Szaggatott lélgzetvételek között elejtett szavait már-már fájóan meredező farkam lüktetése vezényelte és a Seherezádé méltó utódja által előadott sóhaj-szimfóniának nem akart vége szakadni. Miközben mesélt, próbáltam motivációját fenntartani. Előbb csak szellőpuhán, majdnem hozzá sem érve simogattam szirmait, majd egyre határozottabb mozdulatokkal, de végig lassan, nagyon lassan. Őrjítően lassan. Ahogy egyre jobban beleélte magát a történetbe, ahogy szavai hatására felizzott szemeim előtt az elmesélt éjszaka, úgy vált simogatásom is egyre követelőzőbbé, míg végül már folyamatosan, gyengéd, de határozott mozdulatokkal masszíroztam szeméremajkait… A teljes történet itt olvasható.
gyönyör
Gyönyörkeltő 69-es póz az ágy szélén – házivideóval
Dupla élvezet ez a póz, nem elég hogy szopják a farkad, de még egy pinát is nyalhatsz. A franciázás egyik kellemes variációja ez póz. A férfi áll az ágy mellett, a nő fekszik az ágy szélén, a fejét lelógatva az ágyról pont annyira, hogy a férfi farkát elérje a szájával. A nő az ágy szélén emelje fel a fejéhez lábait, térdnél behajlítva. A teljes cikk és a videó a Tagi szexhírek oldalon itt találhatók.
További szex, pornó hírek a témában: Carrie Prejean, Miss Kalifornia szexvideója – Vézna amatőr ringyó meztelen a buszmegállóban – Nem a szokványos szexpózok, haladóknak – Élvezetes szexpózok a nők számára.
Baszdmeg, micsoda arcra, szájba élvezések
Baszdmeg, micsoda arcra, szájba élvezések. Képekért és videóért kattints a faszoktól csodálkozó lány képére.
További cum swapping képek: Szexpláza pornóforgatás backstage képek – Jenny Noel plázacica Szexpláza.hu – Kamera és ondó a Szexpláza pornófim forgatáson – Szexpláza pornófilm forgatáson folyik az ondó a plázacica szájába – Szexpláza amatőr plázacicái, privát castingon baszva és szopatva – Szexpláza pornó casting fotók magyar lányokkal – Arcra a spermával – Arcra, fejre, szájba élvezések – Barátnő szopatások – Geci az arcon, szájon, nyelven, fejen – Tinilányok arcon gecizve – Szopások, mélytorok technikák, sztárok és barátnők, feleségek: Oralszex.com – Évezések a Bixip.com oldalon –
Hogy a kéj még közelebb legyen
Megvan a vágy, a szenvedély és a szerelem is. Mégis porszem csúszott a fogaskerékbe, és ha kis mértékben de akadozik a teljesítmény. Vess be néhány apró, hétköznapi trükköt, mely csodát tehet mind az izgalmi állapot fokozásában, mint a végkifejletben, a gyönyör, azaz az orgazmus mielőbbi és minőségi elérésében.
A teljes cikk a Tagi szexhírek oldalon itt olvasható
Igaz történet: A fiam lehetne, mégis újra akarom!
Mondják: 46 évesen is fiatalosan, jól tartom magam. Nyolc éve elváltam. Nem kerestem új kapcsolatokat. Inkább a magányt választottam. Egészen idáig…
Nyáron került munkahelyemre egy 22 éves fiatalember. Ugyanabban az irodában dolgoztunk. Kezdettől rokonszenvesek voltunk egymásnak. Mindig kedvemben járt. Törődött velem, segített, figyelmes volt. Mondhatni: a tenyerén hordozott. Félreérthetetlenül bókolt, nem akarta elhinni, hány éves vagyok.
Sok mindenről nyíltan, őszintén beszélgettünk; a legféltettebb titkaimat is könnyedén elmondtam neki. És ha nem: mindent ki tudott szedni belőlem. Értette a módját. Jelenléte lassan létszükségletté vált számomra. Rádöbbentem: halálosan beleszerettem.
Ő pedig lassan szövögette a hálóját. Huszonéves kora ellenére megfontolt, értelmes, csinos, komoly fiú volt. Mindig arról beszélt, hogy neki mindenképpen idősebb nő lesz majd a párja, a fiatalokkal nem érti meg magát. Ő is ráébredt lassan arra, hogy milyen mélyen érzek iránta. Egy késő délután kettesben maradtunk, és csókolózni kezdtünk. Felejthetetlen érzés volt, amit akkor éreztem. Tovább nem jutottunk, mert a heves érzelmeket felismerve, egy kicsit mindketten zavarban voltunk.
Aztán egy hét múlva megtörtént amire vágytunk: tovább maradtunk a munkahelyünkön, és egy átbeszélgetett, borozgatott este után lettünk egymásé. Minden szempontból csodás volt az az együttlét. Nem számítottak a körülmények, a kemény padló, csak a két szenvedélyesen egymásba fonódó test. És a vágy. Megismételhetetlen gyönyört éltünk át mindketten. Azért írom, hogy megismételhetetlen, mert néhány nappal később kérte, beszéljük meg őszintén, mi van kettőnk között.
– Elmegyek innen, kaptam egy jó állásajánlatot, és szeretnék tisztán látni kettőnkkel kapcsolatban. – mondta, mire én nagy nehezen, mégis megkönnyebbülve tártam fel érzéseimet.
De nem úgy viszonozta a vallomásomat, ahogy vártam. Rövid gondolkodás után ugyanis ezt mondta:
– Szeretlek, imádlak, és örökre a barátod maradok, de szerelemmel nem tudlak szeretni…
Rettentően fájtak a szavai, de semmit nem tudtam tenni ellene.
Állást változtatott, elbúcsúztunk, de azóta is naponta beszélünk telefonon. Van, hogy kétszer is. Törődik az érzéseimmel, nagyszerű ember. És a maga módján szeret. Több száz verset írtam neki, hozzá. Elküldtem neki mindet, egy CD-n, és egyszer egy több mint tíz oldalas levelet írtam neki. Felhívott, és elmondta, hogy ez kicsit nyomasztotta:
– Félek a leveleidtől, és talán a saját érzéseimtől is – mondta. – Nem értem, hogyan szerethetsz ilyen halálos szerelemmel.
Sokat sírok, kesergek utána, ő pedig vigasztal. De saját magát, a szerelmét nem adja. Nem tudja adni. Félek, hogy felőrül ez a sóvárgás, ez a szerelem, mert nem tudunk egymástól elszakadni, és nem is akarunk. Pedig tudom, előbb-utóbb lesz barátnője, és akkor háttérbe szorulok. Bármennyire fáj, büszke vagyok arra, hogy negyvenhat évesen így tudok érezni egy 22 éves férfi iránt, és hogy egyszer legalább ő is így érzett. Nem tudom mi lesz a vége, de szeretném, ha kicsit, egy rövid ideig szerelemmel tudna szeretni. Vajon van nála esélyem? Forrás: Nana.hu
Igaz történet: Lefeküdtem a bátyámmal
Rettentő izgalom fogott el, amikor végre megérkeztem New Yorkba, és hat év után újra megpillantottam a bátyámat. Átöleltük egymást, szeretettel, szinte szenvedélyesen.
– Dóra – mondta lágyan. – Gyönyörű vagy. Milyen régen nem láttalak, milyen nagyon hiányoztál…
Aztán néhány órával később kedvesen öleltem a hároméves kisfiát, majd Maryt is, Andris élettársát, kisfia anyját, akin nem láttam azt a nagy örömöt, hogy megismerkedhet a szerelme húgával.
– Mindent meg akarok mutatni neked – mondta másnap Andris, aki az érkezésem miatt két hét szabadságot vett ki a munkahelyén. Korábban sosem jártam az Egyesült Államokban, ezért faltam New Yorkot, múzeumokba, kávézókba, éttermekbe, színházba jártunk.
Fura élettárs – Mary nemigen tartott velünk, egyedül egy musicalre jött el, és furcsállottam, hogy milyen hidegen-hűvösen bánik az én – számomra is meglepően – érzelmes bátyámmal.
Sosem voltunk olyan közel egymáshoz, mint most. Andris mindig utálta a fiúimat, én mindig utáltam a barátnőit, a hat év korkülönbség miatt mindig kis fruskának tartott, és hát rengeteget veszekedtünk.
– Féltékeny voltam a fiúidra – vallotta be nevetve. Mosolyogtam.
– Én meg féltékeny voltam azokra a libákra, akikkel jártál. Azokra a szőke bombázókra…
– Mindegyiknél bombázóbb voltál, és vagy is. Te fruska…
Jó hangulatban jártuk a várost, és olyasmiről beszélgettünk, amiről régen soha: érzelmekről, kapcsolatokról, a szüleinkről, az egykori budapesti barátairól…
– Hogyhogy szingli vagy? – kérdezte egyik nap.
– Nincsenek normális férfiak – vontam meg a vállamat. – Egyébként meg manapság egy huszonhét éves nőnél nem ritka, hogy nem találta még meg az igazit. Válogatós vagyok, tudod.
– Figyelj csak! Két hét luxus arra, hogy csak New Yorkban töltsd. Elviszlek egy kis nyaralásra, mit szólsz hozzá? – kérdezte ott-tartózkodásom első hete után. – Menjünk el Los Angelesbe, ott töltünk egy-két napot, aztán lemegyünk Miamiba. Pihenni, napozni. Nehogy már a szüleink azt higgyék, hogy nem viselem gondodat…
Így érkeztünk Los Angelesbe. Megmutatta az Angyalok városát, élvezte, hogy vásárolhat nekem néhány jó cuccot a legdrágább utcában.
– Nehogy megmondd, hogy a húgod vagyok – súgtam neki, amikor kiléptem a próbafülkéből.
– Eszemben sincs – hajolt közel hozzám, és adott egy puszit a nyakamba. Hirtelen úgy éreztem, mintha áram csapott volna végig a testemen.
Nem érezhetek így! – Beleborzongtam szája finom érintésébe, felálltak a finom pihék a nyakamon, és ezzel egy időben az eszem is jelzett: állj, hiszen ő a testvérem! Mégis olyan jó volt, hogy be kellett hunynom a szememet, és utána hosszú percekig csak álltam a próbafülkében, s próbáltam összeszedni a gondolataimat, próbáltam magamhoz térni.
Nem hagyott nyugodni az érzés, napokig nem értettem, mi a fene történik velem, és egyáltalán hogyan lehetséges, hogy fizikai vágyat érzek a testvérem iránt. Tudtam, hogy ez gusztustalan, hogy ez nemcsak nem illő, hanem iszonyúan erkölcstelen és veszélyes is… Iszonyúan felkavarodtam.
Miamiban történt, az utolsó napon. Bevacsoráztunk, megittunk egy üveg bort, és utána sétára indultunk a tengerparton. Már sötét volt, de a Hold finom, fehér csíkot húzott a vízre, a hullámokra, a homok olyan selymes volt, hogy levettem a szandálomat, és mezítláb sétáltam Andris mellett. Jó volt érezni, hogy fogja a kezemet, jó volt beszélgetni.
Szerelem és bűntudat
Teljesen összezavarodott, furcsa állapotba kerültem: elmondhatatlanul boldog voltam, hogy vele lehetek kettesben, s közben iszonyú bűntudatot éreztem.
Aztán megálltunk, néztük a partot, és ő megölelt. Úgy bújtam bele az ölelésébe, mintha ez lett volna megírva nekünk, és ő úgy csókolt meg, mint még soha senki. Olyan otthonos, olyan meghitt, olyan meleg és olyan izgalmas volt a csókja, mint még soha senkié. Úgy érintett meg, hogy továbbra is hercegnőnek érezhettem magam.
– Ezt nem lehet – próbáltam kibújni az öleléséből.
– De lehet – súgta. – Majd megérted…
Hallottam a hullámok morajlását, tudtam, hogy soha, soha többé nem ismétlődhet meg, ami most történik, de azt is tudtam, hogy soha többé nem lesz ilyen jó senkivel, hogy mindig őt fogom keresni minden csókban, minden ölelésben… A testvéremet.
A szállodai szobában lettünk egymáséi. Nem voltam már tapasztalatlan a szex termén, megéltem már egy s mást, de nála figyelmesebb, szenvedélyesebb, izgalmasabb férfival eddig még sosem találkoztam. Úgy simítottam végig a bőrén négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre, mintha még soha nem láttam volna a testét, holott mennyit láttam annak idején, gyerekkorunkban. Olyan érzelmeket váltott ki belőlem, és olyan, hullámokban érkező gyönyört, amit még soha senki.
Sírtam, mert tudtam, hogy ez megismételhetetlen, hogy ennek nem szabad folytatódnia, mert ez vérfertőzés… Azt tudtam, ahogy jött a hajnal, hogy lassan ki kell bontakoznom az öleléséből, lassan eljött az elválás, a végleges elválás ideje, és folytak a könnyeim.
– Dóri, mondani szeretnék valamit – mondta a reggelinél csendesen Andris, miközben megfogta a kezemet.
– Ne, ne mondd!
– De miért?
– Azért, mert ma elutazom. Mert szép volt. Ne beszéljünk most ilyesmiről. Andris… – csuklott el a hangom, aztán már nem tudtam folytatni, folytak a könnyeim, és hagytam, hogy lecsókolja mindet az arcomról.
Totálisan kiborultam – Teljesen felkavarodva érkeztem haza. A szüleim fotókat akartak nézegetni, nagyon várták, hogy sokat meséljek Andrisról, a családjáról, de én, azon kívül, hogy a laptopomon megmutattam a fotókat, nem igazán tudtam társalogni. Hetekig nem tudtak velem normálisan beszélni a szüleim, nem is sokat jártam hozzájuk, arra fogtam, hogy sok a munkám, de tudtam, hogy nem tartják normálisnak, ahogyan viselkedem. Ráadásul, hogy még jobban kiboruljak: a fogamzásgátló tabletta szedése ellenére is késett a menstruációm. Még csak az hiányzik, gondoltam, hogy a saját bátyámtól legyek terhes…
Kirázott a hideg a gondolattól, miközben valami melegség is átjárta a testemet. Andris többször keresett a mobilomon, de sosem vettem fel, nem akartam, hogy a friss sebek felszakadjanak. Végül az otthoni számomon ért el egyik este.
– Mi van veled, Dóri? – kérdezte aggódva. – Anyuék azt mondják, mióta hazamentél, nem lehet veled beszélni.
– Most ezt komolyan kérded? – feleltem ingerülten. – Azok után, ami köztünk történt?
– Dóri, tudom, hogy ki vagy borulva… De én szeretlek. Szerelmes vagyok beléd.
– A testvérem vagy, nem érted? Elég nehéz feldolgoznom, hogy én is így érzek irántad. Hiszen ez tabu, ennek nem lett volna szabad megtörténnie! A bátyám vagy!
Már kiabáltam, és anélkül, hogy elbúcsúztam volna, lecsaptam a telefont. Utána rengeteget hívott, végül félreraktam a kagylót és kikapcsoltam a mobilomat. Másnap vettem egy tesztet, és a legrémesebb álmaim váltak valóra: megjelent a két kék csík, ami egyértelműen jelezte, hogy terhes vagyok.
Magamra zártam az ajtót, és otthon ültem, teljesen kikapcsolódva a nagyvilágból. Este volt, amikor csöngettek. Hosszan, erőszakosan. Percek múlva mentem csak az ajtóhoz. A szüleim álltak ott.
A vallomás – – Beengedsz minket? – kérdezte anyám, és átölelt. Abban a pillanatban kislánnyá változtam, és a vállára borulva sírtam.
– Tudtam, hogy rég el kellett volna mondanunk neki is… – mondta apám, miközben bekísértek a nappalimba. – Dóri, felhívott minket Andris, és mindent elmesélt…
– Nagyszerű. Azt is elmondta, hogy teherbe estem tőle? Hogy a saját testvérem gyerekét hordom a méhemben? – fakadtam ki. Anyám elmosolyodott és magához húzott.
– Nem a vérszerinti testvéred – mondta egyszerűen. – A házasságunk első két évében nem estem teherbe, és az orvosok azt mondták, nem lehet saját gyerekünk. Andrist örökbe fogadtuk. És néhány évvel később megtörtént a csoda: megfogantál a testemben, teljesen természetes úton.
Csak néztem rájuk, nem tudtam igazán felfogni a szavaikat. Andris nem a testvérem? Ez mindent más megvilágításba helyezett.
– És ő tudja ezt? – nyögtem.
– Igen, elmondtuk neki a tizenhatodik születésnapján. Te akkor még kicsi voltál, azt kérte, ne mondjuk el senkinek, még neked se. És amikor elment, hat évvel ezelőtt, azért utazott el New Yorkba, mert új életet akart kezdeni… Nem olyan volt az az állásajánlat, mint ahogyan te hallottad. Nehezen talált jó állást, de muszáj volt elmennie, mert beléd szeretett. Nem akarta elrontani az életedet, ezért ment el.
– Megígértük neki, hogy amikor már beilleszkedik odakint, elmondjuk neked is, hogy nem vagytok vér szerinti testvérek – tette hozzá apám. – De aztán egyszerűen nem tudtuk, hogyan… nem ment.
Csak ültem ott, átölelve őket, én, a huszonhét éves „gyerek”, és úgy éreztem, hogy szép lassan kisimulok. Igaz, hogy Andrisnak élettársa és gyereke volt… Csakhogy nem a testvérem, és gyereket várok tőle! És szerelmes belém, nemcsak én őbelé…
Hát ez volt az igazi „megismerkedésünk” története. Mindennek már két éve, és azóta tudjuk mindketten, milyen az igazi szerelem. A lányunk már járt New Yorkban, de itthon mégis velünk van, Budapesten. Forrás: Nana.hu
Mint a szexben: dopaminömlést okoz a kedvenc zenénk is
Akár Beatles, akár Beethoven, az emberek ugyanazért szeretik a zenét, amiért az evést, a testi gyönyöröket vagy a pénzhez jutást: jutalmazó vegyület szabadul fel zenehallgatás közben az agyban – állapították meg kanadai kutatók.
A tanulmány szerzői szerint az agyban keletkező kémiai anyag szerepet játszik abban, hogy előre megérzünk egy különlegesen borzongató zenei pillanatot, és abban is, ahogy az szétárad bennünk a csúcson. A montreali agykutatók zenehallgatás közben szkennelték a vizsgálatba bevont emberek agyát. Azt tapasztalták, hogy az idegsejtek közötti kommunikációban részt vevő dopamin nevű agyi ingerületátvivő anyag adott pillanatokban, adott helyen szabadul fel a zene élvezete közben. A dopamin agyi jutalmazó vegyület, amely normál esetben az evés vagy a szex által kiváltott örömet okozza, de a kábítószerek által előidézett eufória is termelődésével áll összefüggésben.
Robert Zatorre és Valorie Salimpoor, a McGill Egyetem munkatársai úgy vélik, hogy a dopaminnal való kapcsolat magyarázza, miért olyan népszerű a zene minden kultúrában. Tanulmányuk a Nature Neuroscience című tudományos folyóirat online kiadásában vasárnap jelent meg. A vizsgálatok során csak instrumentális zenét használtak, ami azt igazolja, hogy nincs feltétlenül szükség az emberi hangra ahhoz, hogy kiváltsák az agy dopaminválaszát. A későbbiekben azonban azt is tesztelik, miként változtatja meg a hatást, ha énekhang is társul a hangszeres zenéhez.
Az agyi szkenneléses vizsgálatban nyolc önkéntes vett részt, akiket 217 – 19 és 24 év közötti – jelentkező közül választottak ki. Az alanyok kedvenc zeneszámuk bizonyos pillanatainál borzongásról számoltak be. Ez a jellegzetesség tette lehetővé a kutatóknak, hogy tanulmányozzák, mi történik az agyban a zenei elragadatást megelőző várakozás, valamint a csúcs bekövetkeztének pillanatában.
A PET-felvételek (pozitron-emissziós tomográf) azt mutatták, hogy az agy több dopamint pumpált a striátum (csíkolt test) nevű területbe a kedvenc zeneszámok hallgatása közben, mint más, kevésbé élvezetesnek tartott zenék közben. A kutatók fMRI-felvételekkel (mágneses rezonanciás képalkotás) is ellenőrizték, hogy mikor és hol szabadult fel dopamin. Kiderült, hogy a várt, borzongató csúcs előtt már 15 másodperccel több domapin jelent meg a striátum egy adott részében (caudate), majd egy másik területén szabadult fel a vegyület, amikor valójában el is érkezett a zenei csúcspont.
Az első agyterület az előrejelzések készítésében, a környezethez való alkalmazkodásban vesz részt, míg a másik, a csúcsra reagáló terület, az agy limbikus rendszeréhez tartozik, amely érzelmeinkben játszik szerepet. A dopamin jutalmazó anyagként akkor szabadul fel elsődlegesen, ha életünket mentő vagy védő tettet vittünk végbe. Ilyen az evés, illetve másodlagosan a pénzhez jutás, egyes kémiai szerek pedig mesterségesen váltják ki a “jutalmazást”. A zene azonban absztrakt, nem szükséges sem közvetlenül, sem áttételesen a túléléshez, és nem kondicionált jutalomforrás. A kutatók szerint az absztrakt ingerek által kiváltott élvezet erősen függ az egyének kulturális és személyes preferenciáitól.
Mivel a tesztben részt vevő emberek kedvenc zenéjüket választhatták ki, ezért arra nem adott választ a mostani tanulmány, hogy ismeretlen zene hallgatásakor is megjelenik-e az elváráshoz kapcsolódó dopamin-kibocsátás. Ezt a kérdést még vizsgálják. Forrás: Hírszerző
Gyönyör
– Talán – súgta és úgy fészkelődött közelebb ölelésembe, hogy ne láthassam vágytól elpiruló arcát.
Tovább cirógattam fenekét, alig hozzáérve barackpihés, már-már hívogatóan megremegő farpofáihoz. Tudtam, hogy nem tud sokáig ellenállni. Hamarosan alig hallható sóhajjal fordult hasra és picit megemelte fenekét, hogy utat engedjen a csípőjénél becsusszanó kezének.
Ezt azonban nem engedhettem meg. Nem most, mikor mindketten tudtuk, hogy tud még valamit AnnaZsuzsáról, mint ahogy azt is, hogy gyengéd kegyetlenséggel ki fogom szedni belőle az utolsó szóig. Amint megérezte combján a hátrafogott csuklói fele csúszó selymet – a fürdőköntös pántját – , halkan kért:
– Ne hátra kösd… – majd szinte esdeklőn – tudod, ha sikítani fogok…
Tudtam. Ez is volt a szándékom: a jól ismert apró sikolyokig fokozni az édes gyötrelmeket, ám én is beláttam, hogy ezek után kölcsönösen ciki lenne másnap reggel megjelenni a közeli szobában alvó szülei előtt. Így hát maradt a kipróbált módszer, immár szorosan összekötött kezei a feje alá simultak, hogy szükség esetén a kötésre (vagy saját bőrébe – mert ez is előfordult már) harapva fojthassa el a kéj hangjait.
Enyhe borzongás futott végig a gerincén, na meg az ujjaim, majd elidőztek tarkóján, ott érintve őt, ahol a fogaim szoktak gyöngysorokat hagyni, amikor hátulról szegezem az ágynak vagy falnak (szerinte mindegy, hogy minek, és éppolyan őrjítő nekem is). Tudtam, mellbimbói most gyönyörű málnaszemekké merevedve ágaskodnának, ha nem feküdne hason. Majd ismét a borzongás, ezúttal lefelé a gerincoszlopon, utána pedig, mint a tengerbe torkolló folyam, tenyerem lassan teljesen belesimult a farkcsont fölötti kis gödörbe, hogy onnan lágy nyomással folyjon szét minden irányba.
Csípő, derék, fenék egyaránt ellent nyomott tenyeremnek és hívogatón tárultak szét a combok, de cirógató kezem még nem akart helyére siklani. Hirtelen mozdult hátrafele, egész testével, hogy ráhúzza magát combjai közé zárt kezemre.
– Nos? – kérdeztem sikertelen kísérlete után, újra szétfeszítve combjait, de továbbra is csak körözve egyre nedvesebb kelyhének szirmai körül.
– Onnan tudom – kezdte rekedtes, fojtott hangon – hogy mikor legutóbb nála voltam, egy ágyban aludtunk.
Emlékszel, mikor elutaztál és én haragudtam Rád, hozzá mentem kidühöngeni magam. Jóval éjfél után döbbentünk rá, hogy mennyi idő telhetett el, így egy összedobott vacsora után ágyba bújva, a sötétben folytattuk a beszélgetést.
– Vágyom rád – suttogta ívbe feszítve testét – érintsd már meg!
Noha nehezen tudtam magam elszakítani a gyertyafényben aranyló táncot lejtő bőrének látványától, odahajoltam arcához, mígnem vágytól forró lehelete az ajkaim cirógatta, de aztán meggondoltam magam.
Csók helyett megsimogattam. Kézhátammal az arcát, majd tekintetemmel a sárgászöld macskaszemek mélyén egyre sötétebbre nyíló pupilláit, ahogyan követték lüktető-merev férfiasságomhoz nyúló ujjaim és a rajtuk visszatérő, harmatként csillogó szerelemcseppet, amelyet szétkentem telt ajkain.
– Hallgatlak – válaszoltam ugyanolyan halkan.
– Sokáig nem mertem – nyelt egyet – magamhoz nyúlni, nehogy észrevegye, pedig akkor már nagyon hiányoztál. Aztán, miközben a barátjáról mesélt, helyezkedés ürügyén a bugyimba csúsztattam a kezem.
Ott is maradt, csak úgy, a punusom megnyugtatásaként, bár a beszélgetésünk alatt végig Rád gondoltam. Ahogy kezdett egyenletesen szuszogni mellettem, egyre kínzóbb lett a tudat, hogy egy meleg, álompuha emberi test mellett fekszem, de mégsem te vagy, nem érintesz, nem szeretsz, így magamat kezdtem el kényeztetni. Szerintem még sohasem csináltam olyan halkan, volt is valami különösen izgató ebben a visszafogottságban, hisz olyan közel feküdt hozzám, mégsem ébreszthettem fel.
Nem tudom, mióta figyelhetett, csak vége fele tűnt úgy, egy visszafojtott lélegzet közben, hogy talán már nem is egyenletes a légzése, de akkor már nem tudtam rá figyelni.
Így utólag visszagondolva egyszer a tekintetét is láttam megvillanni a sötétben, de aztán úgy tett, mintha aludna. Sokáig tartott, míg lecsillapodtam, nagyon elkábított, hogy olyan csendben, fojtottan kellett befejeznem.
Nem tudom, mennyi idő múlva tudatosodott csak bennem, hogy végig ébren volt, és hogy egy jó ideje már ketten igyekszünk csendben lenni. Nagyobb szerencsém volt: a mennyezetet épp akkor kezdte függönymintásra festeni a feljövő hold, amikor AnnaZsuzsa úgy döntött, hogy elaludtam és végleg elengedte magát… El nem tudom mondani Neked, milyen érzés volt, látni a teste vonaglását, azt a kis izgő-mozgó dombocskát a takaró alatt, azt a kifejezést a holdfényben fürdő arcán…
– Azért próbáld meg – mozdultam olyat, hogy elakadt a lélegzete.
Hát mit mondjak? Sikerült neki. Szaggatott lélgzetvételek között elejtett szavait már-már fájóan meredező farkam lüktetése vezényelte és a Seherezádé méltó utódja által előadott sóhaj-szimfóniának nem akart vége szakadni. Miközben mesélt, próbáltam motivációját fenntartani. Előbb csak szellőpuhán, majdnem hozzá sem érve simogattam szirmait, majd egyre határozottabb mozdulatokkal, de végig lassan, nagyon lassan. Őrjítően lassan. Ahogy egyre jobban beleélte magát a történetbe, ahogy szavai hatására felizzott szemeim előtt az elmesélt éjszaka, úgy vált simogatásom is egyre követelőzőbbé, míg végül már folyamatosan, gyengéd, de határozott mozdulatokkal masszíroztam szeméremajkait.
Halk sikolyt fojtott el, amikor a váratlan felismerés hatása alatt ujjaim közé csippentettem a selymes bőrredők közül kikandikáló csiklóját: talán éppúgy vágyik rá, mint én, ha nem még jobban. Aki így tudja elmesélni egy másik nő …
– Eszméletlen – sóhajtott vissza a válla fölött – hogy milyen jól ismered a punusomat. Te szegény – nézett még mindig mereven ringó farkamra, majd teljes hosszában végigfuttatta nyelvét rajta, ahogy föléhajoltam, hogy eloldozzam a kezét.
– Jobbat tudok – állítottam meg a kiszabadulásuk után máris szilárd kapaszkodó után tapogatózó boszorkányujjakat. Lenyúltam az ágy mellé és magunkhoz emeltem a némaságra kárhoztatott telefont – Úgyis megígérted neki, hogy meglátogatjuk, ha hazaérünk – nyújtottam egyre hátráló kedvesem felé a készüléket.
– Megőrültél? – kérdezték tőlem a tágra nyílt szemek
– Csak mert arra gondoltam, amiért most ilyet kérdezel – súgtam a csábítás hangján a fülébe.
Tudom, hogy vágysz rá – vallottam be az elpiruló fülcimpáknak, aljasul kihasználva az elgyengítő pontokat – Te mondtad, hogy talán ő is belemenne – csókolgattam az immádnivalóan lesütött szempillákat.
– TALÁN, mondtam – tört fel a nem túl meggyőző érvelés, a melyet rögtön elbizonytalanodott ahogy kezem finoman a helyére simult. – És különben is, azt hittem csak mesélünk róla… ahogy szoktuk… a Talán még semmit sem jelent – nézte megbűvölten a telefont.
– Nézd, meglátjuk. Beszélgettünk mi már éjszakába nyúlóan mindenféle témáról, ki lehet puhatolózni, és ha nem akarjuk semmi sem történik. Úgy is azt terveztük, hogy átmegyünk hozzá egyik este…
– Na jó – kezdte elszánta nyomkodni a gombokat – de csak beszélgetni fogunk, nézett rám a kicsörgő kagyló mellől.
Ráhagytam.
– Szia, AnnaZsuzsa, – kacagott fel őszinte örömmel, megkönnyebbülten dőlve hátra az ágy támlájának, ahogy hosszas csengetés után elhangzott a kellemes hangú „Halló” a vonal túlsó végén.
– Azért hívtunk, hogy szóljunk, hazajöttünk – kezdett bele a szétnyíló fürdőköppeny szélét rendezgetve felhúzott térdein – és meg akartuk kérdezni, hogy…
– Mit akartatok megkérdezni, rosszcsontok – csodálkozott bele a telefonba AnnaZsuzsa mosolya, nem tudván mire vélni kedvesem hangjának hirtelen elcsuklását és a hosszú szünetet. Én pedig, hárítva tiltakozó kezeit, lassan, de biztosan haladva, egyre beljebb tapogatóztam nyelvemmel az érintésemre újra remegőn megnyíló szirmok között…
[Történetek]
Gerinctörő szextippek
Magazinok, tanácsadók és internetes portálok tömegei ontják magukból a jobbnál jobb ötleteket arra nézvést, hogy miként legyünk hódító szexistenek/istennők. A fejek elcsavarására azonban olyan tippeket adnak, melyeket nehéz minimum egy végtag eltörése nélkül elképzelni…
Azok a javaslatok, melyek csak arra buzdítanak bennünket, hogy ne csak az éj leple alatt leljük örömünket egymásban, még egész ártatlanok. Egy fokkal tovább merészkednek a “válasszunk az ágy helyett egy más, izgalmasabb helyszínt”- jellegű üzenetek. Általában közparkokat és más romantikus helyszíneket jelölnek meg – csak a lebukás-veszéllyel nem számolnak. Azért az ötletgazdákat igazán elküldhetnénk mondjuk a Városligetbe; ha találnak legalább egy valamirevaló bokrot, abból is előugrik egy-két hajléktalan…
Inkább maradjunk a négy fal közt. Ehhez is vannak tippek, nem is kevés. Az a minimum, hogy végig kell próbálgatni a Káma Szútrát, aztán visszafelé is. A baj csak az, hogy – hajlékonyságtól, kortól és fáradtságtól függően – egy-egy póz komoly károkat okozhat testi épségünkben. Így például az egyik legnépszerűbb, trendi hölgymagazin azt javasolta: üljünk le, tehénfejéshez hasonlatos módon, térdünkkel a férfiú két oldalán. Egyik lábunkat nyújtsuk feje fölé, másik pedig maradjon a térdénél, aztán adjunk az élvezeteknek! Az ötlettel nemcsak az a probléma, hogy a nem vizuális típusú olvasóknak nagyon nehéz lehet elképzelni, pontosan mit és hova kell tenni: ha egyensúlyunkat elveszítjük, zuhantunkban még arra is oda kell figyelni, nehogy maradandó károsodást okozzunk a derék legény péniszében.
De nemcsak a pasas ölében járhatunk táncot: kellő elsötétítés mellett még a félénkebb hölgyek is bepróbálkozhatnak egy zenés-táncos vetkőzéssel. Óvatosan kell bánni azonban a hangulatfokozásra előkészített gyertyákkal – nehogy lerúgjuk őket a vad vonaglás közben. Hogy ne nyúljon túl hosszúra a produkció, érdemes a kedvest az ágy vagy a fürdőszoba felé csalogatni (óvatosan a vizes padlóval!). Oda kell figyelni a zeneválasztásra is: a Tankcsapda és a Prodigy-összest lehet, hogy nem kell ilyenkor erőltetni…
Érdekes ötlet az is – egy másik női magazinban olvashattuk -, hogy a partner legbecsesebb szervét alufóliával kell betekerni. Sajnos nem tudni, hogy az élmény a csörgéstől vagy a fény hatására történő ragyogástól lesz teljes, azonban mindenképp sikeresnek nyilváníthatjuk az akciót, ha kedvesünk a hancúrozás hevében befogja a Kossuth rádiót.
Ártatlanabbnak tűnik egymás bekenése változatos, kellemes termékekkel – bár kolléganőnk szerint a tejszínhab még tripla fürdés után is savanyú ízérzetet kelt -, majd annak lenyalása. Leggyakrabban csokoládé, hígított méz és fagylalt kerül a listára, de lehetünk bátrabbak is; egy púpozott evőkanálnyi Erős Pista például garantáltan forró perceket szerez majd mindkét félnek.
Nemcsak ehető segédeszközöket javasolnak a hozzáértők: ha a tendencia folytatódik, a tükör használata nélküli szexualitás pár hónapon belül már nem lesz jellemző a magyar háztartásokra. Régi trükk, hogy az említett készség előtt – vagy alatt – is élvezhetjük egymás testét, a látvánnyal fokozva gerjedelmünket, de vajon mire gondolhatott az a cikkszerző, aki szerint az úrnak állnia, a hölgynek térdelnie kell, előbbinek pedig egy tükröt tartania az utóbbi feje fölé? A hölgy semmit sem fog látni, mert mással van elfoglalva, az úr pedig pont az eszköz miatt nem élvezheti majd a látványt.
Végül pedig még egy zseniális trükk: állítsuk be óránkat az éjszaka kellős közepére, majd orális örömökkel ébresszük kedvesünket. Ennek főleg akkor fog örülni, ha egész nap keményen dolgozott, másnap pedig döntő tárgyalása lesz, és egyébként is hullafáradt.
Ja, éppen most kezdődik a három napos hosszított hétvége. Tessék szépen gyakorolni, de csak módjával, kedden újra munkanap!
Élvezz nagyobbakat
A hölgyekben életük során többször felmerül, hogy hüvelyüket nem érzik elég rugalmasnak, ezért szexuális együttléteik alatt nem tudják önfeledten, magabiztosan átadni magukat az élvezetnek.
A rugalmasság elvesztése az idő múlásával egyre fokozódhat, ennek meggyorsításában “segíthet” például egy szülés, de mindez lehet egyszerűen egy “adottság” is. Amennyiben ez valakinek gondot okoz, semmiképp ne söpörje szőnyeg alá a témát. Beszélje meg partnerével, esetleg orvosával és tegyen ellene! Mint ahogy semmilyen probléma, ez sem oldódik meg magától, ráadásul a hüvely rugalmassá tételére már igen sok megoldás létezik. A legdrasztikusabb a műtéti beavatkozás, éppen ezért sokan idegenkednek tőle, nem véletlenül. Még mielőtt valaki az operáció mellett döntene, térképezze fel a lehetőségeket! A különféle intimtornák, és hüvelyerősítő eszközök igen hatékony megoldást jelenthetnek.
“Számos oka lehet annak, hogy a hüvely elveszti rugalmasságát. Miután az izmok meggyengülnek, túl lazák lesznek, nem szabad beletörődni a helyzetbe! Hiszen a kitágult hüvely és a gyenge izmok több, későbbi problémához vezethetnek. Ennek megoldása sokszor könnyebb, mint felvállalni azt és beszélni róla! Pedig ezt meg kell tenni, mert akkor viszonylag könnyen lehet segíteni rajta! A hüvely izomzatának megfelelő tornáztatása a legtöbb esetben hatásos. Többféle intim torna létezik, amelyeket akár otthon el lehet sajátítani, és naponta néhány perces gyakorlatsor elvégzésével javulás tapasztalható.” – mondja Deák Ferenc szakértő.
“Ennél egyszerűbb és hatásosabb megoldást jelenthet az orvosi szilikonból készült, tamponszerű, hüvelyerősítő eszköz (Vagina Gym), amelyet a hüvelybe kell felhelyezni, ahol nyomást gyakorol a hüvelyfalra. Az intimtornák végzésében is nagy segítség lehet, mert a hüvelyerősítő eszközzel együtt végzett torna során könnyebben felismerhetőek az erősítendő izmok. A hüvelyerősítő egyedülálló alakjával gyengéd mozgásra, összehúzódásokra készteti a hüvelyizmokat, újra formába hozva ezzel a hüvelyfalat, amely egy idő után megerősödik, ezáltal intenzívebbé teszi a gyönyörérzetet. Visszahozza a hüvely eredeti méretét és a szűkülő érzés fokozódásával növeli a szexuális élvezetet – mindkét fél részére. Természetes úton erősíti, szűkíti és alakítja a hüvelyizmokat, segít visszaállítani a hüvely “rugalmasságát” ezáltal is növeli a hüvelyi orgazmus bekövetkeztét, intenzitását” – tette hozzá.
Miért kellene lemondani nagyobb élvezetről? Nincsen veszíteni való, hiszen könnyen, eredményesen szert lehet tenni szűkebb hüvelyizmokra, hogy intenzívebb legyen a gyönyörérzet.