Betiltották a pornográf weboldalakat Tunéziában

Egy tunéziai bíróság elrendelte a Tunéziai Internet Ügynökségnél a pornográf tartalmú weboldalak blokkolását, ezek egyébként a januári forradalom után, a cenzúra eltörlésével váltak elérhetővé.
A netes pornó betiltásához vezető bírósági eljárást három ügyvéd indította múlt héten, azzal érveltek, hogy az ilyen honlapok veszélyeztetik a kiskorúak fejlődését és ellentétesek a muzulmán értékekkel is.
Egy tunéziai internetes híroldal szerint az észak-afrikai ország száz leglátogatottabb oldala közül hét pornográf tartalmú. Öt közülük az első ötvenbe is befért.
Ha a tilalom jogerőre emelkedik, a mostani lesz a második internetes cenzúráról szóló rendelkezés a Tunéziát 24 évig vezető Zín el-Ábidín ben Ali január 14-ei megbuktatása óta. Először május elején tiltottak be internetes oldalakat, akkor több honlapot és Facebook-profilt blokkolt a hatóság egy katonai törvényszék utasítására, az indok azóta sem tisztázott.
A héten egyébként lemondott a január 17-én az átmeneti kormány ifjúsági miniszterévé kinevezett Szlim Amamou, aki korábban híres bloggerként az internetes szólásszabadság védelmezője volt. Amamou az internet ismételt cenzúrázásával indokolta távozását a kormányból.

A Puruttya véleménye a NMHH-ról és a médiatörvényről

NMHH a színfalak mögött cikk itt – „Megbaszhatnak a NMHH rézfaszú baglyai” cikk itt

MédiatörvényEgy internetes sajtóterméket – mondjuk egy blogot – akár huszonötmillió forintra is meg lehet büntetni a szabályok megsértésért, illetve az eljárás akadályozásáért, és a törvény szövegéből nem derül ki egyértelműen, hogy ez a bírság csak a szerkesztőséggel rendelkező, nagy internetes oldalakra vonatkozik-e, vagy a hobbiból írogatott blogokra is. A kiskorúak védelme körében nem szűkíti le a korlátozandó tartalmak körét az erőszakosságuk vagy szexuális tartalmuk miatt esetleges veszélyt jelentő tartalmakra, hanem bármi tartozhat ebbe körbe – ami azért aggasztó, mert egyesek szerint ilyenek lehetnek az istentagadó, az abortuszról vagy fogamzásgátlásról szóló tartalmak is. Ezeket csak olyan módon lehetne elérhetővé tenni, amely „biztosítja”, hogy kiskorúak rendes körülmények között ne férhessenek hozzájuk. Tehát nem elég figyelmeztetést elhelyezni, nem elég valószínűsíteni, hogy kiskorúak rendes körülmények között ne férhessenek hozzájuk: a „biztosítás” az interneten például a való világban történő személyazonosítás melletti vagy bankkártyást belépést jelenthet. Ez a kötelezettség jelenleg kiterjedne bármely tartalom bármely közzétevőjére. Mindez anélkül történne, hogy az a kiskorúak számára bármilyen haszonnal járna, hiszen a külföldi honlapokra – amelyeken a szaftosabb tartalmak általában találhatók – nem terjedhet ki a törvény (egyébként igen ambiciózus) hatálya.