miközben elvette a műanyag flakont, hogy a kezére nyomjon az olajból. Akkor nézett egészen föl, amikor Barbi hátat fordított neki, majd letolta a nadrágját. Első pillantásra mintha alatta semmi se lett volna, de aztán meglátta a srác a cérnavékonyságú stringet. Leesett az álla, és majdnem a fűre nyomta ki az olajat a keze helyett.
Miközben gyorsan bekente a tenyerét, Barbi a fiúnak háttal letérdelt, hátranézett rá, majd megkérdezte.
– Kezdenéd a hátammal?
Mikor az bólintott, levette topját, ami alatt tényleg nem volt semmi, csak a csupasz hát. A lány hasra feküdt, vörös haja tengerként terült szét a hátán. A fiú mellé ült, és a lány lapockáit kezdte kenegetni nagy élvezettel és önmegtartóztatással, amikor mögötte megszólalt Gabi:
– Így nem lehet. Túl feszült vagy. Várj csak, megmasszírozlak – és már érezte is a másik lány kezeit a vállán, fülében pedig a leheletét. Gabi Zsolt válla fölött az ölébe sandított, és meg volt elégetve egyrészt a méretváltozáson, amit barátnőjével a srác csomagjában okozott, másrészt pedig azt, hogy ütemesen lüktetett. A fiú az övék volt, már csak be kell rántani a horgot.
Zsolt kenegette Barbi hátát, közben azt figyelte, hogy oldalt mennyi látszik csupasz melleiből, Gabi pedig éppen arra készült, hogy enyhe csókot leheljen a fiú vállára, nyakára, és onnantól kezdve nincs megállás.
– Jaj, mennem kell, megjöttek értem – harsant fel a srác azt utolsó pillanatban, és felpattant a két lány közül. A barátnőjét látta meg a strand kerítésén kívül, hogy kerékpárján a bejárat felé gurul. Már szaladt is a férfi, akiért annyira epedezett Gabi és Barbi, csak egy szivélyes sziasztokra fordult hátra futtában.
A két lányt frusztrálta a felgyülemlett szexuális izgatottság, aimit nem tudtak hogy levezetni – legalábbis nem azonnal. Barbi bosszankodva kérdezte meg Gabit:
– Azért befejezed?
Gabi pedig sajnálkozva folytatta a kenegetést. Átvetette a lábát a másik lány testén, és lovaglóülésben maszatolta össze a hátat, és csak bambult az előtte fekvő test vállára, nyakára. Hirtelen ötlettől vezérelve előrehajolt, enyhe csókolt lehelt rá. Pont olyat, amilyet a fiúra akart volna.
Barbi meglepő hévvel fordult meg, ragadta, ölelte meg, és csókolóztak a fűben hemperegve. Gabi lábai Barbi derekára kulcsolódtak, de Barbi is ugyanúgy terpeszbe húzta fel a lábait, és ölelte át a nyurgább lányt. Hevesen falták egymás ajkait, nyelvüket erősen egymásnak préselték. Hangusan ziháltak.
Mérhetetlen örömöt leltek abban, hogy egymást fogdoshatják, és amikor Barbi Gabi fenekébe markolt, az hangosan felnyögött, cserébe Gabi csókolgatni kezdte Barbi vállát, majd egyre lejjebb haladt, a mellére, ajkai közé vette mellbimbóját, és a nyelvével játszani kezdett vele. Barbi teste megfeszült, felnyögött, majd hirtelen megváltozott a hangja:
– Várj! Várj! Hagyd abba!
Gabi csak lassan volt hajlandó abbahagyni, mert úgy élvezte.
– Mit csinálunk?
– Szeretkezünk – már nagyon folytatni szerette volna a mellbimbó nyalogatását.
– De én azt akarom, hogy megdugjanak.
Gabi kacéran elmosolyodott, majd középső ujját tövig a szájába vette, végigszopta, aztán Barbi lábai közé nyúlt, és a stringet óvatosan leemelve megsimogatta a csiklót. Barbi újból magán kívül volt, emelte a csípőjét, kínálta a lyukát, amibe hamar be is talált az ujj. Csak annyit tudott mondani viszonzásul, hogy igen, még-még.
– Még több ujjamat szeretnéd?
– Igen.
– Mennyit?
– Kettőt.
Gabi bedugta a középső ujja mellé a mutatóujját is, azzal masszírozta tovább Barbi G-pontját.
– Nem, hármat – helyesbített az alul fekvő lány, akinek teste pattanásig feszült, mellét tolta a magasba, lyukát meg rá az ujjakra. Hamarosan egy gyűrűs ujj is csatlakozott.
– Négyet! – követelőzött tovább, mire Gabi először csak négy ujját dugta be, majd egyre mélyebbre, tenyerét egészen a hüvelykujj tövéig a vaginába mélyesztette, hüvelykujjával pedig a csiklót izgatta közben. Az alatta fekvő vörös hajú lány torkából már artikulátlan hangok törtek csak fel, amik egyre hevesebb ütemre késztették őt.
Barbi vergődése Gabit még jobban felizgatta, megfogta a lány csuklóját, kezét a szájához emelte, és egyenként végigszopta négy ujját, aztán a lába közé vezette. Viszonzást várt. Barbi benyúlt Gabi bikinialsójába, megérezte, hogy olyan nedves a lány, mint amilyen nedves ő még sosem volt: sem fiúval, sem önkielégítéskor.
– Hány ujjamat szeretnéd? – kérdezte a biztonság kedvéért.
– Mindet.
Barbi csodálkozott, hogy nem elég négy, de jó mélyre dugta mind az öt ujját vigyázva, nehogy felsértse. Meglepetéssel teli élvezet torzította el Gabi arcát.
– Úgy értettem mind a négyet – majd, amikor megérezte, hogy Barbi húzná ki a kezét, hozzá tette: – Ki ne húzd! Jó így. – Majd Barbi kezén ütemesen fel-le kezdte mozgatni csípőjét tátott szájjal lihegve, nyögdécselve, közben sebesen dugta négy ujjával az alatta fekvő lányt. Egy perc se kellett, az már azt sóhajtozta, hogy igen-igen, mert közeledett az orgazmushoz, mire Gabi lassított az iramon, és ütemesen, jó nagyokat dugott Barbiba, aki erre még hangosabban nyögdécselt, már félő volt, hogy meghallják. Amikor elélvezett, enyhe mosoly futott végig Gabi arcán, majd Barbi hirtelen szájon csókolta, nyelvét jó mélyen a szájába dugva.
– Mást is csinálhatnál a nyelveddel – szólt Gabi Barbira, azzal felkelt a lányról, és hanyatt dőlt a törülközőjén, Barbi pedig rá. A nyelves csókból újabb és újabb csókok következtek a bőrön. Csókolta, nyalta Gabi arcát, állát, nyakát, vállát, majd a kezével lefejtette a bikinifelső pántját a lány válláról, és összevissza csókolgatta a szabaddá váló mellett. Gabi hirtelen felsóhajtott, amikor végre a mellbimbója került sorra, és Barbi soká el is időzött rajtuk. Felváltva vette ajkai közé a két mellbimbót, nyelvével birizgálva azokat hol lassabban, hol gyorsabban.
Mindeközben combjaik össze voltak egészen gabalyodva. Gabi ezt rendkívül élvezte, és Barbi tangájához nyúlt, hogy kioldja a string masniját. Hamarosan lecsússzant oldalt a ruhanemű, majd kicsit megemelte a saját csípőjét, hogy letölhassa a saját bikini alsóját. Barbi a lábával segített letolni azt a bokájáról.
Egymás lába között volt a lábuk, szeméremdombjuk összeért, hevesen összedörgölték. Felültek egymással szemben, és szeméremajkaikat csókra nyomták össze, egymás csiklóit izgatva mozgatták körbe-körbe csípőjüket. Közben Barbi olykor-olykor Gabira hajolt, és megcsókolta a mellbimbóját. Hamarosan mindketten elélveztek. Barbi másodjára, Gabi elsőre. Szorosan egymást ölelve mentek el ütemesen nyögdécselve.
Kávézó
Kint ültem a kávézó teraszán. A nagy melegben nem rendeltem semmi mást, csak több üveg ásványvizet, amit egymás után fogyasztottam el. Miközben az izzadságtól a bőrömre tapadt a fehér ingem meg a rövid gatyám, nem nagyon csináltam mást, csak a lengén öltözött csajokat stíröltem, ahogy elmentek a kávézó előtt.
Egyszercsak egy nagyon csinos nőt láttam meg. Valahol húsz és harminc év között lehetett. Hosszú, hullámos szőke haja kibontva lengedezett a kegyes szellőben, feltűnően nagy mellére és karcsú derekára pedig rövid nyári ruha feszült. Piros és fehér színből apró, felismerhetetlen mintázat díszítette a textilt, a bőre pedig csillogott az izzadságtól. Hihetetlenül világos kék szemével viszonozta a pillantásomat, majd a kávézó fagyispultjához állt.
Az üvegpultnak dőlve válogatott az ízek között, egyik lábát behajlította. Ekkor láttam meg, hogy magas sarkú szandál van rajta. A színét nem tudtam megmondani, de a fűzői nagyon ravaszul tekeregtek a bokáján, és nem hagyták leesni a felemelt lábról lefittyedő talprészt. Hátulról megcsodálhattam a lány őrületes fenekét. Alul meglepően hegyes volt, és ahogy a pult fölé ágaskodott, a ruha szegélye combközéptől egészen a csípő közelébe csúszott fel. Vaníliát, pisztáciát és csokit kért.
Nem ült le, hanem neki támaszkodott a pult szélének, ahol nem zavart senkit, éppen velem szemben. Ahogy az alakját lentről felfelé végigpásztáztam, miközben megfordult, tekintetem a szemébe akadt, és azt vettem észre, hogy viszonozza a nézésemet. Kezdetben az ajkával beleharapott a legfelső gombócba, behunyt szemmel élvezte, miközben lenyelte az első falatot. Aztán nyalni kezdte lassan, kimérten. Ahogyan elfordította a fagyit, nyelve lassan kibukkant a takarásából. Közben huncutul nézett rám és mosolygott. Nadrágom dudorát ekkor már csak az asztallap takarta volna, ha nem állt volna túl távol tőlem a nő. Ha akarta, simán az asztal alá láthatott volna olyan messziről. Kicsit megijedtem a gondolattól, mert nem volt rajtam alsónadrág a meleg miatt. Szerencsére, amíg a péniszem a lábam között marad, bármilyen merev is legyen, a nadrágom takarja.
Amikor az olvadó fagyi csurogni kezdett a tölcsér peremén, hirtelen felemelte, hogy felnyalja a rakoncátlankodó finomságot a tölcsér oldaláról. Nem sikerült tökéletesen, és a heves mozdulattól a csepp a tölcsérről a dekoltázsába pottyant. Ettől hirtelen megremegett a már merev péniszem. Ő sem számított a balesetre, elpirult, de még huncutubbul mosolygott. Szabad kezének ujjával a csepp nagyját felemelte a bőréről, majd bekapta fagyis ujját. Ebben a pillanatban péniszem hirtelen kiegyenesedett, és beugrott az egyik nadrágszáramba. Az arcáról egy pillanatra eltűnt a mosoly, és meglepetés terült ki az arcára, majd elégedett mosollyal nyugtázta nemiszervem méretét – ugyanis ekkor nem a szemembe nézett. Örömében a mellén maradt fagyi maradékát az ujjával szétkente magán. Péniszem ütemesen követelte azt, ami neki jár.
A nő tovább folytatta az izgatást a fagyival. Amikor már csak a tölcséren belül volt, akkor vízszintesre döntötte, és nyelvével körkörösen nyalta ki a belsejét. Végül a tölcsér maradékát is lassan, óvatosan, az ajkai közé csúsztatva ette meg. Ezután hosszú másodpercekig csak bámultuk egymást, majd egy pillanat alatt összetört minden reményem: megérkezett egy jól öltözött, jóképű férfi. Átkarolta a nő derekát, a nő pedig testével hozzásimult, és szájon csókolták egymást. A férfi nem láthatta, de a nő ekkor megint rám nézett, és kacsintott nekem. Hátat fordítottak nekem, és bementek a kávézóhelyiségbe. Közben a nő anélkül, hogy a férfi észrevenné, fejével visszafordult, a szemembe nézett, majd kicsi, de egyértelmű biccentéssel jelezte, hogy menjek én is.
Először nem mertem követni a párt, de aztán mielőtt még eltűntek volna a szemem elől, felpattantam, majd utánuk mentem úgy, hogy lehetőleg ne vegyen észre a férfi. Hátra mentek oda, ahol a személyzeti helyiségek, a konyha és a mosdók vannak. A női mosdóba mentek be, de előbb a nő körülnézett, hogy nem látja-e őket valaki. Én a sarok mögül lestem, de a nő észrevett, és elmosolyodott. Szerencsére a mosdók zsákutcában voltak, méghozzá elég közel egymáshoz, így senki sem tudhatta, hová készülök. Miután bementek, sietve követtem őket, de még így is volt jó pár másodperc időeltérés köztem és köztük.
Először nem mertem benyitni az ajtón, attól félve, hátha valamilyen mágikus úton mégis észrevesznek. Először csak a fülemet tapasztottam az ajtóra, hallgatóztam: ekkor szenvedélyes, magas, női nyögdécseléseket hallottam meg, amit mély és valamivel halkabb férfi zihálás kísért. Óvatosan benyitottam.
Háttal voltak nekem, szemben a mosdóval. A nő, akinek a ruhája most a derekáig fel volt tolva, a mosdónak támaszkodva tolta ki hátra a fenekét. Bugyija a bal bokája köré volt gabalyodva. A férfi mögötte állt teljesen felöltözve, csak a nadrágszíja volt kikapcsolva és a nadrágslicce nyitva: a fél feneke kilátszott a nadrágból. Vadul és gyorsan dugta a nőt, aki nagyon élvezte. Talán még a férfinél is jobban. Csak a tükörhöz közelebbi nő arcát láttam, aki észrevett, és engem nézett, miközben a pasija hátulról keményen megrakta. Amint észrevett a nő, azonnal sokkal kéjesebben nyögdécselt. Kiöltötte rám a nyelvét, majd lassan, érzékien megnyalta az ajkát. Egy ideig csak sóbálvánnyá dermedve álltam és néztem, hogy mi történik. A nő egyik kezével elengedte a mosdót, és masszírozni kezdte vele saját mellét a ruháján keresztül. Aztán hátranyúlt a kezével, és megütögetve a férfi fenekét jelzett neki.
Először megijedtem, hogy most észre fog venni a fickó, de a nő csak gyorsan pózt akart váltani. Szembe fordult a pasival, aki a mosdó mellett a falhoz teremtette. A nő a lábait a férfi derekára csavarta, karjaival pedig a hátába, vállába kapaszkodott. A férfi felfelé dugta a nőt, akinek egész teste újból és újból beleremegett a körülményesség miatt valamivel lassúbb, de a férfi türelmetlensége miatt valamivel durvább lökésekbe. Most már nem tükrön keresztül néztük egymást, hanem szemtől szemben voltunk. A nő egyik kezével észrevétlenül elengedte a férfi hátát, és olyan mozdulatokat tett, mintha egy péniszt verne ki. Közben éhező tekintettel tátogott egy elég egyértelmű üzenetet: „Verd ki! Verd ki!”
Elővettem nadrágomból már jó ideje nedvedző péniszemet, majd lassan huzogatni kezdtem rajta a bőrt. A nő akkorát nyögött, mint eddig még nem. Úgy tett, mintha a dugást élvezte volna, arra az ütemre nyögött, de én tudtam, hogy az én látványom teszi. Egyre jobban élveztem a helyzetet, egyre gyorsabban vertem a farkam, a nő pedig úgy nyögdécselt, mintha most először lenne benne férfi nemiszerv. Már nem érdekelt semmi, csak az, hogy elélvezzek. Abban a pillanatban, ahogy a spermám kispriccelt belőlem, a nő combjai szorosabbra zárultak a férfi derekán, ujjaival belékarmolt a hátába, és csókolgatta a nyakát. Innen is látszott, hogy orgazmus szalad végig a testén. Jó messzire spricceltem én is.
Ha nemet mond a lány
A férfi a villamoson ült, amikor egy feltűnően vonzó fiatal lány szállt fel. Végig követte a szemével, és reménykedett, hogy vele szembe fog ülni, de a vágy kiválaszottt tárgya egy másik ülést szemelt ki magának. Mint egy varázsütésre, az utolsó pillanatban foglalták el az orra előtt a helyet, és a férfi legnagyobb örömére útirányt választva vele szemben ült le.
Rögtön felismerte a férfi mohó, vággyal teli tekintetét. Ezerszer látta már, és unottan fordult el, hogy az ablakon kifelé bambuljon. Ezt arra használta ki a férfi, hogy a nőt vizslassa. Hullámos, barna haja világos volt, majdnhognyme szőke. Fehér blúza rendezetten simult testére, ahogyan rövid szoknyája is annak rendje, s módja szerint takart el mindent egész pontosan a térdkalács feléig.
De ahol látni lehetett a bőrét, a nyakán, az arcán, a kezén, a lábszárán, ott mindenütt világos volt, szinte rikítóan fehér, és – ahogyan a férfi képzelte – elképesztően puha. Amikor a nő viszonozta a férfi tekintetétt, az meglepő módon nem kapta el, hanem állta a nézést. A lány szájára ez mosoly halovány árnyékát csalta, majd magabiztosan tekintett végig a férfin. A mellkason feszülő fehér póló, hagyományos kék farmer. Sokat látott már olyan férfit, akit felizgatott, pontosan tudta, hogy a nadrág dudora mennyire köszönhető a hajtásnak és mennyire a tartalmának.
– Tetszel – szólalt meg a férfi.
– Tudom – válaszolta a nő.
– Biztos sokat hallod.
– Igen.
– És sosem adnál egy vadidegen pasinak esélyt.
– Sosem.
– Pedig élveznéd.
– Ne is álmodj róla!
– Végig csókolnám a tested.
– Hozzád sem érnék.
– Egyszerlélveznél attól, hogy a mellbimbódhoz érek, egyszer attól, hogy megujjazlak, gyszer attól, hogy kinyallak, és egyszer attól, hogy megduglak.
– Ha azt hiszed, hogy leszoplak, és még a nyelvemmel is izgatni fogom a makkodat, hát nagyon tévedsz, mert miután leszállok a villamosról, többet nem is látjuk egymást.
– Pedig nagyon nehezen tudok csak elélvezni. Anélkül nem is megy, ha nem érzem, hogy te elélvezel.
– Soha a büdös életben – zárta le a vitát a lány, felállt, majd leszállt a legközelebbi ajtón. A férfi feladta, és szexuális izgatottsága idegességgé vált. Majd felrobban t a feje attól, hogy a vezető még percekig berregtette az ajtót.
Hazafelé is egyre idegesebb lett, különösen attól a kopogástól, amit egy távoli magassarkú keltett. Folyton csak kopogott, az egész utca visszhangozta. De a férfit nem érdekelte, csak haza akart érni.Már csukta maga után a kaput, amikor meghallotta, hogy éppen ugyanoda siet a magassarkú cipő is. Megenyhült a szíve, és nyitva tartotta a súlyos kapuszárnyat.
Rögtön felismerte a lányt, aki belépett. A lány pedig csak annyit mondott hevesen, „dugj meg!”, miközben a nyakába ugrott és csókolgatni kezdte a férfi arcát. Amíg a liftre vártak, csókolóztak, a lány pedig serényen gombolta ki a blúzát. Mikor lefejtette a vállairól, akkor nyílt ki a liftajtó. A blúzt még odakint vetette le, azt sem érdekelte, ha valaki megtalálja, és lökte be a férfit háttal a liftbe.
A liftajtó bezárult, ők meg csak csókolóztak. Amint elindult a lift, a lány a férfi sliccét kezdte kigombolni, a férfi pedig felhúzta a nő szoknyáját a derekára, és letolta bugyiját a fenekéről. Amikor a lány lerúgta a bugyit a bokájáról, akkorra sikerült az alsónadrágból előbányásznia a férfi péniszét is. A férfi ekkor se vette át a kezdeményezést, a lánynak kellett elfordulnia, és szemben a falna dőlnie. Kitolta a fenekét, mire a férfi két kézzel megmarkolta oldalról a csípőjét, és végre valahára belédughatta péniszét. Ezt lassan tette, óvatosan, de a lány hátratolta a fenekét, mire a férfi picit hátra is hőkölt, mire az egyik támaszkodó női kéznek kellett hátranyúlnia, hogy belemarkoljon a férfi izmos fenekébe és erőből magába nyomja a férfit.
Csak ekkor nyert elég bátorságot a srác, hogy kénye-kedve szerint dugja a lányt. Nem kalandozott el, két keze a kecses csípőn maradtak, és egyre durvábban, szinte mint a gép dugta a lányt, aki egyre hangosabban nyögött. Az aktust csak a nyíló liftajtó szakította meg. Amilyen gyorsan tudtak, betódultak a férfi lakásába. A bugyi a liftben maradt. Nem zárták be az ajtót maguk mögött, csak berúgták, és a lány az előszoba szőnyegére teperte a pasit. Lerángatta róla farmerét, az alsónadrág megakadt combtőnél. A nő pedig lovaglóülésben beleült a dagadó, nedves faszba.
Nem érdekelte semmi, csak az elélvezés, szinte önkielégítette magát a férfi nemiszervén. Bezárkózva intézte magának az élvezetet, közben hátranyúlt, és kikapcsolta melltartóját. Kiszabaduló melleivel a férfi fölé dőlt, aki csókolgatni kezdte rengő melleit, miközben kezével a nő fenekét markolta a szoknyája alatt. Végre elérte a nőt az orgazmus hulláma, mire elfojtott kiáltás tört fel a torkából. Az összehúzódó vaginapedig megtette a magáét, a férfi is szinte azonnal spriccelni kezdett belé.
Kifáradva hevertek egymás mellett az előszobában anélkül, hogy erejük lett volna az ajtót bezárni, a liftből a bugyit vagy a kapuból a blúzt összeszedni.
A barátnőm húga
Mint minden főiskolás, a hétvégére többnyire hazautazom a barátnőmhöz, aki 19 éves. Ezen a napon is a fárasztó hét után haza indultam, de gondoltam meglepem barátnőmet, és beugrok hozzá váratlanul, hiszen már régen találkoztunk.
Gyors csengetés után, benyitottam, mint ahogy azt szokás náluk, és hangos köszönés után a szobája felé indultam. Az emeleten a közlekedőből nyílik a húgának a szobája, ami előtt elhaladva szokatlan zajokat hallottam. Belesve a résnyire hagyott ajtón ott a hugi(16), és egy ismeretlen barátnője. Belestem és a gátlásos, kis szűzies hugi ott ült az ágyon, és csókolózott a barátnőjével. Annyit azért tudni érdemes, hogy a hétköznapokból ismerve, egy rendes, csendes, minta kislánynak ismertem meg, aki kitűnő tanuló, és mindig szót fogad. Egyébként ez a tanulós kis fruskának hihetetlen mellei vannak, és amúgy is szépnek, és főleg fejlettnek mondható.
Tehát ott ültek az ágyon, és gyengéden, de bátortalanul csókolgatták egymás ajkát, miközben az ingjeik ki voltak gombolva. A huginak elővillantak eszméletlen domborulatai, mikor az egyébként szintén szemrevaló, de inkább sportosabb alakú barátnője elkezdte simogatni. A barátnője nyilván úszó, vagy teniszező lehetett ruháiból, illetve alakjából ítélve. Miközben egyre jobban belemelegedtek a játékba, kezdtem beindulni, de lévén egy szobával arrébb ott várt a barátnőm, aki szintén nem csúnya, arra vettem az irányt. A szintén résnyire nyitva hagyott ajtón benézve teljesen elhűltem. Az egyébként 19 éves barátnőm magával játszik, amire ez idáig nem volt hajlandó előttem, mondván ő ezzel nem él.
Hát, gondoltam amíg ő jól érzi magát (olyan jó volt nézni) én is elfoglalom magamat. Visszamentem a hugi szobájához, ahol meglepetésemre előrehaladott állapotok uralkodtak. A hugi ott feküdt az ágyon egy szál bugyi – melltartóban és várta, hogy a barátnője masszírozza, azonban sehol senki. Látszott rajta, hogy nagyon kívánja… Ahogy beljebb léptem, egyszer csak megszólalt, hogy „kezd el könyörgök, nem bírom tovább”. Ekkor, én odaléptem és ráültem a hátára lovagló ülésben, anélkül, hogy észrevette volna a cserét és, elkezdem…
Egy másik barátnőmnek is összejöttem a hugával. Tudod, nagyon szeretem a barátnőmet, aki 18 éves, sokat vagyunk együtt, rengeteget szeretkezünk, de egy nap rájöttem, hogy van nála egy még jobb lány, mégpedig a húga, aki még nincs 11 éves. Történt, hogy vonaton utaztunk a barátnőmmel, Ágival, a húgával, Enikővel, és a nagyszüleikkel. Mivel öten voltunk egy négyes helyen, Encsinek valakinek az ölébe kellett ülnie. Először úgy volt, hogy Ági ölébe ül, de én ültem menetirányban az ablaknál, úgyhogy végül is az én ölemet választotta. Encsi úgy gondolta, hogy neki melege van, és levette a pólóját, ami alatt nem volt semmi. Ezen kívül csak egy pici nadrágocska volt rajta, meg gondolom bugyi. Nekem rögtön megakadt a szemem a mellein (inkább mellecskéin), amik még picik voltak, de már nem voltak teljesen laposak, és a mellbimbói édesen csúcsosodtak. Tehát ott ült az ölemben egy félpucér kislány, átfogtam a derekát (hogy le ne essen), és esküszöm, nem vagyok pedofil, de megkeményedett valami a nadrágomban. Beszélgetés közben néha megsimogattam, sőt meg is pusziltam a hátát, és néha a mellecskéit is megsimogattam. Szerencsére ezt senki nem vette észre, de a kislányra nagy hatással volt, mint később kiderült. Egy nap barátnőmhöz indultam, a nagyszüleikhez, mert náluk nyaraltak a húgával két hétig. Becsöngettem, és Encsi nyitott ajtót. Ezen nem lepődtem meg, mert általában ő szokott ajtót nyitni, de azon már igen, hogy Ági nem volt otthon. Encsi elárulta, hogy Ági nyelvvizsgázni ment, csak előttem titokban akarta tartani, hogy ha nem sikerül, ne legyen ciki. A virágot, amit eredetileg Áginak vettem, Encsinek adtam, két puszi kíséretében. A nagyszüleik nem voltak otthon, Veszprémbe mentek „valami ismerősökhöz” (Encsi mondta), úgyhogy ketten maradtunk a házban.
Felmentünk a szobájába, beszélgetni. Kb. 10 percig semleges dolgokról beszélgettünk, majd Encsi, a 11 éves kislány nagy pirulások közepette szerelmet vallott nekem, a 19 éves „nagyfiúnak”. Azt mondta, már régóta tetszem neki, de a vonaton olyan jó volt, ahogy az ölemben ülhetett, és simogattam, hogy muszáj volt ezt elmondania nekem. Én egyszerűen boldog voltam, átöleltem, magamhoz húztam, és egy hatalmasat csókolóztunk. Az elején nem tudta, hogy mit is csináljon, de nagyon hamar beletanult, mint szerintem mindenki. A csók után megkérdeztem, hallott – e már a szexről, a szeretkezésről, meg ilyesmiről. Azt mondta, hallott, de még nem igazán érti az egészet. Leültem mellé és legalább egy órán át meséltem neki, a szeretkezésről, szüzességről, orgazmusról, ondóról, menstruációról, védekezésről, és a többi ilyen témáról. Még nagyobb gyerekek is röhögtek volna, ha ilyen dolgokról beszéltem volna, de Encsi figyelt, fogta a kezem, néha elpirult, de nagyon felnőttesen vette az egészet. Mikor elmondtam nagyjából mindent, újra átkaroltam, és csókolóztunk. Majd karba vettem, és így vittem, az ágyig, ahova lefektettem. Azt mondtam neki, most egy picit mutatok abból, amiről beszéltem, de ne félj, a szex csodálatos dolog minden életkorban, csak mindig tudni kell, hol a határ.
Most már az ágyon fekve csókolóztunk, és lassan felhúztam pólócskáját, majd átbújtattam a fején. Encsi remegve várta, hogy hozzáérjek. Először a nyakát csókoltam, majd lassan lejjebb haladtam, és a mellkasát kezdtem puszilgatni. Majd a mellecskéi következtek. A jobb melle körül köröztem, majd a kis bimbót finoman a számba szívogattam, közben a másik mellét simogattam. Encsi közben becsukta szemét, és furcsa ziháló hangot adott, amikor másik mellét kezdtem el szopogatni. Azt hiszem, ekkor élte át élete első orgazmusát. Majd még lejjebb haladtam, a kis hasát csókolgattam, a köldöke környékét, ettől újra összerándult pici teste. A lábai következtek, a nagylábujját számba vettem, közben a másik lábát simogattam, majd feljebb haladtam, a combjain, egyre beljebb csókoltam ezeket a puha és illatos kis combocskákat. Kis rövidnadrág volt rajta, de nem sokáig, mert lassan ezt is lehúztam róla. Meglepődtem, mert nem volt rajta bugyi, de nem voltam olyan állapotban, hogy ez érdekelt volna. Édes kis puncija volt. Még alig volt rajta egy – egy szőrszál, és így olyan hatású volt, mintha borotválná. Puszilgatni kezdtem a dombocskáját, majd egészen finoman széthúztam a nagyajkait, melyek már csurom nedvesek voltak, és nyalni kezdtem. Pici csiklója volt, de nagyon érzékeny. Ahogy hozzáértem nyelvemmel, rögtön újabb orgazmus hullámzott át a pici lány testén. Én tovább nyaltam, s közben mutatóujjamat óvatosan a pici, és szűk hüvelyébe csúsztattam. Ki – be húzogattam, közben a csiklóját nyaltam, úgyhogy még legalább kétszer elélvezett.
Mikor már látszott, hogy ki van fáradva szegény, és verítékes volt a teste, abbahagytam a „munkát”, melléfeküdtem, átöleltem, és egy picit szinte suttogva beszélgettünk. Azt mondta, ő is szeretne látni engem meztelenül. Nem nagyon akartam, mert attól féltem, hogy megijed a dolgoktól, amiket rajtam lát. De aztán olyan szépen nézett rám, hogy muszáj volt. Levettem a pólómat, és a gatyámat, és visszafeküdtem mellé egy boxeralsóban, ami már eléggé dudorodott. Bátortalanul végigsimított a mellkasomon, meg a lábaimon, és azt kérte, ha már beszéltem róla, akkor mutassam is meg azt, amit…. szóval azt. Nem nagyon akartam, dehát nem tágított. Lehúztam az alsóm, és így már akadálytalanul felágaskodhatott a farkam, amely nem kis meglepetésemre majdnem teljesen merev volt. (ugyanis Áginak legalább két percig kell szopnia, hogy teljesen felálljon).
Encsi egy percig áhítattal nézte a szerszámom, de nem mert hozzányúlni. Én segítettem neki, rákulcsoltam kezét a farkamra a kezemmel, és így ketten kezdtük el verni, majd amikor már megnyugodott, elengedtem a kezét, hogy csinálja egyedül. S átadtam magam az élvezésnek. Olyan gyermekien, s mégis érzékien csinálta! Őrületes volt. Gondolkoztam, megkérjem – e, hogy a szájával is csinálja, de lebeszéltem magam erről, mert egy 11 éves lánytól ez mégiscsak túlzás lett volna.
Így kézzel fejezte be, és mivel előző nap négy órán át szeretkeztem Ágival, szerencsére nem túl sok ondó jött, így legalább nem spriccelt szét mindenfelé, és Encsi kezére így is bőven jutott. Én háton feküdtem, s magamra fektettem a kislányt, így lankadó farkam pont hozzáért puncijához, melle pedig a mellkasomhoz, és ez egy eddig számomra ismeretlen, hosszas orgazmus – érzést adott nekem. Ezt az érzést sosem felejtem el. Még egyet csókolóztunk, megbeszéltük, hogy kapcsolatunk a mi titkunk marad, majd gyorsan lezuhanyoztunk. Én gyorsan elmentem, nehogy Ági véletlenül hazaérjen, hadd legyen titok az a nyelvvizsga! Azóta sikerült párszor kettesben maradnunk Encsivel, ilyenkor mindig sokat beszélgetünk, és persze egy pici szex sem maradhat el. Tudod, rájöttem, hogy a szex tényleg bármilyen életkorban művelhető, csak a határokat kell tiszteletben tartani.
És arra is rájöttem, hogy Encsi a legcsodálatosabb lány, akit valaha ismertem. Ő a tiszta, finom szerelem megtestesítője, Ági az érett, buja, vad szerelmet jelenti. A legjobb szerelmi háromszög ez.
Amióta megírtam előző történetem (remélem, még emlékeztek rá) sok minden változott, és sok minden a régi maradt. Ági továbbra is a barátnőm, és a húga, Enikő, aki most már a 12. életévéhez közeledik, továbbra is az a lány, akitől egy másodperc alatt beizgulok. Sokat változott Encsi: kicsit magasabb lett, a mellei is nőttek, és egymás után bújnak ki a szőrszálak az édes kis punciján. Megtanítottam őt néhány hónapja szopni is, úgyhogy azóta, mikor együtt vagyunk, szinte megőrülünk mindketten az élvezettől.
Ennyi bevezető után most elmesélem, mit is csináltunk Enikővel a múlt héten.
Mindketten nagyon szeretünk úszni, úgyhogy mostanában hetente járunk úszni itt Győrben egy fedett uszodába, ahol szauna is van. Sajnos külön női és férfi öltöző van, úgyhogy itt nem élvezhetem végig, ahogy Encsi gyermekien buja testéről lehúzza ruháit, és felhúzza az egyrészes fürdőruháját, ami nagyon jól áll rajta, olyannyira, hogy nekem is „jó áll”, mikor meglátom őt, még szerencse, hogy igen szoros a fürdőgatyám…
Ilyenkor egy – másfél órát úszunk, persze ő ilyenkor a „húgom”, de ha kevesen vannak, amikor találkozunk a vízben, néha elkalandozik a kezem, és picit simogatom őt itt – ott.
Nagyon szeretem, amikor kimászunk a vízből, és meglátom őt vizes, szőkésbarna hajával, és vizes fürdőruhában, ami kirajzolja édes formáit, az egyre csúcsosabb mellbimbókat, hátul az egyre formásabb popsit. Ezután elmegyünk zuhanyozni, persze külön – külön zuhanyzókba…
De a csoda csak most kezdődik: elkérjük az egyik szauna kulcsát, és mint két testvér, vidáman beszélgetve bemegyünk a kis szauna – kabinba, amin szerencsére nincs ablak, magunkra zárjuk az ajtót, és elkezdődik az a fantasztikus egy óra, ami boldoggá tesz mindkettőnket. Múlt héten színesítettem kicsit a játékon, ugyanis beszereztem egy kisméretű vibrit, ami elég vékony és rövid ahhoz, hogy Enikő puncijához illjen, és egy kis síkosító kenőcsöt. Hát, mit mondjak, érdemes volt…
Amikor kulcsra zártuk az ajtót, rögtön „egymásnak estünk”, és édes csókban forrtak össze ajkaink. Fantasztikus érzés, amikor meztelen felsőtestemhez szorul a kicsim fürdőruhája, mely alatt érzem a szíve verését, a melleit, és azt, hogy mennyire szeret engem. Encsi a padon ült, én pedig előtte térdeltem. Lassan lehúztam válláról a fürdőruha pántjait, és a nyakát kezdtem csókolgatni, majd a vállait, és mellkasát egyre lejjebb, ahogy csúsztattam le a fürdőruháját. Előbukkantak édes kis mellecskéi, velük foglalkoztam legalább három percig, közben a lány kis testének összerándulása jelezte, hogy elérte őt az első orgazmus. Még lejjebb húztam az édesem fürdőruháját, s most a hasát simogattam, és csókolgattam, a köldöke környékét, és ezt Enikő különösen nagyon élvezi. Majd felállt a kislány, én meg teljesen megszabadítottam ruhájától.
Szerencsés a szauna – fülke felépítése, mert csak egy pad van benne, az egyik oldalán, de az kb. két méter hosszú, és elég széles. Nos, erre a padra feküdt most fel Encsi, és már gyakorlottan felhúzta lábait. Én föléfeküdtem, úgy, hogy a térdeimen, és a könyökömön támaszkodtam, és a gatyán keresztül a farkam pont a puncijához ért. Ilyenkor úgy mozgunk, mintha kefélnénk, ez mindkettőnknek nagyon jó, és közben beszélgetünk. Elmondtam neki, hogy hoztam vibrit, persze nem tudta mi az, én elmagyaráztam, újra csókolgattam egy kicsit a mellecskéit, majd lekászálódtam róla, és elővettem a vibrit, meg a kenőcsöt. Encsi viszont szinte felkiáltott: – Hé, Bence, hát rajtad még van nadrág! Ez nála annyit jelent, hogy feküdjek én háttal a padra, hogy megszabadíthasson a gatyámtól. Most ő feküdt rám, csókolóztunk egy kicsit, végigpuszilta testem, kioldotta a gatyám zsinegét lassan, közben a hasam simogatta, majd lehúzta gatyámat. Hát igen, jó, hogy ezt a lányt megtanítottam szopni, mert csodálatosan csinálja. Először a heréimet simogatta, puszilgatta, és csak akkor ért a farkamhoz, amikor már remegve vártam ezt. Gyermekien, virgoncan szopott, és kb. egy perc alatt teljesen felágaskodott farkam. Még egy kicsit hagytam, hogy csinálja, majd amikor már éreztem, hogy nem vagyok messze, gyengéden megállítottam, mondván, hogy előbb az ő puncija kapjon „elégtételt”.
Helyet cseréltünk, újra ő feküdt háttal, felhúzott lábakkal. Én föléfeküdtem megint, de most már a farkam ért a puncijához. Ilyenkor mindig kísértést érzek, hogy bedugjam, de tudom, hogy egy nem egészen 12 éves lánynál ez beláthatatlan következményekkel járna. Lejjebb csúsztam, kezeimmel megfogtam a combjainak alsó részét, és egy olyan néhány tíz perc következett, ami mindkettőnket boldoggá tett. Olyan édes kis puncija van! Először a dombocskán kalandoztam nyelvemmel, majd a nagyajkakat széthúzva a csiklóját vettem kezelésbe. Közben lassan kezembe vettem a vibrit, kicsit megkenőcsöztem, és a bejárathoz tettem.
– Csináld! – mondta Encsi, én pedig lassan becsúsztattam a vibrit a szűk járatba, közben folyamatosan csókoltam a kis csiklót. A kislány hihetetlenül élvezte az eddig ismeretlen érzést, én meg egyre gyorsabban húzkodtam ki – be a vibrit, egészen addig, amíg egy halk sikolyt nem hallottam a szájából, és megrándult a pici teste. Ekkor kihúztam a vibrit, és Enikő puncijából csak úgy folyt ki az édes folyadék, amit nem hagytam kárba veszni, és szinte utolsó cseppig kiszívtam. Ezután egy új dolgot próbáltunk ki, a franciázást. Elmagyaráztam neki a dolgot, majd én feküdtem háttal a padra, ő pedig rám, úgy, hogy nyelvemmel elértem punciját, ő pedig szájával a farkam. Ahogy éreztem, hogy elkezdi a farkam nyalogatni, visszatettem a vibrit a puncijába és húzogatni kezdtem, közben pedig csiklóját nyalogattam. Ez így ment három – négy percig, nekem sikerült visszatartanom az élvezést, de amikor éreztem, hogy már rángatózik a verítékes kislány – test, én is elengedtem magam, és így teljesen egyszerre élveztünk el, amikor az én szájamba kezdett csorogni Encsi drága nedve, abban a pillanatban spricceltem hatalmasat a pici lány ajkai közé. Csodálatos volt ez a pillanat. Majd megfordult Enikő, puncijával a farkamra támaszkodott, és csókolóztunk. Szánkban összekeveredett Encsi nedve az én ondómmal, de ez cseppet sem zavart minket. Kb. öt percet feküdtünk még így egymáson, csókolózva, és suttogva egymásnak. Majd feltápászkodtunk, felöltöztünk, elmentünk zuhanyozni, meg persze fogat mosni, visszaadtuk a kulcsot, és mint két testvér, kézenfogva kisétáltunk az uszodából. Viszonylag hamar elváltunk, nehogy a szülők, vagy Ági észrevegye, hogy együtt vagyunk, ők ugyanis úgy tudják, hogy Encsi két osztálytársnőjével jár uszodába.
Csodálatos ez a lány – ismételgettem magamban. És nem tévedtem akkor sem. Tényleg csodálatos.
A padon felejtett bugyi – szexnovella
Este érkeztünk meg Genfbe, a Népszövetségi gyűlésre. A szállodák zsúfoltak voltak. Benő, a férjem kétségbeesetten alkudozott a portással, és fantasztikus mennyiségű pénzt ígért neki, de hiába.
– Nincs hely. Nincs hely – volt az örökös válasz. Végül az utolsó hotelban sikerült szobához jutnunk egy kis szabálytalansággal. Betti bárónő kirándulásra ment, és csak másnapra jelentette be visszaérkezését, így az ő szobájában tölthettük az éjszakát. Természetesen minden a legnagyobb titoktartásban történt, hogy senki meg ne tudja.
– Holnap tudok szobát adni, mert csak akkor lesznek elutazók – mondta a portás. A lakosztályt elfoglaltuk, és én fáradtságom miatt közöltem a férjemmel, hogy szeretnék egyedül lenni, ugyanis az utazás nagyon kifárasztott.
– Ahogy akarod Lilikém – mondta Benő kicsit csalódottan. Benő elbúcsúzott, és átment a szomszéd szobába.
Kitártam a szoba ablakát, és a virágillattal teli nyári levegőt szívtam magamba. Valami furcsa mámor lett úrrá rajtam, és most először nagyon kívántam a szexet. Hogy mi idézte elő, az utazás vagy az illatos nyári levegő nem tudom, de vérem megpezsdült. A tükör előtt állva meztelenre vetkőztem, és még sokáig néztem hibátlan testemet. Kíváncsi szemérmetlenséggel tapogattam rugalmas melleimet. Végigsimogattam testem domborulatait, és kezem önkéntelenül túrt bele selymes vágatomba. Megfordultam, és visszanéztem a vállam felett. Finom vonalú, sima hátam enyhe hajlással ment át kerek fenekembe. Szép vagyok, állapítottam meg, és lefeküdtem az ágyra. Nem takaróztam be, mert az éjszaka meleg volt, testem pedig tüzes. Kezem önkéntelenül is combjaim közé tévedt, és ujjaim elkezdték simogatni vágytól nedves „ajkaimat”.
Keltsem fel a férjemet? – vetődött fel bennem a kérdés. Nem. Ez túl megalázó lenne. Pedig testem a férfi utáni vágytól szenvedett. Távolról egy epekedő szerenád hangjait hallottam, majd egyre távolodva elmosódtak a hangok. Lassan mély álomba merültem. Azt álmodtam, legalábbis én azt hittem álmodom, hogy valaki mellém fekszik, egy száj lázasan csókolja testemet, és csaknem ugyanabban a pillanatban egy kemény fasz hatol be nagyajkaim közé. Mindez természetesen felébresztett, kinyitottam a szemem, de a sötétben nem láttam semmit.
Azt hittem, hogy a férjem látogatott meg. Talán őt is elkapta az éjszaka mámora, és már nem bírt uralkodni magán. Persze én végtelenül boldog voltam, mert testem felajzott vágyai végre teljesülhettek. Mindeddig passzív voltam a szeretkezések alatt, és mozdulatlanul feküdtem karjaiban, de most testem ösztönösen ritmikus mozgásba kezdett, és ütemesen adta vissza a férfi lökéseit. A kéj extázisában nem gondoltam arra, hogy minden másképp történik, mint eddig volt.
A bennem lüktető farok szokatlanul nagy, és vastag volt. Közben egy kéz csúszott fenekem alá, és annak egyik ujja lassan fenekem nyílásába hatolt. A férjem eddig ilyet sose tett. Felsikoltottam a gyönyörtől. Közben egyre gyorsabb, és erőteljesebb lökésekkel szeretkeztünk. Egy időben a testem két nyílásán folyt az aktus. Heves, és gyönyörű kefélés volt ez, csak rövid ideig tartott. Nem bírtam egy boldog, felfakadó sikolyt visszatartani amikor kielégültem.
– Mi bajod – Lilikém? Miért sikoltottál?
– Szóltál Benő? – kiáltottam zavartan, és felgyújtottam a villanyt.
Az ágy fel volt dúlva. Gyorsan kisimítottam a gyűrődéseket, és magamra rántottam a takarót. A férjem jelent meg az ajtóban…
– Miért sikoltottál, és miért vagy olyan zavart?
– Jaj de jó hogy felébresztettél. Rosszat álmodtam.
– Tényleg nagyon sápadt vagy. Azt hittem, hogy kimentél, mert ajtócsapódást hallottam.
– Valamelyik szomszédunk lehetett, mert én nem voltam kinn sehol. Szörnyű álmom volt. Arra ébredtem, hogy a nevemen szólítottál.
– Milyen feldúlt az arcod – ezzel hozzám lépett, és megsimította arcom. Hogy elrejtsem zavaromat, átöleltem és magamhoz húztam őt.
– Gyere maradj itt. Ne hagyj egyedül, mert nagyon félek.
Mellém bújt az ágyban, hozzám simult, és fasza már a combjaim között volt. Nemsokára a megszokott mozdulattal rám feküdt, beigazította faszát a pinámba, és ahogy 6 éve már minden nap tette, elkezdett baszni a jól ismert mozdulatokkal, lihegésekkel. Engedelmesen terültem el alatta, mint egy béka. Kénytelen voltam tűrni, hogy férjem rá ne jöjjön valamire, pedig legszívesebben lelöktem volna magamról. Másnap elmentem fodrászhoz, kiszőkítettem a hajamat, hogy jobban nézzek ki, ha ismét megtörténik a csoda.
Amióta ismertem az igazi kéjt, azóta utáltam a férjem, aki azt nem tudta kiváltani belőlem. Mialatt basztunk, végig arra gondoltam, hogy ki lehetett az a titokzatos idegen, aki oly rejtélyesen behatolt hozzám, és aki talán most is a közelből figyel mindent.
Benő végre végzett. Miután belém spriccelte annyira nem kívánt gecijét, a szokásához híven lefordult rólam, és hamar elaludt. Még sokáig nem tudtam aludni. A gondolatok lázasan kergették egymást a fejemben, hogy ki lehetett az a férfi, és hogyan merészelt bejönni.
Már virradt, mire elaludtam. Reggel átköltöztünk az új szobába. Mielőtt elhagytuk a régit, észrevettem egy ajtót a falban, mely úgy volt tapétázva mint a fal, és ezért nem láttam tegnap a félhomályban. Rájöttem, hogy ezen az ajtón jött be az idegen férfi tegnap. Még aznap megtudtam mindent.
– Nem valami jól aludtam, – mondtam a portásnak – valaki egész éjszaka zörgött a szomszéd szobában.
– Volasky gróf volt. Betti bárónő vőlegénye. Nem számítottunk rá, hogy ilyen hamar visszatér New Yorkból. A bárónő is csak jövő hétre várta. – legyintett a portás.
Ezzel a titok meg volt fejtve. Magamban a következőképpen gondoltam el a tegnap estét: Volasky gróf, és Betti bárónő jegyesek, de már a házasságuk előtt viszonyuk van. Olyan szobát vettek ki, mely lehetővé tette, hogy mások tudta nélkül felkereshessék egymást. A grófnak haza kellett jönnie, és nem tudta, hogy kedvese egy kiránduláson van. A váratlanul érkező Volasky meg akarta lepni barátnőjét. Óvatosan az ágyhoz lopódzott, melyben hite szerint a bárónő feküdt. Jól „meghúzta”, amikor is én a kéj extázisában felsikoltottam, a szomszéd szobából egy férfihang szólt át. Ijedten bontakozott ki a gróf az ölelésemből, és az ajtón át kiszaladt. Az ajtó mögött hallgatózott, és rájött, hogy egy másik nőt tett a magáévá.
A férjemmel ebédeltünk, miközben a mellettünk lévő asztalnál egy elegáns úr, és egy szép fekete hölgy ült. A férfi végig figyelt engem. Azonnal kitaláltam, hogy az úr nem más, mint Volasky gróf, aki az éjjel összetévesztett a bárónővel. Szívem hevesen kalapált. Tudtam, hogy a férfi is azért figyel, mert tudja hogy én vagyok az a nő, akit az éjjel megbaszott.
– Mi bajod? Egészen piros vagy – kérdezte Benő.
– Nagyon melegem van – válaszoltam. – Gyerünk.
Amint elhagytam az éttermet, végig magamon éreztem a férfi tekintetét, akivel akaratlanul is megcsaltam férjemet. Benő észrevette az idegességemet, amit csak a hirtelen környezetváltozással indokolt.
„Legjobb lenne mindent bevallani” – gondoltam magaban. De a vallomást mégsem tettem meg, mert féltem a következményektől.
Benő játékkaszinóba ment, Én pedig a szobám felé mentem. A folyosón valaki megragadta a karomat, és magával vont. – Jöjjön velem – szólt a hang parancsolóan. Volasky volt.
Szinte megbabonázva követtem a férfit. Amint a szobába értünk bezártuk az ajtót.
– Mióta az akaratomon kívül az enyém lett, nem tudok másra gondolni csak magára.
– Ne beszéljen így. Elég szörnyű, hogy így történt. Csak azért jötten be magával, hogy megkérjem, felejtsük el a dolgot – Válaszoltam nyersen.
– Soha nem felejtem el, nem foglak elfelejteni – felelte szenvedélyesen. Karjaiba kapott, és elkezdett csókolni. Ott álltunk a fal mellett összefonódva. Egy pillanat alatt megszűnt ellenállásom, és nem is gondoltam a következményekre. Nyelve a számba nyomult, és keze a combom belső felét simogatta. Egyre feljebb és feljebb hatolt a simogató kéz. Nyelve hol kihúzódott, hol pedig visszafúródott a számba, miáltal azt az érzést keltette bennem, mintha nyelve, egy erős férfitag lenne.
A férfi ujjai besiklottak szoknyám alá, és bugyin keresztül simogatott. Nemsokára a keze már a bugyim alatt volt, és duzzadt szeméremajkaimat húzkodta úgy, hogy abból kibuggyant a vágy nedve. Ezután keze elhagyta a pinámat, de csak azért, hogy faszát kiszabadítsa nadrágjából, és ujjait azzal helyettesítse.
Boldog sikollyal fogadtam a férfi lökéseit, és intenzíven viszonoztam azokat. Így állva kezdtük el az „extázis – táncot”, ide – oda tántorogva a szobában.
A póz eléggé fárasztó volt, ezért a falhoz támaszkodtunk, és akkor felhúztam lábaimat, és a férfi derekára kulcsoltam. Így már tökéletesen élvezhettem a lökéseket. Remegő lábakkal adta le utolsó lökéseit, és én teljesen feltárulkozva fogadtam a férfi bő sugárban ömlő ondóját. Hevesen vettük a levegőt, és lerogytunk a földre…
Alig, hogy rendbe hoztuk ruháinkat, kopogtak az ajtón.
– Ki az? – kérdezte Volasky gróf bosszúsan.
– Én vagyok az szívem, remélem nem zavarlak – válaszolt egy női hang.
– A menyasszonyom – suttogta izgatottan a gróf, majd hangosan kikiáltott:
– Egy kis türelmet angyalom, azonnal kinyitom. Ezalatt engem a függöny mögé bújtatott, és gyorsan az ajtóhoz ment.
Amint Betti bárónő belépett, rögtön vőlegénye nyakába borult.
– Mit csinált itt egyedül bezárkózva az én drága szerelmem? A bárónő lenyomta vőlegényét az egyik karosszékbe, és azonnal nadrágjának nyílásához nyúlt.
– Ne bántsd! Nagyon fáradt vagyok. – mondta Volasky.
– Talán megcsaltál? Azelőtt soha sem hoztál fel ilyen ostoba indokot, sőt én voltam az, aki kimerült, és feladta a harcot – morgott a bárónő.
Volasky természetesen azért ellenkezett, mert én is bent voltam a szobában, és mindent láttam. Kétségbeesetten, könyörögve nézett rám, s mivel a bárónő háttal térdelt, nyugodtan inthetett a kezével hogy menjek, de én nem akartam, hogy a bárónő gyanút fogjon. Engem természetesen bántott, hogy az imádott férfit át kell engednem, de hallgattam a józan észre.
Volasky megtörve dőlt hátra. A bárónő keze ekkor már eltűnt a nadrágjában.
– Ó, milyen kicsike. Na nem baj, majd lelket lehelünk belé – mondta a bárónő. Hiszen ez csupa geci! És még te beszélsz hogy fáradt vagy, és alig nyúlok hozzád máris elsül a faszod!
A szegény menyasszony bizonyára nem beszélt volna így, ha tudja hogy nem ő okozta az elsülést, hanem az én forró pinám. Persze, amikor kopogott már nem volt idő megmosakodni.
A bárónő rúzsos szájába vette a gróf még mindig kicsi farkát, és mohón szopogatni kezdte. A hímvessző nem sokáig bírta ezt a kéjes bíztatást. Hosszában, és vastagságában egyre jobban dagadt, és nemsokára úgy állt a szájában, mint egy hordóban a dugó.
A bárónő anélkül, hogy kivette volna szájából a faszt, kezeivel hátranyúlt, felhúzta szoknyáját, és letolta a bugyiját. Hamarosan előtárult nagy, kerek, fehér feneke, mely nagyobb volt az enyémnél, de az én formáimmal nem vehette fel a versenyt.
A nő kivette szájából vőlegénye faszát, és szoknyáját derékig emelve felegyenesedett. Kilépett földre csúszott bugyijából, és szétvetett lábakkal a férfi ölébe ereszkedett.
– Drága nagyfaszú szerelmem, döfd belém kardodat – lihegte a bárónő. Hirtelen rántással széttépte blúzát, és hatalmasra dagadt mellbimbóját a férfi szájába tömte.
– Harapd bátran, erősebben, úgy – úgy jó. A heves mozgástól a karosszék csak recsegett – ropogott, és apró csúszásokkal haladtak az ajtó felé, mely ha ki lett volna nyitva, biztos hogy kibaszták volna magukat a folyosóra. A látvány izgató volt, de mégis kissé kínos a számomra.
Végre a nő kielégült, és a fürdőszobába mentek. Vízcsobogást hallottam, majd a bárónő hangját.
– Engedd, hogy megmossam azt az aranyos kis faszodat. Így ni.
Kis idő múlva ismét előkerültek, s a menyasszony szenvedélyesen csókolta vőlegényét, majd boldog mosollyal kilebbent a szobából. Volasky gondosan bezárta az ajtót.
Kiléptem a függöny mögül.
– Ne haragudj, drága szerelmem – kérlelt a gróf – kényszerhelyzetben voltam.
– Nem haragszom – nyugtattam meg. Erre ő a karjaiba kapott, és a pamlagra fektetett. Feltűrte szoknyámat, és ügyes mozdulattal lehúzta kis bugyimat. Térdeimet széttárta, és a combjaim közé feküdt. Hosszasan nézegette, simogatta, nyalogatta „kedves tájékomat”.
– Ó drága kis pinácskám – suttogta gyengéden. Izgatóan végigsimította szőrömet.
„Érdekes, hogy annak az ostoba férjemnek eszébe sem jutott volna ilyen, vagy hasonló gyengédség. Most már nem sajnáltam, hogy felszarvaztam. Aki semmit sem nyújt a feleségének, olyan mint egy birka a tehénnel, az hasonló sorsot érdemel.” – gondoltam.
Volasky közelebb hajolt, és gyengéden megcsókolta nedvező vágatomat, azután nyelvével elkezdte az édes játékot. Nyelve végével végigsimogatta a szeméremajkak között húzódó vékonyka rést, majd közé fúrta, és bedugta nyelvét a hüvelyembe. Hévvel kezdte nyalni, miközben seggem ide – oda járt a gyönyörűségtől. Ügyes ujjaival előhalászta csiklómat, és a szájába véve szopogatni kezdte azt. Nem bírtam tovább ellenállni, és szinte eszeveszett szívóhatással élveztem el.
A gróf még magánál akart tartani, mert fasza vadul állt, és nagyon kívánta „lüktető kapumat”. Azonban én fájdalmas szívvel búcsút vettem a gróftól, és hazamentem. Másnap egy homályos, sűrű bokrokkal szegélyezett úton találkoztam a gróffal, véletlenül.
– Nincs időm. Legkésőbb egy negyed óra múlva vissza kell mennem, mert feltűnő lenne a távolmaradásom – mondta a gróf. Használjuk ki ezt a kevés időt – suttogta.
– Igen, de hogyan? – kérdeztem.
A szerelmes ember nagyon leleményes tud lenni bizonyos pillanatokban. A közelben volt egy pad, odasiettem, gyorsam letoltam a bugyimat, és karjaimat a pad támlájára fektetve lehajoltam. A gróf rögtön megértette, hogy mi az óhajom és mögém állt. Felhajtotta szoknyámat, de egy kis ideig semmi sem történt. Tudtam, hogy nézeget. Nemsokára tenyere rásimult meleg, nedves puncimra, majd többször is megcsókolta. Még mindig a lábam között babrált. Tudtam mit akar tenni, ezért szétnyitottam combjaimat, hogy kényelmesen utat engedjek férfiasságának. Nemsokára édes dorongja már bennem is volt. Már basztunk állva, de így hátulról még nem. Ennek a figurának több előnye is van. Ha közeledik valaki, nagyon könnyen szét lehet robbanni. Másrészt a fasz is mélyebben hatol be a pinába, mintha elölről csinálnánk.
Olyan furcsa volt, hogy az eddigiekkel szemben most hátrafelé kellett leadni a válaszlökéseket. Furcsa volt, és nagyon élvezetes. Hamarosan mind a ketten elélveztünk, ez a férjemmel még soha sem sikerült, ezzel a vadidegen férfival pedig szinte azonnal. Érdekes, hogy Volaskyval mindig egyszerre élveztünk, és ebből is látszott, hogy összeillünk. Gyorsan megcsókoltam szeretőmet, és visszasiettem a teraszra.
Vacsora közben, amikor a kávét ittuk, az asztalunkhoz lépett egy monoklis férfi, akit a férjem a játékasztalnál ismert meg.
– Pamír pasa – mutatta be a Benő, és hellyel kínálta a török urat. Számomra teljesen érdektelen dolgokról folyt a szó. Illemből néha a pasára mosolyogtam, majd kis idő elteltével felálltam, és elnézésüket kérve magukra hagytam őket a rém fontos értekezésükben.
A terem teraszára mentem, hogy jobban hallhassam a zenét. Férjem, és ismerőse azt hitték, hogy hallótávolságon kívül vagyok, így fesztelenül vitatkoztak a nőkről.
– Én nem félek hogy megcsal – mondta a férjem. Teljesen hideg természetű nő.
Boldog voltam.
– Micsoda hülye – gondoltam magamban. Természetesen hideg vagyok annak, aki nem tudja pezsgésbe hozni a véremet.
Férjem furcsa kijelentésére a török nevetéssel válaszolt. Önkéntelenül feléje néztem. Talán tud valamit. A WC – n vettem észre, hogy nincs rajtam bugyi.
– Jóságos ég. Otthagytam! Lélekszakadva rohantam a padhoz, de az teljesen üres volt. Talán Volasky megtalálta – nyugodtam meg – akkor jó kezekben van a bűnjel. Azért kínos, mert a monogrammom benne van, és hogyan magyaráznám meg a dolgot?
Szomorúan ültem a szobámban, amikor kopogtattak.
– Szabad – feleltem. Az ajtó kinyílt, és Pamír pasa lépett be rajta.
– Rosszkor jött. Nincs itthon a férjem – mondtam.
– Nem őt keresem. Kizárólag önhöz jöttem asszonyom. – válaszolta.
– Énhozzám? – kérdeztem csodálkozva.
– Igen. Ön elvesztett valamit, és nekem jutott az a szerencse, hogy megtaláljam. – mondta vigyorogva.
Hirtelen megszédültem. Rögtön tisztában voltam vele, hogy miről van szó. Megpróbáltam színlelni az értetlenkedőt.
– Nem tudom, hogy mit vesztettem volna el uram?
– Egy ruhadarabot – és elővette zsebéből a monogrammos bugyimat.
A félelem vakmerővé tett.
– Mit akar ezzel, ez nem az enyém. És különben is hogyan merészeli ezt.
– Ne komédiázzék asszonyom – vágott közbe. Tudom mit akar mondani. Hogy másnak is lehet ilyen betűvel kezdődő neve. Sőt, mondjuk elismeri, hogy a magáé. Még ez nem bizonyít semmit. Levette, mert melege volt.
– Igen, igen – válaszoltam.
Elmosolyodott.
– Nem így történt – válaszolta gúnyosan. Ön ezt a darabot azért vetette le, hogy egy bizonyos lengyel arisztokratának kényelmes utat engedjen formás kis pinácskájához. Én egészen közelről néztem végig a nem mindennapi eseményt.
Megsemmisülve roskadtam le az ágyra.
„Végem van. Ez az átkozott török mindent tud.” – estem kétségbe.
– Ne ijedjen meg – kezdett el ismét beszélni Pamír pasa. Mindezt csak én tudom, és ez idáig még senki más. Most már csak önön múlik, hogy más se tudja meg.
– Bizonyára tudja, hogy én nem fogok beszélni? – kérdeztem reménykedve.
– Tehát csakis egy harmadik beszélhet – válaszolta. Azt tudom, hogy Volasky gróf sem fog. Erre mérget vehet.
– Ha Ön beszél, akkor nem gentleman! – próbáltam támadni.
– Hagyjuk a sértegetést. Visszavághatok, hogy ön nem úriasszony. Ön… ön szép, nagyon szép, és önt én kívánom. Ön három napon keresztül, minden éjjel felkeres a szobámban, és a 3. éjjel visszakapja a bugyiját.
Elsápadtam a szörnyű zsarolásra. Bár inkább pénzt kért volna.
– Hogyan képzeli, hogy a férjem mellől el tudok szökni?
– Ugyan kérem. És amikor a grófról volt szó?
– Hát jó – egyeztem meg vele. De mi a biztosíték, hogy a 3. napon nem fog fellépni újabb igényekkel?
– Megértem a kételyeit. Először is visszakapja a bugyiját, én pedig a 4. napon visszautazom Amerikába. Ugyanezen az emeleten van a szobám, a 33 – as. Éjjel várom – búcsúzott el a pasa.
Átszaladtam Volasky grófhoz, hogy remegő karjai között, legalább egy kis időre elfelejtsem bánatom. Levetkőztünk, nem hagytunk magunkon semmit. Nagyon ideges voltam, a gróf pedig próbált lelket önteni belém. Aztán azon kaptuk magunkat, hogy őrülten csókolóztunk, majd szenvedélyes szeretkezésbe csaptunk át.
Szétnyitottam combjaimat, és a gróf hosszú dorongját közéjük dugta. Ügyes farka hamar megtalálta a helyét. Vastag hímtagját befektette vágytól szétnyílt szeméremajkaim közé, melyek mohó öleléssel fogták körbe azt. Valahonnan halk zene hallatszott, és annak ütemére kezdtünk mozogni. A zene lassú ütemére „férfiereje” egyszer előre, majd hátra csúszott a pinámban. Ez a dörzsölés kimondhatatlan kéjt váltott ki belőlem. A vágy nedve kicsordult belőlem, beolajozva a szerelem dugattyúját, hogy az jobban csússzon a hüvelyemben.
Mielőtt a dal elhalt volna, Volasky elsült, telespriccelve engem a forró ondójával. Ekkorra én már másodszor élveztem el.
Este 9 órakor már az ágyban feküdtem, férjem még vetkőzött. Alsónadrágjának nyílása nyitva volt, s lankadtan lengett jobbra – balra a farka, és szőrös zacskója. „Milyen nevetséges tud lenni ez a férfi!” – gondoltam.
Aztán jött a szokásos menet. Előre tudtam, hogy mi fog történni: „mellém fekszik, lábam közé bújik, és… és… céloz. Zsupsz! Már benn is van a nudli. Benő liheg.”
Kívülről tudtam az egészet. Már 6 éve így ment. Végre végzett. Lefordult rólam, és már horkolt is.
„Itt az ideje, hogy elszánjam magam!” – gondoltam.
Óvatosan felkeltem. Benő horkolása túlharsogta azt a zajt, amit az ajtó nyitása okozott. Már a folyosón voltam. Körülnéztem… sehol sem volt senki rajtam kívül.
„Szerencsém van.” – szorítottam össze a fogaim és lenyomtam a 33 – as számú szoba kilincsét, majd óvatosan beléptem.
Pamír pasa pizsamában feküdt az ágyon, olvasott, majd felnézett könyvéből.
– Már vártam – szólt hozzám nyugodtan.
Kissé bizonytalanul közelítettem hozzá.
– Gyere ide az ágy szélére – bíztatóan hatott bizalmas tegezése. – Vedd elő a farkam.
Nehezen legyőztem belső ellenkezésemet, és engedelmesen az öle felé nyúltam. A fasza egy pillanat alatt pattant ki pizsamájából, mintha rugó lökte volna ki. Egy ideig még himbálózott, de lassan megszűnt mozgása, és a plafon felé meredt.
– Hányat láttál már – kíváncsiskodott a török.
– Hármat. A férjemét, Volasky grófét, és most az Önét.
– Melyik közülük a legkülönb?
– Az öné hosszabb, a grófé vastagabb.
– Szóval holtverseny. És a férjedé? Arról miért nem beszélsz?
– Az övé jelentéktelen, semmi különös nincs rajta. Se nem hosszú, se nem vastag.
– Szóval nem szeretsz vele baszni?
– Nem. Bezzeg Volaskyval annál inkább. – válaszoltam kihívóan.
– No mindegy. Egyenlőre becézgesd az enyémet. Dörzsölgesd meg a derekát, mintha reumás lenne.
Pamír pasa faszának vége nagy, piros gömbben végződött. Azt tudtam, hogy a mohamedánoknál, mind a zsidóknál levágják a fitymát, de ilyet még nem láttam, csak most először. Tehát érdeklődéssel vettem szemügyre. Tulajdonképpen nem volt rajta semmi különös, mert izgalmi állapotában a gróf, és Benő faszáról is lecsúszott a bőr, és a fej alján összegyűrődött gallér alakjában. Az övéről ez a gallér hiányzott.
Mialatt elmélkedve követtem a török utasításait, jobb kezem hüvelyk és mutató ujjával fogtam a pasa szerszámát, és elkezdtem simogatni.
– Nagyon jó, de gyorsabban, és erősebben csináld. – utasított.
Engedelmeskedtem, ujjaim azonban elfáradtak, és ezért átkaroltam a törzsét, és úgy dörzsöltem gyorsan, szorgalmasan. Olyan szorgalmasan, mint amikor a háziasszony a réz gyertyatartót fényesíti. – Jaj de pompás… fenséges – nyögte a török, én pedig kitartóan ráztam tovább hatalmas falloszát. Fáradozásom eredményeként az arcom közepébe spriccelt.
„Ezt még olcsón megúsztam!” – gondoltam, miközben az arcomat törölgettem.
A pasa elégedetten dőlt hátra ágyában, majd elengedett. Óvatosan hazaosontam. Férjem felébredt, amikor visszabújtam mellé az ágyba.
– Hol voltál? – kérdezte ásítva.
– A szeretőmnél, hol is lettem volna máshol. – válaszoltam flegmán.
– Kérlek ne indulatoskodj, végül is a feleségem vagy, és nem kell szégyellned magad, ha muszáj volt „kimenned”.
„De nagy barom vagy te…” – gondoltam magamban.
Másnap beszöktem a grófhoz. Alig öleltük meg egymást, máris megzavartak. Betti bárónő volt az. Sóvárogva elképzeltem, hogy elégül ki szeretőm a másik nő karjaiban. Azonban meg sem csókolták egymást, amikor újra kopogtak az ajtón. Egy alkalmazott volt. Jelentette, hogy megérkezett a gróf öccse.
Volasky elsietett. Betti grófnő kíváncsian nézett körül, a szívverésem is elállt. A kandallóról levette a gróf egy modern állókeretben lévő képét, és az aranyozott gyertyatartóból kihúzott egy vastag, és hosszú gyertyát, mely csak díszítésül szolgált. E két tárggyal felszerelve az asztalhoz telepedett. Tudtam, hogy mit akar csinálni. Én is sokszor maszturbáltam már.
A bárónő hátradőlt a kényelmes, puha karosszékben. Selyemharisnyás lábát szétterpesztette, felrakta az asztalra, és közéje állította vőlegénye fényképét. Felhúzta szoknyáját. Nem volt rajta bugyi. Hófehér combjait szétnyitva látni lehetett alsórésze sejtelmes feketeségét. Ábrándozva, és epekedve nézte vőlegénye fényképét, majd megragadta a gyertyát, és vékonyabbik végével megkereste izgalomtól hatalmasra duzzadt csiklóját, majd lassan kör – körösen izgatni kezdte azt. Miután teljesen benedvesedett, a gyertya végét lejjebb csúsztatta, és egyetlen lökéssel tövig nyomta vágyakozó testébe, majd a hirtelen izgalomtól nagyot nyögött. A gyertyából csupán annyi lógott ki, hogy meg tudja fogni a végét. A szerszám lassan előbújt, majd újra elmerült. Ez a mozgás a vágy növekedésével egyre gyorsult. Másik kezével megkereste csiklóját, és azt is elkezdte simogatni. A gyertya ekkor már hihetelen sebességgel mozgott benne. A bárónő vonaglott, egyre hangosabban nyögdécselt, keble pedig hevesen meg – megemelkedett. Elhomályosodott szemei mereven a képre szegeződtek.
Egyszerre csak mély sóhaj tört elő ajkai közül. Teste görcsbe rándult, mintha fogva akarna tartani valamit, aztán testének merevsége kezdett megszűnni. Kezei lankadtan pihentek lucskos ágyékán, combjai pedig széjjelebb nyíltak. A punci nedvétől fényes gyertya lassan kicsúszott a bárónő hüvelyéből, és halk koppanással a padlóra esett. Betti bárónő pár perc múlva felemelkedett a székből, és vontatott léptekkel indult a tapétaajtó felé. Egyedül maradtam a szeretőm szobájában, s a hallottakból tudtam, hogy hiába várnám vissza, nem valószínű, hogy hamar visszajön.
Kiléptem a függöny mögül, de abban a pillanatban kénytelen voltam visszaugrani, mert megláttam, hogy a kilincs lenyomódik. A szobalány, és egy hotelszolga lépett be.
„Most már biztosan felfedeznek, mert jönnek takarítani!” – gondoltam.
Csakhamar kiderült, hogy egészen más miatt hatoltak be.
– Mondtam Feri, hogy itt nem kell félni semmitől. A saját szemmel láttam, amint a gróf a városba ment. – mondta fiatal fruska.
Körülnézett.
– Kényelmesebben laknak ezek, és ha elmennek szétszórva hagynak mindent. Tudják, hogy majd összeszedi a szobalány. Ezt gyertyát is minek dobták le a földre? – duzzogva kiment, s még egyszer körülnézett.
A lány visszatérve ráfeküdt az ágyra, s a fiú a világ legtermészetesebb módján megbaszta. Lelkesedve néztem végig a pornófilmbe illő kefélést. Befejezve azt, rendbe szedték magukat, és óvatosan kisurrantak a szobából. Utánuk én is elhagytam a szobát, de a folyosón találkoztam a gróffal, aki visszahívott. Egy perc múlva már az ágyban feküdtem, szeretőm pedig rajtam, faszával mélyen bennem. Ott, ahol az előbb még a szolgák „tüsténkedtek”.
Nemsokára „aranykapum” mohón falta a szeretőm bő sugárban ömlő gecijét.
Ismét este lett. Az óra elütötte az éjfélt, s én kibújtam az ágyból, hogy felkeressem a pasát.
– Szívd ki! Remélem, tudod hogy kell? – parancsolta
– Nem, még sosem tettem ilyet.
– No nem baj, majd megtanítalak. Vedd a szádba… úgy!
Furcsa érzés volt a meleg, kemény húst az ajkaim között tartani. Ismét valami furcsa, de egyáltalán nem kellemetlen érzés töltött el.
Valami perverz vágytól hajtva nem vártam meg a török utasításait, hanem cselekedtem. Dicsérete még jobban felvillanyozott. Gyengéden megrágcsáltam a vastag dorongot, majd mint egy csecsemő az anyja mellbimbóját, mohón szopni kezdtem. A török most már olyan sűrűn sóhajtozott, hogy azzal egy szélmalmot is üzembe lehetett volna helyezni. A férfi lágyéka megmozdult, felemelkedett, és ismét visszasüllyedt. Ezután a farka hol tövig nyomódott, hol pedig ismét kihúzódott a számból. A fasz megremegett. Tudtam hogy ezután mi következik, de nem engedtem ki a számból, mert túlságosam kíváncsi voltam. A következő pillanatban már nyeltem is a „meleg tejet”.
Nem tudtam hirtelen mihez hasonlítani az ízét, se nem jó, se nem rossz. Langyos, kissé ragacsos folyadék, mely kicsit kesernyésen lúgos ízű, és sűrű volt.
A törököt nyáltól nedves fasszal, és kéjtől eltorzult arccal hagytam a pamlagon, én pedig visszamentem a szobámba. Benő fel sem ébredt, amikor visszafeküdtem az ágyba.
„Már két éjszakát ledolgoztam” – állapítottam meg elégedetten.
A következő nap eseménytelenül múlott el. Képtelen voltam a férjemet lerázni. Magával cipelt a városba, és egészen estig a szoknyámon ült. Vacsora után a gróf az étteremben az asztalunkhoz lépett, és felkért táncolni.
– Nagyon szomorú leszek, ha nem tudsz átszökni hozzám – mondta, amikor már a táncoló párok forgatagában voltunk.
– Engem ugyanúgy bánt, mint téged – vallottam be őszintén.
– Remélem, az éjjel átjössz hozzám.
– Lehetetlen. A férjem nem tudom miért, de valahogy gyanakvó lett – hazudtam neki. Végtére is nem vallhattam be, Pamír pasával való kényszerviszonyomat mely tulajdonképpen kínos áldozat volt, amit mindkettőnkért hoztam.
Vigaszképpen odasimultam az imádott férfihez. Rövidesen érezten merevedésének kemény nyomását. Visszagondoltam arra a bizonyos napra, amikor a zenére keféltünk. De itt mindenki szemeláttára óvatosnak kellett lenni. Alsó felemet egyre erősebben dörzsöltem oda, ahol a keménységet éreztem. A gróf egyre több hibás lépést ejtett, ez után nem sokkal pedig nedvességet éreztem, s a gróf úgy megtántorodott, hogy majdnem elesett.
Mikor a férjemhez visszavezetett, ügyesen takarta bal nadrágszárát, s rajta a nedves foltot.
Vacsora után felmentünk a szobánkba. Az éjjeliszekrényen egy kis lámpa égett, mellette pedig újság hevert. Odanyúltam, felvettem a lapot, és Benő feje felett olvasni kezdtem. Egy izgalmas válóper volt benne. A férfi az anyósával csalta meg a feleségét.
„Ma van Pamír pasa utolsó éjszakája.” – ábrándoztam, és azon gondolkodtam, hogy miután a férjem elalszik, hogyan osonjak ki a szobából, és hogy vajon mit fog velem csinálni utoljára, búcsúzóul a török pasa.
Amikor az idő elérkezett, elindultam. Sikerült észrevétlenül bejutnom hozzá, a pasa szobájába. Tetszettem neki, dicsérgetett, jó alaposan megnézett, majd azután négykézláb állított, és az ágyon a fenekem mögé térdelt. Most már megértettem, hogy mit akar csinálni.
„Hátulról akarja, mint a kutyák.” – gondoltam és kíváncsian vártam a fejleményeket, mert ez a pozíció már a múltkor is, a gróffal nagyon kéjes volt.
Egy ideig a hátsómat markolászta, szétfeszítette a két félgömböt, és bekukucskált a parányi lyukon.
„Szemérmetlenül kíváncsi!” – gondoltam huncutul magamban.
Csókjai, amikkel elhalmozott, az arcomba kergették a vért. Ekkor még nem is gondoltam, mi fog következni. A következő pillanatban azonban nem maradt semmi kétségem, a szándéka felől. Pamír pasa hosszú rúdját a fenekembe helyezte, illetve taszította. A dolog teljesen váratlanul ért, nem is beszélve arról, hogy teljesen más kapun hatolt be, mint ahol vártam. A seggem lyuka túl szűknek bizonyult, mert első lökésre a török csak egyharmadig hatolt be. A pasa nem volt megelégedve az eredménnyel, és kitartó lökésekkel egyre mélyebbre taszította vörösfejű dárdáját a szűk nyílásba. Ez a művelet nem volt egészen fájdalommentes, de a kín összevegyült egy meghatározott kéjérzéssel. Mikor a pasának már tövig sikerült belém erőszakolni a faszát, a fájdalom megszűnt, a kéj fokozódott, és végül is a pinám olyan szabályosan élvezett, mintha ott basztak volna meg.
Néhány perc múlva már a folyosón voltam, és a kéjtől sajgó hátsómmal igyekeztem a szobám felé. A sok élvezetes kellemetlenséget okozó bugyit a kebleim közé dugva vittem haza.
Legszívesebben meglengettem volna, mint egy győzelmi lobogót, amelyet három elnyúló, élvezetes harcban sikerült visszahódítani. Könnyen átvészelten a három éjszakát, de most már sokkal nyugodtabb vagyok.
Másnap a férjemnek dolga volt a városban, s ezt az időt igyekeztem a gróffal alaposan kihasználni. Alighogy Benő elhagyta a szálloda területét, máris a kedvesem szobája felé igyekeztem. Pár pillanat múlva a szeretőm ágyában feküdtem, hónaljig felgyűrt ruhában, kedvesem pedig rajtam, mélyen pinámban vastag, kiéhezett faszával.
– Várj csak, várj csak – állítottam meg vad lökéseit. Midőn abbahagyta a kefélést megkértem, hogy ne siessen, ne süsse el bennem a magját olyan hamar, hanem nyújtsuk meg az élvezetet olyan hosszúra, amennyire csak lehet.
– Nagyon okos vagy szívecském – mondta, és szenvedélyesen elkezdte csókolni a számat.
– Most pedig lökj 4 – et, 5 – öt, és ismét hagyd abba. – mondtam neki kéjesen.
A gróf engedelmesen lökte belém néhányszor magát, s amikor mozdulatlanul feküdt rajtam, elmeséltem neki menyasszonya gyertyázását. Az izgató téma megkívánta, hogy most egy kicsit tovább szeretkezzünk, de még idejében sikerült abbahagyni. A szenvedélyes csókolózás viszont tovább folyt. Szinte párbajt vívtunk nyelveinkkel. Ezután elmeséltem a hotelszolga és a szobalány esetét, hogy hogyan vették igénybe a grófi ágyat. Ez még inkább csökkentette a gróf türelmét. Mikor befejeztem a mesélést, a szerelmi enyelgést tovább folytattuk, amit már nem bírtunk abbahagyni, felhevült, szinte parázsló ágyékom bőven nyelte szeretőm kiadósan ömlő ondóját.
Az idő rohamosan telt, nemsokára elbúcsúztam kedvesemtől, és visszamentem a szobámba.
Nemsokára lengyel grófom Varsóba utazott a menyasszonyával, hogy összeházasodjanak. Pamír pasa is, utolsó együttlétünk másnapján búcsút mondott Genfnek, és rám köszöntöttek az unalmas hétköznapok. Benő éjszakánként baszogatott az ő egyhangú módszerével. Azt hittem, hogy az élet nem tartogat mást számomra, mint egyhangú szürke napokat, és lassú megöregedést.
Nem így történt!
Férjem az egyik napon izgatottan egy levelet tett elém. Pamír pasa írta:
„Egy alkalommal ön említette, hogy vannak nők, akik képtelenek megcsalni a férjüket, mint például az ön felesége. Én ebben kételkedem! Ön fogadást ajánlott, amit én elfogadtam. A fogadást megnyertem, ezért kérem a 10.000 forintot postafordultával címemre megküldeni.”
– Mit szólsz hozzá? – üvöltötte Benő. Erre hatalmas pofont kaptam, majd sápadtan álltam, és hallgattam. Az ütlegek záporát zúdította rám. – Büdös kurva… rohadt dög! – ordította.
Lerángatta ruháimat, és meztelenül rohantam előle egyik szobából a másikba. Végül is több helyen vérezve, kékre – zöldre verve terültem el a kemény padlón. A férjem belém rúgott, leköpött, majd hirtelen rám vetette magát. Végtelen dühében azt hittem meg akar fojtani, ehelyett azonban szétfeszítette combjaimat, elővette keménnyé duzzadt faszát, és valósággal megerőszakolt. Nem ismertem rá az eddigi férjemre, aki úgy megbaszott, hogy üvöltöttem a kéjtől. Hosszú hetekig úgy bánt velem, mint egy kutyával, de boldog voltam, mert este az ágyban különösnek mutatkozott, jobb volt vele mint a gróffal.
Idővel azután megbocsátott, és ettől kezdve boldogan éltünk, mert nappal jó férj volt, éjjel pedig elsőrendű, kemény farkú, ügyes szerető.
Bekötött szemmel
Külföldi nyaraláson voltunk a feleségemmel. A szállodában hirdettek egy esti játékos szórakoztató programot, de csak a neve volt kiírva. A recepción érdeklődésünkre a hölgy huncut mosollyal ajánlotta, de ő sem árult el róla semmit, az időpontját és a helyét kivéve. Mivel nem volt különösebb dolgunk, úgy döntöttünk, hogy elmegyünk. A recepciónál lehetett befizetni, elég húzós ára volt, de a recepciós hölgy azt mondta, hogy nem fogjuk megbánni. A program egy nagy kastélyszerű épületben volt a közelben. Volt egy nagy bálterem, és több kisebb kamaraszínpad jellegű helyiség is. A nagyteremben svédasztalnál lehetett étkezni, és italokat fogyasztani. A világítás elég gyér volt, inkább hangulatvilágításnak lehetett nevezni. A lámpák rejtett zugokban voltak elhelyezve úgy, hogy csak a visszavert fény világított. Színei változóak voltak, vörös és zöld váltakozó keverékei. Nem öltöztünk fel nagyon, de mégis melegünk volt. Valami kellemes illat lebegett a levegőben. Nagyon izgató volt a környezet.
Voltak különböző játéktermek is. Lehetett biliárdozni, darstozni, kártyajátékokban résztvenni. Voltak szellemi vetélkedők és szerepjátékok is. A vendégek bármelyikre jelentkezhettek, bármelyikben résztvehettek. A játékokban való részvételért nem kellett fizetni, hanem a siker függvényében pontokat lehetett szerezni, illetve zálogot kellett adni. A zálogtárgyakat le kellett adni, ezeknek pontértékük volt. Az este vége felé már láttunk is olyan embereket, akik öltözéke igencsak hiányos volt. A jó pontok, illetve a zálogértékek a szereplővel vándoroltak a helyszínekkel együtt. Mint ott megtudtuk, ebből a játékbarlangból csak tisztán volt érdemes távozni, mert a zálogtárgyak (illetve pontok) megváltása pénzben nagyon drága volt. A játékokban persze nem volt kötelező részt venni. Lehetett valaki csak néző is. Mi is először csak nézők voltunk. Nézelődésünk közben eljutottunk egy olyan helyre, ahol a zálogokat lehetet megváltani. Először nem tudtuk, hogy mi ez. Egy nagyobb szobában voltunk, melynek egy jó nagy bejárata volt, ajtó nélkül. Tulajdonképpen véletlenül tévedtünk oda. A folyosóról benézve láttuk, hogy aránylag sok ember van bent. A szoba közepén egy kis színpadszerű képződmény volt kivilágítva. Körülötte kis asztalok, székekkel, bárszerű kiszolgálással. Az asztalok sötétben voltak. Feleségemmel leültünk egy ilyen asztalhoz. Kértünk egy pezsgőt, és figyeltük, hogy mi történik a színpadon. Éppen egy nő és egy férfi szerepjátékot játszott, telefonon kellett egymást felizgatni. Egymásnak háttal ültek, és mintha tényleg távol lettek volna egymástól, telefonon keresztül beszéltek, simogatták magukat. És nagyon jól felizgatták egymást, meg a közönséget is. Műsoruk befejezése után nagy tapsot kaptak. Minden asztalnál volt egy pontozógép, mellyel lehetett értékelni a produkciót. Mivel mi nem láttuk az elejétől, meg nem is tudtuk, hogy mi volt a feladat, nem értékeltünk. Egyébként nem volt kötelező az értékelés. Amikor elhagyták a színpadot, egy hangszórón keresztül szólították be azokat, akiknek 80 pontot meghaladta a zálogértékük. A helység külön oldalára, egy – egy kisebb szobába kellett bemenni külön a nőknek és külön a férfiaknak. Egy idő után a személyzet kivezetett a színpadra egy férfit és egy nőt. Azért kellett kivezetni őket, mert be volt kötve a szemük. A színpadon volt egy szőrmével burkolt ládaszerű bútor. A szereplőket megállították egymással szemben.
Halk, kellemes zene adta tudtukra, hogy kezdhetik a programjukat. Tapogatózva egymáshoz léptek. Elkezdték egymást feltérképezni, de nem nagyon sikerült, mert össze – vissza megakadtak egymás kezeiben. A férfi ekkor finoman megfogta a nő kezeit, és a teste mellé rakta. A nő megértette, hogy először a férfi akarja őt feltérképezni. A férfi lassan, izgató simogatásokkal végigsimította a nő testét. Felmérte, hogy milyen a ruházata. Amikor elkészült, megfogta a nő kezeit, és a vállára helyezve értésére adta, hogy most ő következik. A nő még izgatóbban végezte a felmérést. Hátamögé ment, átkarolva kezdte simogatni. Ő is végigsimogatta partnere teljes testét. Nem szóltak egymáshoz egy szót sem, mint később megtudtuk, ez előírás volt. Mikor befejezte a nő is a felmérést, szembeállt a férfival, megsimogatta arcát, vállát, és a karjain végighaladva eljutott a kezeihez. Összekulcsolva kezét a férfiével, a melleihez húzta azokat, majd elengedve, szabad utat adott neki. Most a férfi ment a nő hátamögé, de úgy, hogy egy pillanatra sem távolodott el tőle. Mögékerülve, a nő karjai alatt nyúltelőre annak melleihez, és jól láthatóan belemarkolt. Közben a színpad lassan elkezdett forogni, hogy mindenki láthasson mindent. A férfi kezeit ezután felcsúsztatta a nő blúzának gallérjához, és elkezdte azt kigombolni. Amikor végzett a gombolással izgatóan lesimította a nőről a blúzt, miközben annak vállait csókolgatta, harapdálta. Felül a nőn egy nagyon izgató fekete melltartó volt csak. Most a nő jött. Ő vette le izgatóan a férfi ingét, majd a cipőjét, zokniját és a nadrágját is. A férfin már csak a trikója és az alsónadrágja volt. Most ismét a férfin volt a sor. A nő mögött letérdelve, combjainak simogatása közben, a szájával lehúzta a szoknya zippzárját, valahogy kigombolta a szoknyát, és lesimította a nőről. Ezután térdelve a nő elé ment. Kitapogatta, hogy hol a láda, majd a nő egyik lábát felemelve, annak cipőjét levéve, rárakta a lábát a ládára. A lábat a lábujjaktól kezdve a comb irányába mindkét kezével végigsimította. Amikor elért a harisnya végéhez, kiszabadította a harisnyatartóból, és most már a szájával húzta le a szép lábszárról. Ugyanígy vette le a másik lábról is a harisnyát. Amikor végzett ezzel, továbbra is térdelve, arcát a nő ölébe fúrva kapcsolta le a harisnyatartót. A nő az izgalomtól megremegett, kezével a férfi fejét öléhez szorította. Mikor lehetett látni, hogy a kisebb orgazmuson túljutott, megfogva a férfi vállát, felállásra kérte. A nőn most már csak az izgató fekete tangája és a melltartója volt. Most megint a nő vetkőztetett. A férfi elé állva, fejét trikója alá dugva, hasát, melleit csókolva, harapdálva haladt felfelé. Kezeivel segítve a trikó levételét, szájával a férfi nyakán állt meg. Ezután a férfi mögé kerülve, kezeivel ismét felfedező útra indult, de most már a nadrág környékén. A férfi hátának tapadva nyúlt előre, és végigsimította az alsónadrágban merevedő hímvesszőt. Amikor az már nem tudott tovább nőni, ő is letérdelt, a férfi elé csúszott, és a nadrág szélét a fogai közé fogva próbálta azt lehúzni. Kezeivel is segédkezett, de a férfi szerszáma közelében csak a szájával tevékenykedett. Ahogy húzta le a gatyát, egyre többször ért arcával, szájával a faszhoz. Ahogy az szabadult ki a gatya szorításából, lehetett látni, már amennyire a nő engedte látni, hogy a szép nagy műszer teljesen le van borotválva. Ahogy haladt lefelé, elérte a heréket is. Látni lehetett, hogy megint az orgazmus közelébe jár. Fejét oldalra döntve beszívta ajkai közé az egyiket. Legalábbis így gondoltuk, mert a takarástól látni nem lehetett. Ebben a pillanatban a férfi hangos hörgések közepette elszállt. Ondója messzire spriccelve távozott belőle. Az ejakuláció vége felé nedvei már a nő hátán landoltak. Mint később megtudtuk, ez a férfinek ez az idő előtti spricce pontelvonást jelentett. Mikor kicsit lehiggadtak, a nő levette most már kézzel a férfi gatyáját. Ismét a férfi következett a vetkőztetésben. De valahogy lehetett érezni, hogy ez már nem lesz igazán jó befejezés. A nőn lehetett látni, hogy ingerült, de azért hagyta magát fehérneműi leválasztására. A férfi a melltartója eltávolítása közben csókolta a szép kemény didkókat. A tangát ő is a szája segítségével távolította el. Közben próbált volna nyelvével a csikló közelébe férkőzni, de ezt a nő már nem engedte. A végén azért meg lettek tapsolva.
A mi pontozógépünkön is kiíródott a feladat, lehetett pontozni. Mint szintén később, a felszolgáló személyzettől tudtuk meg, hogy a feladatot csak a résztvevőkel közlik, de csak azt a részt, amit egyenként nekik kell végrehajtani. Azt nem tudja ő sem, hogy a partnerének mi a feladata. A produkció közben megszólalni tilos. A pontozó közönség is csak a végén tudja meg, a pontozó gépének kijelzőjéről, hogy mit kellett volna csinálniuk, és ez szerint lehet pontozni külön a nőt és külön a férfit. Ennek a kettőnek a feladata az volt, hogy bekötött szemmel, mindnél izgatóbban, sztriptíz jellegűen kell a partnert levetkőztetni. Ez végülis megtörtént. Mindketten jól fölizgultunk, de valószínűleg sokkal izgatóbb lett volna a vége, ha a férfi nem megy el. A pontozás végeredményét is csak a résztvevők tudják meg. Azt senki sem tudja, hogy egy produkció után a pontszám hogy alakult, van – e még tennivalója a szereplőnek, vagy nincs. A párok összeválogatása is véletlenszerűen történik. Mivel minden produkció bekötött szemmel történik senki sem tudja, hogy ki a párja. A szemkötőt eltávolítani tilos, és nagy büntetéssel jár. Mindig több nőt és több férfit hívnak be, külön szobákba. Mivel a nézőtér sötétben van, azt sem nagyon látni, hogy kik mennek be jelentkezőknek. Ott kisorsolnak egyet – egyet, csak nekik külön – külön elmondják hogy mi a feladat. A feladat kiadása is véletlenszerűen történik. Előkészítik őket, majd kiviszik a színpadra. A műsor befejezése után sem találkoznak, mert különböző időpontokban, különböző helyeken hagyhatják el az öltözőt.
Mivel az előző programtól azért kellően felizgultunk, meg ez az ismertető is a felszolgáló részéről egy különleges lehetőséget és egy kis bátorítást is adott, feleségem megkért, hogy hadd jelentkezzen a következő feladatra. Azt mondta, hogy annyira izgatónak tartja, ezt, hogy egy ismeretlen férfival kell egy erotikus jelenetet eljátszani úgy, hogy ő sem tudja, hogy ki lesz az, meg a férfi sem, hogy kivel szerepelt, hogy szeretné kipróbálni. Először próbáltam lebeszélni. Hogy néz ki az, hogy az én feleségem itt, közönség előtt, valami erotikus szerepjátékot játsszon? Meg különben is, nincs is zálogpontja. De annyira könyörgött, hogy megsajnáltam. Szerinte még egy ilyen lehetősége úgy sem lesz. Meg arra is hivatkozott, hogy már többször is szerettem volna, ha mással látom szeretkezni. Igaz, nem így képzeltem el. Mondtam neki, ha annyira fontos, akkor menjen. Úgyis kicsi az esélye, hogy pont ő fog oda kikerülni. Meg az első pár is csak „telefonált egymással”.
Most a 100 zálogpontnál többel rendelkezőket szólították sorsolásra. A feleségem repült, mint a rakéta. Egyedül ültem az asztalnál, töltöttem magamnak pezsgőt, és izgatottan vártam, hogy mi lesz a következő műsor. Vártam, de a feleségem csak nem jött. Egyszercsak elcsöndesül a közönség, és megjelenik a két szereplő. Még jó, hogy ültem, mert meglepetésemben biztos leültem volna. A nő a feleségem volt. Fehérneműben kellett kivonulnia, a szeme természetesen be volt kötve. Ami furcsa volt, hogy mindkét kezén bokszkesztyű volt, és azok össze voltak kötve egymással. A férfi is hasonlóan nézett ki. Nagyon melegem lett. Mit fognak ezek vajon így csinálni. De nagyon izgultam a sikeréért. Ha belevágott, akkor sikerüljön is neki. Rajta egy kombiné, melltartó és egy bugyi volt, a férfin egy alsónadrág és egy trikó. A férfi kicsit magasabb volt nála, jó kisportolt testtel. Elkezdődött a zene, a színpad is megindult. Feszült csend volt a közönség soraiban is. Most is a felmérés kezdődött. Azzal a különbséggel, hogy nem kézzel történt, mert a kesztyűkön keresztül nem lehetett semmit sem érezni. A felmérés az arcnak a különböző testrészekhez való simogatásával történt.
Közben mellém állt egy nő. Kezeit karba öltve, mereven figyelte ő is az akciót. Egy oszlopnak támasztotta bal felét. Kb. tíz centire lehetett tőlem. Ahogy odajött, kellemes izgató illat lengte körül. Nem csak a parfűm, hanem az a bizonyos izgató női illat. Izgató felállás. Nézem a feleségem, amint más férfivel erotikus műsort ad, és közben mellettem idegen punci szagát érzem. A kéjtől megborzongtam. Balkezemmel vállát megérintve jeleztem, hogy leülhet az egyik üres székre. Visszabólintott, hogy nem akar. Továbbra is ott állt mellettem és nézte az izgató műsort.
A feltérképezés közben megtörtént. Most a férfi feleségem mögött, az összekötött kezeit felemelve átkarolta. Hasával feleségem hátának simulva elkezdte izgató simogatását. Simogatta a melleit, az ölét, a combjait. Nem tudom, hogy mit érezhetett a nejem, hogy bokszkesztyűvel simogatják, de úgy látszott, hogy kellően izgatott állapotba került. A férfi közben vállát, nyakát csókolgatta, fülét harapdálta.
A mellettem álló nő is kellően felizgult, erről az illatokon kívül halk lihegése is tanúskodott. Észrevettem, hogy a műsor figyelése közben bal kezével szemérem dombját simogatja. Ez már nekem is sok volt. Megkockáztatva egy pofont, balkezemmel hátulról benyúltam szoknyája alatt a fenekéhez. Először megrázkódott, egy halk sikoly hagyta el ajkát, combjaival, fenekével kezemet beszorította. Egy pár másodperc mozdulatlanság után a szorításból engedni kezdett, sőt combjait kissé szétnyitotta. Így szabad hozzáférést engedett hátulról puncijához. Nem is tétlenkedtem. Középső ujjam egyből rátalált az apró kemény csiklóra. Ekkor ismét összeszorultak combjai. Mivel nem akartam, hogy hangjával elárulja magát, ujjammal lejjebb kalandoztam. Körbetapogattam kisajkait, végigsimítottam csupasz, kissé borostás nagyajkait, végül a szaftos hüvelyében pihentem meg. A pofon elmaradt! Jobbkezével bíztatóan megsimogatta fejemet. Egymásra néztünk, a gyenge fényben láttam mosolygó izgatott arcát. Úgy tűnt, mintha az előbb szereplő nő lett volna. Kezével végigsimította arcomat, majd a szereplőkre irányította tekintetét.
A férfi közben szájával valahogyan megszabadította feleségemet a kombinéjától. Feleségem a férfi kajai közé zárva vele szembe fordult, és most ő kezdte el szájmunkájával megszabadítani őt a trikójától. Először az egyik, majd a másik vállpántot szakította el. Ilyen erős fogai vannak, jó lesz vigyázni. (Később kiderült, hogy tépőzárral voltak a pántok a trikón is és a kombinén is összefogva.) Annak ellenére, hogy a vállpántok szabadon lógtak, a trikó nem hullt le, rátapadt a férfi testére. Feleségem látványnak is izgató szájmunkával nyalta egyre lejjebb a trikót a szép kisportolt izmos testről. Ahogy haladt lefelé, le kellett térdelnie, és továbbra is szájával nyelvével görgette a már gyűrűvé alakult trikót. Szájával most már a férfi szeméremteste körül ügyködött.
Közben az én partnerem is egyre izgatottabb lett. Ütemesen szorítgatta össze hüvelyizmait és combjait is. Nagyon jó érzés volt, de az én műszerem sem fogja így sokáig bírni. Hogy ne legyen baj, széttettem lábaimat, és jobbkezemmel kiszabadítottam fogságából már igencsak lázadozó férfiasságomat. A művelet közben partnerem megint az arcomhoz nyúlt, államat magafelé irányítva lehajolt, és szájoncsókolt. Combjait teljesen szétnyitotta, kihúzta magából a ujjamat, és intett, hogy menjek egy kicsit hátrébb. Székemet kérésére hátrébbtoltam. Ő odajött háttal elém, felhúzta szoknyáját és beleereszkedett ágaskodó farkamba. Előredőlt, kezeivel megtámaszkodott a kis asztalon. Töltött magának pezsgőt a poharamba, felsőtestével kicsit hátrafordulva, a poharat egészségemre emelve, felhajtotta az italt. Ismét előre hajolt, hogy én is láthassak. Egyik kezével hátranyúlt a kezemhez, és a mellére helyezte. Kicsit hátradőlve, megtámaszkodva a szék támlájában, kezeimmel melleit simogatva néztem az izgató előadást.
Feleségemnek sikerült a férfiról lefelé lecibálni a trikóját. Ezután a szorosan rásimuló alsónadrág következett. Mivel elég hosszú volt a férfi szerszáma, nem okozott gondot annak a nadrágból való kiszabadítása. A kiszabadult rudat élvezettel nyalogatta, méretét harapdálva rögzítette magában. Arra láthatóan ügyelt, hogy nehogy elsüljön. Mindkettőjük nagy élvezetével sikerült e ruhadarabot eltávolítani a partneréről. Az most már teljesen meztelenül állt előtte, és a közönség előtt. Nejem most felállt, és a férfi ténykedett. A melltartó kosarait előbb lenyalta a kemény didkókról, majd valahogy a fogaival a pántot szétválasztotta. Most következett a bugyi. Ennek eltávolítása szintén szájmunkával történt. A férfi a feleségem mögött térdelt, jó hosszú nyelve volt. Jól lehetett látni, ahogy a bugyitól felszabadult részen a hosszan kinyújtott nyelv végigsiklik a két fék domb völgyében, megáll a seggluknál, és egy hegyes, kemény döféssel beleszúr. Ezt a feleségem csak egy kéjes sikollyal tudta nyugtázni. Lehetett látni rajta, hogy az igalomtól szinte remeg. Most magafelé fordította nejem, combjait kissé széthúzta, és mint a gyík, nyelvével bevágott a harmatos rózsaszirmok közé. Ezt többször megismételte. A bugyinak már semmi szerepe nem volt, lassan magától csúszott lefelé. Feleségem, hogy elkerülje ezeket a hegyes benyalásokat, a férfi fejét a kesztyűkkel beszorította az izgalomtól kinyílt ajkai közé.
Ez a látvány ismét csak fokozta partnerem izgalmi állapotát is. Azt vettem egyszercsak észre, hogy hüvelyizmaival szinte feji a farkamat. Úgy tűnt, mintha egy szorító, forró, nedves gyűrű a farkam tövétől csúszna felfelé egészen a makkomig. Mikor a végére ért, kezdte ismét alulról. Ilyenben sohasem részesültem. Fantasztikus volt.
Feleségem láthatóan elélvezett a nyelv viharos ostromától. Mikor kéjhulláma lecsendesedett, kezével a férfi fejét felfelé húzva jelezte neki, hogy ezt fejezze már be, mert alig áll a lábán. A férfi felállt. Kezeit felemelve és rácsúsztatva feleségem testére, magához szorította. Feleségem is kezét megemelve, karjaiba zárta a férfit. Karjaival a férfi vállán megtámaszkodva felemelte lábait és azzal is átkulcsolta a férfit. A férfi a kesztyűivel a nejemet fenekénél fogva ráemelte ágaskodó faszára. Nem engedte rá teljesen, csak a makkja tűnt el benne. Ebben a pozícióban megkereste a ládát lábaival és leült. A leüléskor viszont feleségem teljesen elnyelte a faszát. Mivel combjai közé be lehetett látni, csak a tojásai voltak láthatók. Egymást átölelve lassan hintázni kezdtek. Feleségem megvonaglott, arcára is kiült élvezete. Arcán szinte látni lehetett, ahogy hüvelyében rángatózik társának dorongja, és ütemes fröccsöléssel tölti tele forró gecijével. A spriccelés ütemében hallatta izgató sikolyait, mellyel a közönségét is felhergelte.
Én sem bírtam tovább. A látvány, az erotikus hangok, és a farkamon lévő pina masszírozása eredménnyel járt. Én is telelőttem a rajtam ülő nőt. Ahogy megérezte faszom rángatózását, az ő hüvelye is szinte görcsberándulva szorított. Előrehajolt karjára, szájával beleharapott, hogy kéjhangjai el ne árulják izgatott állapotát.
Közben a színpadon is befejeződött a műsor. A szereplők felálltak, kibújtak egymás összekötött karjaiból, megcsókolták egymást és várták az elvezetőket. Feleségem combján széles sávban csorgott le kéjnedveinek és a ragadós gecinek a keveréke. Őket is megtapsolta a közönség.
Partnerem, miután magához tért felállt rólam, hálásan megcsókolt és egy pillanat alatt eltűnt. Én is rendbetettem magam, ittam megint egy pezsgőt a nagy izgalmakra, és vártam nejem. Jó negyedóra múlva került elő, még mindig nagyon izgatott állapotban. Nagyon hálás volt, szinte szárnyalt az átélt élvezet hatására. Nem tudta kifejezni, hogy milyen fantasztikus élményben részesült így, hogy bekötött szeme miatt nem tudja, hogy ki volt a partnere. Nagyon nagyot élvezett, és érezte, hogy partnerének is jó volt. Hallotta a közönségreakcióit is, ami szintén rásegített élvezetére. Mint elmondta, a szervezőknek nem nagyon tetszett, hogy nem volt zálogpontja, ezért plussz pontokat kapott. A plussz pontok állítólag más napokra is átvihetők. Megkérdezte, hogy nekem hogy az időm, amíg ő szerepelt. Mondtam, hogy nagyon jól, én is nagyon élveztem. Kérdezte, hogy nem haragszom – e rá, ezért az akciójára? Mondtam, hogy nem, de azért majd egyszer szeretném, ha szűkebb körben előttem szeretkezne valakivel. Válasza előtt elbizonytalanodott, de egy bűnbánó mosollyal ígéretet tett. Kérésére rendeltem egy hideg pezsgőt, a másik már különben is elfogyott. A felszolgáló mosolyogva hozta ki a kért italt. Rákérdezett feleségemre, hogy megkapta – e amit várt? Ő hálával köszönte meg a korábbi bátorítását. Koccintottunk, majd megcsóloltuk egymást.
Alternatív befejezés:
1. A feleségem nem akarja megtudni, hogy ki volt a partnere.
2. A feleségem meg akarja tudni, hogy ki volt a partnere.
1. Mivel már nagyon meleg volt felálltunk és kimentünk a teremből. Egy kicsit még sétálgattunk, nézelődtünk. Ahogy az idő előrehaladt, egyre több lengeöltözetű vendéget láttunk. Ezek nélkülözött ruhái zálogban voltak. Még bementünk egy másik terembe. Itt nem voltak annyian, mint ott, ahol korábban voltunk, de láttunk egy érdekes produkciót. Itt is volt színpad, rajta a ládával. Egy férfi feküdt éppen rajta, neki be volt kötve a szeme. De előtte két nő tüsténkedett. Nekik nem volt bekötve a szemük, csak a kezük volt a hátukmögött összekötve és nem szabadott beszélniük. A feladatuk az volt, hogy a férfi farkára szájukkal egy gumit húzzanak fel. Elég nehéz volt a feladat, mert a gumi gyári csomagban volt. Először ki kellett venni egyet a dobozból, majd azt kivenni a zacskójából, és végül ráhúzni a faszra. Elég nehezen jöttek bele, többször leesett a gumi. Olyankor letérdeltek és a szájukkal próbálták a színpadról felvenni. Közben természetesen a puncijuk, fenekük a közönség felé tátongott. Izgató volt látni, ahogy kéjnedvük csordogál ki belőlük. Mivel itt nem volt sötét, izgalmas látvány volt a kipirult, vérrel teli nagyajkak között csillogó fehér sűrű folyadék. Mindkét nőnek igen csak nagy mellei voltak. Amikor szájukkal szabadították ki a gumit a csomagolásából, didkóik igen izgatóan táncoltak egymáson, egymás között. Ezen nagyon felizgultak. Végre nagynehezen sikerült kicsomagolni egyet. Eddig sem volt könnyű, de most jött a neheze. Melyikük, és hogyan húzza fel a gumit a férfi faszára. Mivel az nem látott semmit, lassan kezdett lankadni. A nők letérdeltek a férfi mellé. Az egyik szájában volt a gumi a szélénél fogva. Rájöttek, hogy így nem fog rámenni. A másik odahajolt hozzá, és a gumi kis öblös végét bekapva próbálta kivenni a másik szájából. Ez sikerült is, de ahogy ráhajolt a fasz végére, és próbálta ráhúzni, a gumi becsúszott a szájába, szerencsétlen majdnem megfulladt. Nagy nehezen sikerült kiköpnie, de akkor az lerepült a színpadról. Újat kellett kibontani. Ez már gyorsabban ment. Rájöttek, hogy fel kell a faszt előbb keményíteni, úgy könnyebb lesz a munkájuk. A férfi farka szerencsére nem volt túl vastag, hanem inkább hosszú. Ami viszont megintcsak nehezítette a munkájukat, hogy a merev fasz nem függőlegesen meredt előre, hanem inkább tulajdonosa hasa felé tendált. Próbálták úgy is felhúzni, hogy mind a ketten beleharaptak a gumi szélébe, és így szétfeszítve azt, húzták volna rá. De nem sikerült. Végülis úgy jutottak eredményre, hogy az egyikük a szájával a farok felső tövét lefelé nyomva függőleges irányba állította azt. A másik nő, most nem az, aki az előbb lenyelte a gumit, hasonló módon mint az előbb finoman rábűvészkedte a makkra. Utána már a szopásnál szokásos mozdulatokkal pörgették végig felváltva a rúdon a gumit. A férfi el is élvezett közben. Nagy tapsot kaptak a nehéz feladat sikeres elvégzéséért. Rendesen ki is merültek szegények. Nejem meg is jegyezte, hogy ezt neki is ki kellene próbálnia. Mondtam, hogy beleegyezek, de erre ő egyből visszakozott. Hogyne, még egy másik nő is dolgozzon a farkamon? Meg különben is, ő nem úgy gondolta, hogy velem, mert az enyém elég vastag. Végülis nem forszíroztuk tovább, hazamentünk. Egy nagy élménnyel lettünk gazdagabbak. Másnap már nem mentünk vissza a plussz pontok ledolgozására. Úgy gondoltuk, hogy ezt mégegyszer úgysem lehet így megismételni. Az már biztos nem lenne ilyen jó. Tehát ennyi volt.
2. Ahogy ott üldögélünk, egyszercsak megjelenik egy nő, meg egy férfi az asztalunknál. Megkérdezték, hogy leülhetnek – e, mert más asztalnál már nincs hely. Természetesen helyet engedtünk nekik. Csak a helyfoglalásuk után vettem észre, hogy ez a nő, az a nő, aki az előbb velem együtt élvezte a feleségem és a férfi előadását. E nagy izgalomban, pupilláim kitágulva, észrevettem, hogy a férfi meg az a férfi, aki a feleségemmel szerepelt a színpadon. A torkom egyből kiszáradt. Töltöttem, gyorsan kiittam. Utána elszégyelltem magam és kínálásképpen megkérdeztem, hogy kérnek – e. A nagy izgalomban magyarul kérdeztem, nem is vettem észre, és magyar választ kaptam, hogy igen, kérnek. Az újbóli találkozás örömére töltöttem nekik, és feleségemnek is. Koccintottunk, kiürítettük a poharakat. Közben a feleségem is felismerte, hogy ez a nő az a nő, aki előtte szerepelt a színpadon. Ez nagyon felizgatta, gratulált az izgató produkciójához. A nő sem akart lemaradni, ő is gratulált feleségemnek. Nejem majd elolvadt a dicséretekben. Mondta azt is, hogy mivel nem volt máshol hely, mellettem nézte végig az izgalmas műsort. És hirtelen, ösztönszerűen bemutatta a férjét. Feleségem – a férfi kezét fogva – visszakérdezett, mert szeretett volna még egy kis dicséretet hallani, illetve a férfira nézve, tulajdonképpen tőle várta a választ, hogy neki tetszett – e? De a nő válaszolt, hogy természetesen nagyon élvezte a férje is a szereplést. Nagyon jól szorította feleségem puncijával a férje farkát. Erre nejem a férfi kezét továbbra is a kezében tartva, megmerevedett. Szerintem a férfi sem tudta, csak most jött rá, hogy együtt alakítottak a színpadon. A feszültség oldására töltöttem megint mindenkinek. Úgy nézett ki, hogy nagyon szükségük volt rá. Mikor oldódott a feszültség, javasolták, hogy menjünk innen, mert nagyon meleg van.
A folyosón való sétálgatás közben megbeszéltük, hogy ki merre lakik, kiderült, hogy nem messze tőlünk egy házban nyaralnak. Nekik is már csak pár napjuk van vissza. A sétálás közben betévedtünk egy másik terembe. Itt nem voltak annyian, mint ott, ahol korábban voltunk, de láttunk egy érdekes produkciót. Itt is volt színpad, rajta a ládával. Egy férfi feküdt éppen rajta, neki be volt kötve a szeme. De előtte két nő tüsténkedett. Nekik nem volt bekötve a szemük, csak a kezük volt a hátukmögött összekötve és nem szabadott beszélniük. A feladatuk az volt, hogy a férfi farkára szájukkal egy gumit húzzanak fel. Elég nehéz volt a feladat, mert a gumi gyári csomagban volt. Először ki kellett venni egyet a dobozból, majd azt kivenni a zacskójából, és végül ráhúzni a faszra. Elég nehezen jöttek bele, többször leesett a gumi. Olyankor letérdeltek és a szájukkal próbálták a színpadról felvenni. Közben természetesen a puncijuk, fenekük a közönség felé tátongott. Izgató volt látni, ahogy kéjnedvük csordogál ki belőlük. Mivel itt nem volt sötét, izgalmas látvány volt a kipirult, vérrel teli nagyajkak között csillogó fehér sűrű folyadék. Mindkét nőnek igen csak nagy mellei voltak. Amikor szájukkal szabadították ki a gumit a csomagolásából, didkóik igen izgatóan táncoltak egymáson, egymás között. Ezen nagyon felizgultak. Végre nagynehezen sikerült kicsomagolni egyet. Eddig sem volt könnyű, de most jött a neheze. Melyikük, és hogyan húzza fel a gumit a férfi faszára. Mivel az nem látott semmit, lassan kezdett lankadni. A nők letérdeltek a férfi mellé. Az egyik szájában volt a gumi a szélénél fogva. Rájöttek, hogy így nem fog rámenni. A másik odahajolt hozzá, és a gumi kis öblös végét bekapva próbálta kivenni a másik szájából. Ez sikerült is, de ahogy ráhajolt a fasz végére, és próbálta ráhúzni, a gumi becsúszott a szájába, szerencsétlen majdnem megfulladt. Nagy nehezen sikerült kiköpnie, de akkor az lerepült a színpadról. Újat kellett kibontani. Ez már gyorsabban ment. Rájöttek, hogy fel kell a faszt előbb keményíteni, úgy könnyebb lesz a munkájuk. A férfi farka szerencsére nem volt túl vastag, hanem inkább hosszú. Ami viszont megintcsak nehezítette a munkájukat, hogy a merev fasz nem függőlegesen meredt előre, hanem inkább tulajdonosa hasa felé tendált. Próbálták úgy is felhúzni, hogy mind a ketten beleharaptak a gumi szélébe, és így szétfeszítve azt, húzták volna rá. De nem sikerült. Végülis úgy jutottak eredményre, hogy az egyikük a szájával a farok felső tövét lefelé nyomva függőleges irányba állította azt. A másik nő, most nem az, aki az előbb lenyelte a gumit, hasonló módon mint az előbb finoman rábűvészkedte a makkra. Utána már a szopásnál szokásos mozdulatokkal pörgették végig felváltva a rúdon a gumit. A férfi el is élvezett közben. Nagy tapsot kaptak a nehéz feladat sikeres elvégzéséért. Rendesen ki is merültek szegények. Nejem meg is jegyezte, a nő felé fordulva, hogy ezt nekik is ki kellene próbálniuk. Mondtuk a férfivel együtt, hogy beleegyezünk. Mivel már elég fáradtak voltunk, hazamentünk. Útközben megbeszéltük, hogy másnap náluk találkozunk. Másnap már nem mentünk vissza a plussz pontok ledolgozására. Úgy gondoltuk, hogy olyan élményben mégegyszer úgysem lehet részesülni. Az már biztos nem lenne ilyen jó. Ezért maradtunk náluk. Lassan melegedtünk be, először azért még le kellett győzni a gátlásainkat. Ezt aránylag hamar sikerült. Utána igen meleg volt a hangulat. Még az éjszakát is ott töltöttük, igencsak egymásban. Egy nagy élménnyel lettünk ismét gazdagabbak. Tehát ennyi volt.
Az öreglány – szextörténet
Múlt évben érettségiztem, és most az egyik Mc Donalds – nal dolgozom. Ez fontos lesz a következo történetben. A gimiben nem igazán sikerült összejönnöm a lányokkal. Nem voltam igazán „rámenos”.
Szóval a Mc Donaldsnál dolgozom. Nyáron az egyik fülledt napon az egyik asztalnál egy 45 – 50 év körüli noci ült, teljesen kitikkadva a melegtol. Az egyik kolegám félhangossan odaszól hozzám: Te, figyeld csak, az öreglány rosszul van. Oda mentem a nohöz, és megkérdeztem, miben segíthetek. O elháritott, hogy még egy kicsit ül, aztán rendben lesz minden. El is feledkeztem róla. Muszak váltás jött, indultam haza.
Az étterem elott újra összefutottam a novel, és félvállról köszöntem neki. O megismert, és hálálkodott, hogy rákérdeztem az étteremben. Úgy hogy szép lassan beszélgetni kezdtünk. Volt idom tüzetesen megnézni a hölgyet. Boven az anyám lehetett volna, de fantasztikus módon volt öltözve. A hasa fele kinnt volt a csomóra kötött ing alatt. Az ing diszkréten félig kigombolva. Melltartó volt rajta, de nem lehetett szoros, mert a keblei minden lépésnél fel alá ringtak. Alul egy popshoz simuló bermudát hordott. A hölgy neve is „kiderült” útközben. Valamilyen Kálmánné és Beatrix volt a neve.
Egszercsak megáll az egyik korúti ház elott, és mondja, hogy o megérkezett. El akartam búcsúzni, de o hirtelen azt mondta, hogy ha van kedvem, egy jéghideg kólára meghív a lakására. Miért is ne, gondoltam magamba. Egy „öreglány” – hoz nyugodtan felmehetek, úgy is dög unalom ez a forróság.
Fantasztikus lakása volt. 3 hatalmas szoba egymásba nyitva. Lakás besötétitve, huvös félhomály, halk zene. Be nem állt a szája, mint kiderült 2 férjet nyutt el. Elmondta, hogy imád szórakozni, és egyszeruen imádja az életet. Elnézést kért, és kiment a fürdoszobába kicsit rendbehozni magát. Közben én az asztalon levo képes ujságokat nézegettem. Többnyire szex lapok voltak. Csodálkoztam, hogy enni idos korbam is olvasnak szex ujságot.
Egyszercsak jön vissza Beatrix, és nem akartam hinni a szememnek. Egy térdig éro hatalmas fehér póló volt rajta. A melltartótól megszabadult, mert a mellbimbója tisztán kiveheto volt a pólón át. Hatalmas bimbók voltak. A mellei lógtak ugyan egy kicsit, de rendkivül izgatóak voltak. A gatyámban megmerevedett a látványtól a farkam. Meglepodtem magamtól, mert akaratlanul kimondtam a vágyamat: Beatrix, szeretném megcsókolni a melleit! Azt hittem kapok egy baromi nagy taslit, de nem!
Bea egy pillanat alatt kerántotta magáról a pólót, és ott állt egy szál bugyingóban. Mellei tényleg nagyok voltak, de a bimbói…. Gigantikusak. Nem akarok hazudni, de legalább 3 centire kiágaskodtak, és a bimbó udvar sötét barnán a fél mellét betöltötte. – Gyere ide, drága, mondta és egyszerüen magához rántott.
Felmértem a helyzetet, anyám lehetne, de a teste fantasztikus. Senki sem lát, senkinek nem kell magyarázkodnom, hogy egy kétszer annyi idos non élvezem ki magam. Markolásztam, csókolgattam a didkóit. Igaz, hogy a mellei nem voltak kokemények, de a bimbói, mint 2 tompa ceruzavég! Hihetetlen volt. Egyszer csak o is el kezdett markolászni. A farmeromat lerugtam magamról, és több sem kellett neki, benyúlt az alsógatyámba. De azt hiszem be sem kellett nyúlni, mert annyira felállt a farkam, hogy egyszerüen ki ugrott a gatyámból. Bea nem volt szivbajos, letérdelt, és egyszeruen bekapta a farkam. Hihetetlen érzés volt! Magamtól ilyet nem kértem volna. Mostmár megtudtam, miért szeretnek a srácok cumiztatni. Bea nem egyszeruen csókolta a farkamat, hanem szopta és markolászta, Félperc múlva valami mennyei érzés fogott el! A szájában elélveztem, o meg nyögdécselve a saját melleit markolászta. És ami döbbenetes volt, nem volt se hire se hamva, ami a farkamból kizúdult!
Ezután lefeküdtünk a földre, és néhány perc múlva a farkam ismét kokeményen meredezett. Bea ekkor felpattant, és beleült a farkamba. Mellei nagysága ekkor tünt fel igazán! Belelógtak az arcomba, és ott himbálóztak a szemem elott. Bea valóban lovagolt, és közben egyre hangosabban sóhajtozott. Én kb 3 percig birtam, aztán robbantam. Azt hiszem hihetelen sok „anyagot” lottem Beába, aki már sikongatott. Beesteledett.
Bea jól megvacsoráztatott, és megfürödtünk. Fürdés után mégegyszer megkértem, hogy a cumit ismételjük meg. Bea benne volt, de azt mondta, hogy nekem is meg kell csókolnom a punciját. Lefeküdtem a földre, és o a fejem fölé guggolt, láttam a szétnyílt piros husu punciját. A csikló hatalmas volt. Megcsókoltam, szopogattam. Bea letérdelt, és erosen a számhoz dörzsölte a hatalmas húsos puncikáját. Nyelvemet a nyilásba helyeztem. Nagyon nagyon jó volt. Az enyhén savanykés iz fenomenális volt. Jutalmam nem maradt el! A cumiztatást megismételtem. Mivel elég lassan regenerálódott a farkam kb 5 – 6 perces szopás következett. Utánna megint sikerült elmenni. A mennyekben voltam.
Éjfél körül érkeztem haza. Anyám még ébren volt. A barátaimmal voltam, hazudtam. Másnap a kollégám oldalba bökött, Láttalak tegnap az ajtó elott azzal az öreglánnyal. aki itt szenvedett, mondta. Elfordultam, és mosolyogtam egy jót, de o már nem is figyelt rám…