Kényelmetlen, zavaró, kiábrándító, érzéketlenné tesz – mondjuk gyakran az óvszer kapcsán, de sajnos eleddig jobb és barátságosabb megoldás nem született arra, hogy ugyanolyan egészségesen jöjjünk ki egy (alkalmi) szexuális együttlétből, mint ahogy belementünk.
Az óvszerek a HIV-vírus felfedezése után jutottak egyre hangsúlyosabb szerephez, bár történetük évezredekre nyúlik vissza. A fogamzásgátlásban betöltött szerepe mellett ez az egyetlen olyan védekezési mód, ami megelőzi a szexuális úton terjedő betegségek nagy részét. Már időszámításunk előtt ezer körülről is vannak jelek, amik arra utalnak, az ókori Egyiptomban is használtak a mai óvszerekhez hasonló eszközöket, a XVI. században a szifilisz elleni védekezésben pedig már egyértelmű szerepet töltött be. A betegségek elleni védekezés volt tehát az elsődleges oka a kondomok használatának, a fogamzásgátlás csak másodlagos tényező volt.
Funkciójában nem, anyagát tekinve azonban rengeteget változott az óvszer az évszázadok során, kezdetben textilekből, teknőspáncélból, olajos papírból, halak úszóhólyagából, állati belekből készítették, majd természetesen a műanyag és a gumi megjelenése hozta a nagy áttörést a gyártás és a használat széles körűvé válásában. Ez a XIX. században indult útjára, mikor Goodyear és Hancock felfedezték a gumi vulkanizációját, ami lehetővé tette, hogy tömegesen gyártsanak strapabíróbb és olcsóbb termékeket, többek között óvszert is. A latex a XX. században jelent meg, s mai napig ez uralja az óvszergyártást.
A név – A kondom (condom) név eredetére két lehetséges magyarázatot adtak a kutatók. Az egyik elmélet szerint neve a latin Condus szóból ered, melynek jelentése dugasz, a másik II. Károly orvosához, dr. Condomhoz (Dr. Quondam) kapcsolódik, aki belekből készített óvszert uralkodója számára, hogy megóvja a kicsapongó élet kellemetlen következményeitől mind egészségére, mind törvénytelen gyermekei számára nézve. Egyébként maga Casanova is élt ekkoriban az óvszer nyújtotta lehetőségekkel, állítása szerint sosem indult volna támadásba a „lovaglóköpenye” nélkül.
Az anyag – Hogy ki hogy ragál a különböző óvszerekben felhasznált vegyszerekre, előre sosem lehet tudni. Ha szeretkezés közben vagy után irritáció, viszketés vagy fájdalom jelentkezik, vagy a spermicid vagy a latex lehet a hibás. A spermiciddel kezelt óvszerek sok nőnél okozhatnak ilyen jellegű panaszokat, ez óvszercserével könnyen kivédhető. (Nekik semmilyen körülmények között nem ajánlott hüvelyi spermicideket használni, komoly fájdalmakkal jár ugyanis.) A latexallergia (vagy a tudatos latexkerülés) kissé körülményesebb, de egyre könnyebben hozzáférhetők a latexmentes gumi óvszerek, érdemes szexboltokban próbálkozni.
A veszélyek – A síkosító és spermicid anyagok folyamatos vizsgálat alatt állnak, a sokáig előszeretettel alkalmazott Nonoxynol 9-ről például kiderült, nemhogy védene a különböző fertőzésektől, de a HIV-vírus átadását egyenesen segíti, így alkalmazását csak azoknak javasolják, akik biztosak benne, hogy mindketten negatívak. Persze még a Nonoxynol 9 is jobb, mint a védekezés nélküli aktus. Az óvszerek biológiailag nem lebomló anyagokból készülnek, és valójában komoly környezetkárosító tényezők, az óceánok tele vannak kotonokkal, amik rátapadnak a korallzátonyokra, és az állatok is összekeverhetik a tengeri táplálékokkal. Persze egyéb környezetszennyezési tényezőkkel összehasonlítva romboló hatása elhanyagolható, azért érdemes becsomagolva, szemetesbe helyezve megválni tőle, hogy a telepen és ne a vízben landoljon.
A vastagság – Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minél vékonyabb az óvszer, annál praktikusabb és kényelmesebb, ám ez nem minden esetben van így. Éveken keresztül a gyártók is ezt a marketingstratégiát követték, mostanra azonban a szinte észrevehetetlen vastagság felől új irányba mozdultak, és masszívabb, de extra élményeket nyújtó darabokkal kísérleteznek. Persze a régieket sem vonják ki a piacról, de egy idő után nincs tovább, a hártyavékonyság nem feltétlenül szolgálja ki azt az alapvető igényt, hogy az óvszer védelmet adjon. A vékony óvszerek nem praktikusak erős igénybevétel esetén, mint például az anális szex.
Diszkógumi és alkalmi toalett – Az átmérő – Ha a méret kerül szóba, még mindig inkább a hosszúsággal vagyunk elfoglalva, pedig megtanulhatnánk, a vastagság inkább számít az élvezetesség tekintetében. A különböző gyártók hasonlóan egyes ruhamárkákhoz, különböző méretrendszerek alapján dolgoznak, így némi időre és kísérletezésre lehet szükség, hogy megtaláld a legkényelmesebbet. Vannak, akik tudják magukról, általában a gumi óvszer alja, a gumigyűrű pereme szorítja őket, tehát nem nagyobb méretre, csak kissé bővebbre van szükségük. Érdemes végigpróbálni az összes kapható márkát, sőt, már olyan variációk is kaphatók, amik a makk vagy a hímvessző tövének környékén szélesebbek, felismerték hát, nincs univerzálisan egységes hímtag.
A hossz – A fenti problémából fakadhat, hogy az óvszer túl hosszúnak bizonyul, ami se nem kényelmes, se nem biztonságos, így a lötyögős variációkat kerüljük. A kapható gumik nagyjából minden hímvesszőre illenek, maximális hosszuk ugyanis nagyobb, mint az átlagos európai farokméret, de persze mindig akadnak kivételek, átlagon felüliek, rájuk is az vonatkozik, próbáljanak ki minden márkát, s ha még így is aprócska a választék, próbálkozzanak szexshopokban, biztosan segítenek beszerezni a tekintélyes darabokat.
A divat – A különböző recés, szagos, színes, irdalt, világító és egyéb diszkófunkciókkal ellátott darabok általában észrevehetetlen különbségekkel szolgálnak, de megtörténhet, hogy pont az epres-recés illeszkedik a legjobban, érdemes hát próbálgatni. Legújabban a segédeszközpiac felé nyitnak az óvszergyártók, a polcokon megjelentek a segédeszköz-alapkollekciók ismert óvszermárkanévvel fémjelezve.
Csajoknak – A gumi óvszernek létezik női változata is, ami nem összetévesztendő a nyaláshoz kifejlesztett latexlapocskával. Hossza megegyezik a hagyományos óvszerével, viszont szélesebb, és két gumikarikával ellátott. Az egyik azt a célt szolgálja, hogy a hüvelybe helyezve fennmaradjon, a másik a hüvelynyíláson kívül elhelyezve megakadályozza, hogy a gumi felcsússzon a hüvelybe. Első generációja poliuretánból készült, 2005-ben dobták piacra a második szériát, ami az anyag megváltoztatásán kívül többek között azt a hibát is igyekezett kiküszöbölni, hogy szeretkezés közben a külső gyűrű ne adjon ki kellemetlen, zörgő hangot. A női óvszer a fejlődő országokban nehezen hozzáférhető, pedig itt lenne leginkább szükség rá, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő nők maguk is gondoskodhassanak saját védelmükről. Ára rendszerint a hagyományos óvszer kétszerese, háromszorosa.
Kreatív használat – Az óvszerek azon kívül, hogy felfújva iskolás lányok ijesztgetésére kiválóak, számos területen bizonyultak hasznosnak a szexen kívül. Túrázók, hegymászók vízálló tasaknak használják, háborúkban előfordul, hogy a puska csövére húzzák, elkerülendő a csőbe jutó szennyeződéseket, homokot, vizet, anélkül, hogy azonnali tüzelés esetén akadályozná a golyó útját. Szorult helyzetekben alkalmi toalettnek is jó, egyes források szerint a II. világháború bombázórepülőiben előfordult ilyen használat, s a megtelt csomagokat ellenséges területen pottyantották le. Szükség esetén vizet tárolhatunk benne, de a kokaincsempészek kedvelt burkolóanyagaként is ismert. Dél-Amerikában a vízben lesben álló húgycsőbe úszó halak elleni védekezésre szolgál folyón való átgázoláskor, de alkalmi víz alatti mikrofont is készíthetünk segítségével.
zokni
Csak zokni és más semmi
A zokni alapvetően semleges ruhadarab, védelmi rendszerünk hűséges pillére, de ha szexről van szó, ádáz ellenséggé válik. Számos fórumon elsiratták már a jelenséget, de az urak váltig magyarázzák a bizonyítványukat. Most vigyázó szemünket mi is a lábszárra vetjük, és kritikusan nézünk a fanatikus zoknistákra.
Akad-e lelombozóbb látvány, mint végigtekinteni a felajzott szerelmesen, akin – a szemérmet takaró árva fügefalevél modern kori szinonimájaként – mindössze egy pár zokni csúfkodik? Hiába, hogy megannyi vígjáték csontig lerágott, ócska poénját idézzük meg, a jelenség állandóan napirenden van, a magunkon felejtett zokni csak nem akar kikopni a szexuális kultúránkból. Még a rémálmainkban is ott kísértenek a nagylábujjnál lyukas frottírok az oldalukon egymást keresztező teniszütőkkel, vagy a megnyúlt, felemás pamutok, barnában, sötétkékben, fáradt szürkében. A meztelen férfitest és a lábszárakon egyetlen kifejező elemként főszereplő zokni persze a pornónak is vissza-visszatérő eleme: a barbár macsó kivagyiságának jelképe, társíthatunk hozzá némi alpárias közönségességet vagy durva póriasságot is, mindegy, a filmipar nemegyszer a „hatalom” jelképeként emeli be – míg a hétköznapi gyakorlatban inkább a lúzerség vagy az igénytelenség, ami elsőre beugrik. Ehhez képest a „meztelen nő zokniban” típusú – közel sem csak férfimagazinokban megjelenő! – fotósorozatokkal is Dunát lehetne rekeszteni. Ez utóbbi azonban erotikus töltetét inkább abból nyeri, hogy a diáklányos hamvasságra apellál, bujaságot és ártatlanságot kommunikál egyszerre, mindenesetre a legkevésbé sem szokás taszítónak tartani. A nők szeretkezés közben viselt „klasszikus” darabjai között amúgy is inkább találunk félig lecsúszott melltartót vagy csak a behatolás kedvéért arrébb hajtott alsóneműt, a zokniviselet a legkevésbé sem tipikus. De vissza a fősodorhoz! Az urak mentőövként bedobott érvei között első helyen szerepel a „nem jött le a farmerral, amikor húztam, később meg már nem akartam csak ezért bíbelődni vele és kiesni a lendületből” típusú mellédumálás, erre tán szót vesztegetni is kár, aki pedig tényleg komolyan gondolná, az a jövőben szánja rá nyugodtan azt a maximum három másodpercet, azon már igazán nem múlhat a siker. A fázós lábúak (ami szerintünk szintén csak a lustaságot palástolandó alibizés) már messzebb merészkednek, és tudományos kísérletekre hivatkoznak, miszerint bebizonyították, hogy a kielégülés valószínűbb és édesebb, ha nem reszket szex közben a lábfej. Ergó: melegen kell tartani azt a jéggé dermedő lábat, nincs mit tenni, zokni marad. De olvastunk ennél cifrább ostobaságot is, amit igazán csak a szórakoztatás kedvéért biggyesztünk ide, jelesül, hogy a kellemetlen lábszag okozta szégyentől is megvéd a zokni, és a kedvest sem riasztjuk el, ha biztonsági okokból ekképp vértezzük fel magunkat. Mintha ez a két vékony kis semmiség képes lenne vákuumot képezni, és bent tartani a penetráns bűzt. Ha valakit eddig tényleg csak ez tartott vissza, hagyjon fel vele – a savanyú lábszag már a cipőlevétel utáni második másodpercben arcul csapja az embert, nincs az az alpesi kézimunka vagy nagyanyai gyapjúzokni, ami képes lenne gátat szabni az alattomos ellenségnek. Rohanjunk inkább a vesztünkbe, a lábszagnál van rosszabb is.
A sok egyéb mellett tán ezért is üdvözlendő, hogy nyár van, a férfiak körében is hódítanak a vietnami papucsok, szandálkák és mokaszinok, amikhez nem kell – de legalábbis nem ajánlatos – zoknit húzni, így a melegebb hónapokat talán megúszhatjuk anélkül, hogy ilyen siralmas hibák csúfítsák a partner meztelenségét, és lohasszák a mi vágyunkat. Értsük meg egyszer s mindenkorra: a nem feltétlenül tragikus, de mindenképpen tragikomikus és kiábrándító pillanatkép legtöbbször a gyönyör és a kívánalom ellen dolgozik, hovatovább a partner igényessége is zárójelbe kerül. Mert a zoknis szex, ahogy fentebb már megpendítettük, vígjátékokban kiapadhatatlan humorforrás, pornófilmben termékeny fantázia, de a való életben csak szánalmat ébreszt, és talán a szexuális életünkben ez utóbbival a legkevésbé sem szeretnénk azonosulni. Tessék lehámozni azt vágygyilkos frottírt!