pénzért szex

Álügyvéd futtatja a magyar ribacokat

Posted on by Escort

kurva_gazdag_ugyfelevelÜgyvédnek hazudta magát az a férfi, aki szexmunkára közvetíti a lányokat Amerikába. A Bors időközben megtudta, kint magyar segítsége is van, és a mesés pénzeknek sokszor csak egy részét fizetik ki.
Napok óta gyűrűzik az újabb magyar szexbotrány, amelyet a Bors robbantott ki. Több olyan levél is a birtokunkba került, amelyben a lányok minden apró részletet megtudnak leendő munkaadójuktól, B. Bálinttól az amerikai álommelóról, ahol a testükkel heti 3-4 millió forintot is megkereshetnek.
A vállalkozás feje egy ügyvéd – a lányoktól származó információink szerint –, s mára már az is kiderült, feltehetően ez egy apró hazugság B. Bálint részéről.
– Ilyen néven a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartásában sem aktív, sem felfüggesztett státuszban nem szerepel ügyvéd – tájékoztatta a Borsot dr. Kovács Kázmér elnökhelyettes.
A hírt megdöbbenéssel fogadta az Amerikában rendszeresen dolgozó és lapunknak korábban is név nélkül nyilatkozó lány.
– Pedig majd’ mindenki így tudta, ezért is mertünk bátrabban belevágni ebbe a munkába, hiszen úgy gondoltuk, egy, a jogot ismerő ember minden apró kiskaput ismer, nem lehet bajunk – mondta informátorunk.
Időközben azt is megtudtuk, hogy a kint dolgozó magyar lányok jelentős része csak a tengerentúlon szembesül azzal, hogy a pénz sokszor kevesebb annál, ami az itthoni ígéretekből és levelekből kiderül.
– Amíg itthon 600-800 dollárról is szó van óránként, az kint sokszor csak 200-400 dollár. Egyéb meglepetések is akadnak a szállás fizetése, lefoglalása körül, így hallottam olyan lányról, aki jelentős tartozásokat halmozott fel kint, így tovább is kellett maradnia a tervezettnél – mondta forrásunk ezzel kapcsolatban.
B. Bálint egy további leveléből az is kiderül, Miamiban akad olyan kollégája, Szabolcs, aki a lányok kinti koordinálásában segédkezik. A lányokkal elsősorban e-mailben és Skype-on tartják a kapcsolatot, utóbbin úgy beszélhetnek az interneten egymással, mintha telefonálnának, írja a Bors online oldala.
Nem csak Amerikába, Európa-szerte is várják azokat a magyar prostikat, akiket egy álügyvéd közvetít magas jutalékért. Úgy tudjuk, már a rendőrök is nyomoznak.

budos_luxuskurva_penzzel_es_kuncsafttal_hetyeg

Hatalmas vihart kavart a Bors múlt heti cikksorozata, amelyben arról írtunk, egy rejtélyes, önmagát ügyvédnek is kiadó férfi amerikai nagyvárosaiba közvetít magyar prostituáltakat milliós álomfizetésért. Időközben azt is megtudtuk, honfitársnőinknek át sem kell szelniük az óceánt, ha gyorsan milliós fizetéshez szeretnének jutni. Németország és Svájc városai is szeretettel várják a magyarokat, mindez ugyanannak a férfinak a leveleiből derül ki, aki az amerikai piacot is ellátja lányokkal.
„Augsburg legjobban működő privát kétszintes házába keresünk hostesseket” – szól a megkeresés. “A házban a madame kezeli a telefonokat és ő engedi be a vendégeket is, tehát még egyszer mon­dom, nem baj, ha nem beszéled a nyelvet, mert ő mindent lebonyolít helyetted. Az árak: 60 perc: 150 euró (44 550 Ft), 30 perc: 80 euró (23 760 Ft), 15 perc: 50 euró (14 850 Ft). A leadó, mint a legtöbb helyen 40 százalék. Átlagban öt vendéggel számolhatsz egy nap, karácsony előtt még nagyobb a forgalom (heti szinten 2500–3000 euró)” – azaz hetente közel egymilliót is zsebre tehetnek a lányok, pláne, hogy az extra szolgáltatásokért kapott pluszpénz az övék.
Ugyanígy Svájc több városában is van lehetőség szexmunkára, ahol háromféle menüvel számolhatnak a magyar prostik. „Normál menü: 15 perces francia gumival, illetve normál szex gumival. A lány része tisztán: 9200 forint. Teljes menü: 30 perces, francia gumival, illetve normál szex gumival, közös zuhany stb. A lány része tisztán: 18 400 forint. 45 perces: a lány része tisztán: 23 000 forint. 60 perces: a lány része tisztán: 27 600 forint. Extráktól függően a lány része tisztán 4600, 9200, 13 800, illetve 23 000 forint.”
A munkáltató számításai szerint átlagos forgalom mellett egy-másfél milliót kereshetnek a lányok tíz nap alatt. A Bors egyébként úgy értesült, hogy lapunk cikkei a hatóságok figyelmét is felkeltették, és nyomozás indult az ügyben.

Sztárok kurváknál

Posted on by Hirkuldo

Híresek és gazdagok, mégis fizetnek a szexért. A budai éjszakák egyik meghatározó alakja mesél a prostikról és az őket látogató hírességekről. A kuplerájos vallomása.
– Mindig is vállalkozni akartam, és egy ismerősöm egyszer kiváló ötletet adott. Volt egy night klubja, és elmesélte, problémát okoz, hogy a lányok csak hotelekbe tudják felvinni a pasikat egy-egy pásztorórára. A baj az volt, hogy a szállodákban elkérték a vendégek igazolványait, ott pedig a lányok is álnéven dolgoztak, nem akarták felfedni a kilétüket, és a vendégek számára is fontos volt az anonimitás.

Innen jött az ötlet, hogy vegyünk a klub közelében egy lakást, ahova a vendégek és a lányok fel tudnak jönni, mi pedig a szobák mellé italszolgáltatást is nyújtunk. Akkoriban ezt teljesen legálisan meg is lehetett csinálni, így nem sokat gondolkoztam, hogy belevágjak-e – mesélte a Borsnak a férfi, aki nemrégiben úgy döntött, The Bossmaster álnéven blog formájában közzéteszi tapasztalatait a budai éjszakákról.
– A lakás hamarosan elkészült. Igazi luxuskörülményeket biztosítottunk a vendégek számára. Volt három szobánk, nagy ágyakkal, egy minibár és egy full extrás fürdőszoba. Az üzlet nagyon gyorsan beindult. Egymásnak adták a kilincset a vendégek, egy éjszaka alatt harminc-negyven ember is megfordult ott. Kinézték maguknak a night klubban a megfelelő prostit, és már hozták is hozzánk. Hamar népszerűek lettünk, mert kiváló szolgáltatást nyújtottunk, és ami ebben a szakmában a legfontosabb: teljes diszkrécióval – mesélte az éjszakai élet kiváló ismerője.
A vendégek egy része nem véletlenül próbálta titokban tartani, hogy örömlányokat látogat, ugyanis számos ismert ember is megfordult a bárban. A védett személyeket általában egy-egy jelentős összeggel megkent taxis hozta és vitte a légyottok helyszínére. Akadt köztük olyan is, akiről senki sem feltételezné, hogy éjszakáit a prostik között töltötte. Az egyik népszerű magyar sportriporter rendszeres látogatója volt a lebujnak.
– A sportriporter rendszeres vendég volt, számos estét töltött el a lányokkal, miközben otthon a felesége és a gyermekei várták. Nem sok dolgon lepődöm meg, de az, hogy ő is odajár, még számomra is furcsa volt. Mindenki azt hiszi róla, hogy egy konzervatív, családcentrikus ember, közben pedig prostikkal múlatja az estéit.
A budai lakásban egymásnak adták a kilincset a különböző emberek, és az általuk odavitt prostituáltak. A lányok hatalmas forgalmat bonyolítottak.
– A lányokkal senki sem romantikázott hosszasan, rögtön a lényegre tértek, és hamar végeztek. Általában húsz-harminc perc alatt elintézték az egészet, és már adták is át a terepet a következő prostinak és a kuncsaftjának – mondta lapunknak a panzió vezetője.

– Ilyenkor a lányok már mentek is vissza a night klubba, hogy felszedjék a következő kuncsaftot. Egy éjszaka alatt többször is fordultak. Kiszámoltam, hogy ha egy prosti nem vitte túlzásba a munkát, akkor is éves szinten körülbelül 600 aktuson volt túl, ugyanis a lányok egy héten legalább háromnégy napot dolgoztak, és ha már munkába álltak, akkor azon az éjszakán legalább három-négy férfit le is rendeztek. Ez iszonyatos mennyiség. Ha orgazmusból ki lehetne nyerni hasznos energiát, ez lenne a legnagyobb üzlet. Ott gyakorlatilag akkor egy erőművet is lehetett volna működtetni.
A tizenöt válogatott birkózó egymásnak adta a kilincset a budai bordélyban.
Az egyébként is nagy forgalmat bonyolító panzió a Forma–1 idejére mindig dupla tempóra kapcsolt.
– Ha Forma–1 volt, akkor minden prostinak dolgoznia kellett, és nem volt pihenés. A szerelők, a pilóták, mindenki szívesen töltött időt a lányokkal. Sőt, az egyik istálló feje is ellátogatott hozzánk. Ott tolongtak az emberek a lakásban, és várták, hogy felszabaduljon egy szoba. Még annyi szék sem volt, hogy mindenki le tudjon ülni. Hamar megtudtam, hogy a külföldiek a gulyáslevesen kívül még egy-két dolgot tartanak számon hazánkról: a magyar lányok gyönyörűek, és prostik – vallotta be a férfi, aki azóta már kiszállt az éjszakai életből, és most úgy döntött, The Bossmaster néven mesél a prostituáltakról.
Persze nem csak az autóversenyzők és csapataik töltötték idejüket a prostituáltakkal. Más sportolók is ellátogattak a budai lakásba. Az egyik szomszédos ország birkózó válogatottja például teljes számban megjelent, hogy nemi vágyait kielégítse.
– Soha nem felejtem el azokat az erőtől duzzadó, fiatal srácokat. Nagyjából tizenöten lehettek. A nemzeti válogatott mezében jöttek fel. Ott tolongtak a lányokkal. Mivel egyszerre nem tudtak helyet kapni, hát sorban álltak, mint az orvosi rendelőben a betegek, éppen csak sorszámot nem húztak. Ha az egyik végzett, akkor máris átadta a terepet – mondta el a Borsnak a valós nevét elhallgató blogger.
– A lányok rendkívül különböző személyiségűek voltak. Akadt köztük egy négy nyelven beszélő, főiskolás lány, aki azóta sikeres és gazdag bróker lett. Volt többgyermekes édesanya, aki úgy nézett ki, mint Brigitte Nielsen, és miután lefektette a kicsiket, elindult az éjszakába árulni a testét. Volt fodrászlány, aki így tett szert egy kis mellékes jövedelemre, és olyan is, akit nem sokkal később egy pornófilmben láthattak az emberek, és egy erotikus magazin címlapjára is felkerült – emlékezett a budai panzió vezetője.

– Mindegyik lány más és más volt, a vendégek kedvükre választhattak közülük, még az árukban sem volt semmi különbség.
Ahogy a lányok külseje és személyisége, úgy a vendégkör is rendkívül változatos volt. Az exkluzív budai lakásban éppúgy megfordultak egyszerű kamionsofőrök, mint külföldi milliomosok. Természetesen a kéréseik és az igényeik is rendkívül változatosak voltak.
A legtöbb vendég nemcsak a látvány miatt látogatott a klubba, de volt, aki azzal is beérte.
– A vendégek nagyjából kilencven százalékát családos férfiak tették ki. Ez engem mindig is taszított. Én ez idő alatt is monogám párkapcsolatban éltem, és mivel nap mint nap láttam ezeket a férfiakat, én képtelen lettem volna megcsalni a barátnőmet, pedig lehetőségem lett volna rá, de sosem éltem vele – mondta a Borsnak a férfi, aki The Bossmaster néven egy internetes blogon és a legnagyobb közösségi portálon osztja meg tapasztalatait.
– Ma is élénken emlékszem egy fickóra, aki két mankóval vánszorgott fel a lakásba. Alig vonszolta magát, aztán három lányt is lestrapált. A szobából kiszűrődő hangokból már tudni lehetett: a szex jobban megy a kedves kuncsaftnak, mint a járás. Az egyik prosti úgy jött ki tőle, hogy olyan fáradtnak és meggyötörtnek én még sosem láttam. Végül a mi Brigitte Nielsenünk tudta csak kielégíteni óriási szexuális étvágyát. Nem volt persze mindenki enynyire aktív. Volt olyan is, aki kifizetett egy csomó pénzt, és aztán egy órán keresztül csak beszélgetett a lánnyal, akit szobára vitt.
Nem ez a férfi volt az egyetlen, aki csak a nyálát csorgatta. Az ország egyik ismert nehézatlétája sem volt képes aktusra, csak a szemét legeltette.
– Ez a mindenki által ismert ember csak ült a night klubban és mozizott, kizárólag kólát ivott, alkoholt nem fogyasztott. Csak egy bizonyos felszolgálónak engedte, hogy odamenjen az asztalához, a lányok pedig egyáltalán nem közeledhettek hozzá. A színpadon futó különböző erotikus show-kat megnézte, csorgatta a nyálát, de soha nem vitt el egyetlen lányt sem. Ott ült az az óriási, kigyúrt izompacsirta, és egy lányt sem döntött meg – emlékezett vissza informátorunk.
A férfiaknak alaposan a zsebükbe kellett nyúlniuk, ha igénybe akarták venni a prostik szolgáltatásait. The Bossmaster, a blogger lapunknak elmesélte: az általa vezetett panzióban sok pénzt hagytak a vendégek.
– A bárban rendkívül borsos árak voltak. Egy szőlőfürt alakú üvegben szervírozott bor 55 ezer forintba került, egy szimpla párszáz forintos pezsgő tizenötezer forintot kóstált. Minden drága volt, hiszen nem egy egyszerű panzióról volt szó, így a night klub által biztosított „extra szolgáltatások” miatt emelt árakkal dolgoztunk. Soha nem felejtem el egy szakadt kamionsofőr arcát, amikor meglátta a számlát. Részeg volt, és felhozta hozzánk az egyik prostit. Az aktus után szerintem a havi fizetését otthagyta. Ezzel együtt nálunk mindenki csak annyit fizetett, amennyit fogyasztott – mondta a Borsnak a panzió vezetője.
– Korábban azért hagytam ott egy másik éjszakai bárt, ahol dolgoztam, mert rászedték a vendégeket, és olyan dolgokat számoltak fel nekik, amiket nem is fogyasztottak el. Ha nem fizettek, addig verték őket, amíg meg nem kaparintották a pénzt. Ez számomra elfogadhatatlan volt.
– A vendégek között sok japán üzletember volt, akik mélyen a zsebükbe nyúltak, és volt egy fiatal, dél-amerikai bankár fiú is, aki egy félórás hancúrozás után harmincezer forintnyi borravalót adott – emlékezett vissza a blogger, The Bossmaster.
– Persze nem mindenki nyúlt ilyen mélyen a zsebébe. Az egyik világhírű angol együttesben énekelt egy ikerpár. Az ikrek feljöttek, és felhoztak magukkal két prostit. Néhány perces aktusban lerendezték a két lányt, és már távoztak is. Hiába vártak a lányok az egész világon ismert énekesektől busás jattot, egy-egy dollárral szúrták ki a szemüket a hírességek, és hiába kínáltuk nekik az italokat, csak annyit mondtak: nem, kösz. Gyorsan végeztek, a taxi már várt rájuk az épület előtt, és vitte őket a szállodájukba.
Ezzel együtt a lányoknak jól jött az a pénz, amit a testükkel kerestek, ugyanakkor a prostiknak nehéz dolguk volt, ha később más szakma után akartak nézni.
– Sok lány, úgy érkezett a night klubba, hogy ők csak táncolni fognak, de előbb-utóbb mindegyikük fuvarba ment, és prosti lett. Akadt olyan örömlány is, akinek elege lett, egy évre eltűnt, de aztán visszajött. Nehéz kitörni ebből a körből. Néhányuknak azért sikerült – mondta informátorunk, aki amint a törvények megváltoztak, és már nem tudta legálisan fenntartani a panziót, abbahagyta ezt a munkát, és új kihívások után nézett.

Erotikus munkásnők: kurvák és kitartottak a húspiacon

Posted on by Escort

Jössz egy menetre, bébi?
Törvény ide, felháborodás oda, utcalányok mindig voltak, vannak, és lesznek. Mert igény van rá, és sokan választják a pénzkeresésnek ezt a „könnyű” módját: becslések szerint vagy húszezren dolgoznak az országban, és vannak, akik az exlex állapotok miatt külföldön folytatják szakmájukat. Persze vannak, akiket kényszerítenek a prostitúcióra, de mi olyan lányokat kerestünk, akik önként és dalolva keresik a testükkel a kenyerüket.
utcalanyNapi 100 ezer megvan
Viki az ország keleti feléről érkezett nagy tervekkel és álmokkal a fővárosba, aztán az utcán kötött ki.
– Négyezer a francia, hatezer a szex, nyolcezer a komplett – ezt legalább másfél tucat nyelven el tudom mondani. Három helyen mehet a fuvar, pár perc alatt végzek. Aki szobát akar, 15 ezerért félórát kap, ezen felül még háromezer a panzió bére. Egy szalonban sem sokkal magasabb a tarifa. A napi átlagom 8-15 vendég. Részeggel nem bajlódok! Nem tud elélvezni, aztán balhézik. Megmondom az őszintét: napi százezer is összejön. Hat hónapja dolgozom Budapesten. Kétkezi munkával havi hatvan jött össze, aztán az se. Létszámleépítettek a régi munkahelyemen. Egy évig ültem a seggemen, aztán egy ismerős segített. A család úgy hiszi, felszolgálok. Sosem fázom, csodálkoznak is a palik. Csak a derekam hasogat a hidegtől télen, mert a bundából is kint a hasam.
Mindegy, ha nincs kedvem, nem jövök ki. A munkaidőm kettőtől kilencig tart, a csúcs négytől hétig fut. Kocsin hoznak, az egyik lány busszal jár. Védelmi pénz? Persze. Nem mondom meg, mennyi. Nyolcan dolgozunk, párosával állunk, így szeretjük. Zsebkendő, törlőkendő, gumi: sosem kapunk el semmi bajt. Barát? Este már nincs kedvem az egészhez. A kuncsaftjaink kedveskednek hamburgerrel, üdítővel, forró kávéval is. A rendőrök is ritkán kötözködnek, hiszen rendben a rendszeres orvosi vizsgálatot igazoló egészségügyi könyvünk. Jövő tavasszal lakást veszek – még egy év, aztán pihenek. Addig betanítom egy barátnőmet is. Megkeresett, hogy nincs pénze. Húszévesek vagyunk, földik.
Otthon űzi az ipart
Amszterdamban a világhírű vigalmi negyedben piroslámpás házak, bárok, kaszinók, pornó mozik, szexshopok, na és a kirakatban magukat kínáló lányok várják a kielégülésre vágyó urakat. Itthon törvény tiltja a nyilvánosházakat. A finomabb igények kielégítésére maradnak a magánlakások, például Szandié.
– Az éttermem két éve ment csődbe, csak a rajtam lévő ruhám maradt meg. Volt más választásom?! Harminckét éves vagyok, öt nyelven beszélek, de hol talál ma egy nő igényes, jól fizető munkát?! Nettó kétszázezerért elmennék dolgozni, de 70 ezerért már nem mehetek: csak az albérlet 90 ezer, és enni is kell. Ha szerelem nélkül összeállnék valakivel, az mennyivel lenne erkölcsösebb?
A „bűnös prosti” képet a VIII. kerülethez, a hajdani kocsisorhoz kötik, ám a kívülállók nem ismerik azt az életet. Gyerekkoromban gyakran jártam az ott lakó nagyszüleimhez, jóban voltam a környékbeli örömlányokkal. Ha fázol, egy ilyen lány szó nélkül kibújik kabátjából, és rád adja. Én se távoztam tőlük sose apró ajándékok nélkül.
Mikor a sorsom közéjük sodort, kíváncsiságból elmentem pár kupiba – hét helyen nem is fizetnek a lányoknak. Az ügyfélköröm? Ésszel szerveztem. Nincs stricim, magam intézem az ügyeimet, bérelt lakásban fogadom a férfiakat. Sokuknak a vágynál nagyobb a lelke. Feszült. Munkahely, társaság, család – a mókuskerékből menekül valami szokatlanba.
Nálam lazító masszázs, nagy beszélgetés, esetleg sakkparti várja. Az aktus csak pár perc. A lányom, a családom nem sejt semmit. Ahogy tudok, nyom nélkül tűnök el a prostitúcióból.
Vannak nők, akik egzisztenciális biztonságukhoz az utat kizárólag a férfiakban látják. Magyarországon a kitartottságról szóló rendelkezések több törvénybe is bekerültek, bár 1913 óta lényegében nem változtak. A joggyakorlat megosztott: az egyik irat szerint a kitartó és a kitartott „rendszerint közös megegyezéssel folytatja bűnös tevékenységét (ami jelenleg szabálysértésnek minősül), a törvényi tényállás megvalósítása már akkor teljes, ha az elkövető akár részben és csak egy személlyel tartatja ki magát”.
escortlanyHavi 300-400 ezer…
Annamari sosem szégyellte szeretői státuszát. Mindent megkap, amire szüksége van. Már elképzelni se tudja, hogy a „barátja” és a pénze nélkül éljen.
– Nem vagyok kurva! Nyíltan vállal a barátom. Kellett a pénz, az országnak ebben a sarkában sokan nélkülöznek. Amikor már nem bírtam kopott falusi házunkat, a két öcsém nyavalygását, szüleim rossz kedvét, beköltöztem albérletbe a városba. Felszolgáló, aztán pultos lettem egy olyan étteremben, ahová sok gazdag pasi járt.
Ettek, közben megbeszélték az üzletet: szeszgyártás, borhamisítás, olajszőkítés, drog- és fegyverkereskedelem – akkor, 1992 tájt egy-két év alatt rengeteget kerestek az ügyesek. Persze zsiványságokkal, egy-két év börtön belefért. Hamar akadt közülük barátom. Több is. Vállalkozók, sportolók. Ma is röhögök, ha látom a tévében nyilatkozni egyiket, másikat: csak a család számít…
A szép, fiatal barátnő olyan, akár a luxuskocsi: mutatja, milyen vastag a delikvens pénztárcája. A pasik versengenek, ki tartja jobban a szeretőjét, ki költ többet rá.
Kézről kézre járnak, nekem pár év alatt nyolc szponzorom akadt. Volt, hogy egyszerre több is. Tudtak egymásról, a másikra licitálva, nevetve adták a tízezreseket.
Az egyik beköltöztetett egy rokona házába, amit aztán papíron megvettem tőle, magyarul nekem adta. Hetente egyszer, legfeljebb kétszer, háromszor jött, egy-két órát maradt. A tárgyalásaira elkísértem olykor, és a hosszú hétvégének vagy nyaralásnak álcázott üzleti megbeszélésekre. Akár a többi lány… A feleségek tudtak a dologról. Elfogadták.
A pasi kinézete, kora nem számít. Az ágyban? Mint minden pali: csak azt akarja, hogy leszopják vagy dugjon egyet gyorsan, aztán rohan. Mostani barátom ötvenes, lóképű, de jó karban van, és öt éve tart ki mellettem – mások évente, fél évente váltják a szeretőjüket. A felesége tündéri nő, imádja, de engem is szeret. Tuti, hogy vannak alkalmi partnerei is, az ő dolga. AIDS-tesztet még sosem csináltattam, nőgyógyászhoz úgy járok, akár a többi nő.
Alibiből a barátom egyik éttermében dolgozok, gyakorlatilag sehol. Fodrász, kozmetikus, pedikűrös, edzőterem, bevásárlás – már vége is a napnak. Hogy bírják ezt mások munka, család mellett?! Havonta legfeljebb 300-400 ezret kapok, ennyi a rezsim, félretenni nem tudok. Persze különajándékok járnak: régen ékszert, kocsit kaptunk, újabban a cicicsináltatás a menő.
Ahogy telnek az évek, egyre több pénzbe és időbe telik, hogy jól nézzek ki. Megszoktam a jó életet. Egy a kérdés: még meddig tarthat?! Jövő hónapban töltöm a 34-et. Az a baj, hogy az évek során életképtelen lettem a barátom és a pénze nélkül, közben rengeteg szép, vékony, fiatal pályázik a helyünkre!
telefonszex2Élvezz velem! Hívj most!
Ilyen, és ehhez hasonló felhívásokkal hirdetik magukat a telefonszex-szolgálatok. Vajon kik vállalnak ilyesmit? Teljesen átlagos lányok, asszonyok, akik munka után, mellékesként vállalják négy-hat órán át a telefonszexet. Mert kell a pénz, és ezzel tisztességesen kereshetnek. Gyönyörről, élvezetről az ő részükről szó sincs.
50-60 ezer jön össze
A huszonhét éves Gabi kisbabája mellett, „házimunkaként” vállalt telefonszex-szolgálatot, hogy kiegészítse a gyest és a gyedet. Férje szerint szexuális életük javult, amióta neje így szerez egy kis plusz pénzt.
– A telefonos buli addig megy, amíg itthon vagyok a gyerekkel. Az emelt díjas számot átirányították az itthoni telefonomra, vagyis ez amolyan házimunka. Első a kicsi, etetéskor, altatáskor némára állítom a készüléket. Ezért a tulaj nem tol le, csak presztízsből üzemelteti a szextelefont. Akad nap, hogy senki sem csörög rám, máskor öt, tíz, tizenöt hívás is érkezik. Különösen ünnepek előtt hívnak sokan. Az alapbéren túl – mondani sem kell, nem vagyok bejelentve – a forgalom után fizetnek, de legfeljebb 50-60 ezer jön össze. Aki 16 órás szolgálatot tart, az 90-100 ezret is megkeres.
Akadnak ilyenek a nagy cégeknél. Ott irodában, farostlemezzel leválasztott boxokban ülnek egymás mellett a nők, a korombéliektől a hatvanasokig. Legtöbben munka után, a konyhapénz kiegészítésére vállalják.
Párom tud a dologról, de nem bánja. Sőt! Azt mondja, legalább nem unatkozom, és talán fejlődtem is valamit az elmúlt időszakban. Olykor tényleg olyan pozíciókat javasolnak, amikről nem is álmodtam, hiszen mi a párommal teljesen hétköznapi szexuális életet élünk. Tökéletesen tudom kezelni a palikat. Ritkán szemétkednek, az aberráltaknak a hallott stílusban válaszolok, ha nem nyugszanak, leteszem a kagylót.
Alapesetben elmondom, hogy nézek ki, pontosabban hogy néz ki az a cica, akivel enyeleg. Aztán levezénylem az akciót, közben általában végzem az aktuális feladatom – port törlök, főzök, miegymás. Mire a vendég elkészül, nálunk is kész a vacsora.
Húsz perc a csúcsig
Gabriella olyan céget vezet, amely a lelkisegély-szolgáltatás és a horoszkóp-vonal mellett telefonszexet is kínál. Van rá kereslet.
– Komoly, modern telefonrendszert vásároltunk, számítógépes programokat írattunk, sok-sok millióból indult be az emeltdíjas telefonszolgáltatás. A horoszkóp, lelki segély és boszi-rovatok mellé hamar bekerült a telefonszex is, hiszen állnunk kellett a versenyt a konkurenciával. Nem akartunk túl nagy részt kanyarítani az erotikus szegmensből, ezért csak egyetlen lányt alkalmaztunk. Ez a műfaj szerintem szükséges rossz, akár a prostitúció, de tisztább, tisztességesebb.
Aki rászokik sok tízezret elenyeleghet egy hónapban, de akadnak bliccelők is. A legádázabb nem fizetők (több tucatnyian vannak) feketelistára kerültek. A program részben ezért tilt le húsz perc csevegés után. Akinek ennyi kevés, újra tárcsáz. Sok a törzsvendég, de még többen csak szórakoznak: nem szólnak bele a kagylóba, vagy pár másodperc után lecsapják.
Kiélik, hogy itt arc nélkül, azonosítatlanul lehet rosszalkodni. Egy éve elterjedt az internetes interaktív peep-show – ma már semmi sem elég! A látvánnyal a puszta hang képtelen állni a versenyt. Kiszállunk a boltból.
Tudnivalók:
Prostituált: aki ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt. Ha nem rendelkezik orvosi igazolással, amely tanúsítja, hogy nincs szexuális érintkezés útján terjedő fertőző betegsége, szabálysértést követ el.
Szexuális szolgáltatás: a prostituált olyan tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybe vevő vágyának felkeltésére, illetve kielégítésére szolgál.
Forrás: az 1999/LXXV. számú, a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő jelenségek visszaszorításáért hozott törvény.

Egyszeri callgirl

Posted on by Tortenet

Az egyik oldal: Egy – két éve kezdődött a dolog. A rendszereres testmozgások utáni sörözések alkalmával elhatároztuk, hogy Ottót, aki a legfiatalabb, és még független, meglepjük születésnapjára. Szakirodalomból kinéztünk egy bombázó szerelem művésznőt, valamilyen ürüggyel, biztosítottuk, hogy a megfelelő időpontban otthon legyen, aztán meg kézbesíttettük a megfelelő céggel a küldeményt.

Legközelebbi alkalommal mikor találkoztunk, a srác ügy festett, mint aki egy felfelé fordított vállfával a szájában aludt. Mindenesetre jó darabig volt miről társalogni az úri kocsmázások alkalmával.
Aztán egy újabb név, születés, vagy akármilyen alkalom eljövetelekor, elgondolkodott a belőlem, Gyulából, és az Ottóból álló kis társaság, hogy mi lenne, ha nem csak az ünnepelt részesülne, felköszöntésben, hanem, közösen csapnánk egy bulit. Megszerveztük, Ottó kaját főzött, ital volt neki otthon, a csajokat meg mi rendeltük.
Persze pancserok voltunk. Először duma ment, meg kis ital a hangulatot oldandó, aztán meg mire a lényegre került sor, alig maradt valami idő, és persze a hivatásos világban nincs ráadás, a munkaidőnek vége viszontlátásra, keressék fel újra intézményünket!
Jó darabig nem is próbálkoztunk újra, Ottónak is állandó barátnője akadt, és Gyulával mi sem vágyakoztunk, sok pénzért, nagyjából egy gumibabától is megkapható öröm után.
A közelmúltig. Ottó mivel eléggé belebonyolódott az új kapcsolatba, nem volt velünk, csak ketten kortyoltuk, szokásos verítékpótló sörünket, aztán elhatároztuk harapunk is valamit. Közben óhatatlanul előkerült a téma is. Szó szót követett, majd elhatároztuk, hogy felkeresünk egy szolíd, házias belvárosi műintézménya D. utcában, itt talán több szerencsénk lesz. Telefon. Minden rendben mehetünk, bár meglehet picit várni kell, mivel csak egy fő szabad létszámmal rendelkeznek. Nem gond hajrá!
Mire odaértünk kicsit ücsörögtünk a hallban, de kisvártatva már a két lány fogadott minket, bemutatkoztunk, (természetesen csak keresztnéven) Gyula mindenképp nekem akarta átengedni a választást. Mindegy legyen meg az akarata. Egyikük sem volt az a bombázó fajta, inkább olyan mint aki mellett az ember elmegy az utcán, amolyan normális háziasszony fajta. Imádom az ilyet, meggyőződésem, hogy az ember sokkal többet kaphat tőlük ebben a műfajban, mint a saját dögösségével túlzottan is tisztában levő elkényeztetett ifjaktól. Megkértek fáradjunk be a szobába, rögtön jönnek. (Gondolom az anyagiakat rendezték le a főnökkel.) Mi vigyogva vonultunk a zuhanyzóba, gyors tusolás, aztán fülig érő szájjal, tarkóra tett kézzel támasztottuk a franciaágy fej felőli oldalán a falat, pucérságunk teljes öntudatos valóságában. Kicsit meglepődtek amikor belépvén mi már felkészülten vártuk őket, de hát nem voltak éppen szégyenlősek, elmosolyodtak, és odaléptek a párjukhoz.
Szemrevételeztem választottamat: Nem egy samponreklám, de vonzó mosolygós csinos arc, gyönyörű szemekkel, formás, nem túl nagy mellek, ívelt csípő, nem rövid lábak. Meghatározhatatlan, de harmincas kor. Remek. Nagyjából ez volt egy ideig az utolsó pillanat, amíg a szomszédokat is láttam, hiszen meglepetésben volt részem. A lány az ölembe ült, és rögtön érzéki csókokkal kezdtük. Hohó a hivatásosok nem szoktak ilyet! Rajtam nem fog múlni. Beletúrtam a vállig érőnél kissé hosszabb hajba. Tetszett neki. Aztán végigcsókolta a mellemet, és megállapodott, a keménykedést éppen csak próbálgató szerszámomnál. Hát ott nem kellett sokat munkálkodnia, feltette a munkaruhát, és visszafelé is megtette a csókolgató utat. Aztán az ajkaimat gyengéden az ajkaival harapdálva, illetve néhány harapás után a nyelvével kis ideig a számban kalandozva, és mindezt újra, és újra kezdve, nagyon lassan, a csípőjét derékból kisé előre – hátra billenve belecsúszott a meredező karóba. Amikor teljesen bent volt egy pillanatra megálltunk, két tenyerembe fogtam az arcát, és mélyen a szemébe néztem. Csókok simogatások özöne, valamint a szelídből egyre vadabbá váló a lovaglás, és a lambada elemeiből ötvözött
Tánc végén egymás szemébe nézve fura mélységeket fedeztünk fel, azt hiszem kölcsönösen. Magunkhoz tértünk. Gyuláék is újra látótérbe kerültek, a mosolygós arcokból ítélve ők is jól szórakoztak. Gyorsan megszabadultunk a kellékéktől, újabb gyors lényegretörő zuhanyozás, és már mentünk is vissza. Elöször kedves semmitmondó dolgokról beszélgettünk, majd előkerült a humor is, és persze meghitt simogatások segítettek az oldott hangulat megtartásában. Kedvesem hasrafordult, én pedíg a hátát kezdtem simogatni, a vállát maszírozni. Nagyon élvezte. Kacagva kérdezte, hogy mennyit kérek ha esetleg később is szeretne befizetni egy maszírozásra. Mosolyogtam, és előrehajolva megcsókoltam. Közben a rakoncátlan testrészem, amely a feneke alatt a combjai közé szorult. Aztán ahogy ott mocorogtunk, kezdte ő is újra követelni a maga szórakozását.
Bár vacsorakor megbeszéltük, hogy félidőben térfelet cserélünk, most már szó sem lehetett semmiféle cseréről.
Megfordítottam a kissé elpilledt testet, és a kis lábaujjától indulva lassan végigcsókoltam. A combok közt kissé elidőztem, és jót derültem magamban az első pillanatban meglepett arcán. Gondolom egy profi nincs az ilyesmihez szokva, de nem modhatnám, hogy nem tetszett neki. Végighaladtam a has kis halmán, a köldök mélyedésén a mellek közt, majd a gömbölyded halmokon, végül az érzéki ajkakon, melyek forróságukkal szinte égettek. Most ő fordított meg engem, és közben oldalt nézve egy pillanatra láttam kollegám partnerét amint elvarázsolt arcal huppan bele barátom ölébe, tarkóján magasra borzolva a hajkoronáját, miközben igerlően rezdültek meg nem kevésbé formás mellei. Nem volt időm belefeledkezni abba a látványba mert felhevült kedvesem arca magához vonzotta a tekintetemet. Most ő fogta tenyerébe az én arcomat, és lassan ajkaimat harapdálva csókolgatott, miközben felettem áttérdelve, formás csípőjét enyhén mozgatva újra testével vette körül az enyémet. Ez sem volt kevésbé forró, mint az ajkai. Lassan kéjesen fedeztem fel, s ő hagyta, és élvezte, hogy felfedezem a titkos zugait. A fejemen átborítottam a hajzuhatagot, és csak a nem éppen látásra termett érzékszervemmel tájékozódtam a nedves selymesen puha közegben.
A továbbiak szinte öntudatlanul történtek, és csodálatos érzéseket átélve jó idő elteltével tértünk lassanként magunkhoz. A kipirult arcú, láthatólag kellemes élményeket átélt lányok látványa sohasem felejthető képként marad meg bennem. Távozáskor csókkal köszöntünk el mindkét lánytól, és csak annyit mondtunk egymásnak barátommal az utcára érve, hogy: „Hát ezt még nagypapa koromban sem fogom elfelejteni!”
Azóta többször elgondolkodtam a dolgon. Tudom, hogy a hivatásosoknál a különböző extra szolgáltatások a kuncsaft szimpatikusságának függvényében vehetők igénybe. Ennek ellenére, nem tudtam megmagyarázni a csókokat, a másodszori óvszer nélküli szexet. Midenesetre világéletemben vágytam erre a meglátni, megszeretni megkapni, csodálatos érzéseket átélni, atomvillanásra. De hogy épp egy profitól! Ismerem az érzéseimet, ez bizony minden valószinűségek dacára, egy tragikusan rövid, de teljes mélységében átélt szerelem volt. Tulajdonképpen nem is bíztam benne, hogy újra sikerül megtalálni, de azért néhányszor megpróbáltam a céget felhívni, és megtudakolni, hogy Klaudia dolgozik – e? A válasz mindig az volt : Már nincs nálunk, és sajnos nem tudjuk hol érhető el.

A másik oldal: Megint itt vagyok az ablakban, férjem, már javában alszik a közös ágyunkban, amit ma ismét nem dültunk szét erotikus hancúrozással. A kezemben egy tízezres bankjegy, és elgondolkodom, hogyan jutottam idáig…..
Kb egy hónapja kezdödhetett, épp pár napos szabin voltam otthon, és a boltban összefutottam a szomszéd házban lakó szimpatikus korombeli nővel. Elbeszélgettünk főzésről, erről – arról, végül megállapodtunk, hogy beülünk a közeli kávéházba egy kávéra. Természetesen a férfiak is előkerültek, mint beszédtéma, és részemről egy Irish Cream likőr, részéről egy konyak után az is kiderült, hogy ő üzletasszony, és a szomszég házban müködő erotikus szolgáltatásokat árusító vállalkozást vezeti. Akkor az ital hatásának véltem, hogy elgondolkodtam azon, hogy mellékes keresetet, s ráadásul esetleg időnként nélkülözött élvezeteket lehet egy füst alatt megkeresni.
Elhessegettem a gondolatot, de az makacs volt mindig visszajött. Aztán egyszer barátnőm felhívott, hogy nem tudnék – e besegíteni, mert nagy a forgalom. Kipróbáltam. Nem tetszett. A pénzt lelkiismeret – furdalás nélkül elköltöttem. Megdolgoztam érte. Elmondhatom, hogy kipróbáltam, nem volt jó, így lecsillapíthatom a bennem rejlő ilyesféle kicsapongásra vágyó, renitens énemet. Majdnem sikerült is. A múlt hétig…
Férjem egy hétig távol, én pedíg megint az ablakban álltam, és láttam amint két magas jóképű férfi megy be a szomszéd házba. Átfutott az agyamon, hogy ezek sem rokonlátogatásra jöttek. Jobb kezem önkéntelenül indult meg, felfelé a bordáimon, míg odaért a mellemre. Mellbimbóm, már megkeményedve meredezett, mire mutató, és középső ujjaim közé fogva, mint egy érzéki szájjal „szívogatni” kezdtem. Közben a bal kezemet a bugyimba csúsztattam, és a nedvesedő ajkak közé értem az ügyes ujjammal. Kezdtem volna megszédülni, de megcsörrent a telefon…
Nem tudtam nemet mondani a felkérésnek, és most ennek köszönhetem, hogy itt állok teljesen összezavarva…
Nem azt kaptam amit vártam. Gyengédséget, szeretetet, mondhatni szerelmet, és olyan érzéki gyönyöröket amiben még nem volt részem…
A pénz égeti a kezemet. Mit tegyek vele?Nincs jogom hozzá, hiszen talán még nekem kellet volna fizetnem…
És akkor most kurva vagyok? Múltkor inkább hiszen a pénzért tettem, de hát az sem igaz mert elhatároztam, az csak próba volt, és, hogy pénzért soha nem teszem többet. Most mégis megtettem, és bár pénzt kaptam érte nem azért tettem. És így mi vagyok, ha megteszem máskor is? Belül biztosan érzem, hogy vele megtenném. De hát engem úgy neveltek, hogy ez bűn! Miért bűn az ha egy nő megszerzi magának a fizikai gyönyört ha otthon egy idő óta már nem ég olyan hőfokon a láng? Lehet ezt úgy csinálni, senkinek sem okozunk vele kárt? Megértem, hogy a régi időkben fontos volt, hogy a feleségek ne csináljanak ilyesmiket, hiszen az akár háborúkhoz, egy közösség pusztulásához is vezethetett, ha egy feleség megtalálván a fizikai gyönyört más férfit választott. A világirodalom tele van ilyesfajta történetekkel. De akkor is szerintem ebből ugyanúgy hülyeség vallási kérdést csinálni, mint ahogy némely etnikum, teljesen jogos táplálkozás higiéniából, áthághatatlan vallási tanításokat csinált. Lelkük rajta. Azt hiszem én nem vagyok ilyen. De hát milyen vagyok én? Tudnék ilyen háromszögkapcsolatban élni?
Hiába nézem a képet a bankón nem válaszol…

Erotikus munkásnők: kurvák és kitartottak

Posted on by Szexista

Jössz egy menetre, bébi?
Törvény ide, felháborodás oda, utcalányok mindig voltak, vannak, és lesznek. Mert igény van rá, és sokan választják a pénzkeresésnek ezt a „könnyű” módját: becslések szerint vagy húszezren dolgoznak az országban, és vannak, akik az exlex állapotok miatt külföldön folytatják szakmájukat. Persze vannak, akiket kényszerítenek a prostitúcióra, de mi olyan lányokat kerestünk, akik önként és dalolva keresik a testükkel a kenyerüket.

utcalanyNapi 100 ezer megvan
Viki az ország keleti feléről érkezett nagy tervekkel és álmokkal a fővárosba, aztán az utcán kötött ki.
– Négyezer a francia, hatezer a szex, nyolcezer a komplett – ezt legalább másfél tucat nyelven el tudom mondani. Három helyen mehet a fuvar, pár perc alatt végzek. Aki szobát akar, 15 ezerért félórát kap, ezen felül még háromezer a panzió bére. Egy szalonban sem sokkal magasabb a tarifa. A napi átlagom 8-15 vendég. Részeggel nem bajlódok! Nem tud elélvezni, aztán balhézik. Megmondom az őszintét: napi százezer is összejön. Hat hónapja dolgozom Budapesten. Kétkezi munkával havi hatvan jött össze, aztán az se. Létszámleépítettek a régi munkahelyemen. Egy évig ültem a seggemen, aztán egy ismerős segített. A család úgy hiszi, felszolgálok. Sosem fázom, csodálkoznak is a palik. Csak a derekam hasogat a hidegtől télen, mert a bundából is kint a hasam.
Mindegy, ha nincs kedvem, nem jövök ki. A munkaidőm kettőtől kilencig tart, a csúcs négytől hétig fut. Kocsin hoznak, az egyik lány busszal jár. Védelmi pénz? Persze. Nem mondom meg, mennyi. Nyolcan dolgozunk, párosával állunk, így szeretjük. Zsebkendő, törlőkendő, gumi: sosem kapunk el semmi bajt. Barát? Este már nincs kedvem az egészhez. A kuncsaftjaink kedveskednek hamburgerrel, üdítővel, forró kávéval is. A rendőrök is ritkán kötözködnek, hiszen rendben a rendszeres orvosi vizsgálatot igazoló egészségügyi könyvünk. Jövő tavasszal lakást veszek – még egy év, aztán pihenek. Addig betanítom egy barátnőmet is. Megkeresett, hogy nincs pénze. Húszévesek vagyunk, földik.

Otthon űzi az ipart
Amszterdamban a világhírű vigalmi negyedben piroslámpás házak, bárok, kaszinók, pornó mozik, szexshopok, na és a kirakatban magukat kínáló lányok várják a kielégülésre vágyó urakat. Itthon törvény tiltja a nyilvánosházakat. A finomabb igények kielégítésére maradnak a magánlakások, például Szandié.
– Az éttermem két éve ment csődbe, csak a rajtam lévő ruhám maradt meg. Volt más választásom?! Harminckét éves vagyok, öt nyelven beszélek, de hol talál ma egy nő igényes, jól fizető munkát?! Nettó kétszázezerért elmennék dolgozni, de 70 ezerért már nem mehetek: csak az albérlet 90 ezer, és enni is kell. Ha szerelem nélkül összeállnék valakivel, az mennyivel lenne erkölcsösebb?
A „bűnös prosti” képet a VIII. kerülethez, a hajdani kocsisorhoz kötik, ám a kívülállók nem ismerik azt az életet. Gyerekkoromban gyakran jártam az ott lakó nagyszüleimhez, jóban voltam a környékbeli örömlányokkal. Ha fázol, egy ilyen lány szó nélkül kibújik kabátjából, és rád adja. Én se távoztam tőlük sose apró ajándékok nélkül.
Mikor a sorsom közéjük sodort, kíváncsiságból elmentem pár kupiba – hét helyen nem is fizetnek a lányoknak. Az ügyfélköröm? Ésszel szerveztem. Nincs stricim, magam intézem az ügyeimet, bérelt lakásban fogadom a férfiakat. Sokuknak a vágynál nagyobb a lelke. Feszült. Munkahely, társaság, család – a mókuskerékből menekül valami szokatlanba.
Nálam lazító masszázs, nagy beszélgetés, esetleg sakkparti várja. Az aktus csak pár perc. A lányom, a családom nem sejt semmit. Ahogy tudok, nyom nélkül tűnök el a prostitúcióból.
Vannak nők, akik egzisztenciális biztonságukhoz az utat kizárólag a férfiakban látják. Magyarországon a kitartottságról szóló rendelkezések több törvénybe is bekerültek, bár 1913 óta lényegében nem változtak. A joggyakorlat megosztott: az egyik irat szerint a kitartó és a kitartott „rendszerint közös megegyezéssel folytatja bűnös tevékenységét (ami jelenleg szabálysértésnek minősül), a törvényi tényállás megvalósítása már akkor teljes, ha az elkövető akár részben és csak egy személlyel tartatja ki magát”.

escortlanyHavi 300-400 ezer…
Annamari sosem szégyellte szeretői státuszát. Mindent megkap, amire szüksége van. Már elképzelni se tudja, hogy a „barátja” és a pénze nélkül éljen.
– Nem vagyok kurva! Nyíltan vállal a barátom. Kellett a pénz, az országnak ebben a sarkában sokan nélkülöznek. Amikor már nem bírtam kopott falusi házunkat, a két öcsém nyavalygását, szüleim rossz kedvét, beköltöztem albérletbe a városba. Felszolgáló, aztán pultos lettem egy olyan étteremben, ahová sok gazdag pasi járt.
Ettek, közben megbeszélték az üzletet: szeszgyártás, borhamisítás, olajszőkítés, drog- és fegyverkereskedelem – akkor, 1992 tájt egy-két év alatt rengeteget kerestek az ügyesek. Persze zsiványságokkal, egy-két év börtön belefért. Hamar akadt közülük barátom. Több is. Vállalkozók, sportolók. Ma is röhögök, ha látom a tévében nyilatkozni egyiket, másikat: csak a család számít…
 A szép, fiatal barátnő olyan, akár a luxuskocsi: mutatja, milyen vastag a delikvens pénztárcája. A pasik versengenek, ki tartja jobban a szeretőjét, ki költ többet rá.
Kézről kézre járnak, nekem pár év alatt nyolc szponzorom akadt. Volt, hogy egyszerre több is. Tudtak egymásról, a másikra licitálva, nevetve adták a tízezreseket.
Az egyik beköltöztetett egy rokona házába, amit aztán papíron megvettem tőle, magyarul nekem adta. Hetente egyszer, legfeljebb kétszer, háromszor jött, egy-két órát maradt. A tárgyalásaira elkísértem olykor, és a hosszú hétvégének vagy nyaralásnak álcázott üzleti megbeszélésekre. Akár a többi lány… A feleségek tudtak a dologról. Elfogadták.
A pasi kinézete, kora nem számít. Az ágyban? Mint minden pali: csak azt akarja, hogy leszopják vagy dugjon egyet gyorsan, aztán rohan. Mostani barátom ötvenes, lóképű, de jó karban van, és öt éve tart ki mellettem – mások évente, fél évente váltják a szeretőjüket. A felesége tündéri nő, imádja, de engem is szeret. Tuti, hogy vannak alkalmi partnerei is, az ő dolga. AIDS-tesztet még sosem csináltattam, nőgyógyászhoz úgy járok, akár a többi nő.
Alibiből a barátom egyik éttermében dolgozok, gyakorlatilag sehol. Fodrász, kozmetikus, pedikűrös, edzőterem, bevásárlás – már vége is a napnak. Hogy bírják ezt mások munka, család mellett?! Havonta legfeljebb 300-400 ezret kapok, ennyi a rezsim, félretenni nem tudok. Persze különajándékok járnak: régen ékszert, kocsit kaptunk, újabban a cicicsináltatás a menő.
Ahogy telnek az évek, egyre több pénzbe és időbe telik, hogy jól nézzek ki. Megszoktam a jó életet. Egy a kérdés: még meddig tarthat?! Jövő hónapban töltöm a 34-et. Az a baj, hogy az évek során életképtelen lettem a barátom és a pénze nélkül, közben rengeteg szép, vékony, fiatal pályázik a helyünkre!

telefonszex2Élvezz velem! Hívj most!
Ilyen, és ehhez hasonló felhívásokkal hirdetik magukat a telefonszex-szolgálatok. Vajon kik vállalnak ilyesmit? Teljesen átlagos lányok, asszonyok, akik munka után, mellékesként vállalják négy-hat órán át a telefonszexet. Mert kell a pénz, és ezzel tisztességesen kereshetnek. Gyönyörről, élvezetről az ő részükről szó sincs.
50-60 ezer jön össze
A huszonhét éves Gabi kisbabája mellett, „házimunkaként” vállalt telefonszex-szolgálatot, hogy kiegészítse a gyest és a gyedet. Férje szerint szexuális életük javult, amióta neje így szerez egy kis plusz pénzt.
– A telefonos buli addig megy, amíg itthon vagyok a gyerekkel. Az emelt díjas számot átirányították az itthoni telefonomra, vagyis ez amolyan házimunka. Első a kicsi, etetéskor, altatáskor némára állítom a készüléket. Ezért a tulaj nem tol le, csak presztízsből üzemelteti a szextelefont. Akad nap, hogy senki sem csörög rám, máskor öt, tíz, tizenöt hívás is érkezik. Különösen ünnepek előtt hívnak sokan. Az alapbéren túl – mondani sem kell, nem vagyok bejelentve – a forgalom után fizetnek, de legfeljebb 50-60 ezer jön össze. Aki 16 órás szolgálatot tart, az 90-100 ezret is megkeres.
Akadnak ilyenek a nagy cégeknél. Ott irodában, farostlemezzel leválasztott boxokban ülnek egymás mellett a nők, a korombéliektől a hatvanasokig. Legtöbben munka után, a konyhapénz kiegészítésére vállalják.
Párom tud a dologról, de nem bánja. Sőt! Azt mondja, legalább nem unatkozom, és talán fejlődtem is valamit az elmúlt időszakban. Olykor tényleg olyan pozíciókat javasolnak, amikről nem is álmodtam, hiszen mi a párommal teljesen hétköznapi szexuális életet élünk. Tökéletesen tudom kezelni a palikat. Ritkán szemétkednek, az aberráltaknak a hallott stílusban válaszolok, ha nem nyugszanak, leteszem a kagylót.
Alapesetben elmondom, hogy nézek ki, pontosabban hogy néz ki az a cica, akivel enyeleg. Aztán levezénylem az akciót, közben általában végzem az aktuális feladatom – port törlök, főzök, miegymás. Mire a vendég elkészül, nálunk is kész a vacsora.

Húsz perc a csúcsig
Gabriella olyan céget vezet, amely a lelkisegély-szolgáltatás és a horoszkóp-vonal mellett telefonszexet is kínál. Van rá kereslet.
– Komoly, modern telefonrendszert vásároltunk, számítógépes programokat írattunk, sok-sok millióból indult be az emeltdíjas telefonszolgáltatás. A horoszkóp, lelki segély és boszi-rovatok mellé hamar bekerült a telefonszex is, hiszen állnunk kellett a versenyt a konkurenciával. Nem akartunk túl nagy részt kanyarítani az erotikus szegmensből, ezért csak egyetlen lányt alkalmaztunk. Ez a műfaj szerintem szükséges rossz, akár a prostitúció, de tisztább, tisztességesebb.
Aki rászokik sok tízezret elenyeleghet egy hónapban, de akadnak bliccelők is. A legádázabb nem fizetők (több tucatnyian vannak) feketelistára kerültek. A program részben ezért tilt le húsz perc csevegés után. Akinek ennyi kevés, újra tárcsáz. Sok a törzsvendég, de még többen csak szórakoznak: nem szólnak bele a kagylóba, vagy pár másodperc után lecsapják.
Kiélik, hogy itt arc nélkül, azonosítatlanul lehet rosszalkodni. Egy éve elterjedt az internetes interaktív peep-show – ma már semmi sem elég! A látvánnyal a puszta hang képtelen állni a versenyt. Kiszállunk a boltból.

Tudnivalók:
Prostituált: aki ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt. Ha nem rendelkezik orvosi igazolással, amely tanúsítja, hogy nincs szexuális érintkezés útján terjedő fertőző betegsége, szabálysértést követ el.
Szexuális szolgáltatás: a prostituált olyan tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybe vevő vágyának felkeltésére, illetve kielégítésére szolgál.
Forrás: az 1999/LXXV. számú, a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő jelenségek visszaszorításáért hozott törvény.

Kurva lettem – ez volt a legkönnyebb út…

Posted on by Zita

Vannak az életben olyan nehéz időszakok, amikor nehezen látunk túl a problémáinkon. És ha ezek anyagi természetűek, mi pedig anyák vagyunk, egyedül, két gyerekkel, akkor még nehezebb a kilábalás. Néha annyira, hogy a testünket is hajlandóak lennénk eladni.  
 „Prostituált lettem, mert ez volt a legkönnyebb… 30 elmúltam, elvált nő vagyok. Nagyon korán mentem férjhez, mert akkor azt hittem, ez a megoldás a szülői ház elhagyására. A volt férjembe soha nem voltam szerelmes, csak szerettem, de azt gondoltam, hogy a biztonságot, anyagi jólétet majd biztosítja számomra egy életen át. Komoly kapcsolatom nem volt és nem is lehetett (mindössze egy 3 hónapos előtte), hiszen 18 éves voltam.
A középiskolát az érettségi előtt hagytam ott. 20 évesen, fejeztem be a maradék egy évet, akkor érettségiztem le és kezdtem el egy üzleti iskolában tanulni külkereskedelmet, valamint vámügyintézést. Sikeres vizsgáim és az otthon eltöltött hosszú évek után vágytam már arra, hogy valóban kezdjek valamit az életemmel. Imádtam a gyerekeimet, a házasságunk elég sokáig működött is, ami azért nem volt példaértékű, mert a férjem gyakran kimaradozott „üzleti” ügyei miatt. Aztán a munkába állásom megváltoztatta az életünket. Vámügyintézőként indultam a cégnél, de nagyon hamar – igaz kőkemény munkával és bizonyítási kényszerrel – középvezető, majd felsővezető lettem 30 beosztottal és milliárdos árukészlet felelősségével. Óriási kihívás volt, és „lubickoltam” az elismerésben, megbecsülésben. A munkahelyemen. Otthon viszont semmiben. A volt férjemnek becsődölt a vállalkozása, kénytelen volt kamionosként folytatni, egy ideig itthon, azután pedig külföldön. Közben folyt az életünk, építkeztünk, és én, mivel iszonyú jól kerestem, kölcsönöket vettem fel, hogy minél szebb otthonunk legyen. Idáig teljesen átlagos a történetem. A csavar egy telefonbeszélgetéssel kezdődött. Teljesen véletlenül hallgattam végig, hogy a férjem azt ecseteli rólam, mekkora szemét, meg nem értő feleség vagyok. Természetesen nem egy haverjának, hanem egy nőnek. Napi 12 óra munka, két gyerek és háztartás mellett ezt már nehéz volt benyelni úgy, hogy akkor épp nem is dolgozott. Innentől már sodort az élet. Egy hónapon belül beadtam a válást, a munkahelyemen pedig egy nős beosztottammal jöttem össze. Közel két éven át tartott a kapcsolatunk, de a végén én nem bírtam, és kiléptem az egészből. Úgy értem, mindenből. Hónapokig voltam az idegeimmel betegállományban, ment a válásom, és életem legnagyobb hibája, hogy a „tuti” állásom otthagytam a sértett büszkeségem miatt.
Társkeresőkkel próbálkoztam, de az eredmény mindig az volt, hogy a férfiak csak szexet akartak. Én viszont egy válás és egy viharos kapcsolat után egyáltalán nem alkalmi kalandokra vágytam. Közben kimondták a válást, megítéltek valamennyi gyerektartást, amit persze soha nem fizetett. A biztos állás feladása után éppen arra volt pénzem, hogy fenntatsam a megszokott életszínvonalat. A csekkek viszont érkeztek, és egy idő után nem tudtam fizetni. Ekkor ismertem meg egy korombeli férfit, aki elhívott randizni. Beszélgettünk, de már az első találkozásnál éreztem, hogy valami nem stimmel vele. Mikor harmadszorra találkoztunk, mondtam, mondja el, mit akar, ne szédítsen, nincs rá szükségem. Végül is őszinte volt. Elmondta, hogy egy roppant dekoratív, intelligens, kedves nőt lát bennem, amit én abszolút tudnék kamatoztatni, és ebből óriási pénzt lehet kihozni.
Nyilván volt agyam, és abban a pillanatban, amikor ezeket elmondta, mérhetetlenül felháborodtam. Soha nem ítéltem el a „lányokat”, illetve nekem az annyira kiesett az életemből, hogy valójában soha nem is foglalkoztatott a kérdés. Ítélkezni lehet, de mindenki törjön saját maga felett is pálcát. Egy hónapon át sírtam minden éjjel, és járt az agyam, hogy mit csináljak? Új állásom már volt, de a tizedét sem kerestem annak, amit előtte. A számlák pedig csak jöttek, segítségem nem volt.
Belevágtam. Házhoz jártam vele. A fele pénzt elvette, plusz fizetni kellett a benzint, amit felszámoltam a vendégeknek. Egy hónap után befejeztem az ő „segítését”, határozottan megmondtam neki, hogy nincs rá szükségem. Kibéreltem egy lakást, és egyedül dolgozom. Persze volt fenyegetés, ez és az lesz, de ő nem az a tipikus strici volt, aki elintéztet egy szextündért. Okosan csinálta és csinálja, addig édesget magához egy nőt, amíg az belé nem szeret, onnantól nyert ügye van. Sok nő bedőlt neki, a kevesek közé tartoztam, akik nem, mert nem érdekelt a nyálas dumája. Azt hiszem, sőt tudom: talán megbotránkoztatónak tűnök, de soha annyi kedvességet, szeretetet, sőt, nem egy példa volt rá: szerelmet kaptam és kapok a férfiaktól, mint a 16 év házasság után. Hölgyeim, lehet ítélkezni felettem bátran! De azt gondolom, hogy ha mi mindent megadnánk a férfiaknak, akkor a hozzám hasonlók előbb-utóbb szó szerint éhen halnának. A szórásból kiveszem azon férfiakat, akikben egy örökös kényszer van arra, hogy bizonyítsanak és zsákmányt ejtsenek. Ők azok, akik soha nem változnak. De, a pasik alapvetően nem erre vágynak. Sőt! Talán inkább mi vagyunk azok, akik természetesnek vesszük: ha már a felesége, élettársa vagyok valakinek, nem igazán kell tenni azért a kapcsolatért. Fel nem foghatom, hogyan születhetnek olyan párkapcsolatok, ahol a szex nem dominál, és úgy gondolja két ember, hogy majd összecsiszolódnak. Ennyi tapasztalattal és millió beszélgetéssel a hátam mögött úgy gondolom, hogy mi nők rengeteget hibázunk! Hangsúlyozom, hogy az én házasságomban soha semmi probléma nem volt a szexualitás terén – ami megölte a kapcsolatunkat, az a férjem őrült féltékenysége volt, és az, hogy nem ismert el. 
Nemrég kezdtem el ezt az egészet, büszke nem vagyok rá. Időközben elveszítettem 25 kolléganőmmel egyetemben még azt a kevéske fix jövedelmem is, ami volt, így jelenleg csak a vendégeimből próbálom magm eltartani, de nem erre az életre vágyom. Szeretnék minden nap a családi házamban lenni, normális munkával megélni és nem regisztrált munkanélkülinek lenni, és vadászni az állásokat. Túlképzett vagyok rengeteg állásra, a szakmáim pedig jelenleg haldokolnak. Egy éve van egy tartós párkapcsolatom, ami rengeteg konfliktussal jár, pedig ő is így ismert meg, vendégként érkezett. Olyan vendégként, aki az eljegyzésen is túljutott kapcsolatában nem kapta meg azt, amire vágyott. Megcsalni nem akarta a párját, és azt látom, hogy a férfiak zöme egy ilyen fizetős légyottot nem vesz megcsalásnak. Hiszen érzelmileg nem kötődik hozzám, egy nyers kielégülés a részéről az egész. A baj akkor kezdődik, amikor két év után is visszajár. Ez már elgondolkoztató.
A történetemet olvasva valószínűleg senki nem fog megérteni, és mindenki azt mondja, ja, lehetett volna más kiút is ebből az egészből. Törekedtem rá, és valóban akartam, de teljesen egyedül, milliós adósságokkal a fejemen? Talán ez volt a legkönnyebb út…”