Rendőrök garázdálkodnak a közösségi oldalakon

Az amerikai rendőrök egyre gyakrabban használják a közösségi szájtokat a feltételezett bűnözők lebuktatására, akár úgy is, hogy a gyanúsítottak rokonainak, ismerőseinek adják ki magukat. Nem feltétlenül törvényes módszer, de legalább lehet róla tudni. A magyar rendőrség „nyomozati érdekekből” nem árulja el, használja-e az iWiW-et, a Facebookot vagy a Twittert, és ha igen, mire és hogyan.
„Miért dolgozzunk beépített ügynökként a Facebookon, a MySpace-en, stb.?” – teszi fel a kérdést az amerikai szövetségi nyomozóhivatal, az FBI egy nemrég nyilvánosságra került dokumentumban. És a válasz: „Hogy kommunikáljunk a gyanúsítottakkal/célpontokkal; hogy nem publikus információhoz jussunk hozzá; hogy feltérképezzük a társas kapcsolatokat/hálózatokat.”

A nemrég közzétett szakértői anyagból kiderül, hogy az FBI előszeretettel használja a közösségi szájtokat a nyomozáshoz, alibik igazolásához vagy cáfolatához és bűncselekmények felderítéséhez. A dokumentumhoz az EFF szabadságjogi szervezet jutott hozzá, miután az információszabadságról szóló törvény nevében kikérte az adatokat az amerikai Igazságügyi Minisztériumtól.
Az FBI 33 oldalas jelentése szerint a közösségi szájtokon és a mikroblogokon, főleg a Facebookon, a MySpace-en, a Twitteren és a LinkedInen található információk értékes bizonyítékokkal szolgálhatnak a nyomozati munkában. A Közösségi szájtokról származó bizonyítékok megszerzése és felhasználása című anyag bemutatja az oldalak kialakulását, elterjedését, és részletesen kitér arra a négyre, amelyet a rendőrség szempontjából a leghasznosabbnak ítél.
Facebook, MySpace, Twitter, LinkedIn
A Facebookról megállapítja a dokumentum, hogy a cég „gyakran együttműködik, ha sürgős kérésekről van szó”, viszont, ami a magánszférát illeti, meglehetősen „szemcsézett” – ebben az esetben ez azt jelenti, hogy a felhasználók dönthetnek arról, ki férhet hozzá személyes adataikhoz.
A MySpace-szel az FBI szakértői szerint az a probléma, hogy a valódi felhasználónevek használatát kevésbé bátorítja, mint a Facebook, főleg fiatalokat céloz meg, viszont a személyes adatok szempontjából „kevésbé szemcsézett”, mint legnagyobb vetélytársa. A MySpace-profiloldalakon található adatok nagy része publikus, de a 181 napnál régebben keletkezett magánüzenetek elolvasásához a nyomozóknak bírósági engedélyre – a házkutatási parancs online megfelelőjére – van szükségük.
A Twitter a magánszféra kezelésére egyszerűsített modellt fejlesztett ki: a posztok vagy magánjellegűek, vagy publikusak, áll az anyagban. A „jó hír” az FBI szakértői szerint az, hogy a Twitteren fellelhető tartalom túlnyomó része nyilvános, és a magánüzenetek is tárolódnak mindaddig, amíg a felhasználó nem törli őket. A „rossz hír”, hogy nem lehet megtudni a felhasználók telefonszámát, csak a legutolsó bejelentkezés IP-címére emlékszik a szerver, és jogi eljárás híján nem őriz meg adatokat.
A LinkedIn viszont nem akkora aranybánya a nyomozóknak, mint a többi közösségi szájt, főleg mivel kevés az interakciós lehetőség, és „a bűnözők közti kommunikáció limitáltnak tűnk”: Ezzel együtt a LinkedIn hasznos lehet szakértők felkutatására, illetve a már létező szakértők hátterének ellenőrzésére, írják az FBI szakértői.
A közösségi szájtok rendőrségi célokra, sőt fedett akciókra való használata számos kérdést felvet. Köztük az egyik legérdekesebb, hogy egy rendőr vagy szövetségi nyomozó büntetlenül megszegheti-e a közösségi szájtok felhasználási feltételeit, amelyek között a legtöbbször az szerepel, hogy a felhasználók nem adhatják ki magukat másnak, mint akik valójában.
„Ha az ügynökök megsértik a felhasználási feltételeket, az egyébként illegális tevékenységnek minősül?” – teszi fel a kérdést a dokumentum anélkül, hogy választ adna rá.
Az, hogy a rendőrök a nyomozás érdekében másnak adják ki magukat, egyáltalán nem szokatlan. Az interneten ugyanakkor viszonylag egyszerűen megszemélyesíthetik a gyanúsítottak házastársait, gyermekeit vagy barátait, ami új etikai és jogi problémákat vet fel.
„Ebben az új helyzetben nagyon vigyáznunk kell, hogy a rendőrség ne használja arra a közösségi szájtokat, hogy behatol legszemélyesebb kapcsolatainkba” – nyilatkozta [3] nemrég Marc Zwillinger volt ügyész az AP-nek.
A veszélyeknek az FBI szakértői is tudatában vannak, igaz, ők inkább saját magukat féltik a lehetséges következményektől. „A közösségi hálózatok és a tárgyalótermek veszélyes elegyet képezhetnek – figyelmezteti a rendőröket a dokumentum. – Legyen elővigyázatos, amikor bírákat vagy védőügyvédeket jelöl be ismerősként. Figyelmeztesse az esküdteket a közösségi szájtokra.”
A magyar rendőrség titkolódzik
A magyar rendőrség nem árulja el, használja-e a nyomozáshoz a közösségi szájtokat. Az ORFK sajtóosztálya „nyomozati érdekekre” hivatkozva sem azt nem hajlandó közölni, mely magyar vagy külföldi szájtokat figyeli, már ha figyeli őket, sem azt, milyen módszerekkel él, tehát hogy az FBI-hoz hasonlóan próbálja-e a gyanúsítottak kapcsolatait feltérképezni, ellenőrizni azok tartózkodási helyét, vagy hogy a nyomozók bejelentkeznek-e néha álnéven az iWiWre vagy a Facebookra, hogy bűnözők közelébe férkőzzenek.
Az ORFK szóvivői irodája kérdéseinkre annyit mondott, hogy „Az egyes, az eljárásba bevonásra kerülő felhasználók adatait a nyomozó hatóságok a közösségi honlapot üzemeltető gazdasági társaság megkeresése útján szerezheti be, betartva a Be. 71. §-ban foglaltakat.”
Ez magyarul annyit tesz, hogy ha a rendőrség meg akar tudni valamit pl. egy iWiW-felhasználóról, kikéri az iWiW-től az adatait. Ha külföldi szájtról, pl. a Facebookról van szó, egy nemzetközi jogsegélyegyezmény keretében szerzik meg az információt.
A közösségi szájtok használatáról nem létezik rendőrségi utasítás, de a Belügyminisztérium humán csoportfőnöke, Zsinka András néhány éve közreadott egy belső körlevelet [4] „A rendőr ne iWiW-ezzen!” címmel, amelyben felhívta a személyi állomány figyelmét arra, hogy biztonsági kockázatot jelent az internetes ismerősbejelölgetés, mert a bűnözők saját céljaikra is felhasználhatják a szájtokon feltárt kapcsolati hálózatokat.
Az ORFK szerint azonban „a közösségi portálok használata a rendőrség állománya részére nincs megtiltva, mivel ez esetben az információs önrendelkezés jogától kerülnének megfosztásra a Rendőrség tagjai.”
További kérdés, hogy ha nincs is nekik megtiltva, használják-e a gyakorlatban a magyar rendőrök munkájukhoz a közösségi szájtokat, vagy úgy általában az internetet. Az Index munkatársainak tapasztalatai szerint jó néhány olyan cikket, fotót, webszájtot érintő ügyben, amelyben az internet főszerepet játszott, a különböző rendőrkapitányságok nyomozói nem fértek hozzá a világhálóhoz, amikor adatokra, bizonyítékokra lett volna szükség.
Az ORFK szerint viszont „a kapitányságokon valamennyi munkaállomás alkalmas Internet használatra, legfeljebb az adott munkatárs parancsnoka nem engedélyezte azt, mivel a munkakör ellátásához nem szükséges.”
„A [3/2006] ORFK utasítás 30. pontja kifejezetten szorgalmazza az Internet munkáltató részére történő biztosítását – válaszolta a rendőr-főkapitányság kérdéseinkre. – A norma rendelkezik arról is, hogy a Rendőrség tagjai részére milyen úton és mely vezető engedélyezi a hozzáférést, illetve rögzíti, hogy mi minősül illegális használatnak, milyen formában vizsgálhatók a felhasználók Internet-használati szokásai és az igénybevétel valóban szolgálati célból történt-e. Természetesen a nyomozás során indokolt lehet hálózattól független munkaállomások üzemeltetése, mely nem szakértelem hiányára utal.”

Ál Horváth Éva kavar a neten

Ál Horvát­h Éva támad a Facebookon! Visszaélnek a Viasat3 Éden Hotel című műsora gyönyörű háziasszonyának nevével. Éva háborog, ugyanis hiába kéri őrült rajongóját, hogy törölje a profilt az oldalról, az nem hajlandó rá.
– Elképesztő, mi mindenre képesek az emberek. Nagyon kellemetlen, hogy a nevemben jelölgeti be az embereket, beszélget a barátaimmal úgy, mintha én lennék, arról nem is beszélve, hogy helyesírási hibákkal posztol az üzenőfalra – magyarázta Éva feldúltan.
– Jeleztem neki is, kértem, hogy törölje magát, vagy írja a nevem mellé, az egy fan club, de nem hajlandó. Jelentettük az oldal kezelőinek is, hogy hamis a profil, de ők nem foglalkoznak ezzel – bosszankodott Éva, aki azt is elmondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy elérje a célját.
– Ha kell, a rendőrségre is elmegyek! Az a legbosszantóbb, hogy még neki áll feljebb, és kikéri magának az egészet. Szerinte én sem az igazi Horváth Éva vagyok! Felháborító, tényleg! Az én hivatalos oldalam a Horváth Éva Official – mondta el a műsorvezető, aki bízik abban, hogy rajongója észhez tér.
További Horváth Éva szex, erotika, bulvár: Horváth Éva tömi a pénzt a bugyijába – Horváth Éva nagy fasszal – A magyar celeb modellek 150 ezres órabérért vetkőznek – Horváth Éva meztelen képek – Horváth Éva megint meztelen, a pénz az pénz – Horváth Éva saját műsort kapott – Behajtók Horváth Évánál méregdrága sportkocsit vittek el – Horváth Éva pucér képek – Bikucsunáj Horvát Évát dugná meg – Horváth Éva és barátnői – Kiszel Tünde, Horváth Éva paraziták mindent a hírnévért – Horváth Éva inkább bugyit villantott volna mint a rongyos cipőjét – Horváth Éva pinája kivan

Facebook, Myvip és iwiw ribancok

brsBAmangolfail (1)jozsifaszoskaBAImage (1)gayofOvszerpózolj pénzelsunsbódog

További gátlástalan faszszopók közösségi portálokról: Erkölcstelen tinik a közösségi oldalakon – Közösségi portálon csajok pózolnak – MyVIP ribancok pózolnak – Myvip közösségi oldalon pózoló picsák – MyVIP villantós csajok – MyVIP és iWiW sunák – myVIP női felhasználók fotói – MyVIP tinipinák és őrült fazonok iWiW szubkultúra – Elkurvulnak a fiatalok

A nők recepteket, a férfiak pornót néznek

A Google, a Microsoft és az Origo portfoliói uralják az online piacot, ahol egyre jobban előretörnek a női felhasználók és a tizenévesek, miközben a közösségi média lassan túlnő mindenen. Digitális média tények könyve 2010. Idén is megjelentette a Neo Interactive a Digitális Média Tények Könyvét. Az immár online is elérhető kiadvány az előző évekhez hasonlóan összesíti az internetre, digitális médiára vonatkozó adatokat az elmúlt egy évből, kezdve a böngészőprogramok verziójától a felhasználók tartalomfogyasztási szokásáig. Összeállításunkban a kiadvány néhány érdekesebb állítását mutatjuk be.
Adatok: Az operációs rendszerek rangsorában abszolút a Windows vezet, ezen belül is erőteljes az XP dominanciája, a magyar webhelyeket látogató magyar internetezők gépeinek 81 százalékára ugyanis ezt a rendszert telepítették. A webböngészők között a Firefox használati aránya meghaladja az 50 százalékot, ezt az MS Internet Explorer különböző verziói követik, az arányuk 36,8 százalék. A Google Chrome-ot csak a netezők 5,58 százaléka használta.
szex_porno_internet
Látogatottságban a Google verhetetlen volt a kiadványban elérhető tavaly decemberi adatok szerint, a 3,77 milliós egyéni látogatottságú site-ot az Iwiw követte 2,74 millióval. Az egy évvel azelőtti sorrend ugyanez volt az élen, a mostani harmadik helyezett Youtube viszont csak az ötödik helyen állt 2008 végén. Így a harmadikról a negyedik helyre szorult a Startlap és a negyedikről az ötödikre a Freemail. Az első tízben szerepel még a Blog.hu, az Origo (melyhez lényegében az Iwiw és a Freemail is tartozik) és a Microsoft.com illetve a szintén microsoftos Live.com.
Az internetezők legnagyobb hányadát a tavalyi második félévben a 19-29 évesek tették ki 41 százalékkal, a 30-39 évesek aránya pedig 23 százalék volt, a 40-49 évesek pedig már csak a felhasználók 17 százalékát adták.
On-lányok és fiúk: Ha a férfi és női netezőket vetjük össze a legnagyobb online tartalomszolgáltatókkal, akkor látható, hogy a Sanoma portfólióját nagyobb arányban (54 százalék) látogatták a nők, ugyancsak a nők voltak túlsúlyban az Axel Springernél (56 százalék). A férfiak dominanciája jellemezte a Ringier és a Népszabadság (54 százalék) összevont látogatószámát, valamint az SG.hu (55 százalék) hírmagazint.
Az NRC 2009-es kutatása szerint a nők száma másfélszeresére nőtt a neten a megelőző két évben, így tavaly már 1,6 milliónak kattintottak heti rendszerességgel. Ráadásul jobban emelkedett az internet hozzáférésük is, mely a férfiaknál 10,8 százalékkal nőtt 2008-ról 2009-re, nők esetében viszont 12 százalékot meghaladó mértékben.
A nők főleg kapcsolattartásra és informálódásra használják a világhálót – közösségi oldalakat látogatnak és leveleznek -, a férfiak viszont többet szórakoznak. Az is különbség köztük, hogy a nők inkább nappal, míg a férfiak éjszaka interneteznek.
Ami kiemelten érdekli a nőket, az a főzés, gasztronómia, az egészség, egészségmegőrzés, a szabadidő és kulturális programok, valamint az otthon, lakberendezés. Leglátogatottabb site-jaik a Nők Lapja Café, a Storyonline, a Femina.hu, a Hoxa, a Cosmopolitan és a Női Lapozó.
Ha a site-tematikákat vizsgáljuk, akkor szembetűnő arányeltérések vannak a nemek között: a gasztro, a vendéglátási, az otthonnal foglalkozó, az egészséggel, családdal foglalkozó és női portálok látogatóinak több mint 60 százaléka nő, és ugyanilyen magas a férfiak aránya a sport és az erotika témájú lapoknál.
Itt van a jövő: A chatelés a kimagaslóan legtöbbet űzött és szinte az egyetlen rendszeres elfoglaltság a 14-18 éves korosztály körében, a középiskolások pedig rengeteget használják a Wikipédiát. A fiataloknak rendkívül magától értetődő, hogy a vásárlás előtti információszerzést a neten végezzék el, sőt, adott – főként objektívan megítélhető paraméterekkel rendelkező, pl. műszaki – termékeknél a vásárlást is online intézik el. Az is látható, hogy a jelenkor tizenévesei jobban bíznak az online termékekben és szolgáltatásokban, mint a korábbi generációk.
Az általuk vásárolt öt leggyakoribb online termék a hardver, a szoftver, a szórakoztatóelektronika, a könyv, valamint a mobiltelefon és –tartozék; a leggyakrabban rendelt szolgáltatások pedig a különböző mozi, koncert és egyéb belépőjegyek, a mobilos szolgáltatások és a fizetős internetes tartalmak. Ettől függetlenül, bár a bizalmuk erős, mégsem ők vásárolnak legtöbbet online, a Tények Könyve szerint azért, mert még van szabadidejük az „offline keresgélésre”, illetve fizetőképességük is korlátozott.
Google, Google: A Google az a kereső, mely a keresőforgalom több mint 90 százalékát szolgáltatja. Nem ártott sokat ennek a dominanciának a tavaly indult két site, a Szörcs és a Bluu sem, de még a microsoftos Bing is kevesebb, mint két százalékát szerezte meg a magyar keresőpiacnak. Ami érdekes, hogy a keresőket egyre inkább a böngésző címsoraként használják a netezők, úgynevezett navigációs keresésre, így a tavalyi év leggyakrabban keresett kifejezései között voltak az Iwiw, a Youtube, a Freemail és vicces módon maga a Google szavak is.
A Digitáis Média Tények Könyve szerint globálisan a második leggyakrabban használt keresőnek tekinthető a Youtube, ahol a kereséseket leginkább olyan „offline” események befolyásolják, mint az amerikai elnökválasztás, Jacko halála vagy épp Tiger Woods nőügyei.
A közösség ereje: A könyv természetesen külön elemzést szentel a közösségi médiának, bár mint írja, „a közösségi médiát övező felhajtás nagyobb az indokoltnál”. Mindenesetre a magyarok által leginkább látogatott top 20 weboldal negyede valamilyen közösségi hálózat vagy szolgáltatás. A fórumokat, chateket és blogokat a netezők 82 százaléka használja.
Itthon továbbra is az Iwiw vezet (2,7 millió látogató 2009 decemberében) és a Myvip (1,28 millió) a második. Egyre inkább feljönnek viszont a nemzetközi oldalak, mint a Facebook. A site a tavalyi év egy részében még a kétszázadik hely alatt járt a látogatottsági listán, majd decemberre feljött a 18. helyre, idén márciusban pedig elérte az egymilliomodik regisztrált felhasználót. A Twitter egy hatalmas, 1500 százalékos növekedés után 7,6 százalékos reach-en stabilizálta felhasználóinak a számát.
A közösségi média marketingcélú felhasználása is egyre intenzívebb. A Tények Könyve egyik hivatkozott kutatásában a megkérdezett vállalatok 41 százalékánál folyt adott pillanatban marketingaktivitás közösségi oldalon integrált kampány részekén, 35 százaléknál pedig önállóan, más kampányoktól elválasztva. Ugyanez a két arány blogokra 39 illetve 38 százalékot adott ki. Ami ugyanitt kiderült, hogy a közösségi média márkaépítésre a legalkalmasabb, ezt az információmegosztás követi, harmadik helyen pedig a pr-megoldások állnak a sorban.
[Man] A pornó a hűtlenség melegágya – A pornó hajtja a technikai fejlődést – Százezreket keresnek a webkamerás szexelő csajok