Balog Zoltán felzárkóztatásügyi államtitkár szerint pozitívan reagáltak a svájciak arra a magyar kérésre, hogy a legális prostitúció korhatárát 16-ról emeljék föl 18 évre.
Közösen lobbizott Svájcban Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára (civilben református lelkész) és Bogárdi Szabó István református püspök a korhatár megemeléséért.
Az akciót Bogárdi Szabó, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke kezdeményezte, hogy a prostestáns Svájban egyházi vonalon hívja fel a törvényhozók, kormánytagok figyelmét arra, hogy a svájci szabályozás „erőteljes szívóhatást gyakorol Magyarországon, a szervezett bűnözésnek és az emberkereskedelemnek a melegágya, nem is beszélve az áldozatok – sok esetben kiskorúak – megalázásáról, emberi méltóságának a megsértéséről” – mondta el Balog Zoltán.
Mélyszegénységben élő családok gyermekei az áldozatok, és az általános vélekedéssel ellentétben nem csak cigányok – tette hozzá.
Súlyos problémáról van szó, amelyet Magyarország és Svájc csak együtt oldhat meg. Első lépésként 18 évre kell emelni Svájcban a prostitúció korhatárát – mondta az államtitkár.
A magyar kezdeményezést támogatja a svájci Aargau kanton református egyháza. A magyarok sajtótájékoztatóján részt vett Pascale Bruderer parlamenti képviselő – aki 2009-2010-ben a svájci parlament elnöke volt – és Aargau kanton miniszterelnöke. Megígérték, hogy megpróbálják fölgyorsítani a törvénymódosítást lehetővé tevő folyamatot.
korhatár
Digilakatot tesznek a szexfilmekre: így védik a gyerekeket a káros tartalmaktól
A Médiatanács elkészítette ajánlását a kiskorúakra káros médiatartalmak elérhetőségét korlátozó hatékony műszaki megoldásokról. Az ajánlás elsősorban a szolgáltatók számára készült, de az abban megfogalmazottak a szülők számára is értékes információt hordozhatnak. Folytatódik az új korhatár-besorolási rendszerről szóló ajánlás (klasszifikációs állásfoglalás) kidolgozása is.
A Médiatanács véglegesítette, elfogadta és honlapján közzétette a hatékony műszaki megoldásokról szóló ajánlását. A médiatörvény rendelkezik arról, hogy a kiskorúakra káros médiatartalmak – mint a pornográfia vagy az erőszak nyers, közvetlen, naturális ábrázolása – csak akkor lehetnek hozzáférhetők, ha elérésüket valamilyen hatékony műszaki megoldással korlátozzák.
A hatóság az ajánlás elkészítésekor az érdekelt szolgáltatókkal is együttműködött; e piaci szereplők részvétele mellett 2011. június 7-én nyilvános meghallgatást tartott. Szakértőink ezen túlmenően külföldi példákat is figyelembe vettek.
Az ajánlás minden megjelenési platformra – így a televíziózás valamennyi formájára és az internetre kiterjedően is – tartalmaz megoldást a szűrésre, és célja, hogy a kiskorúakat megóvja a káros „felnőtt tartalmak” elérésétől. A dokumentum részletesen kitér az analóg és a digitális kábeltelevíziós, digitális műholdas és internetprotokoll-alapú és a digitális földfelszíni televíziós szolgáltatások, valamint a mobilhálózatokon és az interneten nyújtott lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások esetében alkalmazandó módszerekre, technikákra, megoldásokra.
A hatóság hangsúlyozza: a hatékony megoldások biztosítására felkészülési időt kell adni a szolgáltatóknak, hogy az ezzel kapcsolatos kötelezettségeiknek az előírásoknak megfelelően tudjanak eleget tenni. Az ajánlás rámutat arra is, hogy a műszaki megoldások akkor hatékonyak, ha a médiaszolgáltatók figyelik, mennyire sikeres egy adott módszer/alkalmazás, a tapasztalatok alapján folyamatosan fejlesztenek, illetve a szolgáltatások elérhetőségével, a kockázatokkal kapcsolatos információval látják el felhasználóikat. Szintén elengedhetetlen a kiskorúak médiatudatosságának fejlesztése, illetve a szülők, gondviselők aktív szerepvállalása.
Az új médiatörvény korhatár-besorolási rendszere is átalakult – bővült például egy új elemmel, a hat éven aluliak számára nem ajánlott kategóriával, – ezért a tanácsnak új klasszifikációs szempontokat kell kidolgoznia. A Médiatanács a kiskorúak védelmét szolgáló teljes korhatár-besorolási rendszerre vonatkozó klasszifikációs ajánlásnak a kidolgozását is külső szakértők és a civil szféra bevonásával folytatja.