A nő csak baszni és kiszolgálni való – Sovinizmus

A férfiúi sovinizmus a férfiak érdekeinek jogos vagy túlzott, illetve torzított hangsúlyozását jelenti és vonatkozik a férfi-nő kapcsolatnak arra formájára is, amely a férfiak fennsőbbségére épül, és a nőket szolgaszerepre, vagy legjobb esetben szex-szimbólum betöltésére kényszerítik. Az még nem sovinizmus, ha valaki kinyitja az ajtót egy nő számára, az azonban már igen, ha egy férfi elvárja, hogy egy nő ne szóljon, amikor ő nem kérdezi, és hogy maradjon a háttáérben, mindaddig, amig nincs rá szükség.

a-no-csak-faszra-valo-meg-kiszolgalni

Soviniszta álláspont elvárni egy nőtől, hogy a háztartás összes munkáját ő végezze, hogy ne vállaljon munkát, illetve, hogy kapjon kevesebbet ugyanazért a munkáért, továbbá kizárni őket bizonyos hivatások gyakorlásából, valamint arcuk és alakjuk alapján és nem pedig képességeik szerint ítélni meg őket. Tovább a teljes cikkre
További cikkek nőgyűlölő, mizogin témákban: A pinák okozzák a férfiak vesztét – Szerezd meg a nőt, használd, azt dobd el – Mel Gibson egy nőalázó szexmániás hedonista fasz – Sex and submission, alázd és használd a nőt! – Polanskinak a segge lyukával pucsított a 16 éves kis kurva – Gecizd pofán a ribancokat –   Használd wc-nek a nő száját és pináját – A nő teste élvezetekre való – Ha boldog a nőd mindig kapsz pinát – Józsi szerint: A nőket csak fel kéne lőni az űrbe! – Utálom a nőket, csak használom őket – Kötözd meg és alázd megNagyon fáj

A nő csak baszni és kiszolgálni való – Sovinizmus

A férfiúi sovinizmus a férfiak érdekeinek jogos vagy túlzott, illetve torzított hangsúlyozását jelenti és vonatkozik a férfi-nő kapcsolatnak arra formájára is, amely a férfiak fennsőbbségére épül, és a nőket szolgaszerepre, vagy legjobb esetben szex-szimbólum betöltésére kényszerítik. Az még nem sovinizmus, ha valaki kinyitja az ajtót egy nő számára, az azonban már igen, ha egy férfi elvárja, hogy egy nő ne szóljon, amikor ő nem kérdezi, és hogy maradjon a háttáérben, mindaddig, amig nincs rá szükség.

a-no-csak-faszra-valo-meg-kiszolgalni

Soviniszta álláspont elvárni egy nőtől, hogy a háztartás összes munkáját ő végezze, hogy ne vállaljon munkát, illetve, hogy kapjon kevesebbet ugyanazért a munkáért, továbbá kizárni őket bizonyos hivatások gyakorlásából, valamint arcuk és alakjuk alapján és nem pedig képességeik szerint ítélni meg őket. Tovább a teljes cikkre
További cikkek nőgyűlölő, mizogin témákban: A pinák okozzák a férfiak vesztét – Szerezd meg a nőt, használd, azt dobd el – Mel Gibson egy nőalázó szexmániás hedonista fasz – Sex and submission, alázd és használd a nőt! – Polanskinak a segge lyukával pucsított a 16 éves kis kurva – Gecizd pofán a ribancokat –   Használd wc-nek a nő száját és pináját – A nő teste élvezetekre való – Ha boldog a nőd mindig kapsz pinát – Józsi szerint: A nőket csak fel kéne lőni az űrbe! – Utálom a nőket, csak használom őket – Kötözd meg és alázd megNagyon fáj

A nő csak baszni való – Sovinizmus

csajok_baszniNapjaink rendkivüli változásai a nők életének legapróbb részleteit is érintik. Ezek után természetes, hogy szólnunk kell a női lét egyik legfontosabb területéről, a férfiakkal való kapcsolatról. A nők számára nyíló új területekkel a férfiak is nagyon sokat nyernek, s ezt sokan közülük fel is mérik. Ám ezek a változások lehetnek fenyegetőek is; számos férfi inkább csak arra gondol- ha egyáltalán gondol valamire – , hogy mit veszíthet e változások révén, vagy ami még rosszabb, valósággal retteg attól, hogy veszíthet valamit. A félelem és a veszteségérzet aztán gyakran aggresszíót szül, s a férfi máris igazi sovinisztává válik.
A sovinizmus szó Nicholas Chauvin nevéből ered, aki az első köztársaság, illetve Napoleon császárságának katonája volt. Látványos patriotizmusa kezdetben népszerűvé, majd pedig nevetségessé tete. S férfiúi sovinizmus a férfiak érdekeinek túlzott, illetve torzított hangsúlyozását jelenti és vonatkozik a férfi-nő kapcsolatnak arra formájára is, amely a férfiak fennsőbbségére épül, és a nőket szolgaszerepre, vagy legjobb esetben szex-szimbólum betöltésére kényszerítik. Az még nem sovinizmus, ha valaki kinyitja az ajtót egy nő számára, az azonban már igen, ha egy férfi elvárja, hogy egy nő ne szóljon, amikor ő nem kérdezi, és hogy maradjon a háttáérben, mindaddig, amig nincs rá szükség.
Soviniszta álláspont elvárni egy nőtől, hogy a háztartás összes munkáját ő végezze, hogy ne vállaljon munkát, illetve, hogy kapjon kevesebbet ugyanazért a munkáért, továbbá kizárni őket bizonyos hivatások gyakorlásából, valamint arcuk és alakjuk alapján és nem pedig képességeik szerint ítélni meg őket. sovinizmus az is, ha egy férfi bohó gyerekeknek tekinti a nőket, mintha azok képtelenek lennének például a pénzügyek intézésere vagy fontosabb döntések meghozatalára, mintha csinos kis fejükben nem is volna más gondolatok számára hely, mint amelyek divatra és s férfiak meghódítására irányulnak. Sovinizmus elvárni egy nőtől, hogy legyen boldog azzal, amit az otthon és a háztartás nyújt számára,hogy elégedjen meg a férje sikereivel és hogy legyen mindig mellette, amikor az éppen szükségét érzi.
Azó se róla, sok nőt igen kellemesen érint a férfiak sovinizmusa, különösen akkor, ha az a lovagiasság álarca mögé bújik, amint ez gyakran meg is történik. A nők egy részének valósággal kapóra jön ez az attitüd, megvédi őket a választások és a változások fáradtságától. Valószinűleg minden nő életében van egy korszak, amikor jólesik neki, hogy ő a gyengébb és az alárendelt. Ez rendjén is volna, azonban a férfiak sovinizmusa társadalmi szinten is megjelenik , sőt a férfiak nagy része, de számos nő is megretten annak a gondolatától, hogy mindez másképp is lehetne. Ez még olyan nőkkel is megesik, akik erős egyéniséggé váltak, illetve akiket átformáltak a társadalomban végbement változások. Ez az ellentmondás jellemző korunkra, és sok esetben ez áll az önsorsrontó magatartásformák kialakulásának hátterében.
Számos férfi-nő kapcsolat alapképlete, hogy a férfi félti a saját előjogait, a nő pedig tétova és képtelen a konfliktus helyzet rendezésére. Ez a képlet sok ellentétet, sok ellenséges indulatokat hordoz, amelyek nem is mindig kerülnek a felszínre, s amelyek szintén destruktivitáshoz vezetnek.
A férfiak sovinizmusának eredete és megnyilvánulási formái sokfélék lehetnek. Sok ingatag, bizonytalan férfi véli úgy, hogy a sovinizmus férfias dolog, és előjogainak hangoztatásával próbálja leplezni gátlásait és identitászavarát. Az ilyen férfi egy erős egyéniségű, független nő mellett valósággal tönkremegy, mert fenyegetve érzi magát. Számára az jelenti a biztonságot, ha módja van leszólni vagy akár megvetni a nőket.
Ez a fajta sovinizmus sokszor társas jelenség. a férfiak összegyülnek és olyasmivel foglalkoznak, amiben nők nem vehetnek részt, s talán éppen ez a tevékenység lényege. Ezek a férfiak olyan nőt vesznek feleségül, aki mellett biztonságban érezhetik magukat, vagyis egyszerű, igénytelen, amolyan „lábtörlő” asszonyt. aztán éppen ezek a férjek azok, akik nem engedik dolgozni a feleségüket, viszont elvárják tőlük, hogy a legalantasabb házimunkát is elvégezzék, vagy pedig szigorúan felosztják a háztartás gondjait: van, ami az asszony dolga, például a főzés, a mosogatás, a takarítás, s van néhány „férfidolog”, például a fünyírás, vagy amázolás, festés.az ilyen férjek nem szeretik, ha a feleségük elviszi az autót vagy ha bele akar szólni a pénzügyekbe. Meglepően sok nő nyugszik bele az ilyen helyzetekbe, sőt valósággal biztonságban érzi magát.Ha az ilyen férfi sovinizmusa erősen szexuális színezetű is, akkor valószinűleg csak szűz nőt hajlandó feleségül venni, és nem tűr meg más férfit a felesége közelében. viszont lehet idealizálja az asszony, piedesztálra emeli.
Vannak aztán nők, akik hasznukra tudják fordítani az effajta házastársi kapcsolatot. Ha egy nő rájön, hogy a látszólag erős férfi valójában gyenge és bizonytalan, akkor ez számára nemcsak elégtétel lehet, hanem valódi hatalom forrása is:végső soron kezébe veheti a dolgok írányítását, az a lényeg, hogy a férje ezt ne vegye észre. A helyzet másodlagos nyeresége egyfajta biztonságérzet. Az ilyen nő büszke rá, hogy a férje szóba állni sem engedi őt más férfiakkal,vagy hogy feltétlenül készen kell lennie az ebédnek, mire a férje hazatér, vagy hogy nem tehet meg valamit, amihez pedig kedve volna, mert a férje nem hagyja. Ez a fajta férfiúi sovinizmus viszi rá a nőket arra, hogy energiáikat és feszültségüket vég nélküli takarításban és főzőcskézésben vezessék le, mintha a jól vezetett háztartás és a makulátlan, teli kamra az önmegvalósítás csúcsa volna.
Ebből a magatartásból persze könnyen levezethető a férj és a gyerekek pórázon tartásának képessége is. Hiszen az ilyen asszonyok nem attól érzik biztonságba magukat, hogy nyíltan vállalják a függőségüket, hanem attól, hogy másokat kézben tudnak tartani. Az ilyen helyzet magában hordja az önsorsrontás veszélyét, amely évek múltával látványosan be is következik.
A sovinizmus fentebb vázolt fajtája különben napjaink természetes jelenségének számít. Egész generációk nőttek fel ebben az életfelfogásban, nemcsak férfiak, nők is. Mi több nap, mint nap találkozhatunk vele újságokban, különösen a bulvárlapokbnan, magazinokban, gyerekkönyvekben, köznyelvi fordulatokban. Érdemes megfigyelni néha a reklámokat, hogyan hirdetnek egy-egy háztartási cikket, vagy élelmiszert: ugyanez a sovinizmus süvít belőlük. El lehet így adni műzlit, szappant, cigarettát mégpedig nem is rosszul.
A férfiúi sovinizmus egy másik fajtáját képviselik azok, akiket annak idején az agyonkényeztetett az édesanyjuk, s később ugyanezt várják el a feleségüktől. Az ilyen férfi úgy tanulta, hogy neki nincs más dolga, minthogy el tartsa a családját,a nő pedig azért van, hogy neki ehhez minden kényelme meg legyen. valószinűleg csak csetlik-botlik a konyhában, bámulva nézi, hogyan fő meg egy tojás, s kijelenti, hogy mindez „rejtély” a számára – valójában arra céloz, hogy nem is óhajt beletanulni a háztartás dolgaiba. Ezzel is bíztosítva a további kiszolgálást. Ettől aztán fontosnak hiszi magát, s növeli a biztonságérzetét.
Közel áll ehhez a típushoz a nárcisztikus soviniszta, aki számára az élet fő célja, hogy minél többen csodálják őt, s minél több elismerést zsebelhessen be. olyan barátnőt, majd feleséget keres, aki nem fogy ki az ő magasztalásából.Itt említhetjük meg a puhány sovinisztát, aki szerint a nő arra való, hogy megkönnyítse az életét. Amint azonban a nő a legkisebb hajlamot is mutatja a függetlenedésre, azonnal támadásba lendül, hiszen veszélyben a kényelme és a biztonsága.
Sok férfi válik a hatalom megszállottjává, s ez fontosabb számukra akár a szexnél is.A hatalmaskodó soviniszta magáért az uralkodás öröméért szeret úr lenni.a saját házában. Ragaszkodik hozzá, hogy a háztartás költségeiről az utolsó fillérig tájékoztassák.Ha felesége elhagyja a házat, pontosan tudni akarja, hová megy, mit csinál és mikor jön haza. Ha úgy érzi, hogy a dolgok irányítása kezd kicsúszni a kezéből, valósággal rettegni kezd és még szorosabbra fogja a gyeplőt.
Nők különben ritkán tehetnek szert erre a magatartásformára,mivel ők sokkal kevesebb eséllyel kerülnek hatalmi pozicióba. Leginkább azt a fajta hatalmat ismerik, amelyik feléjük irányul, s annak alávetik magukat, vagy ellene szegülnek.
A feltörekvő sovinisztáknak arra kell a nő, hogy segítse őt egyre feljebb kapaszkodni a ranglétrán. Sokuk hamar ráébred, hogy egy megfelelő feleség rendkivül hasznos lehet a sikerhez vezető úton. Ha ugyanis az asszony ügyel a részletekre, és mindenestül férje karrierjének szenteli magát, a férj többre viheti néhány év alatt, mint vihette volna egyedül egész életében.Bizonyos állásokban, például a diplomáciai, politikai, vagy némely kereskedelmi pályán a férje útját egyengető feleség egyenesen nélkülözhetetlen. Ha költözni kell, ő is költözik;segíti és szervezi a férje munkáját, szórakoztatja a vendégeit,minden energiáját erre fordítja, még akkor is, ha ezt a gyerekeivel való kapcsolata sínyli meg- nem szólva a saját érdekeiről. Maga az a tény is, hogy az ilyen feleség mindezért csak a legritkább esetben kap fizetést, rávílágít a kapcsolatok mögött húzódó hatalmi viszonyra. Az ilyen feleségtől ráadásul elvárják, hogy mindig jól fésült és elegáns legyen, mivel megjelenése önmagában is mutatja férje sikerét és pozicióját.
Végül szólnunk kell azokról a sovinisztákról, akik nőgyűlölők, és napi szükséglet számukra a nők megalázása vagy akár bántalmazása. Ők azok, akik mazochista nőket keresnek maguknak, hogy kiélhessék rajtuk indulataikat.Gyakran prostituáltakkal kezdenek viszonyt, különösen akkor ha a számukra egyedül kielégítő mértékű megaláztatást semmilyen nő nem hajlandó elviselni. Nemrég derült fény azoknak a férfiaknak az esetére/ ’79-es könyv:) /, akik látszólag makulátlan családi életet éltek, s közben prostituáltakat fizettek le azért, hogy a székletüket rájuk üríthessék. Kevés férfi vetemedik ilyen szélsőséges megnyilvánulásokra, de sokan cselekszenek hasonlóképpen: még ha csupán jelképesen is, de beszennyezik a nőket, így szabadulnak meg fantáziáiktól és feszültségeiktől.
A soviniszta férfiak minden típusa más és más módon viszi a nőket az önsorsrontás útjára. Sokszor egyszerűen azáltal, hogy megakadályozzák vagy elbátortalanítják őket a személyiségfejlődésben.Mindannyian ismerünk olyan soviniszta férfit, aki a feleségét mindenben ellenőrzi, és minden percét beosztja, miközben fogalma sincs annak vágyairól és igényeiről. Még az ilyen férfiak is találnak maguknak nőt, igaz ezek többnyire gyenge jelleműek, fejletlen személyiségvonásokkal,akik el akarnak rejtőzni valaki mögé.
Sok asszony van, aki jóformán egész életében ki sem teszi a lábát a kerületből,ahol él. Valóságos kirándulás a számára, ha eljut egy szülői értekezletre vagy egy kirándulásra, olyasmit pedig esze ágában sincs tenni, ami a férjének ellenére lenne.
Az agyonkényeztetett soviniszta általában anyáskodó nőt keres magának. Ez az a nőtípus, amelyik azáltaluralkodik, hogy buzgón keresi családtagjai kedvét , és mindent megtesz, hogy kiszolgálja őket, akár kérik ezt, akár nem. A narcisztikus soviniszta gyakran szoknyavadász is. egyszerre több rajongóra is szüksége van, s ahogy múlik felette az idő, úgy vadászik egyre fiatalabbakra. /bocs, most röhögnöm kell:)) ajaj te nárciszka:DDD/Csak így kapja meg azt a csodálatot, ami élteti.Ugyanakkor természetesen sírig tartó hűséget követel feleségétől.Ő az, aki a kettős értékrend híve:mást szabad a nőnek, és mást a férfinak.Ha a felesége másvalaki iránt kezd el érdeklődni vagy egyszerűen csak a maga útját kezdi járni, felháborodik és mélységesen sértve érzi magát – még akkor is, ha közben esetleg több szeretőt is tart.
A lusta és puhány soviniszta nem őrzi árgus szemmel felesége minden lépését. Mindaddig, míg az asszony kiszolgálja őt és kényelmet bíztosít a számára, valószinűleg nem akadékoskodik, és nem avatkozik a felesége dolgaiba. Igaz nem segíti és nem is bátorítja őt semmiben.
Ahogy öregszik, úgy lesz egyre követelőzőbb a hatalomvágytól fűtött soviniszta.Az ilyen ember felesége idővel egyenesen úgy érezheti, hogy egy idegen mellet él, aki nem érti meg őt,hiába állítja esetleg, hogy szereti, meg hogy érte fáradozik.S való igaz, az ilyen férfi csupán annyiban képes szem előtt tartani felesége érdekeit, amennyiben azok nem ellenkeznek az ő elképzeléseivel és hatalmi törekvéseivel. Nem is érti, hogyan akarhat az asszony olyasmit, ami szerinte nem helyes. Ilyen férjek feleségei számára az önsorsrontó magatartás menekülés az állandó ellenőrzés és a kontroll elől. Az alkohollal, a gyógyszerfüggőséggel, az öngyilkossági kisérletekkel szemben a férj többé-kevésbé tehetetlen.. Lehet sok mindenre hajlandó felesége állapotának javulásáért – de csak az a cél vezérli, hogy hatalmát visszanyerje fölötte. Az asszony pedig csak úgy képes ez elől a hatalom elől menekülni, hogy önmaga ellen fordul.
Ha egy soviniszta férfi számára az egyik fő örömforrás a nő alázása és becsmérlése, akkor eleve olyan nőt keres magának, aki ezt elviseli, sőt természetesnek tartja. Így ördögi kör jőn létre. Minél megalázottabb a nő, annál inkább úgy érzi, nem is érdemel mást, sőt végülis a viselkedésével valósággal kiprovokálja az újabb megaláztatásokat.
Valamikor – nem is olyan régen – szinte minden férfi szükségképpen sovinisztának számított volna,egyszerűen azért, mert a társadalom is ezt a fajta viselkedést várta volna el tőlük, erre biztatta őket az általánosan elfogadott értékrend. Ma is fellelhetők ennek a mentalitásnak a nyomai, noha egyre szélesebb körben tartják ezt helytelennek, sőt abnormálisnak. Ha ma egy nő soviniszta férfihoz megy feleségül, akkor azért van mert úgy döntött/-itt ellenkezek a könyv írójával, azért van, mert a nő anno még nem fedezte fel a férfiban a sovi. vonásokat… lakva ismerjük meg egymást..és a különféle helyzetekben való viselkedés alakítja ki a a végső „ítéletet” ../. Lehet persze, hogy választása elhamarkodott, meggondolatlan volt/hja..:/ /.Lehet az is, hogy vonzotta őt a látszólagos biztonság, amely csábítónak tűnik, ha valaki bizonytalan, ha nincs tisztában önmagával. Van akiben mélyen gyökerező, tudattalan vágy él, a megaláztatások iránt. Akárhogy is, az ilyen választás már önmagában önsorsrontó gesztus. Nem véletlen, hogy az erre hajlamos nők olyan gyakran kötnek ki soviniszta férfiak mellett. Az ilyen kapcsolatokat éppen a kölcsönös önsorsrontás tartja össze; sokan nem látnak, s talán még többen nem is keresnek kiutat.
Végül mindehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy a férfiak sovinizmusa nem ritkán kiválóan véd az önsorsrontó hajlamokkal szemben. Támaszt nyújt, amely mint láttuk, ugyan kétes értékű, mégis van nő, aki enélkül még boldogtalanabb lenne. Alárendeltként él, de nem feltétlenül bűnhődik meg ezért. Igaz személyiségének fejlődése megreked, de nem mindenki számára jár ez hiányérzettel.Sokan élethossziglan képesek így élni. Persze mivel ez az életforma végülis természetellenes, valaki előbb-utóbb megfizet érte – és ez gyakran a következő nemzedék.