Tízmillió forintos büntetést kapott a TV2, mert egy szexuális visszaélés gyermekkorú áldozatát ismételten megalázó módon szerepeltette a Tényekben, közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
A Médiatanács szerdai ülésén megállapította, hogy a TV2 Tények műsorának „Szexuális zaklatás” címmel vetített vezető híranyaga súlyosan megsértette az emberi méltóság tiszteletben tartását előíró szabályokat – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A 2011. december 17-én sugárzott adásban egy férfit azzal vádolt meg volt élettársa, hogy kislányukat bántalmazta, és szexuálisan erőszakoskodott vele. A riportban a kislány a vádló anya és új élettársa között ülve kényszerült végighallgatni a szexuális zaklatásáról szóló beszélgetést. A kilencéves gyermeknek válaszolnia kellett a riporter kérdéseire is, amelyek a bántalmazás további részleteit firtatták.
A Médiatanács határozata kimondta, hogy az elkövetett jogsértés súlyos. A büntetés összegének megállapításakor figyelembe vette azt a körülményt, hogy a TV2 rövid időn belül ismételten, megalázó helyzetben, az emberi méltóságot megsértve szerepeltetett műsorában kiskorú gyermeket. Ezért a február végén kiszabott ötmillió forint összegű büntetés után ez alkalommal tízmillió forint büntetést állapított meg.
médiahatóság
Digilakatot tesznek a szexfilmekre: így védik a gyerekeket a káros tartalmaktól
A Médiatanács elkészítette ajánlását a kiskorúakra káros médiatartalmak elérhetőségét korlátozó hatékony műszaki megoldásokról. Az ajánlás elsősorban a szolgáltatók számára készült, de az abban megfogalmazottak a szülők számára is értékes információt hordozhatnak. Folytatódik az új korhatár-besorolási rendszerről szóló ajánlás (klasszifikációs állásfoglalás) kidolgozása is.
A Médiatanács véglegesítette, elfogadta és honlapján közzétette a hatékony műszaki megoldásokról szóló ajánlását. A médiatörvény rendelkezik arról, hogy a kiskorúakra káros médiatartalmak – mint a pornográfia vagy az erőszak nyers, közvetlen, naturális ábrázolása – csak akkor lehetnek hozzáférhetők, ha elérésüket valamilyen hatékony műszaki megoldással korlátozzák.
A hatóság az ajánlás elkészítésekor az érdekelt szolgáltatókkal is együttműködött; e piaci szereplők részvétele mellett 2011. június 7-én nyilvános meghallgatást tartott. Szakértőink ezen túlmenően külföldi példákat is figyelembe vettek.
Az ajánlás minden megjelenési platformra – így a televíziózás valamennyi formájára és az internetre kiterjedően is – tartalmaz megoldást a szűrésre, és célja, hogy a kiskorúakat megóvja a káros „felnőtt tartalmak” elérésétől. A dokumentum részletesen kitér az analóg és a digitális kábeltelevíziós, digitális műholdas és internetprotokoll-alapú és a digitális földfelszíni televíziós szolgáltatások, valamint a mobilhálózatokon és az interneten nyújtott lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások esetében alkalmazandó módszerekre, technikákra, megoldásokra.
A hatóság hangsúlyozza: a hatékony megoldások biztosítására felkészülési időt kell adni a szolgáltatóknak, hogy az ezzel kapcsolatos kötelezettségeiknek az előírásoknak megfelelően tudjanak eleget tenni. Az ajánlás rámutat arra is, hogy a műszaki megoldások akkor hatékonyak, ha a médiaszolgáltatók figyelik, mennyire sikeres egy adott módszer/alkalmazás, a tapasztalatok alapján folyamatosan fejlesztenek, illetve a szolgáltatások elérhetőségével, a kockázatokkal kapcsolatos információval látják el felhasználóikat. Szintén elengedhetetlen a kiskorúak médiatudatosságának fejlesztése, illetve a szülők, gondviselők aktív szerepvállalása.
Az új médiatörvény korhatár-besorolási rendszere is átalakult – bővült például egy új elemmel, a hat éven aluliak számára nem ajánlott kategóriával, – ezért a tanácsnak új klasszifikációs szempontokat kell kidolgoznia. A Médiatanács a kiskorúak védelmét szolgáló teljes korhatár-besorolási rendszerre vonatkozó klasszifikációs ajánlásnak a kidolgozását is külső szakértők és a civil szféra bevonásával folytatja.
38 ezren jelentkeztek az augusztusban induló Való Világ 5-re
Ezúttal nem vár novemberig az RTL Klub, már a nyár végén elindítja valóságshow-jának ötödik szezonját, annak ellenére, hogy a médiahatóságnál 232 millió forint bírságnál tart a Való Világ negyedik szériája.
Már augusztusban elindítja a VV5-öt az RTL Klub, nem vár novemberig, mint tette azt 2010 őszén a negyedik szezonnal. Kolosi Péter elmondta, hogy 38 ezer jelentkező volt az ötödik évadra, ennyien még nem akartak bekerülni semmilyen RTL-es műsorba.
A Való Világ negyedik szériája eddig 232 millió forint bírságot szedett össze a médiahatóságnál, de ettől függetlenül hisz az RTL a realityben. „Megértettük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság határozatát, meg is támadtuk a bíróságon, de semmi olyan nem lesz a műsorban, ami nem való képernyőre a kora esti műsorsávban. Olyan valóságshow-t adunk, ami megfelel a médiatörvénynek” – válaszolta kérdésünkre Kolosi.
Stohl Andrásra nem számít a reality. „Nem tervezünk műsorvezető-váltást, marad Lilu és Sebestyén Balázs. Stohl Andrással még nem számolunk, ő maga mondta, hogy amíg le nem zárul a pere, nem szeretne tévéműsort vezetni” – mondta erről a programigazgató.
A felhívó szpotokban úgy tűnt, hogy szeretne több párost a csatorna, még olyan felszólítás is elhangzott, hogy „hozd magaddal az anyósodat is”. A stáb szerint a párosok (Gina és Kristóf, mint házaspár, illetve Gigi és Béci, testvérek, a képen balra) jól működtek a műsorban, így örömmel vették, hogy sokan párban jelentkeztek az ötödik évadra.
A pornográfia, a szélsőjobb és a szélsőbal elleni fellépés miatt van szükség a médiatörvényre
– nyilatkozta egy német bulvárlapnak Orbán Viktor, aki megszokta az ellenszelet, és vállalja a harcot. A Bild című német bulvárlap internetes változatában már vasárnap délután (rövidítve) fölkerült interjú készítője, Hans-Jörg Vehlewald emlékeztet arra, hogy az új médiatörvény szigorítja a sajtó, a rádió és az internet állami felügyeletét. A médiahatóság, amelynek elnökét közvetlenül a kormányfő nevezi ki, szélsőséges esetekben műsorokat és internetes platformokat tilthat be, továbbá 720 ezer euróig terjedő bírságokat szabhat ki. A cél – írja az újság Orbánra hivatkozva – a médiában felbukkanó szélsőjobb- és szélsőbaloldali propaganda, a pornográfia, valamint az antiszemita uszítás elleni harc fokozása.
Az interjúban a magyar miniszterelnök védelmébe veszi a törvényt: „Minden harcot meg kell egyszer vívni. Ha elegendő ok van egy ilyen törvényhez, akkor annak érvényt is kell szerezni!” Orbán emlékeztet arra, hogy egy év óta gyakorlatilag nem létezett médiafelügyelet Magyarországon. „A közszolgálati rádió- és tv-adóknak nem volt elnökük. Médiumainkban napirenden volt és van az emberi méltóság megsértése. Nem volt semmiféle szabályozás a gyerekek és kiskorúak erőszaktól és pornográfiától való védelmére vagy az antiszemita uszításra vonatkozóan, főleg az interneten. Az új törvény megoldást jelent erre a problémára.”
Orbán elszánta magát arra, hogy az Európai Parlament előtt is tovább vívja a harcot a médiatörvényért. „Vállalom a harcot, akkor is, ha magyarországi és európai ellenfeleim éppen kampányt indítanak. Már a kommunista rezsim alatti ellenzéki (időszak) óta megszoktam az ellenszelet!” – idézte a kormányfő szavait a Bild.
A médiatörvényben „egyetlen olyan szabályozás sincsen, amely így nem szerepelne más EU-államok törvényeiben”. Más megállapításra az Európai Bizottság vizsgálata sem fog jutni, „amelyet természetesen el fogunk fogadni” – így a miniszterelnök, aki mindazonáltal „nem fog elfogadni Magyarországra vonatkozó különleges előírásokat, semmiféle diszkriminációt. Nem hagyjuk, hogy nálunk megtiltsanak olyan előírásokat, amelyeket más EU-államok is alkalmaznak az ottani médiára vonatkozóan”.
A magyar kormányfő, aki szerdán száll szembe az Európai Parlamentben tartandó bemutatkozó beszéde alkalmával várható bírálatokkal, visszautasítja azt a vádat, miszerint az általa létrehozott médiahatóság kizárólag a kormánypárt tagjaiból áll. „A médiahatóság kormányzati szerv, a médiatanácsba viszont a parlament delegál tagokat. Ott pedig a pártom kétharmados többséggel rendelkezik” – hangoztatta Orbán. Szerinte „helytelen volna a tagokat a pártok közötti erőviszonyok alapján delegálni. Higgye el: ha így történt volna, a felzúdulás akkor sem volna kisebb”.
A magyar kormányfő szerint az sem szokatlan dolog, hogy egy pártbéli hívét kilenc évre nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére. „A számvevőszék elnökét 12 évre választják, az alkotmánybírákat és a főügyészt kilenc évre, éppen azért, hogy függetlenek legyenek a parlamenti ciklusoktól” – hangoztatta Orbán a Bildnek adott interjúban.
Szandika mellei miatt Médiahatósági feljelentés
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség arra kéri a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, hogy „középmértéket meghaladó, példaértékű” büntetéssel sújtsa az RTL Klub ValóVilág című műsorát, mert „család és erkölcsromboló”. A VV4 készítői állítják, nem hágják át a szabályokat.
– A ValóVilág egy etikai kódex szabályai alapján kerül képernyőre, mi ennek minden pontját betartjuk. Az összefoglaló műsorunk 12-es karika alatt megy, szexuális tartalmú részek nem kerülnek a képernyőre. A felnőtteknek szóló jeleneteket is tartalmazó műsorunk egy kábelcsatornán látható, 23 óra után, 18-as karika alatt. A két műsor nem keverendő össze, mind a kettőnek más a célközönsége. Akit zavarnak a késő éjszaka látható BeleValóvilág műsorelemei, az maga dönthet, hogy ennek ellenére megnézi-e az adott adást – reagált Rubin Kristóf kreatív főszerkesztő.
A Puruttya véleménye a NMHH-ról és a médiatörvényről
NMHH a színfalak mögött cikk itt – „Megbaszhatnak a NMHH rézfaszú baglyai” cikk itt
Egy internetes sajtóterméket – mondjuk egy blogot – akár huszonötmillió forintra is meg lehet büntetni a szabályok megsértésért, illetve az eljárás akadályozásáért, és a törvény szövegéből nem derül ki egyértelműen, hogy ez a bírság csak a szerkesztőséggel rendelkező, nagy internetes oldalakra vonatkozik-e, vagy a hobbiból írogatott blogokra is. A kiskorúak védelme körében nem szűkíti le a korlátozandó tartalmak körét az erőszakosságuk vagy szexuális tartalmuk miatt esetleges veszélyt jelentő tartalmakra, hanem bármi tartozhat ebbe körbe – ami azért aggasztó, mert egyesek szerint ilyenek lehetnek az istentagadó, az abortuszról vagy fogamzásgátlásról szóló tartalmak is. Ezeket csak olyan módon lehetne elérhetővé tenni, amely „biztosítja”, hogy kiskorúak rendes körülmények között ne férhessenek hozzájuk. Tehát nem elég figyelmeztetést elhelyezni, nem elég valószínűsíteni, hogy kiskorúak rendes körülmények között ne férhessenek hozzájuk: a „biztosítás” az interneten például a való világban történő személyazonosítás melletti vagy bankkártyást belépést jelenthet. Ez a kötelezettség jelenleg kiterjedne bármely tartalom bármely közzétevőjére. Mindez anélkül történne, hogy az a kiskorúak számára bármilyen haszonnal járna, hiszen a külföldi honlapokra – amelyeken a szaftosabb tartalmak általában találhatók – nem terjedhet ki a törvény (egyébként igen ambiciózus) hatálya.
Szalai Annamária: erotikus laptól az erkölcsig
Július végén többek között egy új nemzeti médiahatóság létrehozásáról, valamint a közmédiumok közös tulajdonosi felügyelet alá vonásáról döntött az Országgyűlés kormánypárti többsége. Szalai Annamáriát jövő héten nevezhetik ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) élére, kilenc évre. A fideszes médiapolitikus a rendszerváltás után még szexújságot főszerkesztett. Tovább a teljes cikkre
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság élén szexlap szerkesztő
Július végén többek között egy új nemzeti médiahatóság létrehozásáról, valamint a közmédiumok közös tulajdonosi felügyelet alá vonásáról döntött az Országgyűlés kormánypárti többsége. Szalai Annamáriát jövő héten nevezhetik ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) élére, kilenc évre. A fideszes médiapolitikus a rendszerváltás után még szexújságot főszerkesztett.
Szalai Annamária 1961-ben született Zalaegerszegen. Diplomáit 1982-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanítói, 1990-ben az ELTE BTK népművelés szakán, majd 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szakközgazda, pénzügyi szak vállalkozási szakirányon szerezte – áll róla az ORTT honlapján. Tovább a teljes cikkre