Tippek, amelyek garantáltan megelőzik a nemi erőszakot

1. Ne tegyél drogot nők italába.
2. Na egyedül látsz egy nőt sétálni, hagyd békén.
3. Ha megállsz vezetés közben, hogy segíts egy nőnek, akinek elromlott az autója, jusson eszedbe nem megerőszakolni.
4. Ha egy liftben vagy, és egy nő beszáll, ne támadd meg. Tudod mit? Ne is bámuld.
5. Ha találkozol egy nővel, aki alszik, a legbiztosabb tevékenység, amit űzhetsz, az, hogy nem erőszakolod meg.
6. Soha ne lopakodj be egy nő otthonába a bezáratlan ajtón vagy ablakon keresztül, vagy ugorj egy nőre két parkoló autó közül, és ne erőszakold meg.
7. Ha bokrok között, vagy ajtók mögött bujkálsz bűncselekmény elkövetésének szándékával, mindig viselj élénk színű ruházatot, legyen nálad elemlámpa, vagy kiabáld hangosan, hogy „Erőszakolni fogok!”, hogy a környéken lévő nők tudják, hogy hová üssenek.
8. Használd a haveri körödet! Ha kényelmetlen neked megállni, hogy nőket támadj meg, kérd meg egy barátodat, akiben megbízol, hogy kísérjen el, ha emberek közé mész.
9. Hordj magaddal egy támadást jelző sípot. Ha úgy érzed, hogy mindjárt megtámadsz egy nőt, akkor oda tudod adni a barátodnak, hogy belefújva hívjon segítséget.
10. Adj a barátodnak fegyvert, hogy azzal megverhessen, ha a közönyös járókelők nem foglalkoznának a támadást jelző síp hangjával, vagy még inkább körétek gyűlnek, hogy katasztrófaturistáskodjanak.
Ne felejtsd: Őszinteség a legjobb eszköz. Ha elhívsz egy nőt randira, ne csinálj úgy, mintha érdekelne a személyisége, mondd el neki rögtön, hogy a megerőszakolását tervezed. Ha nem kommunikálod a szándékaidat, a nő valószínűleg azt fogja feltételezni, hogy nem akarod megerőszakolni.
Hogyan állíthatjuk meg a nemi erőszakot? A nemi erőszakot csak ezekkel a fegyverekkel lehet legyőzni!
Akkor se erőszakolj meg egy nőt, ha:
…részeg.
…egyedül jár éjszaka a sötétben.
…eszméletlen, vagy drogok hatása alatt van.
…rövid szoknyát visel.
…hajnali 5-kor a parkban fut.
…úgy néz ki, mint az ex-barátnőd, és még mindig ki vagy akadva, hogy elhagyott.
…alszik az ágyában.
…éppen mos, vagy tereget.
…kómában van.
…meggondolja magát egy bizonyos tevékenység kellős közepén.
…a nő még nem kifejlett nő, hanem még gyerek.
…a feleséged, vagy a barátnőd nincs abban a hangulatban.
…a nevelt lányod éppen tévét néz.
…betörtél egy házba, és találsz ott egy nőt.
Ha egy barátod úgy gondolja, hogy megerőszakolni valakit rendben van, akkor mondd meg neki, hogy nem, nincs rendben, és hogy ő nem a barátod többé.
Ha a „barátod” elmeséli, hogy megerőszakolt valakit, jelentsd a rendőrségnek.
Ha házibuliban egy haverod vagy másvalaki azt mondja, hogy van egy eszméletlen nő a szobában, és hogy te következel, hívd a rendőrséget, és jelentsd, hogy az a férfi egy nemi erőszak elkövető.
Mondd meg a fiaidnak, keresztfiaidnak, nagyfiaidnak, barátaid fiainak, hogy nem szabad nemi erőszakot elkövetni.
Ne magyarázd el a nőnemű barátaidnak, hogyan legyenek biztonságban, és előzzék meg a nemi erőszakot. Pláne ne adj nekik közhelyes tanácsokat az önvédelemre, mint pl. ne mászkáljanak egyedül sötétben.
Ne utalgass rá, hogy elkerülhette volna az erőszakot, ha ezt, vagy azt csinálta volna.
Ne utalgass rá, hogy így, vagy úgy az ő hibája.
Ha valaki arra utal, hogy egy részeg lánnyal „volt valami”, ne maradj csendben, azt sugallva, hogy egyetértesz.
Ne tarts fenn egy olyan társadalmat, amely azt közvetíti, hogy nem tudsz uralkodni magadon, vagy nem kell felelősséget vállalnod a tetteidért. Te is tudsz magadon segíteni.

Engem is megerőszakoltak

Sziasztok, kicsit szánalmasnak és kicsinyesnek érzem magam a ti történeteitek olvasgatása után…vagyis előtte is de most még inkább, az én „történetem” nem ennyire brutális, őszintém mondom, erős nők vagytok, hogy mindezt túléltétek. De valakinek mégis el kell mondanom, ki kell beszélnem-írnom magamból. Aki tud róla, legjobb barátnőm és a barátom, de csak nagy vonalakban, úgy érzem kényelmetlen nekik a téma, ők pedig valószínű azt gondolják el akarom felejteni, ezért nem is hozzák szóba.
20 éves vagyok, velem most szerda hajnalban történt egy szórakozóhely mögötti szabad strandon, szóval elég friss. Nem érzem, hogy az én hibám lenne, nem félek a férfiaktól, nem remegek a félelemtől de valami mégsem stimmel azóta. Egyszerűen nem tudok vidám lenni, sivárságot érzek csak, ürességet, hogy nekem minden mindegy, és ezt nem tudom hova tenni, mert alapvetően mindig mosolygok és felvidítom a körülöttem lévő embereket, én szoktam a társaság bohóca lenni…
Barátaimmal mentem előbb az egyetem éttermébe, ahol szerda esténként buli van, de 3kor zár így a töltés túloldalán lévő „fakultatív tanszékére” szoktunk még átmenni szórakozni. Nem is volt kedvem,nem is ahhoz öltöztem, farmerban voltam papucscipőben és pólóba, még smink sem volt rajtam, csak egy kis iszogatással és baráti beszélgetéssel indult, de végül meggyőztek, hogy tartsak velük. Egy darabig még együtt voltunk, aztán valahogy eltűntek, de nem aggódtam, mikor mennek haza mindíg meg szoktak keresni és szólni, én meg szeretek táncolni, könnyen feltalálom magam nélkülük is. Nem ittam egyáltalán sokat, és mégis sok mindenre nem emlékszem. a tanszéki szórakozóhelyen is már alig voltak, mikor átmentem valakivel, akivel párszor már táncoltam más bulikban, és haza is szokott kísérni, pedig tudja, hogy van barátom, de azt mondta, ő meg a testőröm, mert olyan kis törékeny vagyok, ő meg egy igazi mackó. Na, most még ő sem tudott megvédeni. Talán vécére ment, nem tudom, mikor valaki magához húzott, hogy táncoljunk. Ezután már csak arra emlékszem, hogy kint vagyunk hátul a padoknál, felkap, majd valamiben elesik és borulunk mind a ketten. Borzalmasan fájt mindenem, legalább 3x annyit nyomott mind én és kb 2m volt, én meg csak 160cm és 40 kiló. mondtam neki, hogy szálljon le rólam, és hogy nem normális, de felfektetett a padra, egy mozdulattal lehúzta rólam a harisnyát a nadrágot és a bugyit és óvszer nélkül be akarta dugni, de benga állat volt ős is a szerszáma is, nekem meg már akkor nagyon fájt, ordítottam vele, hogy ne csinálja óvszer nélkül, gondoltam míg ő keresi én elfutok, de nyugtatgatott, hogy nem leszek terhes, én meg csak kiabáltam vele, hogy ne csinálja, de nem hagyta abba. aztán valahogy kibújtam alóla, felrántottam a nadrágom míg ő összeszedte magát és rohanni akartam, de elkapott, leráncigált a partra, és azt mondta, hogy akkor szopjak, fogta a fejem és én azt tettem amit mondott, nem ütöttem, nem haraptam, nem ordítottam és nemtudom miért nem. A hajamat rángatta, lezsibbadt a szám, mert túl nagyra kellett nyitnom, a fogaim folyamatosan súrolták, és élvezte. Aztán még 2x megkíséreltem menekülni, de mindíg visszarángatott és a számba dugta. Akkor már alig láttam a könnyeimtől, és nem érdekelt hogyan, csak szabaduljak alapon tényleg igyekeztem minél előbb kielégíteni, aztán amikor egyre hangosabban nyögött egyszer csak felpattantam és rohantam ahogy csak bírtam a homokban, de végül újra utolért, megfogta a lábam én pedig ráestem egy kiálló cölöpre épp a medencecsontommal. Itt megint kiesett egy rész, a következő kép, hogy a tulaj jön ki gázpisztollyal a kezében az szemét meg álló farokkal menekül. Besegített miközben én begomboltam a nadrágomat, és leültetett, de én menni akartam és mentem is de nem jutottam messze, le kellett ülnöm a járdaszegélyre. 3 perc alatt ott volt a rendőrség majd a mentők is, faggattak,elkérték a diákomat, szidták az ilyen állatokat,és nyugtatgattak, hogy biztos meglesz, ismerik és már régen szúrta a szemüket csak tegyek feljelentést. Én meg csak haza akartam menni, de erősködtek, meg hogy üljek be a mentőbe én meg azt mondtam tartsák meg a diákomat nem érdekel, elindultam nélküle. A híd lábánál utolért a menőautó, és megígérték, hogy nem lesz vizsgálat és feljelentést sem kell tennem, csak felír az orvos egy esemény utáni tablettát, így velük mentem. Mire jött a nőgyógyász ott voltak a rendőrök is, győzködtek és telefonon fényképet mutogattak, hogy „ugye ő volt az?” de nem tudtam megmondani, annyira fáradt voltam, hogy hunyorítanom kellett, de nem emlékeztem az arcára és ezért nem is igyekeztem annyira, úgy éreztem jobb is ha nem tudom. Benn volt a szobában két nővér, két rendőr, két mentős és a nőgyógyász, és mind 30 alattiak lehettek, engem néztek, én meg remegtem, csupa seb és homok voltam, fáradt (már 3 napja alig aludtam) és szégyelltem magam…borzasztóan szégyelltem azért is, mert épp műszakváltás volt, reggel 6 óra én meg csak makacskodtam és nem akartam azt tenni amit mondanak. Az orvos végig komoly és rideg volt míg írta az ambuláns lapot, kérdezte mitől véres hátul a gatyám és kész ő többet nem is szólt hozzám. Megkaptam a receptem és elmentem…sosem voltam ott, így az is legalább 10 perc volt mire kikeveredtem a kórházból, majd egy órás (amúgy fél óra csak nem bírtam gyorsan menni) sétával az éppen munkába igyekvő reggeli tömegben koszosan, megalázottan, tele sebekkel visszamentem a koleszba, ahol a szobatársam még békésen aludt… Elmondtam nagy nehezen a barátomnak is mi történt de csak telefonba tudtam, mert 120kmre volt tőlem.. azt hiszem ő is sírt, sokáig csak hallgattunk… Megértem, ha ezek után, így selejtesen már nem kellek neki, könnyen mondja telefonon keresztül, hogy szeret, ha meglát már máshogy fog rám nézni akár akarja akár nem… Most itthon vagyok, a szüleim is haragszanak rám, mert „morcos” vagyok, de nem mondhatom el nekik… Az Escapelle tablettától meg tegnap szédültem, hánytam és még most is nagyon gyenge vagyok, ahol ráestem a cölöpre be van dagadva, mindenem kék zöld lila és/vagy sebes, és kicsit vérzek is… a számat fél óránként kiöblítem hideg vízzel de még mindig érzem azt az ízt, és undorodom magamtól.  Köszönöm, hogy elmondhattam még ha nem is olvassa senki, jólesett…

Nemi erőszak játék

biko_3Az amazon.com-on napokig elérhető, megvásárolható volt egy erőszakos szélőséges szexuális vágyakat kielégítő számítógépes játék a Biko 3. Aztán a közfelháborodás miatt eltüntették. A japán Illusion cég terméke, a Rapelay megfigyelést, zaklatást, egyéni vagy csoportos nemi erőszakot gyakoroltat. A program azzal kezdődik, hogy követni, és szexuálisan zaklatni kell egy nőt a metróban. Ezek után két kislányára kell kiterjeszteni a molesztálást, miközben szemükben könny csillog. Szóval van itt csoportos nemi erőszak, burkolt pedofília, bilincs, maszk.
Ilyet is kitalálnak már. Nemi erőszak gyerekeken. Már tényleg minden kapható, minden fantázia megvalósult. A játékot többen is játszhatják, így egy online közösségbe kapcsolódva akár csoportos erőszak is elkövethető a nőkön. Bizarr módon plusz pont jár azért, ha az áldozatokat ráveszik, hogy abortuszt végeztessenek. Az Illusion cég szóvivője szerint semmi baj nincs a programmal.
Induljon a játék
Sötét, néptelen parkban settenkedek; a közepén szökőkút, körülötte macskaköves sétány padokkal. Bal gomb előre, jobb gomb hátra, mouse look on. Rint követem titokban, akit a könyvtárban láttam meg. Rin olyan kislányos: hosszú szárú fehér zokni van rajta, fekete félcipő, kockás miniszoknya és egy zöld-fehér, galléros blúz. Nagyon iskolás, mégis kihívó. Egészen a könyvtártól követem, és vigyázok, hogy észre ne vegyen – ha idő előtt rájön, hogy a nyomában vagyok, szemrehányóan rám néz, megkérdezi, mégis hogy képzelem ezt a lopakodást, és akkor game over.
Nem figyelek, véletlenül belerúgok egy a sétányon eldobott sörös dobozba. A lány gyanút foghatott, mert hirtelen megáll. A feje fölött megjelenik egy felkiáltójel. Gyorsan lebukom egy pad mögé. A fejhallgatóm sztetoszkóp: hallom benne saját szívdobogásomat. Rin hirtelen hátrafordul, mereszti a szemét a sötétségbe egy ideig, aztán újra elindul, és lekanyarodik egy mellékútra. Eljött az én időm. Utána vetem magam. Elkapom, megbilincselem, térdre kényszerítem, letépem róla a ruhát és megerőszakolom. Ha ez játék, akkor game over. De ha ez nem játék, akkor vajon micsoda?
Vér vs. sperma
Nem tudni, miért, de úgy alakult, hogy a számítógépes játékok a kezdetektől az erőszak köré szerveződtek. Erőszakos volt a világ legelső videojátéka, az MIT-n 1962-ben elkészített Space Wars, és erőszakos a világ legújabb videojátéka, az Electronic Arts azonos nevű filmre alapozott Keresztapája, a Godfather. A kettő között eltelt 44 év alatt a videojáték-ipar több vért elfolyatott, mint amennyit Stallone a teljes életművében; a főleg tinédzserekre targetált játékokban bő patakként dől a kommandósvér, a terroristavér, az ufóvér, a jedivér, sőt a nyugdíjasvér és a politikusvér.
De míg a szimulált erőszak gyakorlatilag legitimálódott, és a nyugati társadalmak legfeljebb korhatárok megszabásával , kivételes esetekben betiltással jelzik rosszallásukat, a szex teljesen kimaradt a mainstreamből – amikor meg belekerült, azonnal botrány lett belőle. A GTA San Andreas-ba rejtett interaktív szexjelenetek ellen még Hillary Clinton, a volt First Lady is felemelte a szavát, Ausztráliában meg egyenesen betiltották a játékot. A felháborodás érthető: alaphelyzetben a videojátékok túlnyomó részéből olyannyira hiányzik a szexualitás, hogy az 1996-os Tomb Raider-t abszolút sikerre tudta vinni a főszereplő Lara Croft közepes tehetséggel megrajzolt segge, illetve annak permanens látványa.
A korszakalkotó technikával prezentált erőszakból (Wolfenstein, Doom, Quake) meggazdagodott John Carmack megvette élete első Ferrariját, és felvette a sztárstátuszt, de a digitális pornográfia imidzsét tekintve ragacsos, emberszagú pinceműhelyek gusztustalan terméke maradt annak ellenére, hogy a pornóipar évi 10-14 milliárd dolláros bevételt termel. Igény tehát lenne rá.
Szexszel kelsz és szexszel fekszel
„Ugyanabban a háztartásban nőnek fel… Hirtelen elválás, majd váratlan találkozás – a tapasztalat és az ártatlanság természetes szerelme” – így hangzik a japán G-Collection játéka, a Sensei 2 bemutatója. A kalandjátékban nemcsak a testvéri szerelmet lehet büntetlenül átélni, hanem egy másik tabut, a tanár-diák viszonyt is, amelyet a pr-részleg így harangoz be: „Láthatatlan fal választja el őket. Aztán a lány hirtelen megvallja igazságát: Elszántam magam a házasságra.”
Míg a nyugati hemiszféra azon töpreng, hogy tűrje vagy tiltsa a pornót, a japán fejlesztők tabudöntögető műhelymunkája annyira felfuttatta a virtuális szexet, hogy mostanra az interaktív dugásnak számos alműfaja kialakult.
És ha kalandjátékból lehet hardcore pornót gyártani, akkor lehet verekedősből is: ilyen a Battle Raper, amely a Sensei-hez hasonlóan már a második résznél tart. A láthatóan a Mortal Kombat-ra hajazó játék a baszós-kardozós műfaj emblematikus darabja, és bár itt a küzdelmen van a hangsúly, a szemben álló felekről egy-egy jól kivitelezett kombó hatására folyamatosan hullanak a ruhadarabok, a végén a bónusz pedig egy-egy megerőszakolós jelenet, amelynek jól nevelt európai polgár hátat fordít, hiába sejtette, mire vállalkozik, amikor megvásárolta egy játékot, amelynek Battle Raper a címe. (Nem mintha könnyű lenne hivatalosan hozzájutni; az Amazon amerikai és német részlege sem forgalmazza a Battle Rapert és társait, sőt az Ebayen is csak nagy szerencsével lehet megszerezni, pedig az Ebayen ott van minden, ami junk.)
Big in Japan
Csak erős idegzetűeknek!Ha William Gibson tudna rajzolni, olyan hősnőt rajzolna, mint Kuriszu. Következő áldozatom (amúgy Chris, csak a japánok utálják a mássalhangzó-torlódást) fekete, testhez tapadó latexcuccot visel, a karjára kardot applikált, a feje tetején fülhallgatós kiberszemüveget, a melle meg akkora, hogy elfér rajta egy komplett kontrolpanel.
Kuriszut hosszú drótkerítés mentén követem, egészen egy gyárudvarig. Távolról figyelem, ahogy a sorompónál megáll, nindzsaállásba merevedik, leguggol, hátranéz, majd indul tovább. Követem, mert ha elveszítem szem elől (zöldről pirosra vált a bal felső sarokban a távolságjelző), megint game over. A portásfülke előtt biztonsági őr posztol, mellette sétálnom kell, ha futok, elkap, és game over. Az udvaron járok, amikor a bal alsó sarokban megjelenik az Attack felirat.
Hogy mitől lettem hirtelen kommandós, nem értem: eddig átlagos csávó voltam fekete nadrágban, fehér ingben. Most félmeztelenül állok a szőke nindzsa háta mögött, csavargatom a karját és kattintgatásos módszerrel szétszaggatom rajta a latexet. Kuriszu sikít és könyörög, de én nem kegyelmezek, és a következő pillanatban két, hozzám hasonlóan terepszín gatyába öltözött kommandóstársammal erőszakolom meg. Három pozíció közül választhatok, lehet alulról, felülről és hátulról. A végső cél, hogy a bal fölső sarokban megjelenő orgazmusmétert a magasba tornásszam úgy, hogy az egeret ütemesen jobbra-balra mozgatom, míg lyukasra nem dörzsölöm vele az íróasztal jobb alsó sarkát. Akinek ez az interfész nem elég intuitív, várja ki a VR-ruhát.
Hogy az orgazmusméter kinek az orgazmusát méri, azt nem tudom. Én nem adok ki hangot, Kuriszu viszont sikít és könyörög – hogy pontosan mit, nem értem, mert nem tudok japánul. Az akció vége sikolyáradatba torkollik, és felkiáltójelek öntik el a monitort, bennem meg felötlik az, ami állítólag a legtöbb nemi abúzust elkövetőben felötlik: lehet, hogy mégis élvezte? Lehet, hogy perverz állat vagyok. Akasszanak fel.
Nyalni kell
Az erőszak képei: A „stalking and raping” (lopakodós-megerőszakolós) műfajba sorolt Biko 3, a japán Illusion Soft terméke az a játék, ami egyszerre a legtöbb judeo-keresztény kultúrkör által évezredek alatt felállított tabuba belekóstol. Főbűnlista: lopakodás, nemi erőszak, pedofília (az iskolásként ábrázolt Rin testvérek között sem néz ki többnek 14 évesnél), csoportos nemi erőszak, a végén pedig kifejezett kegyetlenkedés: a Mio nevű, hagyományos japán viseletbe öltöztetett papnő kikötözve végzi, és miközben a kíntól vonaglik, valami zöld trutymó és piócaszerű lények hagyják el testét. Valóban undorító.
A tisztesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a Biko-t erőszakmentesen is végig lehet játszani. A lopakodás közben megszerzett segédeszközöktől – álarc, szemüveg, pók, gyűrű – függően hagyományos nemi aktusra is sor kerülhet. Ez utóbbi jelenetek annyira hiperrealisztikusra sikerültek, hogy minden nő örülne egy olyan szeretőnek, aki a Biko pozitív szcenárióján nevelkedett: az aktusra engedélyt adó péniszikon meg sem jelenik addig, amíg a játékos nem töltött megfelelő mennyiségű időt csókolózással, a mellbimbók és a vagina orális izgatásával.
„Játszhatod szexjátékként, agyatlanul, céltalanul, de nem kell, hogy ezt tedd. Hosszú órákat tölthetsz álmaid nőjével úgy, hogy egy házban élsz vele, és lehet, hogy elérkezik majd az idő, amikor úgy érzed, közel akarsz kerülni hozzá… és akkor majd szerelmeskedsz vele” – írja egy rajongó a Biko 3 pozitív vonalát képviselő Jinkuo Shojo 2-ről. „Ha így teszel, soha nem érzed, hogy olcsó vagy perverz lennél, mert egyszerűen nem lehetsz az. HA ezzel a játékkal játszol, ha valóban hajlandó vagy odaadni a szíved, meglátod, hogy legalább ugyanannyit kapsz vissza cserébe”.
A Jinkuo Shojo (angolul a szerencsétlen „Artifucktion Girl” néven fut) nem megerőszakolós játék, hanem a szó nemes értelmében vett”szerelemszimulátor” (love sim). Itt a játékos maga teremti meg álmai nőjét, amihez különböző invenciózus eszközöket, így mellnagyság-szabályozó csúszkát használhat, majd addig jár vele kézen fogva egy lakatlan szigeten, ameddig csak akar. A szexre bármikor sor kerülhet, de a mesterséges nő mesterséges intelligenciáját úgy tervezték meg az empatikus fejlesztők, hogy annál jobban élvezi a dugást, minél többet sétált előtte kézen fogva.
Szövetét tépi szét
Nagy szerelem, sok dugás
Azon, hogy a pornográf játékok ártalmasak-e, semlegesek vagy egyenesen segítik az egyén szexuális fejlődését, késhegyre menő viták folynak kanadai, svéd és orosz tudósok között, hogy csak néhány érdekelt nemzet tudósait említsük. A leghangosabb tábor amellett érvel, hogy a pornográfia árt a léleknek, a képernyőn megtapasztalt erőszak a valóságban megismétlődik, és hogy a műfaj szexuálisan aberrált, deviáns bűnözőt nevel a játékosból – minél fiatalabb, annál deviánsabbat.
„A pornográfia társadalmunk szövetét tépi szét” – állítja például Kerby Anderson, a Probe Ministries International keresztény szervezet elnöke, számos napilap kolumnistája, a Marriage, Family and Sexuality című magazin főszerkesztője . Kerby ezt anélkül állítja, hogy hallott volna a Biko 3-ról – ő médium szerint a pornó öt fajtáját különbözteti meg, (magazinok, filmek, televízió, videó, audió). Bár arról is folyik a vita, hogy a virtuális erőszak erőszakot szül-e, vagy csak segít levezetni az agressziót, az amerikai pszichológusok szövetségének egy 2003-as tanulmánya szerint a gyermekekre három szempontból is veszélyesek az erőszakos játékok: érzéketlenné teszi őket a szenvedésre, és félelmet, illetve agressziót kelt bennük.
Az még vitatott, hogy a hardcore pornó felnőtt fogyasztóiból feltétlenül szexuális vadállatok válnak-e. Milton Diamond és Ayako Uchiyama egy az International Journal of Law and Psychiatry-ban megjelent cikkükben (Pornográfia, nemi erőszak és szexuális bűnözés Japánban) azt állítják, hogy a korábbi vélekedéssel ellentétben az empirikus adatok nem igazolják a pornográfiafogyasztás és a szaporodó szexuális bűncselekmények közötti összefüggést – Japánban legalábbis nem. További képekér kattints ide. (Olimpiq – Index)

Orgazmus nemi erőszak elszenvedése alatt?

nemi_eroszakA legújabb kutatások szerint a nők akár több mint 20 százalékának orgazmusa van nemi erőszak közben. Dr. Rusz Edit szexuálpszichológus szerint ez a folyamat valóban nem olyan ritka, mint amilyennek gondolnánk: az erőszakos aktus közben ugyanis megszűnik a lélek, a test pedig képes úgy reagálni, mint bármely kívánt szex során. Dr. Csides Kata viszont visszautasította még csak a feltételezését is annak, hogy egy nő ilyen szinten képes legyen kikapcsolni az agyát. Azt viszont ő is beismeri, hogy ilyen esetekben is benedvesedik a női hüvely – de nem az élvezés, hanem a túlélés miatt. A nők 5-20%-a él át orgazmust nemi erőszak elszenvedése során – erre a megállapításra jutottak egy új kutatás eredményeképp a doktorok. Sőt, állításuk szerint ez az adat jóval magasabb lehet, hiszen az áldozatok a szégyen és a félelem miatt a legtöbb esetben nem mernek beszélni a történtekről.
A megerőszakolt nők sokszor még a leblokkolást is a támadó igazolásának javára írják, elhárítva arról a felelősséget, hiszen úgy vélik, a teljes megadás annak jele lehet, hogy tudat alatt mégis rábólintottak az erőszakos közösülésre. Zavarodottságukra még jobban rátesz egy lapáttal, ha a trauma miatt kialakult tudathasadásos állapotukban a test valóban úgy reagál, mintha kívánt aktusról lenne szó: a szexuális ingerek felerősödnek, beindul a nedvesedés, és az undor és félelem érzése mellett pedig akár orgazmust is átélhet az alany.

Nincs lélek, nincs érzelem, nincs semmi
A szexuálpszichológus szerint Magyarországon nincs arról adat, hogy a megerőszakolt nők hány százaléka jut el az aktus közben a csúcsra, de mint azt a Velvetnek elmondta, egyáltalán nem olyan ismeretlen vagy ritka dologról van szó, mint azt gondolnánk. Példaként egy híres filmet, a Rocco és fivéreit hozta fel: „Az egyik főszereplő férfi meg akarta szégyeníteni a fivérét, ezért megerőszakolta annak barátnőjét, aki jól érezte magát a szexuális együttlétben. Lehetséges, hogy szexuálisan egy nő egy férfival mindenféle lelki, érzelmi kötődés nélkül jót tud szexelni, ugyanakkor azzal a párjával, aki emberileg nagyon közel áll hozzá és ideális párt alkotnak, nincs tökéletes orgazmus élmény. Míg a férfiaknál általában egyértelmű, hogy ha megkívánnak valakit, annak biológiai jelei vannak, a nőknél ez egyáltalán nem biztos.

Elképzelhető, hogy egy megerőszakolásnál nincs ez a megfelelési kényszer, hogy „de jó lenne, hogy ha működnék tökéletesen”, hanem felszabadulnak a vágyak anélkül, hogy efölé bármiféle kontroll helyezkedne. Ez persze egyáltalán nem tudatos. Megadom és elengedem magam, hagyom magam sodródni, benne vagyok ugyan a helyzetben, de nem én irányítom. Ha a tudat ezt kontrollálni tudná, egyszerűen nem engedné. De ott nincs lélek, nincs érzelem, nincs semmi” – magyarázta a szakember, aki szerint a vágyak egyszer csak elindulnak, és olyan útvesztőn jutnak el a kielégülés felé, amit még a nő sem ért. „Ha egy ilyen eset megtörténi egy nővel, azt ő beteszi a fiókba és ott marad becsukva. Jobbnak tartja, ha nem beszél róla, mert ő sem bírja ép ésszel felfogni a saját kielégülését. Meglehet, hogy majd a későbbiekben igényelni fogja egy-egy szexuális együttlétnél a durvább közeledést, de nem feltétlenül biztos – a kettő nincs összefüggésben.”

A Bartholin-mirigyek beindulnak
Dr. Csides Kata szavaival élve viszont marhaság a kutatás eredménye, már csak amiatt a nem elhanyagolható tény miatt is, hogy a nőknek a szexualitás akkor működik igazán jól, ha működnek mellette az érzelmek: „Ha abban gondolkodunk, hogy Magyarországon a szexuálisan aktív nők megközelítően 80 százalékának soha nincsen orgazmusa, akkor érdemes továbbgondolni, hogy vajon a nemi erőszak alatt hogyan tudunk viselkedni.”
A szexológus emiatt úgy véli, képtelenség az orgazmus átélése ilyen szituációban: „Ha megerőszakolnak – benne van a szóban is – , az egy erőszaktétel, és az nem lehet jó. Azt elfogadom, hogy fiziológiailag a Bartholin-mirigyek – ami a hüvely két oldalán van – beindulnak, hogy ne haljon bele az áldozat, hiszen komoly hámsérüléseket okoz az erőszak. Elfogadom, hogy az amerikai nők 20 százalékának beindulnak ezek a mirigyek, de a maradék 80 százalék komoly nőgyógyászati sebekkel mehet utána orvoshoz.”
Dr. Csides szerint nálunk még annyira a hagyományos érzelmeken alapuló szexuális kapcsolat a jellemző, hogy számára elképzelhetetlen, hogy bárki élvezze, miközben megerőszakolják. „Kivételt képez természetesen, ha valaki mazochista” – tette hozzá. „Egy egészséges érzelmű, egészséges lelkületű nő nem élvezi és nincs orgazmusa.”

Ha túl akarja élni, úgy csinál, mintha élvezné
Megint más téma persze az, hogy még a fent említett egészséges érzelmű, egészséges lelkületű nők szexuális élete mennyire megváltozhat egy nemi erőszak átélése után: „Egy ilyen típusú traumánál egész életünkben hurcoljuk magunkkal az erőszak tényét, és az gátolja a szexualitásunknak az igazán valós élvezetét” – avatott be minket Dr. Csides. „Ugyanakkor érzelmileg dependenssé válunk az erőszaktevővel szemben, és elkezdjük mentegetni őt. Nem jellemző, de előfordul, hogy érzelmileg egy hozzá hasonló társat keres majd magának, aki lelkileg ugyanúgy függővé teszi, és akkor ezt az erőszakot érzelmileg átéli – ezt természetesen a nő nem direkt hajkurássza.”
„Iszonyú trauma az erőszak” – foglalta össze a szexológus, és elmélete szerint nem véletlen, hogy sok támadó úgy méri fel a helyzetet, mintha az áldozat is élvezné az aktust. Pedig szó sincsen erről: „”Amikor éppen megerőszakolnak, ott olyan erős félelem van, hogy nagyon sok nő inkább belemegy, csak hogy ne vágják el a torkát. Csinálhat úgy, mintha élvezné, csak hagyja békén a pasi. Az erőszak után lelkileg és testileg is összetörik a nő. Nem azon gondolkodunk, hogy élveztük-e és, hogy jó volt, hanem azon, hogy hogyan éljük túl azt, ami velünk történt.” (Index)

Nemi erőszak játék

biko_3Az amazon.com-on napokig elérhető, megvásárolható volt egy erőszakos szélőséges szexuális vágyakat kielégítő számítógépes játék a Biko 3. Aztán a közfelháborodás miatt eltüntették. A japán Illusion cég terméke, a Rapelay megfigyelést, zaklatást, egyéni vagy csoportos nemi erőszakot gyakoroltat. A program azzal kezdődik, hogy követni, és szexuálisan zaklatni kell egy nőt a metróban. Ezek után két kislányára kell kiterjeszteni a molesztálást, miközben szemükben könny csillog. Szóval van itt csoportos nemi erőszak, burkolt pedofília, bilincs, maszk.
Ilyet is kitalálnak már. Nemi erőszak gyerekeken. Már tényleg minden kapható, minden fantázia megvalósult. A játékot többen is játszhatják, így egy online közösségbe kapcsolódva akár csoportos erőszak is elkövethető a nőkön. Bizarr módon plusz pont jár azért, ha az áldozatokat ráveszik, hogy abortuszt végeztessenek. Az Illusion cég szóvivője szerint semmi baj nincs a programmal.
Induljon a játék
Sötét, néptelen parkban settenkedek; a közepén szökőkút, körülötte macskaköves sétány padokkal. Bal gomb előre, jobb gomb hátra, mouse look on. Rint követem titokban, akit a könyvtárban láttam meg. Rin olyan kislányos: hosszú szárú fehér zokni van rajta, fekete félcipő, kockás miniszoknya és egy zöld-fehér, galléros blúz. Nagyon iskolás, mégis kihívó. Egészen a könyvtártól követem, és vigyázok, hogy észre ne vegyen – ha idő előtt rájön, hogy a nyomában vagyok, szemrehányóan rám néz, megkérdezi, mégis hogy képzelem ezt a lopakodást, és akkor game over.
Nem figyelek, véletlenül belerúgok egy a sétányon eldobott sörös dobozba. A lány gyanút foghatott, mert hirtelen megáll. A feje fölött megjelenik egy felkiáltójel. Gyorsan lebukom egy pad mögé. A fejhallgatóm sztetoszkóp: hallom benne saját szívdobogásomat. Rin hirtelen hátrafordul, mereszti a szemét a sötétségbe egy ideig, aztán újra elindul, és lekanyarodik egy mellékútra. Eljött az én időm. Utána vetem magam. Elkapom, megbilincselem, térdre kényszerítem, letépem róla a ruhát és megerőszakolom. Ha ez játék, akkor game over. De ha ez nem játék, akkor vajon micsoda?
Vér vs. sperma
Nem tudni, miért, de úgy alakult, hogy a számítógépes játékok a kezdetektől az erőszak köré szerveződtek. Erőszakos volt a világ legelső videojátéka, az MIT-n 1962-ben elkészített Space Wars, és erőszakos a világ legújabb videojátéka, az Electronic Arts azonos nevű filmre alapozott Keresztapája, a Godfather. A kettő között eltelt 44 év alatt a videojáték-ipar több vért elfolyatott, mint amennyit Stallone a teljes életművében; a főleg tinédzserekre targetált játékokban bő patakként dől a kommandósvér, a terroristavér, az ufóvér, a jedivér, sőt a nyugdíjasvér és a politikusvér.
De míg a szimulált erőszak gyakorlatilag legitimálódott, és a nyugati társadalmak legfeljebb korhatárok megszabásával , kivételes esetekben betiltással jelzik rosszallásukat, a szex teljesen kimaradt a mainstreamből – amikor meg belekerült, azonnal botrány lett belőle. A GTA San Andreas-ba rejtett interaktív szexjelenetek ellen még Hillary Clinton, a volt First Lady is felemelte a szavát, Ausztráliában meg egyenesen betiltották a játékot. A felháborodás érthető: alaphelyzetben a videojátékok túlnyomó részéből olyannyira hiányzik a szexualitás, hogy az 1996-os Tomb Raider-t abszolút sikerre tudta vinni a főszereplő Lara Croft közepes tehetséggel megrajzolt segge, illetve annak permanens látványa.
A korszakalkotó technikával prezentált erőszakból (Wolfenstein, Doom, Quake) meggazdagodott John Carmack megvette élete első Ferrariját, és felvette a sztárstátuszt, de a digitális pornográfia imidzsét tekintve ragacsos, emberszagú pinceműhelyek gusztustalan terméke maradt annak ellenére, hogy a pornóipar évi 10-14 milliárd dolláros bevételt termel. Igény tehát lenne rá.
Szexszel kelsz és szexszel fekszel
„Ugyanabban a háztartásban nőnek fel… Hirtelen elválás, majd váratlan találkozás – a tapasztalat és az ártatlanság természetes szerelme” – így hangzik a japán G-Collection játéka, a Sensei 2 bemutatója. A kalandjátékban nemcsak a testvéri szerelmet lehet büntetlenül átélni, hanem egy másik tabut, a tanár-diák viszonyt is, amelyet a pr-részleg így harangoz be: „Láthatatlan fal választja el őket. Aztán a lány hirtelen megvallja igazságát: Elszántam magam a házasságra.”
Míg a nyugati hemiszféra azon töpreng, hogy tűrje vagy tiltsa a pornót, a japán fejlesztők tabudöntögető műhelymunkája annyira felfuttatta a virtuális szexet, hogy mostanra az interaktív dugásnak számos alműfaja kialakult.
És ha kalandjátékból lehet hardcore pornót gyártani, akkor lehet verekedősből is: ilyen a Battle Raper, amely a Sensei-hez hasonlóan már a második résznél tart. A láthatóan a Mortal Kombat-ra hajazó játék a baszós-kardozós műfaj emblematikus darabja, és bár itt a küzdelmen van a hangsúly, a szemben álló felekről egy-egy jól kivitelezett kombó hatására folyamatosan hullanak a ruhadarabok, a végén a bónusz pedig egy-egy megerőszakolós jelenet, amelynek jól nevelt európai polgár hátat fordít, hiába sejtette, mire vállalkozik, amikor megvásárolta egy játékot, amelynek Battle Raper a címe. (Nem mintha könnyű lenne hivatalosan hozzájutni; az Amazon amerikai és német részlege sem forgalmazza a Battle Rapert és társait, sőt az Ebayen is csak nagy szerencsével lehet megszerezni, pedig az Ebayen ott van minden, ami junk.)
Big in Japan
Csak erős idegzetűeknek!Ha William Gibson tudna rajzolni, olyan hősnőt rajzolna, mint Kuriszu. Következő áldozatom (amúgy Chris, csak a japánok utálják a mássalhangzó-torlódást) fekete, testhez tapadó latexcuccot visel, a karjára kardot applikált, a feje tetején fülhallgatós kiberszemüveget, a melle meg akkora, hogy elfér rajta egy komplett kontrolpanel.
Kuriszut hosszú drótkerítés mentén követem, egészen egy gyárudvarig. Távolról figyelem, ahogy a sorompónál megáll, nindzsaállásba merevedik, leguggol, hátranéz, majd indul tovább. Követem, mert ha elveszítem szem elől (zöldről pirosra vált a bal felső sarokban a távolságjelző), megint game over. A portásfülke előtt biztonsági őr posztol, mellette sétálnom kell, ha futok, elkap, és game over. Az udvaron járok, amikor a bal alsó sarokban megjelenik az Attack felirat.
Hogy mitől lettem hirtelen kommandós, nem értem: eddig átlagos csávó voltam fekete nadrágban, fehér ingben. Most félmeztelenül állok a szőke nindzsa háta mögött, csavargatom a karját és kattintgatásos módszerrel szétszaggatom rajta a latexet. Kuriszu sikít és könyörög, de én nem kegyelmezek, és a következő pillanatban két, hozzám hasonlóan terepszín gatyába öltözött kommandóstársammal erőszakolom meg. Három pozíció közül választhatok, lehet alulról, felülről és hátulról. A végső cél, hogy a bal fölső sarokban megjelenő orgazmusmétert a magasba tornásszam úgy, hogy az egeret ütemesen jobbra-balra mozgatom, míg lyukasra nem dörzsölöm vele az íróasztal jobb alsó sarkát. Akinek ez az interfész nem elég intuitív, várja ki a VR-ruhát.
Hogy az orgazmusméter kinek az orgazmusát méri, azt nem tudom. Én nem adok ki hangot, Kuriszu viszont sikít és könyörög – hogy pontosan mit, nem értem, mert nem tudok japánul. Az akció vége sikolyáradatba torkollik, és felkiáltójelek öntik el a monitort, bennem meg felötlik az, ami állítólag a legtöbb nemi abúzust elkövetőben felötlik: lehet, hogy mégis élvezte? Lehet, hogy perverz állat vagyok. Akasszanak fel.
Nyalni kell
Az erőszak képei: A „stalking and raping” (lopakodós-megerőszakolós) műfajba sorolt Biko 3, a japán Illusion Soft terméke az a játék, ami egyszerre a legtöbb judeo-keresztény kultúrkör által évezredek alatt felállított tabuba belekóstol. Főbűnlista: lopakodás, nemi erőszak, pedofília (az iskolásként ábrázolt Rin testvérek között sem néz ki többnek 14 évesnél), csoportos nemi erőszak, a végén pedig kifejezett kegyetlenkedés: a Mio nevű, hagyományos japán viseletbe öltöztetett papnő kikötözve végzi, és miközben a kíntól vonaglik, valami zöld trutymó és piócaszerű lények hagyják el testét. Valóban undorító.
A tisztesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a Biko-t erőszakmentesen is végig lehet játszani. A lopakodás közben megszerzett segédeszközöktől – álarc, szemüveg, pók, gyűrű – függően hagyományos nemi aktusra is sor kerülhet. Ez utóbbi jelenetek annyira hiperrealisztikusra sikerültek, hogy minden nő örülne egy olyan szeretőnek, aki a Biko pozitív szcenárióján nevelkedett: az aktusra engedélyt adó péniszikon meg sem jelenik addig, amíg a játékos nem töltött megfelelő mennyiségű időt csókolózással, a mellbimbók és a vagina orális izgatásával.
„Játszhatod szexjátékként, agyatlanul, céltalanul, de nem kell, hogy ezt tedd. Hosszú órákat tölthetsz álmaid nőjével úgy, hogy egy házban élsz vele, és lehet, hogy elérkezik majd az idő, amikor úgy érzed, közel akarsz kerülni hozzá… és akkor majd szerelmeskedsz vele” – írja egy rajongó a Biko 3 pozitív vonalát képviselő Jinkuo Shojo 2-ről. „Ha így teszel, soha nem érzed, hogy olcsó vagy perverz lennél, mert egyszerűen nem lehetsz az. HA ezzel a játékkal játszol, ha valóban hajlandó vagy odaadni a szíved, meglátod, hogy legalább ugyanannyit kapsz vissza cserébe”.
A Jinkuo Shojo (angolul a szerencsétlen „Artifucktion Girl” néven fut) nem megerőszakolós játék, hanem a szó nemes értelmében vett”szerelemszimulátor” (love sim). Itt a játékos maga teremti meg álmai nőjét, amihez különböző invenciózus eszközöket, így mellnagyság-szabályozó csúszkát használhat, majd addig jár vele kézen fogva egy lakatlan szigeten, ameddig csak akar. A szexre bármikor sor kerülhet, de a mesterséges nő mesterséges intelligenciáját úgy tervezték meg az empatikus fejlesztők, hogy annál jobban élvezi a dugást, minél többet sétált előtte kézen fogva.
Szövetét tépi szét
Nagy szerelem, sok dugás
Azon, hogy a pornográf játékok ártalmasak-e, semlegesek vagy egyenesen segítik az egyén szexuális fejlődését, késhegyre menő viták folynak kanadai, svéd és orosz tudósok között, hogy csak néhány érdekelt nemzet tudósait említsük. A leghangosabb tábor amellett érvel, hogy a pornográfia árt a léleknek, a képernyőn megtapasztalt erőszak a valóságban megismétlődik, és hogy a műfaj szexuálisan aberrált, deviáns bűnözőt nevel a játékosból – minél fiatalabb, annál deviánsabbat.
„A pornográfia társadalmunk szövetét tépi szét” – állítja például Kerby Anderson, a Probe Ministries International keresztény szervezet elnöke, számos napilap kolumnistája, a Marriage, Family and Sexuality című magazin főszerkesztője . Kerby ezt anélkül állítja, hogy hallott volna a Biko 3-ról – ő médium szerint a pornó öt fajtáját különbözteti meg, (magazinok, filmek, televízió, videó, audió). Bár arról is folyik a vita, hogy a virtuális erőszak erőszakot szül-e, vagy csak segít levezetni az agressziót, az amerikai pszichológusok szövetségének egy 2003-as tanulmánya szerint a gyermekekre három szempontból is veszélyesek az erőszakos játékok: érzéketlenné teszi őket a szenvedésre, és félelmet, illetve agressziót kelt bennük.
Az még vitatott, hogy a hardcore pornó felnőtt fogyasztóiból feltétlenül szexuális vadállatok válnak-e. Milton Diamond és Ayako Uchiyama egy az International Journal of Law and Psychiatry-ban megjelent cikkükben (Pornográfia, nemi erőszak és szexuális bűnözés Japánban) azt állítják, hogy a korábbi vélekedéssel ellentétben az empirikus adatok nem igazolják a pornográfiafogyasztás és a szaporodó szexuális bűncselekmények közötti összefüggést – Japánban legalábbis nem. További képekér kattints ide. (Olimpiq – Index)