Rendőrök garázdálkodnak a közösségi oldalakon

Az amerikai rendőrök egyre gyakrabban használják a közösségi szájtokat a feltételezett bűnözők lebuktatására, akár úgy is, hogy a gyanúsítottak rokonainak, ismerőseinek adják ki magukat. Nem feltétlenül törvényes módszer, de legalább lehet róla tudni. A magyar rendőrség „nyomozati érdekekből” nem árulja el, használja-e az iWiW-et, a Facebookot vagy a Twittert, és ha igen, mire és hogyan.
„Miért dolgozzunk beépített ügynökként a Facebookon, a MySpace-en, stb.?” – teszi fel a kérdést az amerikai szövetségi nyomozóhivatal, az FBI egy nemrég nyilvánosságra került dokumentumban. És a válasz: „Hogy kommunikáljunk a gyanúsítottakkal/célpontokkal; hogy nem publikus információhoz jussunk hozzá; hogy feltérképezzük a társas kapcsolatokat/hálózatokat.”

A nemrég közzétett szakértői anyagból kiderül, hogy az FBI előszeretettel használja a közösségi szájtokat a nyomozáshoz, alibik igazolásához vagy cáfolatához és bűncselekmények felderítéséhez. A dokumentumhoz az EFF szabadságjogi szervezet jutott hozzá, miután az információszabadságról szóló törvény nevében kikérte az adatokat az amerikai Igazságügyi Minisztériumtól.
Az FBI 33 oldalas jelentése szerint a közösségi szájtokon és a mikroblogokon, főleg a Facebookon, a MySpace-en, a Twitteren és a LinkedInen található információk értékes bizonyítékokkal szolgálhatnak a nyomozati munkában. A Közösségi szájtokról származó bizonyítékok megszerzése és felhasználása című anyag bemutatja az oldalak kialakulását, elterjedését, és részletesen kitér arra a négyre, amelyet a rendőrség szempontjából a leghasznosabbnak ítél.
Facebook, MySpace, Twitter, LinkedIn
A Facebookról megállapítja a dokumentum, hogy a cég „gyakran együttműködik, ha sürgős kérésekről van szó”, viszont, ami a magánszférát illeti, meglehetősen „szemcsézett” – ebben az esetben ez azt jelenti, hogy a felhasználók dönthetnek arról, ki férhet hozzá személyes adataikhoz.
A MySpace-szel az FBI szakértői szerint az a probléma, hogy a valódi felhasználónevek használatát kevésbé bátorítja, mint a Facebook, főleg fiatalokat céloz meg, viszont a személyes adatok szempontjából „kevésbé szemcsézett”, mint legnagyobb vetélytársa. A MySpace-profiloldalakon található adatok nagy része publikus, de a 181 napnál régebben keletkezett magánüzenetek elolvasásához a nyomozóknak bírósági engedélyre – a házkutatási parancs online megfelelőjére – van szükségük.
A Twitter a magánszféra kezelésére egyszerűsített modellt fejlesztett ki: a posztok vagy magánjellegűek, vagy publikusak, áll az anyagban. A „jó hír” az FBI szakértői szerint az, hogy a Twitteren fellelhető tartalom túlnyomó része nyilvános, és a magánüzenetek is tárolódnak mindaddig, amíg a felhasználó nem törli őket. A „rossz hír”, hogy nem lehet megtudni a felhasználók telefonszámát, csak a legutolsó bejelentkezés IP-címére emlékszik a szerver, és jogi eljárás híján nem őriz meg adatokat.
A LinkedIn viszont nem akkora aranybánya a nyomozóknak, mint a többi közösségi szájt, főleg mivel kevés az interakciós lehetőség, és „a bűnözők közti kommunikáció limitáltnak tűnk”: Ezzel együtt a LinkedIn hasznos lehet szakértők felkutatására, illetve a már létező szakértők hátterének ellenőrzésére, írják az FBI szakértői.
A közösségi szájtok rendőrségi célokra, sőt fedett akciókra való használata számos kérdést felvet. Köztük az egyik legérdekesebb, hogy egy rendőr vagy szövetségi nyomozó büntetlenül megszegheti-e a közösségi szájtok felhasználási feltételeit, amelyek között a legtöbbször az szerepel, hogy a felhasználók nem adhatják ki magukat másnak, mint akik valójában.
„Ha az ügynökök megsértik a felhasználási feltételeket, az egyébként illegális tevékenységnek minősül?” – teszi fel a kérdést a dokumentum anélkül, hogy választ adna rá.
Az, hogy a rendőrök a nyomozás érdekében másnak adják ki magukat, egyáltalán nem szokatlan. Az interneten ugyanakkor viszonylag egyszerűen megszemélyesíthetik a gyanúsítottak házastársait, gyermekeit vagy barátait, ami új etikai és jogi problémákat vet fel.
„Ebben az új helyzetben nagyon vigyáznunk kell, hogy a rendőrség ne használja arra a közösségi szájtokat, hogy behatol legszemélyesebb kapcsolatainkba” – nyilatkozta [3] nemrég Marc Zwillinger volt ügyész az AP-nek.
A veszélyeknek az FBI szakértői is tudatában vannak, igaz, ők inkább saját magukat féltik a lehetséges következményektől. „A közösségi hálózatok és a tárgyalótermek veszélyes elegyet képezhetnek – figyelmezteti a rendőröket a dokumentum. – Legyen elővigyázatos, amikor bírákat vagy védőügyvédeket jelöl be ismerősként. Figyelmeztesse az esküdteket a közösségi szájtokra.”
A magyar rendőrség titkolódzik
A magyar rendőrség nem árulja el, használja-e a nyomozáshoz a közösségi szájtokat. Az ORFK sajtóosztálya „nyomozati érdekekre” hivatkozva sem azt nem hajlandó közölni, mely magyar vagy külföldi szájtokat figyeli, már ha figyeli őket, sem azt, milyen módszerekkel él, tehát hogy az FBI-hoz hasonlóan próbálja-e a gyanúsítottak kapcsolatait feltérképezni, ellenőrizni azok tartózkodási helyét, vagy hogy a nyomozók bejelentkeznek-e néha álnéven az iWiWre vagy a Facebookra, hogy bűnözők közelébe férkőzzenek.
Az ORFK szóvivői irodája kérdéseinkre annyit mondott, hogy „Az egyes, az eljárásba bevonásra kerülő felhasználók adatait a nyomozó hatóságok a közösségi honlapot üzemeltető gazdasági társaság megkeresése útján szerezheti be, betartva a Be. 71. §-ban foglaltakat.”
Ez magyarul annyit tesz, hogy ha a rendőrség meg akar tudni valamit pl. egy iWiW-felhasználóról, kikéri az iWiW-től az adatait. Ha külföldi szájtról, pl. a Facebookról van szó, egy nemzetközi jogsegélyegyezmény keretében szerzik meg az információt.
A közösségi szájtok használatáról nem létezik rendőrségi utasítás, de a Belügyminisztérium humán csoportfőnöke, Zsinka András néhány éve közreadott egy belső körlevelet [4] „A rendőr ne iWiW-ezzen!” címmel, amelyben felhívta a személyi állomány figyelmét arra, hogy biztonsági kockázatot jelent az internetes ismerősbejelölgetés, mert a bűnözők saját céljaikra is felhasználhatják a szájtokon feltárt kapcsolati hálózatokat.
Az ORFK szerint azonban „a közösségi portálok használata a rendőrség állománya részére nincs megtiltva, mivel ez esetben az információs önrendelkezés jogától kerülnének megfosztásra a Rendőrség tagjai.”
További kérdés, hogy ha nincs is nekik megtiltva, használják-e a gyakorlatban a magyar rendőrök munkájukhoz a közösségi szájtokat, vagy úgy általában az internetet. Az Index munkatársainak tapasztalatai szerint jó néhány olyan cikket, fotót, webszájtot érintő ügyben, amelyben az internet főszerepet játszott, a különböző rendőrkapitányságok nyomozói nem fértek hozzá a világhálóhoz, amikor adatokra, bizonyítékokra lett volna szükség.
Az ORFK szerint viszont „a kapitányságokon valamennyi munkaállomás alkalmas Internet használatra, legfeljebb az adott munkatárs parancsnoka nem engedélyezte azt, mivel a munkakör ellátásához nem szükséges.”
„A [3/2006] ORFK utasítás 30. pontja kifejezetten szorgalmazza az Internet munkáltató részére történő biztosítását – válaszolta a rendőr-főkapitányság kérdéseinkre. – A norma rendelkezik arról is, hogy a Rendőrség tagjai részére milyen úton és mely vezető engedélyezi a hozzáférést, illetve rögzíti, hogy mi minősül illegális használatnak, milyen formában vizsgálhatók a felhasználók Internet-használati szokásai és az igénybevétel valóban szolgálati célból történt-e. Természetesen a nyomozás során indokolt lehet hálózattól független munkaállomások üzemeltetése, mely nem szakértelem hiányára utal.”

Szex aztán Twitter és Facebook

Egy jó szex után van akinél a cigi jön, van aki elalszik, de legtöbben fellépnek valamilyen közösségi oldalra. Meglepően nagy azoknak az aránya, akik szinte függőként használják az olyan közösségi oldalakat, mint a Facebook vagy a Twitter. Különösen a 35 év alattiak azok, akik a legkülönbözőbb élethelyzetekben, így vezetés közben, munkahelyen, nyaralás alatt, de még szex után is a fenti oldalakat böngészik. A felmérés eredményei szerint a 35 év alatti amerikai fiatalok jelentős része gyakorlatilag nem bír meglenni az online közösségi oldalak nélkül, és folyamatosan virtuális kapcsolatainak ápolgatásával van elfoglalva. A 35 év alatti megkérdezettek 56 százaléka napi 1-10 alkalommal, 27 százaléka pedig naponta több mint 10 alkalommal lép be Facebook oldalára. A twitterezők még ennél is “lelkesebbek”: a madaras oldal felhasználóinak 39 százaléka naponta több mint 10 alkalommal ellenőrzi üzeneteit.
A használat gyakorisága mellett a kutatókat meglepte, hogy a felhasználók jelentős része gyakorlatilag folyamatosan “fenn van” a vizsgált oldalakon, és nincs olyan élethelyzet, amelyben nem a fenti webhelyeket böngészi. A válaszok szerint a 35 év alatti felhasználók 64 százaléka a munkahelyen, 65 százaléka pedig a nyaralása alatt is be-belép a közösségi oldalakra. 40 százalékuk vezetés közben, 34 százalékuk randin, sőt 36 százalékuk közvetlenül a – meghitt? – szexuális együttlét után is a virtuális kapcsolatokat keresi.
Ugyanezek az arányok a 35 feletti felhasználók körében már jóval kisebbek. A kevésbé függő korosztály tagjainak csak 29 százaléka nézegeti a közösségi oldalakat a munkahelyén, 41 százaléka a szabadság alatt, 9 százaléka vezetés közben és csak 8 százalék szex után – ismertette a felmérés eredményét az ELTE TÁTK hírlevele.
Más élethelyzet, más eszköz: A fenti különbségeket részben magyarázhatja, hogy a két generáció tagjai eltérő arányban használják a kommunikációs hardver eszközöket a böngészéshez. A 35 év felettieknek 81 százaléka inkább asztali számítógépen vagy laptopon keresztül internetezik, és csak 19 százalékuk lép be a közösségi oldalakra mobilinterneten keresztül.
Velük szemben a fiatalabb korosztály sokkal kiegyenlítettebb arányban használja a két perifériát: 54 százalékuk számítógépen, 46 százalékuk pedig mobiltelefonon keresztül is ellenőriz, csipog vagy az üzenőfalra írogat.
A közösségbe tartozás vágya: Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékán-helyettese szerint a kutatás eredményeiben két dolog keveredik össze. Az egyik a mindenkori fiatal generációk fokozott igénye a társaságra, a társas együttlétre, a másik pedig az, hogy a mai fiatalok már anyanyelvként ismerkednek meg az infokommunikációs (IKT) eszközökkel, és magától értetődően használják ezeket a felületrendszereket az életkori sajátosságaikból adódó igényeik kielégítésére.
Egy hasonló felmérés kimutathatná, hogy a 35 év felettiek mennyivel kevesebbet lógnak köztereken, lakótelepek játszóterein, csak az együttlét kedvéért. Ennek a magatartásnak tehát nincs köze az infokommunikációhoz – fogalmaz Síklaki.
A szakértő szerint a fiatalok azzal, hogy “bennszülöttként” kezelik a modern technológiákat, bizonyos értelemben dupla előnyre tesznek szert. Gyakorlatilag beleszülettek, ezért görcsmentesen működtetik a kommunikáció fenti formáit, amelyek ráadásul a korosztályukból fakadó igényeik kielégítésére nagyszerűen alkalmasak, tehát a készségeik belső indíttatásból tovább csiszolódnak.

Hat faszcibáló kurva dobta fel Lajost – A ribancokban nincs betyárbecsület

Számos magyar színésznő és modell támogatója volt a szexguru: Bódi Sylvi, Zimány Linda, a Barátok köztből megismert Balogh Edina, Molnár Anikó – többek között az ő karrierjüket indította el R. Lajos. Annamária, a kerítés gyanújával börtönbe került férfi lánya a TV2 Frizbi című műsorának felvételén elmondta, nem érti, hol vannak most a felkarolt modellek, színésznők, miért nem nyitják ki a szájukat.
Répás Annamária a Borsnak bővebben is kifejtette a véleményét. „Azt hiszem, elvárható, hogy a lányok, akiket édesapám fedezett fel és mostanra híresek lettek, kiálljanak mellette. Ők lehetnének azok, akik pozitív véleményt mondhatnának róla, de – valahol érthetően – elzárkóznak ettől”
„Pedig megfogalmazhatnák, hogy sosem tapasztalták azt, amivel apámat vádolják. Ha lenne bennük érzés, megtennék, hiszen aki ismeri, tudja, jó ember” – magyarázta lapunknak a feltűnően csinos lány, aki korábban a Diornak is dolgozott, sőt, apja segítségével hazánkat képviselte egy madridi szépségversenyen.
Annamária, aki hazaköltözött egyedül maradt édesanyjához, utánanézett a hat lánynak, aki felnyomta R. Lajost. „A lányokat megkerestem egy közösségi oldalon, tudom, kik ők, nem ismert emberek. Fontolgattam, hogy személyesen is felkeresem őket, de végül úgy döntöttem, nem teszem meg”
„Intelligensebbnek tartom magam ennél. Azt mindenesetre nagyon furcsállom, hogy mindannyian hajszálpontosan ugyanazt a vallomást tették” – mondta Annamária, aki teljesen biztos édesapja ártatlanságában.
„Remélem, minél hamarabb vége lesz ennek a rémálomnak. Biztos, hogy édesapám nem kényszerített szexre senkit” – tette hozzá. A Bors megpróbálta megszólaltatni az említett híres hölgyeket, de a jelek szerint nem különösebben hálásak felfedezőjüknek, mert nem kívántak nyilatkozni, sőt, azt is rossz néven vették, hogy nevük egy cikkben szerepel a férfiéval. Forrás: Habostorta, Bors. Horváth Éva is Miss World Hungary győztes, de róla még nincs infó.

A videón: Kiderült, hogy a botrányba keveredett Szépségkirály Klapka unokaöccse. Ahogy ő fogalmaz: katasztrófa, ami ezzel a „gyerekkel” történik, jól ismeri őt, és biztos benne, hogy hamisak a vádak. Összeesküvést sejt a háttérben, hiszen Répás Lajos állandóan pénzgondokkal küzdött, előfordult már az is, hogy a villanyt kikapcsolták a házában, olyan súlyos anyagi problémái voltak. Klapka azt mondja, aki lányokat futtat, annak bőven van pénz…

Internetes alázás amatőr pornóképekkel és Facebook-profillal

Az amerikai Hunter Moore mások amatőr pornóképeivel keres pénzt. A képlet pofonegyszerű: a névtelenül elküldött kompromittáló fotókat a 25 éves Hunter Moore közzéteszi blogszerű weboldalán, az érintettek Facebook profiljával, Twitter oldalával és egyéb blogjaival együtt. Így a képen maszturbáló lányról az egész világ megtudhatja, hol él, mi a teljes neve, és mivel foglalkozik. A sötét Zuckerberg-ként emlegetett férfi még pénzt is keres ezzel, a jogi következményekkel és a halálos fenyegetésekkel nem foglalkozik.
Minden bizonnyal az internet legszemetebb oldala az Is Anyone Up? (Van fent valaki?). Az oldal tulajdonosa, a 25 éves Hunter Moore kiposztolja a kapott meztelen, pinás, szexes képek mellé a képekhez tartozó lányok, fiúk Facebook profilját, teljes nevükkel együtt. A képeken szereplők természetesen többnyire nem tudnak arról, hogy exeik bosszúja akár ilyen formán is visszaüthet, a képek és a különböző közösségi oldalakon található profilok az érintettek hozzájárulása nélkül kerülnek ki az oldalra.
A mechanizmus pofonegyszerű, valaki, bosszúálló barát vagy ex, névtelenül elküldi a kompromittáló fotókat a 25 éves Hunter Moore e-mail címére. A férfi, akit a sötét Zuckerbergként emlegetnek, feltúrja az internetet, megkeresi az érintett Facebook profilját, Twitter oldalát, egyéb blogjait, és közzéteszi mindezt a weboldalán, mellétűzve a kapott amatőr pornóképeket. Előfordul, hogy hozzáadja legjobb tudását is, és ütős feliratot tesz a képekhez, vagy vicces gifet készít azokból. Különösen az olyan mémekből profitál, mint a johanssonozás, amikor mindenki lefotózta a saját seggét a tükörben, és kirakta a netre.
A 25 éves Moore állítólag 13.000 dollárt (3 millió Ft-ot) keres havonta, de ezt egy az egyben visszaforgatja az oldalra, a szerverhez kapcsolódó számla önmagában 8.000 dollár (1,8 millió Ft) a The Awl magazin tudomása szerint. Moore továbbá fizet az ügyvédeknek, a szerver adminisztrátoroknak, PR-osnak és a biztonsági szakembereknek. Az Is Anyone Up? tulajdonosa Hunter Moore nem foglalkozik még a halálos fenyegetésekkel sem, hidegen hagyják a jogi következmények, amik hosszú hónapokon át is eltarthatnak. A blogszerű oldalt állítólag havonta 30 millióan kattintják.
Itthon is volt arra példa, hogy az exbarátnők fotóit egy blogon tették közzé a bosszús exek – természetesen a Facebook profiljuk nélkül. Az oldalon természetesen jogtalanul voltak fenn az adatok és a képek is, az érintettek hozzájárulása nélkül. Az oldal tulajdonosa ellen még mindig nyomoz a rendőrség: visszaélés személyes adattal bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. Emellett az oldal gyerekpornográfiának is minősülhet, ugyanis az érintettek életkoráról nem tudni biztosan, hogy 18 éven felüliek-e vagy sem – ezzel a kérdéssel sem foglalkozik az amerikai Hunter Moore.
Egy mód van arra, hogy az ember az ilyet elkerülje, hogy józan eszű ember nem rak fel olyan képeket vagy videókat magáról a netre, amin maszturbál, dugják vagy épp orálozik. Sőt, a még józanabb eszű ember tudja, hogy szexvideót, vagy meztelen képeket csak saját telefonjával biztonságos készítenie – vagy még azzal sem, Scarlett Johansson pont ezt szívta meg. Forrás: Velvet