Az alkotó tevékenységek – könyvek, fotók, hanghordozók, filmek – után fizetendő, leggyakrabban 0,2 és 3 százalék között mozgó közteher mértéke az erőszakos és pornográf tartalmak esetében 25 százalékos. A pornószakmai képviselői örömmel üdvözölték a kormány döntését, miszerint 2010. január 1-től megszűnik a kulturális járulék – írja a Hetek friss száma.
A járulékból évente átlagosan 8 milliárd forint folyt be a Nemzeti Kulturális Alaphoz – tudta meg a Hetek a szervezet elnökétől. Harsányi László elmondta, a nemzetközi gyakorlat alapján bevezetendő módosítás szerint a jövőben az ötös lottó játékadója képezi majd az NKA mintegy 10 milliárdos pénzalapját. Hozzátette: az erőszakos és felnőtt tartalmak után befizetett összeg a 30 millió forintot soha nem haladta meg évente. Ezért szerinte nincs értelme arról beszélni, hogy ezzel a döntéssel bárki is támogatná a pornóipart.
„A valóban kulturális termékek esetében természetesen egyetértünk a járulékok eltörlésével, azonban az erőszakos és pornográf tartalmaknál ennek rendkívül negatív morális üzenete van. Hiszen miközben a kormány csökkenti a családok támogatását, a kiskorúakat és közvetve a családokat leginkább veszélyeztető tartalmakat burkoltan támogatja” – fejtette ki ugyanakkor a Heteknek Rétvári Bence kereszténydemokrata honatya, aki szerint ez utóbbiak esetében meg lehetett volna hagyni a járulékot.

Pornóipari fellegvár
Közismert, hogy hazánk, és azon belül Budapest a pornóipar egyik fellegvára – és nem csak a „hagyományos” tartalmak tekintetében. Ráadásul rendszeresen előfordul, hogy iskolákat, kulturális- és műemlék jellegű intézményeket bérelnek ki a pornót forgató stábok. Rétvári Bence szerint nem elsősorban a jogszabályi háttérrel van gond, inkább a szemlélettel, azzal az erkölcsi relativizmussal ami a törvényhozás, illetve a jogalkalmazók – például a forgatást engedélyező iskolaigazgatók – részéről megnyilvánul. „Jellemző az a kormányzati kommunikáció, amely a GDP-számításnál külön kiemeli, hogy a prostitúció mennyivel növeli a nemzeti összterméket. Ez a megközelítés lehet, hogy kreatív, de a közjót nem szolgálja”– fogalmazott a kereszténydemokrata honatya.
Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) munkatársa ehhez hozzátette: a prostitúció kapcsán ugyanilyen erkölcsi relativizmus érzékelhető. Jellemző példaként említette, hogy szexuális szolgáltatásról ma számlát lehet adni, és ennek TEOR-száma éppen a gyermekfelügyelet után következik. „Ráadásul a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Szervezete nem kevés pályázati támogatásban részesült az elmúlt évben, tavaly 64 millió Forint!

Ha tiltott, akkor sincs büntetés
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) tájékoztatása alapján a prostitúció jelenleg – a védett övezeteken kívül, illetve, ha van, akkor türelmi zónán belül – legálisnak számít. Amennyiben tiltott területen zajlik, az igénybevevőt akkor sem büntetik – és ezen a tárca nem is kíván változtatni. „Közhelyszerű, de igaz, hogy minél erősebb a tiltás, annál inkább virágzik egy tiltott tevékenység. Emellett azokban az országokban, ahol a prostitúció büntetendő, nem csökkent annak a száma” – fogalmaz válaszában az IRM illetékese, megjegyezve, hogy értelmezésük szerint a New York-i Egyezmény sehol sem írja elő, hogy a prostituáltak ellen nem indítható szabálysértési eljárás. Hangsúlyozza azt is, hogy a hazai büntető-törvénykönyv teljes mértékben alkalmas arra, hogy a futtatókat, kerítőket a prostitúció igazi haszonélvezőit büntetni lehessen – olvasható a témáról egyebek mellett a Hetek pénteken megjelenő számában.